Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-05 / 182. szám

PEST megyei \btC irlap 1959. AUGUSZTUS 5. SZFRDA A SOROK KÖZÖTT... Lapunk hírrovatát olva­som: „Nagyhátán két új tante­remmel bővül az iskola szep­tember elsején.” „Űj tanteremmel gazdago­dik a régi gyáli iskola.” „Befejezéshez közeledik a nagytarcsai két tantermes ál­talános iskola építése, amely­re kétszázötvenezer forintot fordítottak.” „Négytantermes új iskolá­ban kezdik- az idei tanévet a csobánkai gyerekek.” „Két tanteremmel bővítik a kerepesi általános iskolát.” És sorolhatnám még hosz- szan, hol épül új iskola me­gyénkben, hol bővítik újabb tanterme'-'‘zl a régit. De talán ennyi is elégséges ahhoz, hogy világos legyen előttünk a kép: ■népi államunk mindent meg­tesz annak érdekében, hogy mind kulturáltabb körülmé­nyek között tanulhassanak gyermekeink. És ugyanilyen hosszan sorolhatnám azt is, hogy hol, mekkora összeget fordítottak és fordítanak a politechnikai előadótermek, műhelyek és gyakorlókertek létesítésére. De nincs szándé­komban száraz adatokkal un­tatni az olvasót. Miért is mondtam el mind­ezt? Az olvasóknak inkább csak emlékeztetőül. Hadd lás- sák, mire fordítja államunk a pénzt, mire fordítják közsé­geink vezetői a községfejlesz­tési alapból befolyt összeget. E rövid kis cikk elsősorban fia­tal pedagógusaink számára íródott. Gyakorlóéves taní­tóknak és tanároknak, akik néhány hét múlva, többek kö­zött, ezekben az új iskolákban kezdik el a pedagógus-pályát. Részükre már nem csupán em­lékeztető az említett néhány adat. Figyelmeztetés is: be­csüljék meg az iskolát! Űjat és régit egyaránt. Az iskolát, ahol taníthatnak, még akkor is, ha távol esik a fővárostól, esetleg még a községtől is. Jól emlékezem még néliá- nyuk arcára, amikor a megyei tanács dísztermében átvették kinevezésüket. Ezek a kevesek szomorúak voltak és kedvetle­nek. Rá volt írva az arcukra: úgy érzik, hogy becsapták őket. Az előkelő fővárosi iskola he­lyett egy istenhátamögötti fa­lucskába, vagy éppen tanyá­ra szólt a kinevezés. Esztendők óta dédelgetett álmok foszlot­tak szét ezekben a percekben. Pedig a képzőben és a főisko­lán senki sem biztatta őket az­zal, hogy a fővárosban, vagy legalábbis valamelyik nagy vi­déki városban kapnak beosz­tást. Néhány an mégis így gon­dolták. Még akkor is, ha a képző vagy a főiskola előtt maguk is valamelyik falucská­ban vagy éppen tanyán él­tek. A tanítói és tanári diploma nem jelenti, mert nem jelent­heti azt, hogy városi tanító, ta­nár lesz ezekből a fiatalokból. Falun, tanyán jelen pillanat­ban még sokkal nagyobb szük­ség van rájuk. Ott a helyük tehát. Hogy ott ma még szegé­nyesebb a kulturális élet? Le­het, de éppen őrajtuk áll, hogy már nem sokáig. Az ifjú peda­gógusok egyik legfőbb felada­ta — a tanítás mellett —, hogy a kultúra fáklyavivői legyenek a falvakban és a tanyavilág­ban. Népi államunk minden tőle telhetőt megtesz, hogy megteremtse a kultúra anyagi alapjait — többek között olyan iskolák egész sorát építi, ame­lyek a tanyavilágban például kultúrtermekké alakíthatók át. Az azonban, hogy ezekben a kultúrtermekben pezsgő élet is legyen — fiatal pedagógu­saink feladata. Ezek a gondolatok jutot­tak eszembe, amikor az újsá­gok sorai között a hírrovato­kat olvasgattam. Látszólag száraz tények csupán ezek a közlések, de ha elgondolkozik rajtuk az ember, egyszeriben\ mély tartalommal telítődnek.\ S ezt a tartalmat megváltozott. \ új életünk adja. amelyben^ gyermekeink tanulásának ügye \ KÉPES FILMVILÁG Rövidesen több új magyar film kerül bemutatásra. Az Akiket a pacsirta elkísér című alkotás Darvas József forgatókönyve nyomán készült w Szellemes olasz filinvígjáték a Sahella nagymama. A cím­szerepet Tina Pica, a szerelmes lányt Sylva Koscina alakítja Augusztus 14-én megkezdi turnéit a Petőfi Színpad A Petőfi Színpad nyári szü­nete véget ért. Az együttes megkezdte az elmúlt évad két nagysikerű darabjának Ismét­lőpróbáit, és a jövő hét végén már szerepeinek is. Augusztus 14- én Kókán Sardou—Kolozs­vári Váljunk el című művével, 15- én Foton Gerencsér Miklós Kerekeskútjával kezdik meg az új évadot. Döntöttek már a következő bemutatókról is. Ugyancsak e hónap 17-én kezdik meg a két új darab próbáit, ezek szerint 1 a Petőfi Színpad műsorán^ Szigligeti—Tabi: A bajusz ma-^ rád és Kohut: Ily.en nagy sze-§ retem című műve lesz a leg- ^ közelebbi bemutató. ^ A társulat érdeklődésre szá-^ mot tartható személyi váltó-^ zása: Füzesi Ottó szerepkörét^ Hídvégi Lajos, a Fővárosi Víg-^ színház volt bonvivánja vészig át. | A Petőfi Színpad egész évi % műsortervét egyébként mág^ ebben a hónapban megtárgyal-^ ják a megye kulturális vezetői. $ A Kard és kocka Veres- egyházon közönségsikert aratott. Magyarul ez annyit jelent, hogy a pénztárnál — a film tömegjeleneteit meg­szégyenítő — közelharcot vívtam, hogy megszerezzem családomnak és magamnak a jegyeket. Én magam csak a család kedvéért mentem el: már lát­tam Pesten a filmet. És ez volt a szerencse! Ugyanis a beszédet helyettesítő mako- gásból és gurgulázásból egy szót sem értő családom és környezete számára narrátor­rá léptem elő: én meséltem el, mit is látnak. (Nagyobb sikerem volt, mint Gábor Miklósnak a kártyajelenet­ben!) Nem vagyok Irigy termé­szet, ezért átadnám tapaszta­lataimat a Pest megyei Mozi­üzemi Vállalatnak. Javasla­taim: 1. Állítsanak be egy — amúgy is divatos — filmma­gyarázót (narrátort), mint a néma filmek idején vagy 2. alkalmazzanak zongoris­tát, aki zenei aláfestéssel nyomja el a rossz hangokat; vagy 3. lássák el feliratokkal a magyar filmeket is vagy 4. adjanak minden jegy mellé egy szövegkönyvet; de 5. az sem lenne rossz meg­oldás, ha megjavítanák a ve­resegyházi mozi hangadó (akusztikai) berendezését — a mozilátogatók örömére! F. M. : Valentira Thielová. Az e'té- Nagy sikerrel játsszák film­I védi ágyú című csehszlovák f?í"házaink a ??alva „c.í™ű filmet. Foszerepoje Dzidra i játékfilm női főszereplője Kitenbergs M W ^*ASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS. ^ Szálkái Miklós: K ultűrforradalom ! Évek óta szent kötelességem És nagy jutalom: Agg szüleim egyszer minden héten Meglátogatom. Gyümölccsel a táj terített asztal. Görnyed a faág, Ősszel szőlő vár rám és tavasszal Barackfavirág. Finom ívét gyermek-lábnyomomnak Őrzi a homok — Innen indultam és ide várnak Vissza rokonok. Azt hittem, hogy majd messzebbre érek. fgy több lehetek. Mint ti. játszótársak és testvérek: Parasztgyerekek. Nem lettem több. Most már tudom, érzem, Legfeljebb ha más. Titeket is száguldó szekéren Vitt a haladás. Nemcsak formájában más az élet. Vált múlttá a múlt: Lelketekben új világszemlélet Üj szikrája gyúlt: Ma közietek Petőfit idézem, Vagy szólal Ady, Szemetekből látom, hogy a népem Már nem maradi. Öntudatos. Igaz szóra hallgat. Tanul és tanít. — Igv csinálunk kultúrforradalmat, Mélyet, igazit! 'sfs/-rssssssssssfssfSfs/sfs/ss//sssrsfssss/*rs*ssssM Két visegrádi árnykép MŰEMLÉKVÉDELEM r sztendők óta ingerel hon- 12/ fitársaimnak az a rej­télyes tulajdonsága, hogy előszeretettel örökítik meg nem mindig történelmi ne­vüket történelmi becsű mű­emlékek falán. Találkoztam már kultúrembereknek vélt ismerőseim autogram jával az egri vár 'kazamatáiban, az esztergomi bazilika kriptá­jában, sőt bizonyos Tóth Dénes szignójával a párizsi Notre-Dame baloldali tor­nyába vezető csigalépcső­feljáró tetején is. Kárhoz­tattam őket és szidtam. Ma már, érett ésszel, be kell látnom azonban, hogy té­vedtem. Haladó hagyományoknak hódoltak. A visegrádi fellegvár Du­nára néző legszélső déli ab­lakkeretében, talán két mé­ternyi magasságban, kemény kézzel kőbe vésett felirat hirdet egy nevet: Unger Jó­zsef. Alatta az évszám: 1869. Tíz lépéssel odébb, de legalább ötven centivel ma­gasabban: Unger László, 1951. Bizonyára a kedves unoka. Túl akart tenni az ősökön... Izgalmas, kétrészes, magyarul beszélő szovjet film a Rendkívüli történet, amely azoknak a szovjet matró­zoknak elbeszélései alapján készült, akiket 1954 nyarán kuomintangista kalózok elfogtak ELŐRELÁTÁS F annak rosszindulatú em­berek, akik kétségbe­vonják az előrelátást, leg­alábbis ami egyes szórakoz­tató intézményeink tervezé­sét illeti. A visegrádi szabadtéri mozi e szemlélet élő cáfo­lata. Itt a kánikula, a napsü­tötte nuár, amikor az egész napi fürdőzésben és turisz­tikában kimerült üdülők szívesen töltenének egy hű­vös estét a kertmozi fái alatt. A kertmozi építését meg­kezdték, most: július köze­pén. Nyilván az 1960. évi kö­zönségnek. Bizonyára senki sem neheztel ezért — 1960- ban. De 1959-ben annál töb­ben! — 9. i. — Fejér Tamás rendezésében készült a Szerelem csütörtök című magyar t'ilmvígjáték. Főszereplői: Zenthe Ferenc, Takács Mária és Somogyi Erzsi | ISKOLAAVATÁS \ NAGYTARCSÁN \ I f, Nagy tárcsán — főleg társa- ^ ff dalmi munkában — két ősz- ^ ff tályteremmel, igazgatói irodá- ^ ff val, tanári szobával és klub- ^ ff helyiséggel bővítették a régi, ^ fff kéttantermes iskolát. Az új ^ ff épület avatására a tervek sze- | ff rint 16-án kerül sor, amikor a ^ ff községi tanács és a Magyaror-| ff szági Szlovákok Demokratikus ^ ff Szövetsége ünnepélyesen átad- ^ ff ja rendeltetésének a nemzeti-1 fff ségi község megnagyobbodott ^ ff iskoláját. Értesülésünk szerint ^ ff az ünnepségen szerepel a mag- ^ ff lódi szlovák népi együttes is. ^ í //////////////// y N \ x f, lYueíri tervek t, x ff Színjátszó együtteseink nagy ^ f része — a nyári szabadságo- $ ff lások, nagy mezőgazdasági | f munkák, a művelődési házak $ 7 S f tatarozása stb. miatt — szüne- ^ ff telteti munkáját. Azokban a ^ ff községekben azonban, ahol az ^ fff öntevékeny csoportok tagjai ^ ff e.gyüttmaradtak, ahol szabad- $ 'ff téri színpad áll a színjátszók ^ ff rendelkezésére, könnyű, szóra- $ ff koztató nyári darabokat vittek | fi és visznek színre együtteseink. 5 ff \ f A Farmosi Földművesszövet- ^ | kezet színjátszói például a ^ ff Csárdáskirálynőt mutatják be § fjf augusztus 9-én a nagykátai kő- $ ff zönság előtt. A pilisiek a János 5 r s ff vitéz helyi bemutatója után a ^ ff környékre is elviszik a nagy $ ff szereplőgárdát foglalkoztató, $ ff díszes kiállítású daljátékot. A ^ íVecsési Földművesszövetkezet 5 y> ^ ff színjátszói pedig Huszka ^ ff Aranyvirág című operettjével 5 | lépnek íel szabadtéri színpa- ^ ff dukon augusztus 19-től kezdő- ^ ' dően négy napon át. 5 s nem egyéni ügy már, de az'', egész társadalom ügye. Hogy'', ez mennyire így van, azt nem j csupán a jelentős állami be-j ruházások bizonyítják, de az '} is, hogy a legtöbb faluban fia-'f tal-öreg egyaránt kiveszi a ré-'f szét az építkezés munkájából. ',f Hatvan-nyolcvan-százezer fo- J rintos társadalmi munkákról 'f érkeznek a hírek lapunk szer-'f kesztőségébe. S e nagy mun- ff kükből fiatal pedagógusaink \ úgy vehetik ki leginkább a ré-f, szűkét, ha az iskolák felépülte '>, után pezsgő, eleven kultúráié-^ tét teremtenek nemcsak az is- j kólában, de az egész faluban', is. | A másik gondolat: a mi fia-j tál pedagógusaink ma már^ nem ismerik a munkanélküli- £ ség rémét. Pedig ilyenkor —^ amikor egyesek a vidéki állás ^ miatt méltatlankodnak — jó ^ lenne emlékeztetni őket a fel-ff szabadulás előtti évekre. Azok- ff ra az esztendőkre, amikor pe-ff dagógusok százai esztendőket f, vártak egy-egy megüresedett f, tanítói vagy tanári állásra.'( Bánták is akkor, hogy az or- f szag legtávolibb pontján van is; az! Csak legyen! Ma pedig ...; Igen. — ha elkeserítő is ki- \ mondani — egyesek még har-f, minc-negyven kilométerre a \ fővárostól is viszolyoqva fog- \ laliák el szolgálati helyüket.} Ekkorát változott másfél évti- £ zed alatt a világ. Persze, félre- £ értés ne essék, nem fiatal pe-'f dagógusaínk igényessége, to- vábbtanulási szándéka ellen £ emelünk kifogást. Mindkettő % lendítője további fejlődésük- \ nek. De igényességük ne az el-ff vágyódásban, hanem abban je- j lentkezzék, hogy kultúrát te- í remtenek ott is, ahol eddig\ csak átutazó vendég volt a; kultúra. Ez az igazi nagy és'} nemes feladat. Prukner Pál Narrátort a veresegyházi moziba!

Next

/
Thumbnails
Contents