Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-07 / 157. szám
PEST MEG\ti 'zJCirlap 1959. JŰLIUS 7. KEDD Ötszáz pavilon lesz az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon Megkezdődtek az építkezések Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár területén jelentős építkezések és átalakítások kezdődtek. Az idén az állandó és ideiglenes pavilonok száma eléri az ötszázat és összesen 50 000 négyzetméter területet foglal el. A kiállítás- város új épületei közül érdekes lesz az Építésügyi Minisztérium körvázas, üvegfalú pavilonja, amelyben az olcsón felépíthető nagyüzemi istállók, magtárak és egyéb gazdasági épületek makettjét helyezik majd el. Uj kiállítási csarnokot épít az OKISZ is és valószínűleg külön pavilont állít az ORION-gyár. Az Idei mezőgazdasági kiállításon divatos lesz a torony. Reklámcélokra hatalmas építményeket emelnek a külföldi kiállítók és a hazaiak is. A kertészeti kiállításra például egy 25 méter magas virágépítmény hívja majd fel a figyelmet. A kiállítás-város egész területén korszerűsítik a külső és belső világítást. A külső fényerőt a tavalyinak a háromszorosára fokozzák, tekintettel arra, hogy nagyon sok látogató várható az esti órákban. Uj megoldás lesz, hogy a főbejáratnál az úgynevezett súroló-fénmyel, sötétedés után fénykaput varázsolnak. Az építkezéseknél fokozott mértékben veszik igénybe a műanyagokat. Nemcsak a pavilonok vázánál és a belső berendezések kialakításánál használják a legkorszerűbb építési anyagot, hanem bemutatnak a kiállításon műanyagból készült melegágyakat és öntöző-berendezéseket is. Külföldi méhészeti szemle Az Országot Méhészeti Tanács „Külföldi méhészeti szemle” címmel megjelentette a külföldi szaksajtóban 1952— 1958. között megjelent legfontosabb cikkeket. A hazai méhészek régi kívánságának megfelelően a szemle közleményeket tartalmaz a külföldi korszerű méztermelési módszerekről, Versenyeznek a fiatalok A tsz-ek felzárkóztak mára legjobb bortermelő állami és célgazdaságok mellé Félezer bormintát neveztek be az idei országos borversenyre Az utóbbi hetekben az ország valamennyi bortermelő vidékén lezajlottak a megyei borversenyek. A Földművelés- ügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermesztési igazgatóságán az eddigi tapasztalatokról elmondották, hogy az öt év óta rendszeresen megtartott megyei borversenyek nemcsak az országos döntőmérkőzés számára jelentették a szükséges szelekciót, hanem egyúttal a minőségi követelmények megtartására szorították a termelőket. Azóta évről évre jobb borok kerülnek a megyei versenyekre és az országos döntőbe. Külön örvendetes tény, hogy a termelőszövetkezetek az idén már a minőség tekintetében is felzárkóztak a legjobb bortermelő állami gazdaságok és célgazdaságok mellé. A szövetkezetek a szüretnél, a szőlő feldolgozásánál és a bor kezelésénél egyaránt a minőségi bortermelés követelményeit tartják szem előtt. Az idei országos borversenyt július 21—22-én rendezik meg Egerben. A múlt évihez képest 10 százalékkal emelkedett az országos versenyre méltónak talált borok száma: 59# bormintát vettek fel a rangsorolás versenylistájára. A kétnapos verseny előkészítésénél a borászok felhasznál ták a múlt évben hazánkban megrendezett nemzetközi borverseny tapasztalatait is, AMIKOR PAUER ÉVIT azzal mutatta be kísérőm a Váci Kötöttárugyárban tett ismerkedő körutam alkalmával, hogy ő a kesztyű üzemrész vezetője, azt hittem, tréfái. Mindjárt meg is érdeklődtem, hogy van-e gyámhatósági beleegyezése, vagy nagykorúsítási igazolványa? Évi tréfás sértődöttséggel bizonygatta, hogy „már” 22 éves s negyedik éve — a technikum elvégzése óta — dolgozik az üzemben! Egyébként is, feltűnően sok fiatal dolgozik a kesztyűrészlegben. Az ember először azt hinné, biztosan azért, mert ez könnyű munka. Aztán kiderül, hogy nem is olyan könnyű. Rengeteg buktatója van a leheletfinom nylon kesztyűk készítésének. Előfordult, hogy szűkre sikerült, vagyis szaknyelven szólva — „elvarrott” Balesetvédelmi felszerelések nélkül nem dolgozhatnak az aratógépek A MEDOSZ munkásvédelmi osztályának tájékoztatója Az idei nyári munkákban a korábbinál lényegesen több gépet használnak és ezért minden eddiginél fontosabb, hogy a mező- gazdasági dolgozók. , elsősorban a gépállomások, valamint az állami gazdaságok kombáinosai. aratógépkezelőt és cséplőmunkásai maradéktalanul megtartsák á munkásvédelmi előírásokat. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes főigazgatóságai az idén először hoztak olyan határozatot, hogy megfelelő védőberendezések nélkül a gépekkel nem szabad dolgozni és a hiányok pótlásáig az ellenőrző szakemberek kötelesek a gépek munkáját szüneteltetni. A MEDOSZ munkásvédelmi osztálya a megyei munkásvédelmi felügyelőkkel együttműködve széles körben ellenőrizte, hogyan tartják meg a kiadott rendelkezéseket. Megállapították, hogv a kombájnokra és a cséplőgépekre országszerte felszerelték és mun- , kaközben is használják a baleset- ^ mentes munkát szolgáló védő- § berendezéseket. A gépállomási ^ cséplőgépeknél lényegesen javítja í a balesetvédelmi helyzetet a tér- § m elősző vet keze ti mozgalom fejlő- g dése. A közös szérűkön ugyanis § nem kell mozgatni a cséplőgépe- S két. biztonságosan elő lehet ké- § szlteni a munkát. Ott, ahol az ^ egyéni gazdáknak udvarról udvar- i ra, naponta néha többszőr is hú- § zalják a cséplőgépet, a baleset- ^ védelmi felszerelést gyakrabban oilfelejtik valamelyik udvaron. A MEDOSZ munkásvédelmi osztálya megállapította, hogy a legsúlyosabb hibák az aralógépcknél fordulnak elő. ezért a szakszervezeti munkásvédelmi ellenőrök á legszigorúbban eljárnák azokkal szemben akik megfelelő védőintézkedések nélkül engedik dolgozni az aratógépeket. A MEDOSZ munkásvédelmi osztálya megvizsgálta a nyári munkákban' részvevők ellátását is. Megállapította, hogy a több mint 2000 üzemi konyhán bőséges és jóízű ételeket kapnak a dolgozók, az étrend változatos, s a mentiben is rendszeresen szerepelnek a zöldfözelékek, vitamindús ételek. Az időszaki munkások elhelyezése is lényegesen jobb, mint a korábbi években. lett a kesztyű. Egy időben meg különösen sok minőségi kifogás merült fel a téli, úgynevezett trikó-bélelt kesztyűk ellen. A vidéki minőségellenőrző szervek meglehetősen nagy meny- nyiséget küldtek vissza belőlük a gyárnak. Ez pedig kétszeres kárt jelentett: egyszer selejtet, másodszor kötbért, visszfuvar- lcöltséget. Mindezekből következik, hogy az első negyedév nem valami fényesen sikerült. A minőségi tervet például 97— 97,2 százalékra teljesítették. A KONGRESSZUSI munkaverseny indulásakor a kesztyűüzem fiataljai is megtanácskozták, mit tehetnének a munkaverseny sikeréért. Egyhangúlag úgy döntöttek, hogy elsősorban a minőségen kell javítaniuk. Vállalták, hogy a minőségi kifogások miatt visszaküldött trikóbélelt kesztyűk mennyiségét a márciusihoz viszonyítva felére csökkentik. Most örömmel újságolták, hogy a vállalásukat túlteljesítették. Vállalták továbbá, hogy a szakmailag gyakorlottabb, tapasztaltabb dolgozókhoz 2—2 fiatalt osztanak be. A NYLONKESZTYÜK minőséginek megjavítása érdekében az időseb!?, illetve több szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozók vállalták, hogy két-két fiatalt tanítanak, átadják nekik szakmái tudásukat. A *patronálásnak” ez a módszere jól bevált: érezhetően megjavult a munka mennyiségilég és minőségűéig egyaránt. A minőségi tervteljesítéssel jelenleg a 98,3 százalék fölött tartanak. Azért jelenleg, mert a verseny még folyik, s a kesztyűrészleg fiataljai meg akarják mutatni, mit tudnak! — Ny. É. — Malacvasár Most tartották meg Aszódon a júliusi sertésvásárt/Az eladók vidáman kínálták a portékát, a vevők is mosolyogva alkudoztak, csak a malacok visítottak kegyetlenül. Ennyi szekér! Majd mindegyiken malacok, némelyiken sertések várják, kinek a nevére írják át a járta Heveinket. Ezerkétszáz-ezerháromszáz forintot kértek a sertésért, de egy-két százast lealkudhatott a komoly vevő m w Csak héthetes és már ekkora választási malac! Igazán nem sok 560 forint a párjáért! — mondja a malacok jókedvű gazdája. A vevők arcán azonban látszik, sokallják az árát Szöveg: Szók oly Endre Kép: Gábor Viktor Hogyan épített Vácrátót összkomfortos házat jövendő orvosának Kupecok buktatója * § Áll a vecsési lóvásár. ^ Különösen egy sárga, csontos lóra megy az alku. Nagy-§ bajszú, hájas kupec csapkodja az ostorral, juttatja, dicséri, | bogy paripa volt az anyja, ebből is versenyló lesz ... k idővel". Csakhogy a vak is látja, hogy alig fejeződött be az § első világháború, amikor a ló meglátta ezt a világot. Vézna ^ paraszt alkuszik a lóra. Befogatja a szekér elé, aztán maga ^ megkapaszkodik a kerék küllőibe s a ló alig bírja, majd meg- $ szadcad bele. Pedig csak hatvan kiló ha ellenáll erejének. — Mennyiért adja? — csap a kupec tenyerébe s már tart- | ja is a markát, hogy a kupec is belevágjon, mondván: — Kettőezerkétszáz, utoljára. ^ — Kettőezer. ^ — Kettőezerszáz, de a végső! S — Kettőezerötven! \ — Nem adom! $ Aztán elölről kezdik. | Azazhogy csak kezdenék, mert újabb parasztok érkeznek \ és az egyik kiválik a körből, egyenesen a kupec meg az al-1 kudó közé áll: ^ — Mennyiért alkarja? — kérdi a paraszttól. Az megmond- ^ ja, mire felszalasztja fejére a sapkát és cifrát mond: — ^ Annyiért? Hát nem siil ki a szeme? Ott voltam, amikor a ^ múltheti vásáron négyszázért megvette egy tanyasitól. Beteg ^ ló ez... | A kupec szembeáll: — Maga összetéveszt valakivel, az nem én voltam. — Nem-e? Hát ezt a kis forradást itt a bajsza alatt ezer- ^ bői is megismerem. Aztán emlékezzék csak azt mondta a ^ parasztnak, hogy maga állami megbízásból vásárol — körűl- ^ néz s úgy folytatja — szép kis állami megbízás másfélezer fo-§ rintos haszonnal. | De már erre sűrűbben veszik közre a kupecet. Valaki már így folytatja: ^ — Zavarják ki az ilyet a vásárról. Becsapja a becsületes ^ embert... ^ Nem kell zavarni. Megy magától is. Terebélyes felesége § időt se nyer, hogy felüljön a szekérre. Ügy kocog utána. A ^ kupec nem hajt gyorsan. Kímélni kell a lovat... de annyi bi- ^ 5pnyos, hogy Vecsésen már nem lesz belőle versenyparira ^ G. B. * A Botanikai Kutatóintézet vadregényes füvészkertje felől, ahol a vastag porréteggel borított széles út a legelők felé kanyarodik, trombitaszó harsan és lassanként kibontakozik belőle a régi katonai takarodó ismert dallamg. Hirtelen sűrű porfelhő takarja el a füvészkert lombjait, alatta pedig méltóságteljesen ballag a tehéncsorda. A pásztor fújja mellette a katonai rézkürtöt. Vácrátót főterén, a Petőfi téren vagyunk. A tanácsháza előtt gyülekeznek a vendégek az újonnan épített orvoslakás avatási ünnepélyére. Nagy napja ez ennek a kis parasztfalunak. Az acélos akaraterő győzelmi ünnepe az ősi nemtörődömség fölött. A harc eredménye, a vadonatúj, barátságos, villaszerű orvosi lakás, i biztató szimbólumként áll a j közelben, a poros Petőfi tér [kellős közepén. Masszív sod- ; ronydrótkerítés öleli körül, a ! kerítésen belül már látszanak > a parkszerű udvar körvonalai. ;Az egyik hosszú virágágyban ! vagy kétszáz tő vérpiros ä muskátli lángol a napsütésiben. Előtte fiatal akáccseme- ; fék, körülötte fehér kerti útak. $ A ház — a jövendő vácrátóti $ orvos hajléka — „kétszobás, | összkomfortos”. A szobák pad- $ lóját tükörfényesre kefélt par. ^ kett födi, a konyháét műkő- alapok, az ablakokon esslingeni ^ redőny, a fürdőszobában kor- i szerű fölszerelés, Az irigylésremélt ó lakás mellett a tágas rendelőhelyiség, széles várószobával, külön bejárattal. Egymásután érkeznek a vendégek. Lassanként benépesedik a tér. Közben a tehenek tovább ballagnak, nyomukban elvonul a disznócsorda, elül a porfelhő és újból kibontakozik belőle a botanikus kert csábító képe. — Most májd feltöltjük és parkosítjuk az egész teret — fogadkozik Tamasikné. — Eddig szégyenünk volt a község szíve, nemsokára büszkeségünk lesz. Már jövőre is. Mert rövidesen megkezdjük állatorvosunk lakóházának építését is. Ugyanilyen lesz, mint az orvosi. Ideépítjük, melléje. Ha az is elkészül, fölszabadul két lakás, azokból pedig pedagóguslakásokat csinálunk. Közben megsúgja valaki, hogy most már van orvoslakás, de orvosa nincs a községnek. Nem is volt soha. A rá- tóti betegek távoli községek orvosaihoz zarándokoltak, ha segitségükre volt szükségük. A fa'u népe beláthatatlan idők óta követeli a külön' orvost, mégis, amikor arról volt szó, hogy lakás, rendelő nélkül semmiképpen sem számíthatnak kívánságuk teljesítésére, ha viszont felépítik az orvoslakást bizonyosan kapnak bele orvost is — erősen húzódoztak . a tehervállalástól. Tamasikné bátran síkra ■ szállt a közöny, a nemtörődöm- i ség és a fukarság ellen. Szin■ te telkenként agitálta meg a • falut. Vitatkozott, szónokolt, végül — még tavaly — sikerült elérnie, hogy a fanács szenvedélyes viták után belement a községfejlesztési hozzájárulás kulcsának felemelésébe. A régi kulcs hét százalék volt és mindössze évi 40 ezer forintot jövedelmezett, az új kulcs 15 százalék és 80 ezret jelent. Ezzel már lehetett valamit kezdeni. Igaz, hogy egy ilyen lakóház normális viszonyok között több, mint 400 ezer forintba került volna, de ebben az esetben normális viszonyokról beszélni sem lehetett. Igénybe kellett venni a mai idők egyik leghatásosabb varázsigéjét: a társadalmi hozzájárulást. Üjabb harc, újabb agitáció. Megnyíltak a bugyellárisok. A jeget a pedagógusok törték meg 150 , —200 forintos felajánlásaikkal. A botanikus kert dolgozói 500 —600 forintos hozzájárulást vállaltak. Az üzemi munkások sem maradtak el, majd néhány gazda is követte a szép példát. Már nemcsak készpénzt, de munkát is ajánlottak fel. Fuvart, földmunkát. Aztán beleszólt a járási tanács műszaki csoportja is a nemes versenybe. Kalácska István csoport- vezető társadalmi munkában elkészítette a ház terveit, Gyu- rics László a költségvetést. A megajánlott társadalmi munka értéke már meghaladta a 35 ezer forintot. Hremó János kőművesmester és brigádja szin- ■ te önköltségen vállalta az építést. Aztán megkezdődött a munka. A gyönyörű lakóház gyorsan tető alá került és vele 270 ezer forint költséggel egy 450 ezer forintot érő objektummal gyarapodott a falu vagyona. Az avatási ünnepély a tanácsházában folyt le. Tamasik Józsefné néhány szerény szóval ismertette az eredményes küzdelem lefolyását és mondott köszönetét mindazoknak, akik segítették törekvésében a községét. A felszólalók pedig. Józsa Kálmán, a járási v. b. elnökhelyettese, Gulyás Ferenc, a rátóti dolgozók nevében, dr. Ujvárossy Miklós kandidátus, a Botanikai Kutatóintézet vezetője. Sebők Pál és még többen az agilis Tamasikné kitartó munkáját méltatták. — A járási tanács végrehajtó bizottsága —. mondotta beszédében Józsa Kálmán el- •nökhelyettes — büszke Vác- rátótra és büszke Tamasik- néra. Most mór biztosak vagyunk benne, hegy az orvos- lakást rövidesen követi az állatorvoslakás, a kultúrház, a fürdő és járásunknak ebből az eddigi legelmaradottabb községéből hamarosan égjük legszebb községünk lesz. • Zúgó taps fogadta az elnökhelj-ettesnek azt a bejelentését, hogy az új • orvosi lakás nem marad sokáig lakatlan: a járás már ki is nevezte Vácrátót első orvosát. aki augusztus elsején el is foglalja hivatalát a kis faluban, amely a doktort eddig csak hírből ismerte. Amíg a hivatalos ünnepély folyt a tanácsházán, előtte összegyűlt a boldog falu apraja, nagyja, majd megjelent a helyi zenekar is. A gondosan elsöpört és fellocsolt porondon megkezdődött az ünnepélvt bekoronázó táncmulatság. És tartott kivilágos-kivirradatig. Magyar László
