Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

1959. JÜLItJS 5. VASÁRNAP. ^/Ctriap 3 Közöttünk, a szemünk előtt Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója 31 éves. Élettörténetére azt mon­daná a finnyásabb irodalmi íz­lés: lakkozott és sematikus. Korunk és társadalmunk azonban egyre nagyobb tömeg­ben produkálja az effajta élet­rajzokat. Hiszen ha az orszá­got járja az ember, néhány hét alatt összeszedhet hasonló iro­dalmi portrékhoz való igen sok anyagot. Például a Nagykőrösi Kon­zervgyár 16 vezető emberének életrajza nagyjából csaknem ugyanazokat a vonásokat mu­tatja, mint Kovács igazgatóé. Valamennyien alig lépték túl a 30. életévüket, apjuk is sze­gényember volt. Sokat, nehe­zet dolgoztak, keveset iskoláz­tak. A társadalmi rend meg­változása vezető posztra állí­totta őket. Húsz-huszonhárom éves fejjel belevágtak az igaz­gatói, főmérnöki, s egyéb ve­zető munkakörbe. Még meg­torpanni sem volt idejük, ami­kor a feladatok dzsungel-bo­zótként körülszőtték-fonták minden lépésüket. Aztán neki­láttak. Vj technológiát dolgoz­tak ki, gépeket szerkesztettek, ételrecepteket kreáltak, min­den esztendőben betanítottak nyolcszáz vagy ezer idénymun­kást, vagyis röviden: megte­remtették az új magyar kon­zervipar második legnagyobb gyáregységét. Közben, mintha csak úgy mellékesen tették volna — pe­dig mennyi erőfeszítést köve­tel! — a négy polgári iskolai végzettségből technikusi, mér­nöki oklevél, konzervmesteri vizsga lett. A „zöldfülű” gyer­kőcök, ma mind kiváló szak­emberek. Bizonyíték: a Nagy­kőrösi Konzervgyár 30 ország­ba exportálja gyártmányait. A magyar meggy- és cseresznye- kompot, barackdzsem, zöldbor­só és sűrített paradicsom Sid- neyben éppoly keresett cseme­ge, mint a német családok asz­talán. Ez az utóbbi tény külö­nösen egyenes gerincet ad a gyárvezetőknek. Hiszen a há­ború előtt németek voltak a konzervmesterek, onnan ered­tek az új módszerek és gyár­tási titkok. Ma pedig a magyar konzerv sokkal keresettebb Németországban, mint a hazai gyártmány. Ezek az alapvonások és munkaeredmények Kovács Sándor igazgató életrajzában azonosak a többi fiatal szak­emberével. Az egyéni vonások­ban is hiába keresünk különö­sen regényes elemeket. — Huszonegy éves voltam és apámtól, aki konzervmester volt, megtanultam a szakma alapvető fogásait, néhány kü­lönleges receptet. Úgy volt. hogy csak egy szezonra szerző­döm el Nagykőrösre. Egy üzemrész gyártásvezetőjének. Tíz éve vagyok itt. A frissen államosított, gyár­tási problémákkal és szakem­berhiánnyal küzdve induló konzervipar ebben q, gyárban ez idő alatt meghétszerezte a termelést. A magánkézben le­vő konzerviparban féltett, tit­kos kincs volt a technológia és a receptúra. Az izek, zamatok különös arányától, a tartósítá­si eljárások módszerétől füg­gött a piaci versenyképesség, a haszon .., Ezeket a titkokat pedig a né­met konzervmesterek 1944-ben visszavitték hazájukba. Kovács Sándor egy évtized­del ezelőtt nem tudta pontosan, hogy 21 éves fejjel és 57 ki­lós testsúlyával mire vállal­kozik, mibe ugrik bele. ■— Ha minden problémát és nehézséget azonnal filmsza­lagra ' elítettek volna, elém, tikkor is vállaltam volna a megoldást. Óriásnak éreztem magamat, talán éppen azért, mert éveimre gyerkőc, test­formámra pedig cingár le­gényke voltam. Ma sem cse­rélném el a helyemet semmi­féle más munkakörrel, maga­sabb beosztással sem, amely nem köt közvetlenül a terme­léshez! Konzervgyárat vezetni — Kovács Sándor szerint — ma is felér egy kdcjiics utazással tz afrikai őserdőkben, vagy egy nagy magasságú hegycsúcs meghódításával. A nyersanya­got a mezőgazdaság szállítja. A mennyiség és a minőség függ az iröjárástól és a ter­melési feltételektől. Az el­múlt években sok ezer egyéni gazda szállította a feldolgo­zandó anyag majdnem teljes egészét, ma pedig az alakuló­ban levő tsz-ek minden prob­lémája visszahat a gyár mun­kájára. Ha például borsóból gyenge a termés, akkor para­dicsomból vagy másféle gyü­mölcsből kell kiegészíteni a tervben előírt mennyiséget. Át­állítani máról holnapra a gyár­tást, elkerülni minden torló­dást, figyelembe venni a kül­földi kívánságokat is, íz és vitamintartalom dolgában. Közben gépesíteni, automati­zálni is, mert a fejlődő nagy­üzemi gazdaságok a főszezon­ban elszívják a gyártól a mun­kaerőt. Az árakat, a gyártási 'költségeket is újra és újra át kell számítani, hogy a gyárt­mány minősége versenyképes és amellett kifizetődő legyen. A XX. század második felé­nek elején a szocialista Ma­gyarországon mindennapos je­lenség a f iatal, a m un teásból lett értelmiségi vezető ember, aki műszaki megoldások prob­lémáival, kalkulációs gondok­kal küzd saját területén. Kovács Sándor húszesztendős kora óta tagja a pártnak. — Az akkori viták, a lé­nyeg megértésének, az igaz­ság megismerésének vágya vitt először az ifjúsági mozgalom­ba, azután a pártba. Beválasztották a Nagykőrösi Pártbizottságba. Politikai gaz­daságtant tanít a konferenciá­kon és állandó előadója a technikumnak. Barátja, tanítója és vezetője azoknak a régi és új munká­soknak, akikkel tíz esztendeje együtt dolgozik. Az októberi ellenforradalom napjaiban a gyár termelt. A munka alig egy órára akadt meg.. Ö min­dig a helyén volt. Akkor is a gyárban lakott, az iroda fölöt­ti második emeleten. Magánélete <;s kulturális ér­deklődési köre is hasonlít az általánoshoz. Az igazgatói teen­dők mellett negyedéves hall­gatója a Közgazdasági Egye­tem levelező tagozatának. Húszéves korában nősült. Fe­lesége az élelmezésipari tech­nikum tanára. Háztartásukat gépesítették. Mindenkinek, a három gyereknek is, megvan a beosztott feladata a házi­munkában. Kovács Sándor sókat olvas. Már kétszer olvasta végig Tolsztojtól a Háború és bé­két. A magyar írók közül Móricz Zsigmondot szereti a legjobban. A Szovjetunióban töltött nyolchónapos tanul­mányút alatt tizenhétszer lá­tott a Moszkvai Nagy Színház­ban balettelőadást. Kedvenc operaszerzői: Verdi és Puc­cini. Wagnertől egyelőre még idegenkedik, de meghallgat­ja, mert szeretné megérteni. Ha érdekes zenei élmény vagy vonzó színházi est kínálkozik, feleségével saját kocsijukon egyszerűen felrándulnak a fő­városba. A mai írónak tehát már nem kell mesterségesen gyártania, képzeletében megszülnie a po­zitív hős, a mai szocialista ember alakját. Születnek, él­nek, növeltednek ilyen hősök napról napra, közöttünk, a sze­münk előtt. Valami különlegesen erős, elpusztíthatatlan fény sugár­zik. a mozaikszerűen egybe­kapcsolódó, úgynevezett szür­ke, mindennapi életsorsök anyagából. Ez a sugárzás a szocializmus, az új társadal­mi rend hatása az emberi élet­re. Déry Károly AZ IVÓVÍZ PEST MEGYÉBEN Telefon, tűzoltóruha, labdarugó-felszerelés a hernádi községfejlesztési alapból Még 1957-ben megkezdték a hernádi kultúrterem építését. A következő évben és az idei községfejlesztési alapból to­vább bővítették egy tágas elő­csarnokkal, amely befejezés előtt áll. Megvalósult a köz­ség lakosainak régi kívánsá­ga és a tanács körülkeríttette a temetőt. Idén bevezetik a telefont a községi orvos lakásába is. Már megvásárolták a 24 öltöny egyenruhát az önkéntes tűzol­tóknak és két teljes labdarúgó­felszerelést kaptak a KISZ- fiatalok. A KISZ-szervezetben most van kialakulóban a sportkör, ezért elhatározták, hogy még idén megépítik a sportpályát. Borbélyműhely sincs a falu­ban, de lesz hamarosan, mert a község iparossága összefo­gott és társadalmi munkában felépítenek egy fodrászmű­helyt, ahol férfiak és nők egyaránt megszépülhetnek. „Pest megye vízellátása ál- ' tálában nem jó” — állapítja meg az Egészségügyi Minisz­tériumba küldött jelentésében dr. Félix László, a Pest me­gyei Közegészségügyi Járvány­ügyi Állomás, a „KÖJÁL” igazgató főorvosa. A jelentés a minisztérium fölhívására ké­szült. Külön foglalkozik a já­rások, a városok és a községek problémájával. Reális képet nyújt a megye vízellátásáról. Ez a kép nem nagyon lelkesí­tő, de hűségesen visszatükrözi azt a bűnös nemtörődömséget, amellyel a letűnt rendszer ke­zelte a lakosságnak ezt a lét- fontosságú szociális problémá­ját és amely okozója annak is, hogy egyik-másik közsé­günkben a közegészségügyi szervek még a mai napig sem tudtak megbirkózni a golyva- epidémiával. A KÖJÁL a me­gye építési osztályával együt­tesen készített jelentésében megjelöli a megoldásra váró feladatokat és ezzel megmutat­ja a tervszerű fejlődés útját. A jelentés szerint az aszódi járás vízellátott­sága 44 százalékos, közkút­jaik 35 százaléka bővizű, fúrt kút, amelyek jó vi­zet szolgáltatnak. Szükség van az aszódi vízmű továbbfejlesztésére. A járás tizenöt községe közül eddig nyolc fejlődött termelőszövet­kezeti községgé, közülük Püs­pökhatvan és Vácegres vízel­látása nem kifogástalan. A na­gyobb létesítmények és lakö- háztömbök szennyvízkérdését ülepítő medencékkel vagy bio­lógiai tisztítóberendezéssel old­ják meg. A járási székhely számára 5—6 kádas közfürdő építését tervezik. A budai járás vízellátottsá­ga 45 százalékos, több nagy­községének már van víziműve, de Érd és Diósd vízmüvének védőterületét még nem alakí­tották ki. Solymár, Tök, Tö­rökbálint és Zsámbék törpevíz­mű létesítését tervezi, törekvé­sük hathatós támogatást érde­mel. A járásban sürgős meg­oldásra vár a csatornázás kér­dése. A legsúlyosabb a helyzet a ceglédi járásban, bár a járás vízellátottsága megközelítőleg sem a legrosszabb: 38 százalé­kos. A járás legnagyobb része azonban alföldi jellegű tanya­település, községeiben arány­lag kevés a belterületi lakos, a lakosság zöme a külterületi el­szórt tanyákon él. Ezek a ta­nyák általában 250 méternél nagyobb távolságra esnek egy­mástól, így a norma szerint úgyszólván minden tanyáihoz külön kutat kellene fúratni, ami pénzügyileg megoldhatat­lan feladatot jelentene. A vízellátás kérdésének megoldása tehát ebben a járásban egyelőre nyi­tott kérdés marad. Albertirsán és Abonyban köz­fürdőt kell építeni és megol­dásra vár csatornázásuk is. A dabasi járás vízellátása mindössze 18 százalékos, la­kossága szintén tanyarendszer­ben él, ami megnehezíti a víz­ellátás rendezését. A gödöllői" járást 18 százalé­kos vízellátottsága mellett is fejlődőképesnek minősíti a je­lentés. A járási székhelytől hét kilométernyire 1400 méter mélységből 70 fokos víz tör fel, amelynek összetétele azo­nos a budapesti Széchenyi-für­dő gyógyvizével. A hőforrás vizének feltárásával és elveze­tésével Gödöllő szükségletét nagymértékben ki .lehetne elé­gíteni. Megoldásra vár a köz­ségben levő egészségügyi intéz­mények szennyvízlevezetése, mert a jelenlegi berendezés a szennyvízmennyiségnek alig ötöd részét emészti el. Az Ag­ráregyetemnek, a Ganz Áram­mérő Gyárnak és a lakótelep­nek van ugyan szennyvíztisz­tító és elvezető berendezése, ds ezek javításra és felújításra szorulnak. A monori járás vízellátottsá- ga 34 százalékos. Gyomrot a járás vezetősége fürdőhellyé kívánja fejleszteni. A szenny­vízlevezetés a járás egész terü­letén a talajvíz szintjének ma­gassága miatt igen súlyos probléma. A KÖJÁL támogat­ja Monor és Vecsés községek közfürdő tervét, A megye legkisebb arányú vízellátottságával ‘a ráckevei járás „dicsekedhet”: csupán 14 százalék. Kútja! vizének mi­nőségét kedvezőtlenül befolyá­solja a pangó soroksári Duna- ág, mert ebbe ürül a fővárosi csatornaművek, valamint a környék ipari üzemeinek szennyvize. A Duna-ág kitisztítása sür­gős feladat. A megoldást jelentősen megkönnyíti az, hogy a járás talaja jól szikkaszt. Dunaharaszti községben szük­ség van közfürdő létesítésére. Elég súlyos helyzetet talált a KÖJÁL a 24 százalékos el- látottságú szentendrei járás­ban. A járás községei, mint üdülőhelyek, a Dunakanyar­hoz tartoznak, ami- fokozza az ivóvízellátás rendezésének fon­tosságát. A szobi járás vízellá­tottsága 24 százalékos. Nagy­maroson, amely a járás egyet­len tsz-községe, és amély a Dunakanyar legszebb fekvésű üdülőhelye. új törpevízműre van szükség. Az egyéni ivóvíz­ellátottság megfelelő. A váci járás ellátottsága 28 százalékos, kevés a jó közkút, ásott kútjai nagy részének egészségtelen a vize. Megol­dásra vár itt is a szennyvíz el­vezetése. A megye négy városában természetesen jobb a helyzet, mint a járásokban. Cegléden egységesítik a törpevízművet és elkészült a csatornázás ta­nulmányterve is. A város fürdője azonban korszerűtlen, új fürdő építését tervezik a leg­utóbb fúrt mély kút 65 százalékos termálvizének hasznosítására. Nagykőrösön sok a jó vizet adó fúrt kút, ezeket közös víz­műben kívánják egyesíteni. A városnak van fürdője, de már nem elégíti ki a szükséglete­ket. A községfejlesztés távlati tervébe föl kell venni bőví­tését vagy új fürdő építését; Szentendre vízmüvének vé­dőterületét