Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

1959. AUGUSZTUS 2. VASÁRNAP

fm

nem

k^Cirlap

AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN

iiüiÜMiHiiiiHílOMn'M''*''1"

Már az első évben szép jövedelmük lesz\ a zsámboki Petőfi Tsz tagjainak

AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE

adatokat kell megoldania a termelőszövetkezet vezetőségének és tagságának.

A növénytermelési tervben 500 hold búza, 200 hold rozs, 300 hold kukorica. 100 hold burgonya és 184 hold őszi árpa elvetése szerepel. A gépállomás segítségével megbirkóznak maid az őszi szántás-vetés munkájával. Nagy segítséget jelent az is, hogy az általános földrendezés befejeződött a községben, s a dolgozó parasztok földjeiről betakarított gabona helyén már megkezdődött a közös tarlóhántás.

Figyelembe vették a tervezésnél, hogy Zsámbokon az elmúlt években gyorsan fejlődött a kertészkedés. A termelőszövetkezet — a zöldborsót is beleszámítva —

600 holdon kertészkedik

majd. Zöldborsóval 300, paradicsommal 60, paprikával 35, dinnyével 90, hagymával ötven, uborkával 10 holdat vetnek be. A tagosításnál sok olyan földet kaptak, ahol nem lesz gond az öntözéshez a víz biztosítása. A meglevő Norton-kutakhoz még újakat fúrnak. A vezetőségnek az a távolabbi terve, hogy évről évre növeli az öntözéses és szárazföldi kertészetet. Ez azért is indokolt, mert számításuk szerint bőven lesz hozzá munkaerejük.

Az állattenyésztési tervben is megvalósítható feladatot tűztek ki célul. A jelenlegi 320 lóból 160-at hagynak meg, ugyanakkor a mostani 30—40-es szarvasmarhaállományt — részben vásárlás útján, részben pedig saját szaporulatból 132-re növelik. Hizlalási tervükben 92 szarvasmarha meghizlalása szerepel. Egy esztendő alatt 147 500 liter tejet értékesítenek majd. Sertésből 193-at hizlalnak meg. Az a szándékuk, hogy baromfitenyésztéssel is foglalkoznak.

A tagság úgy határozott, hogy a közösbe vitt lovak részére mindenki

biztosítja a takarmányt.

, *

A szarvasmarha- és serte»-: állomány takarmányszükség- ; letét másodnövények terme-: lésével fedezik. Földben van ; már 190 hold másodvetés,:

amelynek egy része rövid >

tenyészidejű kukorica.

Azért, hogy a vezetőség és j tagság erőfeszítéseit siker! koronázza, az állam is segít-! ségére sietett a termelőszövet- : kezeinek. A napokban kaptak! értesítést, hogy jóváhagyták j

hitelkérelmüket a 102 férő- ! helyes szarvasmarha-istálló I építésére. Ezt akkor kell i

majd törleszteniök, amikor a i termelőszövetkezet megerő- i södött.

A terv szerint tehát 50,23 ) forint lesz jövő ősszel az ^ egy munkaegységre jutó jő- ^ vedelem. Aki szorgalmasan ^ dolgozik, igazán gond nél- § kül megél ebből, de az 50,23 ^ forintnál több is lehet. Hogy § mennyivel lesz több, az tel- ^ jesen S

|

a tagságon múlik.

&

Ha idejében vetik el az őszié- ^ két, szorgalmasan dolgoznak, i s minden alkalmat megra- ^ gadnak jövedelmük növelé- § sére, fáradozásuknak meg- ^ lesz a gyümölcse. Ehhez azon- ^ ban az szükséges, hogy ne ^ hallgassanak a kételkedőkre, ^ a kishitűekre, hanem nagy § kedvvel végezzék az idősze- $ rű közös munkákat. 5

____________ I

F

elsza- ^ g

Tizenöt vagon gabonát adtak össze közgyűlésük határozatának megfelelően a közös alapra a márciusban alakult áporkai Arany Kalász Tsz tag.jai, akik már megkezdték a közös munkát. A tagok minden negyedik kereszt gabonájukat a közösbe adták. Hat méter magas, ötven méter hosszú asztagot raktak meg így a közösen összehordott keresztekből. Méghozzá nem is egy asztagot, hanem négyet

*?SMSSSSSSSSSSSSfSSSSSfSSSSSSSSISSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA

Mákot szed az asszonybrigád

Ttnnyén is a tavasszal lépett a falu lakossága a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az Ű.i Élet Tsz asszonybrigádja a tavasszal közösen vetett mákot szedi

AZ ASZÓDI JÁRÁS egyik

községében hallottam az alábbi esetet. Megkérték, ne írjam meg a tsz-község nevét, mert hát restellkednek a történtek miatt az érdekeltek.

Néhány hete a tavasszal alakult szövetkezeti község termelőszövetkezeti intéző bizottsága rövid megbeszélésre hívta össze az újdonsült tagokat.

— Tagtársak — kezdte mon- dókáját az elnök. — Aratás után megkezdjük a közös tevékenységet. A törvény előírja, hogy a szövetkezetbe hozott állatokkal az újig elegendő takarmányt is kell adni. Kedvező alkalom kínálkozik, gyerünk mindannyian, s kaszáljuk le a kijelölt területet. Legalább ezer mázsa kitűnő széna lesz belőle, bőségesen kitart a jövő tavaszig, nem éheznek majd a behozott állatok. Holnap reggel

cd iá példa követőkre talál

kezdjük a kaszálást, mindenki legyen ott időben.

Megegyeztek, helyeselt mindenki, s ezzel véget is ért a gyűlés.

MÁSNAP REGGEL azonban

az elnök és az intéző bizottság tagjai hiába várták az embereket. A csaknem kétszázból alig tízen várakoztak az udvaron, kaszával a vállukon. Elkeseredett az elnök is, a többiek is. Az ottlévők egy félóra eltelte után türelmetlenkedni kezdtek, egyikmásik célozgatott rá, hogy ne lopják tétlenül a napot, menjenek haza. Talán holnap újra meg lehet kísérelni. Hátha többen jönnek.

Az elnök összesúgott az intéző bizottságiakkal, vállukra

vették a kaszákat, magukkal hívták a várakozókat, s elindultak a hereföldekre. Mire kiértek, s lerakták kendőkbe csomagolt elemózsiájukat, kiderült, útközben hatan „lemorzsolódtak.’“

— Emberek, lássunk munkához. Alijuk a szavunkat — szólt az elnök.

Tempósan húzták a kaszákat, széles rendek maradtak mögöttük. Szótlanul dolgoztak. kicsit akaratoson, kicsit szégyenkezve a vezetőséget cserbenhagyó tagok miatt. Forrón tűzött a nap, szaporán tö- rülgették gyöngyöző homlokukat a kaszások.

Időnként hátra-hátra sandított az élenhaladó elnök. Kiváncsi volt, kinek a derekába áll bele a fájás, hogy legyen

ürügy a hazamenetelre. Ám, amit látott, alaposan meghök kentette. Míg ö gondokba merülve kaszálta a herét, megszaporodtak mögötte az emberek. Nem szólt egy szót sem, csak elmosolyodott, s újult lendülettel vágta a rendet.

Mire ebédelni leültek a hús- ben, éppen huszonheten falatoztak a tarisznyából. Úgy tettek mindannyian, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.

ES MASNAP kora reggel az új tsz minden tagja kaszával a. vállán ballagott az elnök nyomában a földekre, kaszálni. 'Együtt voltak a forgatásnál, a gyűjtésnél, s közösen hordták be. kazlazták fel a téli takarmányozási gondjaikat elvető ezer mázsa szénát.

Azóta, ha megegyezik valamiben a tagság, időben ott vannak valamennyien. Állják a szavukat.

Tóalmáson is munkához láttak j

§

Tóalmás három tsz-ében hétszáznál több Dara az tcsal ád 5 gazdálkodik, 3400 hold földterületen. A Vörös Csillag Tsz; példáján felbuzdulva ugyanja ez év márciusálban a falu j parasztjai Aranykalász és Búzakalász néven két úi tsz-t ala- $ kítottak. A közös tevékenységet az úi tsz-ek ezekben a na-; pókban megkezdték. 1 ;

Hozzákezdtek a tarlóhántáshoz, a tarlóvetésihez és föld- 5 jeilk termőerejének növeléséhez. Az Aranykalász Tsz 22 va- 5 gon szerves- és műtrágyát vásárolt és a íarlóihántással egy-^ idejűi eg trágyázzék Ez újonnan kialakított hatalmas táblé-^ kát. A Búzakalász Tsz átveszi a legeltetési bizottság 15 férő- ^ helyes apaállat-istállóját, valamint a helyi SZOT-üdülő ki- ^ használatlanul álló istállóját. Az Aranykalász Tsz a léte-i-í tendő tanyaközpontja helyén található romos épületek anya-§ gából épít úi istállót. 5

dott, bevált és jól fizető munkaigényes kultúrákat továbbfejlesztjük. Földiepret tíz holdon telepítünk egy tagban, 50 holdon görögdinnyét, 30 holdon sárgadinnyét ültetünk • a tavasszal, 50 holdon meg paradicsomot, paprikát, korai burgonyát termelünk. Termésükre leszerződünk a MÉK-kel, a kapott előlegből fedezzük kiadásainkat, fizetjük az előleget.

