Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

2 Ci r lap 1959. AUGUSZTUS 20. CSÜTÖRTÖK A betűk életrekelnek Még lehet jelentkezni a lottó-nyereménytárgyakért A legutóbbi lottó jutalom­45. 5. A Magyar Népköztár­saság biztosítja polgárai szá­mára a munkához való jo­got ... — Három nagybirtok volt a határban — emlékezik a régi időkre Bódi József, Pénd köz­ség tanácselnöke. — A legna­gyobb a baji Patay-féle, aztán a Hervay Istváné, meg a Montag Manóé, de a három együtt, mégha összevesszük a béresek és az aratók számát, akkor sem adott 160 ember­nél többnek munkát. Pedig ezeken felül még legalább száz nincstelen' család tengő­dött föld nélkül a községben. Alkalmi munkákból éltek. Té­len leginkább a hóesést les­ték. Ha aztán erősen hava­zott, felgyalogoltak Pestre, hogy hólapátolással jussanak valami keresethez. Megesett azonban, hogy mire felértek, elolvadt a hó, vagy pedig^el- késtek, megelőzte őket sok más jelentkező, nem kellettek már hólapátolónak sem. Jö­hettek hát haza megint gyalo­gosan. Volt olyan ember — családapa! —, aki egész télen nem keresett egy megvesze­kedett fillért sem. — Előfordul ilyesmi most Is? — Ugyan kérem — legyint a kezével és nagyot nevet. — Manapság mindenki dolgoz­hat, nemcsak azért, mert az alkotmány biztosítja hozzá a jogát. Az embernek törvény, alkotmány nélkül akkoriban is volt joga hozzá, kereshetett munkát, csak éppen nem igen talált. Az a nagy dolog most, hogy az alkotmány biztosí­totta jog nem üres betű. a párt és a kormány a joghoz munkaalkalmat is biztosít és­pedig bőven. A község felnőtt lakosságának fele most nem­csak télen és többé már nem gyalog, de bejár dolgozni a fővárosba. A fiatalság zöme már tanult szakmunkás. Leg­többjük nagyipari dolgozó. 46. J. ... és a dolgozóknak az üdüléshez való jogát... — Cselédember voltam, de­hogy gondoltam valaha üdü­lésre! Ezt Topor István mondja. Hatvan felé járó, de jó erő­ben levő ember. Négy évig volt a Szabadság Tsz elnöke, most is vezetőségi tagja. Elő­ször életében 1955 telén volt üdülni. Akkor utalták be két hétre a Mátrába. Persze, az évek folyamán, az ipari dol­gozókon kívül, jártak még né­hányan mások is üdülni a fa­luból. Nem sokan, hiszen az állami gazdaságnak mind­össze 40 az alkalmazottja, a termelőszövetkezetnek meg csak 60 tagja volt. A többie­ket, az egyéni gazdákat ter­mészetesen nem utalták üdü­lőbe. — De majd ezután! — mondja Tőpor. — Szövetke­zeti község lettünk, most az­tán minden évben biztosan több pándi szövetkezeti tag is részesül üdültetésben. 48. §. ... a művelődéshez való Jogát. Még csak két televízió van a községben. Az egyik a ma­lomban, a másik a kultúrház- ban. A pándi kultúrház! Há­romszáz férőhelyes és mindig zsúfolt, akár táncmulatság, akár mozielőadás, akár szín­ház van benne. Nincs olyan hónap, hogy vagy a Déryné Színház, vagy a megyei Petőfi Színpad fel ne keresné a köz­séget. A legközelebbi színház egykor Budapesten volt és ta­lán ötszáz közül egy pándi ha látott színielőadást. A mozi hetente négyszer játszik, gyer­mek-filmeket vasárnap dél­utánonként külön vetítenek. — Tudtommal mindössze két pándi szegény kisparaszt fia végzett egyetemet a fel- szabadulás előtt — mondja a tanácselnök. — Rajtuk kívül se azelőtt, se a felszabadulá­sig egy sem. Ezek is papnak tanultak, most egyikük orosz tanár Pesten. Bizony magasabb műveltsé­get,. főiskolai végzettséget va­laha a szegényparaszt gyer­meke könnyen csak a teoló­gián szerezhetett. Ott nem kellett drága tandíjat fizetni, az egyházak még anyagilag is segítették a lelkészeknek ké­szülő ifjakat. Bárány Margitka apja iga­zán nem gazdag ember. Négy lánya van és a családját hat hold földje műveléséből tártja el. Tapasszal belépett a szö­vetkezetbe. Margitka idén érettségizett és épp most érke­zett Szegedről a jó hírj fel­vették a Pedagógiai Főiskolá­ra. Együtt számolja most a tanácselnökkel, hány pándi gyerek végzett főiskolát, egye­temet az elmúlt tíz évben. Gál József egyholdas paraszt- ember második gimnazista fia segít nekik. Gondolkoznak, számolják, sorolják: — Négyen az agráregyete­Az ERRA antibiotikum tartalmú takarmány­kiegészítő rendszeres etetése a sertésnél a szo­kásosnál 10—20 százalékkal magasabb súly- gyarapodást, baromfinál emellett 10—15 száza­lékos tojáshozamnövekedést eredményez. Fokozza az állatok takarmánykihasználását, meggyorsítja növekedésüket, növeli ellenálló, képességüket. Az őszi baromfinevelésnél külö­nösen nélkülözhetetlen, mert az állatok ter­mészetes éllatifehcrje-igényét csökkenti. 100 kilogramm takarmányhoz (száraz anyagra számítva), 20—30 dekagramm ERRA szükséges Forgalomba kerül: 0.3, 1, 2 10 ős 50 Ug-os íeomagolásban. Ara termelőszövetkezetek részére kg-ként 70 Tt. Beszerezhető: AZ ALLAMI VAKCINATCRMELŐ INTÉZETNÉL Budapest. XIV.. ZSsz.Iór, u. 31 — 33. Telefon: 297 — 870. Termelőszövetkezetek megrendelésükhöz a'áh • bélvegzfivel ellátott átutalási megbízást es MNB fedezetiaazo'ást is mellékeljenek 3000 Ft értékig kívánatra postán után­véttel szállítjuk. met végezték, egy a Pedagó­giai Főiskolát, egy középisko­lai tanárnő, két tanítónő... összesen nyolcán tíz év alatt. Nagy szám ez Pándon, ahol csak két és félezren laknak. De vajon hányán érettségiz­tek, hányán végeztek techni­kumot, tanultak valamilyen szakmát? — Sokan, nagyon sokan ... Számszerint meg sem tudják mondani. De Pánd. ez a kis falu nem kivétel, csak példa. Az alkot­mány biztosította jogok min­den magyar faluban elevenen élnek és hatnak. Tíz év alatt átformálták és szüntelen for­málják, viszik előre a magyar falut. Szokoly Endre sorsoláson kihúzott szelvé­nyek bemutatási határideje augusztus 21-én • jár le. Ed­dig több értékes nyeremény­tárgy — így a bárhol fel­építhető kétszobás, komfor­tos családi ház, 19 televízió, 5 mosógép, 35 rádió, több motorkerékpár és más értékes nyeremény gazdája nem je­lentkezett. A 29. heti szelvé­nyek tulaidonosai nézzék meg a hivatalos nyeremény- jegyzékben, nincsenek-e a nyertesek között. A kihú­zott szelvényeket ezúttal 21- ig lehet benyújtani a Sport- fogadási és Lotto Igazgatóság központjában. Az alkotmány 10. évfordulójáról emlékezett meg a Ünnepi hangulat uralkodott a ceglédi tanács dísztermé­ben, amíg a tanácstagok ez évi negyedik ülésükre gyüle­keztek, alkotmányunk tize­dik évfordulójának, a taná­csok fennállásának is egy év­tizedes ünnepére. Hegedűs Imre elvtáirs, a végrehajtó bi­zottság titkára ünnepi beszéd­ben mpltatta az alkotmány jelentőségét. A megemlékezés után Sze- lepcsényi Imre elvtárs, a vég­rehajtó bizottság elnöke szá­molt be az előző tanácsülés határozatainak végrehaj fásé­ról, majd a jelentés elfoga­dása után ugyancsak Szelep- cscnyi elvtárs terjesztette elő az 1960-as városfejlesztési teiv programját. A javaslatban 2 200 000 fo­rint szerepel víztorony építé­sére és vízhálózat létesíté­sére, 1 000 000 forint a szenny­vízcsatornázás megkezdésére, 600 000 forint a kórház bőví­tésére, 300 000 foriíit a műve­lődési ház folyamatban levő bővítésére. Űjabb fejlődést ceglédi tanácsülés jelent az út- és járdaépítésre előirányzott 1 000 000 forint, a külterületi hidak és nyitott szennyvízcsatornák karbantar­tására felvett 300 000 forint, továbbá a régóta sürgetett fedett vásárcsarnok építésére Szánt 800 000 forint. A város peremrészeinek villanyhálóza­tát 150 000 forint értékben, a napközi-hálózatot 500 000 fo­rint értékben, a gyógyfürdőt 400 000 forint ereiéig bővítik. A gyógyforrás kútképzési költségeinek megtérítésére 350 000 forint, öntözőautó és szemétszállítói kocsi beszerzé­sére 320 000 forint, gyermek- játszóterek létesítésére 50 000 forint, fásításra, parkosításra j 230 000 forint szerepel a vég­rehajtó bizottság által előké­szített javaslatban. Az előterjesztés után élénk vita alakult ki. A hozzászólók általában egyetértettek a vá­ros fejlesztési tervével. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta az előtérj észtéit ja­vaslatot. Augusztus 24-én lesznek a tantestületi alakuló ülések Hamarosan ismét benépe­sülnek az iskolák. Augusztus 24-én tartják országszerte a tantestületi alakuló ülése­ket. Az általános iskolákban a javító- és pót- (osztályozó) vizsgák, • valamint a pótbe- íratások időpontja augusztus 27 és 28, a középiskolákban augusztus 26. 27 és 28. Ugyanitt a pótbeíratásokat 28-án és 29-én tartják. A tanévnyitó ünnepségeket a fővárosban és a vidéken az általános- és a középiskolák­ban szeptember 1-én rende­zik; az első tanítási nap szep­tember 2-a. mai nap 1959. augusztus 20, csütör­tök, az alkotmány ünnepe. A nap kél 4.46, nyug­szik 18.48 órakor. A hold kél 19.36, nyug­szik 6.49 órakor. A Meteorológiai Intézet jelenti: napos idő, de még néhány helyen várható dél­utáni záporesőy zivatar. A nappali jelmelegedés tovább erősödik. Mérsékelt észak­keleti szél. — AZ ALKOTMÁNY napi nagykétai ünnepi vásár iránt messze környéken nagy az érdeklődés. Sokan kívánják igénybe venni a kétnapos vásárra szóló 50 százalékos vasúti kedvez­ményt. A megyei kereske­delmi vállalatok 15 millió forint értékű áruval bizto­sítják a vásár áruválaszté­kát. — A GÖDÖLLŐI Marika telep villamosítása során a Fővárosi Elektromos Művek -újpesti üzemfejlesztési cso­portjának KlSZ-brigádja Gábor János titkárral az élen 15 000 forint értékű társadalmi munkát vég­zett. A Gödöllői Községi Ta­nács végrehajtó bizottsága, ezért elismerését fejezte ki a fiataloknak. — NÉGY KOMBÁJNNAL csépeli a gazdag borsóter­mést Áporkán a Vörös Csil­lag Tsz. — A MAGYAR NŐK Országos Tanácsa a nemzet­közi nőnap 50. évfordulója alkalmából filmnovella-pá- lyázatot írt ki. A pályáza­tot Szabó Magda: Vöröstin­ta és Máriássy Judit: Fapa­dos szerelem című novellái nyerték. A két filmnovellá­ból készült forgatókönyv alapján Gertlér Viktor és Máriássy Félix készít fil­met. . — A GÖDÖLLŐI hegyi utakat az utóbbi betek eső­zései nagymértékben tönk­retették. A községi tanács komoly erőfeszítéseket tesz a károk mielőbbi helyreállí­tására. Csak a Mátyás ki­rály utcában 20 ember dol­gozik. — NAGY RÉSZVÉT mel­lett temették, el Jávor Pált, a Nemzeti Színház tagját. A népszerű magyar művészt több tízezer ember kísérte utolsó útjára. — MEGKEZDTÉK Zsám- bokon egy új üzletház épít­kezésének alapozását. — MOGYORÓDON kul­túrotthon építését terve­zik. Szorgalmasan gyűjtik az építőanyagot. 60 ezer téglát már leszállítottak. A község lakossága a téglák HÉV-állomásról való be­szállítását és összerakását társadalmi munkában vég­zi. — A DÉLEGYHÁZI Egye­sült Törekvő Tsz tíz vagon gabonát ad el az államnak. Ebből hét vagon gabona terven felül termett. — HAZAÉRKEZETT JA­PÁNBÓL Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, aki a ma­gyar szakszervezetek kép­viseletében részt vett a Hi­rosimában megtartott ötödik atom- és hidrogénbomba- eilenes világkongresszuson. — KEDDEN REGGEL há­rom feldíszített lovaskocsival és az úttörő-zenekar kísére­tével mentek sorozásra a mo­gyoródi fiatalok. Utána meg­tartották a hagyományos újoncmulatságot. — TIZENHÁROMEZER darab pecsenyecsirkét adott át a napokban a hernádi Búzakalász Tsz. A csirkéből kilogrammonként tíz forint a tiszta hasznuk. — TY. F. STIKOV, a Szovjetunió magyarországi nagykövete fogadást adott a hazánkban nagy sikerrel szerepelt Sztanyiszlavszkij— Nyemirovics—Dancsenko Színház halettegyüttesének tiszteletére. — AZ ŐSZTŐL önállóan, a helyszínen dolgozza fel 120-as létszámú tehenésze­tének tejét a maglódi Micsu­rin Tsz. A fejési átlag jelen­leg 15 liter. — KÖZLEKEDÉSI BAL­ESET érte Sári József rend­őrtörzsőrmestert és feleségét a gödöllői MÁV-állomás előtti úttesten. Egy MÁ- VAUT-busz szabálytalanul akar,t fordulni, Sári József az összeütközés elkerülése végett hirtelen fékezett, s így motorja megcsúszott. Felesé­gét a segélyhelyre szállítot­ták, A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA: 19.00: Országjáró úttörők a Dunakanyarban. 19.40: 34. sz. Magyar Híradó. 19.55: Megemlé­kezés az alkotmányról. 20.45: Az én dalom. (Összeállítás Behár György, Fényes Szabolcs és Horváth Jenő müveiből.) •SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSsSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA AUGUSZTUSI KRÓNIKA JEGYZETEK EGY PEST MEGYEI FALURÓL a leendő építkezést, csupán ag utca legelején áll egy sö­vénnyel bekerített, fehérre meszelt házikó. Körülötte ka­zalba rakott cserepek és más építési anyagok sorakoznak, ami azt mutatja, hogy en­nek a házikónak is meg van­nak a napjai számlálva. A la­kóit keresem. Sehol egy te­remtett lélek. Csak a meglán­colt kutya ugat ágaskodva, tehetetlenül. Végre a kitapo­sott ösvényen, biciklit tolva egy fiatalasszony közeledik felém. Megáll a kapu előtt. — Trbaguké ez a házikó? Bólint. ! — Mivel foglalkoznak? — Az uram a szövetkezet­ben dolgozik, most éppen csé­pelnek. Tőle jövök, ebédet vit­tem neki. — Mikor folytatják az épít­kezést? — Majd csak a tavasszal. Az uram kétszobásat szeretne, mert itt ennél kevesebbhez hozzá sem kezdenek az em­berek, de én egyelőre egyszo- ba-konyhás házzal is megelé­gednék. — Az ott kié? — mutatok egy féligkész épületre. — A Győri Istváné. A Fel­sőbabád: Állami Ga?dn*áq- ban dolgozik. Vasárnap húz­ták fel azt a falat, a gazda­ság dolgozói jöttek segíteni nekik. ' — És az a másik? 1 — Az meg a Fejeseké. Most még a Somsits-kastélyban lak­nak. Rajtuk kívül még vagy hét család lakik ott, de már a legtöbb építkezik. 1 Tudja-e már az utcájuk ne­vét? ' — Alkotmány utca. Meg­mondta a postás. Anyám lánykorában még erdő terült itt el. Ott vezetett el az út, ahol a Nagy Miklós bácsi kút­ja áll... Műhely és áruház 1 Tóth András férfiszabó a műhely előtt támaszkodik és a Novicsek-féle kocsma felé bámul, mely előtt egy lovas­szekér, meg néhány motorke- kékpár áll. — Tán nincs munka? — kérdem, miután köszönök neki. — Sajnos, csak kevés — feleli s a nyitott ajtón át a műhely belsejébe mutat, ahol a szép nagy varrógép, a pró­babábu, meg a vasalóasztal csupaszon búsong. Csupán az egyik széken látható egy széi- lelbontott sötétkék szövetű öltöny. — Átalakítás — mondja a szabó. !— Ha ezzel végzek, utána támaszthatom tovább az ajtófélfát. — És mi ennek az oka? Az uborkaszezon?... Az is. Meg azután a konfekció, kérem, a konfekció. Ma már a földmű­vesszövetkezet áruházában olyan kiváló minőségű, és el­sőrendűen elkészített készt u- ha kapható, hogy mindenki oda megy vásáro’ni. Mi. sza­bó kisiparosok, azokat az öl­tönyöket, amelyek az áruház­ban kaphatók, annyi pénzért nem tudjuk előállítani. Az áruház párszáz lépéssel odébb, a tanácshizával szem­ben áll. A kellemesen hűvös heiyiség polcai és készrvha- taitói szinte roskadoznak a te­mérdek árutól. Szilágyi Já­nos boltvezető egy jószabású, halszálkás mintájú, 440 forin­tos férfiöltönyt rak elém. — Ezt egy falusi szabó 750 forintért tudná előállítani — mondja. — De ne higgye, hogy ezek az olcsó áruk a legkeresettebbek. Szó sincs róla: a vevők többsége az 1380 forintos kordöltönyre is azt mondja, hogy „drágább nincs?", ami alatt természete­sen jobb minőségűt értenek. Hatszázezer forint fekszik az olyan divatjamúlt, vagy rossz színű árukban, amely senki­nek sem kell. Téved, aki azt hiszi, hogy itt bármilyen árut el lehet adni. Eleinte magam is úgy vélekedtem, de hama­rosan tapasztaltam,, hogy az igények nálunk ugyanolya­nok, mint akármelyik nagy­városbai\ Csak két példát említek. Két hónap alatt 132 % Ha a községből Alsonemedi X irányába haladunk, az Alkot- X mány utca jobbkéz felől esik. X Tulajdonképpen utcának még X alig nevezhető, mert mind- X össze négy kész ház áll rajta, X s annak, hogy mégis meglá- X fogatom, kizárólag a Körösi X Mihály tanácselnökkel folyta- X tott beszélgetés az oka, ő X mondta el, hogy Bugyi köz- X ségben az elmúlt egy-két év X alatt az új házak egész sora ^ épült fel s ez a körülmény a § szinte máról-holnapra kelet- ^ kezeit utcák elnevezését tette ^ szükségessé. így született meg ^ a Lengyel József, a Terv, a ^ Rákóczi, a Jókai, valamint a § szóbanforgó Alkotmány utca ^ is. Ezen utóbbi lakói ugyan § hivatalosan még nem érte- § sültek utcájuk elnevezéséről, ^ mivelhogy arról csak nemré- ^ giben határozott a községi ta- ^ nács. ám én ennek ellenére is ^ kiballagok ide. hogy a helyszí- § nen győződjek meg róla: kik ^ és miféle emberek élnek az $ újdonsült utca új házaiban? § ^ As Alkotmány utcában X Sűrű bozóton és apró cser- ^ jéken keresztül jutok el a $ helyszínre. A késznek mond- ^ ható házak még kivétel nél- $ kül vakolatlanok, egyik-má- ^ sik telken vályogkazal jelzi

Next

/
Thumbnails
Contents