Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

1959. JÜLIUS 17. PÉNTEK "'k'Mirlap 3 Erősödik a kapcsolat a Motion Gépállomás és o járás áj termelösiöretkezetei közölt RÓZSA, SZEGFŰ, TÁTIKA T sz-építkez ések, harminc iskola tatarozása, bővítése Nyári „szezon" a Ceglédi Járási Építőipari Ktsz-nél A nyár az építőiparban a ».csúcsforgalom” ideje. Annyi a munka és annyiféle, hagy csak győzzék végezni. A ceg­lédi járásban is lépten-nyo- mon építőmunkásokkal talál­kozik az ember, s legtöbbjük a Ceglédi Járási Építőipari Ktsz dolgozója. A járásban alig akad olyan község, ahol ne dolgozna a ktsz. — Hát van elég dolgunk — mondja Csizmazia Pál. a ktsz elnöke. Három helyen vég­zünk nagyobbszabású termelő­szövetkezeti építkezést. Abonyban az Augusztus 20 Tsz-nek, Tápiószöllősön a Petőfi Termelőszövetkezet­nek és Tápiószelén a Ke­leti Fény Tsz-nek építünk ötven férőhelyes istállókat. Az építkezés típustervek alap­ján folyik, s fennakadás egye­dül Abonyban volt, ahol a tsz átmenetileg nem tudta bizto­sítani az anyagot, de szeren­csére ez a kérdés is megoldó­dott. s már túl vagyunk a munka felén. Ha semmi rend­kívüli nem jön közbe, augusz­tus végére befejezzük ezeket az épületeket, hiszen magunk is tudjuk, milyen nagy szük­ségük van a termelőszövetke­zeteknek az új istállókra. A ktsz a tsz-építkezéseken kívül nagyrészt iskolák bőví­tésén, tatarozásán dolgozik; hatalmas összegeket fordít Ilyen célra a megye. Az albert- irsai emeletes iskolát tataroz­zák és kőkerítéssel veszik kö­rül. A munka mintegy másfél­százezer forintba kerül. Most kezdődött el a munka a tör- teli, alsókarai, csemői. kis­teleki és a nyilasi iskolákban. A járásban mintegy tizen­két iskola szépül, bővül a nyár folyamán, s a költsé­gek félmillió forintot tesz­nek ki. De akad munka a városon be­lül is. Tizennyolc iskola, töb­bek között a gimnázium is,, szerepel a tatarozni valók lis­táján. Elsősorban a Földváry és a Mészáros Lőrinc iskolák igényelnek nagyobbszabású munkát. Alig fejeződik be azonban az iskolák tatarozása, a ktsz ismét nagy munkába kezd. A Ceglédi Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz részére építenek új üzletházat. Az építkezés költsége mintegy negyedmillió forint. Augusz­tus elején kezdik a munkát, s november' végére szeretnék befejezni. Ugyanakkor az asz­talos részleg a vendéglátóipari vállalat és az utasellátó válla­lat részére készít berendezése­ket. A sokrétű feladat, s a mun­kák sürgőssége arra^ ösztö­nözte a ktsz tagjait, hogy ne­mes versengésben igyekezze­nek még jobb eredményt el­érni. Most értékelték a félévi verseny eredményét, s az ada­tok azt bizonyítják, hogy az igen hasznos volt. Az egy főre eső termelés értékét ötezer fo­rinttal növelték. Tervüket 156 000 forinttal teljesítették túl, ami 108,3 százalékos tervteljesítés­nek felel meg. Jelentősen csökkent a ktsz- ben a verseny eredményeként a balesetek száma, a lakosság felé történő szolgáltatások tervét pedig két százalékkal teljesítették túl, s örvendetes a szakember utánpótlás szem­pontjából az is. hogy a ktsz- ben dolgozó ipari tanulók fél­évi eredményüket 0,9-el javí­tották. — m — el, amíg lépésről lépégre kö­zelebb jutottak a megoldás­hoz. Egyik lépés ezen az úton éppen az volt, hogy megkö­tötték a gépállomással a gépi munkákra a szerződéseket. Száva György, a gépállo­más igazgatója egymás után szedi elő fiókjából a megálla­podásokat. Sokat mondanak ezek a szerződések. A gom­bai Rákóczi Termelőszövetke­zet szerződéséből kitűnik, hogy ők valamennyi tsz kö­zül a legjobban bíznak a gé­pekben s igénylik is a gépál­lomás segítségét. — Igen, a Rákóczi vezetői­nek nem kellett sokat ma­gyarázni, elmondották ők ma­guk is, hogy hívei a gépi munkának — mondja Száva elvtárs, amint a gombai Rá­kóczi Termelőszövetkezet szer­ződését lapozgatjuk. Szántóterületük 50 hold körül van és 695 normálhold- nyi gépi munkára szerződtek. Egy holdra tehát 1,91 nor- málhold gépi munka jut. — A vezetőséggel megbe­széltük, hogy az általános földrendezés befejezése után pótszerződést kötünk. A tsz vezetősége ugyanis ismeri azt a rendeletet, amely jelentős kedvezményt biztosít azoknak a termelőszövetkeze­teknek, amelyeknél az egy holdra jutó gépi munka meg­haladja a két normálholdat — folytatja az igazgató. A gombai Ezüstkalász Ter­melőszövetkezetnél a szerző­dés szerint 1,9 normáihold jut egy holdra. A több mint 1600 holdas határú tsz-ben csupán tarlóhántásra 500 holdat szer­ződtek le. Itt a tsz vezetősége kijelölte azokat a táblákat, amelyekbe őszieket vetnek, s Fitos Lajos traktoros meg is kezdte a munkát. — Kiadtuk az utasítást a traktorosnak, hogy ahol tarlót talál, nyugodtan szántsa fel — újságolta Fehér Lajos, a tsz elnöke, amikor felkerestük. Egyébként' az Ezustkalász Tsz is köt {JotSzerződést, s így nem lesz annak akadálya, hogy a tsz jelentős kedvezmé­nyekhez jusson. Száva elv­társ kiszámította, hogy az Ezüstkalász Tsz a kormány- rendelet alapján 39 206 forint kedvezményt kap a leszerző­dött gépi munkák után. Amennyiben a megyei tanács mezőgazdasági osztályától megérkezik a besorolás — amire hetek óta várnak, és már többször is sürgették — további 108 581 forint gépi munkadíj elengedésben része­sülnek. A bényei Népfront Tsz-nél 1,1, a péteri Béke Tsz-nél 0,62 és a kávái Haladás Tsz-nél a szerződés szerint 1,25 normál­hold gépi munka jut egy hold-£ ra. | Az „óvatos" szerződéskötés í 2 a három tsz-ben azt —­hogy további segítséget keli? nyújtani a vezetőségnek ah-^ hoz, hogy leküzdjék a tagság | körében jócskán található té- ^ vés nézeteket. E termelőszö-i vetkezetekben ugyanis a tag- ^ ság egy része a nagyüzemi gaz- ^ dálkodást nem a fokozott gé- ^ pesítéssel akarja megoldani,^ hanem továbbra is a lovakhoz^ ragaszkodnak. A bényei Nép-^ front Tsz-ben az 1500 kh. ^ földre 197 ló és 10 csikó jut. ^ A péteri Rákóczi Tsz a 800^ hold földhöz 89 lóval és hat^ csikóval rendelkezik és ha-^ sonló az arány a kávai Ha-^ ladás Tsz-ben is. Még a kö-| zös munka megkezdése előtt ^ meg kell oldani a „lóproblé- ^ mát”, ami akadályozza a fej-^ lödést. A termelőszövetkezetig tagoknak jelentős káruk szár-^ mazik abból, ha nem csökken- tik a lóállományt, hiszen, ren-^ geteg takarmányt felemészte- ^ nek az állatok és bárhogyan^ számolják is, a gépállomás sok-á kai olcsóbban szánt nekik, mint^ a lófogat. í y Az új termelőszövetkezetek ^ „óvatos” szerződéskötése mel- ^ lett is megnövekszik a gépállomás feladata Esténként sok ezer virág kábító illata önti el Buda­keszin az autóbusz-végállomás környékét. A Dózsa Tsz kertészetéből száll az illatfelhő, ahonnan mindennap hatalmas kosarakban szállítják a piacokra a frissen vágott, ízlésesen összeállított rózsa-, szegfű- és tátika- csokrokat. Vincze Andrásné, a kertész felesége a virá­gok szedése közben maga is gyönyörködik a színpompás» bársonyos tátikákban (Csekő felv.) f////////f/////////////f//////s//////f//ss////sjr Termelőszövetkezeti szemmel a betegellátásról — Hogyan elégíti ki a gép­állomás a fokozott igényeket? — tettük fel a kérdést Száva elvtársnak. — A terület növekedése mellett még az is megnehezí­ti munkánkat, hogy az újonnan alakult tsz-ek határai elég dombosak, s nem egy helyen meredek fekvésűek a földek. Ezért lánctalpas traktorain­kat küldjük ide. Számításaink szerint az újonnan alakult tsz-ek minden igényét kielé­gítjük — válaszolta Száva elv­társ,, majd megjegyezte hogy a, legnagyobb, nehézségeik a ijüűtrágyaszórásnál és a vetés­inél lesznek. A műtrágyaszórógépük ke­vés a vetőgépek jelentős ré­sze pedig elavult. Számítanak arra, hogy a felsőbb szervek méltányolják kérésüket és kiegészítik gépparkjukat, de ha erre mégsem kerülne sor, úgy a termelőszövetkezetektől és a pilisi sertéshizlaldától kérnek kölcsön gépeket. Az egyikkel lassabban, a másikkal gyorsabban, de azért megteremtődik a Monori Gép­állomás egészséges kapcsola­ta az új termelőszövetkezetek­kel. Minél szorosabb ez a kap­csolat, annál gyümölcsözőbb az újdonsült termelőszövetke­zeti tagok részére. —m. s.—• Cegléd lakosságának egy ré­sze már termelőszövetkezet­ben, egy másik része, amely nem kevesebb, mint a város lakosságának 50 százaléka, az év őszétől kezdve termelőszö­vetkezetben dolgozik. Kiala­kulnak, részben már ki is alakultak a várostól távolabb eső lakott területek. Ezeken a helyeken szükséges lenne mi­nél rövidebb idő alatt idősza­kos orvosi rendelőt létesíteni. Még ennél is jobb megol­dás lenne a mezőgazda­ságban is üzemi orvosi rendelést rendszeresíteni. Eddig és jelenleg is úgy ol­dották meg az orvosi vizsgá­latot és kezelést, hogy reggel 7 órakor indulnak a lovasko­csik a betegekkel a városba, és legtöbb esetben délután 2— 3 órára érkeznek haza. Télen, amikor az idő hideg, szeles, esős, elindulnak a kocsik a gyermekekkel és a 6—7 óra hosszát kocsin vagy a rende­lő várótermében részben ka­ron, részben kocsiderékban, részben a várószoba padján töltik el. Vajon segítjük-e így a gyógyulást, vagy inkább még az egészséges gyermeket is beteggé tesszük? Előfor­dulnak olyan esetek, amikor a gyermeket két hétig min­dennap berendelik. Ilyenkor mindennap két ló és egy em­ber egész napra kiesik a mun­kából. Egy évben ez annyira megy, hogy akár egy üzemorvost is el tudnánk tartani belőle. Ügy látjuk termelőszövetkezeti tag szemmel, hogy az orvosok kijárása a körzeti rendelőkbe nem okozna különösebb ne­hézséget, mivel jóformán min­den orvosnak saját autója van. Ismerjük erre vonatkozóan a kormány rendeletét, amely azért biztosított az orvosok­nak kedvezményes autóvásár­lást. hogy könnyebben és gyorsan eljuthassanak a be­tegekhez. Jelenleg mégis az törté­nik, hogy lassú, rázós lo­vaskocsival hordják vá­rosszerte a betegeket az orvoshoz. Tudjuk, hogy a szakorvosi rendelő sokkal több orvost kí­ván és minden körzeti orvosi rendelőbe nem jöhet ki egy­szerre fogász, szemész, sebész» ezért az ilyen betegeket ter­mészetesen továbbra is beszál­lítanánk. Ügy gondoljuk, ez a kíván­ság jogos és kérésünk mi­előbb meghallgatásra talál. Radosza Miklós, a ceglédi Dózsa Népe Tsz elnöke A ll-es szalag teúio&foia hogy azt művelje. Mert az könnyebb valamivel, mint ré­pát egyelni, meg markot szed­ni. Így segítek rajta, mivel be­teges és már csak egy éve hiányzik a nyugdíjhoz. Hát eb­ben a szőlőben segítek én déU útónonként édesanyámnak. Meg a háztartásban. Moforüzem, háztartás, kai panyél. Munka. Mégpedig többnyire selejtmentes, jó munka. Egy év óta egy percet sem késett, egyszer sem hiány­zott az üzemből. Amikor oda­került, fél órát kapott egy munkadarabra. Most ugyan­azt két és fél perc alatt meg­csinálja. — Szórakozni nem jár? kérdezem. Elmosolyodik: — De, szoktam. Néha elme­gyek táncolni, megnézek egy- egy filmet. De legtöbbször a KISZ-be járok. Ott, a fiata­lok közt jól érzem magam. Ol­vasni is szoktam. Nagyon sze­retem a könyvet. Talán egy­szer még folytatom a tanulást. Persze, valami olyat tanulok, ami a munkámmal kapcsola­tos, mert az üzemet nagyon szeretem ... Nem mennék el innen semmiért... Többet nem tudok mondani,.. Ugye, mondtam, hogy írjon valaki másról? Nyíri Éva tarka szoknyákltal cserélik fel. Mert itt még úgy járnak a lá­nyok, asszonyok: népviselet­ben. Szépek is ám, amikor ki­öltöznek! Kicsit elgondolkozik, aztán így folytatja: — Egy évvel ezelőtt a leg­többje azt sem tudta, mi fán terem a mosógép. Most meg olyan ügyesen szerelik a mo­torját, mintha világéletükben azt csinálták volna! Nézze meg, milyen fürgén, kedvvel dolgoznak. Pedig a nyolc órás munka után még várja őket a háztartás, meg a kapanyél! Mert az még megvan: a föld, a mezei munka. A szívük még odahúz. De az eszükkel már idetartoznak. És nehogy azt higgye, hogy gyakori nálunk a kilépés! Aki egyszer meg­szerette az ipari üzemet, meg­szerette ezt a munkát, az nem vágyik el innen... — Magáról is beszéljen va­lamit, Irma — szakítom félbe. Kisideig zavartan néz rám, aztán megszólal: — Hiszen, magamról is be­széltem! Én is egy éve ismer­kedtem meg ezzel az élettel. Én is annyit tudtam a mosó­gépről, hogy ilyen is van a vi­lágon. Aztán meg, én is ke­zembe veszem a kapát a mű­szak után. Édesanyámnak adott a tsz egy darab szőlőt, hessen. Csakhogy az újabb kétévi tanulást jelentett vol­na, márpedig nagy szükség volt a segítségére otthon. Édesanyja idős is, beteges is. Tizenhét éves korában kez­dett dolgozni, Budapesten. Nyolc hónap után — idény­munkás lévén — elküldték. Nem is bánta túlságosan, hi­szen fárasztó volt naponta Ik- ladról Pestre járni. Elhatá­rozta., hogy Ikladon keres munkát, s felvételre jelentke­zett a műszergyárba. — Éppen egy esztendeje múlt a napokban, hogy itt dol­gozom — meséli. — Akkoriban kerültem ide, amikor a II- és szalag megindult. Első pil­lanattól kezdve jól éreztem magam, hiszen, majdnem min­denki ismerős; falumbeli, vagy legalább is szomszéd: domo- nyi, aszódi. Az is jó volt, hogy a legtöbben kezdők voltunk: csupa parasztlány, meg asz- szony, akik — velem együtt —, akkor ismerkedtek az üzemi élettel. — Nézze meg ezt a sok fris­sen mosott-vasalt munkakö­penyt — mutat végig az asz- szonyokon —, ügye, nem is gondolná, hogy műszak után dolgozója. Kiről írjanak, ha nem a leg jobbakról? — Akkor írjon a csoportve­zetőnkről, PaHi Imrénéről is — szól közbe egy másik asz- szony. Apátiné. — Neki kö­szönhetjük, hogy elsők let­tünk. Mindenben segít ne- kürtk: új munkafog ásókra ta­nít, ha szabadságot kérünk, elintézi, meghallgatja a pa­naszainkat, s ha csak tud, se­gít is. Meg azt is írja meg, hogy minyont és tortát kap­tunk az elsőségért. És máso­dik hónapja miénk a vándor­zászló! Nem is viszi el tőlünk egyhamar senki... Míg mi beszélgetünk, a futószalag megmozdul és újabb munkadarabokat hoz. Nem akawk zavarni, inkább megvárom a műszak végét, hogy Ecker Irmával beszél­hessek. Még egy kis biztatás, aztán elmondja, hogy kilen­cen vannak testvérek, s ő a legkisebb. Édesapja nyugdí­jas ács, édesanyja termelő- szövetkezetben dolgozik. Nyolc osztályt végzett mindössze, pedig nagyon szeretett ta­nulni. s minden vágya az volt, hogy gyermekápolónő le­A nevével találkoz­tam, mint viselőjével. A ha­talmas műhelycsarnok falán pillantottam meg, a ver­senyhíradóban: A II-es sza­lag legjobb dolgozója június­ban Ecker Irma. A motorüzemről tudni kell, hogy első lett az Ikladi Ipari Műszergyár második negyed­évi kongresszusi versenyében. Ami a II-es szalagot illeti, az pedig a motorüzemen belül vitte el a pálmát, illetve a jutalmat. A szalag egyébként egy hosszú munkaasztalból és a mellette dolgozó hu­szonnyolc lányból, asszony­ból áll. Köztük bizonyult a legjobbnak júniusban a 19 éves Ecker Irma. Irma az asztal közepetáján ül, s a mosógépmotorok álló részébe szereli be a 3. és 4. segédfázis-tekercseket. Ami­kor arra kérem, hogy beszél­jen valamit magáról, csodál­kozva mosolyog: olyan fiatal még, mit is mondhatna? — Ne szégyellő magad. Ir­ma — biztatja a mellette ülő Tolnai Eerencné. — Az igaz, hogy fiatal vagy, de június­ban te lettél a szalag legjobb A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásuk során a gépállo­másokkal kerülnek a legszo­rosabb kapcsolatba. Szinte a szántástól a betakarításig kö­zös minden problémájuk. A traktorosok együtt örülnek a sikereknek a termelőszövet­kezeti tagokkal, s együtt bán­kódnak a kudarcok miatt. Nem csoda tehát, ha a mo- nori járásban a tavasszal ala­kult termelőszövetkezetek — noha a közös munkát csak ősszel kezdik — is a gépál­lomásokkal építették ki leg­először kapcsolataikat. Igaz, a kapcsolatok felvéte­lére irányuló első lépéseket a gépállomás vezetői tették meg, amikons hetekkel ezelőtt felkeresték a négy termelő­szövetkezeti község — Gom­ba, Bénye, Káva, Péteri — öt termelőszövetkezetének veze­tőségeit, s felajánlották segít­ségüket. Amint Száva György elvtárs, a Monori Gépállomás igazgatója elmondja, nem le­pődtek meg, amikor a terme­lőszövetkezetek a felajánlott segítséget először vonakodva fogadták, A tsz-tagok, de még a vezetők is gondokkal küszködtek, nem láttak vilá­gosan, hogy az általuk vélt nagy „felfordulásból” hogyan lesz jól működő mezőgazda-* sági nagyüzem. Azt még ke­vésbé látták, hogy mit kell tenni ennek megszervezése érdeké­ben. Hetek, hónapok múltak wrmrsssrsMWM’M'ssMrsssssMrsfsss. 1 BOLDOG NAPRA \ I s § virradtak ma a fóti Gyér- $ § mekváros legkisebb lakói. \ ^ A Pest megyei nőtanács § | vezetői látogatták meg § ^ őket, úgy megrakva aján- % | dákokkal, hogy jóformán § | ki sem látszottak mögiile. § ^ A megyei tanács végrehaj- § | fő bizottságának ajándékát $ | hozták a megyei óvodásház \ | | lakóinak. Megszámlálha- \ | tatlan műanyag játékot, | * kacsákat, hattyúkat, sok- >• sok mackót és nyolcvan | műanyag babát vettek bir- % fokukba az óvodások. S | aminek az értékét inkább | coük a felnőttek tudják: | § harminchárom pár kis cipő ^ § is érkezett ennek a hamar ^ | tönkremenö gyermekből- ^ | minak utánpótlására. A ^ § végrehajtó bizottság aján- ^ ^ dekával együtt adták át a | S megyei nőtanács gondosko- ^ § dúsának bizonyítékait is, ^ | húsz összekötő szőnyeget, ^ | negyven kis napozópadot ^ * és egy padlókefélőgépet. ^ Fogfúrás ultrahanggal Koloszov mérnök, az orvosi műszerekkel és berendezések­kel foglalkozó össz-szövetségi tudományos kutatóintézet munkatársa elmés készüléket szerkesztett a fogorvosok szá­mára. Az írógép billentyűjé­hez hasonló készülék ultra­hanggal fúrja a fogat, mégpe­dig a fúrógépnél sokkal gyor­sabban és fájdalom nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents