Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-18 / 167. szám

1959. JÜLIUS 18. SZOMBAT PEST NEC1CI fCirlap Mi lesz a Rajkai-fáié gabonaszeleteiőgép sorsa? JVyitatlioanali as iltelékcs szakemberek Csaknem másfél évvel ez­előtt az újságok heteken ke­resztül foglalkoztak egy gyorsan népszerűvé vált ma­gyar találmánnyal, a ma­lomipart forradalmasító Raj­kai-féle gabonaszeletelő gép­pel. A feltaláló Kossuth-díjat kapott, a gép pedig egy sereg külföldi országban aratott nagy sikert. Elnyerte a Brüsz- szeli Világkiállítás nagydíját, a Lipcsei Vásár látogatóinak dícséretét, s a külföldi szak­emberek elismerését. Aztán teltek, múltak a hónapok, s egyre kevesebb szó esett az új találmányról. Űgylátszik, nem vált be — találgatták egyesek. Elavult masina — le­gyintettek mások. Pedig sem az egyik, sem a másik tábor­nak nem volt igaza. Mindösz- sze az történt, hogy a magyar ipari és kereskedelmi szer­vek — igen helyesen —, meg­várták, amíg az egyébként kétségtelenül nagyjelentősé­gű találmányt annyira töké­letesíteni tudják, technológiai eljárását kidolgozzák, hogy minden igényt kielégíthessen. Egy esztendő telt el azóta, kí­sérletekben és eredmények­ben gazdag esztendő, amely megnyugtató választ ad a ga­bonaszeletelőgéppel kapcso­latos kételyekre. Lássuk, mit mondanak a szakemberek? ★ — Az elmúlt év őszén kap­tunk megbízást a gabonasze­letelő gép gyártására — mondja Pápista László, az Ikladi Ipari Műszergyár igazgatója. — Három darabot készítettünk el eddig, kettőt a Brüsszelben bemutatott kí­sérleti példánnyal azonos ki­vitelben, a harmadikat már módosítva. A régi géptípus­ban ugyanis megoldhatatlan probléma volt a gabona közé keveredett idegen anyagok — vasdarabok, szögek — eltávolítása. Ezek gyakran kicsorbították a szeletelőké­seket. Az új géptípus rugós késkiváltó szerkezettel ké­szül. Ennek az a szerepe, hogy ha vasszög kerül a búza kö­zé, automatikusan megemel­je a kést. Ebből a módosított példányból az elmúlt napok­ban szereltük be az első da­rabot az Öbudai Malomba, ahol a régebbi géptípus már hosszabb ideje működött. — Ami a továbbiakat ille­ti, szeretnénk megvalósítani néhány műszaki elképzelé­sünket a gép előállítási költ­ségeinek csökkentésére. Egyet már megvalósítottunk: acél­cső helyett laposacélból ké­szítjük a szemfelszedőhenger gyűrűit, amivel 300 százalé­kos anyagmegtakarítást ér­tünk el. Most dolgozunk egy olyan technológiai eljáráson, amellyel a gyűrűk fogazását marás helyett sajtolással vé­gezzük. Ez ugyanis kevésbé munkaigényes. Terveink kö­zött szerepel az is, hogy bizo­nyos hegesztett acél alkatré­szeket alumínium-öntvényből, illetve acélöntésből készítünk, TRAKTOROK És EMBERIK ,j* ; annyiunk érdeke, hogy mi­előbb zsákokba, raktárakba ke­rüljön a mag. A tapasztalatok alapján azonban félő, hogy cséplés közben derül majd ki egyik-másik erőgép vagy csép­lőgép hibája. Nem ártana, ha mind a gépállomások, mind a gépállomások megyei igazga­tóságának vezetői felülvizs­gáltatnák újólag az erőgépe­ket, cséplőgépeket. Ha pedig hanyagsággal, nemtörődöm­séggel találkoznak, vonják fe­lelősségre a vétkeseket, be­osztásra való tekintet nélkül, hogy ne fordulhassanak elő az itt is felsoroltakhoz hasonló esetek. Mert a hibákért nem a gépek, hanem a gépállomáso­kon dolgozók a felelősek. (csá) jóval rövidebb megmunkálá­si idővel. ★ Ellátogattunk az Öbudai Malomba is, ahol már hosszabb idő óta üzemeltetik a gabonaszeletelő eredeti tí­pusát. Terján Zoltán igazgató kérdésünkre elmondotta, hogy egyévi tapasztalatok alapján jó véleményük van a gabo­naszeletelő gépről. — Bizonyítékképpen hadd mondjam el, hogy a régi őrlési eljárással egy mázsa búzából 37 kilogramm fehér és 41 kilogramm kenyérlisztet nyertünk. Ennyi az országos norma is. összesen tehát 78 kiló. A szeletelési eljárással ugyanennyi búzából 43 kilo­gramm fehér és 36 kilogramm kenyérlisztet kapunk, össze­sen 79 kilót. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egy kilogrammal növekedett az egy mázsa bú­zából nyert lisztmennyiség, hanem azt is, hogy jelentős eltolódás állt be a fehér liszt javára. — Más haszna iS van a sze­letelő gépnek. A régi henger­székek hengerhossza, s a szitafelület jóval nagyobb volt. A szeletelő gépek al­kalmazásával az épületszük­séglet és a gépi berendezés 30 százalékkal csökkenthető. ★ Végül hallgassuk meg, mit mond a szeletelő gép széles­körű belföldi alkalmazásáról Hernádi Mátyás, a Malom­ipari Igazgatóság vezetője: — Az eltelt egy esztendő hasznos kísérletek és megfi­gyelések esztendeje volt. Az Öbudai Malomban — mond­hatni — egymásnak adták a kilincset a bel- és külföldi szakemberek, s valamennyien elismerően nyilatkoztak a gép­ről. Mindazok, amiket a liszthozam növekedéséről és a minőségi javulásról a ma­lom igazgatója elmondott, be­bizonyosod ot| _ tényejí.; . H|ogy,, ennek enenere még nem került »or. .a gépek széleskörű alkalmazására, annak az az oka, hogy néhány többé-ke- vésbé jelentős módosítást kel­lett vagy kell a gépen végre­hajtani. Egyik ilyen módosítás volt például a rugós késkivál­tó szerkezet alkalmazása. Megoldást kell találnunk arra is. hogy a háromfelé szele­telt gabonarészeket három csoportba osztályozva gyűjtse össze a gép. Ez a megoldás­ra váró feladat természetesen semmivel sem csökkenti a ga­bonaszeletelő gép nagy jelen­tőségét, forradalmasító hatá­sát. Nyíri Éva Gazdag szüret ígérkezik A kozmosz hőmérséklete | I A levegőmolekulák hőmer- ^ séklete 500 kilométer magas- ^ ságban 1500—1700 fok (az § acél olvadáspontja). Három- ^ száztíz kilométer magasan $ a hőmérséklet ezer fokra | csökken. ^ Ezeket a következtetéseket ^ a szovjet tudósok a szputnyi- | kok tapasztalatai alapján von- ^ ták le. § A kozmoszba kilőtt testek $ azonban ilyen magas hőmér- ^ sékletre nem hevülnek fel. ^ A szokatlanul kiesi közegsű- | rűség és a kozmikus test moz- i gásának kolosszális gyorsasá- S ga következtében a testek hő- | mérsékletét a Nap sugárener- $ giája határozza meg.--------------------- . | E zredmásodpercnyi | pontosságú óra A Csehszlovák Tudomá- ^ nyos Akadémia prágai tech- ^ nikai és elektronikai intéze- ^ tének munkatársai új típusú ^ tranzisztoros órát készítettele, ^ amely százszor pontosabb a ^ tengeri kronométereknél. Az új típusú óra elektromos $í kontaktusai ezredmásodperc- $! nyi pontosságú elektromos im- $ pulzusokat keltenek; Tokaji András, a ceglédi Zrínyi Tsz elnöke és agronó-t musa, Körösi elvtárs, a tsz-tagok társaságában elégedetten vizsgálják harmincholdas szőlőjüket. A zöld levelek egészségesen fejlődő fürtöket takarnak, s a jelek szerint az elmúlt évihez hasonló gazdag szüretre számíthatnak (Csekő felv.) Veszteség helyett - nyereség Megjavult a munka a Solymári Faipari Vállalatnál Az elmúlt év során még nagyon sok nehézséggel küsz­ködött a Solymári Faipari Vállalat. Tervszerűtlsnül folyt a termelés, rossz volt a mun­kaszellem, munkafegyelemről alig lehetett beszélni, A szer­vezetlenséget növelte az anyaghiány, így aztán több mint félmillió forint veszteséget mutatott év végén a mérleg. Januárban gyökeres fordu­lat állt be a vállalatnál. Üj igazgató vette át a vezetést, szakemberek bevonásával át­szervezték az üzemet s új alapokra helyezték a terme­lést. Régen különféle faipari cikkeket, egérfogót, gyümöl­csösládákat, malacetetőket stb. gyártottak itt, — tervsze- rűtlenül. Az átprofilirozás során a vállalat ez év tava­szán három új cikk gyártá­sára rendezkedett be. Par­kettát bútort és épületaszta­los-munkákat, ajtókat és ab­lakokat gyártanak most na­gyobb szériákban Ma már tervszerűen fo­lyik a termelés, naponként egy vagon készáru kerül ki az üzemből. A vállalat idei első féléves tervét 101 százalékra teljesí­tette, s a nyereségrészesedési alapra már 140 ezer forint jut. A rossz munkaszellem is a múlté már. Tavaly még 1000—1200 forint körül moz­gott a szakemberek átlagfize­tése, most már 2000—2500 fo­rintot is megkeres egy-egy dolgozó. A jó eredmények lát­tán megnövekedett a munka­kedv. Szinte valamennyien részt vesznek a kongresszusi munkaversenyben. Vállalták, hogy a tervet 10 százalékkal túlteljesítik s ugyanakkor 180 ezer forint önköltség- csökkentéssel segítik elő a vállalat többletnyere­ségét. A parkettaüzemben, a gép­műhelyben és az asztalosok között versenybrigádok ala­kultak. Különösen Lippai Mi­hály brigádja dolgozik jól az asztalosmühelyben. Venczel József egy nagyszabású újí­tással könnyítette meg a par­kettaüzem munkáját. Július végére elkészül az új bútormíihely, s ettől kezd­ve a bútorasztalosok még jobb körülmények között vé­gezhetik munkájukat. A vál­lalatot egyébként bőven ellát­ták a rendelők munkával} 1980. január 15-ig már telje­sen le van kötve a kapaci­tás. Szó van arról, hogy a Solymári Faipari Vállalatot az elkövetkezendő évek so­rán nagy teljesítményű bú­torüzemmé fejlesztik, s. p. Az év végéig ötszáz Önkiszolgáló bolt nyílik az országban A kereskedelem a régi üz­letek átépítésével még az év vége előtt 500 önkiszolgáló bol­tot ad át rendeltetésének. Az átépítési költségek egy részét a Belkereskedelmi Miniszté­rium, a többit pedig a kiske­reskedelmi vállalatok saját erőből vállalták. Az újonnan megnyíló boltokban kivétel nélkül az önkiszolgálási for­mát alkalmazzák, mert a gaz­dasági számítások is azt mu­tatták, hogy az összes módszeri közül ez a legelőnyösebb. A vevő átlagosan felével keve­sebb időt tölt ezekben az üz­letekben, mint a régiekben. Vi­déken is rohamosan terjed aa új üzletfoma, csak a szövet­kezeti kereskedelem 200—250 önkiszolgáló boltot nyit a me­gyeszékhelyeken és a vidék nagyobb városaiban, Aratás előtt kedvező tapasz- : tálatokkal zárultak a gép- e szemlék megyénk gépállomá- i sain. Azóta bebizonyosodott, < hogy általában gondosan ja- < vítotték ki a gépeket a tava- < szí kampány után. Az aratás 1 megyeszerte rendben, különö- i sebb zavarok nélkül közele- í dik a befejezéshez. Keveseb- 1 ben és ritkábban szidták a í gépállomásokat, de azért szid- 1 ták, mert néha volt is miért. 1 A képen látható traktort a s ceglédi Zrínyi Tsz-be küldte 1 ki a Ceglédi Gépállomás tar- < lót hántani. Egy napig pihent 1 a gép a tarló szélén, mert i nem akadt vezetője. Amikor másnap traktorvezető is ke­rült, kiderült, rossz a traktor, olyan hibája volt, amit még a gép kiküldésé előtt meg kel-5, lett volna javítani. Az ered- $ ’ mény: két nap kiesés, amiért^ a gépállomás vezetői okol ha-1 tők. * I Budakeszin hasonló eset ^ történt. A kombájnolás után ^ a szalmalehúzáshoz akart kéz- ^ deni a Pátyi 'Gépállomás két (; traktorosa, amikor észrevet- $ ték, hogy az egyik gép rossz. ^ Ha a gépszemlék előtt lelkiis- ^ meretesen javították volna ^ meg, nem kellett volna egy na- $ pig várni a szalmalehúzás, tar- ^ lóhántás és másodvetés meg- ^ kezdésére. 5 y Ugyancsak a Pátyi Gépállo- máson történt egy másik, még $ cifrább eset. Egyik nap né- $ hány traktorba, kombájnba és $ aratógépbe gázolaj és keve- ; rék helyett tévedésből esővi- j zet töltöttek. Munka közben > leálltak a gépek, értékes órák i vesztek el, míg megállapítot­ták a baj okát. A tájékoztatás szerint a vétkeseket az üzem­anyag hanyag tárolásáért fe­lelősségre vonták. A baj, a fel­háborító mulasztás azonban megtörtént. Rövidesen megkezdik a le­vágott gabona cséplését. Mind­— Hogy a paradicsom, lel­kem? — Öt forint hetven fillér. — Hisz tegnap csak ötért adták. — De az nem ilyen volt. Ez szebb, érettebb, meg pi­ros, ákár a cseppentett^ vér. Az anyóka tétován áll a lovasszekér előtt. Egyik ke­zében régimódi bugyellárist, a másikban pedig egy madzagot szorongat, amelynek vége ap­ró. négykerekű szekérhez van kötözve. Pontos mása ez a nagy szekérnek, négy lőccsel, saroglyával ellátva, a kere­keiben meg küllők. Ülés is van rajta, keskeny, gyalulat- lan deszkából, a tetején ösz- ; szehajtogatott zsák, azon meg ; egy bogárszemű, pöttömnyi j leányka, buggyos ujjú nyári 5 ruhában. 5 — Nekem éppen olyan ké­5 ne, amelyik érett — szólal \ meg az anyóka, tiengedi a \ madzagot és a nagy szekérhez ^ tipeg. Ráncos kezével megta- ^ pogatja a szép. duzzadt para- ' dicsomokat. == Adjon belőle ötért., s (T)a^adies őmoámi' A gazda, erős, piros képű ember, hátát a székér oldalnak támasztva, keresztbefont kar­ral áll. Vastag lajbi van rajta kigombolva, a fején meg kajla szélű kalap, hátra­csúsztatva a homlokára. Hű­vös volt hajnalban, amikor Nagykörösről elindult ide, a ceglédi piacra. Tíz • gyümöl­csösláda paradicsomot hozott be. ötöt még útközben el­adott, a vendéglátóipar vette meg és úgy szeretné, ha a maradék is egészben elkelne, nem szívesen csepellérezi. — Mennyit akar venni, né- ném? — kérdi az anyókától. — Csák annyit, amennyi ebbe a kis kosárba elfér — mondja az anyóka — másfél­két kiló lenne az egész. Le­csóra éheztem. Nem sok kell nekem, özvegyasszony va­gyok én, lelkem. Az ura­mat tíz éve temettem el. Pá­lyaőr volt szegény, nyugodjék békével, oszf abból élek, amit utána kapok. Van egy kis házam, kertecském, né­hány tyúkot, meg egy malac­kát nevelek benne. Ezt a zsá­kot is azért hozom magam­mal, hátha tudnék venni egy pár kiló idei árpát. Újévre szeretném meghizlalni. Éppen csak annyira, hogy megsüljön a saját zsírján. A gazda csak áll. kereszt­befont karral. A gyereket né­zi. aki a kisszekéren ül, az összehajtogatott zsák tetején és kerekre nyílt szemmel bá­mulja a piacon hullámzó so­kaságot. — Unoka? — Az bizony, lelkem. A lyányomé, csák most velem van, mert az anyja kórházban fekszik. A gyomrát operálták. Ez az egy gyerekük van, oszt’ a vöm meg, hogy a vas­útnál szolgál, hát soha nincs itthon. Aztán mondtam nekik, adjátok ide a. gyereket, meg­lesz velem, míg az anyja fel­gyógyul. Űjabb vevő érkezik. Olyan szakácsné forma, nagy termetű, testes,. kék pettyes kartonruhában, mindkét kar­ján jókora kosárral. — Hogy a paradicsom? — Öt forint hetven fillér. Az asszony a szekérhez lép, nézi, gusztálja a paradicsomot. — Adjon belőle öt kilót. Az anyóka lehajol a mad­zagért, s közben aprókat só­hajtva elindul. — Várjon csak, néném! — szól utána a gazda, miután amazt kiszolgálja. — Tartsa ide azt « kosarat. — De mennyit kér érte? — kérdi anyóka. — Magától csak ötöt — mondja a gazda és egy jó kilóra valót csak úgy rá­adásnak beleborít a kissze- kérbe, az ülés alá. Ezt meg azért adom, amiért ilyen szép, fekete szemű unokája van. S azzal megcsípkedi a leányka piros arcocskáját. Ari Kálmán Nem tartotta be a határidőt a Váci Építő- és Tatarozó Vállalat Megírtuk néhány héttel ez- I előtt, hogy a Pest megyei ] Moziüzemi Vállalat Visegrá- don és Leányfalun, a Duna­kanyarnak ezen a két üdülő- (helyén szabadtéri mozit épít­itek A munkálatok elvégzéséra > a Váci Építő- és Tatarozó Vál­> lalatot jelölték ki, amely a 1 munkához késedelmesen és > kevés építőmunkással fogott ! hozzá. Szóbeli megállapodás (szerint ennek ellenére elvál- ; lalta, hogy július 15-re mind ; a két szabadtéri mozit átadja, 5 Időközben közölte, hogy a J határidőt még sem tudja be- 5 tartani, mire a moziüzemi ä vállalat döntőbizottsághoz for- 5 dúlt. A döntőbizottság hatá- 5 rozata értelmében Leányfalun I július 15-ig kellett volna elvé- I geznie a szabadtéri mozi épít­kezését, míg a visegrádi ha« 5 táridőt a döntőbizottság au- ; gusztus 10-ében jelölte meg. $ A leányfalui szabadtéri S mozi építkezése azonban még ^mindig nem fejeződött be, a I kivitelező vállalat most július kO-ra ígéri, hogy átadja a 5 helyiséget rendeltetésének. 5 Visegrádon is változatlanul ^vontatottan halad a munka és i most már kétséges, hogy még 5 ezen a nyáron megnyílik-e a "szabadtéri mozi. KIÉ LESZ A MOSZKVICS AUTÓ? Vasárnap tartják a VIT-sorsjegyek húzását Vasárnap délelőtt 10 órakor a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Tiszti Házában tartják a VIT-sorsjegyek húzását, a lottó számok sorsolásához ha­sonlóan. Elsőnek a Moszkvics gépkocsit, a motorkerékpárt stb. húzzák ki, majd utána ke­rül sor a kisebb tárgyak sor­solására.

Next

/
Thumbnails
Contents