Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-18 / 141. szám
1959. JÚNIUS 18. CSÜTÖRTÖK rrsnr MIC} iíJCirUw Yórkomlósi (apaszialatok A termelőszövetkezeti jövedelemelosztás új rendszeréről és módszeréről RUBES BÁCSI \i eredményességi munkaegység jóváírásának bevezetésével egyidősben jelentősen megváltoztatták a termelőszövetkezeteknél általában kialakult, és ma is alkalmazott munkaszervezetet. Több olyan módosítást eszközöltek, amivel másutt nemigen találkozunk. Az egyik ilyen sajátosság, hogy nincs külön növénytermelő és állattenyésztő brigád. Vagy egy másik: nincsenek munkacsapatok, illetve munkacsapatvezetők. A gazdálkodás fő irányát képező szántóföldi növénytermelésnél és állattenyésztésnél nem brigádokra, hanem üzemegységekre tagolódik a munka- szervezés, Van úgynevezett 1- es és 2-es számú üzemegység és ezen belül mindegyik üzemegység rendelkezik földterülettel — ahol az éves termelési tervben megszabott nővé- j nyékét termelik — és rendelkezik állatállománnyal is. Ennek szükségességét azzal Indokolják, hogy régebben mindig nagy ellentét volt az állattenyésztők és a növénytermelők között, A növény- termelők azt vetették az állat- tenyésztők szemére, hogy indokolatlanul sok munkaegységet kapnak, az utóbbiak pedig azt mondották, hogy a növénytermelők kevés és rossz takarmányt termelnek, azért nem tudják emelni az állatok termékhozamát. Noha a munkaszervezés az üzemegységre tagolódik, az üzemegységen belül vannak, akik növénytermelésben, mások pedig az állattenyésztésben dolgoznak. Hogyan szüntették meg az ellentéteket? Egyszerűen úgy, hogy az üzemegységen belül mind a növénytermelést, mind pedig az állat- tenyésztést egy szakember, az üzemegységvezető , irányítja. Jövedelmét aszerint kapja, amilyen eredményeket üzemegysége az állattenyésztésben elér. Ilyenformán természetes, hogy arra törekszik; elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányt termeljenek. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az üzemegység vezetőnek helyettese is* van — aki jobbára az adminisztrációs munkát látja el — és azt, hogy az üzemegységek nagy önállósággal rendelkeznek. A későbbiek során arról is szó lesz, hogy miképp szüntették meg a korábbi nagy munkaegység-különbséget az állat- tenyésztésben dolgozók és növénytermelők között. Érdemes megvizsgálni, hogy a növénytermelésben dolgozó tagoknál a gyakorlatban miként történik az eredményességi munkaegység jóváírása. E résznél ismét két új fogalommal kell megismerkedni: az egyik a vállalt munka, a másik pedig a szabad munka fogalma. Ezek megértéséhez azonban tudni keli, hogy a kapások, azaz a munkaigényes növények területét egyénekre osztják fel. A tsz-tag a vetés után kapja meg a területet, amelyet egész éven át művel, s a termés betakarítása is egyénileg történik, ami aztán lehetővé teszi, hogy lemérjék, az egyes tagok milyen termést értek el. Ez ugyanis az alapja annak, hogy megkülönböztetést tehesse- j nek: ki mennyit és milyen munkát végzett. A termelőszövetkezet éves termelési tervének elkészítése előtt a vezetőség megbeszéli a tagsággal, hogy a közös érdek, a jövedelmezőség figyelembevételével egyes növényféleségekből mennyit vessenek. Ennek megállapítása után kerül sor arra, hogy a tagok maguk és családjuk erejéhez mérten bizonyos területet vállalnak megművelésre. Előfordul, hogy egyes növények megművelését — mint például a kukorica — szívesebben vállalják, mini például a cukorrépáét. Ilyenkor a vezetőség a kukorica- területet arányosan „kapcsolja” a cukorrépához. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogv a munkaigényes növényeknek művelésre való szétosztása nem okoz különösebb gondot a nővén vámolok között. Ezt jelenti tehát a vállalt munka. A vállalt terület megművelésén túl a növénytermelésben dolgozó tagok részt vesznek a szövetkezet egyéb munkáiban, a takarmányok betakarításában, aratásban stb. is. Ezt nevezik szabad munkának. A vállalt munka és a szabad munka után járó munkaegységet külön-külön vezetik az e célra készített egyéni lapokon. Erre azért van szükség, mert amíg a vállalt munkánál a végtermék, tehát a területen elért terméseredmény után adják a jövedelmet, addig a szabad munka után járó- munkaegységet norma szerint írják jóvá. Lényeges módosítás, hogy 15—20 százalékkal több munkaegységet adnak, mint amit a munkaegységkönyv előír. Ezt a módosítást egyrészt azért vezették be. hogy a tagságot serkentsék n szabad munkára, másrészt — amint azt az előbbiekben már említettük' — kiegyenlítsék az állattenyésztők és a növény- i termelők munkaegységei, kö- j zötti aránytalanságot. A vállalt munkáknál a munkaegység jóváírása az alábbiak szerint történik: Az év végén, amikor a mérlegelésnél kitudódik, hogy ki milyen termést ért el az általa gondozott területen, a termés arányában írják a munkaegységet, azaz osztják el a jövedelmet. Minden mázsa betakarított cukorrépáért 0,33, takarmányrépáért 0,23, dugványrépáért 0,50, a répamagért 5,48, fűszerhagymáért 1,90, kenderért 0,40, cirokért 3,48, napraforgóért 1.95 és kukoricáért 0*75 munkaegységet kap a tag. Joggal kérdezheti az olvasó, tekintetbe veszik e a földek minőségét, hiszen a határnak különböző részein más és más a talaj összetétele, a termést befolyásolja az is, hogy mikor trágyázták stb ? Igen! Amikor a vezetőség az év elején megállapodást köt a tsz-taggal egy-egy földterület megművelésére, egyben azt is meghatározza,, hogy a dolgozó mennyi munkaegységet kap az év végén egy-egy mázsa termés után. Ez a munkaegység az előbb közölt számoknál lehet több, de lehet kevesebb is — a tálaitól és egyéb körülményektől függően—, mert a számok az átlagot mutatják. Sif'nte önkéntelenül is adódik a következő kérdés: mi történik akkor, ha a tag hibáján kívül — például elemi csapás következtében — csökken a termés? Az eredményességi jóváírás rendszerének kidolgozásánál gondoltak arra is, hogy a tag az elvégzett munkája után akkor is megkapja a jövedelmét, ha a terméscsökkenés hibáján kívül történik. A vállalt munkákról — amelyet már említettünk — külön lapot vezetnek. Egy-egy munka elvégzése után e lapra írják fel a munkaegységkönyvben előírt mennyiségű munkaegysé- fget. Eay hold kukorica első kapálásáért például 2.50 munkaegységet írnak be a tagnak, a másodikért ugyancsak 2.50 munkaegységet, a harmadikért j pedig 2 munkaegységet. A kukorica töréséért 4.20. a szélvágásért 2.60. a szár kötözéséért és kupolásáért 1,80 munkaegységet kap a tag. Egy hold kukoricaföld esész évi munkálá- sáért tehát 15.60 munkaegységet írnak jóvá. Ezt a munkaegységet, illetve az ezután járó jövedelmet akkor is megkapja a termelőszövetkezet tagja, ha rajta kívülálló okokból — pl. elemi csapás következtében — nem éri el a betervezett termést. Ezt nevezik biztosított összegnek. Ez tehát azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet biztosítja a tagot: elvégzett munkájáért minden körülmények között ' megkapja a megfelelő jövedelmet. Eay-egy hold cukorrépánál 42,24, takarmányrépánál 37. dugványrépánál 40. magrépánál 35,20, fűszerhagymánál 106. kendernél 11.20 ciroknál 47, napraforgónál 15.60 munkaegység a biztosított ösz- szeg. A vállalt munkáknál az év- közbeni munkaegység jóváírása még azért is fontos, mert ez szolgál alapul a munkaegységelőleg kifizetésére. Az év közben teljesített munkaegységek — a vállalt munka és a szabad munka együttese — értékének 80 százalékát előlegezi a termelőszövetkezet tagjainak. Az eddig elmondottak alapján tehát kézenfekvő, hogy év végén mindegyik termelőszövetkezeti taggal elszámolnak, ahogyan a Haladásban mondják, „kiigazítják” a munkaegységeket. (Folytatjuk) Mihók Sándor Egész Albertirsán csak így ismerik: Rubes bácsi. Nyolcvan esztendős, ötvenkilenc éve tagja a helyi dalkörnek. Még ma is nagy lelkesedéssel vesz részt a kórus munkájában. Legutóbb a dalkör fennállásának hatvanadik jubileumán szerepelt, ahol emlékéremmel tüntették ki. Köszönet fáradhatatlan, szorgos munkásságáért! Toto: Pánczél Ferenc 17/ f/ l/lí vi m 4M H ff/ « a hasai iparban Nagy teljesítményű röntgengép, új rádiók, étkezőkocsik, tengeri vízibusz A hazai ipar évről évre több száz új terméket állít elő. Ezeknek jelentékeny része olyan iparcikk, melyeket eddig importálni kellett. Az új gyártmányok többsége nemcsak hazai szükségleteket elégít ki, hanem eljut külföldre is, hogy további jó hírrevet szerezzen a magyar iparnak. Az újonnan előállított ipari termékek évente több száz millió forint deviza- kiadástól mentesítik az országot. Nagy teljesítményű röntgen berendezés készül a Medicor Röntgen Műveknél. Két új típusú rádiót gyárt az Orion. Több millió forint értékű devizát takarítunk meg az új gyártmánnyal, a kaprolak- támmal. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban az Idén több új gyártmány mintapéldánya vagy sorozata készül el, Ilyen a kikötői portáldarú, a 350 lóerős dieselmozdony, a Rába—Balaton 4 tengelyes motorkocsi és az újfajta vasúti személykocsi, amely nemA kulturáltabb kereskedelemért A munkasrerteiéshez tartozik, hogy a tsz-nek van egy 33 dolgozót foglalkoztató kertészeti. egy 13 fővel dolgozó épít- kezesi és egy 24 főt foglalkoztató szállítási brigádja. Ez utóbbinak különösen nagy szerepe van a tsz életében. Ügy is válogatták össze a brigádot, hogy fiatal, erős, úgynevezett „fogós” emberekből álljon, ők látják el az építkezések anyagszállítását. a terményeknek a raktárba való eljuttatását, egyszóval az anyagmozgatás feladatát. Sem a kertészeti, sem pedig az építési, valamint a szállítási brigádnál nem vezették még be az eredményességi munkaegység jóváírásának rendszerét. A kertészeti brigádnál — amelyhez az 52 holdas gyümölcsös gondozása is tartozik — most tesznek kísérletet a növénytermelésnél és az állattenyésztésnél alkalmazott módszertől eltérő, de elvében hasonló jövedelemelosztás bevezetésére. emelkedő eredmények elérését. Komoly sikereket hozott a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat körzeti versenye is. — dj — csak külföldi megrendelésre, hanem a MÁV részére is készül. A MÁV-nak már átadtak 30 ilyen, a nemzetközi forgalom előírásainak megfelelő, 140 kilométeres sebességre alkalmas vasúti személykocsit, amelyek a szakemberek .véleménye szerint ma a legkorszerűbbek Európában. Az új étkezőkocsi terveit a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban készítették, az Iparművészeti Tanács támogatásával. Segített a munkában a Dunakeszi Járműjavító Vállalat ■ több műszaki dolgozója is. A kocsinak önálló vízmelegítője, fűtő- és szellőző-berendezése van. Az étteremhez ajtó nélküli átjárón hangulatos báiilhelyiség csatlakozik.. A hajszálnál is vékonyabb huzalt készít a DIMÁVAG legújabb dróthúzó-gépe. Űj típusú húsipari gépek készülnek a Sopiana Gépgyárban. Tengerparti hajózásra alkalmas vízibusz készül á Dunai Hajógyárban. A Dunai Hajógyár egyik terméke, a vízibusz már sok sikert aratott külföldön. A gyár tervezői, a jelentkező igények kielégítésére, újabb típus terveit készítették el. Ennek mintapédányát már gyártják az üzemben. A vízibusz alumínium leste csaknem 30 méter hosszú és 18Q utast szállíthat. Új iparág születik: 5000 építőgépész szakmunkást képeznek ki Július 15-ig veszik fel az új szakma tanulóit Az építő- és az építőanyag- ipart az ötéves, méginkább a 15 éves távlati terv idején nagy mértékben gépesítik. Az építés gyorsítására, a megerőltető testi munka megszüntetésére nehéz géptípusok százait, ezreit állítják munkába. Gondoskodni kell ezért a gépek kezelésére, vezetésére, szerelésére, javítására, karbantartására alkalmas szakemberekről is. Jelenleg ilyen szakmunkások nincsenek, az építőgépekkel betanított munkások bánnak. A következő esztendőben fokozatosan mintegy ötezer építőgépészt képeznek ki. Háromévi tanulás után ők lesznek a születő új iparág, az építőgépész szakma első vizsgázott szakmunkásai. Az építőgépész tanulók képzése az idei tanévben megkezdődik. Felvételre az általános iskola nyolc osztályát elvégzett 15—16 éves fiúk jelentkezhetnek. A tanulmányi idő alatt más ipari tanulókkal azonos ellátásban, a tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjban, étkeztetésben, ruhaellátásban és egyéb juttatásokban részesülnek. Szántóföldi szemléken állapítják meg a lucerna- és a vörösheretáblák arankafertőzöttségét Rendelet a kötelező arankairtásról A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a- kötelező arankairtásról, valamint a lucerna- és vörösheremag termesztés minőségének javításáról. Eszerint szántóföldön. továbbá árvízvédelmi, vasút- és úttöltéseken. utakon, csatorna- és árokpartokon, valamint egyéb művelés alatt nem álló területeken az arankairtást minden évben július 10-ig, de legI később az arankamag beéréséis, ! el kell végezni. Az arankairtás a termelő kötelessége. mind a szántóföldi művelés alatt álló területeken, mind az ahhoz tartozó utakon, árokpartokon. 1 A mezőgazdasági termelőszövetkezetek. valamint az egyéni termelők lucerna, vöröshere és más herevetéseit a községi tanács végrehajtó bizottságának mezőgaz- (dasági szakigazgatási szerve min- den évben június 10-e és július ^ 10-e között arankafertözöttség ^'szempontjából szántóföldi szemlén i köteles megvizsgálni. A harmadik s kaszálásból magnak hagyott lucer- § nák és a magnak hagyott tarló- ^ herék szántóföldi szemléjét les- § később a teljes virágzásig el kell § végezni. A lucematáblákon a ^szántóföldi szemle alkalmából a S vöröshere keveredettséget is vizs- § gálni kell. ^ Az arankafertőzöttséget becsléssel állapítják meg. ^ Fertözöttség esetén a termelőt § az arankairtásra fel kell szólítani, %s ha ezt elmulasztja, a munkát S közérdekű védekezésként kell el- ^ végeztetni. § Az állami mezőgazdasági géo- ^ állomás csak olyan maglucemát, 5 vörösherét és egyéb herét csépel- 5 hét el. amelyben az arankafertő- ^ zés a szántóföldi szemlelgazolás S szerint nem haladja meg a három § százalékot. Az arankával fertő- % zött lucerna, vöröshere és egyéb S heremagtermést községenként esák ^ a tiszta termények után szabad el- ^ csépelni. § A rendelet Intézkedik a neme- 1 sített és utántermesztett apró- magvak ellenőrzéséről. ^Kimondja, hogy arankával fertő- ^ zött lucerna, vöröshere és más i herefélék magvait elvetni, vagy ^forgalomba hozni tilos. A Mezfl- ^mag Vál’alat a termelő kívánsá- S Sára a szabad készletben levő § tásztítatlan vetőmagot _ a tisztí^ tási költség felszámítása mellett J köteles ugyanabból a tálkörzetből ^származó fémzárolt vetőmagra ki- s cserélni. FELVESZÜNK 8 ált. Iskolai végzettséggel rendelkező fiatal FIÚKAT kereskedelmi TANULÓNAK. Rádió és Villamostömegcikk Naavkcreskedelmi Vállalat. Bp.. VI.. Népköztársaság útja 53 Megyénk kereskedelmi dolgozói a pártkongresszus tiszteletére jó eredményeket Ígérő felajánlásokat tettek. Különösen a földművesszövetkezetek dolgozóinak felajánlásai értékesek: a Dunakeszi Földművesszövetke- zet a forgási sebességet kívánja növelni. A Váci Földművesszövetkezet a romlások megszüntetését tartja feladatának, a Váchartyáni Földművesszövetkezet a vendéglátóipari üzemágát kívánja fejleszteni, az Öcsai Földművesszövetkezet a község megalakuló termelőszövetkezetét segíti vetőmaggal, műtrágyával. Ezen túlmenően a földművesszöyetkezet mezőgazdásza és főkönyvelője szaktudásukat is a megalakuló tsz rendelkezésére bocsátják. Versegen az pnki- szolgáló rendszer bevezetésével — a legkulturáltabb kereskedelmi forma megvalósításával —, kapcsolódtak be a kongresszusi versenybe. Zsám- békon a földművesszövetkezet dolgozói új cikkek bevezetésére, kisvendéglő nyitására és italboltjuk korszerűsítésére tettek felajánlást. Szigetszentmiklóson a Pestvidéki Népbolt Vállalat és a Szigetszentmiklósi Földművesszövetkezet dolgozói a kongresszusi verseny keretén belül párosversenyre léptek, vállalva a hiánymentes leltárelszámolást, a gazdaságosság és a kereskedelem kulturáltsága tekintetében ki4 harmincas évek- ben nagy divatja volt a magyar— finn barátkozásnak. Ez akkortájt persze nem a két rokonnyelvű nép közötti igazi kapcsolatok megteremtését jelentette, hanem legföljebb azt, hogy az akkori politikus urak frázisarzenáljába jól beleillett ez a turáni zamattal ízesített, szépen- hangzó jelszó is. A finn—magyar barátság egyik őszinte apostola dr. Csekey István, a szegedi egyetem jogi karának professzora volt, akinek korábban évekig a dorpaii egyetemen volt tanszéke. Egyszer nagyobb társaságot verbuvált azok közül, akik rajongó \ hívei voltak a finn— ; magyar barátkozás- \ nak. Ez a társaság \ elhatározta, hogy ' meglátogatja a rokonnemzetet és a kirándulók vezetésére Csekey professzor vállalkozott. A társaság tagjai között különben ő volt az egyedüli, aki tudott finnül. A többiek soha életükben finn beszédet nem 'hallottak és így annál nagyobb izgalommal várták a pillanatot. . amikor a messzi határ átlépése után végre szemtől szembe kerülnek igazi finnekkel és saját fülükkel állapíthatják meg, van-e valóban komoly alapja a rokonságnak, vagy pedig az egész nem más, mint néhány fantaszta nyelvész kitalálása. Hát a pillanat el is érkezett, de bizony mélységesen kiábrándította a deNyelvrokonság rék vándorokat. Hiába lesték, figyelték a vendéglátó finnek dallamos beszédét, abban bizony egyetlen ismerős hangot sem tudtak fölfedezni. Csalódva, lehangoltan folytatták az utazást ■ és közben elérkeztek egy nagyobb elágazó állomáshoz, ahol várniok kellett a csatlakozó vonatra. A finn állomásfőnök nagy barátsággal állt rendelkezésükre, percenként befutott az irodájába, hogy telefonon sürgesse a kissé kése- delmeskedő vonatot, végül lelkendezve rohant a magyar társaság felé. és már messziről kiáltozta: — Júna tulee! Ju- na tulee! Ez az eleven finn. beszédben persze nem egészen úgy: hangzik, amint írva vagyon, a magyar szóhoz idomult dobhártyák akarva-aka- ratlan átmagyarosítják kissé. — Tudjátok-e mit mond a főnök? — fordult társai felé Csekey professzor. — Persze, hogy tudjuk, hisz nem vagyunk süketek — válaszolták a magyarok kórusban. Ezt aztán már igazán meg lehet érteni, hiszen magyarul is majd betűről bérűre így hangzik: Jön a vonat! Jön a vonat! — Na látjátok — mondta nevetve Csekey professzor —, ugye most már ti is hisztek a finn—magyar nyelvrokonságban. Juna tulee — Jön a vonat. Csak egy a hiba, a izma jelenti a vonatot és a tulee a jön-t. in. 1.
