Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

er si M L G \iC Sri an 1959. JÜNIUS 17. SZERDA Amit még pótolni lehet... MI A KULTÚRA? F olyik-e itt valami kul­turális élei? — állí­tottunk be néhány héttel ez­előtt az Abonyi Gépállo­másra. A választ a kérdezettek szó szerint azzal kezdték, hogy a színjátszó csoport így és így, a tánccsoport ezért msQ azért... T u la jdónké ppen m in dég y, hogy az Abonyi Gépállomá­son van-e, működik-e szín­játszó együttes, tanulnak-e népi táncokat a fiatalok, a lényeg: Abonyban és egye­bütt is, sokhelyütt, a köz­ség, üzem vagy termelőszö­vetkezet vezetői leszűkítik a művelődésügy körét ön­tevékeny művészeti mozga­lomra — amely pedig, ha fontos is, mégsem a legfon­tosabb frontja kulturális forradalmunkna 1c. Mindezzel nem azt akar­juk mondani, hogy helyte­len doloa a művelődésügy művészeti oldalát felkarolni. Bizony jó az. ha színjátszó csoport álakul, ha lapjai szórakozva tanulnak, tanítva szórakoztatnak, ha a fiata­lok gyűjtik, elláncolják — százakat gyönyörködtetve — már-már feledésbe ment szép táncainkat. A helytelen csak az, ha a község, üzem vagy termelőszövetkezet vezetői, kulturális irányítói nem. ve­szik észre, hogy az öntevé­keny művészeti munka ápo­lása, támogatása mellett sok más feladat is vár reájuk. Nemcsak az ismeretterjesz­tésre. a kónyvtármunkára, az olvasómozgalomra gondo­lunk ezúttal. Ezek a műve­lődési ágazatok már szem előtt vannak, kísérletesnek velük mindenütt, legfeljebb a módszerek nem alakultak még ki: nem találják meg helyenként azokat az eszkö­zöket, amelyekkel egy-egy előadási érdekesebbé lehet­ne tenni, keresik még an­nak hogyanját és mikéntjét, hoqyan lehetne például az idősebb paraszti dolgozók­kal is megkedvelietni a könyvtárt, a könyveket. És aki keres — többnyire talál is megoldást. Ami még a legtöbb he­lyen fehér folt n művelődés térképén: a mindennapi élet kulturáltsága. Százhalomöat tán jártunk a minap és tapasztattuk, hogy milyen kezdetleges, kultúrálatlan módon laknak a falu lakosai közül számo­sán, még egyes termelőszö­vetkezeti vezetők is. Nem azért, mert nem telnék jobbra, szebbre! A megszo­kás, az igénytelenség, a kul­túráiddá nságnak egy bizo­nyos formája nyilatkozik meg abban, hogy emberek nem igénylik a tisztaságot, a széles ablakon beözönlő napfényt. SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSJ Gyárfás Endre: Fütty Nógrádverőce a Duna pari­ján épült, strandja nincs. Azaz... van is, meg nincs is. A község a MÄVAG- gal osztozik rajta. így papíron két, a gyakorlat- .ban viszont egyetlen gazdája sincs. Olyan is! Pedig tízezer fiatal szeretne fürödni itt. ezen a nyáron, kulturált körülmé­nyek között.. Ez azonban óhaj csupán. A verőcei mozi még a közsé­gi igényeket sem elégíti ki. Pe­dig a táborban üdülő fiatalok közül is sokan látogatnák. Ha más lenne ... Korszerűbb ... Esetleg itt is olyan új filmeket mutatnának be, mint a Bala­ton partján. Biztosak vagyunk benne, hogy megérné. Nógrád­verőce a Dunakanyar második legnagyobb forgalmú üdülőhe­lye. Üdülőhely. Ez napi két forin­tot jelent minden üdülővendég után. A községi tanács ezt az összeget a vasútállomás kör­nyékének rendbehozására for­dítja. Ez helyes, csupán az a bökkenő, hogy a tábori)a érkező fiatalok a kisoroszi megállónál száll­nak le, mert az közelebb ván. így aztán az üdülök legnagyobb része vajmi ke­vés hasznát veszt a meg­szépülő verőcei vasútállo­másnak. Sóikkal jobban örültek volna a táborhoz vezető utak rendbe- hozásának. Nem messze a tábortól fel­épült egy úgynevezett gomba. Célja az lenne, hogy ajándék­tárgyakat, levelezőlapokat, s más apró szükségleti tárgyakal árusítson, elsősorban a tábor­lakók számára. De ha ez így van. akkor miért nem a tábor területén állították fel? A tá­bor vezetői helyet, sőt villany- világítást is biztosítottak volna erre a célra, mert nem kénysze­rülnének — jobb híján — sá­torból árusításra. A gomba most üresen, elhagyottan áll. Nem felhánytorgatni akarjuk azt, ami megtörtént. De még előttünk a nyár. Sok mindent rendbe lehet hoz­Csak úgy kibuggyant belőlem a fütty Az utcán, annyi szürke zaj között, És rózsaszín fonálként elrepült. Tüdőm úgy fújtatott, mint fürge gép. De jó volt hangokat teremteni, Nyers légoszlopból hajlékony zenét. És fittyet hánytam minden ósdinak, Aszfaltnak, házaknak, mogorva égnek; A dallam ismeretlen volt s szabad. Nos. szépen muzsikál a zenekar, Hisz nyolcvan ember húzza-fújja ott, De nekem jobban tetszett az a dal. Nem dirigálta senki, nem kötött Minden lényeges hangot kottajegy. Csak úgy fütyültem, ahogy számra jött. És könnyű volt, ó, jólesett a fütty, Mely rózsaszínből tűzpirosba váltott. Kifütyültem én minden csepürágót. És meghallottak, tudom, mindenütt. A MAGYAR MUNKÁSOSZTÁLY NAGY FESTŐJÉRŐL HALÁLÁNAK 25. ÉVFORDULÓJÁRA „össze kell kötni a képzőművészetet a mondanivalóval, mert az embernek biztosan van közölnivalója. Mint festőnek és mai embernek, érzem, hogy kötelességem életünk és társa­dalmunk jelenségeit maradék nélkül kifejezni.. — vallotta Derkovits Gyula abban a korban (1927), ami­kor a művészek — a leghala­dóbbak is — önmaguk csiga­héjába húzódtak, a szubjektív érzések elefántcsonttomyában kerestek menedéket a konszo­lidált féhéi-terror borzalmai elől. Kötelességének érezte, hogy a társadalom jelenségeit kifejezze művészetében — ezt a célt szolgálta haláláig festészetével, egész emberi magatartásával — s ez a be­lülről feszítő kötelességérzet láttatta véle mindenkor a munkásosztály és a munká­sok pártja szemével az ese­ményeket. A Tanácsköztársaság nyi­totta ki a szemét a világhá­ború nyomait magánviselö huszonöt éves szombathelyi asztaloslegénynek, s a Tanács- köztársaság adott ecsetet ke­zébe. A proletárdiktatúra örökre meghatározta jövőjét: élete, sorsa összefonódott a párt életével, az emigráció­ban és itthon egyaránt. Nem egy alkalommal lakásán ké­szült egy-egy akcióra az ille­gális pártvezetőség s Dózsa- fametszetsorozatát egyenesen a párt kérésére alkotta, 1929- ben. W* f i A várak, szuronyok mögé búvó urak ellen készülő, ka­szát fenő, kaput döngető pa­raszt élő fenyegetés volt a növekvő nyomor éveiben is. Félelmet keltett a burzsoá­ziában, s harcra, forradalom­Metszet a Dózsa-sorozatból önarckép ra tüzelte a proletártömege­ket. Nem véletlen, hogy be­tiltotta Horthy rendőrsége. Derkovits Gyula minden alkotásán ott érezzük teljes azonosulását a munkásosz­tállyal és pártjával. Még On- arckép-e is, a mögötte vonuló tüntetőkkel, a mozgalommal való összefonódás gyönyörű szimbóluma. Milyen kifejező a Nemzedé­kek című képe. A tükör előtt meg a festőt, korkép: prole­tárcsaládok mindennapos tragédiáját idézi. A képen szinte egybeolvad a küzdel­mekben összekovácsolódott házaspár. A feleség felfelé te­kintő arca kérdő szorongást tükröz, de a végzést olvasó férj vonásai elszánták, erőtel­jesek. Nyitott ablak, egy madárra leselkedő macska ár­nyéka vetül a szomszéd ház­tetőre. így leselkedett éle­tünkre a kapitalizmus, hogy már szándékában megfojtsa moccanásunk. Vasút mentén munkáshá- zaspár lépeget. Rideg kor­szak, rideg idő. A felgyűrt gallér s a nagykendő nem me­legíti át a nyomorúságos je­len s a kilátástalan jövő der­mesztette lelket. Mellettük vonat robog, csak eziüstös- hideg csillogású kereke lát­szik s az arcokon a kétségbe­esett szándék. Milyen szeretettel festette a munkást Derkovits! Ecsetje alól a jövendő felszabadult dolgozója lép elénk; gépek parancsnoka, a gyár és az or­szág öntudatos gazdája. (Ha­jókovács, Zsákolok, Építők stb.) És a proletáranyát, a terhes munkásasszonyokat! A Híd télen gyermekeit féltő fázós asszonya: az Anya egész képet betöltő nőarca — amely­ben egyszerre tükröződik a gyermek jövőjéért aggódó anya szorongása a feloldódó szeretettel — és a többi ké­pein ábrázolt asszonyok, mind magukon viselik Der- kovits mély humánumát. Színed mindig lágyak, sí­A müveletlenség az oka annak is. hogy sok-sok fia­talunk divatos ruhába öltö­zik. ugyan, de nem tud még helyesen viselkedni új. szép, drága ruhájában, A műveltség bizonyos fokú hiánya okozta Jászka- rajenőn azt, hogy az újon­nan felavatott művelődési házat az avatási ünnepség után valósággal tatarozni kellett, mert lerúgták falát, összesározták bútorait. A Ceglédi Dózsa. Népe Termelőszövetkezetben a kulturális bizottság tagjai beszéltek már arról, hogy klubnapokat rendeznek új kultúrtermükben, kis tánc­cal, kis beszélgetéssel fűsze­rezve a fiatalok csendes összejöveteleit és ha már együtt vannak a fiúk és a leányok, kihasználják ezt az alkalmat és rövid, 20—30 perces előadásokkal ismer­tetik velük a legfontosabb illemszabályokat, az élet kulturáltságának íratlan sza­bályait. Jó dolog ez. hogy vannak már termelőszövetkezeteink, ahol a vezetők figyelme ilyesmire is kiterjed. Bizo­nyos, hogy érdeklődést kelt az az előadás, amely a mű­velt viselkedés, az ízlései öltözködés, a korszerű la­kásberendezés szabályaival ismerteti meg a fiatalokat — és nemcsak a fiatalokat, hanem — az idősebbeket is. De az előadásas propaganda e téren — kevés. A példa, a jó példa legalább annyit nyom a latban, legalább annyira előre lendíti a jó ügyet, mint a jó előadás. Ameddig a helyi vezetők munkaruhában, sáros cipő­vel térnek be a művelődési házba vagy a moziba, nehéz meggyőzni az egyszerű dol- gozóicat. hogy nemcsak az ünnepnap, hanem a hely és az alkalom is igényelhet sö­tét öltözéket, fehér inget, nyakkendőt, fényesre tisztí­tott cipőt. Ameddig a tanító házáról vedlik s vakolat, vem lesz eredménye annak az előadásnak, amelyik a lakáskultúráról szól. Hiába, a példa: rayidós, a rossz példa is az. A kultúra, a műveltség Aí összetett valami. Bele­tartozik a művészetek, a tu­dományók, az irodalom sze­ret ele és ismerése, de bele­tartozik a viselkedés, az öl­tözködés, a tisztaság is — szinte minden, ami az élet velejárója. Ezért nem sza­bad a kultúra fogalmát le­szűkíteni erre vagy arra, ezért kell minden ágazatát figyelemmel kisémi, ha való­ban művelt és nem félmű­velt embereket akarunk ne­velni, C arami László mogatóak, mintha ezzel is szeretetét, vigasztalását fe­jezné ki; mintha ezzel is ábrázolná a gazdasági és tár­sadalmi elnyomás miatt sínylődök lelki nemességét; mintha ezzel is ecsetelné az elkövetkező Holnap harmó­niáját. Együtt élt, együtt léleg­zett: fázott és szenvedett, lelkesedett és remegett a munkásosztállyal, a munkás- osztályért s ez a teljes azono­sulás teszi döbbenetes erejű­vé Derkovits képeit. A mon­danivaló elválaszthatatlan művészetről, sőt, művészete csakis szándékán, mondani­valóján keresztül érthető meg. A kommunista párt kato­nája volt. Festészete — akár József Attila költészete és közvetve Bartók zenéje — a tegnapot kifejezve a jövőt idézte elénk, hirdetve a nép igazát, a proletariátus le­győzhetetlenségét s elkövetke­zendő diadalát. Öróla is írhatta volna Rad­nóti Miklós, a költő Nem bír­ta hát című versében: mindegy, koporsót, korsót mond a kép, vagy tűzfalat, mert minden arra int; „Ember vigyázz, figyeld meg jól világod ez volt a múlt. emez a vad jelen, — hordozd szívedben. Éld e rossz világot és mindig tudd. hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.” Frideczky Frigyes ülő férfi piros kötésű könyvet olvas („piros” tartalmat jel­képez a tábla), s a gyermekét etető hitves együtt tükröző­dik Marx arcképével. A mun­kásosztály és a marxizmus jövőt formáló összeforrottsá- gát. még senki sem festette meg ilyen tömören és egysze- : rűen. A Végzés, amely a való- j ságiban is lakásától fosztotta i ! Megjelent í i S í a Nagyvilág új száma $ : " 5 ■ ■ S ! A Nagyvilág júniusi száma- $ ! ban közölt elbeszélések közül ) ! komoly érdeklődésre számíthat 5 : a japán Sicsiro Fukazáva Za- $ ! rándokének c. novellája, az an- $ ! goi Gavin Lambert elbészélése ; | (Egy kaliforniai grófné). Há- ; S rom elbeszélést találnak még a J ! lapban: a nálunk is népszerű ) ; Sólem Aléhem, a francia And- $ : ré Dhotel és egy fiatal német $ : író. Martin Viertel tollából. S $ ni addig. Higgyék el az ér­dekeltek, megérne. Tízezer fiatal vinné szét az or­szágban, sőt túl a határokon — Németországba, Bulgáriába. Romániába — Nógrádverőce festői szépségű vidékének hí­rét. Ennél jobb propaganda pedig aligha szükséges! (prukner) A fővárosban szerepel a maglódi szlovák együttes a hazai szlovákság kulturális ^ életéről. ^ Az ünnepséget Harmati ^ Sándornak, a Hazafias Nép- ^ front országos tanácsa titka- ^ rának beszéde vezeti be. i ma jd táncszámok, szlovák | népi zenei hangszerszólók, s kórus- és szóló-énekszámok. % jelenetek követik egymást. | A műsorban helyet kaptak | a maglódi szlovák tánccso- ^ port és a Menyecske Egyiit-^ tea számai is. ^ A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége meg­alakulásának tizedik éyfor- i dulóján, június 27-én a Ha- : zaíias Népfront és a szövet- : ség ünnepséget rendez ítuda- i pesten, a Vasas Székházban, i Az ünnepség bizonyára ér- i dekli megyénk szlovák r’.olgo- i zóít is — Ácsa. Péteri, Kis- ; tart sa, Püspökhatvan. Sári és i több más községünk lakossá- i ?át —, hiszen ez alkalommal > szinte teljes képet nyerhetnek Hírt adtunk ' arról lapunk­ban, hogy iNógrádverőcén meg­nyílt az EXPRESS ifjúsági sá­tortábora. A magyar fiatalok közül már a második ötszázas csoport tölti nyári szabadságát ezen a csodálatosan szép tájon, ugyanakkor megérkezett a né­met fiatalok első százas cso­portja is. A nyár folyamán mintegy ötezer magya.r és ugyan­ennyi külföldi fiatal for­dul meg majd itt, a tábor­ban, s természetesen Nógrádverőcén és1 festői szépségű környékén is. A tábor vezetői gazdag kul­turális programmal várják az üdülő fiatalokat Minden turnus részére kirándulásokat szerveznek Királyrétre, Ma- gyarkútra, Visegrádra, ahol megtekintik a műemlékeket, ásatásokat és a múzeumot. El­készült már a szabadtéri szín­pad. Hetenként háromszor filmvetítés, egyszer pedig szín­vonalas műsor szórakoztatja az üdülőket. Július hónapban itt rendezi a Pest megyei Hírlap legközelebbi szerzői estjét. A tábor öt különböző pontján te­levíziós készüléket állítottak fel. A korszerűen felszerelt zöldvendéglőben minden este táncolhatnak a fiatalok. Leg­utóbb például a televízióból is jól ismert Benkö-házaspár köz­reműködésével érdekes bemu­tatót rendeztek itt: hogyan kell ízlésesen táncolni a modern táncokat. Tervezik zenés fejtö­rők rendezését, a Furfangosok Klubjának előadásait és a gyorsan népszerűvé vált dupla vagy semmi játék bevezetését. A gondosan összeállított könyvtárban ezerháromszáz könyv között válogathatnak a fiatalok. A tábor lakói tehát mindent megtalálnak itt, ami a jó szó­rakozáshoz, pihenéshez szüksé­ges. Sajnos, csak itt a tábor­ban. Ahogy elhagyják terüle­tét. egészen más kép fogadja őket. ■ A táborhoz vezető utak gondozatlanok. Jóllehet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents