Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-18 / 193. szám

«59. AUGUSZTUS 18. KEDD r&Cirlap Eredmények, tervek, lehetőségek a törökbálinti I j Hajnal Tsz-ben Befejeződött a Magyar Nyelvatlasz hazai anyaggyűjtése A törökbálinti Uj Hajnal *Tsz a múlt év decemberében a már korábban működő Vö­rös Hajnal és Uj Élet egyesü­léséből jött létre. A tagok az egyesülést követő hónapban az új szövetkezet élére el­nöknek Kőszegi Lajos volt 'községi agronómust válasz­tották meg, majd nem sokkal ezután Demjén István sze­mélyében önálló agronómust 'is kaptak. A tsz taglétszáma 'jelenleg 98 fő, földterülete pedig 796 kát. hold, amelyből 547 hold a szántó, 53 hold a szőlő, 46 hold a gyümölcsös, a többi legelő, rét, nádas és er­dő. ' Az már a fenti adatokból is kitűnik, hogy a taglétszá­mához viszonyítva túl nagy a munkaigényes szőlő- és gyü- mölcsterületíik, s a látogató­inak elég néhány másodperc­nyi szóváltás a szövetkezet Vezetőivel ahhoz, hogy meg­tudja: a legnagyobb gondot Valóban a szőlő és gyümölcsös 'ápolása, karbantartása okoz­za, noha itt, Törökbálinton a táj adottságai és termelési kultúrája miatt a jövedelem egyik jelentős részét éppen ‘ez biztosítaná. Gyümölcsös 'területük szinte 100 százalé­kig őszibarackból áll, amely ebben az évben — a kis szá­mú munkaerő ellenére is — *bő termést adott: a tervezett 168 mázsa helyett előrelátha- ‘tóan 250 mázsát adnak el a földművesszövetkezetnek, ami körülbelül 125 ezer forintos bevételt jelent! ’ Ebben az évben a szövetke­netnek 240 hold kenyérgabo­na vetésterülete volt, amely­ről ugyancsak kitűnő termést takarítottak be: holdankénti termésátlaguk 12 és fél má­zsa, de olyan területült is van, 'amelyen 14 mázsás gabona- termést értek el, míg az egyé­nileg gazdálkodók termésát­laga 10—11 mázsa között in­gadozik. A tsz kiváló termés­eredménye — a kedvező idő­járás mellett — elsősorban a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségek kihasználásának, a korszerű talajművelésnek, a gépi munkának, a műtrágya használatának köszönhető. “Ugyancsak kimagasló — hol­dankénti 14 és fél mázsás — nem se­al­he­ke­loknak azon: vajon jobban járnának-e, ha gédmurtka-vállalás, vagy líalmi napszámoskodás lyett a helybeli tsz-ben resnék boldogulásukat? Már az idei eredmények is emellett szólnak, de még. in­kább emellett szól az, hogy ezek az eredmények a helyi lehetőségek jobb kihasználása révén megduplázhatok. A tsz-nek erre kész, kidolgozott tervei vannak. Ezek között szerepel például az őszibarackos fo­kozatos felújítása, az úgyne­vezett Hosszúréten levő és kétoldalt kanálistól övezett húsz holdnyi terület kerté­szetté történő átalakítása, egy 52 férőhelyes szarvasmarha­istálló. egy sertésfiaztató épí­tése, a tehénállomány három éven belül történő felfejlesz­tése 100 darabra, évenként 100 mázsa hízómarha értéke­sítése, a tehenenkénti tejho­zam évi 3500 literre való nö­velése. tejszeparátor beállítá­sa, egy kerti traktor és egy tehergépkocsi vásárlása. Mindezek csak kiragadott példák a tsz tervéből. Meg­valósításukra a már eddig megtett út és az elért ered­mény is garancia, s hogy mi­előbb így legyen, ez nemcsak a tsz mostani, hanem leendő tagjainak személyes érdeke. Ari Kálmán • A földgömb még mindig pontatlan Űrrakétákkal kiigazítják a Föld arculatát A geofizikai év alkalmából felbocsátott űrrakéták nem­csak a Földet körülvevő lég­rétegeket vizsgálták meg, ha­nem a magasból fényképezték is Földünket. Ezek a fényké­pek sok meglepetést okoztak a földrajztudósoknak. Nem gömb, hanem