Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-16 / 139. szám

1959. JÚNIUS 16. KEDD ~~CSCirlap 3 KÉSZÜLÉK A GYERMEKCIPŐK A Ceglédi Cipőipari Vállalatnál nagy mennyiségben ké­szülnek a legkülönbözőbb fajtájú, ízléses, egy- és kétszínű gyerekcipők. Az üzem a kongresszusi versenyben jelentős tervtúlteljesítést vállalt. Tervszerűbb és szervezettebb a termelőszövetkezetek zöldség- és gyümölcsféleségeinek felvásárlása Beszélgetés a MEK Pest megyei igazgatóhelyettesével Nagy figyelmet igénylő munka a talpköszörülés. Várkonyi Sándor után nem kell milliméterrel mérni. Nem könnyű a színbőrszabász dolga. Ügyelnie kell, hogy ne legyen sok a hulladék. Képünkön: Rábaközi Mihályné felsőrészeket szab. Az összetűzőgépen Juhász Hona dolgozik. A sok bőr­darabból itt lesz felsőrész. (Gábor Viktor képriportja) A megye termelőszövetke­zeteiben az utóbbi időben fel­lendült a zöldség- és gyü­mölcstermelés. Mind több szö­vetkezetben látják már, hogy közel a fővároshoz nagyon kifizetődik a több munkát adó, de nagyobb jövedelmet is biztosító nagyüzemi ker­tészkedés. Mint mondottuk, ma már mind több tsz-ben felismerik ezt, de évekkel ezelőtt is a mai helyén volt a főváros, akkor is bármilyen nagy mennyiségű zöldségfélét fel­vett volna Budapest, mégis alig lehetett találni olyan nagyüzemi termelőszövetkezeti kertészetet, amely korán és rendszeresen szállított árut a piacra. Mi hát a késői fel­ismerésnek az oka? Bármilyen furcsán hangzik is, de „messze volt” a fővá­ros. Nem földrajzilag, hanem az értékesítési nehézségek miatt. Az ezzel járó gondok, huza-vonák vették el sok ter­melőszövetkezetben a tagság kedvét a kertészkedéstől. Ha leszerződtek értékesítésre, ez még nem jelentette azt, hogy az árut át is veszik, mert a szerződés jobbára csak a ter­melőszövetkezetet kötelezte. Sok panasz érkezett az áru le- minősítése miatt is Ha standot nyitottak valamelyik vásár- csarnokban, s az árusítással „hozzáértő” elárusítót bíztak meg, az legtöbbször visszaélt a termelőszövetkezet bizalmá­val. Hány bírósági ügy kere­kedett az ilyenfajta „értékesí­tésből”! Ezeknek az éveknek kedve­zőtlen tapasztalatairól és a termelőszövetkeztek áruérté­kesítésének mai helyzetéről beszélgettünk a napokban Egri István elvtárssal, a Szövetke­zetek Pest megyei Értékesítő Központjának igazgató helyet­tesével. — Nem állítjuk, hogy most nem fordulnak elő hibák a termelőszövetkezetek árujának felvásárlása közben, de ezúton is arra kérem a termelőszövet­kezeti vezetőket, hogy észre­vételeiket azonnal közöljék velünk és mi rögtön intézke­dünk. Elsődleges feladatunk­nak tartjuk a termelőszövet­kezetek zöldség és gyümölcs árujának felvásárlását, illetve közvetítését — mondotta Egri elvlárs. A MÉK Vállalat tevékeny­ségének jellege az elmúlt év­ben jelentősen megváltozott. Kereskedelmi tevékenységet folytat ugyan, de tevékeny­sége messze túlnő a kereske­delmi teendőkön. így hát azt kérdeztük meg, milyen fel­adatai adódnak a vállalatnak ebből? — Mi a termelőszövetkeze­tek és a földművesszövetkeze­tek árui részére a legjobb ér­tékesítési lehetőséget igyek­szünk biztosítani. Ezt Oly mó­don oldjuk meg, hogy kap­csolatban vagyunk az ország összes MÉK központjával és nagykereskedelmi vállalatá­val, tehát mindig tájékozot­tak vagyunk arról, hogy az egyes piacoknak milyen igé­nyeik vannak, mennyit és mi­lyen áron tudunk eladni egyes áruféleségekből. Erre egyik termelőszövetkezetnek és föld- műveszövetkezetnek sincs le­hetősége, ezért ha áruforgal­mukat nem a mi közvetíté­sünkkel bonyolítják le, szá­molniuk kell a piaci árak je­lentős ingadozásaival, ami nem egyszer kárt is okozhat nekik. Megtudjuk azt is, hogy a MÉK a lehető legszorosabb kapcsolatot igyekszik kialakí­tani