Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-18 / 167. szám

FF ST MEG* l^CirlaP 1959. JÚLIUS 18. SZOMBAT Megkezdeni, megtartani, nagyobbítani A kombájn bent áll a tsz ud­varán. A férfiak a száradó ár­pát forgatják és zsákolják. Az asszonyok a nagy dologban el­maradt házimunkát pótolják, meg ma ebédet is főznek. A gyerekek ott lábatlankodnak a konyhán, s a nyitott ajtón be­húzódó aprójószágot hajku- rásszák; Az eső szusszanásnyi időt engedélyezett Letkésen is, a Bástya Termelőszövetkezetben. Kolozs János, a párttitkár — középtermetű, széles vállú, sző­ke, kerek képű férfi —, sza­lonnát bicskáz, fehér kenyérrel. Glázer László, az elnök, mintha formára öccse volna a párttitkámak, számol és az írógépbe papírt húz be. Jelen­tést készít. A beszélgetés a pártszerve­zetre terelődik, amelynek munkáját természetszerűen összekapcsolják a tsz minden munkájával; — Sokat vitatkoztunk itt azon, hogy mi az igazi pártmunka, vagy mitől lesz erősebb a párt? Megy-e a szocializmus építése csak magyarázkodással? Ezt Kolozs János mondja, töprengve, redőkbe vont hom­lokkal, cigarettára gyújtva. — Azt hiszem, nem. Mert a mi beszédünk — itt az embe­rek között, akik engem szüle­tésem óta ismernek —, nem so­kat tesz, ha a munkámat le­nézik. A szóban mondott igaz­ság csak akkor igazság, ha cselekszed is, hogy az legyen.- — Január elsején jöttem ide elnöknek — tolja félre az író­gépet Glázer László elnök és felét könyökére támaszkodva, Válla közé húzott fejjel csen­desen kezdi; — Nem fogadtak a legjobb szívvel. Volt olyan, aki azt mondta: „ Mit keres ez közöttünk? Parancsolgatni ’jött?!” Azt válaszoltam: „A munkámat nézzétek. Az után Cipher az ember.” — Mosolyog- fejőst már nincs baj. De ne- BSK-voIt az eleje . *. • Teherautózaj hallatszik kí­vülről. A terményforgalmi szállítja a bezsákolt árpát. A tavaszi 15 mázsát adott hol­danként. Jövés-menés szakítja meg a beszélgetést, amelyet a párttitkár így folytat: — 1948 óta vagyok ebben a szövetkezetben, apámmal és az öcsémmel családostul. Volt már ennek 110 tagja is, meg nagyobb pártszervezete. Most a 31 tsz-tagból csak ki­lencen vagyunk a pártszer­vezetben. Nem mondom, hogy eok ez a kilenc kommunista vagy kevés ... A munkát néz­zük, amit elvégez. Ahogy Glázer Laci mondja, nehéz volt, amíg rátaláltunk, ho­gyan is kell csinálni nekünk a dolgokat. Mert a pártonkí- vüliek várnak tőlünk va­lamit. Azt mondja itt a nép: „Üres kamrának bolon­dul a gazdasszonya!” Hátha a tsz nem tud osztani, akkor hiába a szép szó az összefo­gásról, a nagyüzemről, a bol­dogulás igazságáról. Akár a pap prédikálná a mennyorszá­got. Egyre megy! Ügy gon­doltuk, hogy jobb lesz, ha a munkával kezdjük az igazunk bizonyítását. Ha azt látják, hogy a kommunis­ta tunya, hanyag, akkor hiá­ba a szó. Az is. hogy venné ki magát, ha csak azt mond­juk: „Ezt így csináld”, én meg kimaradok belőle. Vagy miért jönnének a tsz-be. ha azok, akik elsőnek akarják a közöst, csak az akaratnál ma­radnak .;; Ezt beszélgettük meg a télen, amikor a ter­vet csináltuk. így fogtunk hozzá a pártmunkához is. Most biztos lábon áll mind a kilenc kommunista. — Itt van például a júniusi taggyűlés — veszi át a szót Glázer elvtárs. — 150 hold le- gelőak és rétünk van. Itt, az Ipoly völgyében szép volt a fű. De gyorsan kellett kaszál­ni, forgatni, gyűjteni, kazlaz- pi. Féltünk az esőtől. Töbfc mint tíz vagon szénánk lett, Á taggyűlés ezt tárgyalta, Meghívtuk rá Juhász Sán­dort, Laczkó Józsefet, Ko­vács Ferencet, meg Csernácz- ki Ferencet. Négy párton- kívülit, a négy legjobb mun kást. Hadd hallják, mit, ho­gyan akarunk, s ők is mond­ják el, mit gondolnak, hátha jobb beosztással előbb vég­zünk. — Ezekkel az elvtársakkal már úgy számolunk, hogy közénk hívjuk őket. De előbb még tőlük is azt kíván­juk, hogy elsők legyenek kez­déskor, utolsók végzéskor. Napközben meg olyanok le­gyenek, mint az apám, aki már éjjeliőr — betöltötte a hatvanat —, mégis a taggyű­lésen azt mondta: ő lesz az első kaszás a szénavágásnál. Tartotta is a szavát. De még az aratásból is alaposan ki­vette a részét. Úgy emlegeti az apját Ko­lozs János párttitkár, mint aki arra is büszke, hogy ilyen em­bernek a fia, meg ilyen kom­munista van az ő pártszerve­zetében. Nemcsak a tsz mostani, ha­nem a Bástya régi tagjai, de egész Letkés dolgozó paraszt­jai igen-igen figyelik, mit csi­nál a pártszervezet, milyen lesz a „bizonyítvány" ? Ki járt jobban Aki bent ma­radt a tsz-ben, vagy aki maga küszködik újra. Glázer László elnök fejből sorolja: — 1958-ban 34 forintot fize­tett a tsz munkaegységenként, most meglesz az 50 forint. Ed­dig minden hónapban munka­egységenként 15 forint előleget adtunk. 210 holdat kombájn arat le. Búzából 13 mázsára számítunk, zabból kilencet hol­danként, dinnyéből 100 ezer fo­rintot veszünk be, a barackot a MÉK-nek adtuk el. A fejési átlagunk 9.6 liter. Ez kevés, erre ráfizetünk. Az őszi mező- gazdasági kiállításon törzs­könyvezett teheneket akarunk venni. Lassan kicseréljük az egész állományt. A hibridku­koricánkat most kapáljuk har­madszor. Van másodvetésű si­lónak valónk is. Jövőre pedig az Ipoly vizét öntözésre akar­juk használni, mert ha meg­kezdődik a Dunai Vízmű építé­se. kell a zöldféle, a gyümölcs, a hús a munkásoknak. Szóval — emeli fel a hangját —, az egyéni paraszt nemigen dobál­hat a szemünkre hanyagságot, — így gyűjtjük az agitációs érveket — nevet Kolozs elv­társ —, mert közben-közben kijönnek a tsz földjére szét­nézni. Nem maradhatunk alul! Az oktatás, a tanulás kérdé­séről restellkedve mondja a párttitkár: — A múlt évben nem ma­radtunk le, mert el sem kezd­tük. De most kész az új terv. Tizennégyen már jelentkeztek. Glázer elvtárs — aki agronó- mus — politikai és mezőgaz­dasági ismereteket tanít majd. Azt szeretnénk, ha a tsz kom­munistái megismernék az iga­zi mezőgazdasági nagyüzem belső szervezését és abban az ő helyüket, tennivalójukat. Szeretnénk biztosan a két lá­bunkon állni szakmailag és politikailag is. A jövő esztendőben még nagyobb feladatunk lesz. Amit megkezdtünk, azt nemcsak megtartani, erősíteni, hanem nagyobbítani is akarjuk. Mert amihez nem teszünk hozzá, az elfogy. Ehhez pedig sok erő­feszítés, nagy akarat kell. Meg sok tudás. Mert aki éle­sebben akar látni, annak nem elég aprólékosan a környezetét ismerni. Nem elég csak emlé­kezni arra, ami volt és ismer­ni azt, ami van, hanem azt is láttatni kell, hogy mi lesz ve­lünk, belőlünk, a világból. Láttatni pedig csak az tud, aki tanul. Déry Károly aktuális furcsaságok Századmilligramm súlyú tárgyak mérése Két berlini mérnök olyan ér- ^ zékeny mérleget szerkesztett, $ amelyen századimilligramm ^ súlyú tárgyak tízmilliomod ^ gramm pontossággal mérhe- 5 tők. & s televíziós kamera a gyomorban ^ 5 Ausztráliai orvosok apró te-§ levíziós kamerát készítettek,% amelyet a beteg lenyel; a ka-§ mera segítségével az orvos a \ képernyőn láthatja a páciens^ gyomor-bélrendszerét. $ Az eszkimók hallják ^ az északi fénvi 5 I Az eszkimók nemcsak látják, ^ de hallják is az északi fényt és alig tudják elhinni, hogy aí sarki expedíciók tagjai csak az $ érdekes fényjelenséget látják, $ de fülük nem képes felfogni a $ kísérő hangjelenségeket. SEB — HEG NÉLKÜL 1 A pekingi kórház orvosai új ^ technikával gyógyítják a sebe- § két: összevarrás vagy kapcsok^ helyett különleges „gumikenő csőt” használnak; nem maradj heg, s az új eljárás teljesen ^ fájdalommentés.­Harmat Gyuláné, Mák József né és Csillag György elnök kipróbálják a fából készült kis gyermekvonatot \ tavalyi terület több mint kétszeresén állítanak elő hibridkukorica vetőmagot az állami gazdaságok Megkezdődött a címerezés A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók- az idén használtak először jelen- tősebb mennyiségben hibrid- kukorica vetőmagot. A ter­méskilátások alapját ítélve, a hibridmagvak beváltják a hozzájuk fűzött reményeket és két-három mázsával maga­sabb termést adnak holdan­ként. A hibridkukorica- mag­vakat előállító állami gazda­ságok felkészültek a növekvő igények kielégítésére és a ta­valyi terület több, mint két­szeresén összesen 19 600 holdon állítanak elő az idén hib­ridkukorica vetőmagot. A területi növekedésen túl­menően lényegesen növelték a holdankénti növényszámot is. A kukorica fejlődésére az utóbbi hetek meleg időjárása rendkívül kedvező hatással volt és a jó termést Ígérő táb­Iákon megkezdték a címere-^ zést. A déli megyékben egyesi üzemegységekben már el is| végezték ezt a vetőmag minő-^ sége szempontjából rendkívül J kényes munkát. A legkedve-l zőbb időt kihasználva, a gaz­daságok az összes kézi mun­kaerőt a hibridmagot termő területekre összpontosítják, s több helyen egyetemi hall­gatók és középiskolások is segítik a halasztást nem tűrő' munkát. Az idén a választék is bő­vül, mert a Martonvásári 5-ös fajta mellett jelentős nagyságú terüle­teken állítják elő a Mar- tonvásári 1-es, hosszabb tenyészidejű hibridet is, amely a déli megyékben na­gyobb terméseredmények el­érésére alkalmas. A bizottság tagjai a gyermekeknek is bemutatják az új játékokat, $ megfigyelik a kicsinyek „véleményét” (MTI-foto — Marosi László felv.) Egyenként csépelik a nemesített gabonakalászokat a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben A Duna—Tisza- közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet kutatói is megkezdték a neme­sített kísérleti gabonák termé­sének betakarítását. A több, mint tízezer keresztezésből származó gabonafajták termé­sét külön-külön kell ösze- gyűjteni. Ez a munka nagy körültekintést kíván. Minden egyes parcellában speciális kis géppel egyenként csépelik el a kalászokat. A Fleischmann búza és a rozs hibridjeit pél­dául 84 parcellán figyelték meg. A kísérleti parcellákról be­gyűjtött, nagy gonddal kicsé­pelt gabonafajták közül vá­logatják ki a jövő évben neme­sítésre szánt fajtákat. Ezek kö­zött van a már köztermesz­tésben levő rozs, amelynek to­vábbi javításán dolgoznak a kutatók; Vizsgálják a játékokat A játékfelülvizsgáló bizottság 1952 óta működik. Tel- ^ adata az új játékok minőségi, pedagógiai, egészségügyi és ^ esztétikai felülvizsgálása. Az új játékok a bizottság jóvá- i hagyása után kerülnek forgalomba. EGY ABBAMARADT VASADI ÉPÍTKEZÉS TANULSÁGAI [ Vasadon féligkész épület áll, j néhány nap óta nem dolgozik S rajta senki. Tetőzetéről mind- j össze a cserép hiányzik, falai- | ról a vakolat, szobáiból a pad- ! ló és még se villany-, se víz- ! vezeték nincsen benne. Egyéb- ! ként kész és építése állítólag ! még a nyáron teljesen befeje- ! 7.ődött volna. * Csakhogy az ! építkezés folytatását az Építés- ! ügyi Minisztérium megtiltotta. > Abba is maradt nyomban a ! munka, ezúttal már másod íz- >ben. Első alkalommal szintén ; felső tilalomra kellett abba- j hagyni. Pedig nem holmi kéj- S lak épül Vasadon, rendkívül ^ fontos a rendeltetése ennek a ^háznak, orvosi lakás és rende- J lő céljára tervezték. És mégis j megtiltották az építkezést? — $ kérdezheti esetleg az olvasó, 5 aki talán még arról is tájé- $ kozott, hogy Vasadon bizony | ez idő szerint létezik ugyan orvosi rendelőnek «J ^ nevezett, de erre a célra egyál- ^ talán nem alkalmas helyiség. ^ Ám nincs semmiféle bakafán- ^ toskodás a tilalomban. Másról | van itt szó, a törvényesség mindenkire kötelező betartásá- ^ ról. ^ Mert mi történt Vasadon az $ épülőfélben levő ház körül? $ Kezdjük talán ott. hogy még ^ 1956-ban orvosi lakás és ren- delő építését határozta el a községi tanács. A községfej­lesztési alapból mindenekelőtt beszerzett annyi építőanyagot, amennyi a pénzéből futotta. Megvásárolta aztán a tervraj­zot. Eddig a legnagyobb rend­ben ment a dolog. 1957-ben hozzákezdtek az építéshez, elkészült az alap és nagyjából a falakat is felhúz­ták. Ekkor állították le először az építkezést. A tanács ugyan­is magánkisiparosnak adta ki a munkát, márpedig kisiparos közületnek legfeljebb 10 ezer forint értékű munkát végezhet el. így szól a törvényes ren­delkezés, amely a lakosság ér­dekeit védi. Ha ugyanis a fa­lusi kőművesmester munka­erejét és idejét középületek emelése kötné le, ki dolgozna akkor a lakosságnak, ki épí­tené fel falun a lakóházakat? Az állami építővállalatok — hivatalos kifejezéssel élve — i,nem rendelkeznek kapacitás­sal” ilyesmire. Hiszen éppen ezért kap ipara-űzésére enge­délyt a kisiparos. A vasadi tanács tehát a iörvényes rendelkezések figyelmen kívül hagyásával adta ki az építkezést kisiparos­nak. Az első intézkedésre abba­maradt tehát a munka. A kis­iparost persze nem érte vesz­teség, az elvégzett munkáért megkapta a pénzt. Tavaly az­után a község tanácsa a Mo- nori Építő Kisipari Termelő- szövetkezettel kezdett tárgyal­ni az építkezés folytatásáról és ezzel megint figyelmen kí­vül hagyta a törvényes rendel­kezéseket. Kisipari szövetkezet ugyanis, a kisiparos munka- vállalásánál is érvényesülő el­vek alapján, legfeljebb 50 ezer forint értékű munkát végez­het közületnek és nem miként a szóbanforgó esetben, több százezer forint értékűt. Ez al­kalommal azonban a községi tanács szóbelileg a járási ta­nács illetékes szervéhez for­dult, kérte, jelöljék ki erre a munkára a szövetkezetét és kérését ugyancsak szóbelileg tudomásulvették. A kijelölés, magyarán mondva az engedély alapján kisipari szövetkezet nagyobb értékű munkát is vé­gezhet közületnek, az enge­délyt viszont nem a járási ta­nács, hanem csak az Építés­ügyi Minisztérium adhatja ki. Az is csupán írásban természe­tesen. Ilyen írásos engedély nélkül az idén tavasszal megkezdte Vasadon a munkát a monori ktsz. Ácsrészlege elkészítette a tetőzet fából álló részeit, aztán megérkezett a tilalom, abba kellett hagyni a további mun­kát. Az orvosi rendelőre sürgős szükség van, senki sem ta­gadja. Az orvosi lakásnál vi­szont más a helyzet. Akkor volt sürgős, amikor építését elhatározták. Abban az idő­ben nem volt még orvosa a községnek, időközben azonban hazajött Szentesről, ahol vá­rosi orvos volt, dr. Károsi Ist­ván, a község szülöttje. Tu­lajdonképpen nyugalomba vo­nult már, de földijei kérel­mére elvállalta, hogy néhány éven keresztül mégis ellátja a körzeti orvosi munkát. Lakása van ugyan, ott azonban nincs alkalmas helyiség a rendelés megtartására. Miatta nem is lenne sürgős a lakás, inkább csak a rendelő megépítése. Más az oka annak, hogy az építkezés befejezése az idén rendkívül sürgőssé vált. Bont­ják a régi vasadi iskolát, amit még a múlt században öreg istállóból alakították át. de sárból vert falán, közel a föld színéhez, tenyérnyi rés tátong. Ezt a vén épületet még tavaly életveszélyessé nyilvánították. Helyette egymillió hatszázezer forintos költséggel új iskolát kap Vasad. Ez azonban csak az 1960— 61-es iskolaév elejére készül el. ügy gondolta a tanács, hogy az őszre elkészülő orvosi lakás két szobáját ideiglene­sen tanteremmé alakítják, s mire új orvos kerül a faluba és annak kell a lakás, addig­ra majd megépül már az új iskola. Nagyon helyes elgon­dolás ez és meg is valósulha­tott volna, ha az építkezés kezdetén figyelembe véve a törvényes rendelkezéseket, nem kísérleteztek volna magánkis­iparossal, vagy kisipari szö­vetkezettel. Persze, azért nem marad befejezetlen az épület. Felsőbb helyről azt ajánlották a köz­ségi tanácsnak, végezze el házi kezelésben a munkát, vagyis az építkezés tartamára alkalmazzon megfelelő szak­munkásokat, ahogy több más község is teszi. A községi ta­nács azonban azt mondja, nem lakik a faluban semmi­féle szükséges szakmunkás, hol keressen ilyeneket. S ha talál eljönnének-e Vasadra pár hétre, egy-két hónapra? Meg kell kísérelnie, hátha mégis talál ilyen szakmunká­sokat, ha pedig nem sikerül, kérje a járási, vagy a megyei tanács segítségét. révükön esetleg rátalál megfelelő szak- murik ásókra. Mindenesetre kellemetlen helyzetbe jutott Vasad taná­csa, nagy gondot, sok után­járást jelent számára ez a féligkész épület. Sokkal jobb lett volna betartani a törvé­nyességet. Ennek a féligkész orvosi lakásnak az ügye pedig — éppen mert megyénkben egy-két más község vezető­sége is hasonló formában vé­tett már a törvényességgel szemben — szolgáljon tanulságul ne csak Vasad, hanem min­den község tanácsának. A tör­vényeket és rendeleteket ki­vétel nélkül mindenkinek be kell tartani, legelsősorban ép­pen azoknak, akiknek hivata­lukból folyó kötelessége a tör­vényeket végrehajtani és má­sokkal betartatni. Szokoly Endre

Next

/
Thumbnails
Contents