most kell kialakí­tani, de szükség van a vízellá­tás további fejlesztésére is. A város fürdő építését tervezi. Vác vízellátása csaknem ki­fogástalan, vízmüve azonban fejlesztésre szorul, sőt, csator­nahálózata is, mert a város gvors ütemben fejlődik. Für­dője felújításra és bővítésre vár. Jelentésében a KÖJÁL a 15 éves távlati tervekhez — az ideális megoldás figyelembe vételével — körvonalazta ja­vaslatait. Azokban a közsé­gekben, amelyek lakosainak száma meghaladja a 10 ezret, legalább, törpevízmű létesíté­sét ajánlja. A városok ellátását kifogástalanul csak vízmüve, lehet megoldani; A jelentés száz százalékosan ellátottnak azt a lakóhelyet minősítette, ahol 250 főre legalább egy kifogástalan ivó­vizet szolgáltató kút van. ___________ m. I, M ásfél kiló előleg A halásztelki termelőszö­vetkezetben 58 hold őszi árpát learattak és szombaton, vasárnap munkaegységen­ként másfél kiló előleget osz­tottak a tagoknak. Bár elég nagy a kombájnszérűjük, mégis, az idei, bő termés tá­rolása gondot okoz a termelő- szövetkezetnek. A kombáj­nok után azonnal szántanak és eddig huszonöt holdon vé­gezték el a tarlóhántást. ; Szokott per eZj mondja az lügyész, nincs benne semmi ; érdekes. A nő apát keres a i gyerekének, a férfi meg tilta- jkozik, hiszen pénzről van ! szó ... ! Pénzről. Igen, itt feneklenek «meg a dolgok. Ezért folyik jéles, heves vita a bíróság.előtt. • Persze, sokkal többről van itt »szó. mint pénzről. | Az anya: lány még. A férfi (három hónapig udvarolt ne­jki, s a három hónap után vi- jszonyuk lett. Hat hónap telt >el, s a lány teherben maradt. • Szólt a férfinak. Az kétség­> beesve kapálózott. Meg ne ! tartsa, az Istenért. Menjen > csak az abortus-bizottság elé, ! most könnyen megy, elveszik... ! De a lány tiltakozott. De hi- jszen miért menjen a bizottság­ihoz? Hát nem mondta, hogy | mennyire szereti a férfit? S az |is esküdözött, hogy viszontsze- §reti. Hogy senkit úgy, mint A vita eltartott egy |ideig. Ötödik hónapban volt ^a lány, amikor kiderült, hogy Ja férfi nős, két gyerek apja! ^ Akkor már szaladt a lány, de- 5 hát későn ... | így kerültek a bíróság elé. ' A lány tanúkat hozott sere­gével. A férfi egyedül jött. Nem szólnak egymáshoz, kü- lön-külön álldogálnak, sorsuk­ra várva, hogy szólítsák őket. Mennyire messze került ez a két ember egymástól. Pedig ami összeköti őket, már há­rom hónapos. Otthon gőgicsél- het, sírhat, s kezdi megszokni azokat, akik körülötte vannak, s még nem tudja, hogy valaki hiányzik onnét: , valaki, akit apának kellene hívni... Kérdés és felelet hangzik a teremben, a férfi csak ül, ül a széken, lehajtja a fejét, oly­kor felveti, s szúrós szemmel, hidegen tekint a nőre. Akit úgy szeretett, mint soha sen­kit... — Én szerettem kérem, na­gyon szerettem, hiszen ... ugye. különben ... — mondja a nő. — N’emtudta, hogy nős? — kérdez tovább a bíró. — Nekem soha nem mondta. — Házasságról nem beszél­tek? — Én szerettem volna... de ő nem akarta... — Kijelentette, hogy nem veszi el? — Ki. Akkor mentem as abortus-bizottsághoz... — Miért nem győződött meg arról, hogy valójában ki is az advarlója? ■— Nem gondoltam volna! — Csak ezzel a férfival volt viszonya? Bíborpiros lesz az arca, s úgy robban ki belőle a szó: — Kérem, nem vagyok én olyan ... én becsületes lány vagyok... szerettem, csókis azért lett úgy ... mindent ígért, fűt-fát... — Csak házasságot nem. Lehajtja a fejét, úgy szól vissza: — Igen, azt nem. Szép lány. Még így, szégye­nében is szép. S harcol. Fog­gal, körömmel, hogyha már apát nem, legalább valami biztonságot szerezzen a gye­reknek. A gyerek otthon van. Vajon gondol rá, vagy csak arra, hogy most nyerni vagy veszítenie kell! Nem lehet belélátni. , A férfi már sokkal bizony­talanabb. Sokkal többet gon­dolkozik, míg egy-egy kérdés­re megadja a választ, látszik, hogy retteg a gondolattól: hát­ha bemártja magát... — Ismerték egymást? — Igen. — Mennyi ideig? — Egy évig. — Magáé a gyerek? — Nem! A lány, mintha leütötték , volna, úgy roskad össze a szé­ken. Ennek a férfinak adott mindent. Szerette. S most... igen, most ezt kapja viszonzá­sul ... . — Biztos ebben? • — Kérem, ha velem úgy volt, akkor mással is lehetett... A lány nem bírja, kifakad: — Nem igaz! A bíró csendre inti, habár látszik rajta, hogy ő sem igen hisz s férfinak. — Tudja bizonyítani, hogy mással is volt viszonya? — Hát kérem ... hát ugye... nehéz dolog ez, dehát, ha az ember belegondol... — Tudja, vagy nem tudja? — Gondolom. — Tanúi? Bizonyítékok? — Nincsenek. — Hát akkor? — Kérem, nekem két gyere­kem van kell a pénz ... — S akkor nem gondolt er­re? — Mindenki tévedhet. — Az igaz! De felelősséggel tartozik a tévedéséért! — Ha a feleségem megtudja, elválik! — Nem tudta a felesége? — Nem. Azt mondtam, hogy egy barátom tárgyalásá­ra menyek ... — Ennyire „őszinte” a fele­ségéhez? — Hát kérem ... ugye kí­nos ... kellemetlen, felettébb kellemetlen... Törli vereitékező homlokát, az egykori hősszerelmesből pil­lanatok alatt ijedt, riadtan pis­logó emlberke lesz. Bizonyítékok, tanúk serege vonul fel. Minden az anya mel­lett szól, s végül a férfi is megtörik. — Lehet... lehet kérem, tisztelt bíróság, vegyék tekin* tetbe, hogy nekem gyerekeim vannak... feleségem... Az ügyész közbevág: — A felelősség: akkor is fe­lelősség! Az embernek az eszé­vel kell gondolkodnia! A késői mea culpának nem sok az eredménye. A bíróság ítéletet hirdet. A férfi sápadozik, látszik rajta, hogy kétségbeesetten kergetik agyában egymást a gondolatok. Mit tehet? Hogyan mondja meg otthon? Mi lesz? A pénz hiányozni fog a fize­tésből! Hogy ad arról számot? Mivel lelhetne pótolni? A nő — látszatra —, csatát nyert. Papíron már van a gye­reknek apja. De lényegében 5 is csatát vesztett.. Elvesztett ebben a csatában egy hitet: hitet a szerelemben. S elvesz­tett egy férfit — akit igazából nem szerzett meg soha. Mert nem is szerezhetett volna meg; Hiszen, ha ő szerzi meg a fér­fit, akkor két gyerek marad aoa nélkül. így ő marad férj nőikül, s egy gyerek apa nél­kül. Az egyik hitből, a másik f lelötlenségből cselekedett. De egyikre sincs felmentés. Mert igaz. hogy mindketten elvesz­tették a csatát, de az igazi vesztes odahaza van, ott sír- dogál a kis á »vban ... Mészáros Ottó A tárgyalóteremből | APA NÉLKÜL...)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents