Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

4 1959. JÚLIUS 17. PÉNTEK rrs T MEG WClrla p Eredmény, amely maga helyett beszél: Felére csökkent az alkoholfogyasztás és mégis másfélszeresére nőtt az összforgalom a Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalatnál Kicsit talán különösen hang­éit a vendéglátóipar fejlesz­téséről s ugyanakkor az alko­holfogyasztás csökkenéséről beszélni. Pedig a kettő között lehet és kell is összefüggést ta­lálni. A fejlődésnek ez az irá­nya nem új keletű. A kormány határozata óta szerte az or­szágban egymásután szűnnek meg a rosszemlékű italboltok s nyílnak helyettük ízléses kis­vendéglők, cukrászdák és bü­fék. Az örvendetes változást nem országos, mégcsak nem is megyei adatok alapján, hanem csupán a megye három ven­déglátóipari vállalata egyiké­nek elért eredményein és ne­hézségein szeretnénk lemérni. Ezért kerestük fel a Budakör­nyéki Vendéglátóipari Vállalat igazgatóját, Tóth B. András elvtársat;- Milyen intézkedéseket tett a vállalat az utóbbi két és fél éo alatt a fogyaszók jobb ellá­tása érdekében? — kérdezzük. — Üzemegységeink számát 106-ról 135-re emeltük. Ugyan­akkor arra törekedtünk, hogy az italboltokat — ahol csak le­het — ízléses, melegkonyhás éttermek. kisvendéglők és cukrászdák váltsák fel. Ez idő alatt 11 új cukrászdát, Szent­endrén és Visegrádon szín­vonalas zenés cukrászdát létesítettünk. Legszebb kisvendéglőink: a dunaharaszti Rózsakért és a szentendrei 1 Határcsárda. Ezenkívül még Visegrádon, Szentendrén, Budakalászon, Pilisvörösváron, Piliscsabán, Budakeszin és Érden működ­nek kisvendéglőink. Pomázon pedig augusztus végén nyitunk újabb zenés kisvendéglőt. — Az italboltok fokozatos felszámolása után hogyan ala­kult a vállalat forgalma? — A szeszfogyasztással szemben az ételforgalmat igyekeztünk növelni. Két év alatt az ételfogyasztás 6,9 mil­lió forintról 12 millióra, a hal- fogyasztás az 1956. évi 30 má­zsáról 318 mázsára emelkedett, a fagylalt forgalma pedig csak­nem félmillió forinttal nőtt. Érdemes még megemlíte­ni, hogy amióta csak va­lódi szörpöket tartunk, a múlt évi havi 30 mázsával szemben ez évben 120 má­zsára csökkent a forgalom. — És az égetett szeszesita­lok? — Legnagyobb örömünkre két év alatt 2514 hektoliterről 1500 hektoliterre sikerült le­szorítani. Ugyanakkor a válla­lat összes forgalmát 48 száza­lékkal növeltük. így a szesz­fogyasztás viszonylagosan 42 százalékra csökkent. Talán nem szerénytelenség, ha erre vagyunk legbüszkébbek. — További tervek? — Pomázon, a HÉV-állomás közelében egy hidegkonyhás, gyorskiszolgáló Mackó-büfét nyitunk az év végére. Pénzt nem kaptunk rá, ezért önkölt­ségcsökkentő beruházási hi­teiből valósítjuk meg. A jövő évben még több vendéglőt és cukrászdát szeretnénk korszerűsíteni. Kiszámítottuk, hogy ha nem vállalattal, hanem saját épí­tőbrigád j ainkk al vé gezte t j üik el a felújításokat és korsze­rűsítéseket, akkor több mint kétszeresét tudjuk megvalósí­tani. Ezért még ebben a ne­gyedévben 12 fős brigádot alakítunk, amelyben lesz hű­tőgép- és villanyszerelő, esz­tergályos. festő és mázoló, vízvezetékszerelő, .asztalos és kőműves szakmunkás. — Nehézsége1!;? — Bizony, azok is akadnak. Szentendrén, a HÉV-állomás közelében egymás mellett van a népbolt és a mi italboltunk. Mind a kettő erősen kifogá­solható körülmények között működik. A népboltnak nincs megfelelő raktára: a ládákat, hordókat a vendéglő tetőte­raszán tárolják. Ez a város­képet is erősen csúfítja, mert a HÉV-vel érkező utasnak legelőször ez ölük a szemébe. Szeretnénk itt modern. Mackó rendszerű gyorski­szolgáló cukrászdát és bü­fét nyitni. A népbolt is átalakulhatna íz­léses csemegebolttá, ha meg­kapná a kétszáz méterrel odább levő volt Belsped-he- lyiséget, amely most üresedett meg. — Ez valóban szép terv, a szentendreiek bizonyára örül­nének is az új csemegebolt- naifc és a. Mackónak. Mi az akadálya a megvalósításnak? — A városi és a megyei ta­nácsnak kellene véglegesen állást foglalnia és biztosítania a helyiségeket mindkét válla­lat részére. — A vállalat ellen hallot­tunk olyan vádakat, hogy a Csepel-szigeten levő egységeit elhanyagolja, sőt megszünteti azokat. Így Szigethalom egyet­len cukrászdáját is bezárták az elmúlt hónapokban. Mi az igazság ebben? — Látszatra így van. A va­lóság viszont az. hogy a köz­ségi tanács nem biztosított helyiséget. A község központ­jában levő egyetlen Italboltot is kénytelenek leszünk meg­szüntetni — pedig inkább mo­dernizálni szeretnénk —. mert a tanácselnök véleménye sze­rint nincs rá semmi szükség. Ha a helyi tanács ilyen ma­gatartást tanúsít, akkor saj­nos, a mi legjobb szándékunk is hiábavaló. Szerencsére en­nek többnyire az ellenkezője fordul elő. Pomázon éppen a helyi tanáccsal való jó együtt­működés eredményeként másfél év alatt hamarosan a negyedik üzletet nyit­juk. Jóformán csak villanásnyi képek ezek a Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalat éle­téből. Az elért eredmények mellett eltörpülnek a még megoldatlan feladatok, mert a legnehezebb kérdést, az ége­tett szeszesitalok fogyasztá­sának csökkentését a maga területén példamutatóan ol­dotta meg a vállalat. (gy. rn.) Az év végére megszűnik a „gödöllői patkó" Számos baleset színhelye volt a 3-as számú műút Gödöl­lő előtti, rendkívül éles ka­nyarja. Az úgynevezett gödöl­lői patkó azonban az év vé­gére eltűnik, a Betonútépítő Vállalat dolgozói már hozzá­láttak az út kiegyenesítéséhez. A kanyart átvágják, s ezzel mintegy 700 méterrel meg is rövidítik az utat. Az új, 2 ki­lométeres műútszakasz 6 mé­ter széles lesz. Építésénél ösz- szesen 100 000 köbméter földet kell megmozgatni, ebből 60 000 köbméternyi földmunkát már el is végeztek. Az új útsza­kaszt egyelőre ideiglenes, úgy­nevezett alap-makadám bur­kolattal még az idén átadják, a végleges burkolatot jövőre készitik el. Totó—lottó-szolgálat a fővárosi strandokon A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a leglátogatottabb fővárosi strandfürdőkben — a Palatínuson, a Széchenyiben, a Szabadság-strandon stb. — totó—lottó szolgálatot szerve­zett. Ezeken a helyeken totó és lottó szelvényeket árusíta­nak és több gyűjtőládát he­lyeztek, amelyekbe a lottó- szelvények csütörtök déli 12 óráig, a totó szelvények pedig legkésőbb vasárnap délelőtt 11 óráig dobhatók be. Magyarország állatvilágát bemutató kiállítás A Természettudományi Mú­zeum munkatársai megkezd­ték annak a nagyarányú ki­állításnak az előkészületeit, amely hazánk állatvilágát mu­tatja be. Különböző diorá­mákban helyezik el a szarva­sokat, medvéket, bölényeket, farkasokat, őzeket, vaddisz­nókat, jávorszarvast, dám­vadat, muflont. A legnagyobb dioráma nyolc méter széles­ségű lesz. A kiállítás rende­zése előreláthatólag három­négy évig tart. ■ ; ■ ítélet a solymári bűnbanda ügyében A Solymári Műanyag Ktsz- nél leleplezett bűnbanda ügyé­ben hosszas tárgyalás után a bíróság meghozta az ítéletet. Vigh Ferenc elnököt a Buda­pesti Fővárosi Bíróság ötévi börtönre, Pillmann György laktárnokot kétévi, Tóth Béla főkönyvelőt három és félévi, Jagicza Károly bér- és munka­ügyi osztályvezetőt, valamint ifjú Hajdó Dénes részlegveze­tőt három-háromévi, Hajdó Antal szövetkezeti alkalmazot­tat két és félévi börtönre bün­tette és kötelezte őket 221 ezer forint kártérítés megfizetésére. A vádlottak egy részét másfél évig terjedő börtönbüntetésre ítélték, míg a huszonhét vád­lott közül néhányat felmentet­tek. Az elítéltek fellebbeztek. Még tart a málnaszüret Vége felé jár már a málnaszezon, de Dunabogdányban naponta még mindig 30—40 mázsát adnak át a földműves­szövetkezeti átvevöheluen. Az ennivaló „gurulós” málnát mindjárt kis dobozokba szedik, azokban kerül aztán forgalom!a Sort állanak a mnzsa előtt a „málnás” asszonyon DÖNTÖTT AZ AP0RKAI MOTOROS EMRER Érdekes és figyelmet érdem­lő históriája van annak, hogy Mózsi Sándor 36 éves, hathol­das áporkai dolgozó paraszt, aki a tavasszal alakult Arany­kalász Tsz munkájának meg­kezdésénél egyéni gazda létére lelkiismeretesen bábáskodott, miért várt mostanáig a belé­péssel? Ám, mielőtt megpró­bálnék erre választ adni, en­gedjék meg, hogy az előzmé­nyekről beszéljek, azaz, ha vázlatosan is, de eddig meg­tett életútját elmondjam, mert úgy gondolom, magatartásá­nak megértéséhez ez is hozzá­tartozik. Kicsoda tulajdonképpen ez az ember, akit a falubeliek né­hány év óta egyszerűen „mo­toros parasztnak“ titulálnak? Nem volt mindig motoros paraszt. Gyermekéveiben még rollert se látott, s egy saját bi­cikli legénykorában is elérhe­tetlen vágyként lebegett előt­te. Negyvenöt előtt — földjük nem lévén — apjával együtt napszámos munkára, részes aratásra járt a helybeli nagy­gazdákhoz. Apja a földosztás­kor hat holdat kapott, de mi­előtt még lerakhatta volna a juttatott kisgazdaság alapjait, meghalt. Ennek már hét éve. Nyakába szakadt a párhol­das gazdaság, amely hat hold szántóból és egyetlen árva fe­jőstehénből állott. Töprengett, hogy mitévő legyen Rábízza-e magát a véletlenre, s nekivágjon a reménytelen­nek látszó egyéni gazdálkodás­nak vagy pedig hagyjon fel vele, s kérje felvételét a hely­beli Vörös Csillag Tsz-be. Ne­héz esztendők voltak azok, nem volt könnyű határozni. Az egyéni módon való boldogulást elsősorban a nadrágszij-par- cella, a jószághiány, de a be­gyűjtési tehertétel is gátolta, ugyanakkor a Vörös Csillag — noha már jórészt gépekkel dolgoztatott — szintén nehéz­ségekkel küszködött, működése első éveit élte, s mi tagadás, az akkori mezőgazdasági po­litika a szövetkezeteknek sem túlságosan kedvezett, ami leg­inkább az év végi alacsony ré­szesedésben mutatkozott meg. Végül is határozott: megma­rad a juttatott földön, amely- lyel apjának oly sok szép ter­ve volt. Negyvenöt óta ugyan­is, még legyengült állapotában is egyre szövögette, hogy mi mindent csinál ő a hat holdon, ha majd ismét erőre kap. If­jabb Mózsi is tudta, hogy a kis földdarabon csak akkor vethe­ti meg a lábát, ha az eddiginél sokkal ésszerűbben gazdálko­dik. Az első lépés az állattar­tás: szarvasmarha-, sertés- és baromfinevelés volt. Ezzel egy­idejűleg egy hold Jonathán almát is telepített, de mielőtt még termőre fordult volna, a dunai árvíz elpusztította, csu­pán nyolc fája maradt meg. Meggyet ültetett a helyébe. Aztán kétszáz ölön szamócát, négyszáz ölön szőlőt, kétszáz ölön őszibarackot telepített. Az említett gyümölcsösökön kívül két-háromszáz ölön zöldpapri­kát, paradicsomot, a további földterületen meg kenyérgabo­nát, cukor- és takarmányré­pát szokott termelni. Feleségével együtt éjt nap­pallá téve dolgozott. Az ered­mény a nehézségek ellenére sem maradt el. Az öreg ház te­tejéről hamarosan lekerült a korhadt nád, cserép jutott a helyére, a verandát beüvegez- tették, a szoba földjét padló­val borították be, a régi búto­rokat pedig lassanként felújí­tották. Mózsi Sándor időköz­ben — gyermekkorától megle­vő tudásszomját oltva — a szoba egyik sarkában takaros magánkönyvtárat rendezett be. Könyvei között az Egri csillagok épp úgy meg­található, mint Móricz Boldog embere, vagy Veres Péter Fa­lusi krónikája. Az alsó három polcon meg szakkönyvek sora­koznak, , amelyek a gyümölcs- termesztésről, a mezőgazdasági gépekről és a televízió titkai­ról szólnak. Dolgozott és tanult. Közben mindinkább érlelődött ben­ne a modern nagyüzemi gaz­daságban rejlő határtalan le­hetőségek tudata. Az elméletet 1953-ban megpróbálta gyakor­lattá változtatni s belépett a Vörös Csillag Tsz-be. De csak egy évet húzott ki benne és visszatért a hatholdas kispar- cellához, Úgy vélte, hogy ab­ban az időben a termelőszö­vetkezet még nem biztosította volna számára azt a jövedel­met, amit a maga kevéske földjén már korábban elért. El­határozta, hogy gépesíti egyéni gazdaságát. Először csak egy 125-ös öntözömotort vett, szi­vattyúval, földjén egy vascső­kutat furatott és áttért a cu­kor- és takarmányrépa, vala­mint a kukorica öntözésére. 1957-ben — amikor a párt reá­lis agrárpolitikája meghozta a parasztok termelési kedvét — a kecskeméti hírős napokon egy Agrostroj gyártmányú kerti traktort vásárolt pótkocsival, ekével, szíjtárcsá­val, fűkaszával felszerelve. Akkor még — a lacházi Petőfi Tsz kivételével — senkinek nem volt ilyen az egész kör­nyéken. A helybeliek eleinte mosolyogtak rajta, később pe­dig, amikor látták, hogy a traktor segítségével szánt, vet, kapál, silózik, vizet szivattyúz, irigykedéssel vegyes elisme­réssel nézték, s lassanként raj­ta maradt az elnevezés: „a motoros ember". Mózsi Sándor — noha szé­pen boldogult — mindig tud­ta, hogy nem ez az igazi, a nagy és lelkesítő távlatok az ezer holdak gépesítésében van­nak. De látta ugyanakkor azt is, hogy ez még hátralevő, el­végzendő feladat, amit maguk­nak a parasztoknak szövetke­zetbe tömörülve kell megvaló- sítaniok csakúgy, mint ö kezd­te a maga kis parcelláján. Tudta és látta, de ahhoz már nem volt bátorsága, hogy sza­kítson a maga által megterem­tett és gépesített miniatűr gaz­dálkodásával s vállalja a szö­vetkezetben az átmeneti ne­hézséget, az esetleges kisebb jövedelmet is. így érkezett el 1959 tavasza, amikor A porka dolgozó pa­rasztsága — Mózsi Sándor és néhány kivételével — a szö­vetkezeti gazdálkodás útját választotta. Mózsi ekkor így gondolkodott: feleségét a föld­del együtt belépteti, maga pe­dig a háztáji gazdaságban vagy az iparban elhelyezked­ve próbál mindaddig dolgozni, amíg azt nem látja, hogy a szövetkezet valóban lábra kap, érdemes lesz benne dolgozni, így is cselekedett. De közben az első perctől kezdve ott járt az élen az újonnan alakult Aranyka­lász szervezésében, majd a munka megindításában. Segí­tett a közös táblák kialakítá­sában, a munkaszervezetek ki­építésében, a közös tavaszi szántás és vetés elvégzésében. Aztán visszahúzódott a ház­táji földre. Közben a felesége révén mindenről értesült. Hol azt hallotta, hogy az Arany­kalász tagjai saját erőből új Zetort, vontatót és Hoffher- traktort vásároltak, hol azt, hogy már készülnek a közös gazdaság központjának tervei, majd meg arról értesült, — noha ezt a saját szemével is látta —, hogy a termelőszövet­kezet közösen vetett tavaszi növényeiből olyan kitűnő ter­més ígérkezik, amilyenre még a legöregebb áporkai parasz­tok sem emlékeznek. Mózsi Sándor először csak az iparban való elhelyezkedés tervéről mondott le. Aztán a háztáji gazdaságnak is hátat fordított, s követte asszonyát a termelő- szövetkezetbe. A tagok, akik szorgalmáért, valamint az egyéni gazdálkodásban elért tagadhatatlan sikereiért tisz­telték Mózsit, kitörő lelkesedéssel fogadták, úgy, mint a családi ünnepség­re megkésve érkezett testvért szokás.., Egyéb ügyben a napokban ismét Áporkán jártam. Akkor értesültem róla, hogy Mózsi Sándor már — amellett, hogy javában dolgozik — a tagok bizalmából a tsz ellenőrző bi­zottsága elnöki tisztét is be­tölti. Ari Kálmán /

Next

/
Thumbnails
Contents