Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

1959. AUGUSZTUS 39. VASÁRNAP fMt NCCttl bfCirlap 3 AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN i5!!555E5555S55BS5i!55;E55BS5S§ög55;B«igS*td5||SllM Magasabbak a terméseredmények a közös gazdaságokban Győrében tanácskoztak a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai­nak szövetkezetpolitikai csoport­vezetői, pénteken és szombaton. Amint a tanácskozáson is kide­rült, ebben az évben a régi ter­melőszövetkezetek 20—<26, de az új, közös gazdaságok is 10 _15 száza­l ékkal magasabb terméshozamo­kat takarítottak be, mint az egyéni parasztgazdaságok. A ma­gasabb terméseredményeket a kedvező időjárás mellett a közös gazdaságoknak a jobb technoló­gia és a eéptík nagyobbmérvű igénybevételével sikerült elérniük. Valósággá válnak a zsámboki tervek Hét traktor szántja a zsám­boki Petőfi Termelőszövetke­zet földjeit az ősziek alá. A tervek szerint a napokban újabb hét gép áll munkába, s az eddig megszántott három­száz holdat még több száz, sőt több ezer hold követi. A zsám. böki Petőfi Termelőszövetke­zetnek ugyanis, amióta a köz­ség termelőszövetkezeti köz­ség lett, 3200 katasztrális hold földje van! Hatalmas terület ez, gondot ad megmunkálása, KI HOGYAN TUDJA Termelőszövetkezeteink talán soha annyi új istálló építéséhez ftem kezdtek hozzá, mint az idén. Nemcsak a régi, hanem a tavasz- szal alakult fiatal szövetkezetek is férőhelyeket emelnek állataik elhelyezésére. Van tsz, amelyik újat, modernet épít, s akad nem egy, amelyik ideiglenesen — eredetileg más célt szolgáló —, bon­tásra ítélt rossz épületet állít helyre. A lényeg az, hogy így, vagy úgy, de biztosítják állatállományuk biztonságos férőhelyét. A tápiószelei Keleti Fény Tsz most ünnepli alakulásának 10. évfordulóját. Hitel és saját erő felhasználásával modern, 50 férő­helyes istállót építenek. Kár, hogy a májusi átadási határidő helyett talán csak novemberre készül el az istálló. Az ok: nincs biztosítva a folyamatos anyagellátás. A képen látható épület valaha a nagybirtokos Ofner úr gará­zsa, mosókonyhája és baromfióla volt. A helyi tanács már kiadta az engedélyt a romos épület lebontására. Am a tavasszal alakult inárcsi Március 21 Tsz vezetői elhatározták, az épületet nem bont­ják le, hanem saját építőbrigádjukkal 20 borjú számára alkalmas istállóvá alakítják át. A vasbeton jászlakat már beépítették, a pad­lózatot ledöngölt agyagos salak pótolja. És szinte a semmiből szep­tember derekára egy 20 férőhelyes istállóval lesz gazdagabb az élel­mes, önerejére támaszkodó tetterős, fiatal szövetkezet. de ember is van hozzá szép­számmal. Taglétszámuk 734 fő. Ennyi emberrel megvaló­síthatják a mintaszerű belter­jes gazdálkodás klasszikus el­képzeléseit. Tervük, hogy közel 1300 holdon kertészkednek. 1282 hold kerti növényre már szerződést is kötöttek a MÉK- kel. Az 1282 holdban benne foglaltatik 30 hold öntözéses konyhakertészet is. A ter­melőszövetkezet vezetői bát­ran tervezhetnek, mert a föl­dek alkalmasak, emellett pe_ dig Zsámbokon hagyományai vannak a kertészkedésnek. A hagyományok mellett persze megtaláljuk a szaktudást és a szorgalmat is. A kertészkedésen kívül in­tenzíven akarnak foglalkozni állattenyésztéssel és állathíz- lalással is. A napokban vá­sároltak az Áruforgalmi Vál­lalaton keresztül 500 darab sonkasüldőt. A termelőszövetkezet az 1959/60-as gazdasági évére ké­szített tervét a nagy számok jellemzik. Szarvasmarha állo­mányukat például a jelenlegi kilencvenről jövő év nyaráig 135 darabra növelik. Ezen­kívül van a 40 darab hizla­landó növendékük. Most októ­ber elején 25 anyakocát állí­tanak be tenyésztésre. Jelentős jövedelmet várnak a korszerű baromfineveléstől is. A tervek szerint az 1959/60-as gazdasági évben mintegy negyvenezer napos­csibét nevelnek fel. Ennek felét mélyalmos neveléssel 80 —90 dakás súlyra hizlalják, ,s mint rántanivaló csibét érté­kesítik jó áron. Az állomány másik felét tojástermelésre állítják be. Az állatok részére szüksé­ges épületeket a többi mun­kával egy időben készítik és készíttetik el. A Kis-tanyán majort alakítanak ki. Rövide­sen megkezdik egy 102 férő­helyes tehénistálló építését. Most készülnek a tervrajzok egy 2500 férőhelyes baromfiól felépítéséhez. Házilag szándé­koznak felépíteni még 10 da­rab baromfiólat s egy 600 férőhelyes süldőnevelőt. Ezekről a tervekről az új tagok néhány nap múlva rész­letes tájékoztatást kapnak a rövidesen sorrakerülő közgyű­lésen. Elmondhatják majd vé­leményüket, s javaslataikkal bővíthetik, módosíthatják a terveket. Elmondhatják majd véleményüket arról a nagy­szabású tervről is, amely az Agrártudományi Egyetem és a termelőszövetkezet közötti megbeszélés alapján született. Az Agrártudományi Egyetem segítségével a zsámboki Petőfi Tsz-t ..tan-termelőszövetke­zetté” fejlesztik, s mintaszerűen gazdálkodnak. Dr. Kolbay Károly, az egye­tem rektora megígérte, hogy a hallgatók egy része itt tölti majd gyakorlati idejét. A napokban megérkezett három vagon nemesített vető­mag. Ezt már az új tagok szekerezték be az állomásról. Köztük volt Dávid András, Dudás János, Szalai János, Tóth István. Tóth Mátyás Kővágó András, Makádi Ist­ván, Mezei János, Román András, s még többen. A vetőmag beszállításáért a ta* goknak már jóvá is írták a munkaegységet, s közülük többen, például Mol­nár István és Bajnóczi János már megkezdték a termelő­szövetkezet földjén a szán­tást. Egy 13 főből álló brigád pedig Dávid András vezetésé­vel már napok óta rétet ka­szál. Egy kis tapasztalatcsere: A takarmányból tetszés szerint Megkezdődött á közös munka Pusztavacson A tavasszal alakult puszta- vacsi Győzelem Tsz tagjai a napokban kezdtek hozzá a kö­zös tevékenységhez, Földjük egy részét a gépállomás szán­totta vetés alá. A vetőmagot kedden mindannyian egyszer­re adják be a tagok, s helyet­te minőségi vetőmagot cserél­nek a közös vetésre. Nemrég 260 juhot vettek, most építik a 300 férőhelyes hodályt. A munkálatokat a tsz saját épí­tőbrigádja és szakemberei végzik. A tervek szerint a téli hó­napokban dohánypajtát is építenek. Jövőre ugyanis tíz holdon termelnek dohányt. A szép jövedelmen kívül elő­nyös lesz ez azért is, mert télen elfoglaltságot tudnak biztosítani az idősebbeknek. A földművesszövetkezettől rövi­desen átvesznek egy darálót. A közösbe vitt állatok téli takarmányozására 120 köb­méter silót készítenek a kö­zös vetésből. A községbeliek közül egyre többen érdeklődnek a fiatal szövetkezet tervei, munkája iránt, s várható, hogy az őszi hónapokban jelentősen nö­vekszik majd a tsz taglétszá­ma, s földterülete. Érdekes, újszerű módon ta- karmányozza sertésállományát a pusztazámori Tolbuchin Tsz. A módszert bemutatták az al­kotmány ünnepén Pátyon megrendezett budai járási me­zőgazdasági kiállításon is, ahol nagy tetszést aratott. Lé­nyege, hogy a sertésólakban a vályúkba száraz, kevert dara takarmányt helyeznek el, amelyből akkor és annyit esz­nek a sertések, amikor és amennyit kívánnak. Vizet szin­tén elhelyeztek az ólban, ami­ből tetszés szerint fogyaszta­nak az állatok. A módszer ki­tűnően bevált, s jelentős meg­takarítást is eredményezett ■mind takarmányban, mind az éllatok kiszolgálásához szük­séges személyekben. Ki ajánlhatja (el földjét? Több községben felmerült •az a probléma, hogy földjét ki ajánlhatja fel a tez-nek vagy az állam részére. Földet csak az ajánlhat fel, aki nem •élethivatásszerűen foglalkozik földműveléssel, vagy család­tag, aki nem kíván termelő­szövetkezetbe lépni. Ha a fel­ajánlott főidet termelőszövet­kezet vagy állami gazdaság •hasznosítani tudja, a föld át­vételére kötelezettséget vál­lal. A földfelajánlás elfogadá­sa a járási tanács végrehajtó ■bizottsága mezőgazdasági osz­tályának hatáskörébe tartozik. A határozat ellen a megyei •tanács végrehajtó bizottsága mezőigazdasági osztályához le­het fellebbezni. Segít az idősebb testvér Pándon két termelőszövet­kezet van, az évek óta műkö­dő Szabadság és a tavasszal alakult Üj Barázda Tsz. Az új tsz-nek gondot okoz a ve­tőmag. Belépett tagjai ugyan leadják a földjük bevetéséhez szükséges magot, de ez annyi fajta, ahányan adják. így el­vetni pedig nem sok értelme van. Az idősebb testvér, a ré­gebbi szövetkezet ifjú társa segítségére sietett. A Szabad­ság Tsz-nek ugyanis 300 má­zsa kitűnő vetőbúzája van, elhatározták, megfelezik, mi­vel az nekik elég és a másik felét cserevetőmagként átad­ják a fiatal tsz-nek. Építkező tsz-ek figyelmébe Alig akad megyénkben ter­melőszövetkezet, amelyik ne építkezne, vagy ne tervezne az elkövetkező évekre nagyobb- szabású építkezést. Felhívjuk figyelmüket, hogy a tervezett építkezések megkezdése előtt, még a tervkészítésnél vegyék igénybe az idén alakult terme­lőszövetkezeti beruházási iro­da szakembereinek segítségét. A beruházási iroda írásban is, személyesen is választ ad a hozzá forduló tsz-ek építke­zésekkel kapcsolatos kérdé­seire. Címe: Budapest, Város­ház u. 7. (a megyei tanács épü­letében). Mennyit nyom a láda súlya? Csaknem minden termelő- szövetkezetünk szállít szerző­déses alapon zöldségféléket és gyümölcsöt. Gyakran előfor­dul, hogy az átadó szövetke­zet és az átvevő felvásárlási szerv nem tud megegyezni, mennyit is nyom a rekesz, avagy hűtőláda, amibe az árut csomagolták. Tájékoz­tatásul közöljük, hogy a Bel­kereskedelmi Minisztérium a SZÖVÉRT-tel egyetértésben a zöldség-gyümölcsfélék szállí­tására használt göngyölegek (ládák) súlyát az alábbiak sze­rint állapította meg: Hűtőláda fából 6,90 kg, hűtőláda nádból 7,10 kg, fó­rumláda 4,90 kg, tíz centimé­teres hollandi rekesz puha­fából 1,60 kg, ugyanaz ke­ményfából 2.50 kg, 5—6 cen­timéteres hollandi rekesz 1,10 kg, 8 centiméteres hollandi rekesz 1,30. 10 centiméteres négyzetes rekesz 1,40, papri­kás rekesz 23 léccel 3 kg, ugyanaz 32 léccel 3.60 kg, 46 léccel 4 kg. kosár fedővel 6 kg, bükkláda magasítóval 4,50 kg. A közép jelzésű göngyöle­gek átlagos tárasúlya: hűtő­láda keményfából, nagy 8,40 kg, ugyanez puhafából 8 kg, hűtőláda kicsi 5,60 kg, 6 cen­timéteres laposrekesz 1,50 kg. A megállapított elszámolási súlyoktól csak nagyobb érté­kű áruknál, vagy tartósan kedvezőtlen időjárás esetén lehet eltérni. Ilyen esetekben 50 darab üres göngyöleg visz- szamérésével kapott átlag­súlyt kell az egész szállít­mányra vonatkoztatni. Ez a rendelkezés részletesebben a Kereskedelmi Értesítő 28. számában tekinthető meg. Kinek jár háztáji szőlő? Sok vitára ad okot egyes szövetkezetekben, hogy kinek adhatnak háztáji földként sző­lőterületet. Általános elv és gyakorlat az, hogy háztáji szőlőt az kaphat, aki a szövet­kezetbe szőlőterületet is vitt magával, vagy pedig belterü­leten, vagy bekerített belső­ségben levő földterületén sző­lőt is termelt. A háztájiba ki­adott szőlőterületet, be kell számítani a háztáji területbe. A háztáji terület nagysága — : a közgyűlés határozatától füg- igően — 0,5-től 1 kh-ig terjed- ihet. Ebből szőlő legfeljebb 800 j négyszögöl lehet. Válasszák ki a lovakat [ A tavasszal termelőszövet- ; kezeibe lépett tagok majd i mindegyike visz magával a ; szövetkezetbe egy vagy több ; lovat. A tsz-nek viszont nincs :szüksége minden, a tagok ál­ltai beviendő lóra. Itt az ideje, jhogy minden szövetkezet vá- 1 lassza ki tagjaitól azokat a 1 lovakat, amelyeket meg akar- jnak tartani, azokat értékeljék [fel, míg a többieket, amelyek- jre nem lesz szükségük, vagy [az illető tsz-tag, vagy a tsz [piacokon vagy az Állatforgal- [mi Vállalat révén értékesítse. [Addig is, míg a lovakat el [nem adják, helyes, ha fel- [ használják azokat a közös [földek megművelésére, a köz- [ gyűlés által meghatározott té- irítés ellenében. M indjárt elöljáróban kije­lentem: Magony Pista bácsi boldog ember. Ez már az első tekintetre is meglát­szik rajta. Elárulja a mozgá­sa. Ahogy hívásunkra a lét­rán szép komótos lépések­kel ballag lefelé a szénakazal tetejéről. De erről tanúsko­dik egész arckifejezése is, amely szelíd, barátságos és derűs. Egyébként most ép­pen borostás és poros, ahogy már ez ilyen munkában lenni szokott. Csak a szeme, ez az apró, fürkésző kék szempár csillog tisztán, szinte gyer­mekien elő a napégette arc­ból. Barna színű, kordbár­sonyból készült micisapkája kissé legényesen félrecsapva áll a fején. Ezenkívül mind­össze egy ing, meg egy nad­rág van rajta. Cipő vagy pa­pucs nincs a lábán. így jó ez, ebben a meleg időben, így a legegészségesebb. A tanya felé ballagunk, amely ott áll vagy kétszáz méternyire a kazaltól, s a sűrű, zöld lombok közül csak a vége fehérliki A kutya­ugatásra Teréz néni, a fele­sége siet elénk. Kötényben, otthoni ruhában, hátrakötött kendővel a fején. Délre jár, Pista bácsi a gyalogimmkás éppen elkészült a? ebéddel, az illatos töltöttpapríka ott párolog a konyhában a zo- máncos tűzhelyen. A hűvös, elsötétített szobában ülünk le. Aztán a lakásra mutat­va Pista bácsihoz fordulok: — Sajátja? Bólint. — Negyvenötben építettem. A földosztáskor. Mert itt lak­tam én azelőtt is. Kommen- ciós kocsis voltam Hartyáni nagyságos úrnál. / 'gy mondja „nagyságos úr”, de a hangsúlyban enyhe gúny és keserűség keveredik. Cseléd volt. Vagy­is csak annyiban ember, amennyiben két lábon járt, beszélt és gondolkodott. De ura már nem volt önmagá­nak. De még a családjának se nagyon. Minden idejüket, minden ténykedésüket a „nagyságos úr” érdekeinek kellett alárendelniök. A mun­kabér? Évi 18 mázsa gabo­na, 20 kiló szalonna, meg 40 pengő fertálypénz, amelyet négy részben, azaz tíz pen­gőnként kaptak kézhez. — Aztán? — biztatom to­vább. — A földosztáskor öt hol­dat kaptam. Nagynehezen egy lovat szereztem, s má­sokkal összefogva munkáltam meg a földet. De nem volt az élet így sem. A föld a kez­detleges művelés miatt alig termett, s hogy meglegyen az évi kenyerünk, elmentem a nagyobb gazdákhoz részes­aratást vállalni. Se éjjelem, se nappalom nem volt. Csak a gond. De ebből aztán any- nyi, hogy majd ellepett. így ment, míg tíz évvel ezelőtt Károlyi Pali bácsiék a szö­vetkezetét meg nem alakí­tották. Attól kezdve aztán nagyon megváltozott az éle­tünk. — Mennyiben? — vetem közbe. Megpróbálja elmondani. Példákon keresztül. Ez alatt § félcipőben, télen pedig bri- i, csesznadrágban és ünneplő \ csizmában megy a vigadói l sörözőbe. Mert ott szoktak í szórakozni. Es nem maguk- \ ban, hanem Sárkány Lajos \ és Zsilik László tsz-tagok- \ kai járnak el. Néhány esz- $ tendeje meg a strandfürdőre $ kaptak rá. Vasárnap — de l még szombaton is — meg- $ ebédelnek és indulnak a \ strandra. Este meg moziba. \ Minden valamirevaló filmet \ megnéz « család. Megkérdem: — Miből telik mindenre? \ — A közös jövedelemből. \ Ebben az évben például csak \ előlegként 19 mázsa búzát, \ ugyanannyi árpát kaptunk. ! Meg havonta minden mun- \ kaegység után tíz forintot. \ Vgy számítjuk, hogy az idén ! a fiam — mert már ő is dől- i gozik — meg én 40—50 ezer ! forint értékű részesedést ha- \ punk! Vgy gondolom, most ennyi \ is elég Magonyékról, ebből \ is látni, hogyan élnek, ho- \ gyan boldogulnak. Pedig Pis- ! ta bácsi nem rangos ember, : „csak” gyalogmunkás a cég- [ lédi Kossuth Tsz-ben. Ari Kálmán ; az idő alatt öt családja kö­zül három lányt adott férj­hez és stafírungozott ki, de úgy, ahogy egynémely közép­paraszt sem tudta volna. Mert faluhelyen egy leány kihá- zasítása is éppen elég anyagi áldozattal jár, hát niég há­romé. S mind a háromnak gazdag lakodalmat rendez­tek, mind a háromnak bú­tort vettek, mind a három­nak egy hízót, egy anyadisz­nót, meg hat-nyolc malacot adtak hozományul. De eköz­ben évente maguk is három darab két mázsán felüli hí­zót szoktak vágni. Most is elég csak az udvarra ki­nézni, ahol három hízó, egy fejőstehén, egy borjú áll az udvarban, a háztáji barom­finak pedig se szeri, se szá­ma. Jr's a ruhák! Mindenkinek ünneplő és nemcsak egy, hanem több is. Pista bácsi például vasárnapon­ként nyáron pantallóban és

Next

/
Thumbnails
Contents