Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-25 / 173. szám

1959. JÚLIUS 25. SZOMBAT FEST tffcCI k^Círlap Ne álljanak kihasználatlanul a sertéshizlaldák Körültekintő beruházási politika az istállóépítkezéseknél Manapság egyik legnagyobb probléma a megye termelőszö­vetkezeteiben az állati férő­helyek hiánya; A gyorsan nö­vekvő, közös állatállomány számára istállókra van szük­ség, amelyek felépítése egyik napról a másikra lehetetlen. Különösen nagy gondot jelent ez a tavasszal alakult ter­melőszövetkezeti községekben és tsz-ekben. A kormányzat látva a termelőszövetkezetek ilyen irányú nehézségeit, ha­talmas összegekkel segíti a termelőszövetkezetek építke­zéseit. Pest megyében pél­dául az idén 34 millió forintot fordítanak istállók építé­sére, s e jelentős összeg többségét — 29 millió forin­tot — az állam hitelezi a közös gazdaságoknak. A 34 millió forint — noha nem elegendő e probléma tel­jes megoldásához — hatalmas összeg, s ésszerűen, körülte­kintően kell felhasználni. Di­csérettel kell szólni a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának és a megyei beruházá­si irodának ilyen irányú mun­kájáról. Néhány héttel ez­előtt felülvizsgálták a beru­házási terveket és lényegesen változtattak azokon. A 34 millió forintot nem kisebb létesítményekre használják fel, hanem jobbára nagyobb beruházást igénylő szarvas­marha-istállókat építenek. A tavalyról áthúzódó te- hénistálló-építkezésekkel együtt az idén 2009 férő­hellyel bővülnek a ter­melőszövetkezetek közös istállói. A szarvasmarha-istállók építé­sére fordított összeg az össz- beruházásl értéknek több mint a felét teszi ki, a sertésistál­lóké pedig — elsősorban a hizlaldáké — csupán egy kisebb hányadát. Hogy mennyire ésszerű a 34 [millió .forint ilyen . irányú elosztása, azt hűen bizonyítja az a nemrégen történt fel­mérés, amelyet a Pest—Nóg- rád megyei Állatforgalmi Vál­lalat dolgozói végeztek a me­gye tsz-eiben. A vizsgálat so­rán kiderült, h'ogy a tsz-ekben több mint hét és félezer ser­tésférőhelyet nem használnak ki. A többletfárőhely elsősor­ban a hizlaldáknál mutatko­zik. A budai járás tsz-eiben 1362 kihasználatlan sertés- férőhelyet találtak, a ceglédi­ben 1200-at, a váciban 1300- at, a monodban 1170-et. De fel lehetne sorolni valameny- nvi járást, mert mindenütt bő­velkednek a tsz-ek sertésistál­lókban. Mi az oka annak, hogy amíg a szarvasmarha-fé­rőhely tekintetében szű­kölködnek a tsz-ek, addig a meglevő sertésférőhelye­ket nem használják ki? Kétségtelenül közrejátszik ebben az a tény, hogy sokkal kevesebb idő alatt és sokkal kisebb beruházással lehet ser- tésólat vagy hizlaldát épí­teni, mint szarvasmarha-istál­lót. Persze, ez még nem ok arra, hogy a meglevőket ne használják ki. Sokkal inkább keresendő a sertéshizlaldák kihasználatlanságának oka ab­ban, hogy visszaesett a tsz- ekben a sertéshizlalási kedv. Helyesebben: a hízlalási kedv a szarvasmarha-hizlalás irá­nyában növekedett. Szinte va­lamennyi termelőszövetkezet foglalkozik szarvasmarha-h íz- lalássál, de sajnos, ugyanezt nem lehet elmondani a ser- téshízlalásról. A százhalombattai Űj Élet Tsz-ben is a szarvas­marha-hizlalást kedvelik, ugyanakkor kihasználat­lanul hagyják 300 férőhe­lyes sertéshizlaldájukat. Több ilyen termelőszövetke­zet példáját is fel lehetne so­rolni. A szarvasmarha-hizlalás nagyarányú fellendülése igen egészséges' folyamat, hiszem a kevésbé értékes takarmányok feletetésével jelentős jövede­lemhez jutnak így a szövet­kezetek, s e mellett nem le­becsülendő az sem, hogy a hízómarbák nagymennyiségű trágyát termelnek, amivel az­tán a földek termőképességét növelhetik. De helyes-e csu­pán a szarvasmarha-hizlalást szorgalmazni, s mellette elha­nyagolni a sértésb’ízláfást? Válasz erre egyértelműen csak az lehet: nem! A szar marha-hizlalás fejlő­désének ugyanis gátat vet a hizlalásra kerülő állatok kor­látozott száma. Hizlalásra, il­letve levágásra csupán a to- vábbtenyésztésre alkalmatlan állatok kerülhetnek s — kö­szönni lehet ezt a tenyésztői munka meg javulásának <— már napjainkban is gondot jelent a hízóanyag biztosítása. A szarvasmarha-állomány számszerű növelése megköve­teli, hogy minél több továbblenyész- tésre alkalmas növendé­ket neveljenek fel a tsz-ek. Jelenleg, s még jó néhány esztendeig ez a legfontosabb feladat a szarvasmarha-te­nyésztésben. Ezen túlmenően azt is tekintetbe kell venni, hogy egy-egy szarvasmarha felnevelésére és meghízlalá- sára két-három esztendő is szükséges, tehát hosszú az úgynevezett „átfutási” idő. Az előbb említettekkel el­lentétben, a sertéshízlalás cél­jaira korlátlan számban áll rendelkezésre hízóanyag s amint a felmérés is bizo­nyítja, férőhely is. Ha a jó terméskilátáso­kat is figyelembe vesz- szíi’k, a feltételek közül nem hiányzik majd az árpa és a kukorica sem. A sertéshízlalás biztos és állandó jövedelmi forrása le­het a vele foglalkozó tsz-ek- nek. A gyorshizlalással há­rem-négy „transzport'’ is megfordulhat egy év alatt a hizlaldában s .szépen gyara­píthatja a tsz-tagok jövedel­mét. Érdemes ezen elgondol­kodni, de még inkább cseie­Mihók Sándor Növény földrajzi csoportokat alakítanak ki a vácrátóti botanikus kertben A Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus intézeté­ben a múlt év végén láttak hozzá a növényíöldrajzi cso­portok kialakításához. Ha­zánknak ez lesz az első bo­tanikus kertje, ahol egy csoportban lesz látható egy- egy nagyobb tájegység flórá­ja, az illető vidék minden jel­legzetes fája, cserjéje és lágy­szárú növénye. Az egyes ha­zai tájak, többek között a Bükk, a Mátra, a Mecsek nö­vényvilágának számra „kép­viselőjét” kiültették már, a különböző világrészek jelleg­zetes növényföldrajzi csoport­jainak anyagát pedig most gyűjtik. ban csak a falak épségének megóvásával törődtek. Az Országos Műemléki Felügyelőség megkezdte a torony helyreállítását. A számos terv közül Schulek Frigyes elgondolása szerint eredeti formájában hozzák helyre az épületet. A hatszög­letű torony 3,5 méter vastag falát faragott kőkockákkal egészítik ki, belül megépítik a csigalépcsőt és rendbehozzák mind a három-emelet termeit. A több évig tartó építkezésre 5 millió forintot költenek. ÚJ MÓDSZERREL készítik és állítják fel Tó­almáson, az ország legna­gyobb komlótermelő gazdasá­gában, a komlótelep hálóit tartó oszlopokat. A régi be­ton- vagy vasoszlopok he­lyett, amelyeket csak több ember tudott helyére tenni* az újfajta, betonnal kombi­nált, az előzőknél két méter­rel magasabb faoszlopokat két ember tíz percen belül he­lyére tudja állítani. (Csekő felv.l Nyolcezer táska, tízezer öltöny, negyvenezer pár cipő és egyéb újdonságok az iskolai évre Sertésfiaztatóból — tojóház Az Úttörő és Ifjúsági Áru­ház is készül az iskolai évre. Erdős László igazgató elmon- , dotta, hogy elsősorban olyan | iskolai cikkek pótlásáról gon- j dokkodnak, amelyek tavaly ! hiányoztak. A többi között az | idén. már lesz elegendő . rajz­tábla, körző és tréningruha. Eddig az Úttörő Áruháziban r.em lehetett vásárolni úttörő- inget és nyakkendőt. Most már ezeket a cikkeket is fog­ják árusítani. Újdonság lesz a nylon­zacskóban forgalomba ke­rülő füzetcsomag, amelyben az iskolai előírá­soknak megfelelően, osztályok szerint minden füzet megta­lálható. A füzetcsomagból tíz­ezret hoznak forgalomba. Há­romezer töltőtolltartó, ugyan­ennyi töltőtoll, nyolcezer vá­szon-, bőr- és lakktáska kö­zött válogathat a tanuló ifjú­ság. A tankönyvek megóvá­sára 20 mázsa kék borító pa­pír van a raktárban. Bőséges a választék ru­házati cikkekből is. Tizennyolcezer iskolai köpeny, ötezer matrózruha és kö­KÉSZÜLNÉK A TANKÖNYVEK Kilencmillió példányt nyomtatnak az új tanévre Lesz elegendő rajztábla, körző, tréningruha A Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet „ürge- major‘’-jában két régi sertésfiaztatóból korszerű, három­ezer férőhelyes, önetetős, önitatós és trágyagyűjtő-aknával ellátott baromíi-tojóházat épített (MTI-foto: Herczeg István felv.) tény, . 10 000 különböző fiúöl­töny, 20 000 nadrág, 10 000 fianell ing és pizsama, 40 000 pár cipő, a fiúk részére újsze­rű iskolai köpeny, 1J 000 tréningruha vár gazdára. A vásárlás meggyorsítására az apróbb szükségleti cikkek osz­tályán bevezették a pultnál való fizetést és augusztusra, a várható nagy forgalomra eladókat vesznek fel. A zavartalan vásárlás érdeké­ben szükséges, hogy a szülők ne az utolsó napokban, ha­nem már augusztusban szerez­zék be a tanévre szükséges is­kolai cikkeket. Szibéria gyógylevegője Szovjet tudósok egészségügyi, éghajlati szempontból megvizsgál­ták a szibériai irtis és Ob folyók völgyének éghajlatát, s megálla­pították, hogy a levegő ezen a területen különleges gyógyhatású. Különösen jól hasznosítható az idegrendszeri megbetegedések gyógyításánál. Ez a terület éppen annyi napfényt és ibolyántúli su­gárzást kap. mint a leghíresebb, krími üdülőik. A két szibériai folyón hamaro­san megjelennek az úszó üdülők. A kényelmesen berendezett hajók egy-egy üdülési turnus alatt mint­egy 1000 kilométert tesznek meg. A tanév kezdetét megelőző időszakban mindig nagy fel­adatok megoldását követelik a nyomdáktól. Az idén is kilencmillió példányban kell készítendők tankönyveket a I különböző iskolák szamára. Az | állami nyomdaipar 1700 tonna papírt használ fel a tanköny­vekhez. Valamennyi könyvnyomda részt vesz ebben a munká­ban, még a helyiipari vállalatok is, a legnagyobb feladat azonban a Kossuth, az Athenaeum, az Egyetemi, a Franklin, az Ál­lami, a Zrínyi, a Terv és az Alföldi Nyomdára hárul. A nyomdák dolgozói a kongresz- szusi versenyben igyekeznek helytállni; a tankönyvek 60 százaléka júliusig elkészült, a munka dandárja azonban még tart, júliusban és au­gusztusban kell átadniok a to­vábbi 40 százalékot. Az Athenaeum Nyomdában — ahol kétmillió tankönyv készítése várt a dolgozókra — a végső határidőként augusz­tus 28-át jelölték meg, de ezt néhány nappal előre akar­ják hozni és ugyaneddig ki­nyomtatják azt a 124 tonná­nyi tankönyvet is, amelyre utólag vállalkoztak, Ebből az üzemből került ki például a színes, offsetnyomású első­osztályos olvasókönyv. Az idén 230 000-et rendeltek be­lőle, s eddig csaknem 100 000 hagyta el a nyomdát. A Kossuth Nyomdában a 35-féIe tankönyv közül e héten harminc gyártását fejezik be. Az 1 700 000 példányból egy­millió színes, offsetnyomá­sú volt, közöttük az orosz nyelvtan, az ének- és a második osztályosok olvasó­könyve. A 200 OOii példány­ban készülő másodikos olva­sókönyviből csak 40 000-nek a gyártása húzódik át augusz­tusra, de az augusztus 21-i határidő helyett augusztus 15- ig ezeket is átadják, hogy a hónap végéig valamennyi az üzletekbe kerüljön. A jövő hónaipban ezenkívül már vi­szonylag csekély mennyiségűi mindössze 22 000 példányt ki­tevő tankönyv gyártása vár a nyomda dolgozóira. A kong­resszusi versenyben azonban ennek a határidejét is két héttel megrövidítik. Az utób­bi időben a Kossuth Nyomdá­ban minden erőt a tankönyv­gyártásra összpontosítottak éa miután ezt a munkát a terve­zettnél korábban befejezikj időt nyernek ahhoz, hogy tel­jesítsék kongresszusi vállalá­suk másik részét is: 210 ton­nával több papírból készíthes­senek különböző könyveket terven felül; <SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^S/SSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSS/SSj/ySS*SSS*SSSSSS*SSSSSSS7SSSSSSSS^SAfSSSSSSSSSy/S*SSS^SSS*SS^SSSSSSSSySS^S/SSS*SSSSS*SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Községi tanács, isaszeg. A minden falu tanácsházán megtalálható szabványtábla nem árul el semmit, ami a fa­lak mögött van. Pedig ott most izgalom, kíváncsiság, ér­deklődés váltakozik, s min­denki azt latolgatja: vajon milyen ember? Vajon ho­gyan kezdi a munkát? Hogyan jövünk ki vele? S hogyan ért vele szót a község? Két napja van itt. De már sokszor rányitották az ajtót. Tanácstagok, s falubeliek, akik ugyan nem viselnek sem­miféle tisztet, de eljöttek, hogy megnézzék: milyen em­ber is az új elnök. S meg­mondják neki: számítson rá­juk, szívesen segítenek. Tud­ják, hogy nem könnyű elin­dulni, megtenni az első lépé­seket. Bodrogi András messziről került ide. Nyíregyházán a megyei tanácsnál volt sze­mélyzeti előadó. Több fize­tést élvezett, mégis eljött, mert ez a munka közelebb áll hozzá. Tavaly végezte el a Tanács Akadémiát. S az elmélet után most vizsgázni akar a gya­korlatból is. Vállára venni egy község gondját, hogy több legyen Isaszeg, mint eddig AZ ÚJ ELNÖK volt. Hagy az embereknek több okuk legyen mosolyra, örömre. Hivatás? Életcél? Igen. Bodrogi Andrásnak az. S igaza van. Mert tálán az egyik legszebb küldetés ez. Hatan vannak testvérek. Egyikük műszakvezető Diós­győrött. A többiek? De hisz nehéz is lenne felsorolni, hogy mi mindent csinálnak az egy­kori cselédember gyerekei. Az öreg szülők tavaly léptek be a termelőszövetkezetbe Hidas­németiben, a szülőfaluban. Itt kezdett el dolgozni 1932-ban Bodrogi András. Kisegítő díj- nok volt az elöljáróságon; ik­tatott, írt, levelet hordott, s kapott havi húsz pengőt. S látta, hogyan bánnak a fő­jegyző urak a maga fajtája- belivel. — Csak éreztem, de nem tudtam, hogy lehetne másként is — mondja. — 1945-ben fog­ságba kerültem. Két évig vol­tam távol hazulról. Amikor visszatértem, már nemcsak éreztem, hanem tudtam is, hogyan lehet az a ..másként’’. Mondjam azt, hogy ott let­tem marxista? Kicsit sema­tikusan hangzik, de így igaz. Mert sokunknak az volt a nagy nevelőiskolánk. Ahol végre felnyílott a szemünk, s megláttuk, hogy mennyire más az, ha az egyszerű embe­rek maguk intézik sorsukat, s nem bízzák „okos uraikra”. S elkezdődött egy életpálya, amelyben egyetlen közös vo­nás volt: mindenütt embe­rekkel dolgozott, s mindenütt fájt a feje — mások sorsáért. Dolgozott a Földművelés­ügyi Minisztériumban. Máté­szalkán, a megyei tanácsnál osztályvezetőként. Tiszálökön a vízierőmű építésénél mun­kaügyi vezető volt. A me­gyei pártbizottságon instruk­tor, állami gazdaságban párt­titkár. Az ellenforradalom napjai­ban ott volt a karhatalomban, mert tudta, s érezte, hogy amit védeni kell, az a legna­gyobb dolog: az egyszerű em­berek hatalma. Leszerelve a karhatalomtól, járási elnök- helyettes lett Nagykárolyban. Innét került a Tanács Aka­démiára, aztán személyzeti vezető a gépállomások igaz­gatóságán. S most itt van. Hat hónapja nem volt Isaszegnek tanácselnöke. Elődjét leváltották, visszaélt a bizalommal. S hat hónap után Bodrogi András kézbe vette a község irányítását. Hívták, jött. Nem teketóriá­zott. — Jöttek már hozzám. Ta­nácstagok, akik látásból ugyan ismernek, mert bemu­tatkozni voltam már a ta­nácsülésen, de hát beszélni akartak velem. Tudja, ilyen­kor arra számít az embert hogy kérésekkel rohanják meg, hiszen új ember, hátha megígér mindent, s utána már teljesítenie is kell, ha nem akar kutyaszorítóba kerülni. De nem kértek. Hanem taná­csot adtak, hogy mire ügyel­jek, hol kell keményebb kéz, s hol akad olyan tennivalót amj nem tűr halasztást. Jólesett, nagyon jólesett az emberek bizalma az új elnök­nek, aki a messzi Nyírségből nem hozott magával mástt mint az emberek, az embe­rekért végzett munka nagy- nagy szeretetét. Mészáros Ottó Megkezdték a visegrádi Salamon-torony helyreállítását Visegrád egyik nevezetessé­ge a 31 méter magas, 3 emele­tes Salamon-torony, amely a XIII. században a francia la­kótornyok mintájára készült. A híres- épület, amely 360 négyzetméteres alap terüle­tével Európa legnagyobb lakótornya, négyszázötven évig állt teljes épségben, 1702-ben azonban Lipőt csá­szár parancsára a Duna felőii oldalát súlyosan megrongálták, hogy harcra alkalmatlanná te­gyék. Azóta több ízben rendbe . akarták hozni. Schulek Frigyes hírneves építészünk is elkészí­tette az épület helyreállítási tervét, egész mostanáig azon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents