Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

er.sr

MECVÍl

IcJCirla p

1959. JŰLIUS 30. CSÜTÖRTÖK

Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka

(Falytalás az első oldalról)

szeköt bennünket a gazdasági, politikai és társadalmi célok azonossága. Magyarországon és Kínában a vezető párt és kormány célja egyaránt a dolgozó tömegek anyagi és kulturális felemelése, a kizsákmányolás minden (formájának megszüntetése, a szocializmus felépítése után a kommunizmus alapjainak megteremtése. Ez teszi természetessé és szükségessé a két ország barátságát, baráti együttműködését gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt.

— A magyar—kínai barátságot és általában a szocialista tábor népeinek barátságát társadalmi és politikai rendszerünk azonosságán kívül a szocializmusért és a békéért vívott harcunk teszi sziklaszilárddá és ez a barátság állandóan fejlődik, erősödik népeink és az egész szocialista 'tábor javára.

1 — A Kínában folytatott i tárgyalásainkat a testvéri- l ség és a kölcsönös megér- i tés, a nézetek teljes azo- i nossága jellemezte. Országaink közös célkitűzése: harc a szocialista tábor egységének és összefogásának további megerősítéséért a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése lenini elvének alkalmazásáért.

■ — A kínai nép vezetői elismeréssel beszéltek a magyar nép munkájának eredményeiről, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkásparaszt kormány helyes politikájáról és az 1956 novembere óta elért politikai és gazdasági konszolidációról.

Az előadó ezután ismertette hazánk jelentős és folyton bővülő gazdasági, külkereskedelmi kapcsolatait Kínával.

Ez ideig a következő államközi egyezményeink vannak: az 1951-ben kötött kulturális egyezmény, az 1953-ban kötött műszaki, tudományos, együttműködési egyezmény; rádió-, posta- és távíró-egyezmény, az 1954-ben kötött növényvédelmi egyezmény. Hálával emlékezünk meg arról a segítségről, amelyet a Kínai Népköztársaság az 1956-os ellenforradalom leverése után mind erkölcsi, mind gazdasági vonalon nyújtott. Bármerre jártunk Kínában, bárkivel beszéltünk: tudóssal, munkással vagy parasztemberrel, hazánkról, a magyar népről, a Magyar Szocialista Munkáspártról, a forradalmi munkás-paraszt kormányról — szeretettel és' igaz Ibarátság- gal beszélitek. Ez a baráti légkör biztosítéka annak, hogy az országaink közötti együttműködést még jobbá tesszük, s ezzel szilárdítjuk a kínai és a magyar nép barátságát, az egész szocialista tábor egységét.

Ez a szerződés és azok, amelyeket a többi baráti állammal már korábban kötöttünk, csatlakozást jelent azokhoz a törekvésekhez, amelyek az imperialista hatalmak háborús és agresszív erőivei szemben a béke erőinek közös frontba való tömörítését tűzte ki célul — mondotta és a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta.

A nagy helyesléssel fogadott előadói beszéd után dr. Molnár Erik képviselő, a Magyar—Kínai Baráti Társaság elnöke szólalt fel. Méltatta a magyar és a kínai nép baráti együttműködésének történelmi jelentőségét és megállapította, hogy a kínai nép baráti segítőkészségét már a szerződés aláírása előtt is érezhettük, akkor, amikor az ellenforradalom leverése után a legnagyobb szükségünk volt segítségre. Ennek a szerződésnek a döntő jelentősége abban van, hogy magyar vonatkozásban is kifejezi a nagy kínai nép csatlakozását a világ-szocializmus ügyéhez. A törvényjavaslatot elfogadta.

Az országgyűlés ezuíán a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben 1959. év május hó

6. napján aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta, majd áttért az 1958. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására.

Antos István pénzügyminiszter expozéja

— A napirenden levő 1958. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés arról tanúskodik, hogy a népgazdasági terv túlteljesítésének kedvező iránya egészségesen alakította az állami pénzügyeket is. Az 1958. évi költségvetés — a tervezettnél nagyobb feladatok megvalósítása mellett —, az egész év folyamán szilárd egyensúlyban volt.

— A bevételek kereken 2,3 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatot. A kiadások több mint 2,6 milliárd forinttal voltak magasabbak a tervezettnél. Mindezek alapján az 1958. évi zárszámadás 755 millió forint bevételi többlettel zárult. A terven felüli bevételek döntő részét az állami vállalatok fizették be.

A bevételek már az év első felében ngyobbak voltak az előirányzottnál. Ez jelzésül szolgált a kormány számára, hogy a népgazdaságiban terven felüli erőforrások jöttek létre amelyeket fel lehet használni a fő célkitűzések jobb alátámasztására. A kormány az év derekán 1 600 millió forinttal felemelte a beruházási és 400 millió forinttal a felújítási keretet.

A beruházási keretek felemelése döntő részben a tnír folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezését biztosította. Ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy 1958-ban 13,1 milliárd forint értékű beruházást helyezhettek üzembe, és így 1958-ban csökkent a befejezetlen beruházások állománya.

A tanácsok gazdálkodásában eredményesnek bizonyultak a gazdasági önállóság növelésére, a tanácsi hatáskör bővítésére hozott határozatok;

— A helyi feladatok jó megoldását segítette a községié,ilesztési alap, melynek bevételei országosan 831 millió forintot, kiadásai pedig 587 millió forintot tettek ki. A kiadások azért maradtak el a bevételektől, mert a községfejlesztési tervek kidolgozása elhúzódott, a szerződések megkötésére és azok vállalatba adósára a legtöbb helyen csak az év derekán került sor. így számos létesítmény befejezése 1959-re húzódott át.

A továbbiakban azokról az irányelvekről szólt a pénzügyminiszter, amelyek a pórt és a kormány helyes gazdaságpolitikáját jellemezték: a reális tervek, a minisztériumok, a tanácsok és a vállalatok nagyobb önállósága, ugyanakkor szigorú centralizmus a tervgazdálkodás legfontosabb kérdéseiben, továbbá az anyagi ösztönzés széleskörű kiterjesztése. A jövőben is a helyes gazdaságpolitikai intézkedések az irányadók. A gazdasági vezetés előtérbe helyezi a mennyiségi eredmények túlhajtása helyett, a szükségleteknek megfelelő gyártmányösszetétel kialakítását, a gyártmány és gyártás korszerűsítését, a helyes termelési szerkezet kialakítását.

— A korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk — folytatta — a termelés gazdaságosságának fokozására. A kormány takarékossági felhívása helyesen jelölte meg a további fejlődés egyik kulcskérdéseként a takarékos gazdálkodást az állam eszközeivel.

— A nyereségrészesedés megteremtette a vállalati dolgozók legszélesebb rétegeinek anyagi érdekeltségét a takarékosság fokozásában.

Ez adott lehetőséget. hogy 1958-ban nagyot léptünk előre a termelés gazdaságosságának javításánál.

Antos István a továbbiakban az új termelői árrendszerről, illetve a régi árrendszer fogyatékosságairól beszélt, majd az idei gazdálkodást ismertette. — Az idei esztendő első félévének tervteljesítése kedvezően alakult. Különösen a második negyedévben gyorsult meg a népgazdaság fejlődése. Az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozata óta fellendült a munkaver- seny-mozgalom, a dolgozók szorgalmas munkája, a szocialista építés meggyorsítása érdekében véghezvitt gyakorlati tettek újból jelentős terven felüli erőforrásokkal gyarapították népgazdaságunkat.

— 1959 első félévében az állami ipar kilenc százalékkal termelt többet, mint 1958 első félévében és ezzel három százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét.

— A jelentős tervtúlteljesítés a mezőgazdaság nagymértékben megnövekedett szocialista szektora szükségleteinek fokozott kielégítését, a lakosság ellátásának további javítását, végül az export növelését szolgálta.

— Az ipar kedvező irányú tervtúlteljesítése mellett némileg elmaradt a termelékenység növekedése. Az állami iparban az egy munkásra jutó termelés három százalékkal haladta meg az elmúlt év

azonos időszakának a szintjét. Látni kell, hogy a termelékenység emelésében, az önköltség csökkentésében megvalósítandó program az év második felében fokozott figyelmet és még komoly erőfeszítést igényel. Ezután hangsúlyozta, hogy az év első hónapjaiban hazánkban jelentősen fellendült a termelőszövetkezeti mozgalom. A termelőszövetkezeti mozgalom örvendetes fejlődése, az új termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítása komoly erőfeszítéseket követelt az államhatalom központi és helyi szerveitől. Elmondhatjuk, hogy népi államunk ez ideig eredményesen oldotta meg ezt a hatalmas feladatot. A szakemberektől az építkezésekig, a vetőmagtól a gépekig minden lehetséges segítséget megadott a falunak ahhoz, hogy a szövetkezetek minél gyorsabban kihasználhassák az összefogás előnyeit.

A termelőszövetkezetek beruházási igényeinek kielégítésére kereken 1500 millió forintot biztosítottunk, ezen belül több mint egymilliárd forintot építkezésekre.

Májusi adatok szerint a termelőszövetkezetek 135 000 szarvasmarba részére létesítenek istállót. Ezenkívül 14 000 sertés részére fiaztató, 44 000 sertés részére sertésól, 89 000 juh részére korszerű juhhodály és 200 000 baromfi részére megfelelő nagyüzemi baromfiól épül a termelőszövetkezeteknél. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek legfontosabb állat- férőhely-szükségletét általában ki lehet elégíteni. A közös állatállományt — elsősorban a szarvasmarhaállományt — a termelőszövetkezetek még a tél beállta előtt nagyüzemi épületekben helyezhetik el.

— Az a körülmény, hogy a termelőszövetkezetek földterülete az idén több mint kétmillió holddal növekedett, nagymértékben fokozta a mezőgazdaság gépszükségletét.

Csupán traktorból 3600-al kellett terven felül biztosítani.

A jelentősen megnövebedett igényt a belföldi mezőgazda- sági gépipar csak kis részben tudja fedezni, azért barátainkhoz fordultunk, nyújtsanak részünkre segítséget terven felüli gépszállításokkal. Elsősorban a Szovjetunió, kisebb részben a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság sietett segítségünkre.

— A tervezettnél kedvezőbben alakult az idei év első felében külkereskedelmi helyzetünk is. A jelentősen megnövekedett mezőgazdasági gép- és műtrágya-import fedezetének biztosítása céljából intézkedések történtek az export terven felüli növelésére.

Az intézkedések sikeresek voltak. 1959 első felében a kivitel 18 százalékkal, a behozatal 7 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél.

— A párt és a kormány

politikájának fontos elve, hogy a szoiáailásta építésben elért sikerekkel párhuzamosan biztosítani kell a lakosság életszínvonalának rendszeres emelését. Az 1958. évi terv eredményes túlteljesítése alapján ez év elején több, a lakosság jelentős rétegeit

érintő, intézkedés történt.

Megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy több fontos élelmezési cikk ára csökkent, ugyanakkor emelték a családi pótlékot, rendezték a nyugdíjakat, egyes dolgozó rétegek bére számottevően emelkedett.

— Az átlagbérek az év folyamán ugyancsak emelkedést mutatnak. A munkások havi keresete 1959 első félévében 3 százalékkal haladta meg az 1953 első félévi átlagkereseteket.

— A jövedelmek növekedésével a lakosság széles rétegei többet költöttek vásárlásokra. mint tavaly és tovább növelték a

betétállományt is.

— A kiskereskedelem első félévi forgalma nyolc százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában.

Ezután hangsúlyozta, hogy a költségvetés a félév folyamán szilárd egyensúlyban volt, majd aláhúzta, hogy még nagy feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy az év végére a hároméves terv legfontosabb mutatóit illetően elérjük az eredetileg 1960-rá kitűzött szintet.

— Nem kétséges, hogy ha a széles dolgozó tömegek — úgy, mint eddig — odaadó munkával követik pártunk útmutatásait, és a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásokat valóra váltva, a tervet túlteljesítve, több terméket, termelékenyebb munkával adnak a népgazdaság számára, a.kkor sikeres lesz az

1959-es esztendő, a hároméves terv második esztendeje is.

Ez egyúttal megalapozza azt a célkitűzést, hogy a dolgozók reáljövedelme színvonalában is már

1959-ben elérjük, sőt némileg túlhaladjuk az 1960- ra tervezett szintet.

— Az országgyűlés kilenc bizottsága 183 képviselő részvételével részletesen megtárgyalta a forradalmi munkás- paraszt kormány jelentését az 1958. évi költségvetés teljesítéséről. A bizottsági üléseken 80 képviselő szólalt fel és számos, értékes észrevétellel és javaslattal nyújtott segítséget a kormányzati munkáihoz. Valamennyi bizottság egyhangúlag jóváhagyta a jelentést.

— A kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, fogadja el a múlt évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot.

A költségvetési vitában több képviselő szólalt fel. majd Antos István válasza után az országgyűlés a múlt évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta.

Az országgyűlés ülésszaka ma folytatja munkáját.

mai nap

1959. július 30, csütörtök, Judit napja.

A Nap kél 4.18 órakor, nyugszik 19.21 órakor.

A Hold kél 0.04 órakor, nyugszik 15.07 órakor.

Várható időjárás: felhőátvonulások, sokfelé esővel, zivatarral. Mérsékelt, helyenként élénkebb déli, délnyugati, majd nyugatira forduló szél. A hőmérséklet a Dunántúlon már jelentékenyen csökken. Legmagasabb nappali hőmérséklet: keleten 26—31 fok között, nyugaton 19—24 fok között Távolabbi kilátások: a hőség keleten is megszűnik. További záporesők, zivatarok lesznek.

— A NÉGYZETES-FÉSZKES silókukorica-termesztés módszerének és eddigi eredményeinek ismertetésére a Földművelésügyi Minisztérium július 31-én délelőtt 10 órai kezdettel gyakorlati bemutatóval egybekapcsolt

tapasztalatcsere-értekezletet tart a Herceghateni. Kísérleti Gazdaságban. Az értekezleten részt vesznek a megye növénytermesztő szakemberei is.

— MEGKEZDIK az általános iskola felső tagozatának megfelelő oktatást a Csepel Autógyárban szeptember 15-én. Az előadásokat hetenként kétszer tartják meg, s külön figyelembe veszik a dolgozók műszakbeosztását is.

— ELCSÉPELTEK az őszi árpát a taksonyí Előre Termelőszövetkezetben. A termésátlag holdanként húsz mázsa felett van.

— TÖBB MINT 90 FILMET mutattak be múlt év szeptemberétől ez év közepéig a nagykőrösi mozik. Az Arany János Filmszínháznak ez idő alatt 247 000, a Petőfinek 62 000 látogatója volt. Egy-egy nagykőrösi lakosra átlagosan 14 mozielőadás jutott.

— BEKERÍTIK Csamőn a tanácsiháza melletti földművesszövetkezeti felvásárlótelepet. A munkára csaknem százezer forintot fordítanak.

— MINDEN MŰEMLÉK- JELLEGŰ épületet annak

történetét ismertető márvány emléktáblával lát el a nagykőrösi tanács. A táblák egy részét már megvásárolták.

— ÖTVEN FÉRŐHELYES tehénistállót építettek saját erőből a kakucsi Lenin Termelőszövetkezet tagjai.

— A VÁROSFEJLESZTÉS 1960. évi tervéről tárgyaltak a Szentendrei Városi Tanács községfejlesztési állandó bizottságának tagjai. A megtárgyalt elő tervezés a községfejlesztési költségvetést 300 000 forintban állapította meg.

— 300 000 FORINT értékben vásárolt növendékállatokat a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet.

— HARMINCKÉT vagon

sárgabarackot vásárolt fel eddig az Örkényi Földművesszövetkezet. A barack nagy részét külföldre szállították. A jó minőségű gyümölcsért a termelőknek a földművesszövetkezet 809 900 forintot fizetett ki.

— ÜLÉST TART július Síén délután 2 órai kezdettel a Szentendrei Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen több más napirendi pont mellett megtárgyalják a kereskedelmi hálózat egész- ségügyi ellenőrzésének kérdését és a kéziszerszámgyár féléves munkáját.

A Nagy vásártelepre szerdán reggel 123 vagon és Sí tehergépkocsi áru érkezett, ebből S3 vagon vegyes darabáru, 35 vagon burgonya 13 vagon különféle zöldáru. vagon zöldpaprika. 7 vagon paradicsom 3 vagon diny- nye 12 vagon sárgabarack, 5 vagon tojás, egy vagon vágott baromfi, 3 vagon citrom.

A bőséges gyümölcsfelhozatal eredményeként az állami élelmiszerboltok szerdán az almát kilónként 39-43, a körtét 30—40, • cukordinnyét 50—70, a görögdinnyét pedig 80 fillérrel olcsóbban árusították, mint kedden. Az osztályozott márkás őszibarack kilónként 1—2, a középminőségű 1—1,50 forinttal, az apróbb 60 fillérrel lett olcsóbb.

A zöldáru közül a tölteni való zöldpaprikát kilónként 4,60, a Juliskababot 4,80, a piroskáposztát 3,60—3,80 forintért árusították. A burgonya, a hagyma, a káposztaféle és a levesbe való zöldség ára nem változott.

„Most már nem kételkedem a szovjet nép béke szeretetébenu

Nixon látogatása a novoszibirszki nehézgépgyárban

Nixon amerikai alelnök kedden látogatást tett a novoszibirszki nehézgépgyárban.

Mint a TASZSZ jelenti, Nixon a gyár egyik műhelyében megkérdezte, mit jelent az egyik felirat. Megmagyarázták neki, hogy a gyárnak a hétéves terv alapján végzendő teljesítményét jelenti. A felirat azonban már elavult, mert a felirat szerint a gyár termelését 1,7- szeresére kellene emelni, most azonban a gyár dolgozói lehetségesnek látják, hogy kétszeresére növeljék a gyár termelését.

Az egyik munkáscsoportnál az amerikai alelnök megállt és ezt kérdezte:

— Tanulnak?

— Hogyne — válaszolta Anatolij Uszolev, az egyik munkás. — Én magam a technikum levelező tagozatán tanulok.

— Én pedig az esti iskola 10. osztályába járok — jegyezte meg Viktor Nyeuszpo- kojev csiszolómunkás.

— Nálunk mindenki tanul — mondták a munkások Nixonnak. — Gyárunknak van levelező és esti technikuma. középiskolája, technikai főiskoláia. Ezekben bármelyik munkás tanulhat.

— Nagyon jó, hogy eljött

hozzánk — fordult az egyik munkás Nixonhoz. — Országaink között még mindig nem jó a viszony. Mit szándékozik ön tenni megjavítására?

— Egyik beszédemben majd válaszolok az ön kérdésére — mondotta Nixon.

— Meggyőződött a szovjet emberek békeszeretetéről? — tették fel az újabb kérdést, a gyár munkásai és alkalmazottai.

— Igen — válaszolta az amerikai alelnök. — Most már nem kételkedem a szovjet nép békeszeretetében;

Kedden este Nixon feleségével és kíséretével a novoszibirszki Opera- és Balett Színházban megtekintette Csajkovszkij „Hattyúk tava"* című balettjének előadását.

Jó üzlet lehetett kubai diktátornak lenni,

Havannai jelentés szerint tö- meggyűlésen adták át a Fidel Castro vezette országos földreform-intézetnek a Batista volt diktátortól és híveitől elkobzott vagyont.

Ez nem csekélyebb összeget tett ki, mint 20 millió dollárt és 51 millió dollár értékű részvénycímleteket.