Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-17 / 140. szám
1939. Jt5 NIL'S 17. SZERDA &£irlap TÁPIÓSZELÉN MŰKÖDIK s kevesek által ismert Országos Agroboianikai Intézet és itt van az intézet központi gazdasága is. Sok tudományos kutató j és fizikai munkás dolgozik az intézetben és gazdaságában. Államunk gondoskodik róla, hogy kulturált körülmények között éljenek. Éttermük a fővárosba, a Duna partjára is beillenék, a munkásszállás pedig — ha egyáltalán lehet így nevezni a minden szükséges berendezéssel ellátott lakóépületet — versenyre kelhet sok vidéki város elsőosztályú szállodájával, pedig még nem is fejezték be belső csinosítását. A dolgozók szabad idejükben beülhetnek a könyvtárba, rádiózhatnak, s hetenként több alkalommal televíziót nézhetnek. Az árnyas, virágos parkban álló épületcsoportot inkább szanatóriumnak, mint gazdaságnak, munkahelynek nézné az ember. Legfőbb érték az ember! Beszélgetés a dolgozók testi épségének védelméről a Diósdi Csapágygyárban A központi gazdaság modern konyhájában a higiénia minden követelményét biztosították. Itt készül naponta a finom ebéd. mm. ;;;;; SÜSS Ebéd után Balogh Aranka kutató zenét hallgat (Tenkely felv.) Ha lovagolni akarnék a szavakon, most megkérdezném: miért "hívják a munkavédelmi megbízottakat munkavédelminek? Elvégre javaslataik, intézkedéseik nem a munkát, hanem a munkást védik! Az embert óvják a figyelmeztető táblák, a felvilágosító szavak és a védőberendezések. Óvják a gépiességtől, a figyelem meg- lazulásától. az elővigyázatlanságtól, s következményüktől: a balesettől. A Diósdi Csapágygyárban — mint erről a napokban meggyőződtem •— különös gonddal, lelkiismeretességgel védik a dolgozók egészségét, testi épségét. Tamás Endre munkavédelmi megbízott így indokolja meg a körültekintést: — Nekünk itt valamivel nehezebb a dolgunk, mint azokon a hagyományos iparvidékeken, ahol a . dolgozók zöme generációk óta ipari munkás. Ebből következik, hogy már felvétele pillanatától kezdve foglalkozunk a munkással. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a gyár megtekintése s az üzemorvosi vizsgálat után hozzánk kerül. Megismertetjük a géppel, amelyen dolgozni fog, azokkal a védőruhákkal, védőberendezésekkel, amelyek testi épségét védik. Figyelmeztetjük a munkája során előfordulható balesetekre, s kioktatjuk azok megelőzésére. Csakis ezek után kerül sor a szakmai betanításra. _ Hogy ilyen gondos előkészítés ellenére is előfordulnak balesetek, annak okait ml két csoportba soroljuk: technikai és az emberekkel kapcsolatos okokra. Az előbbiek közé tartoznak a technológiai hibák, a földelés megszakadása, a védőberendezésben beállott zavarok stb. Az ilyen eseteket nagyon szigorúan bíráljuk el, s a mulasztóval szemben sosem marad el a felelősségrevonas. Igyekszünk azonban csökkenteni az ilyen okok számát. Bevezettük például azt a kezde- ményezést, hogy a gépeket ü zembehelyezésük előtt — akár újak, akár javításból ke: rültek ki — munkavédelmi szempontból is megvizsgáljuk, ellenőrizzük. Észrevételeinkről jegyzőkönyvet állítunk ki, enélkül a gépet nem engedjük üzembehelyezni. _ A balesetek megelőzésére szolgálnak a 7300-as számú rendelet alapján megtartott havi munkavédelmi szemlék is, de ezenkívül naponta tartunk ellenőrzést hol egyik, hol másik műhelyben. — Ami a balesetek emberekkel kapcsolatos okait illeti, ezek közé a dolgozók fáradtságát, hiányos műszaki képzettségét, gondatlanságát, hanyagságát soroljuk. Sajnos, ezek az okok elég gyakran idéznek elő baleseteket. Egy részük az üzemen kívül történik — munkába jövet, vagy hazafelé menet —, de ezek is a mi statisztikánkba tartoznak. Bizonyítékul baleseti jegyzőkönyveket mutat. Egyik dolgozójuk vigyázatlanul lépett le az autóbuszról, s kificamította a bokáját. Egy másik megcsúszott az árokparton, s esés közben megsérült. Vagy íme, két példa a dolgozó hibájából történt üzemi balesetre: Versits Mihály hőszabályozás közben nem viselte a védőszemüveget, s a csiszolókorong szemcséje a szemébe pattant. Paulovits Józsefné pedig a íor- tuna-motor meghajtó burkolatát nem támasztotta fel rendesen s az géptisztítás közben lecsapódott a kezefejére. Ez csak két, kiragadott példa. De ennél jóval több tanúskodik egyes dolgozók gondatlanságáról. Magam is szemtanúja voltam néhánynak. Az esztergaműhelyben például a belépéskor megpillantottam egy figyelmeztető táblát, ezzel a felirattal: _ „Nem közlekedési útvonal, átjárni tilos!” Talán mondanom sem kell, hogy kizárólag ott közlekedett mindenki, az eszterga- padok alól kifolyt vizes olajtócsákban, a betont behálózó csövek között. Másutt ugyancsak felirat figyelmeztet: ..Használd a védőszemüveget!” Lehet, hogy a tegező viszony váltotta ki az ellenkezést egyes munkásokból, de legtöbbjük gondosan félrehajtotta szeme elől a védőüveget, mielőtt köszörülni kezdett. Indokolásul elmondták, hogy üvegen keresztül rosszul látnak, nem tudnak milliméteres pontossággal dolgozni. Ebben viszont sok igazság van: megnéztünk néhány védőüveget, s valamennyi homályosra kopott, tele volt karcolásokkal. Ezeket bizony jó lenne kicserélni! Műhelyszemle után az irodában beszélgetünk Tamás Endrével és Berényi Lászlóval, a szakszervezet munka- védelmi felelősével. Terveikről, elgondolásaikról beszélnek. Éppen a napokban állították össze egyéves tervüket, amelyet megvalósítás végett ismertettek az igazgatósággal. A többi között javasolják a villanyszerelők számára szigetelő zsámolyok beszerzését. A mechanikus sérülések megelőzése érdekében javasolják: az igazgatóság utasítsa a kísérleti csoportot és az üzemek vezetőit arra, hogy új géptípus, szerszám, vagy új technológiájú készülék beállítása esetén azonnal konstruálják meg az új, megfelelő védőberendezést, s azt még üzembehelyezés előtt szereljék fel. A terv foglalkozik a hő, hang és fény okozta ártalmak kiküszöbölésével, az egyéni védőfelszerelések alkalmazásának megszigorításával. a belső anyagmozgatásra használt villamos targoncák túlterhelésének, s a méregraktárak túlzsúfoltságának megszüntetésével. — Ez — hogy úgy mondjam — az üzemi tervünk — magyarázza Tamás Endre. — Ezenkívül van egy egyéni tervünk is. A közelmúltban kapcsolatot teremtettünk a Munkalélektani Tudományos Kutató Intézet munkatársaival. Az intézet elméleti folyóiratában sok olyan cikket találtunk, amely tudományosan összegezi a mi gyakorlati megfigyeléseinket. Tapasztaltuk például, hogy a kellő 'figyelem, a koncentráció hiánya sok balesetet okoz. Ez eredhet idegességből, fáradtságból, de eredhet a koncentráló képesség hiányából is. Ezen úgy kívánunk segíteni, hogy képességvizsgálattal döntenénk el, melyik dolgozó milyen munkakör betöltésére alkalmas leginkább, ami nem haladja meg értelmi képességét, fizikai rátermettségét, kombinatív készségét. A „megfelelő embert megfelelő helyre” elv ilyen értelmű : alkalmazása véleményünk sze- Irint jelentős erkölcsi és gazdasági haszonnal járna. Az gé gyakoriak a járás KISZ- szervezeteinek életében. Ezek a rendezvén3rek a szervezeten kívül élő fiatalokat is érdeklik. Szívesen találkoznak a pesti üzemek ifjúságával is. Összemérik a sportpályán az erejüket, együttes kultúrműsorokat rendeznek, csoportos és egyéni barátságok szövődnek, amelyeknek során gyakran állandó kapcsolat teremtődik a falu és a város között. Az iskolai KISZ-szervezetek élete rendezettebb, hiszen a diákok szorosabban együttélnek, mint a mezőn, vagy egyéb munkahelyeken szétszórtan dolgozó fiatalok. Az ócsai gimnáziumban a diákok KISZ-szervezete a tagságtól azt kívánja, hogy mindenki a képességeihez ará- nyítva, a legjobb tanulmányi eredményt érje el. A lustákat és a rapszódikus természetű tanulókat nagy igyekezettel nevelik a kötelesség teljesítésére. Az igazgató véleménye szerint a KISZ-tagok általános tanulmányi eredménye jobb, mint a szervezeti életet nem élő diákoké. Mivel Ócsán sok az egyetemet nemrégiben befejezett fiatal tanár, az ifjú pedagógusok külön KlSZ-szer- vezetet alakítottak. A tanárok KISZ-szervezete nagy igyekezettel és érdeklődéssel segíti, patronálja a diákszervezetet. A jó tanulmányi eredmény főleg ennek a kooperációnak köszönhető. Az Örkényi mezőgazdasági szakiskola kiszesei pontos terv szerint segítik társadalmi munkájukkal a község fejlődését és a tsz-ek előrehaladását. 1959 első negyedében például részt vett a tagság a szabadtéri színpad és a kerthelyiség építésében. Kirakták a vagonból a tatárszentgyörgyi pártház építéséhez érkezett téglát. Huszonnégy fiatal pótolta társadalmi munkával azt a tavaszi szántást, amellyel a termelőszövetkezet elkésett. Talajjavítást végeztek, erdő- sávot telepítettek. Körülbelül ,-gy fest az eredmények és hibák, a fény és az árny egymást váltó, bonyolultan rezgő játéka a dabasi járás KISZ-szervezeteinek életében. A járási párt-végrehajtó- bizottság. a KISZ-bizottsággal együtt, *már feltérképezte a sötétebb foltokat és intézkedéseivel igyekszik növelni, kitágítani a napos, jól megvilágított részek határait. Nem nehéz és nem új dolog az a megállapítás, hogy a helyi pártszervezet gondoskodása, törődése elősegíti a KISZ- munkát. az ifjúság problémáinak háttérbe szorítása pedig elsorvasztja a szervezeteket.! Gyón, Dabas, Ujhartyán. Ujintézet munkatársai készséggel megtanítanak bennünket mindarra, amit e képességvizsgálatok elvégzéséhez tudnunk kell. Magunk részéről .pedig szívesen vállaljuk a tanulást. Ezt a javaslatunkat is ismertettük az igazgatósággal, reméljük, megkapjuk a támogatást. Búcsúzom. Az ajtóban kis híján hasraesem a küszöbben. A munkavédelmi megbízott fejcsóválva megszólal: — Ez a tipikus eset, amikor a balesetet a dolgozó figyelmetlensége okozza! Nyíri Éva SZÍVBILLENTYŰ — MŰANYAGBÓL A moszkvai sebészeti egyesület ülésén Jevgenyij Mesai- kin orvos bemutatott egy beteget, akin néhány hónappal ezelőtt bonyolult szívműtétet hajtottak végre. Mesalkin flr. a beteg megtámadott szívbillentyűjét műanyag-pr »tézissé! helyettesítette. A mesterséges billentyű komplikált henger, amelyen apró golyócska mozog. A beteg jól érzi magát. Mesalkin professzor már több Sikeres műtétet hajtott végre i'.i ü a ny a g-prc léziss a l Építkeznek a ceglédi járásban A Ceglédi Járási Tanács jelenti7 A tanácstagi beszámolókra elkészült a községek község- fejlesztési alapjának felhasználásáról szóló összesítés. Ebből kitűnik, hogy *ok községben a lakosság társadalmi munkával segíti az év elején elkészített tervek megvalósítását. Ceslédbercelen a betonjárda építésében fogattal és gyalogniumkával vesz részt a lakosság. Antikor a község- fejlesztési tervet elkészítették, társadalmi munkát nem terveztek. Ugyanakkor a lakosság eddig már 23 000 forint értékű munkát végzett el. Törteién j árdiát építenek, Kocséron. a Kossuth uteát kövezik. Miikebudán körülkerítették az egészségiházat, Albertijén pedig — a Homokrészen — kéttantermes iskolát építenek. • • Ülést tartott a földművesszövetkezetek megyei választmánya Tegnap ülést tartott a földművesszövetkezetek Pest megyei választmánya. Az ülésen Dinnyés József, a Szövetkezetek Pest megyei Központjának elnökhelyettese beszámolt a legutóbbi — február 12-én tartott — választmányi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról, s az azóta eltelt időszak eredményeiről, valamint az elkövetkezendő feladatokról. Beszámolójában részletesen foglalkozott a földművesszövetkezetek szerepével és munkájával a tavaszi termelőszövetkezeti szervezés során. Elmondotta. hogy a földművesszövetkezetek választott vezetőségi tagjai és dolgozói az elsők között értették meg a nagyüzemi gazdálkodás fontosságát, segítették az új termelőszövetkezetek megalakítását s több helyen maguk is beléptek a tsz-be. A beszámoló kitért arra is, hogy a megye területén jelentékeny számban alakultak át szakcsoportok és egyszerűbb termelői társulások termelőszövetkezetté, és saját közös alapjukkal, korábbi telepítéseikkel, munkájukkal az induló termelőszövetkezet anyagi alapját teremtették meg. így volt ez például' Inárcscn, ahol a spárgatermelő szakcsoport 42 hold új telepítésű spárgát vitt be a megalakult termelőszövetkezetbe. Figyelemre méltó segítséget adtak a szervezésen túlmenően a termelőszövetkezetek megerősítéséhez is a földművesszövetkezetek. Elsősorban a mezőgazda- sági és pénzügyi szakemberek munkája jelenteit ebben a mozgalomban sokat. Több helyen a földművesszövetkezet agronómusa, vagy pénzügyi szakembere átlépett a termelőszövetkezetbe, s ott igyekszik elméleti és gyakorlati ismereteit hasznosíta- ni. Foglalkozott a beszámoló a meglevő szakcsoportok helyzetével. a szerződéskötésekkel^ a gépi munkák szervezésével, a műtrágyaellátás problémáival, majd a feladatokról hallottak a választmány tagjai. Az elkövetkezendő időszakban a szokásos időszaki feladatok mellett továbbra is nagy gondot kell fordítani a termelő- szövetkezetek megerősítésére. Feladata a földművesszövetkezeteknek a fennálló rendelkezések keretein belül az egyszerűbb termelői társulások és speciális szakcsoportok alakításának további szorgalmazása, munkájuk támogatása. Nem szabad szem elől téveszteni az egyéni parasztság termelésének elősegítését sem. A földművesszövetkezeteknek minden tőlük telhető segítséget meg kell adniok az egyéni parasztok termeléséhez, terméseredményeik növeléséhez, s a növényvédelem fokozásához. Befejezésül a felvásárlás problémáiról beszélt az előadó, kitérve az exportszállítások kérdéseire. Az értékesítéshez a termelőszövetkezeteknek további igen jelentős segítséget adnak a földműves- szóvetkezetek. de az eddigieknél sokkal több gondot kell fordítani arra is, hogy a termelőszövetkezetek tagjai elsajátítsák az áru osztályozásának. csomagolásának ismereteit. A beszámoló után vita következett. Több választmányi tag elmondta a községében tapasztalt hiányosságokat, s azok megszüntetésére hívta fel a figyelmet. A választmányi ülés második napirendi pontjaként Paukovits Tibor elnökhelyettes a földművesszövetkezeti kereskedelem időszerű kérdéseiről számolt be. Foglalkozott a megye áruellátásának fokozásával, különös tekintettel a közelgő aratási időszakra, amikor több és jobb áruval, valamint a földeket járó mozgóboltokkal kell elősegíteni a nagy mezőgazdasági munkák zavartalanságát. Ismertette az új kereskedelmi formák jelentőségét, az önkiválasztó és önkiszolgáló boltok fontosságát és a már megnyílt új rendszerű üzletek tapasztalatait. Befejezésül a vagyonvédelem és a számviteli ellenőrzés javításáról beszélt. A választmányi ülés részletesen foglalkozott több pénzügyi és számviteli problémával is. T. M, Kipusztulnak a brazíliai juhnyájak Rio Grande do Sul, Brazília egyik déli államában a juh tenyésztőket igen nagy csapás fenyegeti. Egy szörnyű árvíz utóhatásaként a juhoknál olyan fertőző betegség lépett fel, amely 12 millió állatot kipusztulással fenyeget. Brazil hatóságok szerint a vészt csak úgy lehetne megakadályozni, ha az Egyesült Államokból 60 tonna cenotia- zin nevű gyógyszert tudnának beszerezni. á lengyel községekben például a j pártszervezetek vezetőségeinek; nem az volt a fő gondjuk, mit j csinálnak, hogyan élnek a; fiatalok, ha róluk volt szó. | Leromlott a KISZ munkája, s | csak nagyon sok jóakarattal j lehet azt élőnek nevezni. A járás vezető kommunistái j észrevették a bajt. Gyakrab- ■ ban kezdték látogatni a vészé- j lyeztetett pontokat. Nemcsakj bíráltak, hanem — főleg és j elsősorban — segítettek. Át- \ irányították a korban meg-j felelő párttagok zömét, pél-: dául Gyónón Szaller Sándor, i Kakucson Méhész Etelka. Gyá- ] Ion ifj. Szente József elvtár-: sakat, hogy végezzék társa- i dalmi munkájukat az ifjúsági; szervezetekben. Arra is volt gondjuk, hogy i türelemre intsék a túlmagas i mértéket felállító községi párt-: szervezetek tagjait a fiatalok i esetleges gyengeségei, éretlen-: sége iránt. Hiszen közvetlen,: állandó kapcsolat és segítség a : pártszervezeten belül kétség-: telenül jobb nevelő, mint a küszöb előtt várakoztató visz-' szautasítás. A bíró és a vádlott viszonya helyett az apa és a Bú kapcsolatát állították pé'daként. Hiszen a KTSZ-tag- ság a párt naav csa’ádjában az édes avermek. az ''fiú utód. az élet folytatása. Déry Károly