— Azt is hallottam, hogy szőlőt telepítenek az ősszel — szóltam közbe.

— Méghozzá egy tagban, 50 holdon — felelte büszkén az elnök. — A gépállomással már meg is beszéltük a talajforgatás dolgát. A szaporítóanyagot mi magunk adjuk, mi neveljük azonos fajtákból.

A tervek egy része ma még csak az elnök és a vezetőség tagjainak gondolataiban érlelődik. Ha mindannyian egyetértenek vele, a tagság elé viszik, s közgyűlésen döntenék. Az elképzelések zömét persze ismeri a tagság is. Azért is dolgoznak olyan

le’kesen, fáradhatatlanul,

mert a napok múlásával lassanként kirajzolódik előttük ^jövendő életük.

^ Fél éve még egyéni parasztok voltak a vácegresi Kossuth Tsz tagjai. Külön-külön ^ munkálkodtak, néhány holtabban gondolkodtak, s még § legközelebbi szomszédjuk § problémájával sem törődtek ásókat. Ma már minden meg ^változott. Összefogják, egyesí- ^ tik erejüket, száz és ezer holtakban gondolkodnak, s test- ^ vériesen megosztják egymással örömüket, bánatukat. Ez J a biztosítéka annak, hogy a ^fejekben érlelődő tervek va- i 'óra válnak.

5-----------------------------------*

J Az oldalt összeállította:

!: Miliők — Csekő

is a munka körül forognak. Nekem és a vezefőségnek viszont

előbbre kell látnunk.

— Ha hirtelen felelni kellene arra, min töpreng legtöbbet, mit mondana?

— Az igazat — felélte határozottan. — Már a jövő évi aratást látom. A terveket készítjük, mert 800 holdat akarunk mélyszántani és gabonával bevetni. Beosztottuk, hogy a megtartandó 40 pár ló és a gépállomás traktorai melyik dűlőben dolgozzanak. De ez a kisebb dolog. És sorolja tovább.

A fölös lovakat közösen értékesítik. a szövetkezetbe adott pénzen növendékmarhákat vásárolnak.

— A tagok kérték, havonta

fizessünk előleget

a ledolgozott munkaegységekre.

Kíváncsian vártam a folytatást. Valóban, miből fizeti majd a télen, a tavasszal szorgalmasan dolgozó tagjait a szövetkezet.

—• Az az elhatározásunk, hogy a községben meghonosoEgy akaraton van a falu ap- raja-nagyja Vácegresen. Együtt dolgoznak a földeken, az aratásnál, cséplésnél, a jövő évi kenyér előteremtésén a tavasszal szövetkezeti községgé alakult falu lakosai. A fiatal Kossuth Tsz-ben 176 család munkálkodik, 2460 holdas területen. Minden családból ket- ten-hárman dolgoznak már a tavasz óta.

— Márciusban lettünk szövetkezeti község — mondja Há- nyik Pál, a tsz fiatal elnöke. — Akkor alakult a falu egészét egyesítő Kossuth Tsz, s azóta vagyok én az elnök. Tizenhat holdas kis gazdaságom gond- ja-baja helyett 2460 holdas szövetkezeti birtok művelése, 176 család, mondhatdi, az egész falu sorsa nyomja váltamat. Szokatlan, de kezdek belejönni.

A tények azt igazolják, hogy Hányik Pálnak van érzéke a szervezéshez, az irányításhoz. Ahogy a faluban mondják, keresve sem találhattak volna jobb elnököt.

— Bíznak bennem az emberek. Nem akarom, hogy csalódjanak — folytatta. — A tagok most aratnak, szántanak, vetnek: közösen. Gondolataik

Közös az öröm, közös a gond

A tavaszi nagy átalakulás napjaiban sokat beszéltek a népnevelőik Zsámbokon arról, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás biztos és gondtalan megélhetést nyújt tagjainak. Persze, voltak, akik vitatták ezt. s azt mondták, ió néhány évig bizony szűkölködniük kell majd, mert amíg fel nem építik az istállókat, be nem szerzik az állatállományt, egyszóval; amíg meg nem erősödik a szövetkezet, addig vajmi keveset kap a tagság.

A népnevelőiknek sikerült eloszlatni ezeket a kételyeket, s ennek köszönhető, hogy Zsárpbok is termelőszövetkezeti község lelt. A dolgozó parasztok a már régóta gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezetbe léptek azzal, hogy a közös gazdálkodást majd ősszel kezdik meg. Az ősztől kezdve tehát már 734 tag dolgozik a termelőszövetkezetben. több mint 3000 hold földön.

