Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-21 / 169. szám

ftst MECl'ÉI WCirlap 1959. JÜLIUS 21. KEDD A HELYES ÚTON A csöppnyi színpadon csiky Gergely szavai kelnek élet­re. Szendeváry Kamilla asz- szonyságot Nagy Erzsi szemé­lyesíti meg. Mosolygó Meny­hért mulatságosan tehetetlen figuráját Stadler Ervin üzem­technikus. Odalenn a nézőté­ren Brellos Feri bácsi — ci­vilben bádogos — árgus sze­mekkel figyeli minden szavu­kat. mozdulatukat; Délelőtt az üzemekben, a gépek mellett találkoztam ve­lük. Munkaruhában, olajos kézzel végezték a dolgukat Most itt adtak egymásnak randevút, a kicsiny kultúr­terem még kisebb színpadán. Talán, ha három és fél mé­ter a színpad szélessége. Ülő­hely legföljebb ha száz akad. Pedig több mint ezer ember dolgozik itt, a Váci Kötött­árugyárban. Többet kellene nyújtani nekik a kultúrából. Megérdemelnék. Elsősorban színpadot; Na­gyobbat. amelyen nem csupán négy-öt ember, de ha kell, ti­zenöt is elférne. Talán lehet­ne is. Egy tartóoszlop szűkíti a termet, a színpadot. Igaz, hogy e sorok írója nem épí­tész, nem tud szakszerű taná­csot adni. hogyan segítsenek a műszakiak, a gyár vezetői, mégis bízik abban, hogy van megoldás. Mert ez az oszlop- áthelyezés megérné a fárad­ságos munkát. Bizonyítékul egy délelőtt elhangzott vita néhány mondatát idézem; Teiszler Ferenc energetikus, a gyári KISZ-szervezet kultúr- felelőse ezt mondta: — Ügy hiszem, túljutot­tunk már az indulás nehéz­ségein. Most már ne könnyű operettet, de komolyabb mű­vet tűzzünk a műsorra. Stadler Ervin (szintén KISZ-vezetőségi tag): — Azért szükség van még az operettre, a könnyű műfaj­ra is. Fontos az átmenethez; Megkedvel teti a színházat, közönséget toboroz a későbbi komoly műsorokhoz. Brellos Feri bácsi. üzemi kultúrfelelő®; — Meg kell találnunk a he­lyes arányokat a könnyű és a komoly műfaj között. Elő­ször azonban legyünk túl az első, nagy próbatételen, az Ingyenélők előadásán .;: (Ezt a négyfelvonásos Csiky Ger- gely-színművet próbálják most.) A maga módján mind­háromnak igaza van. Nem le­het kategorikusan kijelenteni, hogy már pedig ezentúl csak drámákat játszanak. De en­gedményt sem tehetnek, csu­pán azért, mert a közönség egy része ma még csak a könnyed, szórakoztató műso­rokat szereti; De talán pillanatnyilag nem is ez a legdöntőbb. Inkább az, amely mindhármuk sza­vából ki csendül: igazi kultúrát nyújtani a gyár dolgozóinak. Ebben megegyeznek még ak­kor is. ha a részletkérdéseken szenvedélyesen vitatkoznak. Hogy vitáznak, jó dolog. Ez viszi, lendíti előre a fiatal, alig néhány hónapos múltra visszatekintő színjátszó-csopor­tot. Áprilisban alakultak. Az A másik út: kettős felada­tot tűznek ki célul a színját­szók elé. Az egyik csoport háromfelvonásos mű bemuta­tására készülne. A másik a világszínpad nagy műveiből adna elő egy-egy jelenetet, hogy így azokat is megismer­tessék a gyár munkásaival, s így kedvet kapjanak ahhoz is, hogy gyakrabban látogas­sák a főváros prózai színhá­zait. Mindkét terv nemes és meg­valósítható. S egy biztos: je­lentős lépést jelent előre a munkások kulturális felemel­kedésében. A feladat tehál most az, hogy tovább lépje­nek ezen az úton és nem csu­pán a gyár kulturális életé­nek irányítói, de a gyár veze­tői is. Tegyék lehetővé, hogj végre igazi otthont találjanal maguknak a gyáron belül i dolgozók, akiknek legna­gyobb része fiatal. Ez feltét­lenül szükséges ahhoz, hog; még pezsgőbb, elevenebb kul­turális élet teremtődjék i gyárban. Prtxkner Pál '^SSSSSSSSrSATSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Falu Tamás: Nyugdíjas Megjön az utalvány Incselkedőn, csalfán, Minden elsején. Nem hoz már új vágyat, Az öreg szív bágyadt, Nem deríti fény. Éldegél magában, S fordított ruhában Múlnak napjai, De már az életet Nem lehet, nem lehet Kifordítani. Kapualj Csodálatos sorrend, Mindig ugyanaz, A nyárra az ősz jön, Télre a tavasz. Heteseső után Napfény záporoz, Ha a jó közeleg, Eltűnik a rossz. Kapualj a remény: Ha fenn feketül, Az ember szívével Alámenekül. Pest megyei gyerekek a Balatonnál egy kicsit. Mert a közmond is azt mondja, hogy minde­nütt jó, de... Hogy a koszt milyen volt, arra hadd idézzem bizonyí­tékul a búcsútábortűz egyik műsorszámát! Egy pajtás ki­állt a középre és elszavalta az alábbi „költeményt”. E vers realitását a gyerekek igazolhatják, akik előző nap ..végigették” a tartalmát. „Reggelire tea, citrom, vastag sonkával és vajjal. Tízórai: jéghideg tej, hozzá kenyér, nagy karajjal, Ebéd: sárga tyúkhúsleves, töltött csirke, combja, melle, S hogy ne búsuljon magában, krumpli, borsó mellékelve. Jaj, aztán még jön a torta, teteje megkenve krémmel, — Almomban se találkoztam ennyi ijesztgető rémmel. Vacsorára burjitpörkölt, s krémet kevert szaki néni... Ilyen koszton, itt, Bogláron, pajtás, ki lehet-e bírni?” Kibírták. Gyárfás Endre Karcsú, szőke te­remtés. Ha nem lenne jobbkezén gyű­rű, hihetne bárki lánynak is. Pedig már asszony. Igaz, mindössze néhány hónapja. Addig leglelkesebb tagja volt az üzemi színjátszó csoportnak. Azóta csak be-be- kukkant a kultúr­terembe, de távozik is nyomban, arcán apró, bocsánatkérő mosoly. A szeme sarkában viliódzó fájdalom. Szívesen játszana ma is. De nem lehet. Nem engedi — a férje. Amikor mégis el­ment a próbára, fér- je-ura válóperrel fe­nyegette; •r- Az asszonynak VALOOK? munka után otthon a helye. Amíg lány, ugrálhat, bolondoz­hat, szerepelhet. Utána csak a gyár és a család! — ér­velt. Másfél évtizeddel ezelőtt még senki sem botránkozott volna meg ezen az indokoláson. Az el­múlt másfél évtized azonban gyökeres változásokat hozott. Többek között egyenlőséget férfi és nő között. Az asszonyka él­ni szeretne ezzel a lehetőséggel. Férje- ura azonban nem en­gedi. Pedig a szín­játszó csoportban nem ő lett volna az egyetlen férjes asz- szony. Mások szí­vesen engedik a fe­leségüket, mert tud­ják, hogy jó helyre megy, s csak hasz­nára válik, ha mun­ka után tanul, mű­velődik; ha kitágul látóköre; ha jobban beleszokik a társa­ságba; ha emberebb ember válik belőle. Férj-uram mégis makacs. És önző. Ta­lán éppen ez a na­gyobbik baj. Az, hogy 6 maga munka után nem egyszer összejön a barátai­val, mialatt az asz- szovy od/ihaza mos, inkább a kaland- és revűfil- mek irányába tolódik és igen erősen érződik rajta Holly­wood bélyege. A lenge öltö­zetű, szépséges — de nem gö­rög szépségű — lányok hada, Alcinco király amerikai ízlés szerint berendezett fényűző palotája, a kurtizánná előlép­tetett Circe varázslónő alakja — mind ezt tanúsítja. A hiba természetesen nem egyedül a forgatókönyv-íróké. Osztozik velük Harold Ros- son, a film rendezője is. Pe­dig — éppen az idézett szép jelenetekből következően — tehetséges rendező, s ha nem az olcsó kalandokat és a min- denekfölött való látványossá­got tűzte volna legfőbb cél­ként, kiváló filmet alkotha­tott volna Homérosz hősköl­teményéből. A rendező azon­ban leginkább csak az epizó­dok hitelességére és nem a homéroszi mű szellemének hű tükrözésére törekedett. Kiváló szereplőgárdát vo­nultattak fel a film alkotói. Kirk Douglas, Silvana Mag- nono, Anthony Quinn, Rossa- na Pedesta és Franco Inler- lenghi neve fémjelzi a filmet. Sajnos, csak nevük. Játékuk ezúttal jóval tudásuk alatt marad Amilyen remek volt például Anthony Quinn, mint az Országúton című film Zampanója, annyira színtele­nül, erőtlenül oldotta meg ez­úttal Antiimé szerepét. S ez vonatkozik színésztársaira is. A film gyönyörű színezésű, látványos alkotás, s talán ép­pen ezért nagy közönségsikert is arat majd. Ez a siker azon­ban- ezúttal nem a műnek, csak a tálalási formának szól. — P — rssssssssssss^ArsssssYSSssrssssssssssjrrsssy’rrsrssfssrf^sssssssss^ssssrsrjrrsfssssrssssssZ' X X | Jog, de kötelesség is j Tulajdoniképpen a régi szólásmondással kellene kéz- ^ ^ deni: „öregember — nem vénember”... De Kiskőrösig ^ János, a jászkarajenői általános iskola köztiszteletben álló ^ ^ nyugalmazott igazgatója bizonyára megsértődne, ha öt —^ ^ nyolcvan esztendő terhével a vállán — öregembernek me- ^ & részelné valaki is titulálni. Így hát csak a puszta ténye- | két: í s s A jászkarajenöiek ragyogóan szép művelődési házat § ^ építettek maguknak. Amikor az épület elkészült, össze- ^ ^ hívták a község vezetőit, kiművelt emberfőit, a vállalatok^ ^ és különböző társadalmi szervek képviselőit, hogy együt- ^ ^ tesen megválasszák a művelődési ház vezetőségét, a kul- ^ ^ túrház-igazgatóságot. A választásnál szántszándékkal nem ^ ^ javasolták Kiskőrösi Jánost. Korára és sok társadalmi ^ § funkciójára való tekintettel (vöröskeresztes titkár, a gazda-1 ^ kör titkára, a népfront elnökhelyettese, a Magyar—Szót-1 ^ jet Baráti Társaság titkára) úgy vélték, csak megterhelést | S jelentene az idős embernek még egy megbízatás, hiszen j S tudják róla, amit vállal, azt elvégzi, nem szereti a „papír- \ § funkciókat”. § Kiskőrösi János azonban nem hagyta annyiban a dől- ^ ^ got. Panasszal fordult a községi párttitkárhoz. Varga Já- § | noshoz, hogy ő. aki akar és tud is dolgozni, aki egész í § életét a nép művelésének szentelte, miért nem lehet tagja \ | a kultúrotthon-igazgatóságnak. miért nem dolgozhat —$ § amikor itt a nagy lehetőség — a kulturúlódás érdekében? § > ^ Mj sem természetesebb, mint az. hogy Varga elvtárs ^ ^ azonnal intézkedett és azóta az idős tanítónak, aki pedig § | megérdemelt nyugalmát élvezhetné, megszaporodtak gond- \ 5 Jói, teendői. ^ > Nem kétséges: az egész község javára válik majd § ^ tevékenysége. Műveltsége, élettapasztalata a fellendülőben | i levő kulturális élet újabb rugója lesz. És mi történt vol- I tűképpen? Semmi egyéb, csak egy ember tudta, érezte, | ^ hogy joga nemcsak jog. hanem kötelesség is. Voltaképpen \ | ezért szólt, ezért követelte jogát, hogy teljesíthesse köte-\ \ lességét. Az egész ügy nem is érdemelne ennyi szót. ha nem ^ ^ lenne még nagyon sok olyan pedagógusunk, aki úgy véli: ^ ^ csak az a kötelessége, hogy leadja a kötelező mennyiségű | ^ tanórát, azután nincs tovább. A falu vagy város művelő-§ ^ désének ügye már a kultnrotthon-igazgatóra vagy a nép- % S művelési ügyvezetőre tartozik. Nem élnek jogukkal és \ äS ugyanakkor kötelességüket sem teljesítik. § ^ s Nézem a térképet. Ahány falu. annyi iskola, sokszor- | annyi pedagógus... Ha mindegyik csupán egy csekélu\ ^ részt vállalna a felnőtt dolgozók művelődésének előre-§ k mozdításából, szinte egy csapásra kivirulna mindenütt S kultúra virágoskertje. § > ^ ^ Pilisvörösvárott remek német nemzetiségű művészetig § csoport működött. Egy-két pedagógus törődött csak vele. § ^ Pedig vannak ott tízegynéhányan. talán többen is. Jász-\ ^ karajenőn, ahol Kiskőrösi János példám biztat, sok nevelő \ | mind a mai napig csak tudomásul veszi, hoav odaért <1^ 5 kulturális forradalom szele, de hogy ehhez a szélhez vi- § | törlésül szegődjenek — arra nem gondoltak ez ideig.\ % Vagy itt vári legnagyobb munkáslakta városunk. Vác. ^ ^ Vajon hány pedagógus vállalt részt olt a népművelésig % munkából? Sajnálatosan keines. § s S Különösen a fiatalok tehetnének ki magukért. De ha ^ | nem is általános jelenség, de gyakori, hogy különösen a \ | f iatal pedagógusok egy része csakis és kizárólag szakmá- ^ jával törődik, elfelejtve, hogy a szülők művelődése, kul-1 ^ turáltsága a ayermékek tanulási eredményeire is kihat, ^ $ mégpedig nemcsak kismértékben. & ^ s Ezért jelent biztató és egyben intő példát is Kiskőrösig $ János bácsi esete. S $ G. L. ä! •S///SSSSS//S/SS/SSySf/f/SS/SSSf/SSSSSSSSf/SSSSSSS//fSS/SSSSSSSSSSS/SSS//SSSS/SS/SS//S/S/Cr alapító tagok között volt a három jelenlegi vitapartner is. A Mélyszántás című dráma egyik jelenetével mutatkoztak be első ízben, május elsején. Utána egyfelvonásosokból és énekszámokból állítottak ösz- sze vidám, szórakoztató mű­sort. Ez volt a kezdet. S nyom­ban hozzátehetjük: sikeres in­dulás. Megteremtették az alap­ját annak a kultúrcsoportnak, amely ma már elég erőt érez magában ahhoz, hogy egy négy felvonésos művet mutasson majd be augusztus 20-án, a váci szabadtéri színpadon. Ez lesz a nagy erőpróba, amelyről Feri bácsi beszélt, s amelyet akár valamelyik Moliére vagy éppen új ma­gyar színpadi mű követhet; Szép tervek, de hiba lenne csupán ennyit látni a gyár kulturális életéből. Annak el­lenére, hogy nem dicsekedhet­nek nagy eredményekkel, mégis sok bíztató jel mutat arra, hogy rövidesen jelentős változásra számíthatunk. íme néhány kiragadott pél­da: A kultúrcsoportba több mint harmincán jelentkeztek. Már tervezik egy női ének- ^ kar megalakítását, amelyet ^ Bcgányi Tibor zenetanár ve- ^ zetne. Ezideig három irodalmi dél- $ utánt rendeztek. Pedig sokan ^ azt mondták, hogy megbukik^ ez a kísérlet. Tévedtek. Hét- $ ven-nyolcvan érdeklődő jelent J meg minden alkalommal. ^ Érdemes megvizsgálni, miért | idegenkednek még mindig ^ olyan sokan a komoly műso- ^ roktól; A gyárban havonta száz- $ százötven színházjegy talált $ gazdára. Sokszor még több is. $ Látszólag nagyszerű ered- $ mény. Csakhogy ..: A száz- 5 ötven jegy közül százhúsz- ^ százharminc az Operett Szín- ^ házba, a Kis Színpadra, a $ Budapest Varietébe és más $ könnyű fajsúlyú színházba 5 szólt. Amikor ennek okát ke- ^ restem, azt felelték rá: ide- ^ genkednek az emberek a drá- i máktól, operáktól. S ezért nem 5 is próbálkoznak változtatni ä ezen. Pedig az irodalmi dél-$ utánok mást mutatnak. Az $ emberek ízlésében, igényeiben ^ bekövetkezett változást. Azt, $ hogy igenis igénylik a na- ^ gyobb művészi élményt jelentő ^ irodalmi műsorokat. Ezt a 5 bontakozó igényt kell most J tovább fejleszteni. Teiszler Ferencben már 5 megszületett az elhatározás: ^ hogyan tovább. Az ősztől két ^ irányból is megpróbál köze- $ ledni a célhoz. Az egyik: meg- $ szervezik a zenebarátok kö- , rét. Rádiójuk, lemezjátszó-! juk már van, csak a szükséges ^ lemezek hiányoznak. Azt tér- 5 vezik ugyanis, hogy a komoly 5 zene megszerettetése érdé-! kében hanglemezekkel il- 5 lusztrált előadásokat rendez-! nek. Pontos tematikát még! nem dolgoztak ki, de első-! sorban a magyar klasszikus : zenét szeretnék megkedvel-: tetni a dolgozókkal, hogy ne i csupán az operett színház, a! magyarnóta- és tánczene-1 estek jelentsenek számukra j jelentős élrgényt, hanem a balett, az opera és a hangver­seny is. ! A balatonboglári SZOT sá- ! tortáborban több Pest me- : jgyei kisfiú nyaralt július el- : i ső felében. A tótól alig tíz j méternyire állt a tábor, egy- jegy sátorban nyolcán alud- j tak. Naponta többször fü- jrödtek, egyszer Badacsonyban j voltak hajóval, máskor hadi- j játékban mérték össze erejű- • j két a fiútáborral, volt aka- j dályverseny, mozi, foci, no j és a kitűnő koszt... egyszó- ! val nagyon jól érezték magu- ! kát. j Cselőtei Pista Dunakesziről ! először volt gyermeküdülő­! ben, pedig már öreg legény: ! kilencedik esztendejét tapossa. ! Apja az Athenaeum Nyomdá­! ban hivatalsegéd, édesanyja ! munkásnő a konzervgyárban, ! ahol három műszakban dol­! gozik. Pista és három testvé­! re napköziben élik le majd­1 nem az egész évet. A szülők ! csak 84 forintot fizettek be ! a szakszervezetnek és gyerme­! kük két hétig táborozhatott a i magyar tengernél! Kell ehhez ! kommentár? > i Gödöllőről jött a nyolcéves ! Kemény Andris. Édesapja ta- s‘ ! nár Kerepesen, a mama óvó- ^ i dában dolgozik. Andris csak | j a nagymamánál volt eddig | j nyaralni, de most megtudja, S j milyen is az a táborélet, mi | ! az a sátorrend. meg az aka- S I dályverseny, milyen a Balaton ^ ! vize. ! A biai Kárász József 11 | S éves fiú, édesapja vájár, édes- ^ J anyja munkásnő. Hárman ^ I vannak testvérek, és bizony ^ 5 nagy könnyebbség a bányász- ^ $ családnak, hogy a „nagyfiú” ^ $ két hétig üdülhet Bogláron, ^ I testben gyarapodik, élmé- $ $ nyékben gazdagodik. A gye- $ ^ rekek egybehangzó vélemé- $ ^ nye az volt az üdülés végén, $ ^ hogy maradnának még leg- 5 ^ alább két hetet, csak ... hát $ ^ igen: anyuka közelebb volna $ főz, takarít — nem ! számít. Az asszonyka kény- \ telenségből beletö- \ rődött a dologba. De \ vajon meddig? Erre \ nem gondol a férj- j uram? Meg arra, I hogy előbb vagy i utóbb — éppen ezért — az általa mondva csinált válóokból igazi ok lehet? Hogy az asszony megunja a zsarnokságot? Ma még könnyen elsimítható ez a lát­szólag családi ügy. Esetleg úgy, hogy uram bocsá’, a férj is belép a színjátszó csoportba. De hol­nap, vagy holnap­után talán már késő. Az asszonynak is jo­ga van az élethez, a szórakozáshoz, a ta­nuláshoz. H ét szerző keresd a nyol­cadikat, az igazit, de j nem találja. Ha humorista > lennék, így kezdeném az ola- > szók színes filmjéről szóló ! kritikát, s nem ok nélkül. A > hét forgatókönyvíró sem ta- > látta meg az igazit, Odüsz- jszeusz eredeti szerzőjét: Ho- j méroszt, elsősorban nem a j történések hitelessége, hanem J a mű szelleme szempontjából. J Odüsszeusz, a hős hajós, ezer- 5 nyi kaland és furfang atyja ^ mintha elveszett volna a hét $ bába között, s ami megma- > radt belőle, nem mas, mint ^ egy szoknyabolond, nagy ka- I landor. ^ Pedig a film alkotói óriási $ lehetőségekkel rendelkeztek ^ ahhoz, hogy az igazi Odüsz- ^ szeuszt nyújtsák át a néző- ^ nek, már amennyire a film ^ visszaadhatja a görögök ha- ^ talmas eposzát. A díszletek ^ gazdagsága, a legkorszerűbb ^ filmtechnika felvonultatása, a ^ nagy számú és kiváló szerep- ^ lőgárda, a gyönyörű tájak, az ^ eredeti fényképezés — önrna- ^ gáfoan mind szép és jó dolog, ^ együtt azonban — éppen a ^ meghamisított forgatóköny v- ^ bői eredően — nem tud mű- ^ vészit, tökéleteset nyújtani. ^ A részleteiben kiváló film S számos epizódja még sokáig $ emlékezetes marad a néző I számára. Hogy csak néhányat ^ idézzünk: Polifemo, az egy- ^ szemű óriás barlangjában a ^ szőlőtaposési jelenet nagy- $ szerű képsora, Odüsszeusz ^ visszatérése Ithakába vagy a ^ trójai háború felvillantott epi- * zódja. A film egésze mégis ODÜSSZEUSZ Színes olasz film

Next

/
Thumbnails
Contents