Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

1959. JULIUS 30. CSÜTÖRTÖK

fits#

Meet

^tCirlap

r

így kívánja a kommunista becsület

„Fusiztak . így mondják munkásnyelven. Azaz, mindketten a társadalmi tulajdon ellen vétettek. Megkárosították dolgozó társaikat és az államot. Azután hamisan bélyegeztek és így megdolgozásán munkáért jogtalan bért vettek fel. Az egyik rendkívüli segélyt igényelt, valótlan indoko- • lássál, s visszaélt szakszervezeti megbízatásával. A vádak között jogtalan prémiumíel- vétel is szerepelt.

Mindenképpen csúnya história. Súlyosságát azonban még fokozza, hogy két kommunistáról van szó, akikre eddig felnéztek társaik. Ha kiváló szakmunkásokról beszéltek, ketten mindig közöttük szerepeltek. Ha a pártszervezet dicsért valakit, ők ketten nem hiányozhattak. A munkásőrök között is kitűntek pontosságukkal, rendszeretetükkel.

Az Ikladi Műszergyár fegyelmi bizottsága alaposan megvizsgálta a vádakat és igazságosan mérlegelte a két kommunista életét, példamutató munkáját, s az utóbbi hónapokban történt visszaéléseket Visszaéléseiket a párttal a munkásokkal, a gyárral szemben. A vállalati fegyelmin 500 forint megtérítésére, 20 százalék nyereségrészesedés elvonására és írásbeli megrovásra ítélték őket. Eny- nylt kaptak társaik is. De mert ők kommunisták, s ügyüket szigorúbban mérlegelték, pártfegyelmi elé állították őket, A fegyelmi bizottság a taggyűlés elé szigorú javaslatot terjesztett. Bár még nem volt soha pártbüntetésük, szigorú megrovást kaptak és egy év időtartamra minden tisztségviselést megvontak tőlük,

A két párttag már régen megbánta, amit tett. A fegyelmi tárgyalás óta szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgoznak, mindent elkövetnek, hogy bebizonyítsák: jóvá teszik hibá- 'jükáf.

Talán már nem is kellene róluk írói, hiszen a gyárban is megnyugodott a közvélemény. A két kommunista „ügye” körül csend uralkodik. Mégis írunk róla. Mert ha csak az Ikladi Műszergyárban fordult volna elő olyan eset, hogy megsértik a kommunista erkölcs szabályait, mi is pontot tennénk az eset után. Sajnos azonban másutt is előfordul, hogy egyesek megtévednek ég egyéni félrelépéseik matt csorbítják a párt tekintélyét, ártanak a pártnak.

. Mennyit suttogták a munkások például az Ikladi Műszergyárban is!

— Na lám, a példaképek! Hogy megkárosították a gyárat — mondották.

— A kommunistáknak szabad? Mikor veszik már észre, mi folyik itt?

Egyre több mende-monda járta. Néhányan hozzá is tettek a valósághoz. Azután olyan legenda is szárnyra kelt:

— Meglátjátok, nekik nem esik bántódásuk, mert kommunisták. Félreteszik az ügyüket, mert munkásőrök.

Három hétig, amíg a bejelentés alapján folyt a vizsgálat, alig ment a munka. Mindenki találgatott, problémá- zott. És sokan, nagyon sokan nem a két emberről, hanem általában a kommunistákról, a munkásőrökről ítélkeztek, így ment ez addig, amíg a fegyelmi híre szét nem terjedt, le nem csillapította a kedélyeket. Akkor látták, hogy a pártszervezet súlyosbító körülményként mérlegelte: kommunistákról, munkásőrökről van szó.

Az igazságos ítélet után a gyárban megnőtt a párt tekintélye. Megnyugodtak a kételkedők is; nincs kivételezés! Sőt. A kommunistáktól még többet követelnek. Az ő erkölcsi normájuk még magasabb. Ebben a gyárban már világos: a párt vigyáz arra, hogy minden tagja erkölcsösen, becsületesen éljen és megbünteti azokat, akik vétenek törvényei ellen.

