Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-21 / 169. szám
1959. JULIUS 81. KEDD ""zMlrlap 3 ÉLET A RIZSFÖLDEKEN 120 holdon épít új rizstelepekef a sári Kossuth Tsz Gazdagon termő vöröshere-táblák a kimerült talajon MÁR TERMEL AZ ELSŐ KÍSÉRLETI ALGA-ÜZEM A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetében több éves laboA távolból csak széles karimájú szalmakalapokban hajladozó asszonyokat, lányokat látni. Azt hihetné valaki, hogy fürdenek vagy valami újfajta játékkal szórakoznak a Duna—Tisza-közi csatorna partján. Az asszonyokhoz érve azonban kiderül, hogy dolgoznak, méghozzá igen fáradságos módon. A rizsföldeket gyomlálják a sári Kossuth Tsz szorgalmas tagjai. A térdig érő vízben övig tűrték színes szoknyájukat az asszonyok, s mezítláb, vagy gumicsizmában gyomlálják az elárasztott rizstelepeket. — Nehéz munka ez nagyon —- mutat a vízben munkálkodókra Kozsuch Antal, a szövetkezet mezőgazdásza, majd elgondolkozva teszi hozzá: — Sajnos, a gyomlálást és az aratást még nem tudtuk gépesíteni. — Ügy tudom — szóltam közbe —, hogy több gazdaságban már eredményesen használják a rizsarató kombájnokat. — Valóban, ígéretet is kaptunk, hogy a Bugyi Gépállomás kap két rizsarató kombájnt. Errefelénk, a csatorna partján, 20 kilométeres körzetben mintegy 800 holdon termel rizst a bugyi Tes- sedik Tsz, a dabasi Szikra Tsz és mi. — Ki tudnák használni a kombájnokat? — De mennyire! Az idén 150 holdas rizstelepünk van. Képzelje el, mennyi »időbe, pénzbe és verítékbe kerül, míg erről a hatalmas területről kézi erővel, sarlókkal levágjuk a rizst. Mindent beszámolva, szerintem csak a mi szövetkezetünkben évi 200 ezer forint jövedelememelkedést jelentene, ha gabonatábláinkhoz hasonlóan, a rizstelepeken is a sokat tudó kombájnok takarítanák be a termést. Körüljárjuk a rizstelepeket, S figyeljük az itt serénykedő 26 ember ügyes, gyakorlott mozdulatait. Nem látszik rajtuk a fáradság, évődnek egymással s időnként még egy- egy nótát is megeresztenek. De ni-ni? Mit hintenek a vízbe az asszonyok? — A gyomlálással egyidő- ben fejtrágyázzák is a rizst — hallik a felelet. — Egy holdra fele-fele arányban pétisót és ammonszulfátot szórunk ki. — Milyen termésre számítanak? — Az elmúlt évihez hasonló jó közepesre. Ha nem támadja meg a palántákat az aknázómoly és vízilégy álcája, örömünk és jövedelmünk még nagyobb lenne. így, mint látja is, egyes helyeken erősen kiritkították a növényzetet. Az asszonyok ütemes mozdulatai nyomán egyhangúan csobog a zavaros víz, s a gyomok nélkül egészséges zölden mutatják meg magukat a szárasodó palánták. Most még, mint szépítkezés után a nők, kíváncsian gyönyörködhetnek magukban a kövéredő rizsszárak. De nem sokáig. — Jó hónap múlva, augusztus végén, szeptember elején eresztjük le a vizet a telepekről — magyarázza az agronó- mus. — Ha lement a víz, rá öt napra megszikkad a föld s kezdhetjük az aratást. Az eltart kis ideig. Nem zavarjuk tovább az asszonyokat, tovább ballagunk. Turjános, ősi szűzterületre érünk. Méter magas zsombé- kok „díszítik’1 a tájat. Békán meg szöcskén kívül más élőlény még nem taposta ezt a vidéket, talaját nem háborgatta kezdetleges faeke sem. Most meg modern, óriási traktorok szántják, egyengetik a hatalmas területet. A mezőgazdász máris beszélni kezd. — Jövőre 200 holdon termelünk rizst. Ezen, az eddigi legelőnek sem használható réFelhívás a peronoszpóra elleni védekezésre! A Pest megyei Növényvédő Állomás felhívja a szőlő- termelő gazdaságok figyelmét, hogy a peronoszpóra-fertőzés megelőzésére a védekezési munkákat haladéktalanul végezzék el. Permetezésre más'félszázalékos bordói-levet használjanak. a fürtöket pedig rézmészporral porozzák. Tekintettel arra. hogy az elmúlt napokban a megye egész területén hullott megfelelő mennyiségű csapadék, a védekezési munkákat mindenütt el kell végezni. szén 120 holdas új rizstelepeket építünk. Nehezen jár rajta a lánctalpas traktor is, de megéri, nagyszerű rizs terem majd itt. — S mi lesz a régi rizstelepekkel? — Azoknak pihenni kell néhány évig, mert hamar kimerül a talaj termőereje. Ahol tavaly még rizspalánták nézegették magukat a csatorna vízében, ott ma 180 holdon kövér, búja vöröshere várja a kaszálógépeket. — Úgy számítjuk, az elsőéves vöröshere a két kaszálásnál holdanként megad 20 mázsa gazdag tápértékű szénát. A tavaly vetettektől legalább 40 mázsát várunk. Pár év múlva újra rizstelepek zöldülnek a hereföldek helyén. Ezzel egyidejűleg évről évre száz-kétszáz holdakat hódít el a mostoha természettől az ember alkotóereje, mindig kisebb lesz, végül belátható időn belül nyoma sem marad a szűzföldeknek. Már maga a rizstelep is csodálatos valami, hiszen nincs tíz éve, hogy Karcag környéki emberek megtanították a dabasi járás parasztjait a rizstermelésre. Csekő Ágoston ratóriumi kísérletek után alga-üzemet rendeztek be. A kísérleti üzemben az algatenyésztés nagyüzemi módszereit dolgozzák ki és felkutatják a hasznosítási lehetőségeit. Étkezésre algát tenyészteni egyelőre nem kifizetődő, így az üzem elsősorban értékes hatóanyagok, gyógyszer- ipari alapanyagok, valamint baromfitápláléík előállítása céljából termeli az algát. A kísérleti üzem módot ad a különböző alga-törzsek alaposabb megvizsgálására is. Kőkorszakbeli mamiira {csontváz Kijev belvárosának egyik utcájában, földmunkák során kőkorszakbeli mammut- csontvázra bukkantak. Egyes csontokon elszenesedés nyomai láthatók. Ebből arra következtetnek, hogy a lelet helyén már a kőkorszakban is ember lakott. Megindultak az ásatások. Növények segítségével tárják fe! a fémlelőhelyeket Örményországban nemrégiben újabb réz- és molibden- lelőhelyeket fedeztek fel. Az értékes ásványokra az úgynevezett biogeokémiai módszer segítségével bukkantak. A módszer egyik kidolgozója, Dmitrij Maljug professzor a következőket mondotta: A hasznos ásványokat talajtani növényvizsgálatok alapján fedezzük fel. Ismeretes ugyanis, hogy a növény és a talaj meghatározott meny- nyiségű fémet tartalmaz. Ha a kémiai talaj- és növényelemzés során nagyobb fém- tartalommal találkozunk, ez gazdag lelőhelyekre utal. Módszerünk 30 méter mélységig megbízhatóan kimutatja a talaj ásványtartalmát. Ezt a legutóbbi feltárt mo- libden- és rézmezök is bizonyítják. Javul a- szobi járás ellátása A szobi járási népi ellenőrzési bizottság megvizsgálta a járás kereskedelmi ellátottságát, valamint a bolthálózat kulturáltságát A vizsgálatról készült jelentést a Szobi Járási Tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta. Részt vettek az ülésen a járási pártbizottság és a népi ellenőrzési bizottság vezetői, valamint a járás területén üzemelő kereskedelmi vállalatok igazgatói. Bodnár Sándor vb-elnök- helyettes előadói beszédében hangsúlyozta, hogy a járás területének nagy része a Dunakanyarban fekszik, ezért különösen fontos, hegy a szocialista kereskedelem minden igényt. kielégítsen. Részletesen ismertette a vizsgálat megállapításait, majd javaslatokat tett a hibák megszüntetésére. A résztvevők határozatot hoztak, hogy a III. negyedévben a járási tanács v. b. által Szobon rendelkezésükre bocsátott helyiségekben többek között bútor- és textilszaküzle- tet, húsboltot s korszerű szúró- helyiséget rendeznek be. Felülvizsgálják s összehangolják a kenyér, péksütemény, tejtermék megrendeléseket, a választék bővítését és szállítását. A BEKÖTŐÚT VÉGÉN A bekötőút Hennád községből az állomásra' vivő útról ágazik el jobbra. Egyenletes, sima a felülete, apró kövei között még frissen hintve sárgállik a homok, amiből a tájékozatlan idegen is láthatja: új út ez, nem sok kerék gördült még ennek a tetején. Am én nem tájékozatlanul rovom a lépéseket rajta, mert hallottam, alig múlt egy hete, hogy elkészült, s a falu népe ízletes birkavacsora és vidám táncmulatság keretében avatta fel, s azt is tudom, hogy kétezerkétszáz méter hosszú, s a Csemi-féle tanyánál, vagyis jobbanmondva a helybeli Búzakalász Tsz központjánál végződik. Az akácok árnyéka alól jobbról is, meg balról is gondozott, fehérre meszelt tanyaházak tekintenek ki az új útra, amelyen learatott gabonakeresztekkel megrakott szekerek gurulnak a cséplésre kijelölt közös szérű felé, s a szekerek tetején üldögélő parasztok tekintetéből azt olvasom ki: de jó, hogy ideépítették ezt az utat, mindenki jól járt vele — a szövetkezet is, meg az egyéniek is. De nézzük csak, mi van a bekötőút végén? így látszatra jóformán semmi. Azaz, egy közönséges paraszttanya, amilyen erre százszámra látható. Azt, hogy mégsem egészen olyan, mint a többi, csak akkor sejtem, amikor a közelébe érkezem. Mert ugyan melyik gazda tanyája előtt látni egyszerre négy motorkerékpárt, egy gépkocsit, s ki látott már olyan tanyát, amelyikbe, ha a konyhának vélt helyiségbe belépünk, konyha helyett egy barátságosan berendezett, jó hűvös irodában találjuk magunkat? Hát itt pedig ez történt. De ennél még több is, mert szerencsémre Faraga György elnököt és Fábián György főkönyvelőt éppen benn találom. De nem kettesben. Vannak vagy heten. A megyétől, meg a járástól jöttek ki, hogy a bekötőút ünnepélyes áladása után most már a villany bevezetéséről is tárgyaljanak. Mert, ha valami közbe nem jön, szeptember végére villanyuk lesz, a Délmagyarországi Áramszolgáltató vezeti ide Pusztavacsról, a bekötés munkáját meg az Örkényi ktsz vállalta magára. Miközben a hivatalos emberek a könyvelővel tárgyalnak, én az elnökhöz fordulok, s megkérdem, mondaná el, mi újság, hogyan megy a munka a Búzakalászban. A vegevel kezdi. Azzal, hogy az idén már odáig fejlődtek, hogy munkaegységenként húsz forint előleget tudnak fizetni a tagoknak. Ez pedig annak köszönhető, hogy az 57 előtti, de mondhatni, hogy még a tavalyelőtti teljesen külterjes gazdálkodással szemben ma már mindinkább a belterjesség jellemző a szövetkezetre. Példát is mond rá. Kevéske, de azért a tagok számához mégis soknak mondható szántóterületükből az idén öt holdon dohányt, 10 holdon spárgát, két holdon paradicsomot, 24 holdon dinnyét, három holdon borsosmentát, két holdon füzet termelnek, s az említett növényféleségekre szerződést kötöttek, ami biztos piacot, előleget és jó árat jelent a szövetkezetnek. Faraga György külön — s Hozzáteszem, hogy jogos — büszkeséggel beszél az 1800 szerződéses csirkéről, amit már eladtak és a 2000 csirkéről, amit ezekben a napokban adtak át, valamint az 5000 csirkéről, amelynek augusztusi átadására leszerződtek. Ezenkívül 60 darab szerződött bacon-sertésük, s 87 darab ugyancsak szerződött hízómarhájuk van. A legidőszerűbb munkáról, a betakarításról szólván, egy árnyalattal lehangolóbban nyilatkozik. No, nem a várható termésátlaggal van baj, hisz az őszi árpa például a betervezett holdanként! 11 mázsa helyett 16 mazsaval fizet, s a búza ^ miatt sincs miért szégyenhez- § niök. A probléma az aratás ^ gyors lebonyolításával van. A ^ Bugyi Gépállomás ugyanis § szerződésben vállalta a betaka- ^ rítás munkáját, de vállalását^ eddig csak részben teljesítet-^ te, mert a megígért két arató- ^ gép helyett csak egyet kül- ^ dött, de az is rossz, amennyit k dolgozik, ugyanannyit áll is. § Még szerencse, hogy az aratan- | dó gabona nem egyszerre, ha-k nem fokozatosan érik be, s így | a kiesést kézi kaszások beállí- $ fásával pótolni tudják. $ Kimegyünk a tanyaud-| varra. Az elnök ujjal mutogat- ^ ja, mi minden létesült az egy- § kori Cserni-féle tanyán, amely | valamikor mindössze egy szo-s ba-konyhás lakásból, meg egy k rozoga istállóból állott. Most § pedig a régi épületeket egy § harminc férőhelyes tehénistái-k ló, új lóistálló, raktárépület, jó- $ szággondozói lakás, dohány-1 pajta egészíti ki. De mindez® semmi ahhoz a változáshoz ké- ® pest, ami majd a villany be- ^ kapcsolása után következik be. $ S lelkesen magyarázza, hol $ lesz majd a villanymeghajtású § 24 kalapácsos daráló, a bog- § nár- és kovácsműhely, vala-§ mint a motoros szivattyúval ^ felszerelt modern kertészet. k V Almok ezek? Most még igen. k De egy évvel ezelőtt még a be- ^ kötőút is annak tűnt. S íme, k most vígan kocognak rajta a k szekerek — egy boldogabb pa- 5 raszti jövendő felé. Ari Kálmán £ Az országgyűlési képviselőnő Kikillai Sándomét, a Váci Kötöttárugyár varrónőjét még 1953-ban választották meg először képviselőnek. A váci nőtanács elnöke, a váci Hazafias Népfrc-nt elnökségének, az országgyűlés szociális egészségügyi bizottságának tagjai Kikillai Sáncigmé körzetébe 20 község esik, kéthavonként tart fogadóórát, amelyen 40—50 fél keresi fel különféle panaszaival, problémáival. Férje vasesztergályos, művezető. Két gyermek anyja, sok elfoglaltsága, teendői ellenére rendszeresen kijár körzetébe, állandó kapcsolatot tart fenn választóival. A járás egyik legismertebb, legszeretettebb embere. Mint a kötöttárugyár egyik legjobb varrónője, sokszor látja el szaktanácsokkal kolleganőit H“ + A Váci Kötöttárugyár napközi otthonának kicsinyeit rendszeresen látogatja. A napközi létrehozatala az ő nevéhez fűződik Zsíros Andrásmé, a Váci Bélésárugyár dolgozója felkereste panaszával otthonában KikiUainét Az alsógödi Törekvés Tsz kombá.inszérű.jén Török Sándor tsz-elnökkel és Albert Mihály agronőmussa] (MTI-foto — Vigovszki Ferenc felv.)