kör tea lakú A legfontosabb megállapítás talán, amely most már végle­gesen bebizonyosodott, hogy Földünk nem hasonlít az isko­lai glóbuszhoz, hanem inkább körtealakú. Az űrrakéták röp- pályájának méréseiből kide­rült, hogy az Északsarki-ten- ger szintje 20 méterrel maga­sabb, a Déls^rki-tengeré pedig 90 méterrel alacsonyabb. Ez tehát azt jelenti, hogy Föl­dünk az Északi-sarkon hegye­sebb, a Déli-sarkon viszont la­posabb. A körteformát hang­súlyozza az a körülmény is, hogy az északi félteke közép­ső szélességeinél a tenger­szint az eddigi mérésekkel szemben átlag tíz méterrel alacsonyabb, a déli középső szélességeknél viszont maga­sabb, tehát bolygónk ott job­ban „klhasasodik.” A másik meglepetés az volt, hogy sok sziget nem fekszik azon a helyen, amelyet a tér­képek feltüntetnek; Az űr­rakéták pontos és megbízha­tó röppályájának köszönhe­A Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvtudományi Inté­zetének munkaközössége nagy­arányú munkán, a Magyar Nyelvatlasz elkészítésén dol­gozik. A munka célja, hogy teljes képet nyújtson a tudo­mány számára a magyar nyelv­járásokról, nyelvünk legfon­tosabb hangtani, alaktani és szókincsbeli jellegzetességeinek táji megoszlásáról. A tíz évvel ezelőtt megkez­dődött nagyszabású munka jelentős állomásához érkezett: befejeződött a Magyar Nyelv­atlasz anyagának hazai gyűj­tése. Egy évtized alatt az or­szág településeinek mintegy 10 százalékában — 320 helyen — gyűjtöttek anyagot, előre gon­dosan kidolgozott, a nyelvjá­ráskutatás szempontjából leg­jellegzetesebb kérdések, il­letve az ezekre adott válaszok alapján. A hazai kutatásokon kívül elkezdődött a gyűjtő­munka határainkon túli ma­gyarlakta településeken is. A kutatás eredményei szé­leskörű összehasonlításra nyúj­tanak majd lehetőséget. A ré­gebbi nyelvjárási sajátossá­gok kezdenek halványulni, s bizonyos egységesülési folya­mat játszódik le a hazai nyelv­járásokban. A Magyar Nyelv­atlasz elkészülése után nem­csak a magyar nyelv mostani állapotát, a nyelvjárások jelen­legi tagozódását mutatja be, hanem értékes segítséget nyújt a hang-, a szótörténeti, a nyelvtani kutatásokhoz, az irodalmi nyelv vizsgálatához, a művelődés-, a település, a gazdaságtörténet egyes kér­déseinek tanulmányozásához, Valamint a történeti földrajzi kutatásokhoz is, amennyiben rámutat arra, hogy egyes földrajzi tényezők elősegíthe­tik, illetve hátráltathatják a nyelvi jelenségek terjedését. Festik az útjelző táblákat a budapest—szolnoki országúton (Gábor Viktor felv.l tő, hogy a szigetek fekvését eddig ismeretlen pontosság­gal lehet megállapítani. A szá­razföldön háromszögelés se­gítségével pontos méréseket lehet eszközölni, de az óceáno­kon ez a módszer csődöt mond, mert hiányoznak a fix pontok. Ezt a fix pontot most az űr­rakéták szolgáltatják, annak ellenére, hogy óriási sebesség­gel keringenek a Föld körül. A legkülönbözőbb szigeteken megfigyelőállomásokat ren­deztek be, ahol meghatározott időben mikro-másodperces pontossággal mérik a sziget fe­lett átvonuló rakéta magas­ságát. A rakéta űrbéli pozí­cióját a szárazföldi megfigye­lőállomások mérik, illetve szá­mítják ki. Megvannak tehát a háromszögeléshez szükséges adatok. Pontatlanok a térképek A számítások alapján kitűnt földrajzi térképeink pontat­lansága. Guam és Wake szi­geteknél és Kvadjelin sziget- csoportnál (valamennyi a Csendes-óceánban fekszik) két kilométeres eltérést állapítot­tak meg. Az űrrakétás három­szögelés viszont olyan pontos, hogy legfeljebb tíz méteres el­térés lehetséges. A térképészek jól tudják, hogy munkájuk távolról sem tökéletes. Csak a laikus hiszi, hogy a térképek megbízhatók. Már Ptollemaius, a térképé­szek ősatyja kereken 14 000 kilométerrel számította el ma­gát, amikor megállapította a Föld kerületét. Ennek köszön­hette Kolumbus, hogy amikor nyugati irányban el akart jut­ni Indiába, felfedezte Ameri­kát. Amikor német és angol hosszútávú ágyúk a csatorna felett egymást lőtték 1940-ben, sehol sem okoztak igazán Ko­moly kárt, mert a térképek pontatlanok voltak. Ugyan­ilyen okból a tengerbedobták terhüket azok a távolból irá­nyított amerikai bombázók is, amelyek 1944-ben olasz ki­kötőket támadtak. Az amerikai irányító központok ugyanis Korzika-szlgetén voltak és a sziget térképészeti helyzete pontatlan volt. A földgömb felületének ed­dig csupán egynegyedét sike­rült térképészetileg olyan pontosan felmérni, hogy az a valósághoz teljesen hűnek mondható. A földmérések pontatlansága kiderül a kü­lönböző atlaszokból és tudo­mányos évkönyvekből is, amelyekben a földtömegre vonatkozó adatok erősen el­térnek egymástól. Megállapíthatták például, hogy a Panama-csatornától néhány „repülőpercre” 100 cJL KÖTÉLGYÁRTÓ mérföld hosszú, középmagas­ságú hegylánc húzódik, amely eddig ismeretlen volt. Kuba a térképeken 30 km-rel „odébb” feküdt eddig, mint a valóságban. Brazíliában és Peruban sok hegy, folyó és kisváros másutt fekszik, mint a térképen. A Hudson-öböl déli részében fekvő Akkuiski- sziget a térképeken fordított helyzetben szerepelt. Ennek az öbölnek északi részében pe­dig ismét megtalálták az éve­ken át elveszettnek hitt Spi- cer-szigetet. A környéken fel­fedeztek egy teljes ismeret­len szigetet, amelynek terü­lete tízszer nagyobb, mint Berlin városáé. Eltűnnek a szigetek Sok gondot okoz a térké­pészeknek az Alaszka part­jai előtt fekvő Bagaszlov-szi- get is. Az elmúlt száz eszten­dő alatt a sziget többször el­tűnt, majd újból felbukkant,* s állandóan változtatta alak­ját. Bagaszlov orosz kutató, aki a szigetet felfedezte, egyi­ke azon keveseknek, akik szemtanúi lehettek egy sziget születésének. Óriási füstosz­lopot látott, majd a tengerből lassan hatalmas fekete szik­lák emelkedtek ki. A brit ten­gernagyi hivatal ezeket a szi­geteket „E. D.” betűkkel je­löli, ami azt jelenti, hogy lé­tezésük kétséges. Ilyen sziget fekszik például Szicilia és Pantellaria között, továbbá ilyen Swain-szigete is a Dél- sarki-tengerben és Baro-szi- gete a Nagy Beltben. A brit gyarmatügyi hivatal nemré­gen közölte, hogy ^elvesz­tettünk egy szigetet”. Az In­diai-óceánban fekvő Bran- don-szigetcsoport Fou nevű szigetecskéjéről volt szó, de a sziget elvesztése nem a Brit Birodalom felszámolásával függött össze, hanem a táj­fun működésének következ­ménye volt. Uj-Zélandtól északra fek­szenek a Tonga-szigetek. Á hozzájuk tartozó Sirály-sziget már három ízben eltűnt. Ami­kor legutóbb ismét felbuk­kant, a Tonga-szigetek mi­niszterelnöke nagy kíséret­tel áthajózott, de csak éppen annyi ideje volt, hogy kitűzze a zászlót, mert a sziget újból elsüllyedt. Néhány évvel ez­előtt a japán kormány a Csen­des-óceán déli részében fekvő három szigetet adott el egy amerikai tőkecsoportnak, gyapottermelés céljaira. Mire az expedíció gépekkel és te­lepesekkel megérkezett a helyszínre,_ a szigeteknek nyo­ma sem volt... eltűntek a tengerben. ezt a mesterséget választa­nám. — A legfontosabb szerszám­ja a kötélgyártónak — kezdi aztán a felsorolást — a fonó- kerék. — De enélkiil — mutat a kezében levő vizes rongyra — sem élhet a kötélgyártó. Első művelet a sodrás. Ehhez annyi deka kendert haszná­lunk, amilyen vastagra akar­juk a kötelet. Istrángra 20 dekától 40 dekáig. A kötőfék kevesebből is kikerül. Ami­kor aztán zsinórban van az áru, az a gép csavarja össze — vezet a fészer alatt levő, ugyancsak fából készült ma­sinához. Aztán sorba mutogatja a szerszámokat, szakszerűen el­magyarázza a részművelete­ket. Elmondja, hogyan készül a sima kötél, hány ágból fonják az istrángot és milyen hosszú lehet a szántógyeplő. Néhány mintadarabot is mu­tat. — A rudallókötelet 16 szál­ból csavarjuk, persze, ahány vidék, annyiféle szokás. Kö­tőféket csikótól kezdve a mu­ráig, minden fajtát készítek... — Ugye. mégse olyan egy­szerű a kötélgyártás? —* mondja büszkén, amikor el­búcsúzunk. — Három év alatt nem lehet ezt megtanulni! Helyeslőén bólintok, ő pe- dio új adag kendert töm a kötényébe; ma délután ist­rángokat készít. Súlyán Pál már ördögmasinák dolgoznak a lovak helyett, azoknak meg •nem kell istráng, se kötőfék. Igaza volt az öregnek, dehát igy van ez rendjén, hisz ha nem fejlődne a világ, még tán most is kőkorszákban bó- dorognánk. — Kiknek szokott mostaná­ban dolgozni? — kanyarítom más irányba a beszéd fonalát. — Én kérem csak a vásá­rokból élek. Váci ól fölfelé járjuk a falukat. Tegnap Nógrádban voltam, három­száz forintot sikerült össze­szedni, de ebből 110-et nyom­ban el is költöttem... Rossz idő jár a kötelesekre, tavaly ősszel majd minden vásárt el­mosott az eső. — No, azért kötélre min­dig szükség lesz — próbálom vigasztalni az öreget. — Nem is félek én — vá­laszolja —, csakhát ami igaz, az igaz. Persze, ahogy a szakmá­ra, a műhelytitkokra terelő­dik a szó, főicsillan a kötél­gyártó szeme. •— Nagyon komplikált, va­cak ipar ez — jegyzi meg csak úgy félvállról, de azért hozzáteszi: — én, ha még egy­szer születnék, újból csak másik unokám, a Lacika. Most 11 éves, de reggel nyolckor még alig bírja az anyja felébreszteni. Nekem ilyen idős koromban, ha vir- radt, ha nem, négykor ki kel­lett ugranom az ágyból. Královics Gyula csak nagy nehezen érte el, hogy a pénzre sóvár Klapi János kötélgyártó mester négyévi napszámoskodás után fölve­gye inasnak. A tanulóévek még több megpróbáltatást hoztalk, sőt, segéd korában sem ment sakkal jobban. 1931-ben lett önálló, s ezután sem tudott boldogulni. A két­kezi munkájából élő kis mes­ter mindig csak a legszüksége­sebbekre valót tudta megke­resni. Ez idő szerint már csak négy kötélgyártó dolgozik Vác városában, de bizony így is „erős" a konkurrencia. — Elmos bennünket az idő — szólal meg ismét. — Hiába, a technika már a csillagok közé is feljutott, szputnyikok járnak az égen, nem kell már a parasztnak a ló. Igaza volt az apámnak, amikor azt mondta vagy har­minc évvel ezelőtt: meglásd, , fiam, mire hatvan éves leszel, , a fonókeréknél álltam, s ha hiszi, ha nem, este hétig el sem mozdulhattam. Négy és fél évig csak napszámos le­hettem. Télen-nyáron, hideg­ben éppúgy, mint a legna­gyobb forróságban állandóan az udvaron dolgoztunk. Nem számított, ha a Duna állt vagy ájuldoztak az emberek a hőségtől, a mesterem min­dig azt harsogta: kutyának, kötelesnek udvaron a helye! — Sokszor sírva mentem dolgozni, majd lefagyott a kezem az átkozott hidegtől. Mi voltam még akkor? Tizen­egy éves gyerek. Nem mond­hatok én semmi jót a tanító- mesteremre, verje meg az is­ten. Fukar, pénzsóvár ember volt az... Tudja, csak mi, idősebbek látjuk igazán, mennyire más életük van a mai fiataloknak. Az egyik unokám borbélysegéd... Te — mondom neki a múltkor —, most szabadultál föl, oszf máris egy hónap fizetett sza­badságot kapsz. — Miért, azelőtt talán nem igy volt? — vágóik hirtelen közbe. — Azelőtt! —• emeli magasra a hangot —, azt se tudtuk, mi is az a szabadság. A, nem tudják maguk el sem képzelni, milyen világ volt akkor.,. Itt van például a i i | Ott lakik a városszéli or- ; szagút mellett, a 'kerítés fö- \ lőtt sárgabetűs tábla hirdeti: l Královics Gy ula vád kötél- ! gyártó mester. Vajon hogyan ! készül a kötél, vannak-e mű- i helytitkai ennek a klhalófél- i ben levő régi szakmának, s S milyen ember a kötélgyártó? > önkéntelenül is ezek a kér- i dések jutnak eszembe, ami- j kor benyitok az aprócska ház ! öreg kapuján. \ Jókor jöttem. A mester ép- ; pen dolgozik, völlig érő fa- \'kereket forgat az udvaron, s \ szőke kenderkóccal táplálja a ! sodródó fonalat. Elmondom, t mi járatban vagyok: szeret­te nék megismerkedni ezzel a * mesterséggel. \ — Annak semmi akadálya !— válaszolja barátságosan a l mester, aztán a tűző nap elől i a barackfa alá telepszünk. $ Csakhamar kiderül, hogy az \ őszülő mester közel ötven éve \ forgatja már a zsinórfonó ke- l reket, s az idén tapossa a v hatvanadik évét. Világéleté- \ ben szegény ember volt, an- \ nak idején az apja is ezt a i mesterséget űzte. \ *— Engem is belevitt a nyo­\ mór ebbe a szakmába — § buggyan ki keserűen a kötél­gyártóból a szó. — Akkor ^még ott laktunk a világ vé­káén, fönt a Limbusznál (a ^ város északi része felé mú­ltat). S bizony, hajnali négy­ekor kelni kellett, ötkor már terméseredményt értek el ta­'karmányborsóból is, s annak ellenére, hogy nem volt ere­jük gondosan megkapálni, a 'kukoricájuk is kiváló termést Ígér. A szőlő és gyümölcsös mel­lett a termelőszövetkezet má­sik jelentős üzemága a szarvasmarhatenyésztés és ezen belül is főleg a tehén­tartás. A negyvenhét tehén­ből jelenleg 34-et fejnek, s napi tejhozamuk 310—320 li­ter között van, ami naponta 1200—1300 forint bevételt je­lent. Ezenkívül még szerződé­ses marha- és sertéshizlalással foglalkoznak. Nemrégiben 40 hízott sertést és hét marhát adtak át az állatforgalminak, , s még ebben az évben további 50 hízott sertést és négy hízott marhát szállítanak be. Az így befolyt összeg egy részéből a vezetőség havonként minden munkaegység után tíz forint pénzelőleget fizet a tagoknak. A pénzen kívül eddig előleg­ként egy-egy munkaegységre másfél kiló árpát, s egy-egy kiló búzát osztottak ki a tagok között. A termelőszövetkezet terve szerint az egy munka­egységre jutó részesedés eb­ben az esztendőben meghalad­ja a 40 forintot, ami az előző évek húsz-harminc forintos munkaegység értékéhez ké­pest komoly előrehaladást je­lent. Az előzetes számítások szerint a törökbálinti Űj Haj­nalban egy közepes munka­teljesítményt elérő tag ez évi jövedelme — az egy hold ház­táji terület hozamát is ide számítva — meghaladja a 20 ezer forintot. Ez az összeg már önmagá­ban is jó közepes havi kere­setnek számít, de jelentőségét csak növeli az a körülmény, hogy egy olyan tsz-ről van szó, amely a főváros, az ipar közelsége és vonzása miatt szinte állandó munkaerő- hiánnyal küzd. amelynek tag­sága főleg nőkből vagy 50 éven felüli férfiakból áll, ami azt jelenti, hogy az em­lített részesedés kellő és fia­tal, munkabíró tagokból álló ; létszám esetén másfélszeresé- S re. kétszeresére lenne növel- I hető. Mindezt azért mondom I el, hogy érdemes elgondol- I kodniok a törökbálinti fiata-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents