Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-18 / 167. szám
FF ST MEG* l^CirlaP 1959. JÚLIUS 18. SZOMBAT Megkezdeni, megtartani, nagyobbítani A kombájn bent áll a tsz udvarán. A férfiak a száradó árpát forgatják és zsákolják. Az asszonyok a nagy dologban elmaradt házimunkát pótolják, meg ma ebédet is főznek. A gyerekek ott lábatlankodnak a konyhán, s a nyitott ajtón behúzódó aprójószágot hajku- rásszák; Az eső szusszanásnyi időt engedélyezett Letkésen is, a Bástya Termelőszövetkezetben. Kolozs János, a párttitkár — középtermetű, széles vállú, szőke, kerek képű férfi —, szalonnát bicskáz, fehér kenyérrel. Glázer László, az elnök, mintha formára öccse volna a párttitkámak, számol és az írógépbe papírt húz be. Jelentést készít. A beszélgetés a pártszervezetre terelődik, amelynek munkáját természetszerűen összekapcsolják a tsz minden munkájával; — Sokat vitatkoztunk itt azon, hogy mi az igazi pártmunka, vagy mitől lesz erősebb a párt? Megy-e a szocializmus építése csak magyarázkodással? Ezt Kolozs János mondja, töprengve, redőkbe vont homlokkal, cigarettára gyújtva. — Azt hiszem, nem. Mert a mi beszédünk — itt az emberek között, akik engem születésem óta ismernek —, nem sokat tesz, ha a munkámat lenézik. A szóban mondott igazság csak akkor igazság, ha cselekszed is, hogy az legyen.- — Január elsején jöttem ide elnöknek — tolja félre az írógépet Glázer László elnök és felét könyökére támaszkodva, Válla közé húzott fejjel csendesen kezdi; — Nem fogadtak a legjobb szívvel. Volt olyan, aki azt mondta: „ Mit keres ez közöttünk? Parancsolgatni ’jött?!” Azt válaszoltam: „A munkámat nézzétek. Az után Cipher az ember.” — Mosolyog- fejőst már nincs baj. De ne- BSK-voIt az eleje . *. • Teherautózaj hallatszik kívülről. A terményforgalmi szállítja a bezsákolt árpát. A tavaszi 15 mázsát adott holdanként. Jövés-menés szakítja meg a beszélgetést, amelyet a párttitkár így folytat: — 1948 óta vagyok ebben a szövetkezetben, apámmal és az öcsémmel családostul. Volt már ennek 110 tagja is, meg nagyobb pártszervezete. Most a 31 tsz-tagból csak kilencen vagyunk a pártszervezetben. Nem mondom, hogy eok ez a kilenc kommunista vagy kevés ... A munkát nézzük, amit elvégez. Ahogy Glázer Laci mondja, nehéz volt, amíg rátaláltunk, hogyan is kell csinálni nekünk a dolgokat. Mert a pártonkí- vüliek várnak tőlünk valamit. Azt mondja itt a nép: „Üres kamrának bolondul a gazdasszonya!” Hátha a tsz nem tud osztani, akkor hiába a szép szó az összefogásról, a nagyüzemről, a boldogulás igazságáról. Akár a pap prédikálná a mennyországot. Egyre megy! Ügy gondoltuk, hogy jobb lesz, ha a munkával kezdjük az igazunk bizonyítását. Ha azt látják, hogy a kommunista tunya, hanyag, akkor hiába a szó. Az is. hogy venné ki magát, ha csak azt mondjuk: „Ezt így csináld”, én meg kimaradok belőle. Vagy miért jönnének a tsz-be. ha azok, akik elsőnek akarják a közöst, csak az akaratnál maradnak .;; Ezt beszélgettük meg a télen, amikor a tervet csináltuk. így fogtunk hozzá a pártmunkához is. Most biztos lábon áll mind a kilenc kommunista. — Itt van például a júniusi taggyűlés — veszi át a szót Glázer elvtárs. — 150 hold le- gelőak és rétünk van. Itt, az Ipoly völgyében szép volt a fű. De gyorsan kellett kaszálni, forgatni, gyűjteni, kazlaz- pi. Féltünk az esőtől. Töbfc mint tíz vagon szénánk lett, Á taggyűlés ezt tárgyalta, Meghívtuk rá Juhász Sándort, Laczkó Józsefet, Kovács Ferencet, meg Csernácz- ki Ferencet. Négy párton- kívülit, a négy legjobb mun kást. Hadd hallják, mit, hogyan akarunk, s ők is mondják el, mit gondolnak, hátha jobb beosztással előbb végzünk. — Ezekkel az elvtársakkal már úgy számolunk, hogy közénk hívjuk őket. De előbb még tőlük is azt kívánjuk, hogy elsők legyenek kezdéskor, utolsók végzéskor. Napközben meg olyanok legyenek, mint az apám, aki már éjjeliőr — betöltötte a hatvanat —, mégis a taggyűlésen azt mondta: ő lesz az első kaszás a szénavágásnál. Tartotta is a szavát. De még az aratásból is alaposan kivette a részét. Úgy emlegeti az apját Kolozs János párttitkár, mint aki arra is büszke, hogy ilyen embernek a fia, meg ilyen kommunista van az ő pártszervezetében. Nemcsak a tsz mostani, hanem a Bástya régi tagjai, de egész Letkés dolgozó parasztjai igen-igen figyelik, mit csinál a pártszervezet, milyen lesz a „bizonyítvány" ? Ki járt jobban Aki bent maradt a tsz-ben, vagy aki maga küszködik újra. Glázer László elnök fejből sorolja: — 1958-ban 34 forintot fizetett a tsz munkaegységenként, most meglesz az 50 forint. Eddig minden hónapban munkaegységenként 15 forint előleget adtunk. 210 holdat kombájn arat le. Búzából 13 mázsára számítunk, zabból kilencet holdanként, dinnyéből 100 ezer forintot veszünk be, a barackot a MÉK-nek adtuk el. A fejési átlagunk 9.6 liter. Ez kevés, erre ráfizetünk. Az őszi mező- gazdasági kiállításon törzskönyvezett teheneket akarunk venni. Lassan kicseréljük az egész állományt. A hibridkukoricánkat most kapáljuk harmadszor. Van másodvetésű silónak valónk is. Jövőre pedig az Ipoly vizét öntözésre akarjuk használni, mert ha megkezdődik a Dunai Vízmű építése. kell a zöldféle, a gyümölcs, a hús a munkásoknak. Szóval — emeli fel a hangját —, az egyéni paraszt nemigen dobálhat a szemünkre hanyagságot, — így gyűjtjük az agitációs érveket — nevet Kolozs elvtárs —, mert közben-közben kijönnek a tsz földjére szétnézni. Nem maradhatunk alul! Az oktatás, a tanulás kérdéséről restellkedve mondja a párttitkár: — A múlt évben nem maradtunk le, mert el sem kezdtük. De most kész az új terv. Tizennégyen már jelentkeztek. Glázer elvtárs — aki agronó- mus — politikai és mezőgazdasági ismereteket tanít majd. Azt szeretnénk, ha a tsz kommunistái megismernék az igazi mezőgazdasági nagyüzem belső szervezését és abban az ő helyüket, tennivalójukat. Szeretnénk biztosan a két lábunkon állni szakmailag és politikailag is. A jövő esztendőben még nagyobb feladatunk lesz. Amit megkezdtünk, azt nemcsak megtartani, erősíteni, hanem nagyobbítani is akarjuk. Mert amihez nem teszünk hozzá, az elfogy. Ehhez pedig sok erőfeszítés, nagy akarat kell. Meg sok tudás. Mert aki élesebben akar látni, annak nem elég aprólékosan a környezetét ismerni. Nem elég csak emlékezni arra, ami volt és ismerni azt, ami van, hanem azt is láttatni kell, hogy mi lesz velünk, belőlünk, a világból. Láttatni pedig csak az tud, aki tanul. Déry Károly aktuális furcsaságok Századmilligramm súlyú tárgyak mérése Két berlini mérnök olyan ér- ^ zékeny mérleget szerkesztett, $ amelyen századimilligramm ^ súlyú tárgyak tízmilliomod ^ gramm pontossággal mérhe- 5 tők. & s televíziós kamera a gyomorban ^ 5 Ausztráliai orvosok apró te-§ levíziós kamerát készítettek,% amelyet a beteg lenyel; a ka-§ mera segítségével az orvos a \ képernyőn láthatja a páciens^ gyomor-bélrendszerét. $ Az eszkimók hallják ^ az északi fénvi 5 I Az eszkimók nemcsak látják, ^ de hallják is az északi fényt és alig tudják elhinni, hogy aí sarki expedíciók tagjai csak az $ érdekes fényjelenséget látják, $ de fülük nem képes felfogni a $ kísérő hangjelenségeket. SEB — HEG NÉLKÜL 1 A pekingi kórház orvosai új ^ technikával gyógyítják a sebe- § két: összevarrás vagy kapcsok^ helyett különleges „gumikenő csőt” használnak; nem maradj heg, s az új eljárás teljesen ^ fájdalommentés.Harmat Gyuláné, Mák József né és Csillag György elnök kipróbálják a fából készült kis gyermekvonatot \ tavalyi terület több mint kétszeresén állítanak elő hibridkukorica vetőmagot az állami gazdaságok Megkezdődött a címerezés A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók- az idén használtak először jelen- tősebb mennyiségben hibrid- kukorica vetőmagot. A terméskilátások alapját ítélve, a hibridmagvak beváltják a hozzájuk fűzött reményeket és két-három mázsával magasabb termést adnak holdanként. A hibridkukorica- magvakat előállító állami gazdaságok felkészültek a növekvő igények kielégítésére és a tavalyi terület több, mint kétszeresén összesen 19 600 holdon állítanak elő az idén hibridkukorica vetőmagot. A területi növekedésen túlmenően lényegesen növelték a holdankénti növényszámot is. A kukorica fejlődésére az utóbbi hetek meleg időjárása rendkívül kedvező hatással volt és a jó termést Ígérő tábIákon megkezdték a címere-^ zést. A déli megyékben egyesi üzemegységekben már el is| végezték ezt a vetőmag minő-^ sége szempontjából rendkívül J kényes munkát. A legkedve-l zőbb időt kihasználva, a gazdaságok az összes kézi munkaerőt a hibridmagot termő területekre összpontosítják, s több helyen egyetemi hallgatók és középiskolások is segítik a halasztást nem tűrő' munkát. Az idén a választék is bővül, mert a Martonvásári 5-ös fajta mellett jelentős nagyságú területeken állítják elő a Mar- tonvásári 1-es, hosszabb tenyészidejű hibridet is, amely a déli megyékben nagyobb terméseredmények elérésére alkalmas. A bizottság tagjai a gyermekeknek is bemutatják az új játékokat, $ megfigyelik a kicsinyek „véleményét” (MTI-foto — Marosi László felv.) Egyenként csépelik a nemesített gabonakalászokat a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben A Duna—Tisza- közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet kutatói is megkezdték a nemesített kísérleti gabonák termésének betakarítását. A több, mint tízezer keresztezésből származó gabonafajták termését külön-külön kell ösze- gyűjteni. Ez a munka nagy körültekintést kíván. Minden egyes parcellában speciális kis géppel egyenként csépelik el a kalászokat. A Fleischmann búza és a rozs hibridjeit például 84 parcellán figyelték meg. A kísérleti parcellákról begyűjtött, nagy gonddal kicsépelt gabonafajták közül válogatják ki a jövő évben nemesítésre szánt fajtákat. Ezek között van a már köztermesztésben levő rozs, amelynek további javításán dolgoznak a kutatók; Vizsgálják a játékokat A játékfelülvizsgáló bizottság 1952 óta működik. Tel- ^ adata az új játékok minőségi, pedagógiai, egészségügyi és ^ esztétikai felülvizsgálása. Az új játékok a bizottság jóvá- i hagyása után kerülnek forgalomba. EGY ABBAMARADT VASADI ÉPÍTKEZÉS TANULSÁGAI [ Vasadon féligkész épület áll, j néhány nap óta nem dolgozik S rajta senki. Tetőzetéről mind- j össze a cserép hiányzik, falai- | ról a vakolat, szobáiból a pad- ! ló és még se villany-, se víz- ! vezeték nincsen benne. Egyéb- ! ként kész és építése állítólag ! még a nyáron teljesen befeje- ! 7.ődött volna. * Csakhogy az ! építkezés folytatását az Építés- ! ügyi Minisztérium megtiltotta. > Abba is maradt nyomban a ! munka, ezúttal már másod íz- >ben. Első alkalommal szintén ; felső tilalomra kellett abba- j hagyni. Pedig nem holmi kéj- S lak épül Vasadon, rendkívül ^ fontos a rendeltetése ennek a ^háznak, orvosi lakás és rende- J lő céljára tervezték. És mégis j megtiltották az építkezést? — $ kérdezheti esetleg az olvasó, 5 aki talán még arról is tájé- $ kozott, hogy Vasadon bizony | ez idő szerint létezik ugyan orvosi rendelőnek «J ^ nevezett, de erre a célra egyál- ^ talán nem alkalmas helyiség. ^ Ám nincs semmiféle bakafán- ^ toskodás a tilalomban. Másról | van itt szó, a törvényesség mindenkire kötelező betartásá- ^ ról. ^ Mert mi történt Vasadon az $ épülőfélben levő ház körül? $ Kezdjük talán ott. hogy még ^ 1956-ban orvosi lakás és ren- delő építését határozta el a községi tanács. A községfejlesztési alapból mindenekelőtt beszerzett annyi építőanyagot, amennyi a pénzéből futotta. Megvásárolta aztán a tervrajzot. Eddig a legnagyobb rendben ment a dolog. 1957-ben hozzákezdtek az építéshez, elkészült az alap és nagyjából a falakat is felhúzták. Ekkor állították le először az építkezést. A tanács ugyanis magánkisiparosnak adta ki a munkát, márpedig kisiparos közületnek legfeljebb 10 ezer forint értékű munkát végezhet el. így szól a törvényes rendelkezés, amely a lakosság érdekeit védi. Ha ugyanis a falusi kőművesmester munkaerejét és idejét középületek emelése kötné le, ki dolgozna akkor a lakosságnak, ki építené fel falun a lakóházakat? Az állami építővállalatok — hivatalos kifejezéssel élve — i,nem rendelkeznek kapacitással” ilyesmire. Hiszen éppen ezért kap ipara-űzésére engedélyt a kisiparos. A vasadi tanács tehát a iörvényes rendelkezések figyelmen kívül hagyásával adta ki az építkezést kisiparosnak. Az első intézkedésre abbamaradt tehát a munka. A kisiparost persze nem érte veszteség, az elvégzett munkáért megkapta a pénzt. Tavaly azután a község tanácsa a Mo- nori Építő Kisipari Termelő- szövetkezettel kezdett tárgyalni az építkezés folytatásáról és ezzel megint figyelmen kívül hagyta a törvényes rendelkezéseket. Kisipari szövetkezet ugyanis, a kisiparos munka- vállalásánál is érvényesülő elvek alapján, legfeljebb 50 ezer forint értékű munkát végezhet közületnek és nem miként a szóbanforgó esetben, több százezer forint értékűt. Ez alkalommal azonban a községi tanács szóbelileg a járási tanács illetékes szervéhez fordult, kérte, jelöljék ki erre a munkára a szövetkezetét és kérését ugyancsak szóbelileg tudomásulvették. A kijelölés, magyarán mondva az engedély alapján kisipari szövetkezet nagyobb értékű munkát is végezhet közületnek, az engedélyt viszont nem a járási tanács, hanem csak az Építésügyi Minisztérium adhatja ki. Az is csupán írásban természetesen. Ilyen írásos engedély nélkül az idén tavasszal megkezdte Vasadon a munkát a monori ktsz. Ácsrészlege elkészítette a tetőzet fából álló részeit, aztán megérkezett a tilalom, abba kellett hagyni a további munkát. Az orvosi rendelőre sürgős szükség van, senki sem tagadja. Az orvosi lakásnál viszont más a helyzet. Akkor volt sürgős, amikor építését elhatározták. Abban az időben nem volt még orvosa a községnek, időközben azonban hazajött Szentesről, ahol városi orvos volt, dr. Károsi István, a község szülöttje. Tulajdonképpen nyugalomba vonult már, de földijei kérelmére elvállalta, hogy néhány éven keresztül mégis ellátja a körzeti orvosi munkát. Lakása van ugyan, ott azonban nincs alkalmas helyiség a rendelés megtartására. Miatta nem is lenne sürgős a lakás, inkább csak a rendelő megépítése. Más az oka annak, hogy az építkezés befejezése az idén rendkívül sürgőssé vált. Bontják a régi vasadi iskolát, amit még a múlt században öreg istállóból alakították át. de sárból vert falán, közel a föld színéhez, tenyérnyi rés tátong. Ezt a vén épületet még tavaly életveszélyessé nyilvánították. Helyette egymillió hatszázezer forintos költséggel új iskolát kap Vasad. Ez azonban csak az 1960— 61-es iskolaév elejére készül el. ügy gondolta a tanács, hogy az őszre elkészülő orvosi lakás két szobáját ideiglenesen tanteremmé alakítják, s mire új orvos kerül a faluba és annak kell a lakás, addigra majd megépül már az új iskola. Nagyon helyes elgondolás ez és meg is valósulhatott volna, ha az építkezés kezdetén figyelembe véve a törvényes rendelkezéseket, nem kísérleteztek volna magánkisiparossal, vagy kisipari szövetkezettel. Persze, azért nem marad befejezetlen az épület. Felsőbb helyről azt ajánlották a községi tanácsnak, végezze el házi kezelésben a munkát, vagyis az építkezés tartamára alkalmazzon megfelelő szakmunkásokat, ahogy több más község is teszi. A községi tanács azonban azt mondja, nem lakik a faluban semmiféle szükséges szakmunkás, hol keressen ilyeneket. S ha talál eljönnének-e Vasadra pár hétre, egy-két hónapra? Meg kell kísérelnie, hátha mégis talál ilyen szakmunkásokat, ha pedig nem sikerül, kérje a járási, vagy a megyei tanács segítségét. révükön esetleg rátalál megfelelő szak- murik ásókra. Mindenesetre kellemetlen helyzetbe jutott Vasad tanácsa, nagy gondot, sok utánjárást jelent számára ez a féligkész épület. Sokkal jobb lett volna betartani a törvényességet. Ennek a féligkész orvosi lakásnak az ügye pedig — éppen mert megyénkben egy-két más község vezetősége is hasonló formában vétett már a törvényességgel szemben — szolgáljon tanulságul ne csak Vasad, hanem minden község tanácsának. A törvényeket és rendeleteket kivétel nélkül mindenkinek be kell tartani, legelsősorban éppen azoknak, akiknek hivatalukból folyó kötelessége a törvényeket végrehajtani és másokkal betartatni. Szokoly Endre