Még nem kezdődött meg az új gazdasági év, de a termelő- szövetkezet vezetősége és a község szakemberei elkészítették a megnövekedett termelőszövetkezet 1959—60. évi gazdasági tervét.

A tervben foglaltak

tanúbizonyságul szolgálnak arra, hogy nem volt igazuk az aggodalmaskodóknak és a szövetkezet már az első évben becsületes megélhetést biztosít szorgalmas tagjainak. A terv szerint ugyanis egy-egy munkaegység értéke 50,23 forint lesz jövő ősszel.

Miből tevődik majd össze ez a szépnek mondható jövedelem?

Már elöljáróban meg kell mondani, hogy a tsz vezetősége és a szakemberek a terv készítésénél „óvatosak” voltak. Figyelembe vették, hogy a megnövekedett termelőszövetkezet'tagságának elég sok nehézséggel kell megküzdenie az első évben. Ezért a termésátlagokat és a várható jövedelmet az átlagosnál alacsonyabbra tervezték.

Tekintsünk csak bele a tervbe, s kitűnik, milyen fel$ Az idén több mint 12; ^ ezer parasztcsalád válasz- i $ tóttá az új paraszti élet \ \ útját megyénkben. Új tér- \ I meló szövetkezetek, terme- ! I löszövetkezeti községek \ \ alakultak és legtöbb régi j § termelőszövetkezet tagiét- ! I száma is jelentősen nőve- \ \ kedett. Az új tagok egy \ I része már tavasszal meg- \ & kezdte a közös munkát, i ^ míg mások napjainkban \ I készülnek fel arra, hogy \ ^ minél könnyebb, minél ^ ^ zökkenőmentesebb legyen 5 I az átmenet az egyéni gaz- $ ^ dálkodásból a nagyüzemibe. ^ ^ Maholnap betakarítják a \ ^ szövetkezetekbe lépett dől- \ ^ gozó parasztok a tavaly ^ ^ ősszel még egyénileg ve- \ I tett gabonájukat. Felsza- \ ^ badulnaik a földek, ame-1 ^ lyeken már a nagyüzemi § $ gépek kezdik meg a szán- ^ § tatst, hogy ősszel jól elő-1 ^ készített talajba kerüljön ^ ^ a mag, s gazdag terméssel ^ I ajándékozza tneg a gon-1 ^ dós, igyekvő termelöszö- ^ $ vetkezeti tagokat. Másod- \ ^ növényeket vetnek a közös 5 ^ állatállomány számára, ta- ^ I karmányról, vetőmagról ^ I gondosltodnak. Mindezt ^ ^ már azért teszik, hogy jól ^ ^ megalapozzák jövőjüket, ^ I a szövetkezeti gazdáiké- $ I dást.

^ „Ahány ház, annyi szó- § I kás” — tartja a közmon- § ^ dós. Most azt lehet mon- | ^ dani, hogy ahány termelő- ^ ^ szövetkezei vagy termelő- \ I szövetkezeti község, annyi ^ ^módszer. Termelőszövetke- ^ ^ zeti tagok, szakemberek ^ I törték a fejüket heteken, \ ^ hónapokon keresztül, hogy ^ ^ a helyi adottságoknak leg- $ ^ jobban megjelelő módon ^ ^ készüljenek fel az új pa- \ ^ raszti élet megkezdésére. ^ ^ A sek ötlet, okos elgondo- ^ ^ lás közkinccsé kell, hogy ^ ^ váljon. A kezdeti nehézsé- ^ ^ gehet sokkal könnyebben ^ ^ megoldhatják az új tér- ^ ^ melőszövetkezetek, terme- ^ I löszövetkezeti községek | ^ parasztjai, ha kicserélik elképzeléseiket, tapasztala- ^ í tálkát. Ezt kívánjuk előse- § § gíteni a jövőben Az új pa- S ^ raszti élet útján címmel ^ § minden vasárnap meg je- ^ ^ lenő oldalösszeállításuhk- \ I kai is.

Megveszi a tsz a tagok háztáji borjúját

veszi az eladásra kínait borjakat és azokat felneveli. Ez évben 33 borjút vásároltak a közös részére a tagoktól. Sőt, ezenkívül 12 tehenet és nyolc anyakocát is átvettek azoktól a szövetkezeti tagoktól, akik csökkenteni akarják háztáji állatállományukat. Jól jár így a tsz is, a tagság is.

A tinnyei Uj Élet Tsz vezetősége nagy gondot fordít az állatállomány fejlesztésére. Jelenleg 120 növendékmarha hízik a hatalmas istállókban, de ezt még mindig keveslik.

Akadnak tagjaik, akik nem akarják felnevelni a háztáji tehéntől született borjakat. A szövetkezet vezetősége meg-