Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

1959. JÚLIUS 7. KEDD

'"'k'Mirlap

3

Tapasztalatcsere hasznos tanulságokkal

A TAPASZTALATOK kicserélése mindig hasznos, s különösen az, ha olyan fontos kérdés szerepel napirendéin, mint a tavasszal alakult, de a munkájukat ősszel kezdő termelőszövetkezetek megszilárdítása, a közelgő közös munka megszervezése. Ez ma központi feladat megyénkben is és ezért csupán helyeselni lehet a megyei tanács mezőgazdasági osztálya kezdeményezését, hogy a múlt hét végén tapasztalatcserére vitte a megyei és járási mezőgazda- sági osztályok vezető beosztású dolgozóit Heves megye székhelyére, Egerbe.

A választás azért esett Heves megyére, mert a tavaszi nagyarányú termelőszövetkezeti fejlesztés során ebben a megyében alakult legtöbb olyan termelőszövetkezeti község — szám szerint hatvanegy ■— amelyben ősszel kezdik a közös munkát a dolgozó parasztok. Megyénkben is találhatunk jó néhány ilyen termelőszövetkezeti községet. Közös tehát a probléma — úgy előkészíteni a termelő- szövetkezetek gazdálkodását, hogy az már az első évben eredményes legyen — de a munkamódszerek, amelyeket e cél elérése érdekében teszünk, különbözők lehetnek.

HEVES MEGYÉBEN következetes munka folyik azért, hogy az idő előrehaladásával lépésről lépésre megteremtsék a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A jelen időszakban például nagy gondot fordítanak a közös állatállomány takarmányának biztosítására. Az elkészült takarmánymérleg szerint az új tsz-eknek 135 ezer mázsa takarmányra lesz szükségük a gondtalan átte- leltetéshez. Eddig 35 040 mázsa szálastakarmányt hordtak a tsz-tagok a közös szérűkre, s a takarmánymérlegben meg* jelölt mennyiség biztosítottnak látszik. Hogyan érték ezt el?

A termények összehordását élénk vita előzte meg. A tagok egy része úgy vélekedett, hogy takarmányt csak azok vigyenek a közösbe, akik állatokkal léptek be. Mások szerint a bevitt földek arányában kell hozzájárulni a tagoknak a takarmány biztosításához. A termelőszövetkezetek zömében ezt az utóbbi megoldást választották, s egy- egy hold föld után átlagosan egy mázsa szálas és fél mázsa szemestakarmányt adnak. Az előbb említett mennyiség a rétek és a pillangósok első kaszálásából gyűlt össze. Körültekintő szervezési munkát végeznek annak érdekében is, hogy az aratás után minél nagyobb területet vessenek be másodnövénnyel.

Érdekes az a kezdeményezés is, amely szerint már most kijelölik a háztáji területekét. Miért van erre szükség? Amint mondják, a háztáji földek kijelölésével lehetőséget adnak a tagoknak, hogy ők is vethessenek másodnövényt, de a háztáji területek kijelölésével elejét veszik annak, hogy egyes tagok esetleg olyan területet vessenek be másodnömillió forint beruházást hajtanak végre. Kilencvenhat létesítményt terveztek, — legnagyobbrészt szarvasmarhais- táltókat „ építenek — és az építkezések mindenütt megkezdődtek. Az összes beruházás 35 százaléka készült el és gyors ütemben halad a munka. A számítások szerint az ősszel összehozásra kerülő szarvasmarha létszám részére biztosítják a férőhelyeket. A termelőszövetkezeti építkezéseket segítik a patronáló vállalatok is; ők egy-egy létesítmény adását vállalták őszig.

Sok mezőgazdasági szakember kerül a Heves megyei szövetkezetekbe. Elsősorban mezőgazdász és viszonylag kevesebb könyvelő. A földművesszövetkezetek, a tanácsok pénzügyi dolgozói segítenek a termelőszövetkezetek könyvelésében, de ez nem jelenthet végleges megoldást. Éppen ezért három tanfolyamon képeznek ki termelőszövetkezeti könyvelőket, hogy a közös munka megszervezésekor e tekintetben se legyen hiány. Igen figyelemreméltó a megye pedagógusainak kezdeményezése: ők ugyanis azt vállalták, hogy megtanítják az újdonsült termelőszövetkezeti tagokat a munkaegység-számolásra.

E CIKKBEN nem törekedtünk a teljességre, a tapasztalatcsere részletes tudósítására, hanem csupán néhány olyan szervezési és gyakorlati módszert említettünk meg, amelyeket a Heves megyeiek sikeresen hasznosítanak a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítására. A jelenlevők hasznosnak tartották a szomszédos megye párt- és tanácsapparátusának kezdeményezéseit. Ismerkedjenek meg velük azok is, akik nem vettek részt a tapasztalatcserén és gyümölcsöztessék a Pest megyei termelőszövetkezetek életében.

Mifaók Sándor

Miről írnak levelezőink?

A GÖDÖLLŐI Ganz Áram- mérőgyár KISZ-fiataljai ki tettek magukért. 50 mázsa papírt gyűjtöttek össze szorgalmas munkával s ezért a MÉH-től 4000 Ft-ot kaptak, összedugták a fejüket, mire is fordítsák a pénzt. Terveik között első helyen állt televízió vásárlása a klubszoba részére. De- hát erre kevés volt a pénz. A gyár vezetősége, méltányolva a fiatalok jó munkáját és igyekezetét, 7000 Ft pótlást adott. Most aztán akár madarat is fogathatnának a fiatalokkal — írja Valent György levelezőnk. A televízión túl rádióra és mozigépre is jutott. Hálából a kiszesek az üzem bejáratát parkírozták, ott virít a sok szebbnél-szebb virág, díszfű.

Az új televíziót, rádiót s a többi felszerelést nem lehet csak úgy akárhová beállítani. Méltó fogadására kifestették, ■rendbehozták a klubtermet s a KISZ-titkár, Nagy Tibor büszkélkedve mondja, hogy az övék lesz a megye egyik legszebb, legjobban felszerelt klubja.

FAZEKAS MÁTYÁS levelének ezt a címet adta': „Itt látható az óriáskígyó...”, Az óriáskígyó, amely a fejétől a farkáig; 20 méter, a farkától a fejéig 25 — kiabálta egykor a vádorcirkusz kikiáltója. Mikor reklamálták, hogy ez hogy leket, ezt mondta: hát húsvéti ól karácsonyig nem hosszabb az idő, mint karácsonytól húsvétig?

Ez az anekdota jutott eszébe a MÁV menetrendet tanulmányozva; A 120/a mezőben Budapest—Ujszász—Szolnok vonalon Ecserig semmi hiba. Maglód már egyszer 24, egyszer 23 km. Maglód nyaraló egyszer 26, egyszer 24 km. Gyömrő sem tudja, 27 vagy 26 kilométeá-e. Visszafelé megint mások a kilométerek. így volt a régi menetrendben is és így van ez az újban is. Vajon miért?

MOGYORÓDI tudósítónk levelét olvasva sok érdekes adatot tudhatunk meg a község életéről. Többek között azt, hogy a régen rossz adófizetőnek ismert község adóbevételi és községfejlesztési tervét már két éve rendszeresen teljesíti, sőt a félévi bevételi tervet már június 20-án elérték. Persze, akadnak még súlyos szépséghibák. Még mindig van 5—6 olyan ember, aki aüg-alig fizet s így tartozása jóformán nem csökken. Joggal teszik fel a kérdést a pontosan fizető adózók; ezekkel mi lesz? Miért nem lépnek fel velük szemben erélyesen, hisz bebizonyosodott, hogy a mggyőző szó nem használ.

SOKSZOR elnézegette Faust Ferenc, a ráckevei általános iskola nevelője az iskola udvarán álló kis épületet. Tervezett, számíthatott s ennek eredményeképpen ma már megvalósult a kémia-fiziikai előadóterem, valamint a szertár. A t tanulók és a szülők társadalmi munkában bontották és építették újjá az épületet, melyben vetítéskor 60 diák is elfér. A sok lelkes önkéntes munkás közül is kiÉpül a szadai „csodapalota"

Megkezdték az elmúlt héten Szádén a modern, rendelővel és várószobával egybeépülő orvoslakás építését. Az orvoslakás építésére a község lakossága jelentős társadalmi murikét ajánlott fel, s erre fordítja a községi tanács is az évi községfejlesztési alap legnagyobb részét. Látva a község nagy erőfeszítését és igyekezetét, a felsőbb szervek is hozzájárulnak az építési költségekhez. A Gödöllői Járási Tanács 10 000 forintot, a minisztérium 30 000 forintot adott.

Tíz fontos cikk árát szállították le az állami élelmiszerboltok

A Nagyvásártelepre vasárnap és hétfőn reggel 93 vagon és 26 tehergépkocsi áru érkezett, ebből 25 vagon vegyes zöldfőzelék, 26 vagon újburgonya, 6 vagon uborka, 17 vagon levesbevaló zöldség, 2 vagon paradicsom és 17 vagon gyümölcs.

Kelebiáröl már vagontételben is érkezett almapaxadi- csom, árát az állami élelmiszerboltokban kilónként 10 forinttal szállították le. A továbbiakban még kilenc cikk lett olcsóbb. így a karalábét kilónként 20. a tisztított karfiolt 40 a salátának való uborkát 40, a zöldbabot ugyancsak 40 fillérrel adták olcsóbban, mint

szombaton. Olcsóbb lett még a zöldpaprika 20—30, a meggy 20—80, a sárgabarack 40 és a körte 20—40, a nyári alma pedig 30—40 fillérrel.

emelkedett K eviczky László, Bartha Györgyi, Dulcz Jutka és az Ágoston-testvérek. így aztán a 40 000 forintos építkezésből mindössze 9000 forintot kellett készpénzben kifizetni;

Ráckeve dolgozói ezzel újra szép példáját adták a társa, dalmi összefogás erejének — fejezi be levelét Bíró Gábor,

A JÁ5ZKARAJENŐI II. számú Petőfi általános iskola jól sikerült - záróünnepséget . tartott; Kiss Imié és Kutassy Albert öreg pedagógus beszélt az ifjúsághoz. Elmondta, hogy a nyolcadikosok közül sokan tovább tanulnak, sokan „belépnek” az életbe, szakmát tanulnak vagy otthon dolgoznak szüleik házában. Akárhová is kerülnek, ne feledkezzenek meg az iskoláról, s arról, amit ott tanultak. Szeressék szüleiket, legyenek mindig hűek szocialista hazájukhoz. A gyerekek egyenként köszönték meg idős, nyugdíjba vonuló tanítójuknak fáradságos munkáját. Az ünnepélyes búcsúztató után este jól sikerült bált rendeztek, ahol kivétel nélkül mindenki, tanulók, szülők és pedagógusok egyaránt jól érezték magukat a kocséri zenészek muzsikája mellett.

AZ ELMÚLT hetekben hosz- szabb időt töltöttem Bagón — írja egyik kartaii levelezőnk. Elszomorított, milyen állapotban van a temető egy része: Az, ahol az 1919-es kommunisták sírjai és az 1945-ös felszabadítási harc hősi halált halt szovjet katonád fekszenek. Kerítés nincs s így a sírok szabad prédái az állatoknak. Ott jártakor is libák, kecskék dúlták, legelészték a növényzetet. A szép emlékmű így elhanyagolt környezetben áll. A tanács a temetőt a KISZ-nek adta át gondozásra, de úgy látszik, erről a feladatról megfeledkeztek. Az igaz, hogy kerítés nincs, de ha valamennyien összefognának, biztosan találnának „költségkeretet” a temető rendbehozatalá<ra.

Szakmaválasztás előtt mintegy 16ÖÖÖ fiatalt vizsgálnak meg iűlkis-auqusztusban

Az ipari tanulóknak szakmájuk megválasztása előtt alapos vizsgálatokkal nyújtanak segítséget ahhoz, hogy az egészségüknek megfelelő foglalkozási ágba kerülhessenek. Az Ipari Tanulók Egészség- védelmi Intézetében július

1-én nagy arányokban megJúlius 8-án szerdán

Önkiszolgáló

cipóbolt

nyílik Buda kalászon

(PETŐFI TÉR 2.)

Férfi-, női, gyermekcipők. Bőr díszműáruk.

Bőséges árukészlet — nagy választék.

Szeretettel várják kedves vásárlóikat a

PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKER. V.

dolgozói.

vénnyel^ évelőtakarmányok- kal stb., ami a nagyüzemi táblákba kerül majd. Ez az intézkedés tehát megkönnyíti a földek egy tagba hozását.

Itt jegyezzük meg azt is, hogy jó előre gondoskodnak a termények gyors és tervszerű betakarításáról. A szerződéssel termeltető vállalatokkal megtárgyalták, hogy először a termelőszövetkezeti községekben kezdődik meg a szerződéses termények átvétele. Napokat, sőt heteket nyernek ezzel az egyszerű, de ötletes megoldással, s ez semmi esetre sem lebecsülendő.

KÖZTUDOMÁS Ü, hogy a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztoknak kell összeadniuk a jövő évi vetőmagot, s ezen nem is vitatkozik egyetlen dolgozó paraszt sem. Nagyobb problémát jelent azonban, hogy a vetésre kerülő mag minél jobb minőségű, mi. nél egyöntetűbb legyen. A megye termelőszövetkezeteinek zömében azonban ezt is megoldják. A kalászosoknál például — attól függően, hogy kinek mennyi vetőmagot kell beadnia — közös szérűre hordják a termés egy részét. Az elcsépelt gabonát egy tételben adják át a Terményforgalmi Vállalatnak — ilymódon nagyüzemi felárhoz is jutnak —, az nyomban továbbszállítja és a termelőszövetkezet ugyanany- nyi mennyiségű gabonát kap vetőmagnak. Megmenekülnek tehát egy csomó felesleges munkától, amellett egységes, jóminőségű vetőmagot is kapnak és a szalma is a közös szérűn marad.

Igen örvendetes jelenség — amint erről a Heves megyei elvtársak beszámoltak —, hogy a dolgozó parasztok megkezdték az egyéni gazdaságban termelt trágya kihordását a szövetkezet földjeire. A trágya ellenértékét úgy állapították meg, hogy minden tíz mázsa trágyáért egy mázsa szalmát, vagy ennek pénzértékét adják.

A NAGYÜZEMI TÁBLÁK

kialakítása Heves megyében is — csakúgy, mint nálunk —, nem lesz könnyű feladat. Megnehezíti ezt a rengeteg nadrágszíj parcella. De ez csak az egyik nehézség, a másik: a kis- parcellákon hogyan szántsanak traktorokkal, és a cséplés- sel egyidőben, hogyan biztosítsák a szántást; A megyei pártbizottság úgy határozott, hogy ezt a fontos kérdést megbeszélik a traktorosokkal. Az eddig lezajlott tanácskozások azt bizonyítják, hogy a traktorosok megértik a különleges helyzetből adódó nehézségeket és minden erejükkel támogatják az új szövetkezeteket munkájukban. Több gépállo-; más traktorosai vállalták azj éjszakai műszakot és Ígéretet; tettek, hogy nem marad fel-1 szántatlan földjük az új ter-i melőszövetkezeteknek. Ezek! zöme pedig meg is kötötte a; szerződést a gépállomásokkal i és itt-ott már munkába is áll-: tak a traktorok.

A Heves . megyei termelő- j szövetkezetek ez évben 30,8

^«nuxnnvvmwxtmraMWWwwwwww

ä Egy kicsi öregember, meg \ egy puli lép a restibe. Az ! ember megjelenésében semmi i feltűnő nincs, hozzá hasonlót $ az Ipolyságban lépten-nyo- \ mon látni, csupán meglehető- \ sen vegyes öltözéke külön- \ bözteti meg a többitől. A fe- \ jén levő ruxgykarimájú zsíros $ kalap, az agyarára szorított \ kurtaszárú cseréppipa után | ítélve pásztornak is nézhet- | ném, de a vállára vetett eső- \ kabát, meg a lábán lötyögő \ gumicsizma halőrt vagy más \ vizenjáró dolgozót sejtet az \ öregben.

$ Törkölyt rendel, majd a \ pohárral a kezében megáll \ mellettem, szíja a rettenete- \ sen büdös dohányt. A pulit \ akarom megsimogatni, de az \ a fogait vicsorítva bújik a ! gazdája mögé.

; — Nem szokta a simcga- ! tást — mondja az öreg —, a : bojtárnak se engedi.

! Tehát pásztor — gondo- ! lom — s most már érdek- \ lődve nézem és elhatározom,

* hogy kivallatom. Csa'k még ! azt nem tudom, hol is kezd- ! jem, mert az öreg ügyet sem ; vet rám. Egyre csak a pipá- \ jóval törődik, amely gyak- \ ran kialszik, s ilyenkor újra \meg újra meggyújtja. a sza- ! boában élő embernek azzal a > furcsa tenyérmozdulatával,

\ hoay el ne fújja a lángot a ! szél.

! — Meleg van — mondom

í neki.

j Helybenhagyólag bólint.

• — Idevalósi? — forszirö- \zom tovább.

A KÖZSÉG KONDÁSA

Ügy néz rám, mintha azt mondaná: hát hová az isten- csudájából való volnék.

— Aztán mivel foglalkozik itt?

Furcsán néz rám. Ugyan ki vagyok, mit akarok tőle. De azért a kabátja alól egy karikásostort húz elő.

■— Szóval kondás.

Erre nem szól semmit. Visszahúzódik a kabátja alá, mint csiga a házába, én meg azon töprengek, hogy mivel folytathatnám az alig megkezdett diskurálást.

— Mondja már, hány esztendős?

— Hatvanöt.

Hatvanöt és olyan öreg» mintha hetvenöt volna. A kis csonka bajsza csupa dér. Az arcán a barázdák mélyek, csak a szeme élénk, vizslató.

Újra meggyújtja a pipát.

— Bégen kondás?

— Harminckilenc éve.

— Egyfolytában?

— Nem. Tavaly nyugdíjba mentem és felköltöztem Pestre a lyányomhoz. De hogy a konda már úgy hozzám szokott és az utódom keze alatt sok jószág elhullott, hát írt a tanácselnök, hogy újra én legyek a kondás. Visszaköltöztem.

— Hány sertés van a keze alatt?

— Most ezerkétszáz. De

olyanok, akár a hízók. Meri én értem ám a legeltetés csinját-binját. Tudom, merre kell hajtani, mitől hízik a konda. Harmadéve volt egy Izét kilós malacom. A gazdája azt mondta, megdöglik. Az idén megfiadzott. Hatot.

—■ Mennyi a fizetése?

— Ezer forint.

Az esőlcabátra, meg a gumicsizmára mutat:

— Ezt is a község adja. Minden második esztendőben újat. Meg aztán — teszi hozzá — a heréléssel is pótolok valamit. \

— Hát heréi is?

Sértődötten néz rám. Bütykös ujját a pult oldalához kopogtatja:

— Hogy jó órában mondjam, eddig még a herélésben egyetlen ártány sem döglött meg a kezem alatt. Még az állami gazdaságba is elhívnak. Akad, aki k/yntárkodik és ha nem sikerül, neki, rámfogja, hogy én csináltam. De az állatorvos csak ránéz és már mondja is, hogy ezt nem az öreg Marsi herélte, ismerem én a Mihály bácsi kezein unkáját.

A táskáját nézem, amely hosszú szíjon lóg le a válláról.

— Magam csináltam — nondja —, csizmaszárból, fc-bb, mint a tarisznya, ebien nem ázik meg a sza- onn-a.

És nem. szól többet. Fel-': rajtja a törkölyt, indul ki a i c ondóhoz — biciklin...

Ari Kálmán i

kezdődtek a felvételi vizsgálatok.

Az előzetes tájékozódások alapján mintegy 16 000 fővárosi és Pest megyei fiatalt vizsgálnak meg itt augusztus végéig.

Vidéken ezeket a vizsgálato- kát az Ipai'j Tanulók Egész- cégvédelmi Intézetének, mint ^ országos központi imtézmény- ^ nek az irányításával a *ren- ^ delőintézetek végzik.

^ A felvételi vizsgálatok a | szervezet egészére kiterjed- ^ nek. Röntgen, laboratóriumij $ általános belgyógyászati és $ szükség esetén más szakvizs- $ gálatok. alapján állapítják $ meg, hogy a jelentkező alkal- $ mas-e a választott szakmára. 5 Az intézet orvosai ! évekig tartó műhelyta- J nulmányok alapján min- ; den szakmára útmutatót dolgoztak ki

| és az abban lefektetett szak- j mai követelmények alapján j végzik a fiatalok vizsgálatát; 5 A szakmai alkalmasság meg- ! állapításánál fontos követel- ! mény, hogy a jelentkező lá- ! tószérve, szív- és' érrendszere I megfelelő legyen; Előfordul, i hogy valamilyen okból — i akár látási vagy hallási I rendellenességek miatt is —

: valaki nem alkalmas a vá- j lasztott szakmára. Ilyenkor ; az intézet orvosai elbeszélget- : nek az illetővel arról, hogy milyen szakmához volna hajlama és tanácsokkal segítik az egészségi állapotának leginkább megfelelő foglalkozási ág megválasztásában. Nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki szakmaválasztás nélkül hagyja el az intézetet.

Az Ipari Tanulók Egészség- védelmi Intézete, amely immár nyolc éve végzi munkáját, sok tízezer fiatalt vizsgált meg és segített nekik a szakmaválasztásban.