Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-05 / 182. szám
1959. AUGUSZTUS 5. SZERDA ^^Cirlap 5 A Polgári Törvénykönyv valóságos életbeléptetője bíróságaink jó munkája lesz Dr. Major Miklósáé, a Pest megyei Bíróság másodelnökének nyilatkozata Az - onszág népe őszinte örömmel vette tudomásul, hogy az országgyűlés törvénybe iktatta a Polgári Törvénykönyvet, amely szocialista jogalkotásunk egyik korszakos jelentőségű eredménye. A magyar jogszolgáltatásnak azon a területén teremt rendet és biztonságot, amely évszázadokon át a legingoványosabb volt. Kormányzatunk az 1953 júliusában hozott párthatározat alapján tűzte a jogalkotó szervek elé azt a nagy jelentőségű feladatot, hogy a szocialista törvényesség érvényesítése, az állami élet színvonalának emelése, a dolgozók jogainak fokozottabb biztosítása érdekében készítsék el azokat a jogszabályokat, amelyek a szocialista társadalom építésének szempontjából alapvető jelentőségűek. Ennek a munkának egyik legjelentősebb eredményeként készült el a Polgári Törvény- könyv tervezete, mégpedig a lehető legdemokratikusabb módon. Megalkotásában úgyszólván az egész társadalom részt vett, a felmerülő részletkérdéseket a lehető legszélesebb körben vitathatták meg és a szakemberek végül egységbe foglalhatták a kikristályosodott véleményeket. A Polgári Törvénykönyv szabályozza a jogszolgáltatást az életnek úgyszólván minden területén és tisztázza azokat a problémákat, amelyek hoszú időkön át, a letűnt uralkodó osztályok érdekének megfelelően, tisztázatlanok maradtak. Fölkerestük dr. Major Mik- lósnét, a Pest megyei Bíróság másodelnökét, hogy tőié ;kér- Pöaascfc ttaiben "látja ‘ az ítélőbíró ertnélt áz új jogalkotásnak a jelentőségét. — Nem lehet csodálkozni azon — mondotta a beszélgetés során dr. Major Miklósné —, hogy a Polgári Törvénykönyv életbelépése olyan nagy visszhangot keltett mind a jogászság körében, mind a társadalom legszélesebb rétegeiben, A jogászok megnyugtató választ látnak benne a kételkedőknek arra a gyakran hangoztatott aggodalmára, hogy az elgondolásból a kitűzött rövid idő alatt úgy sem lesz törvény, mert lehetetlen ilyen rövid idő alatt megoldani azt, amit szinte három egymást követő nemzedék sem tudott tető alá hozni. Ez az aggodalom nem is látszott alaptalannak, hiszen az elmúlt évszázad alatt a szinte állandó, változatlan életviszonyok szabályozása sem sikerült, a Polgári Törvénykönyv megalkotóinak ráadásul a társadalmi és gazdasági élet minden területén bekövetkezett forradalmi átalakulást is figyelembe kellett már venniök. A nagy körültekintéssel, szakértelemmel készült munka, amelyet törvényihozásunk törvényerőre emelt, bebizonyította, hogy minden aggodalom alaptalan VOlti — A Polgári Törvénykönyv jelentőségét azonban nemcsak jogászaink ismerik el és méltányolják, hanem ezt a törvényalkotást az egész magyar társadalom a magáénak érzi. A letűnt korszakokban azokról a törekvésekről, amelyek egy magánjogi törvénykönyv megalkotására irányultak, csak a bennfentesek tudtak. Ezzel szemben a mi törvénykönyvünk, még mint javaslat, ott állt az ország egész népe előtt, ahhoz mindenki hozzászólhatott és nagyon sokan hozzá is szóltak. A dolgozó nép legszélesebb tömegei az ülnökbíráskodás rendszerével már részt vettek a bíráskodásban, a jogszolgáltatásban, a Polgári Törvénykönyv megalkotásánál viszont közvetlenül részt vehettek magában a törvényhozásban is. A vélemények, a kritikák pergőtüzében, a szakszerű és szakszerűtlen, de sok esetben mégis hasznos vélemények, hozzászólások segítségével alakult ki ez a törvényalkotás és nyerte el végleges formáját. Lehet-e csodálkozni azon, hogy amikor Polgári Törvénykönyvünk törvényerőre emelkedett, a nép a maga egészében lelkesen mond- _ te .'ki rá: Ez a mi törvényünk! Dr. Major Miklósné ezután arcói beszélt, hogy a Polgári Törvénykönyv milyen' hűségesen tükiözi a magyar dolgozó nép jogi, erkölcsi felfogását és mennyire megfelel népünk lelkületének. — A Polgári Törvénykönyv jelentőségének mérlegelésénél nem szabad megfeledkeznünk arról — mondotta —, hogy az egyben a kialakult erkölcsi felfogásnak jogi formákba, keretekbe öntése, tehát arra is hivatott, hogy képviselje a nagyvilág előtt népünket. Biztos vagyok benne, hogy ennek a feladatának is tökéletesen megfelel. Föltettük a kérdést, hogy megítélése szerint az új törvény gyakorlati alkalmazása nem okoz-e az ítélő bíró számára esetleg nehézségeket. A Nyugat-Pest megyei Népbólt Vállalat budakeszi 10-es üzletében nagy plakát hirdeti, hogy augusztus 4-én gyermek- bénulás ellen oltják a gyermekeket. Okos gondolat, hogy ilyen helyre is plakátot függesztenek ki, ahol sok édesanya, édesapa fordul tneg naponta. Helyes, hogy így is felhívják a járvány terjedése ellen a figyelmet. Helyes. A plakát alatt azonban zöldségei, gyümölcsöt árusít az üzlet. S az egészségesek között sok a rothadt paradicsom, zöldpaprika — ta- karatlanul. Ugyancsak takaratlanul a zöldségek szomszédjában a keksz, nápolyi és egyéb édesség. Attól SZABAD A VÁSÁR még hozzátetmásfél méterre pedig a sajt, a túró, a zsír stb. A legyek szabadon sétálnak az ételen, s szállnak túróról paradicsomra, paradicsomról nápolyira, akadálytalanul terjesztve a bacilusokat. Pedig van az üzletnek tiilltaka- rója. Van ám! Csak épp nem használják. Mert minek is az? Az üzletvezető is ezt bizonygatja: — Azért nem használjuk a tüllt, mert akkor a legyek alászállnak ■n nem tudnak kijönni. — fis így? — így, kérem szépen, ha be is másznak, de el tudnak szállni. S mivel nem túléltük érmen elég okosnak és megnyugtatónak a választ, magyarázóig te: — Különben is, ilyen időjárás esetén kevés a légy. Lehet, hogy az üzletvezetőnek kevés, az 02 öt, amely éppen abban a pillanatban pusztította a túrót, az «z egy, amely a zsírban turkált és ki tudja hány mászkált a gyümölcsökön, édességeken. Az igaz, hogy olykor felszálltak, de „el” nem. Valljuk be, bolondok is lennének, amikor ebben az üzletben számukra szabad a vásár. Elvégre a legyek nem tudnak olvasni, s őket nem zavarja a plakát. A plakát, amely ott függ figyelmeztetőül mindenki számára. Kivéve az üzletvezetőt. S. A. — Minden jogszabály jósága annak helyes alkalmazásától függ — válaszolta. — Éppen ezért a jó törvény valóságos életbeléptetője bíró ágaink jó munkája lesz. Közvetlen tapasztalatom, hogy bíróságaink őszinte örömmel fogadták ezt a törvénykönyvet. A régi és az új jogszabályok, valamint a szokásjog együttes alkalmazása nemegyszer súlyos gondot okozott eddig az eljáró bírónak. A most életbelépett Polgári Törvény- könyv egységes, határozott elvi alapjaiban a jogszabály keretein túlmenően is iránymutató jellegű. Igen jelentősen elősegíti a jogbiztonság, a törvényesség elveinek érvényesülését. Megszilárdítja jogrendünket, ami pedig gazdasági életünk szilárdságát is fokozza — fejezte be nyilatkozatát a Pest megyei Bíróság másodelnöke. (m. 1.) FÁKON KÖLTŐ VADKACSÁK Heves megyében, a Tisza- menti részen, érdekes jelenségre figyeltek fel a Poroszlói Állami Gazdaság vadőrei. A ragadozó madarak irtásánál ugyanis azt vették észre, hogy a szarkák, a varjúk, a vércsék fészkeibe vadkacsák telepedtek, s az eddigi szokásuktól eltérően nem a nádasban, hanem a fán költötték ki kicsinyeiket. A további megfigyeléseik szerint a kikelt kiskacsákat egy-két napos korukban az anya a csőrébe fogta és lehordta őket a vízre. Miért nem értékelik V Néhány hónappal ezelőtt a Budai Járási Tanács értekezletre hívta össze a járás termelőszövetkezeteinek elnökeit. Osztatlan tetszést aratott a tsz-elnökök döntése, hogy az MSZMP őszszel tartandó pártkongresz- szusa tiszteletére munkaversenyt szerveznek. A három régi vetélytárs, a biai Dózsa, a pátyi Petőfi és a tinnyei ílj Élet tsz vezetői, majd később tagjai versenyre hívta ki egymást. A járási tanács mezőgazda- sági osztálya — az elnökök felkérésére —- vállalta és felajánlotta, hogy havonta értékelik majd, melyik szövetkezet ért el jobb eredményeket. A vállalás megtörtént, az idő hajad, a szövetkezetek versenyeznek egymással, csak eppem a járási tanács mezőgazdasági osztályán aludtak el. *A szövetkezetek tagjaival együtt kíváncsian várjuk, mikor hozza nyilvánosságra a tsz-ek között folyó kongresszusi verseny első eredményeit a járási tanács. (csá) Bebisonyitatta élet r er alóságat a Solymári Faipari Fái la lat Szervezetlenség, zűrzavar, súlyos elmaradás — ez jellemezte még a múlt év vége felé is a Solymári Faipari Vállalatot. Ma sem tudni pontosan, mi lehetett az oka ennek az áldatlan állapotnak, tény az, hogy a felügyeleti szervek már-már azon tanakodtak: megszüntetik a vállalatot. MAGTAR LESZ BELŐLE Ezt a romos, semptire nem használható épületet a Gödöllői Erdőgazdaságtól vette át a vácegresi Kossuth Tsz. Ma még csak romokat látni, de szeptemberre az ifjú szövetkezet saját építőbrigádja helyreállítja és magtárnak, raktárnak használják majd Felújítják az étkezőkocsi-parkot Az idén fiz új étkezőkocsit kap a MÁV A győri Wilhelm Pieck Vagon és4Gépgyárban már készülnek az új típusú vasúti ét- kezőkocsiik. A gyár az idén — exportkötelezettségének teljesítésén kívül — tíz korszerű étkezőkocsit gyárt. Ezeket a házai és a nemzetközi forgalomba állítják be. A kocsik négytengelyesek, 140 kilométer órasebességre épülnek. Az étteremben 48 vendég részére van ülőhely, belső burkolata furndr és műanyag, az oldalfalakat és a tetőt különleges szigeteléssel látják el. Az asztalokon palacktartók vannak, amelyekben az italokat hűteni lehet. A fizetőpincér az asztalokon elhelyezett csengővel hívható. Ötszázkilencven nyeremény pénteki lottó-jutalomsorsoláson A lottó legközelebbi — augusztus 7-i — jutalomsorsolásán az eddigieknél körülbelül százzal több nyeremény jut a szerencsés lottózóknak. A 29. játékhét szelvényeire ugyanis a visszamaradt nagyszámú nyereménnyel együtt 590 értékes jutalomtárgyat sorsolnak ki. A főnyereményeket, két két- szoba-hallos összkomfortos öröklakást, ezúttal is a Fehérvári út 25. szám alatt épülő OTP társasházban kapják meg leendő tulajdonosaik. Sorsolnak bárhol felépíthető kétszobás családi házat is. A lottó gépkocsi nyertese ezúttal 80 000 forint értékű nyitható fedelű Skoda-Felícia sportkocsit kap. A főnyereményeken kívül a többi között 31 külörtféle típusú és teljesítményű motorkerékpárt, hét szobabútort, 60 rádiót, 45 televíziós készüléket, 22 magnetofont, 120 vásárlási utalványt stb. sorsolnak ki. Autósok, motorosok! Figyelem! . Augusztusban két KRESZ-verseny lesz a megyében A Pest megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya augusztus 16-án Cegléden, 23-án pedig Vácott rendez KRESZ-versenyt. A versenyen indulhat bárki, akinek érvényes gépjárművezetői igazolványa van, s részt vehetnek tehergépkocsival, személyautóval, motorkerékpárral és segédmotorossal is, ha megfeleI lő létszámban, legalább öten jelentkeznek. A részt venni óhajtók egyénileg és csoportosan is benevezhetnek. Jelentkezni a ceglédi versenyre augusztus 10-ig, a vácira augusztus 15-ig kell a Pest megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályán (Bp. VI., Aradi u. 21— 23.) Cegléden 16-án reggel 9 órakor a járási kapitányság, Vácott pedig 2S-án ugyancsak reggel 9 órakor a tanács háza előtt kezdődik a verseny; Iigenám, csakhogy az üzem közel száz embernek biztosít kenyeret — hangzott az ellenérv, s úgy döntöttek az illetékesek, megadják a vállalatnak a végső lehetőséget: döntse el saját maga, életképes-e vagy sem. Azóta fél esztendő múlt el, s a Faipari Vállalatnál gyökeres fordulat következett be. Uj igazgató vette át a vezetést, aki a szakemberek bevonásával teljesen átszervezte az üzemet. Korábban vegyes faipari cikkeket készített a vállalat — legtöbbször tervszerűtlenül. Az átprofilírozás során három új cikk sorozatgyártására rendezkedtek be. Nagyobb szériákban készülnek most már itt az új lakásokhoz szükséges ajtók és ablakok, teljes kapacitással dolgozik a parkettaüzem és a bútorgyártó részleg. Tavaly félmillió forint vesz- tességgel dolgozott a vállalat, ma már nyereségesen, tervszerűen folyik a termelés. Márciusban maguk a dolgozók kérték a terv 21 százalékos emelését, s azóta naponként egy vagonra való áru hagyja el az üzemet. A vállalat idei első félévi tervét 101 százalékra teljesítette, s amíg tavaly nyereség- részesedésről nem is álmodhattak a dolgozók, addig az idén már 140 ezer forint jut a nyereségrészesedési alapra. Közben a létszám is emelkedett, de a végbement változást legjobban talán az átlagbérek alakulása érzékelteti. Az elmúlt években itt a szakemberek is csak 1000—1200 forintot vittek haza, s most a 2000 forintot is megkeresi egy-egy dolgozó. Májusban például Dani Vendel gépmunkás 3000 forintot keresett, Guth József asztalos 2300, Lédeczi Mihály pedig 2600 forint (fizetést kapott. A rossz munkaszellem is a múlté, a vállalat bebizonyította életrevalóságát. Hogyan sikerült ezt elérni? Közös akarattal, összefogással. Amikor például a kongresszusi versenyfelhívás megjelent, minden egyes üzemrészben brigádok alakultak, s a versenyzők vállalták, hogy a tervet 10 százalékkal túlteyesí- tik, ugyanakkor az önköltséget 180 ezer forinttal csökkentik. Venczel József, a parkettaüzem brigádvezetője nagyszabású újítással gyorsította meg a parkettaitermelést. Régebben 10 személy nyolc géppel végezte a munkát, s havonta 1200 négyzetméter parkettát gyártott. Venczel József új gyártástechnológiát dolgozott kii, elgondolása alapján átcsoportosították a gépeket és most már hat gépen és nyolc dolgozóval havonta 2500 négyzetméter parkettát készítenek. Ez év januárjában még 14 forint 50 fillérbe került négyzetméterenként a parketta. Az újítás bevezetése óta három forint hatvan fillérre csökkent az előállítási költség. Az eddigi számítások szerint Venczel József újítása évenként 120 ezer forint költségcsökkentést eredményez a vállalatnak. A brigád tagjai most elhatározták, hogy a havi 2500 négyzetméter parkettét 3000 négyzetméterre emelik. Lippai Mihály csoportvezető újítása az épületasztalosok munkáját gyorsítja meg. Eddig a vállalatnál az úgynevezett profilcsiszolást kézzel végezték. A leleményes újító egyszerű, de módfelett ötletes megoldással (tartóléc közbeiktatásával) csiszológépein végzi ezt a műveletet is. Azelőtt műszakonként tíz ablakot csiszolt le egy-egy dolgozó. Most már csiszológép segítségével ez a mennyiséig három és fél óra alatt lecsi- szotható. Ma már minden dolgozó arra törekszik a vállalatnál, hogy a lehető legjobb munkát végezze. 1958-ban a szervezetlenség miatt állandó rr.unikahiány zavarta a termelést, most már 1960-ra is van megrendelése az üzemnek. És amíg korábban kilátástalan volt a Solymári Faipari Vállalat jövője — most már arról van szó, hogy az elkövetkező évek során nagy teljesítményű bútorüzemmé fejlesztik. Súlyán Pál GAZDAG SZÜRET ÍGÉRKEZIK Megyeszerte szorgalmasan munkálkodnak a termelők a szőlőkben. A monori járásban, Tápiósülyben ezekben a napokban újra átvizsgálják a megkötözött szőlőket, pótolják a hiányokat és lefejezik a nagyranőtt hajtásokat (Csekö feiv.)
