Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-06 / 183. szám
1959. AUGUSZTUS 6. CSÜTÖRTÖK HEGYEI <C hírlap 3 Indonéz kereskedelmi küldöttség érkezett Magyarországra Ismail M. Táj ab, az indonéz külügyminisztérium nemzet- zetközi gazdasági kapcsolatok osztálya főnökének vezetésével, négytagú indonéz kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre. A vendégeket a Ferihegyi-repülőtéren a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium vezető munkatársai fogadták. A küldöttség tagjai látogatást tettek Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettesnél. Magyar kereskedelmi küldöttség utaiott Ghánába A ghanai kormány meghívására magyar ‘kereskedelmi delegáció utazott Akkrába. A ■küldöttség a ghanai kormány képviselőivel a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt. Nagyot lép előre a fejlődés útján 4M biifjtji Tcssvdik Sámuel Tsa íaffsáffu — Soha ilyen ragyogó lehetőség nem adódott még a termelőszövetkezetekben az állattenyésztés fejlesztésére, mint az idén. Amíg az előző években rendszeresen takarmánynehézségekkel küszködtek, a mostani bőséges termés okos felhasználásával egyszer s mindenkorra le lehet rakni a nagyüzemi állat- tenyésztés alapjait. — Nagy István elvtársnak, a bugyi Tessedik Sámuel Termelőszövetkezet elnökének szájából hangzottak el ezek a szavak a minap, amikor a tsz-be látogattunk. Való igaz a megállapítás, de hitele mégis csak akkor van igazán, ha a Tessedik Sámuel Tsz-ben az elnök meglátását és szavait valóra is váltják. Nos, a szó és a tett egységéről hamarosan meggyőződhettünk, mert Nagy elvtárs rö- i vid körútra invitált bennünket. Szívesen vállalkoztunk rá. Ványpuszta felé robogtunk, s közben Nagy elvtárs a kiváló terméseredményekről számol be. — Százkilenc hold árpánk a tervezett hét mázsa helyett 15,9 mázsát adott holdanként, a zab pedig hat mázsa helyett 11 mázsát. Muharunk, lucernánk, silókukoricánk, szemeskukoricánk és 25 hold másodvetésű csalamádénk is kiváló termést ígér. — Bizonyára alacsonyan terveztek a télen — szólunk közbe. — Szó sincs erről. A négy tsz téli egyesülése előtt több éves átlagban olyan termésünk volt, mint amilyent most terveztünk, de az egyéniek több éves termésátlagai is arról tanúskodnak, hogy reálisan terveztünk — mondja meggyőzően az elnök. — Alikor lesz mit osztani az idén? — mondjuk. — Lesz, de mi nem terményt osztunk — válaszolja röviden. — Mit szól ehhez a tagság? — Még a télen az egyik közgyűlésen úgy határozott a tagság, hogy áttérünk a pénzbeli elszámolásra és sem kenyér-, sem pedig takarmány- gabonát nem osztunk — magyarázza. — Hát a fejadag, meg a háztáji állatállomány? — Alii akar, vehet a tsz-től gabonát. Családonként két mázsa gabonát vásárolhat a tag állami felvásárlási áron. Egy-egy család háztáji állatállománya számára két mázsa árpát adunk, ugyancsak hivatalos áron — folytatja az elnök. — Mit csinálnak a rengeteg terménnyel, közösen értékesítik? — fordulunk újabb kérdésünkkel az elnökhöz. — Az állammal szembeni' kötelezettségeinken kívül egyetlen szem takarmánygabonát és egyetlen szál takarmányt nem adunk el — mondja határozottan. Megérkezünk a tanyára, s első utunk a szarVasmarha- istálióba vezet, ahol 50 hízó- marha áll a ’jászlakhoz kötve. — Ezeknek kell a takarmány — mutat széjjel az istállóban Nagy elvtárs, majd így folytatja: — Tervünkben 100 szarvasmarha meghizlalá- 5a szerepelt. Mi azonban decemberig 100, a jövő év közepéig pedig újabb 100 hízómarhát adunk át. De beszereztük már a jövő évi hízóanyagot is, mert akkor is 100 marhát hizlalunk és azokat is takarmányozni kell. m Aranyat érnek nekünk ezek az állatok — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó István agronómus, aki a ványpusztai üzemegység vezetője. A szarvasmarha-istállóból a fehérre meszelt sertésólhoz tartunk. — A jövő héten megérkeznek a hízók, azok számára készítjük elő az ólakat — magyarázza az üzemegység vezetője. — Százdarabos sertéshizlalási tervünket 300-ra emeltük — folytatja az elnök. — A Mánteleki Húsipari Állami Gtazdaságtól 230 ezer forintért 200 fehér hússertés süldőt vettünk, s azokat az ősszel meg- áízlaljuk. — Mennyi jövedelem marad i 200 süldőn? — kérdezzük az elnöktől. • Papír, ceruzát vesz elő s számolni kezd. — Most 45—50 kilósak a süldők, s darabja 900 forintba került. Körülbelül 750 fount értékű takarmányt ete- ;ünk meg velük, amitől 115 dióra híznak. Tehát 17.50 fo- -intjával 1955 forintot kapunk i sertések darabjáért. Három- ;z«zöt, forint marad tehát ;gyen-egyen — összegezi a izámadás eredményét. — A kétszáz állaton tehát 51 000 — számol luk tovább. — Na, látták, miért nem JSztjuk ki és adjuk el a takarmányt? — kérdezi most már tőlünk az elnök. — Vány pusztáról Ürbőpusz- tára megyünk. Az egykori Dózsa Termelőszövetkezet tehénistállójában ugyancsak 50 szarvasmarha hízik. Szóba elegyedünk a szarvasmarhákat gondozó tsz-tagokkal. — Hogyan van megelégedve a termelőszövetkezettel? — kérdezzük Ju ráesik András gondozót, aki három hónapja lépett a szövetkezetbe. — Megvan a rendes megélhetésünk — válaszolja. — Hogyan van meg, hiszen még nincs itt az év vége — csodálkozunk. — Hja, mi nemcsak az év végién részesedünk, minden hónapban 30 forint előleget kapunk munkaegységenként. — Ügy mondja ezt, mintha a 30 forintos előleg a világ legtermészetesebb dolga lenne. A termelőszövetkezetben 54,40 forintot ér majd egy munkaegység az év végén. — Biztos, hogy megkapják a további 24 forintot? — tesszük fel az újabb kérdést. — Hát az csak természetes! Körültekintünk Ürbőpusz- tán. A puszta közepén cséplőgép búg, a kombajnigsbonát tisztítják a tagok. A nagy kiterjedésű legelőn tehéncsorda habzsolja a dús füvet. Távolabb a termelőszövetkezet építőbrigédja egy 300 férőhelyes juihhodályon munkálkodik. — Ott, közvetlenül mellette, még az idén felépítjük a másikat. Amott meg — mutat távolabb az elnök — két tízvagonos górét készítünk. — Nagy elvtárs hangjából kicsendül, hogy ennek úgy kell lennie. — Jövő ilyenkorra háromszor ennyi állatunk lesz és ezt az idei jó termésnek köszönhetjük. Mert szerintünk akkor kell nagyot lépnünk, . amikor az erőnk is megvan, hozzá. Most pedig megvan — összegezi a tsz-elnök beszél- i getésünk tapasztalatait. i Mihók Sándor Egyesül a sződi Aranykalász és az Ezerjó Termelőszövetkezet Sződön jelenleg két termelőszövetkezet működik, az Aranykalász és az Ezerjó. A két termelőszövetkezet a gazdasági év végén egyesül. Az Aranykalász Termelőszövetkezet nyolc éve működik és 300 kataszt- ralis hold kitűnő minőségű földdel rendelkezik. Taglétszáma 29 fő, többségükben idősebb emberek. Öntözésre berendezett területe 30 katasztrális hold. Rendelkeznek egy új, 400 négyzet- méter alapterületű üvegházzal is. Kertészkedésük komoly akadálya azonban a munkaerőhiány. A termelőszövetkezet szép rrtajorral, s többek között új, 50 férőhelyes tehénistállóval rendelkezik. Van 64 darab szarvasmarhájuk, 12 anyakocájuk malacokkal, háromezer darab mélyalmos nevelésben levő csibéjük és 50 család méhük. Az idei gazdasági évben gondos munkával jelentős mennyiségű takarmányt termelnek, így 30 hold kukoricát, 23 hold silókukoricát, 25 hold őszi árpát, 5 hold zabot, lucernát, tavaszi és nyári keveréket stb. Ezenkívül termelnek kenyérgabonát, diny- nyét, dohányt, paradicsomot, paprikát, uborkát. Munkaegységük tervezett értéke 28 forint. Az Ezerjó Termelőszövetkezet — ahogy a neve is mutatja — főleg szőlészettel foglalkozik. Tizennégy ka- taszirális hold szőlőn, öt hold gyümölcsösön és 80 hold szántón gazdálkodik. Taglétszámuk 48 fő, többségükben 40, illetve 30 év alatti fiatalok. Az Ezerjó munkaegységének tervezett értéke 57 forint. Rendelkezik a tsz egy hatalmas, jól felszerelt borospincével is, ahol még 3200 hektoliter bor tárolására van szabad helyük, s szívesen vállalnának a környékbeli termelőszövetkezetektől bort szakszerű tárolásra és kezelésre. Üzemeltetnek egy szeszfőzdét is, Budakeszin pedig borkimérésük van. A két, területre közepesnek mondható termelőszövetkezet tagsága a közös vezetőséget már megválasztotta. Az eddigi tervek és elképzelések szerint a megnövekvő termelő- szövetkezet szőlő- és gyümölcstermeléssel, szarvasmarha-tenyésztéssel, öntözéses kertészettel és csibeneveléssel foglalkozik majd. Az Ezerjó Termelőszövetkezet eddigi területének megműveléséhez 30 fő elegendő* a többa tag nagyszerűen hasznosíthatná munkaerejét a jelenlegi kihasználatlan Aranykalász-féle kertészetben; Az egyesítés legfőbb haszna* hogy a két kis termelőszövetkezetből egy nagy és erős közös gazdaság alakul, másrészt pedig kiegyenlítődik a terület és tagság aránya. Az egyesítés komoly alapot teremt egy nagyarányú fejlődésnek, mert a meglevő lehetőségek jobb kihasználását eredményezi. T. M, Egy héttel ezelőtt érkezett hazánkba egy turista csoporttal a bulgáriai Hazafias Népfront Burgas megyei szervezetének 16 munkatársa. A vendégek megtekintették a főváros nevezetességeit, majd kirándulást tettek a Balatonra. Szerdán a városi pártbizottság, a tanács, a népfrontbizottság és a városi békebizottság meghívására Ceglédre látogattak el a bolgár vendégek. A kora délutáni órákban érkeztek meg a termelőszövetkezeti városba, ahol megtekintették a nevezetességeket, majd meglátogatták a Vörös Csillag Tsz-t és az állami kísérleti gazdaságot. Mindkét helyen hosszasan elbeszélgettek a dolgozókkal. Este a város vezetői vacsorát rendeztek a vendégek tiszteletére. A zárt megépítést!, jól szellőztethető bútorszállító pótkocsi megépítésénél fogva igen előnyösen alkalmazható nagy kiterjedésű és kényesebb tárgyak szállítására is. A kocsin egyköbméteres párnázott rekesz szolgál a törékeny tárgyak (tükrök, képek, szobrok) szállítására. A bútorokat 30 köbméter rakodótérben lehet elhelyezni A szép kivitelezésű üzemanyag-szállító kocsi szükségtelenné teszi az. amúgyis költséges, sok helyet foglaló üzemanyagos hordók alkalmazását. A vontatóra szerelhető szivattyú segítségével az öntöltés és önürítés is megoldható. A kocsi üzemanyag szállításán kívül mozgó üzenianysg-kútnak is igen előnyösen használható Szöveg: Bende Ibolya Foto: Magyar Alfréd Nem elég a rendelet - anyagi alap is kell a végrehajtáshoz Itt IS, ott is kis falusi temetőkben kisebb-nagyobb házak épülnek mostanában. Házak a halottaknak, de mégis az élőknek. Azért emelik ezeket az épületeket, hogy a legszerényebb egyszobás ház lakói is méltó külsőségek közepette vehessenek kegyeletes búcsút elhalt családtagjuktól. De azért is épülnek, nehogy egy- egy zsúfolt lakásban a gyászoló család fájdalmát fokozva és egészségét veszélyeztetve másfél-két napig feküdjön ravatalon a halott. Ezért épülnek tehát ezek a temetői házikók a halottak számára, de mégis az élők érdekében. Ravatalozó a hivatalos nevük és ahol már állnak, ott életbelép a kötelező ravatalozás, magánházból nem temethetnek többé. Magyarországon 1919-ben a tanácskormány rendelte el először a kötelező ravatalozást, amikor a temetkezési magán- vállalatokat köztulajdonba vette. A kommün alatt alkotott helyes jogszabályok közül ezen az egyen kívül talán semmi mást nem vett át az ellenforradalom. A temetkezési vállalatok azonban, legalábbis Budapesten és a nagyvárosokban, köztulajdonban maradtak, s később az egész országban elrendelték a kötelező ravatalozást. Elrendelték, csak éppen 25 esztendő alatt sem szereztek érvényt a rendelkezésnek. Több jómódú község ugyan megépítette a ravatalozót, de valójában faluhelyen nem igen temettek a temetői halottasházból és az a kormányzat, mely annak idején a korszerű intézkedést formailag átvette, nem sokat törődött vele, betartják-e ezt a rendelkezést. Most azután az Egészség- ügyi Minisztérium, hogy a kötelező ravatalozás az egész országban megvalósulhasson, elrendelte, építsen minden község 1964-ig ravatalozót, és az építkezés költségeit a községfejlesztési alapból fedezze. Szerte az országban és persze Pest megyében is nagyon sok községi tanács sietett eleget tenni ennek a nagyon helyes és korszerű miniszteri rendelkezésnek. Egymásután épülnek a ravatalozók. Megyénkben a községek 40 százaléka tett eddig eleget az egészségügyi miniszter rendeletének. Sok község idei tervében szerepel ravatalozó építkezés, más községekben pedig jövőre kívánják megépíteni. Nem is a községeken múlik azután, hogy még akkor sem használható a ravatalozó, ha már megépült. A ravatalozót be is kell rendezni, fel is kell szerelni. Ez pedig már a megyei temetkezési vállalat feladata lenne. * Igv fordulhatott ejö például Torbágyon, hogy egy esztendeje állt már a ravatalozó, de még mindig nem temethettek belőle. Hiába sürgette a községi tanács, a temetkezési vállalat nem szerelte fel. Nincs rá keret — hangoztatta és igazat mondott. Mert a rendelet végrehajtásának anyagi feltételeiről a rendelétet kiadó j Egészségügyi Minisztérium 1 kellő időben nem gondoskodott. Pest megye tanácsának beruházási keretében az új ravatalozók berendezésére nem irányoztak elő megfelelő ősz-, szeget. A megye ennek ellenére most 200 e2er forint póthitelt nyújtott, s ebből a íorbágyin kívül az év folyamán megépült vagy megépülő ravatalozókat berendezi a temetkezési vállalat, jövőre azonban újabb póthitelt nem vehet igénybe, tehát az épülő ravatalozók rendeltetésszerű használata nincs biztosítva, amennyiben az Egészségügyi Minisztérium nem gondoskodik kellő időben a jövő évi és 1964-ig minden esztendő költségvetésében a beruházási keretben megfelelő forint-összegről* amelyből az épülő ravatalozók berendezhetők lesznek. A megye ugyanis költségvetési felhatalmazás hiányában nem teremtheti meg a beruházási keretet. Érvényben lesz tehát egy kitűnő, korszerű, a közegészség szempontjából rendkívül hasznos miniszteri rendele- tünk, amit a községek hiába hajtanak végre — félig. Mert a ravatalozó berendezése a legtöbb község anyagi erejét meghaladja, s különben sem községi feladat. Ez a példa bizonyítja, hiába A legjobb rendelkezés is, ha végrehajtásának anyagi feltételeiről időben nem gondoskodnak. Szokoly Endre Bo!gár vendégek Cegléden Elindullak a Szovjetunióba a különleges Csepel-gépkocsik Mint már arról lapunkban hírt adtunk, hétfőn délelőtt j nagyszabású árubemutató volt a Csepel Autógyárban. A be- \ mutatón kilenc különleges gépkocsit ismerhettek meg a j meghívottak. A gyár a szeptemberi moszkvai áruminta- \ vásárra készítette ezeket. A kocsik, tegnap elindultak [ Moszkva felé. A D 450-es nyergesvontatóval üzemeltethető áruszállító- kocsi szakszerű és tiszta szállítást tesz lehetővé. Kétezer kiló terhet bír és biztosítja a nagy kiterjedésű tárgyak: rádiók, televíziók biztonságos szállítását is