Az igaz, hogy az emberek

nom születnék kommunistáknak. S ha valaki párttag, még nem jelenti azt, hogy mentes minden hibától. Éppen ezért neveljük, formáljuk a párttagságot. De az is igaz, hogy aid már párttag, attól többet lehet, többet kell követelni. Aki párttag, annak ismernie kell a kommunista erkölcs fogalmát. S ha a kommunisták egy világot akarnak átformálni, a párt minden tagjának példamutatóan kell élnie.

Hány példáját láttuk mór annak: iha egy kommunista tisztelettel viseltet az öregek iránt, segíti embertársait, s ezzel akartalanul is megbecsülést szerez a pártnak. Aki példás családi életet él, gyermekeit szerény, szorgalmas embereknek neveli, a párt tekintélyét is növeli.

És mennyit árt a pártnak az, aki kicsapongásaival, lelkiismeretlenségével megbotránkoztatja környezetét. Mennyit árt az, aki elfeledi, hogy a kommunista családi élete, munkahelyen kívül töltött ideje, szórakozása nem magánügy. Viselkedésével, otthonában vagy társaságban — a pártot személyesíti meg.

Lehet-e azt kívánni a párttagoktól, hogy hibátlanok legyenek? Hogy mentesek legyenek a kicsinyes emberi tulajdonságoktól?

Ilyen szabályt nem állíthatunk fel, hiszen minden embernek más és más a jelleme. Mint ahogyan nem kívánhatjuk, hogy mindenki szőke vagy barna legyen, ugyanúgy azt sem kívánhatjuk, hegy mindenkinek egyforma legyen gondolkodása, akarata, vágya, stb. Egy a fontos azonban: minden kommunistában oltha- tatlanul éljen az az akarat, hogy tformálja jellemét, igyekezzék úgy élni, hogy embertársainak is hasznára legyen. Minden kommunistának arra kell törekednie, hogy legyőzze hibáit és mindig becsületesen, feddhetetlenül éljen.

Ismertem egy elvtársat, nagyszerű embernek tartottam. Egyszer elhallgatott valamit a párt előtt. Hosszú, számára keserves hónapok következtek. Kínozta a lelkiismerete. ... És sok-sok álmatlan éjszaka után kopogtatott a pártirodán ... Győzött a becsülete.

Ismertem olyan kommunistát is, aki nagyon hiú volt. Mindig nagyította saját érdemeit, dicshimnuszokat zengett önmagáról. Kedvelte azokat, akik legyezhették hiúságát. Amikor társai megbírálták, fo- gadkozott, hogy megváltozik. Azután minden úgy folytatódott, mint azelőtt. S egyszer önteltsége miatt súlyos hibát követett el. Ekkor döbbent rá maga is, hogy így nem mehet tovább. Nagy tanulság volt számára. S ha évek múlva elő- előbukkant is jellembeli hibája, de már nem úgy, nem olyan bántóan, mint régen. Elcsendesedett és inkább a munkájával, mint hangoskodásával akart érvényesülni. Mert kommunista volt, volt ereje megküzdeni hibáival;

Hány ismerős arc bukkan elő hirtelen emlékezetemben? Mindegyik életének, munkájának példája ide kívánkozna. Soké, mert ártott a pártnak, de még több olyan elvtársé, akik szorgalmukkal, szüntelen tanulásukkal és becsületességükkel sok-sok új kommunistát neveltek, szocialista embert formáltak.

Mert az a törekvés vezette őket, hogy életükkel, munkájukkal a pártot szolgálják és felelősnek érezték magukat minden tettükért. S ha olykor hibáztak is, mindig volt annyi erejük, hogy visszatérjenek a helyes útra.

Sági Ágnes

Annak idején nagy öröm érte a budakalászi Kossuth Lajos utca lakóit: pompás szivattyús kutat álVtottak fel a tanácsháza szomszédságában. Különösen nyáron tett jó szolgálatot a hasznos létesítmény: kristálytiszta hideg vízzel oltogatta a környékbeliek, meg az erre vetődött vándorok szomját. Egy táblácskát is felerősítettek közben a mellette álló magas .jegenyefára, s ez a félreértések elkerülése végett. az Országos Közegészségügyi Intézet nevében, nyomatékosan figyelmeztette

az érdekelteket: „Jó ivóvíz!” Am amennyi örömöt jelentett akkor a kút, most dupla bosszúságot okoz. Szerkezete tönkrement, a forrást borító cementlapok között ökölnyi széles hasadéban ömlik be a szemét. — Legalább a táblát vennék le a fáról — jegyezte meg — amikor éppen ott jártunk — egy lovát itatni akaró fuvaros. Ez is megoldás, mi azonban jobbat tanácsolunk a község vezetőinek: javíttassák meg mihamarabb a tönkrement kutat! — sp —

Uborkaszezon Bagón

MÉG SZEDIK A MÁLNÁT

Nehéz lenne eldönteni, melyik fontosabb munka mos Bagón; a gabonakeresztet behordósa vagy az uborka szedése és szállítása. Igaz bogy a gabonából lesz a kenyér, de az uborka meg a pénzt adja. A bagi dolgozd parasztok azonban megoldják ezt az egyszerre jelentkező két fontos munkát, ugyanis

„nyújtott műszakban"

dolgoznak. Kora hajnalban már az Uiborkaföldeken hajladoznak, s még az esti sötétedés után is zörögnek a gabonával megrakott kocsik kerekei a falu főutcáján.

Az utóbbi években egyik legfontosabb növény, s egyben a bevételi forrás is az uborka lett ebben a Galga menti községben. Pontosan négy esztendeje kötötte meg az első termelőkkel a kon- zerv gyár az uborkatermelési szerződést, s a kezdeti né- I hány hold az idén már 196 holdra növekedett. Bagót ma * már a leghíresebb uborkater- melő községek között emlege- ' tik.

— Minek tulajdonítható, hogy ilyen gyorsan tért hódított az ubprkatermelés a községben — kérdeztük Lamczin- ger Ferenc elvtársat, a földművesszövetkezet igazgatóságának elnökét.

— Elsősorban annak, hogy jól jövedelmez — válaszolta1.

Egy-eg.y hold uborka negyven mázsa termést is ad, s ha csupán két forintos átlagárat számolunk, akkor is nyolcezer forintot jövedelmez holdja. A mostani időjárás meg különösen kedvez az uboricaterm elésnek. Most van az uborkaszezon, szinte nem győzik szedni a dolgozó parasztok a termést. De ugyanígy nehéz feladat hárul az átvevőkre is, akik naponta 100 —200 mázsa uborkát is átvesznek a földművesszövetkezet átvevőihelyén.

— A dolgozó parasztok — mint már mondottuk is

I szerződéses alapon termelik az uborkát. Az előző években még a konzervgyárak kötötték a szerződést a parasztokkal, az idén azonban már a földművesszövetkezet szerződött a gazdákkal. Úgy hívják ezt, hogy

megbízásos termeltetés,

mert a földművesszövetkezet a Duna Konzervgyár megbízásából szerződik a dolgozó parasztokkal, s a termést a konzervgyár veszi meg.

— Milyen előnyük származik ebből a dolgozó parasztoknak? — érdeklődtünk az igazgatóság elnökétől.

— A dolgozó parasztoknak nagyobb a bizalmuk a földművesszövetkezet iránt, amelyet magukénak ismernek el, hiszen csaknem valameny- nyiök földművesszövetkezeti tag. Mi igyekszünk is e bizalomra rászolgálni úgy, hogy az áru átadásánál képviseljük a dolgozó parasztság érdekeit.

Az áruátvételt a földművesszövetkezet vezetőin kívül a 18 tagú felvásárlási bizottság tagjaj is ellenőrzik, a megteszik észrevételeiket. A rendszeres ellenőrzésnek, no, meg a Duna Konzervgyár megbízottja lelkiismeretes munkájának az eredménye, hogy az áru átvételére kevés a panasz. Török Albert, a konzervgyár megbízottja megköveteli az előírás szerinti minőséget, de a dolgozó parasztok zöme nem is akar jogtalan jövedelemhez jutni. A szabványnak megfelelően válogatják az uborkát és a gyors, zavartalan átvételt is megkönnyítik ezzel a termelők. így is előfordul azonban, hogy 15—20 kocsi is sor- baáll a földművesszövetkezet felvásárlótelepe előtt.

A 196 holdról

mintegy 80 vagon

uborkát adnak át ez évben a dolgozó parasztok a földművesszövetkezeten keresztül a konzervgyárnak. Jövedelmük csupán az uborkából meghaladja a másfélmillió forintot. Ezért kedvelték meg hát a bagi dolgozó parasztok az uborkatermelést.

Mihók Sándor

Eddig 800 ezer tégla terven felüt

Villamosítják a békásmegyeri tég'agyárat

A Pest megyei Téglagyári Egyesülés békásmegyeri üzemében az év első felére háromszázezer nyers és ugyanennyi égetett tégla elkészítését vállalták terven felül a dolgozók. ígéretüket becsületesen betartották, sőt, mi több, a felajánlott mennyiséget megduplázták. 697 ezer nyerstéglát és 800 ezer égetett téglát készítettek terven felül az elmúlt hónapokban.

Négymillió 610 ezer he— lyett 5 millió 307 ezer téglát

— I adott át a kis gyár népgazdaSágunknak, s ezzel 120,7 százalékra teljesítette féléves tervét. Az egyesüléshez tartozó tíz téglagyár közül a békásmegyeri telep ily módon a harmadik helyet szerezte meg.

Sajnos, a kedvezőtlen időjárás eléggé megnehezíti a gyár munkáját. A tizenegy szárítószín nem képes már befogadni a gyorsabb ütemben készülő, nagyobb meny- nyiségű, szárításra váró nyerstéglát. Mint a telep vezetője is hangsúlyozta*

még legalább négy szárítószínre lenne szükségük ahhoz, hogy a teljes kapacitást ki tudják használni.

A megyeri téglagyárat, mint értesültünk, ez év őszén korszerűsítik. Most még gőzerő szolgáltatja a gépekhez szükséges energiát, november végére azonban villamosítják az üzemet. Átépítik a gyár présházát is, új. nagy teljesítményű gépekkel szerelik félj s jövő tavasszal már sokkal jobb körülmények között- korszerű berendezéssel kezdik meg a téglagyártást.

Sok a vadkacsa a Hortobágyon

Augusztus elsején kezdődik a Hortobágyon a vadászok várvavárt nagy eseménye, a vadkacsavadászat. A hortobágyi pásztorok, vízügyi dolgozók és halászok megfigyelései szerint a vízi- szárnyasok kedvenc tartóz? kodási helyein — nádasokban, tógazdaságok vizein, vízitárolóknál, kétszer, sőt helyenként háromszor annyi a vadkacsa, mint az elmúlt esztendőkben. A hazai és a külföldi vadászok jó ellátást és kényelmes szállást kaphatnak a hortobágyi csárdában, a távolabbi leshelyeket pedig Eogatokkal közelíthetik meg.

Lassan véget ér a málnaszezon. Veresegyház határában azonban még mindig szedik a málnáskertek értékes gyümölcsét. Mint képünkön látható, Jarina Mihályék elégedettek az idei terméssel és az utolsó szemeket sem akarják veszendőbe hagyni

(Csekő felv.)

Felel ősségrevonás

Ezért voltam.

A fruska a papír után nyúl, de a fiú visszahúzza és zsebébe süllyeszti. (Fizetési kimutatás volt.)

— Ráérsz még ezzel foglalkozni. Most még korai — szól a lányhoz.

A kis fitosorrú megsértődni se ér rá, olyan gyorsan éri a másik meglepetés. A fiú ismét a zsebébe nyúl és kis dobozt húz elő. A lány felé nyújtja. Amaz tétovázik, de végül is győz a kíváncsiság, elveszi a dobozt. Kinyitja. Gyönyörű bross tűnik elő.

— Jaj, de szép! — tör fel az elragadtatás, kiemeli a re- mekbekészült díszt és a blúzához illeszti. Remekül áll neki.

— A tiéd — suttogja a fiú.

Leírhatatlan a hatás. Lángvörös arccal rebegi a lány:

— Köszönöm, Laci.

De a szeme sokkal többet mond.

— Este akartam átvinni, de ha már találkoztunk, tűzd fel — magyarázkodik a fiú, miközben félénk gyengédséggel átfogja a leány vállát.

A lány kezében a bross. Mindketten föléje hajolnak. Összesimul az arcuk. A szívek szavát már nem lehet hallani. Ezt csak ők értik meg.

— farkas —

— Hol voltál?

—1 Körülnézni.

— A lányok körül, ugye? — inkább gúny van a hangjában, mint szemrehányás.

Nevetés a válasz.

A lány hallgat egy sort, aztán mintha más témát kezdene, egykedvűen újságolja a fiúnak:

— Képzeld, a Varga Jani már háromszor hívott moziba. Te! Olyan jól áll neki az a fehér vászonöltöny. Mondta, hogy tetszem neki, pedig azelőtt a Katinak csapta a szelet.

Lopva figyeli szavainak hatását. Érti a fiú, hogy ezt nem egyszerű újságnak szánja a csitri. Azt hiszem, csak én vettem észre szeme villanását, mert remekül játszik tovább.

— Hm — dünnyög és megvonja a vállát, aztán csak úgy odaveti:

— Tényleg, sikerült az a fehér öltöny.

Megint hallgatnak egy sort, aztán újra a lány kezdi:

— Szolgálatból jössz?

A fiún látszik, hogy nincs kedve tovább komédiázni, zsebébe nyúl, papírlapot húz elő és mutatja a lánynak:

•

két parasztruhás néni és kiki csinálja, amit már elkezdett; beszélgetnek, újságot olvasnak, elvégre váratlanul találkozó fiatalokat mindenki látott már. Csak magam figyeltem tovább a csevegést, kénytelen vagyok, hisz előttem történik mindez.

— Szabadnapos vagy? — így a lány.

■— Igen — válaszol a fiú.

A fruska elkomorodik, orra tövén táncolnak a szeplök. Sértődöttség érzik a hangján:

— Hisz akkor — jól megnyomja ezt a szót — azt mondtad, hogy öt hónapban ha egyszer lesz szabadnapod...

Látszik, hogy folytatni akarta, dehát más is hallja.

A legénynek láthatóan tetszik a lány durcássága, nem szól, csak mosolyog. Amaz meg mintha valami érdekeset látna, az ablakon nézeget kifelé.

Rövidesen megint a fiú felé fordul, arcán nyoma sincs már a sértődöttségnek. Mintha csak úgy, valamelyik ismerősével csevegne, folytatja:

l

$ Tizenhat év körüli szep- \ lös, fitosorrú fruska helyez- J kedik kényelembe velem ; szemben a HÉV-en, a Keletinél. Könyvet vesz elő és ol- \ vasni kezd.

$ Pár állomással odébb hetenként egyszer borotvált ar- \ cú legényke lép a kocsiba. \ Körülnéz. Szeme megállapo- \dik a lányon. Enyhén elmo- \ solyodik és szó nélkül lete- J lepszik mellé. Óvatosan, ne- $ hogy megzavarja az olvasás- J ban.

5 Nem is lenne igazi tizenhat ^ éves a fitosorrú, ha pár pilla- Inattal később olvasást mí- i melve nem pillant lopva a ^ fiúra.

$ Figyelem, megnyeri-e tetszését a fiú. Meglepő dolog ; történik, ölébe ejti a köny- j vet és hangos ovációval a jövevény felé fordul;

\ — Szervusz Laci! Hát te

\ hogy kerülsz ide? De régen \ láttalak!

5 A fiú úgy tesz, mintha csak \ most ismerné meg. Tetteti a 5 csodálkozást:

l — Nézd csak! Hát te vagy * az, Évi?! Ezt nem hittem vol- \na.

\ Mindenki felfigyel, de csak i egy-két pillanatra. Aztán \ mellettünk az a négyes tár- \ saság ismét a kártyába mé- ! lyed, odébb tovább folytat- í ja a megkezdett diskurzust a

A fii uúyan jó—csak a kút rossz

Önürítős traktorpótkocsi :

*

A Győri Szerszámgépgyár-; ban újfajta önürítős, három- < tonnás traktorpótkocsi soro-! zatgyártását kezdték meg. A ; hidraulikus szerkezettel mű- • ködő, két oldal irányba bil-I lenthető kocsikat különösen; a betakarítási munkáknál j használhatják a nagyüzemi: gazdaságok.

A kocsik gyártásánál megszervezték a szalagrendszerű munkát, s július végéig 500, az év végéig pedig összesen 3000 pótkocsit állítanak elő.