Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-21 / 169. szám

ftst

MECl'ÉI

WCirlap

1959. JÜLIUS 21. KEDD

A HELYES ÚTON

A csöppnyi színpadon csiky

Gergely szavai kelnek életre. Szendeváry Kamilla asz- szonyságot Nagy Erzsi személyesíti meg. Mosolygó Menyhért mulatságosan tehetetlen figuráját Stadler Ervin üzemtechnikus. Odalenn a nézőtéren Brellos Feri bácsi — civilben bádogos — árgus szemekkel figyeli minden szavukat. mozdulatukat;

Délelőtt az üzemekben, a gépek mellett találkoztam velük. Munkaruhában, olajos kézzel végezték a dolgukat

Most itt adtak egymásnak randevút, a kicsiny kultúrterem még kisebb színpadán.

Talán, ha három és fél méter a színpad szélessége. Ülőhely legföljebb ha száz akad. Pedig több mint ezer ember dolgozik itt, a Váci Kötöttárugyárban. Többet kellene nyújtani nekik a kultúrából. Megérdemelnék.

Elsősorban színpadot; Nagyobbat. amelyen nem csupán négy-öt ember, de ha kell, tizenöt is elférne. Talán lehetne is. Egy tartóoszlop szűkíti a termet, a színpadot. Igaz, hogy e sorok írója nem építész, nem tud szakszerű tanácsot adni. hogyan segítsenek a műszakiak, a gyár vezetői, mégis bízik abban, hogy van megoldás. Mert ez az oszlop- áthelyezés megérné a fáradságos munkát. Bizonyítékul egy délelőtt elhangzott vita néhány mondatát idézem; Teiszler Ferenc energetikus, a gyári KISZ-szervezet kultúr- felelőse ezt mondta:

— Ügy hiszem, túljutottunk már az indulás nehézségein. Most már ne könnyű operettet, de komolyabb művet tűzzünk a műsorra.

Stadler Ervin (szintén KISZ-vezetőségi tag):

— Azért szükség van még az operettre, a könnyű műfajra is. Fontos az átmenethez; Megkedvel teti a színházat, közönséget toboroz a későbbi komoly műsorokhoz.

Brellos Feri bácsi. üzemi kultúrfelelő®;

— Meg kell találnunk a helyes arányokat a könnyű és a komoly műfaj között. Először azonban legyünk túl az első, nagy próbatételen, az Ingyenélők előadásán .;: (Ezt a négyfelvonásos Csiky Ger- gely-színművet próbálják

most.)

A maga módján mindháromnak igaza van. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy már pedig ezentúl csak drámákat játszanak. De engedményt sem tehetnek, csupán azért, mert a közönség egy része ma még csak a könnyed, szórakoztató műsorokat szereti;

De talán pillanatnyilag nem is ez a legdöntőbb. Inkább az, amely mindhármuk szavából ki csendül: igazi kultúrát nyújtani a gyár dolgozóinak. Ebben megegyeznek még akkor is. ha a részletkérdéseken szenvedélyesen vitatkoznak.

Hogy vitáznak, jó dolog. Ez viszi, lendíti előre a fiatal, alig néhány hónapos múltra visszatekintő színjátszó-csoportot.

Áprilisban alakultak. Az

A másik út: kettős feladatot tűznek ki célul a színjátszók elé. Az egyik csoport háromfelvonásos mű bemutatására készülne. A másik a világszínpad nagy műveiből adna elő egy-egy jelenetet, hogy így azokat is megismertessék a gyár munkásaival, s így kedvet kapjanak ahhoz is, hogy gyakrabban látogassák a főváros prózai színházait.

Mindkét terv nemes és megvalósítható. S egy biztos: jelentős lépést jelent előre a munkások kulturális felemelkedésében. A feladat tehál most az, hogy tovább lépjenek ezen az úton és nem csupán a gyár kulturális életének irányítói, de a gyár vezetői is. Tegyék lehetővé, hogj végre igazi otthont találjanal maguknak a gyáron belül i dolgozók, akiknek legnagyobb része fiatal. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hog; még pezsgőbb, elevenebb kulturális élet teremtődjék i gyárban.

Prtxkner Pál

'^SSSSSSSSrSATSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*

Falu Tamás:

Nyugdíjas

Megjön az utalvány Incselkedőn, csalfán, Minden elsején.

Nem hoz már új vágyat, Az öreg szív bágyadt, Nem deríti fény.

Éldegél magában,

S fordított ruhában Múlnak napjai,

De már az életet Nem lehet, nem lehet Kifordítani.

Kapualj

Csodálatos sorrend, Mindig ugyanaz,

A nyárra az ősz jön, Télre a tavasz.

Heteseső után Napfény záporoz, Ha a jó közeleg, Eltűnik a rossz.

Kapualj a remény: Ha fenn feketül, Az ember szívével Alámenekül.

Pest megyei gyerekek a Balatonnál

egy kicsit. Mert a közmond is azt mondja, hogy mindenütt jó, de...

Hogy a koszt milyen volt, arra hadd idézzem bizonyítékul a búcsútábortűz egyik műsorszámát! Egy pajtás kiállt a középre és elszavalta az alábbi „költeményt”. E vers realitását a gyerekek igazolhatják, akik előző nap ..végigették” a tartalmát.

„Reggelire tea, citrom, vastag sonkával és vajjal. Tízórai: jéghideg tej, hozzá kenyér, nagy karajjal, Ebéd: sárga tyúkhúsleves, töltött csirke, combja, melle, S hogy ne búsuljon magában, krumpli, borsó mellékelve.

Jaj, aztán még jön a torta, teteje megkenve krémmel,

— Almomban se találkoztam ennyi ijesztgető rémmel. Vacsorára burjitpörkölt, s krémet kevert szaki néni... Ilyen koszton, itt, Bogláron, pajtás, ki lehet-e bírni?”

Kibírták.

Gyárfás Endre

Karcsú, szőke teremtés. Ha nem lenne jobbkezén gyűrű, hihetne bárki lánynak is. Pedig már asszony. Igaz, mindössze néhány hónapja.

Addig leglelkesebb tagja volt az üzemi színjátszó csoportnak. Azóta csak be-be- kukkant a kultúrterembe, de távozik is nyomban, arcán apró, bocsánatkérő mosoly. A szeme sarkában viliódzó fájdalom.

Szívesen játszana ma is. De nem lehet. Nem engedi — a férje.

Amikor mégis elment a próbára, fér- je-ura válóperrel fenyegette;

•r- Az asszonynak

VALOOK?

munka után otthon a helye. Amíg lány, ugrálhat, bolondozhat, szerepelhet. Utána csak a gyár és a család! — érvelt.

Másfél évtizeddel ezelőtt még senki sem botránkozott volna meg ezen az indokoláson. Az elmúlt másfél évtized azonban gyökeres változásokat hozott. Többek között

egyenlőséget férfi és nő között.

Az asszonyka élni szeretne ezzel a lehetőséggel. Férje- ura azonban nem engedi. Pedig a színjátszó csoportban

nem ő lett volna az egyetlen férjes asz- szony. Mások szívesen engedik a feleségüket, mert tudják, hogy jó helyre megy, s csak hasznára válik, ha munka után tanul, művelődik; ha kitágul látóköre; ha jobban beleszokik a társaságba; ha emberebb ember válik belőle.

Férj-uram mégis makacs. És önző. Talán éppen ez a nagyobbik baj. Az, hogy 6 maga munka után nem egyszer összejön a barátaival, mialatt az asz- szovy od/ihaza mos,

inkább a kaland- és revűfil- mek irányába tolódik és igen erősen érződik rajta Hollywood bélyege. A lenge öltözetű, szépséges — de nem görög szépségű — lányok hada, Alcinco király amerikai ízlés szerint berendezett fényűző palotája, a kurtizánná előléptetett Circe varázslónő alakja — mind ezt tanúsítja.

A hiba természetesen nem egyedül a forgatókönyv-íróké. Osztozik velük Harold Ros- son, a film rendezője is. Pedig — éppen az idézett szép jelenetekből következően — tehetséges rendező, s ha nem az olcsó kalandokat és a min- denekfölött való látványosságot tűzte volna legfőbb célként, kiváló filmet alkothatott volna Homérosz hőskölteményéből. A rendező azonban leginkább csak az epizódok hitelességére és nem a homéroszi mű szellemének hű tükrözésére törekedett.

Kiváló szereplőgárdát vonultattak fel a film alkotói. Kirk Douglas, Silvana Mag- nono, Anthony Quinn, Rossa- na Pedesta és Franco Inler- lenghi neve fémjelzi a filmet. Sajnos, csak nevük. Játékuk ezúttal jóval tudásuk alatt marad Amilyen remek volt például Anthony Quinn, mint az Országúton című film Zampanója, annyira színtelenül, erőtlenül oldotta meg ezúttal Antiimé szerepét. S ez vonatkozik színésztársaira is.

A film gyönyörű színezésű, látványos alkotás, s talán éppen ezért nagy közönségsikert is arat majd. Ez a siker azonban- ezúttal nem a műnek, csak a tálalási formának szól.

— P —

rssssssssssss^ArsssssYSSssrssssssssssjrrsssy’rrsrssfssrf^sssssssss^ssssrsrjrrsfssssrssssssZ'

X X

| Jog, de kötelesség is j

Tulajdoniképpen a régi szólásmondással kellene kéz- ^

^ deni: „öregember — nem vénember”... De Kiskőrösig ^ János, a jászkarajenői általános iskola köztiszteletben álló ^

^ nyugalmazott igazgatója bizonyára megsértődne, ha öt —^

^ nyolcvan esztendő terhével a vállán — öregembernek me- ^

& részelné valaki is titulálni. Így hát csak a puszta ténye- | két: í

s s

A jászkarajenöiek ragyogóan szép művelődési házat §

^ építettek maguknak. Amikor az épület elkészült, össze- ^

^ hívták a község vezetőit, kiművelt emberfőit, a vállalatok^

^ és különböző társadalmi szervek képviselőit, hogy együt- ^ ^ tesen megválasszák a művelődési ház vezetőségét, a kul- ^ ^ túrház-igazgatóságot. A választásnál szántszándékkal nem ^ ^ javasolták Kiskőrösi Jánost. Korára és sok társadalmi ^ § funkciójára való tekintettel (vöröskeresztes titkár, a gazda-1 ^ kör titkára, a népfront elnökhelyettese, a Magyar—Szót-1 ^ jet Baráti Társaság titkára) úgy vélték, csak megterhelést | S jelentene az idős embernek még egy megbízatás, hiszen j S tudják róla, amit vállal, azt elvégzi, nem szereti a „papír- \ § funkciókat”. §

Kiskőrösi János azonban nem hagyta annyiban a dől- ^

^ got. Panasszal fordult a községi párttitkárhoz. Varga Já- § | noshoz, hogy ő. aki akar és tud is dolgozni, aki egész í § életét a nép művelésének szentelte, miért nem lehet tagja \ | a kultúrotthon-igazgatóságnak. miért nem dolgozhat —$ § amikor itt a nagy lehetőség — a kulturúlódás érdekében? § > ^

Mj sem természetesebb, mint az. hogy Varga elvtárs ^

^ azonnal intézkedett és azóta az idős tanítónak, aki pedig § | megérdemelt nyugalmát élvezhetné, megszaporodtak gond- \

5 Jói, teendői. ^

>

Nem kétséges: az egész község javára válik majd § ^ tevékenysége. Műveltsége, élettapasztalata a fellendülőben | i levő kulturális élet újabb rugója lesz. És mi történt vol- I tűképpen? Semmi egyéb, csak egy ember tudta, érezte, | ^ hogy joga nemcsak jog. hanem kötelesség is. Voltaképpen \ | ezért szólt, ezért követelte jogát, hogy teljesíthesse köte-\ \ lességét.

Az egész ügy nem is érdemelne ennyi szót. ha nem ^ ^ lenne még nagyon sok olyan pedagógusunk, aki úgy véli: ^ ^ csak az a kötelessége, hogy leadja a kötelező mennyiségű | ^ tanórát, azután nincs tovább. A falu vagy város művelő-§ ^ désének ügye már a kultnrotthon-igazgatóra vagy a nép- % S művelési ügyvezetőre tartozik. Nem élnek jogukkal és \ äS ugyanakkor kötelességüket sem teljesítik. §

^ s

Nézem a térképet. Ahány falu. annyi iskola, sokszor- | annyi pedagógus... Ha mindegyik csupán egy csekélu\

^ részt vállalna a felnőtt dolgozók művelődésének előre-§

k mozdításából, szinte egy csapásra kivirulna mindenütt S kultúra virágoskertje. §

> ^

^ Pilisvörösvárott remek német nemzetiségű művészetig

§ csoport működött. Egy-két pedagógus törődött csak vele. § ^ Pedig vannak ott tízegynéhányan. talán többen is. Jász-\ ^ karajenőn, ahol Kiskőrösi János példám biztat, sok nevelő \ | mind a mai napig csak tudomásul veszi, hoav odaért <1^ 5 kulturális forradalom szele, de hogy ehhez a szélhez vi- § | törlésül szegődjenek — arra nem gondoltak ez ideig.\

% Vagy itt vári legnagyobb munkáslakta városunk. Vác. ^ ^ Vajon hány pedagógus vállalt részt olt a népművelésig

% munkából? Sajnálatosan keines. §

s S

Különösen a fiatalok tehetnének ki magukért. De ha ^

| nem is általános jelenség, de gyakori, hogy különösen a \ | f iatal pedagógusok egy része csakis és kizárólag szakmá- ^ jával törődik, elfelejtve, hogy a szülők művelődése, kul-1 ^ turáltsága a ayermékek tanulási eredményeire is kihat, ^ $ mégpedig nemcsak kismértékben. &

^ s

Ezért jelent biztató és egyben intő példát is Kiskőrösig $ János bácsi esete. S

$ G. L. ä!

•S///SSSSS//S/SS/SSySf/f/SS/SSSf/SSSSSSSSf/SSSSSSS//fSS/SSSSSSSSSSS/SSS//SSSS/SS/SS//S/S/Cr

alapító tagok között volt a három jelenlegi vitapartner is.

A Mélyszántás című dráma egyik jelenetével mutatkoztak be első ízben, május elsején. Utána egyfelvonásosokból és énekszámokból állítottak ösz- sze vidám, szórakoztató műsort. Ez volt a kezdet. S nyomban hozzátehetjük: sikeres indulás. Megteremtették az alapját annak a kultúrcsoportnak, amely ma már elég erőt érez magában ahhoz, hogy egy négy felvonésos művet mutasson majd be augusztus 20-án, a váci szabadtéri színpadon.

Ez lesz a nagy erőpróba, amelyről Feri bácsi beszélt, s amelyet akár valamelyik Moliére vagy éppen új magyar színpadi mű követhet;

Szép tervek, de hiba lenne csupán ennyit látni a gyár kulturális életéből. Annak ellenére, hogy nem dicsekedhetnek nagy eredményekkel, mégis sok bíztató jel mutat arra, hogy rövidesen jelentős változásra számíthatunk.

íme néhány kiragadott példa:

A kultúrcsoportba több mint harmincán jelentkeztek.

Már tervezik egy női ének- ^ kar megalakítását, amelyet ^ Bcgányi Tibor zenetanár ve- ^ zetne.

Ezideig három irodalmi dél- $ utánt rendeztek. Pedig sokan ^ azt mondták, hogy megbukik^ ez a kísérlet. Tévedtek. Hét- $ ven-nyolcvan érdeklődő jelent J meg minden alkalommal. ^

Érdemes megvizsgálni, miért | idegenkednek még mindig ^ olyan sokan a komoly műso- ^ roktól;

A gyárban havonta száz- $ százötven színházjegy talált $ gazdára. Sokszor még több is. $ Látszólag nagyszerű ered- $ mény. Csakhogy ..: A száz- 5 ötven jegy közül százhúsz- ^ százharminc az Operett Szín- ^ házba, a Kis Színpadra, a $ Budapest Varietébe és más $ könnyű fajsúlyú színházba 5 szólt. Amikor ennek okát ke- ^ restem, azt felelték rá: ide- ^ genkednek az emberek a drá- i máktól, operáktól. S ezért nem 5 is próbálkoznak változtatni ä ezen. Pedig az irodalmi dél-$ utánok mást mutatnak. Az $ emberek ízlésében, igényeiben ^ bekövetkezett változást. Azt, $ hogy igenis igénylik a na- ^ gyobb művészi élményt jelentő ^ irodalmi műsorokat. Ezt a 5 bontakozó igényt kell most J tovább fejleszteni.

Teiszler Ferencben már 5 megszületett az elhatározás: ^ hogyan tovább. Az ősztől két ^ irányból is megpróbál köze- $ ledni a célhoz. Az egyik: meg- $ szervezik a zenebarátok kö- , rét. Rádiójuk, lemezjátszó-! juk már van, csak a szükséges ^ lemezek hiányoznak. Azt tér- 5 vezik ugyanis, hogy a komoly 5 zene megszerettetése érdé-! kében hanglemezekkel il- 5 lusztrált előadásokat rendez-! nek. Pontos tematikát még! nem dolgoztak ki, de első-! sorban a magyar klasszikus : zenét szeretnék megkedvel-: tetni a dolgozókkal, hogy ne i csupán az operett színház, a! magyarnóta- és tánczene-1 estek jelentsenek számukra j jelentős élrgényt, hanem a balett, az opera és a hangverseny is.

! A balatonboglári SZOT sá- ! tortáborban több Pest me- : jgyei kisfiú nyaralt július el- : i ső felében. A tótól alig tíz j méternyire állt a tábor, egy- jegy sátorban nyolcán alud- j tak. Naponta többször fü- jrödtek, egyszer Badacsonyban j voltak hajóval, máskor hadi- j játékban mérték össze erejű- • j két a fiútáborral, volt aka- j dályverseny, mozi, foci, no j és a kitűnő koszt... egyszó- ! val nagyon jól érezték magu- ! kát.

j Cselőtei Pista Dunakesziről

! először volt gyermeküdülő! ben, pedig már öreg legény:

! kilencedik esztendejét tapossa.

! Apja az Athenaeum Nyomdá! ban hivatalsegéd, édesanyja

! munkásnő a konzervgyárban,

! ahol három műszakban dol! gozik. Pista és három testvé! re napköziben élik le majd1 nem az egész évet. A szülők

! csak 84 forintot fizettek be

! a szakszervezetnek és gyerme! kük két hétig táborozhatott a

i magyar tengernél! Kell ehhez

! kommentár?

>

i Gödöllőről jött a nyolcéves ! Kemény Andris. Édesapja ta- s‘ ! nár Kerepesen, a mama óvó- ^ i dában dolgozik. Andris csak | j a nagymamánál volt eddig | j nyaralni, de most megtudja, S j milyen is az a táborélet, mi | ! az a sátorrend. meg az aka- S I dályverseny, milyen a Balaton ^ ! vize.

! A biai Kárász József 11 | S éves fiú, édesapja vájár, édes- ^ J anyja munkásnő. Hárman ^ I vannak testvérek, és bizony ^ 5 nagy könnyebbség a bányász- ^ $ családnak, hogy a „nagyfiú” ^ $ két hétig üdülhet Bogláron, ^ I testben gyarapodik, élmé- $ $ nyékben gazdagodik. A gye- $ ^ rekek egybehangzó vélemé- $ ^ nye az volt az üdülés végén, $ ^ hogy maradnának még leg- 5 ^ alább két hetet, csak ... hát $ ^ igen: anyuka közelebb volna $

főz, takarít — nem ! számít.

Az asszonyka kény- \ telenségből beletö- \ rődött a dologba. De \ vajon meddig? Erre \ nem gondol a férj- j uram? Meg arra, I hogy előbb vagy i utóbb — éppen ezért — az általa mondva csinált válóokból igazi ok lehet? Hogy az asszony megunja a zsarnokságot?

Ma még könnyen elsimítható ez a látszólag családi ügy. Esetleg úgy, hogy uram bocsá’, a férj is belép a színjátszó csoportba. De holnap, vagy holnapután talán már késő. Az asszonynak is joga van az élethez, a szórakozáshoz, a tanuláshoz.

H

ét szerző keresd a nyolcadikat, az igazit, de j nem találja. Ha humorista > lennék, így kezdeném az ola- > szók színes filmjéről szóló ! kritikát, s nem ok nélkül. A > hét forgatókönyvíró sem ta- > látta meg az igazit, Odüsz- jszeusz eredeti szerzőjét: Ho- j méroszt, elsősorban nem a j történések hitelessége, hanem J a mű szelleme szempontjából.

J Odüsszeusz, a hős hajós, ezer- 5 nyi kaland és furfang atyja ^ mintha elveszett volna a hét $ bába között, s ami megma- > radt belőle, nem mas, mint ^ egy szoknyabolond, nagy ka- I landor.

^ Pedig a film alkotói óriási $ lehetőségekkel rendelkeztek ^ ahhoz, hogy az igazi Odüsz- ^ szeuszt nyújtsák át a néző- ^ nek, már amennyire a film ^ visszaadhatja a görögök ha- ^ talmas eposzát. A díszletek ^ gazdagsága, a legkorszerűbb ^ filmtechnika felvonultatása, a ^ nagy számú és kiváló szerep- ^ lőgárda, a gyönyörű tájak, az ^ eredeti fényképezés — önrna- ^ gáfoan mind szép és jó dolog, ^ együtt azonban — éppen a ^ meghamisított forgatóköny v- ^ bői eredően — nem tud mű- ^ vészit, tökéleteset nyújtani.

^ A részleteiben kiváló film S számos epizódja még sokáig $ emlékezetes marad a néző I számára. Hogy csak néhányat ^ idézzünk: Polifemo, az egy- ^ szemű óriás barlangjában a ^ szőlőtaposési jelenet nagy- $ szerű képsora, Odüsszeusz ^ visszatérése Ithakába vagy a ^ trójai háború felvillantott epi- * zódja. A film egésze mégis

ODÜSSZEUSZ

Színes olasz film