Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-17 / 166. szám
1959. JÜLIUS 17. PÉNTEK "'k'Mirlap 3 Erősödik a kapcsolat a Motion Gépállomás és o járás áj termelösiöretkezetei közölt RÓZSA, SZEGFŰ, TÁTIKA T sz-építkez ések, harminc iskola tatarozása, bővítése Nyári „szezon" a Ceglédi Járási Építőipari Ktsz-nél A nyár az építőiparban a ».csúcsforgalom” ideje. Annyi a munka és annyiféle, hagy csak győzzék végezni. A ceglédi járásban is lépten-nyo- mon építőmunkásokkal találkozik az ember, s legtöbbjük a Ceglédi Járási Építőipari Ktsz dolgozója. A járásban alig akad olyan község, ahol ne dolgozna a ktsz. — Hát van elég dolgunk — mondja Csizmazia Pál. a ktsz elnöke. Három helyen végzünk nagyobbszabású termelőszövetkezeti építkezést. Abonyban az Augusztus 20 Tsz-nek, Tápiószöllősön a Petőfi Termelőszövetkezetnek és Tápiószelén a Keleti Fény Tsz-nek építünk ötven férőhelyes istállókat. Az építkezés típustervek alapján folyik, s fennakadás egyedül Abonyban volt, ahol a tsz átmenetileg nem tudta biztosítani az anyagot, de szerencsére ez a kérdés is megoldódott. s már túl vagyunk a munka felén. Ha semmi rendkívüli nem jön közbe, augusztus végére befejezzük ezeket az épületeket, hiszen magunk is tudjuk, milyen nagy szükségük van a termelőszövetkezeteknek az új istállókra. A ktsz a tsz-építkezéseken kívül nagyrészt iskolák bővítésén, tatarozásán dolgozik; hatalmas összegeket fordít Ilyen célra a megye. Az albert- irsai emeletes iskolát tatarozzák és kőkerítéssel veszik körül. A munka mintegy másfélszázezer forintba kerül. Most kezdődött el a munka a tör- teli, alsókarai, csemői. kisteleki és a nyilasi iskolákban. A járásban mintegy tizenkét iskola szépül, bővül a nyár folyamán, s a költségek félmillió forintot tesznek ki. De akad munka a városon belül is. Tizennyolc iskola, többek között a gimnázium is,, szerepel a tatarozni valók listáján. Elsősorban a Földváry és a Mészáros Lőrinc iskolák igényelnek nagyobbszabású munkát. Alig fejeződik be azonban az iskolák tatarozása, a ktsz ismét nagy munkába kezd. A Ceglédi Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz részére építenek új üzletházat. Az építkezés költsége mintegy negyedmillió forint. Augusztus elején kezdik a munkát, s november' végére szeretnék befejezni. Ugyanakkor az asztalos részleg a vendéglátóipari vállalat és az utasellátó vállalat részére készít berendezéseket. A sokrétű feladat, s a munkák sürgőssége arra^ ösztönözte a ktsz tagjait, hogy nemes versengésben igyekezzenek még jobb eredményt elérni. Most értékelték a félévi verseny eredményét, s az adatok azt bizonyítják, hogy az igen hasznos volt. Az egy főre eső termelés értékét ötezer forinttal növelték. Tervüket 156 000 forinttal teljesítették túl, ami 108,3 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Jelentősen csökkent a ktsz- ben a verseny eredményeként a balesetek száma, a lakosság felé történő szolgáltatások tervét pedig két százalékkal teljesítették túl, s örvendetes a szakember utánpótlás szempontjából az is. hogy a ktsz- ben dolgozó ipari tanulók félévi eredményüket 0,9-el javították. — m — el, amíg lépésről lépégre közelebb jutottak a megoldáshoz. Egyik lépés ezen az úton éppen az volt, hogy megkötötték a gépállomással a gépi munkákra a szerződéseket. Száva György, a gépállomás igazgatója egymás után szedi elő fiókjából a megállapodásokat. Sokat mondanak ezek a szerződések. A gombai Rákóczi Termelőszövetkezet szerződéséből kitűnik, hogy ők valamennyi tsz közül a legjobban bíznak a gépekben s igénylik is a gépállomás segítségét. — Igen, a Rákóczi vezetőinek nem kellett sokat magyarázni, elmondották ők maguk is, hogy hívei a gépi munkának — mondja Száva elvtárs, amint a gombai Rákóczi Termelőszövetkezet szerződését lapozgatjuk. Szántóterületük 50 hold körül van és 695 normálhold- nyi gépi munkára szerződtek. Egy holdra tehát 1,91 nor- málhold gépi munka jut. — A vezetőséggel megbeszéltük, hogy az általános földrendezés befejezése után pótszerződést kötünk. A tsz vezetősége ugyanis ismeri azt a rendeletet, amely jelentős kedvezményt biztosít azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknél az egy holdra jutó gépi munka meghaladja a két normálholdat — folytatja az igazgató. A gombai Ezüstkalász Termelőszövetkezetnél a szerződés szerint 1,9 normáihold jut egy holdra. A több mint 1600 holdas határú tsz-ben csupán tarlóhántásra 500 holdat szerződtek le. Itt a tsz vezetősége kijelölte azokat a táblákat, amelyekbe őszieket vetnek, s Fitos Lajos traktoros meg is kezdte a munkát. — Kiadtuk az utasítást a traktorosnak, hogy ahol tarlót talál, nyugodtan szántsa fel — újságolta Fehér Lajos, a tsz elnöke, amikor felkerestük. Egyébként' az Ezustkalász Tsz is köt {JotSzerződést, s így nem lesz annak akadálya, hogy a tsz jelentős kedvezményekhez jusson. Száva elvtárs kiszámította, hogy az Ezüstkalász Tsz a kormány- rendelet alapján 39 206 forint kedvezményt kap a leszerződött gépi munkák után. Amennyiben a megyei tanács mezőgazdasági osztályától megérkezik a besorolás — amire hetek óta várnak, és már többször is sürgették — további 108 581 forint gépi munkadíj elengedésben részesülnek. A bényei Népfront Tsz-nél 1,1, a péteri Béke Tsz-nél 0,62 és a kávái Haladás Tsz-nél a szerződés szerint 1,25 normálhold gépi munka jut egy hold-£ ra. | Az „óvatos" szerződéskötés í 2 a három tsz-ben azt —hogy további segítséget keli? nyújtani a vezetőségnek ah-^ hoz, hogy leküzdjék a tagság | körében jócskán található té- ^ vés nézeteket. E termelőszö-i vetkezetekben ugyanis a tag- ^ ság egy része a nagyüzemi gaz- ^ dálkodást nem a fokozott gé- ^ pesítéssel akarja megoldani,^ hanem továbbra is a lovakhoz^ ragaszkodnak. A bényei Nép-^ front Tsz-ben az 1500 kh. ^ földre 197 ló és 10 csikó jut. ^ A péteri Rákóczi Tsz a 800^ hold földhöz 89 lóval és hat^ csikóval rendelkezik és ha-^ sonló az arány a kávai Ha-^ ladás Tsz-ben is. Még a kö-| zös munka megkezdése előtt ^ meg kell oldani a „lóproblé- ^ mát”, ami akadályozza a fej-^ lödést. A termelőszövetkezetig tagoknak jelentős káruk szár-^ mazik abból, ha nem csökken- tik a lóállományt, hiszen, ren-^ geteg takarmányt felemészte- ^ nek az állatok és bárhogyan^ számolják is, a gépállomás sok-á kai olcsóbban szánt nekik, mint^ a lófogat. í y Az új termelőszövetkezetek ^ „óvatos” szerződéskötése mel- ^ lett is megnövekszik a gépállomás feladata Esténként sok ezer virág kábító illata önti el Budakeszin az autóbusz-végállomás környékét. A Dózsa Tsz kertészetéből száll az illatfelhő, ahonnan mindennap hatalmas kosarakban szállítják a piacokra a frissen vágott, ízlésesen összeállított rózsa-, szegfű- és tátika- csokrokat. Vincze Andrásné, a kertész felesége a virágok szedése közben maga is gyönyörködik a színpompás» bársonyos tátikákban (Csekő felv.) f////////f/////////////f//////s//////f//ss////sjr Termelőszövetkezeti szemmel a betegellátásról — Hogyan elégíti ki a gépállomás a fokozott igényeket? — tettük fel a kérdést Száva elvtársnak. — A terület növekedése mellett még az is megnehezíti munkánkat, hogy az újonnan alakult tsz-ek határai elég dombosak, s nem egy helyen meredek fekvésűek a földek. Ezért lánctalpas traktorainkat küldjük ide. Számításaink szerint az újonnan alakult tsz-ek minden igényét kielégítjük — válaszolta Száva elvtárs,, majd megjegyezte hogy a, legnagyobb, nehézségeik a ijüűtrágyaszórásnál és a vetésinél lesznek. A műtrágyaszórógépük kevés a vetőgépek jelentős része pedig elavult. Számítanak arra, hogy a felsőbb szervek méltányolják kérésüket és kiegészítik gépparkjukat, de ha erre mégsem kerülne sor, úgy a termelőszövetkezetektől és a pilisi sertéshizlaldától kérnek kölcsön gépeket. Az egyikkel lassabban, a másikkal gyorsabban, de azért megteremtődik a Monori Gépállomás egészséges kapcsolata az új termelőszövetkezetekkel. Minél szorosabb ez a kapcsolat, annál gyümölcsözőbb az újdonsült termelőszövetkezeti tagok részére. —m. s.—• Cegléd lakosságának egy része már termelőszövetkezetben, egy másik része, amely nem kevesebb, mint a város lakosságának 50 százaléka, az év őszétől kezdve termelőszövetkezetben dolgozik. Kialakulnak, részben már ki is alakultak a várostól távolabb eső lakott területek. Ezeken a helyeken szükséges lenne minél rövidebb idő alatt időszakos orvosi rendelőt létesíteni. Még ennél is jobb megoldás lenne a mezőgazdaságban is üzemi orvosi rendelést rendszeresíteni. Eddig és jelenleg is úgy oldották meg az orvosi vizsgálatot és kezelést, hogy reggel 7 órakor indulnak a lovaskocsik a betegekkel a városba, és legtöbb esetben délután 2— 3 órára érkeznek haza. Télen, amikor az idő hideg, szeles, esős, elindulnak a kocsik a gyermekekkel és a 6—7 óra hosszát kocsin vagy a rendelő várótermében részben karon, részben kocsiderékban, részben a várószoba padján töltik el. Vajon segítjük-e így a gyógyulást, vagy inkább még az egészséges gyermeket is beteggé tesszük? Előfordulnak olyan esetek, amikor a gyermeket két hétig mindennap berendelik. Ilyenkor mindennap két ló és egy ember egész napra kiesik a munkából. Egy évben ez annyira megy, hogy akár egy üzemorvost is el tudnánk tartani belőle. Ügy látjuk termelőszövetkezeti tag szemmel, hogy az orvosok kijárása a körzeti rendelőkbe nem okozna különösebb nehézséget, mivel jóformán minden orvosnak saját autója van. Ismerjük erre vonatkozóan a kormány rendeletét, amely azért biztosított az orvosoknak kedvezményes autóvásárlást. hogy könnyebben és gyorsan eljuthassanak a betegekhez. Jelenleg mégis az történik, hogy lassú, rázós lovaskocsival hordják városszerte a betegeket az orvoshoz. Tudjuk, hogy a szakorvosi rendelő sokkal több orvost kíván és minden körzeti orvosi rendelőbe nem jöhet ki egyszerre fogász, szemész, sebész» ezért az ilyen betegeket természetesen továbbra is beszállítanánk. Ügy gondoljuk, ez a kívánság jogos és kérésünk mielőbb meghallgatásra talál. Radosza Miklós, a ceglédi Dózsa Népe Tsz elnöke A ll-es szalag teúio&foia hogy azt művelje. Mert az könnyebb valamivel, mint répát egyelni, meg markot szedni. Így segítek rajta, mivel beteges és már csak egy éve hiányzik a nyugdíjhoz. Hát ebben a szőlőben segítek én déU útónonként édesanyámnak. Meg a háztartásban. Moforüzem, háztartás, kai panyél. Munka. Mégpedig többnyire selejtmentes, jó munka. Egy év óta egy percet sem késett, egyszer sem hiányzott az üzemből. Amikor odakerült, fél órát kapott egy munkadarabra. Most ugyanazt két és fél perc alatt megcsinálja. — Szórakozni nem jár? kérdezem. Elmosolyodik: — De, szoktam. Néha elmegyek táncolni, megnézek egy- egy filmet. De legtöbbször a KISZ-be járok. Ott, a fiatalok közt jól érzem magam. Olvasni is szoktam. Nagyon szeretem a könyvet. Talán egyszer még folytatom a tanulást. Persze, valami olyat tanulok, ami a munkámmal kapcsolatos, mert az üzemet nagyon szeretem ... Nem mennék el innen semmiért... Többet nem tudok mondani,.. Ugye, mondtam, hogy írjon valaki másról? Nyíri Éva tarka szoknyákltal cserélik fel. Mert itt még úgy járnak a lányok, asszonyok: népviseletben. Szépek is ám, amikor kiöltöznek! Kicsit elgondolkozik, aztán így folytatja: — Egy évvel ezelőtt a legtöbbje azt sem tudta, mi fán terem a mosógép. Most meg olyan ügyesen szerelik a motorját, mintha világéletükben azt csinálták volna! Nézze meg, milyen fürgén, kedvvel dolgoznak. Pedig a nyolc órás munka után még várja őket a háztartás, meg a kapanyél! Mert az még megvan: a föld, a mezei munka. A szívük még odahúz. De az eszükkel már idetartoznak. És nehogy azt higgye, hogy gyakori nálunk a kilépés! Aki egyszer megszerette az ipari üzemet, megszerette ezt a munkát, az nem vágyik el innen... — Magáról is beszéljen valamit, Irma — szakítom félbe. Kisideig zavartan néz rám, aztán megszólal: — Hiszen, magamról is beszéltem! Én is egy éve ismerkedtem meg ezzel az élettel. Én is annyit tudtam a mosógépről, hogy ilyen is van a világon. Aztán meg, én is kezembe veszem a kapát a műszak után. Édesanyámnak adott a tsz egy darab szőlőt, hessen. Csakhogy az újabb kétévi tanulást jelentett volna, márpedig nagy szükség volt a segítségére otthon. Édesanyja idős is, beteges is. Tizenhét éves korában kezdett dolgozni, Budapesten. Nyolc hónap után — idénymunkás lévén — elküldték. Nem is bánta túlságosan, hiszen fárasztó volt naponta Ik- ladról Pestre járni. Elhatározta., hogy Ikladon keres munkát, s felvételre jelentkezett a műszergyárba. — Éppen egy esztendeje múlt a napokban, hogy itt dolgozom — meséli. — Akkoriban kerültem ide, amikor a II- és szalag megindult. Első pillanattól kezdve jól éreztem magam, hiszen, majdnem mindenki ismerős; falumbeli, vagy legalább is szomszéd: domo- nyi, aszódi. Az is jó volt, hogy a legtöbben kezdők voltunk: csupa parasztlány, meg asz- szony, akik — velem együtt —, akkor ismerkedtek az üzemi élettel. — Nézze meg ezt a sok frissen mosott-vasalt munkaköpenyt — mutat végig az asz- szonyokon —, ügye, nem is gondolná, hogy műszak után dolgozója. Kiről írjanak, ha nem a leg jobbakról? — Akkor írjon a csoportvezetőnkről, PaHi Imrénéről is — szól közbe egy másik asz- szony. Apátiné. — Neki köszönhetjük, hogy elsők lettünk. Mindenben segít ne- kürtk: új munkafog ásókra tanít, ha szabadságot kérünk, elintézi, meghallgatja a panaszainkat, s ha csak tud, segít is. Meg azt is írja meg, hogy minyont és tortát kaptunk az elsőségért. És második hónapja miénk a vándorzászló! Nem is viszi el tőlünk egyhamar senki... Míg mi beszélgetünk, a futószalag megmozdul és újabb munkadarabokat hoz. Nem akawk zavarni, inkább megvárom a műszak végét, hogy Ecker Irmával beszélhessek. Még egy kis biztatás, aztán elmondja, hogy kilencen vannak testvérek, s ő a legkisebb. Édesapja nyugdíjas ács, édesanyja termelő- szövetkezetben dolgozik. Nyolc osztályt végzett mindössze, pedig nagyon szeretett tanulni. s minden vágya az volt, hogy gyermekápolónő leA nevével találkoztam, mint viselőjével. A hatalmas műhelycsarnok falán pillantottam meg, a versenyhíradóban: A II-es szalag legjobb dolgozója júniusban Ecker Irma. A motorüzemről tudni kell, hogy első lett az Ikladi Ipari Műszergyár második negyedévi kongresszusi versenyében. Ami a II-es szalagot illeti, az pedig a motorüzemen belül vitte el a pálmát, illetve a jutalmat. A szalag egyébként egy hosszú munkaasztalból és a mellette dolgozó huszonnyolc lányból, asszonyból áll. Köztük bizonyult a legjobbnak júniusban a 19 éves Ecker Irma. Irma az asztal közepetáján ül, s a mosógépmotorok álló részébe szereli be a 3. és 4. segédfázis-tekercseket. Amikor arra kérem, hogy beszéljen valamit magáról, csodálkozva mosolyog: olyan fiatal még, mit is mondhatna? — Ne szégyellő magad. Irma — biztatja a mellette ülő Tolnai Eerencné. — Az igaz, hogy fiatal vagy, de júniusban te lettél a szalag legjobb A termelőszövetkezetek gazdálkodásuk során a gépállomásokkal kerülnek a legszorosabb kapcsolatba. Szinte a szántástól a betakarításig közös minden problémájuk. A traktorosok együtt örülnek a sikereknek a termelőszövetkezeti tagokkal, s együtt bánkódnak a kudarcok miatt. Nem csoda tehát, ha a mo- nori járásban a tavasszal alakult termelőszövetkezetek — noha a közös munkát csak ősszel kezdik — is a gépállomásokkal építették ki legelőször kapcsolataikat. Igaz, a kapcsolatok felvételére irányuló első lépéseket a gépállomás vezetői tették meg, amikons hetekkel ezelőtt felkeresték a négy termelőszövetkezeti község — Gomba, Bénye, Káva, Péteri — öt termelőszövetkezetének vezetőségeit, s felajánlották segítségüket. Amint Száva György elvtárs, a Monori Gépállomás igazgatója elmondja, nem lepődtek meg, amikor a termelőszövetkezetek a felajánlott segítséget először vonakodva fogadták, A tsz-tagok, de még a vezetők is gondokkal küszködtek, nem láttak világosan, hogy az általuk vélt nagy „felfordulásból” hogyan lesz jól működő mezőgazda-* sági nagyüzem. Azt még kevésbé látták, hogy mit kell tenni ennek megszervezése érdekében. Hetek, hónapok múltak wrmrsssrsMWM’M'ssMrsssssMrsfsss. 1 BOLDOG NAPRA \ I s § virradtak ma a fóti Gyér- $ § mekváros legkisebb lakói. \ ^ A Pest megyei nőtanács § | vezetői látogatták meg § ^ őket, úgy megrakva aján- % | dákokkal, hogy jóformán § | ki sem látszottak mögiile. § ^ A megyei tanács végrehaj- § | fő bizottságának ajándékát $ | hozták a megyei óvodásház \ | | lakóinak. Megszámlálha- \ | tatlan műanyag játékot, | * kacsákat, hattyúkat, sok- >• sok mackót és nyolcvan | műanyag babát vettek bir- % fokukba az óvodások. S | aminek az értékét inkább | coük a felnőttek tudják: | § harminchárom pár kis cipő ^ § is érkezett ennek a hamar ^ | tönkremenö gyermekből- ^ | minak utánpótlására. A ^ § végrehajtó bizottság aján- ^ ^ dekával együtt adták át a | S megyei nőtanács gondosko- ^ § dúsának bizonyítékait is, ^ | húsz összekötő szőnyeget, ^ | negyven kis napozópadot ^ * és egy padlókefélőgépet. ^ Fogfúrás ultrahanggal Koloszov mérnök, az orvosi műszerekkel és berendezésekkel foglalkozó össz-szövetségi tudományos kutatóintézet munkatársa elmés készüléket szerkesztett a fogorvosok számára. Az írógép billentyűjéhez hasonló készülék ultrahanggal fúrja a fogat, mégpedig a fúrógépnél sokkal gyorsabban és fájdalom nélkül.