Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI M SZ M P P £ S 7 M £ G Y E I B I Z Ö T T S A G A MEG Y El T A N III. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1959. AUGUSZTUS 20. CSÜTÖRTÖK A nép alkotmánya S zületésének 10. évfordulóját ünnepeljük. Alkotmányunk a Magyar Képköztársaság állami és társadalmi rendjét, az állampolgárok alapvető jogsit és kötelességeit rögzíti. Ebből következik, hogy az élet bármely területének jogi szabályozása csak az alkotmánynak megfelelően történhet, s mint legmagasabb jogforrással, egyetlen jogszabály sem lehet ellentétes. 1949. augusztus 20-a nemcsak jogrendszerünk szempontjából nagyjelent íségű, hanem történelmi jelentőségű fordulópont az egész dolgozó magyar nép életében. Amit a felszabadulás előtti társadalmi rendszerekben annak neveztek, az úgynevezett „ezeréves alkotmány”, az „ősi alkotmány” csak a különböző jogszokások és jogalkotások laza gyűjteménye volt, amelyhez dolgozó népünknek semmi köze nem volt. Az akkori uralkodó, kizsákmányoló osztályoknak nem is volt érdekük írott és az országgyűlés által létrehozott egységes, ösz- izefüggő alkotmánytörvény alkotása. Az íratlan, kötetlen alkotmányit viszont tetszésük szerint értelmezhették, azaz alkalmazták kizsákmányoló érdekeiknek megfelelően. Ezen az alapon érthetjük meg, hogy az úgynevezett „ezeréves alkotmányit a királyoktól kezdve az 1945- ben szétvert fasiszta államig minden kizsákmányoló társadalmi formációban alkalmazni tudták. A z alkotmány új szakaszt nyitott meg a magyar dolgozó nép történetében. Ezen a napon nyert véglegesen elismerést hazánkban a dolgozók hatalma, amelyet alkotmányunk 2. §-a az alaptörvény erejével így rögzít: A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, amelyben „minden hatalom a dolgozó népé”. Alaptörvényünknek ez a paragrafusa tulajdonképpen már a munkásosztály pártja — a kommunista párt — vezette dolgozók által kivívott eredményeket rögzíti. A munkásosztály — vezető szerepének megtartása mellett — a hatalom gyakorlásába, az ország vezetésébe széles körben bevonta szövetségesét, a parasztságot is. Faluban és városban egyaránt baráti találkozókon ünnepeljük ma a munkáíf-pa- raszt szövetség nagy vívmányát. Ez a munkásosztály által vezetett szövetség gazdag forrása volt eddigi eredményeinknek és ez a megbonthatatlan és egyre szilárdabbá váló szövetség a további biztosíték arra, hogy felépítjük hazánkban a szocializmust. A lkotmányunk azonban amellett, hogy egyrészt deklarálja a hazánk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat, egyben előre is mutat, megjelöli a szocialista fejlődés további útját. Ilyen alkotmányi tétel többek között, hogy „a Magyar Nép- köztársaság állama szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre” vagy hogy „a dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét.” Ugyanilyen előremutató az alkotmánynak a mezőgazdaságra vonatkozó része, amikoi kimondja, hogy „A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését.” Majd azután azzal folytatja, hogy „Az állam elismeri és támogatja a dolgozóknak a kizsákmányolás ellen irányuló minden valóságos szövetkezeti mozgalmát.” Az alkotmánynak ez a megállapítása biztosítja, hogy a dolgozó parasztok termelő- szövetkezeteket létesítsenek. Az alkotmány tehát elismeri a dolgozó parasztoknak azt a jogát, hogy a kizsákmányolás minden fajtájának megszüntetése érdekében szabadon szövetkezzenek, mert a szocializmus csak a kizsákmányolás teljes megszüntetésével érhető el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Népköztársaság nemcsak megengedi, hanem a szocialista mezőgazdaság megteremtése érdekében hathatósan támo-. gat ja is a termelőszövetkezetekbe való tömörülést. TV apjaink egyik legfontoX ’ sabb és egyben legnagyobb feladata a szocialista mezőgazdaság megteremtése. A párt helyes politikája, népköztársaságunk kormányának és állami szerveinek alkotmányos intézkedései, valamint dolgozó parasztságunknak az a felismerése, hogy szociális és kulturális felemelkedése megkívánja, a mezőgazdaság fejlesztésében is nagyobbat lépjünk előbbre, megyénkben is komoly eredményeket hozott. Ennek tudható be, hogy Pest megyében is ez év elején a dolgozó parasztok tömegesen léptek a szövetkezés útjára, éltek az alkotmányban biztosított jogaikkal. E fejlődés következtében a termelőszövetkezetekbe lépett családok és tagok száma több mint kétszerese a megelőző időszakénak, ugyanígy az általuk bevitt földterület is megduplázódott. Megyénk mezőgazdasági művelés alá tartozó területének 23,9 százalékán már termelőszövetkezeti gazdálkodás folyik. A termelőszövetkezetbe lépő dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti tagok jogi helyzetét a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 7. számú törvényerejű rendelete és ennek alapján a termelőszövetkezeti alapszabály határozza meg. Ebben a törvényerejű rendeletben és az alapszabályban az alkotmány alapelvei tükröződnek, ezekben nyernek tételes jogi szabályzást és ezen keresztül hatnak kötelező tővel mindazokra, akik a termelőszövetkezetbe beléptek. Napjainkban kezdődött az őszi kezdésre alakult termelőszövetkezetekben a közös tevékenység, a földek bevetéséhez szükséges vetőmag és a közös állatállomány eltartásához szükséges takarmány bevitele illetve a közös munka megkezdése. Mindezeket az alapszabály és a 7. számú törvényerejű rendelet kötelezően írja elő de ezt a kötelezettséget a belépő tagok a belépési nyilatkozat aláírásával önkéntesen el is vállalták. D ügozó népünk ellenségei természetesen nem jó szemmel nézik a mezőgazdasás szocialista átszervezésében elért eredményeinket. Azt is látják, hogy a fejlődést nem tudják megállítani, ezért legalább lassítani akarják: a legkülönbözőbb rémhírek terjesztésével igyekeznek visszatartani a dolgozó parasztokat a termelőszövetkezetekben való egyesüléstől. Ellenségeink azonban elszámították magukat. Figyelmen kívül hagyták azt, hogy még a fegyveres ellenforradalom sem térítette le dolgozó parasztságunkat a szövetkezés útjáról, mert a szövetkezés gondolata és gyakorlata mély gyökeret eresztett fal- vainkban. Figyelmen kívül hagyták, hogy pártunknak és kormányunknak — egyetértésben az előre tekintő paraszti tömegekkeP — szilárd elhatározása, hogy valóra y altja az alkotmány előírásait, tehát ingadozás nélkül továbbfolytatjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A dolgozó parasztságot a szövetkezeti útra való áttérés elhatározásában, majd a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdításában segíti erősebb szövetségese, a munkásosztály. Ezért nem engedi dolgozó parasztságunk sem letéríteni magát az alkotmány biztosította szövetkezeti útról. Az is kétségtelen, hogy aki bármilyen módon akadályozza a falu fel- emelkedését, annak a munkásparaszt hatalom az alkotmányban biztosított törvényes eszközök alkalmazásával válaszol. Mindezt azért tehetjük meg, mert az alkotmányunkat az egész dolgozó nép magáénak vallja, hisz létrehozásában részt vett. 1949-ben az alkotmány-tervezetet üzemi, falusi és városi népgyűlések százain széles körben vitatták meg, majd a számtalan hozzászólás, javaslat alapján Jlúr- gyalla és fogadta el az ország- gyűlés. A dolgozók ilyen aktív közreműködése egyedülálló volt a magyar jogalkotásban. Dolgozó népünk aktivitása az alkotmány betűinek valóra- váltásában azóta sem csökken. Ezt bizonyítják egyebek mellett a pártunk kongresszusát köszöntő termelési verseny- eredmények is. Az alkotmány előírásaiban dolgozó népünk már 10 évvel ezelőtt is jövőjét és boldogulását látta. Az egy évtizede festett jövő azóta mind nagyobb mértékben valósággá lett. Könnyebbé, szebbé lett a dolgozók élete. T 'z év történelmileg nem nagy idő, de ahhoz bőven elég volt, hogy az egykori jogfosztottak — akik addig kívül maradtak az alkotmány sáncain — a szocializmust építő haza gazdái, vezetői lettek. Tíz év távlatából, hatalmas eredményeinkre visz- szatekintve, megállapíthatjuk, hogy az egykori elnyomott, kizsákmányolt munkásosztály a ország hivatott vezetőjévé vált Meg'anu'.ta a vezetés tudományát, megvédte a szovjet hadsereg felszabadító harcai eredményeként kapott szabadságál és minden nehézséggel szem beszállva és minden akadály) lépésről lépésre leküzdve vezeti — pártjával az élen — a? egész népet céljai felé. Dajka Balázs, a Pest megyei Tanác> v. b. elnökhelyettese A megnyílt hansági csatorna | 6000 holdon vezeti le a vizet $ 1 Szerdán délben megnyitót- | ták a hansági csatornát. A S Hanság szívében találkoztak össze a horvátkimlei es a ^ Hanság tanyai táborok ifjú ^ építői és nyolcezer fiatal | üdvrivalgása mellett vágták S át a két csatorna közötti, alig | egyméteres szakaszt. Ebben az évben 24 kilométer hosz- ^ szú csatornát készítettek a ^ s fiatalok, s így már több mint § negyven kilométer hosszan S szelik át a Hanságot a leve- ^ zetö csatornák. Az eddig | épült csatornákkal együtt a J most megnyitott csatorna már ^ 6100 holdról vezeti le a | vizet. Az ünnepségre a Han- S Sßgba érkezett Komócsin 5 Zoltán, a KISZ Központi " Bi- | zottságának első titkára. A csatorna megnyitása ^ után mindhárom hansági tá- | bor fiataljai a horvátkimlei ^ táborba vonultak, hogy együtt 5 ünnepeljék meg a nagy ess- ^ ményt és emlékezzenek meg § 8 alkotmányunk évfordulójáról. § 5 Ma tetőzik a Dana a Pest megyei szakaszon Csak kisebb károkat, zavarokat okoz az áradás Európaszerte Jelentős károkat okoz az idei rendkívüli nyári időjárás. Megáradva, szélesen, piszkos hullámokat kavarva hömpölyög a Duna vize a partok közé szorítva. Éjjel-nappal őrszemek, készültségek vigyázzák a vén folyam megerősített gátjait, nehogy valahol áttörhessen, veszélyeztessen embereket és értékeket. szerdán délután megszemléltük az áradó Duna Pest megyei szakaszát. A magasított, szilárd gátak el- lentállnak a hullámok ostromának. Szo'otől Vácig csupán Nagymaros, Kismaros és Nógrádverőce árterét öntötte el a víz és itt mintegy 180 hold kaszálót tett tönkre. A termést _ a gabonaféléket _ mindenütt sikerült időben behordani. A váci járás dunai szakaszán 0 Elüzem avató ünnepségek Tavalyelőtt még komoly nehézségekkel küszködött a Kistarcsai Fésűsfonó-gyár. Az idei első félévben elért kiváló teljesítményéért most ismét megszerezte az éiüzem címet. Tegnap délután került sor az élüzem-avatásra, amelyen a gyár dolgozóin kívül a rokonüzemek vendégei is megjelentek. Juszkó Sándorné igazgató köszöntötte a gyár dolgozóit, s ünnepi beszédében meggyőző szavakkal érzékeltette azt a nagy változást, amely az üzem életében lezajlott az elmúlt tíz év alatt. Nagy Imre, a Gyapjúipari Igazgatóság főmérnöke az ötödik élüzem cím elnyerése alkalmából a Könnyűipari Minisztérium elismerését tolmácsolta az üzem dolgozóinak, s átadta az oklevelet, valamint az igazgatóság vándorzászlaját. * Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap délután a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat dunahpraszti nádüzeme is. Fz a mindössze hét évvel ezelőtt alakult vállalat hatodszor nyerte el a kitüntető élüzem címet. A vállalat dolgozói közül százhuszonheten részesetek pénzjutalomban, összesen mintegy 22 000 forint összegben. •k Az alkoimány ünnepének előestéjén immár hetédszei avatták a Ceglédi Cipőipari Vállalatot élüzemmé, mely alkalommal Balogh József elvtárs, a vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet. Ezután a felsőbb szervek köszöntőire került sor, majd a tanács képviselője átnyújtotta az élüzem-oklevelet a vállalat igazgatójának. Hét éve szolgálja már megyénk vásárlóközönségét a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. Annak idején az ország első megyei ruházati kiskereskedelmi vállalataként kezdte, meg a működését. s négyszer nyerte el már a Kiváló Vállalat- okleveled 1959 első félévi jó munkájáért a vállalat most ismét megkapta a megtisztelő kitüntetést. Jó munkájukért tizenegyen kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést, s a legjobb dolgozók összesen 30 ezer forint pénzjutalomban részesültek. semmiféle komolyabb problémát nem okozott az árhullám. A jelek szerint ma délután tetőzik a víz és az éjjeli óráktól kezdve várható az apadás. Tahi felé zavartalan a közlekedés. Igaz. a Huba motoros a váci partról. a régi kikötőből indul, de a szigeten min tea v 300 méterrel lejjebb. közvetlenül a Pokol-csárda falánál köt ki. Ez ideiglenes megoldás, s mihelyt csökken a viz szintje, újra régi helyén köt ki a komp és a motoros. A Tahi felől érkező autóbuszok a Pokolcsárda bejáratánál állnak meg. Az áradás Tahitótfatunál okozott zavarokat a közlekedésben. A híd javítása miatt ugyanis a komp nem közlekedhet. A szigetről csak Pócsmegyernél lehet egy réven átkelni a tahi- visegrádi oldalra. Ez az egyébként is nehézkes közlekedést még nehezebbé tette. A tahi és szigetmonostori kompok szünetelése miatt a pőcsmegyeri révnél a nap minden szakában nagy torlódás tapasztalható. Kisoroszinál és Tahinál szintén az árterületet öntötte el a vtz. Tegnap délután Kiszoroszi községben riasztották a lakosságot és hozzáláttak a tetőzésé- hjz közeledő Duna gátjainak megerősítéséhez. A készültség és figyelőszolgálat a Duna egész szakaszán fennmarad, amíg teljesen meg nem szűnik az árvízveszély. 4 MAHART KÖZLÉSE SZERINT a magas vízállás miatt augusztus 20-tól további intézkedésig mind az esztergomi. mind a szentendrei, mind a váci Duna-áaon menetrendszerínt közlekedő hatók. valamint a sétahajók nem a Vigadó téri. hanem a Belerád rak- oarti központi hajóállomásról indulnak. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdal ülésén meghallgatta és tudomásul vette a pénzügyminiszter jelentését arról, hogy az év első felében miként használták fel az újonnan alakult, a területileg meanövekedett és a gazdaságilag segítendő ter- melőszövetkeze'ek támogatására előirányzott összeget. A Minisztertanács hozzájá "ült ahhoz, hogy a Szakszer vezetek Országos Tanácsa felsőfokú munkavédelmi tanfolyamot létesítsen. .A tanfolyam szeptember 1-én njílik meg. Módosította a Minisztertanács a színházak tanács) irányítás alá rendeléséről szóló határozat egyes rendelkezéseit. A tanácsok iogköre kibővül. A színházak vezetőit — a művelődésügyi minis«- ter és a végrehajtó bizottság dőzetes hozzájárulásával — az illetékes ‘anács művelődési sztálya nevez; ki. Ezután a Minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt.
