Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

1959. JÚLIUS 7. KEDD Nyári filmújdonságok & A nyári hónapokban számos kiváló filmalkotás ’kerül a magyar mozilátagató közönség elé, amelyek közül most négy §füm egy-egy jelenetét mutatjuk be. ' Egy'Mftl szsH a világ körül címmel Joseph, Schmidt, a Világhírű énekes életéről készítettek filmet a "nyugat­németek, a magyar származású Bolváry Géza rendezésé­ben. Joseph Schmidt szerepét Hans Beiser személyesíti meg a filmen " ——• Gina Lollobrigida és Vidwi* de Sica nagy sikerű közös filmje a Kenyér, szerelem, fantázia, amelyikek bemutatója után rövidesen a folytatását is vetítik: a Kenyér, szerelem, féltékenység-et•'é " Homérosz Odüsszeusza nyomán készült az olaszok szí­nes filmalkotása, amely a klasszikus görög történetet dolgozza fel, a legendás hírű Odüsszeusz kalandos uta­zásait. A film címszerepet Kirk Douglas, Circe és Penelope figuráját Silvana Mangano alakítja Sokáig hallottunk már a Rosemarie című nyugatnémet filmről. Rövidesen láthatjuk is ezt a remek alkotást, amely a,z 1958. évi velencei fesztiválon a* olasz kritiku­sok különdíját kapta. A film, amely egy utcalány tün­döklését cs bukását dolgozza fel, kegyetlen gúnnyal leplezi le a nyugatnémet iparmágnások embertelen világát •ssssssssssssssssssssr?ssssssssmsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj Kiss Dénes; ZSÁKOLÁS Zsákot hordtam a vállamon; s lüktet bennem a fájdalom. Nehéz a cement, mint a kő! S mint én: a zsákkal, az idő csak nehézkesen ballagott... A Nap is zsákot hordhatott. A cementpor szállt, ellepett, kcszorúzva a szememet. Szürke arcomra szürke haj lucskosodott s a szürke por verítékemmel megkötött... Haj-betont hordtam, mint kötött rám dermedt sapkát, s délután le kellett vágni frizurám... Egy az ezerből szépség szeretetére, másokat! derít jókedvre. Egy az ezerből. Valóban az j Egy megyei dalostalálkozó ] ezer részvevőjéből. Egy abból ] a hatalmas hadseregből, akik ] a megye különböző ének- ] karaiban szintén ezt vallják ] legf őbb szórakozásuknak. ] Akik, ha tudásban, felkészült-\ ségben talán nem is, de cél- J jukban az igazi szép térhódí-\ fásáért harcolnak. Tehetségével kimagaslik a! sorból, tudatosabban látja a ] célt. Fejlettebb eszközöket ] talált náluk, de odatartozik, ] közülük való. Az ezer emberi képviselője ő, aki minden ] tudását a közös cél szolgála- ] tába állítja. Murányi József * ségei nyíltak az éneklés terü­letén. — Sokat énekel? — kérde­zem. — Rengeteget, ötvenegy óta, mióta megalakult az ének­karunk, gyakran járunk sze­repelni és természetesen so­kat próbálunk. Hogy csak a nevesebb fellépésünket említ­sem: ötvenhat nyarán egy­hetes csehszlovákiai csere­szereplésre utaztunk; kétszer énekeltünk a mezőgazdasági kiállításon; ötvenhétben a Néphadsereg Színházban, a nemzetközi szövetkezeti nap nagygyűlésén szerepeltünk és minden évben közvetíti ■ né­hány számunkat a rádió is. Nyolcvantagú énekkarukról beszél — alapító tagja az együttesnek —, pedig az ő fellépéseiről szerettem volna ] hallani. De Horváth Ferenc- ] tői, az abonyi József Attila \ Tsz könyvelőjétől, meg a töb-j biektől aztán megtudom, \ hogy ha pedagógus-, trakto- ! ros-, vagy gyermeknap van, ! ha megalakul egy-egy új tsz:! „Klárit mindig hívják, viszik l énekelni.” ! \ Ma is „pendlizik”. Nemrég ] még Abonyban tapsolták meg; az emberek, most meg Cégié-\ den hallgatták jókedvet árasz-j tó nótázását. — Mit gondol, nem megy a; színjátszás az éneklés rovása- ] ra? Ha csak énekelne, több; ideje jutna a további tanú-] lásra. Nagyon megérné, higgye] el. — Én is sokat gondolkoz-] tam már ezen. ősszel még el-! játszom örzsét a Háry János-] ban, aztán tovább folytatom aj félbemaradt zeneiskolai tanú- ] lást. ! t Egyszerűen beszél erről is, • mint mindenről, amiről kér-! dezem. Egész lényéből sugár-! zik a jókedv és átragad min-! denkire. Még a földijeire is,! akik már türelmetlenül vár- i ják a hosszúra nyúló beszél-; getés befejezését. Hiába, nincs! idő, vissza kell menni Abony-l kai moííímhímíM li j Búcsúzunk, közben tréfál-! kozva megkérdezem: — Most mit csinál, ha haza-I megy? Megint énekel? — Nem. Folytatom a fő- \ zést, amit a férjem elkezdett.! Vasárnap mindig szabadságot \ adunk a nagymamának (az! anyósnak, akinél laknak). Sze-1 gényre ráfér a pihenő, meg! egy kis szórakozás. Ezt az olyan ember szerény- \ ségével mondja, akinek véré- \ vé vált a munka, a szépség] szeretete, aki úgy szórakozik \ igazán, hogy másokat nevel a! Múlt vasárnap a ceglédi da­los találkozón hallottam elő­ször. A szólót énekelte Szvesnyikov: Szállj Fecske- madár című népdalfeldolgo­zásában. Hangjának szép szárnyalása, előadásának köny- nyedsége, közvetlensége, bája élettel töltötte’ meg a tanács­háza udvarát. Azzal az öröm­mel hallgattam, amivel a szé­pet érzékeli az ember. Előt­tem ültek a zsűri tagjai — ko­moly szakemberek. Az ő arcu­kon is ezt az örömöt láttam, miközben mosolygó elisme­réssel nyugtázták egymás közt ezt a szép produkciót. A viha­ros tapsban, amely az abonyi földművesszövetkezet vegyes­karának összecsiszolt számait fogadta, az ő éneklésének ha­tása is ott érződött. Most vasárnap ismét Ceglé­den, a nemzetközi szövetkeze­ti nap nagygyűlésén találkoz­tam ezzel az ismeretlenül ked­ves ismerőssel. A főtéren fel­állított elnöki emelvényen állt és népdalokat, magyar nótákat énekelt. Zsiga Pista, a ceglédi földművesszövetkezet népi' ze­nekarának prímása feszülten figyelt minden hangjára, rez­dülésére. Ügy vigyázott, ne­hogy elszalasszon valamit, hogy jól átvehesse zenekarával ezt az áradó kedvet. Mellette — kezébe kapaszkodva — kis­lánya állt, négyéves szöszke apróság, aki kíváncsian és cso­dálkozva jártatta végig szemét azon a három-négyszáz embe­ren, akik anyukáját figyel­ték. Nem tudtam ettől a képtől elszakadni. Még akkor is ma­gam előtt láttam, mikor a konferanszié már réges-régen bejelentette, hogy ezzel az utolsó számmal műsorostól együtt végétért az ünnepi nagy­gyűlés. ★ Az elnökség, a hallgatóság szétoszlott. Mentek a sportpá­lyára, vagy átrándultak Abonyba, tovább nézni és hall­gatni ezt a megyeszerte gaz­dag vasárnapi programot. Én meg elnézést kértem a többi abonyitól, akik átjöttek ide „kultúrát importálni” (nagyon büszkék erre!) s leteleped­tünk az énekesnővel egy rövid beszélgetésre. — Hogy hívják? — kérde­zem, miután leülünk a Sza­badság tér egyik árnyékos pad­jára, nem messze attól a bizo­nyos emelvénytől. — Retkes Istvánná. — Foglalkozása? — A községi tanács gazdál­kodási előadója vagyok, Abony ban. í T- Mióta énekel? S — Negyvenötben kezdtem. ! Aztán két évig az abonyi ze-i neiskolában tanultam énekel-! ni, a SZÖVOSZ taníttatott, de; abbamaradt. — Miért? — Nagyon sok a dolgom. A \ tanács, a próbák, a szereplések, \ meg az otthoni munka — si-1 mogatja meg a kis Klárikát —! nagyon elfoglalnak. És a fér-! jemnek is segítek. A földmű-] vesszövetkezet színjátszó eso-1 portjában játszik, konferál, és ! ha lehet, vele megyek én is.! Április 4-én muttatuk be azj Aranyembert, ő játszotta Ti-] már Mihályt, én pedig Noé-] mit ] Érdekes Noémi lehetett. Tel- ] tebb, asszonyosabb a Jókai ] megálmodta figuránál, de a ] forró szenvedélyességgel ötvö- ] ződő tiszta jóság és kedvesség ] bája és az a líra. ami Noémi ] lelkialkatának legfőbb jellem- \ zője, öt is jellemzi. Aztán még sok mindenről ] beszélgetünk. Régi párttag. ] Negyvenötnek köszönheti azt; is, hogy ő, a szegényparaszt ] lánya, a tanács tisztviselője ] lehet, hogy ilyen nagy lehető- ] s/mrrsrsssrsssssfsssss/sssssssssssssxsss. \ FILMET KÉSZÍT j 5 a Varsói Dokumentum Film- j gyár az eszperantó nyelv meg- j alkotója, dr. Ludwik Zamenhof ] életéről és művéről. A filmet ] a nagy tudós születésének 100. j évfordulója alkalmából mutat­ják be. TIZENÖTEZER LAKÁS ^ SZÁZHATVAN ÁLLANDÓ OLVASÖ! A Kínai Kommunista Párt története, új szovjet és magyar elméleti művek a Kossuth Kiadó tervében A Kossuth Könyvkiadó ez év harmadik negyedében számos fontos elméleti művet, a nem­zetközi munkásmozgalom és a világpolitika kérdéseivel fog­lalkozó munkát bocsát ki. A nemzetközi marxista könyvki­adásban úttörő kezdeménye­zés az a 250 oldalas tárgymu­tató, amelyet Marx: A tőke cí­mű művének három köteté­hez bocsátanak ki. A tárgy­mutató segítséget nyújt mind­azoknak, akik önállóan, elmé- lyülten foglalkoznak a mar­xizmus elméletével. Rövidesen a magyar olvasók kezébe kerül A marxista filo­zófia alapjai című kötet, amelyben a moszkvai Filozó­fiai Intézet vezető munkatár- isai népszerű formában, egyút- | tál magas tudományos szín- i vonalon összefoglalják a dia- i lektikus és történelmi materia- jlizmus lényegét. A mintegy 55 j íves kézikönyv áttekinti a fi­lozófia történetét, majd, ré&z- jletesept tárgyalja a materialis­ta dialektika kategóriáit, s a í történelmi materializmus prob­lémáit. Napvilágot lát a politikai gazdaságtan tankönyvének ne­gyedik magyar kiadása, amely az 1958-as szovjet kiadás alap­ján készült. A könyv az előző kiadásoknál jelentősen több helyet szentel a szocializmus­ban érvényesülő egyes tör­vényszerűségek tárgyalásának, jellemzi a szocialista világ- rendszert, a szocialista orszá­gok együttműködését, foglal­kozik a két világrendszer kö- zött folyó versennyel. Sztrumilin, az egyik legki­válóbb szovjet közgazdász A kommunizmus építésének út­ján című tanulmányában a szocializmusból a kommuniz­musba való átmenet alap­kérdéseit elemzi, amelyekről az SZKP XXI. kongresszusa tárgyalt. A magyar elméleti művek sorában közreadják Szecsődi László: Az ellentmondás fejlő­dése és megoldása című filo­zófiai munkáját. Kassai Gé­za: Magyar történelmi sorsfor­dulók és a nemzetiségi kérdés című tanulmányában a gyár uralkodó osztályok nem­zetiségi politikáját ismerteti. Az 1940—41-ben írt művet a szerző 1948-ban. majd az el­múlt esztendőben kiegészítette. A nemzetközi munkásmozga­lom témaköréből közreadják Mao Csu-huan könyvét a Kí­nai Kommunista Párt. rövid történetéről, s megjelenik a Lengyel Egyesült Munkáspárt ez év márciusában tartott III. kongresszusának anyaga. Magyarország és a második világháború címmel a Tör­ténettudományi Intézet mun­katársai okmány gyűjteményt állítottak össze. Az anyag megvilágítja, milyen okok vezettek Magyarországnak, a II. világháborúban betöltött szégyenteljes szerepéhez. A Kossuth Könyvtkiadó má­sodik negyedévi tervében több ^ hazai és külföldi szépirodalmi § munka, útleírás is szerepel. ^ — Szépet mondjak, vagy igazat? — kérdésre kérdéssel válaszolt a budakeszi fiók- könyvtár kölcsönzője, Eckhardt Györgyné, amikor éppen a szerdai kölcsönzőnapon „mun­ka közben” a könyvtár tevé­kenységével kapcsolatban ér­deklődtem. S mivel inkább az igazságra voltam kíváncsi, részletes tájékoztatójából meg­lehetősen szomorú képet kap­tam a könyvtár, s általában a kultúrmunka minden területé­nek mostani állásáról. A könyvtár jelenlegi könyv­állománya hétszáz kötet; A művek szerzők szerinti meg­oszlása arányos, s az olvasó- közönség igényeihez igazodik, de .:: a falu lakosainak száma lassan eléri a tizenötezret, s ezt figyelembe véve ijesz­tően kevésnek tűnik a hét­százas szám. Ezért mondja fanyar mosoly- lyal Eckhardt Györgyné, hogy „objektív akadályok" miatt nem lehet kiváló könyvtáros: ha szervezne is több új olva­sót, könyvet nem tudna a ke­zükbe adni. Néha ugyan kap­nak új könyveket, de ez a frissítés számszerűleg elenyé­szően csekély. A könyvtár törzs olvasógár­dája százhatvan fő. Nagyon ke- ; vés, de az olvasók foglalkozás i szerinti megoszlásának vizsgá­lata még vigasztalanabb ered- jményre vezet. Az olvasók fele ! általános és középiskolás diák, akik főleg a meglevő kötelező irodalmat szerzik meg innen; a másik felét pedig elsősorban nyugdíjas tisztviselők, tanítók teszik ki; Akad a könyvtárnak néhány munkásolvasója is, de ők saj­nálatos módon ma még szinte kuriózum számba mennek. A könyvtáros szerint csak és csakis a pénz-, illetve a könyvhiány az oka a siral­mas állapotnak. Pedig van más is: a segítés hiánya. Eckhardt Györgyné áldozat­készen végzi munkáját. Ides­tova nyolc éve majdnem társa­dalmi munkában bonyolítja le a kölcsönzést. Személy szerint ismeri minden olvasóját, ta­nácsokkal látja el őket a könyvek kiválasztásánál, az iskolásgyerekeket a maga sajá­tos módszerével eredménye­sen neveli, de ez, mivelhogy csak egyedül csinálja, nagyon is kevés, ö maga is tudja ezt, s egyre türelmetlenebbül várja azokat a másokat, akik ebben a nemes és felemelő munká­ban a segítségére lehetnének. Az iskolában éppen a közel­múltban bonyolítottak le egy kitűnő eredménnyel zárult ak­ciót az iskolai könyvtár állo­mányának gyarapítására. A tantestület és a szülői munka- közösség közös elhatározása alapján huszonkét'kis kerület­re osztották fel a községet, s jól megszervezett brigá­dok — nevelők és szülők — három hét alatt ezer­kétszáz kötetnyi könyvet gyűjtöttek össze a falu la­kosainak adományaiból. A pedagógusok — Székely Ferenc iskolaigazgató vélemé­nye szerint — a könyvgyűj- téssel tulajdonképpen még csak az alapot teremtették meg ahhoz a munkához, amely a falusi könyvtártól függetle­nül ugyan, de az igazi nép­könyvtári funkciót kívánja be­tölteni. A szülői értekezleteken és alkalmi megbeszéléseken a „szülők iskolája” lehetőségeit is kihasználva, fokozatosan nyerik meg a könyveknek a szülőket, s a könyvek a tanu­lók révén jutnak el folyamato­san az új olvasókhoz. Székely Ferenc igazgató el­mondta, hogy főleg a munkás szülők jártak elöl jó példával a könyvifelajánlás terén, s ez magában is mindennél éke­sebben bizonyítja azt, hogy az emberekben él a kultu- rálódás vágya, csak éppen nincs, aki felszínre hozná. Azaz... a pedagógusok már hozzákezdtek ehhez a jelentős munkához, a köz­ség könyvtárosa is végzi a maga területén, munkájuk azonban csak akkor lesz valóban eredményes, ha összefognak, s közös erővel végzik, hiszen a cél is közös: bővíteni a könyvállományt, megszerettetni a jó könyveket a község lakóival. Lövvey Emil Dalosok díszhangversenye a Margitszigeten J A Tanácsköztársaság 40. év- $ fordulójának tiszteletére va- ^ sánnap délelőtt az Operaház 5 margitszigeti szabadtéri szín- $ padán rendezték meg a buda- | pesti országos dalostalálkozó ^ díszhangversenyét. A nagysza­bású koncerten hét nagy mun- ^ káskórus: a Budapesti Általá- ^ nos Munkás Dalkör (az ' MSZBT-kórus), a Vasas Köz­ponti Művészegyüttes Ének­kara, a IV. kerületi Szabadság Férfikar, a Kültelki Általános Munkás Dalkör, a Ganz—MÁ- VAG Acélhang Férfikara, a HVDSZ Férfikara és a Ván­dor-kórus rendezésében há­romezer dalos és egyesített ze­nekarok szerepeltek. A nagysi­kerű bemutatón részt vett Ko­dály* Zoltán is;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents