Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

i>**r MECrtl hírlap 1959. AUGUSZTUS 30. VASÁRNAP „ ÚR “AZ EMBEREK KÖZÖTT A FELLÁZADT ösztönvilág mocsarából mérgező ködök gőzölögnek fel. A fullasztó gázok időlegesen elhomályosít­hatják a látóhatár előbb még tisztán kirajzolódó vonalait. Ez történt Galgamácsán is. Bagi Kálmán községi agronó- mus eltitkolt, lefojtott ér­zelmeinek gyűlölködő kirob­banása, rémhírek mérges fátylába burkolták a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. Egyszerűen és röviden: Ba- gi Kálmán volt nagybirtokos és nagybérlő lazított a terme­lőszövetkezet, az állam rend­je ellen. Egy olyan faluban, amely a legjobb úton van, hogy termelőszövetkezeti köz­séggé alakuljon. A rémhírek, amelyeket ter­jesztett, szemenszedett ostoba­ságok és galádságok. Nem is érdemes megismételni és cá­folni azokat. Elintézhetné az ember az egész kérdést egy­szerűen azzal a közmondás­sal, hogy „bolond lyukból bo­lond szél fúj”. Vagy pedig „a kutya ugat, a karaván halad”. MÉGSEM érdektelen köze­lebbről megvizsgálni, miért lett Bagi Kálmánból olyan kutya, amely folyvást a hala­dás, a szocializmus karaván­jára csahol? Kádár elvtárs legutóbbi beszédében megemlítette, hogy a volt nagybirtokosok, tőkések között is vannak olyanok, akik igyekeznek el­végezni a munkájukat, ha nem is értenek egyet a prole­tárdiktatúrával. Az ilyenek­nek megadjuk a lehetőséget, hogy tisztességes munkával keresett kenyeret egyenek. Bagi Kálmánnak — annak ellenére, hogy egyszer már ült másfél évet izgatásért és szabotázsért — mint a község agronómusának, biztosította a nép állama a rendes megél­hetést. Méghozzá nem is fi­zikai fáradsággal, hanem irá­nyító munkakörben kereste meg a mindennapit. A galgamácsai parasztok­kal „felügyelő úr”-nak titulál- tatta magát. Döntő szava volt a község termelési viszonyai­nak kialakításában. Szaktu­dását, amelyet a saját hat­száz holdnyi birtokán szer­zett, hasznosíthatta. Megbe­csült, teljes jogú polgára le­hetett volna szocialista hi- zánknak, ha ... Ez a ha azt a régi igazsá­got jelzi, hogy akinetk nincs baja, az csinál magának. Ba­gi Kálmán bajt csinált magá­nak, mert nem tudta elfelej­teni, mekkora úr volt ő vala­ha a saját 231 holdjukon, amelyhez még 400 holdat hozzábérelt. A szava parancs, a parancsa szentség volt, te­kintet nélkül arra, hogy iga­zat mondott-e, helyesen pa­rancsolt-e. Nem bírálta, nem kereste őrajta akkor a pa­rancs igazságát senki. Ha csak szólni próbált volna valaki, „rapporf'-ra rendelte a csendőrökhöz. Mint azt né­hányszor el is mesélte. Sután-bután, a reális erő­viszonyok, a parasztság ed­dig megtett gazdasági és szellemi fejlődése útjának figyelembevétele nélkül iz­gatott. Ostobaságait éppen a termelőszövetkezetekhez ra­gaszkodó és abban tíz esz­tendeje jól boldoguló parasz­tok, többek között a tsz-el- nök felesége fülének szánta. Egyszerűen elvesztette vol­na az eszét, vagy pedig mindig is kevés volt neki? Osztálygőg­je, vérgözös, gyilkos ösztöne mindig több volt a józan eszé­nél. Hiszen jóformán legényke volt még, amikor a Héjas-kü­lönítmény tagjaként — saját bevallása szerint Szombathe­lyen — segített a fehérterror­nak irtani azokat, akik fel­támadtak az urak ellen és a dolgozó emberből embert akartak faragni végre. Bagi Kálmán izgatott, rá­galmazott, mert ismét úr akart lenni az emberek fö­lött. Az kevés volt neki, hogy 6 is ember lehet az em­berek között. Szálasinak szívesen tett htí- ségesgüt, hiszen ez az eskü gyilkos és rabló ösztönök sza­bad tobzódását, a rombolás apokaliptikus erőinek korlátlan tombolását jelentette és neki a biztos 600 hold jövedelmét. Hornokat, akasztást, árvá­kat. törvény- és erkölcsnél­küliséget. Olyan világot, ahol a Bagi Kálmánok azt tehet­nek, ami nekik tetszik. Me­hetett a saját — a jelek sze­rint — nem túlságosan józan, okos és megfontolt feje, pil­lanatnyi hangulatai után. Persze, hogy nem győzte idegerővel a megszabott és ellenőrzött munkaidő betar­tását, az udvariasságot, a mér­sékletet, a türelmet, az ön­uralmat, mindazokat a tu­lajdonságokat, amelyek az építő, alkotó embert megkü­lönböztetik a romboló fene­vadtól. Most odakerült, ahová az ember a kártevő vadállatokat zárja: négy esztendőre a rács mögé. (d-k) Szovjet tengerészek megmentettek egy svéd tartályhajót Szovjet tengerészek csütörtö­kön a Balti-tengeren nagy vi­harban megmentették a „Tankholm” svéd tartály­hajót. A „Tankholm” gépei fel­mondták a szolgálatot. A ha­jót az erős szél és a hullá­mok feltartóztathatatlanul a part felé sodorták, ahol el­kerülhetetlenül elpusztult volna. A szovjet tengerészek a „Tankholm” segítségére siettek, s sikerült megmente­niük a svéd hajót. Vezetőségválasztásra készülnek a Budakalászi Textil művekben Csattogó szövőgépek, nagy sürgés-forgás közepette akad­tunk rá Hornyak An*.a elv­társnőre, a Budakalászi Tex- tilművek párttitkárára. A gyárban láthatóan nagy az iram, csellengő embereket nem lehet látni. Igyekezniük kell a termeléssel, mert a féléves tervüket csak 98,8 százalékra teljesítették és szeretnék az adósságukat le- törlesztenj a VII. pártkong­resszus napjáig. Vajon Hornyák elvtársmő- nek jut-e ideje a vezetőségválasztás előkészítésére ilyen lázas te­vékenység mellett. — Kell, hogy jusson — fe­leli Homyák elvtársnő, majd hozzáteszi: — persze egyedül nehéz lenne, de a vezetőség tagjai között elosztottuk a munkát. Néhány elvtárs a vezetőség beszámolójához anyagot gyűjt, mások a kong­resszusi munkaversennyel, né­hány elvtárs pedig a pártcso­portokkal, tömegszervezetek- kel foglalkozik. A vezetőség- választást még jobb politikai és termalő munkával akarjuk emlékezetessé tenni. A pártrnkívüliektöl pedig azt kérdeztük: mi a vélemé­nyük a helyi pártszervezet, a vezetőség munkájáról? Mii tartanak jónak, mit kifogá­solnak? Hiszen a párt a mun­kásosztály, a dolgozo embe­rek pártja, tehát joguk van elmondani véleményüket, bí­rálatukat saját pártjuk mun­kájáról. Sokat tanulunk ezek­ből a beszélgetésekből. Pár- tonkívüli munkatársaink he­lyes bírálatait, javaslatait fi­gyelembe vesszük a vezetőség beszámolójában is. — És a dolgozók őszintén elmondják a véleményüket? — Csak hallaná az elvtárs — mondja nevetve Homyák elvtársnő —, milyen problé­mákkal jönnek hozzám az asszonyok!? Ami nekik prob­léma, az nekem is az. Ami nekik öröm, az az enyém is. így természetesen megértjük egymást. A titkárasszony nem hasz­nál nagy szavakat. Nem mondja nagy hangon, hogy „szorosabbra kell fűzni a párt és a tömegek kapcsola­tát”. Nem. Ö és a vezetőség többi tagja beszélget, ta­nácskozik a dolgozótársaival, mert a párt valamennyi dol­gozóé. Azoknak is joguk van beleszólni a vállalat, az ország életébe. A vezetőség­választáson pedig erről lesz szó. Megbeszélik, hogyan si­került megvalósítani a párt politikáját az utóbbi évek­ben. Mennyit haladtunk elő­re, mennyivel szebb az éle­tünk, milyen feladatok vár­nak ránk. Az eredmények közösek, a feladatokat is közösen kell megoldanunk a pártonkívü- íiekkel. Akkor pedig nekik is jósuk van a beleszólásra. Homyák elvtársin őék jól készültek a vezetőségválasz­tásra, a párt kongresszusá­ra. Leltöt, hogy a beszámo­ló egy kicsit akadozni fog. Lehet, hogy a hozzászólások egyszerűek, darabosak lesz­nek, de benne lesz a szebbre és a jobbra való törekvés, benne lesz sete száz dolgozó egységbe fogott elhatározá­sa — hogy amit magunk elé tűzünk, azt közös erővel meg is valósítjuk. Lovász Vince mai nap Marosán György látogatása a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián 1959. augusztus 30, vasár­nap, Róza napja, A Nap kél 4.59 órakor, nyugszik 18.30 órakor. A Hold kél 1.05 órakor, nyugszik 16.08 órakor. 1959. augusztus 31, hétfő, Erika napja. A Nap kél 5.00 órakor, nyugszik 18.28 órakor. A Hold kél 2.04 órakor, nyugszik 16.47 órakor. Várható időjárás vasár­nap estig: felhöátvonulások, többfelé kisebb esővel, eset­leg zivatarral. Mérsékelt, időnként élénkebb nyugati, északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 9—12, legmaga­sabb nappali hőmérséklet vasárnap 20—23 fok között. Távolabbi kilátások: hűvö­sebb éjszakák. — EGÉSZNAPOS NÖTA- LÁLKOZÓT rendez ma a váci Pokol-szigeten a váci városi és járási nötanács. A részvevőket Erdei Lászlóné, az országos nőtanács elnöke köszönti. — NYOLC ÚJ LAKÓ­HÁZ készül el szeptember 15-ig a Diósdi Csapágy gyár lakótelepén. I960 tavaszára újabb 30 lakást adnak át rendeltetésének. — SOK A PATKÁNY SZENTENDRÉN, amint azt a pénteki tanácsülésen Tóth József tanácstag elpana­szolta. Radikális kiirtásuk 57 ezer forintba kerülne — mivel erre a városnak fe­dezete nincs, a megyétől kérnek segítséget. — ÖT CSALÁDI HÄZ asztalosmunkáját végezte en­gedély nélkül Tóth Ferenc, a Visegrádi Erdőgazdaság asztalosa. A szabálysértő asztalost a járási tanács il­letékes hatósága 3000 forint pénzbírságra büntette. — FENNÁLLÁSÁNAK tízéves évfordulójára ké­szül a Csepel Autógyár. 1949 őszén kezdtek Sziget- halomon a magyar teherautó­gyártás alapjainak a leraká­sához — azóta az itt készült teherautókból háromszáz ki­lométer hosszú karavánt le­hetne összeállítani. A gyár­ban készült motorok összes teljesítménye 4.7 millió kilo­watt energiát szolgáltatna. — 990 400 forintot fordí­tanak ebben az évben Szent­endrén, a vízhálózat bővíté­sére. 5960 méterrel növek­szik ily módon a város víz- csőhálózata. — A MÁSODIK világhá­ború kitöréséről szóló Még sötét a hajnal című lengyel filmet a (háború kitörésének évfordulóján augusztus 31- től szeptember 2-ig játsszák Nagykőrösön. A filmbemuta­tót ünnepséggel kapcsolják össze. — 288 EZER kilogramm papirt készített terven fe­lül az idei első félévben az élüzem címet elnyert Szent­endrei Papírgyár. Az 5,4 százalékos termelékenység­növekedés eddig az üzemnek 680 ezer forint nyereség­többletet eredményezett. — URBAN KÁLMÁNNÉ megyei tanácstag a leg­utóbbi megyei tanácsülésen bejelentette, hogy Kocsér községben egy hattagú pe­dagógusgárda vette a kezé­be a művelődés ügyét. Meg­szervezték a faluban a könyv terjesztést. s kide­rült, hogy a kocsériak szí­vesen hajlanak a rendszeres olvasásra. — 78 FIATAL vesz részt a „szakma ifjú mestere” címert folyó mozgalomban a Diósdi Csapágy gyárban. A fiatalok december 31-én vizs­gáznak s a legkiválóbb rész­vevőket oklevéllel jutalmaz­zák. — AZ ASZÓDI járás ki- szesei vállalták, hogy a párt- vezetőséget választó taggyű­lésekre rendbehozzák és fel­díszítik a párthelyiségeket. — HÉTFŐN ADJAK át rendeltetésének a Szentend­rei Papírgyár és a Cement- áruipari Vállalathoz vezető .új iparvágányt. Az új vonal­szárny bekapcso’ásával je­lentékenyen tehermentesül a rakndópályaudvar. — OJ VÁGÓHIDAT épí­tenek jövőre’ Abonyban. Uj .utak építésére 430 ezer forin­tot, a villanyhálózat bőví­tésére 200 000 forintot, a .törpevízmű további fejleszté­sére pedig 389 ezer forintot fordítanak. — NAGYSZABÁSÚ ara­tóban rendezett tegnap este Tábor falván a Május 1 Tsz. A vidám megmozdulás a reg­geli órákig tartott. Gergely bácsi présházában Cegléd és környéke Nép- bolt Vállalat dik az egyik sarokban; Má­ria Terézia korából való. — Most is ezen préseljük a szőlőt — világosít fel Gergely bácsi. — Ebbe egyszerre bele­fér tíz hektónyi darált szőlő is. Persze, ezeken a kisebb préseken is dolgozunk — mu­tat két kisebb vasprésre, amelyek már a XX. század­ban készültek. értesíti a szülőket és a tanuló- ifjúságot, hogy papír szakboltjaiban Cegléd—Nagykőrös—1 rsa —Monor Üllő—Vecsés— Cyömrő—Cegléden az isko­lai tanszerek bő választék­ban kaphatók, ezért kérjük kedves vevőinket, hogy a tanulás megkezdése előtt vásárolják meg a szükséges tanszereket. Odébb vastagfalú kádak, hordók sorakoznak már szü­retre készen. A présház má­sik fele a „mulatószoba”. Bent hangulatos petróleum- lámpa, kecskelábú asztal és itat — Előbb talán megkóstol­nánk a tavalyi termést — invitál közben Gergely bá­csi a pince felé. Fölemeljük a lejárat fölötti nehéz desz­kaajtókat s a meredek lép­csőn lesétálunk a pincébe. Idelent még hűvösebb van. Élőbb egy kis kamrácskába jutunk, s innét újabb ajtó nyílik a füstös, sötét bolt­hajtásra. A pince lehet vagy 15 méter hosszú, két oldalán embermagasságú hordók so­rakoznak. — No, melyikből igyunk? — kérdezi büszkén az öreg, de mielőtt válaszolnék, az 1951-es jelzésű hordó mellé támasztja a létrát. — Ez a legrégebbi — teszi hozzá. Aztán kicsit megko­pogtatja fakalapáccsal a du­gót, majd az üveglopóval ne­kiesik a hordónak. Arany­színű rizling csorog a pohár­bű. koccintunk és kezdődik a kóstoló. — Ez igen — mondom el­ismerően a szelidivású, de erős italról. Az öreg nem szól egy szót sem, de a szeméből látszik, hogy jólesik neki az elismerés. Újra tölt, majd a szomszédos hordókat is „megcsapoljukVégül is a demizsont tölti meg az öreg. aztán fönt a „mulatóban” folytatjuk a beszélgetést. Hajdan ez a présház is, akárcsak a hegy alatti sokszáz társa, különösen így szüret előtt, hangulatos mulatozások színhelye volt. Leginkább pestiek látogatták ezeket a kedvderítő pincéket. Sokszor reggelig tartott a vidám mu­latozás és hogy jobban csúsz- szon a borocska, jóféle kol­bászt, sonkát, meg szalonnafé- leségel is adott hozzá a prés­ház gazdája. A környék tam- bura-, hegedű-, meg harmo­nikaszótól volt hangos. — Sokan becsapódtak itt a hűvös pincében — jegyzi meg csillogó szemmel Gergely bácsi. — A bor simán csúszott, s csak akkor lett baj, amikor kimentek a meleg levegőre. ' Azóta valahogy elcsende­sedtek a présházak, sokat kö­zülük le is bontottak, die most ismét kezdik feléleszteni a ré­gi hagyományt. — Bor nélkül nem is lehet élni —, jegyzi meg Richter bácsi —. persze, módjával kell vele bánni. Én bizony egy csat­A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA: , 15.35: Közvetítés a Ferenc­város—Csepel labdarúgó­mérkőzés II. félidejéről és az MTK—Újpesti Dózsa mér­kőzésről a Népstadionból. 19.20: Elöújság, 20.30: Rend­száma H 8 (magyarul beszélő jugoszláv film). Tíz éven aluliaknak nem ajánl­juk. A Nagyvásártelepre szomba­ton reggel 125 vagon és 29 teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 13 vagon vegyes darabáru, 26 va­gon burgonya, nyolc vagon vö­röshagyma, hat vagon különféle zöldáru, 1Ö vagon zöld- és fehér­paprika, öt vagon paradicsom, 19 vagon vegyes gyümölcs, nyolc vagon* szilva, két vagon szőlő, 21 vagon görögdinnye és öt vagon tojás. Az állami élelmiszerboltok a fejeskáposztát kilónként 90 fil­lérért, a kelkáposztát 1.20—1.50, a piroskáposztát 2.60, az ecetbe- való uborkát 3.40, a szentesi töltenivaló zöldpaprikát 1.40, a húsos paradicsompanrikát 4.80, a Juliska-babot 2.80 forintért hoz- tá*. forgalomba. A nemeskörtét kilónként 3.80—4.60, a magvaváló szilvát 2, a saszla szőlőt 6.20. a Kossuth-szőlőt 5.20, a fekete ooortószőlőt nedlg 3.30 forintért árusították. Az alma. a rín^ló- szliva, az őszibarack és a diny- nye árszintie nem változott. A makói idei levesb^való- tisztított sárgarénát már súlyra fs árusít­ják. Ara kilónként 2 forint. I szegyűlt tanári karral és I hallgatókkal. Szombaton Marosán György államminiszter, az MSZMP politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit- j kára. Dapsi Károly vezérőr- < nagy honvédelmi miniszterhe- j lyettes, politikai csoportfőnök,! Kárpáti Ferenc alezredes, a j hadsereg pártbizottság első j titkára és Kaszás Ferenc ez- j redes, az MSZMP Központi j Bizottságának osztályvezetője: kíséretében meglátogatta a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démiát és hosszasan elbeszél­getett az akadémia vezető be­osztású parancsnokaival. Marosán György közvetlen hangú beszélgetést folytatott az intézet nagytermében ösz­Burmilyen forrón tűz is az augusztusvégi nap, a rozs­dásodó vadgesztenye-lombok meg a sárguló akácok már letagadhatatlanul jelzik: új­ból kertjeink alatt setten­kedik az ősz. Budaörsön, a Kőhegy alatti présházakban meg már a szüretre készü­lődnek. Délutánonként hangos ko- pácsolás veri fel itt a kör­nyéket, ürítgetik a féligtelt hordókat, s javítják a kiszá­radt dézsákat. Sietni kell, hogy mire a rizling mézédes­sé sárgul a madárhegyi tő­kélten, legyen hová elraktá­rozni a hegy levét, Richter Gergely bátyám is a présház előtt szorgoskodik, abroncsot igazgat egy hor­dóra. Tárva-nyitva a hét- szárnyas vasajtó, odabentröl \ hűvös enyheség csalogatja a ; járókelőket. j — Kerüljön beljebb — biz- l tat az öreg, ismerkedés után j —, nem árt egy kis pihenő • ebben a hőségben. \ Mintha legalábbis 150 ével ! fordult volna vissza a tör- ! ténelem kereke, olyan érzé- \ sem támad belépve az öreg i falak közé. Prések, dézsák $ sorakoznak odabent s szinte ^csak festményeken lehet látni $ ma már efféle öreg préshá- ^ zat. Minden egyes berende- zési tárgy jóformán műem- § lék. ^ Mennyezetig érő fából fa­it rágott szölőprés szerényke­tossal mindig kiviszek a sző-: lőbe. ij Idén lova a 79 évét tapossad Gergely bácsi, itt született Bu-\ •daörsön s világ életében sző-! lösgazda volt. Annak idején a! községben ő lépett be első-\ ként a Kossuth Tszcs-be is. \ Mint mondja, ezt a lépését nem i bánja meg soha, hisz olyant jól működött ü csoport, hogyi ott jobban boldogult, mint \ egyéni korában. 1956-ban aztán felbomlott a! tszcs, azóta ismét egyedül dol-\ gozgat. Most 1900 négyszögöli szőlője van, az örsi dűlőben, l meg a Madárhegyen. Har- i ■minc-harmincöt hektó borai szokott teremni, de volt olyant esztendő, hogy 50—60 hektói is állt a pincében. — Sokan itt is nagy gondban: vannak most. — Miért? — Tavaly színig teltek a: hordók, s az idén is jó termés: ígérkezik. Akad olyan gazda,i akinek fele bora sem fogyotti el, mosf aztán velem együtt i törheti a fejét, hová szűri \ majd a bornak való mustot. : — Ez bizony tényleg nagy gond, de talán még mindig jobb, mintha a peronoszpóra elvitte volna a termést? — Az igaz — bólint rá Ger­gely bácsi, aztán ismét tele tölti a poharakat. Sokáig be­szélgetünk még. s alko”iioiik, mire búcsút veszek Richter bácsitól. Odakint meleg nyárvégi alkonyat van, távolból nóta- ■ szó hallatszik, úgy látszik ott '■ is szüretre készülnek. Súlyán Pál HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi számunkban a megyei tanácsülésről szóló tudósításunk­ban sajnálatos elírás történt. A Petőfi Színpadról szóló vitában Nagy Elemér, a Hazafias Nép­front megyei titkára a követ­kezőket mondotta: a tanács ne nyugodjék bele a Művelődésügyi Minisztérium elutasító álláspont­jába. ^-JELENTI

Next

/
Thumbnails
Contents