a termelőszövetkezetek­kel, s ennek egyik formája, hogy tagja lehet a MÉK-nek bármelyik termelőszövetkezet. A tsz-ek érdekeiket és jogai­kat — mivel a MÉK választ­mányában és igazgatóságában termelőszövetkezeti vezetők is vannak — érvényesíthetik a vállalat munkájában. Tavaly tavasszal még mindössze 11 termelőszövetkezet volt tagja a MÉK-nek, ma pedig 44. E nagyarányú növekedés is azt mutatja, hogy előnyös a ter­melőszövetkezeteknek, ha a le­hető legszorosabb kapcsolatuk a MÉK-kel. — Hangsúlyozni szeretném, hogy mi nemcsak MÉK-tag- sággal rendelkező termelőszö­vetkezetek áruféleségeinek fel­vásárlásával, illetve közvetíté­sével foglalkozunk, hanem bármelyik, hozzánk forduló termelőszövetkezetnek szí­vesen rendelkezésére állunk. Természetes azonban, hogy azokkal a tsz-ekkel tartunk szorosabb kapcsolatot, ame­lyek tagjai a MÉK-nek és így nagyobb segítséget is tudunk számukra biztosítani. — Milyen segítségre gondol Egri elvtárs? — Szakembereinken keresz­tül segítünk az árunak a szál­lításra való szakszerű előké­szítésében. Arra törekszünk, hogy a termelőszövetkezetek ezentúl osztályozzák áruikat, mert így jobb árat kapnak és könnyebb az értékesítés is. Különösen fontos ez az export­nál. A 3004II. kormányrende­let kötelességünkké tette, hogy segítsük elő a termelőszövet­kezetekben a 100 holdnál na­gyobb konyhakerti kertészetek kialakítását. Ehhez szakmai és gépi segítséget adunk, továbbá hitelt is folyósítunk. Hallottunk olyan véleményt egyes termelőszövetkezetekben, hogy ha a MÉK-en keresztül értékesítik áruikat, azért a piaci árnál kevesebbet kap­nak. Meg is kérdeztük, mi eb­ből az igazság. Egri elvtárs a következőket válaszolta erre: — Foglalkozunk árufelvásár­lással és áruközvetítéssel. A termelőszövetkezeteknek, mi­ve] nagyobb árumennyiséget és egységesebb árut adnak, mint az egyéniek, általában 10—20 százalékkal magasabb árat biztosítunk. Ha a ter­melőszövetkezet önállóan bo­nyolítja le a szállítást, a mi közvetítésünk alapján, akkor mindössze két százalék köz­vetítési díjat számolunk fel. Ebben az esetben a termelő- szövetkezet árujáért a piacon kialakult árat kapja. Beszélni kell persze a fix árról is, ame­lyet az állam biztosít a ter­melőszövetkezeteknek. Ez azt jelenti, hogy a piacon kiala­kult áraktól függetlenül lé­nyegesen többet fizetünk a termelőszövetkezetek egyes árufajtáiért, ha rajtunk ke­resztül történik az értékesítés. Ezek után világos: felvásárlási rendszerünk és áruközvetíté­sünk olyan, hogy az minden­képpen a termelőszövetkeze­tek érdekeit szolgálja. Az elmondottakból kitűnik, hogy az előző évekhez képest sokkal tervszerűbben és szer­vezettebben történik a ter­melőszövetkezetek zöldség- és gyümölcsféleségeinek felvásár­lása. A biztos piac, a bizton­ságos értékesítési lehetőség vi­szont nagy mértékben növeli a termelőszövetkezetek terme­lési kedvét. — m. s. — Régi herendi porcelán- tárgyakat restaurálnak A Herendi Porcelángyár szakemberei kutató munkát in­dítottak a gyári múzeumból hiányzó tárgyak megszerzésére. Bizományi áruházakban és magánosoknál keresik a koráb­ban sorozatban készített figu­rák, vázák és tálak egy-egy példányát, s ezeket megvásá­rolják. Az emberöltőkön át féltve őrzött értékes darabokat, mielőtt a múzeumba kerülnek, iparművészek restaurálják. Az elmúlt években körülbelül százhúsz visszavásárolt tárgyat javítottak ki. Akad közöttük olyan darab is. amelyet a gyár alapítójának, Fischer Móricnak irányításával készítettek 120 évvel ezelőtt. Az utóbbi 10 év legjobb gabonatermésére számítanak megyénkben Az idén Pest megyében 220 000 holdon aratnak majd a kombájnok és a kaszások. E nagy területen gondos munkát végeznek a föld gazdái; lelkiismeretesen készítették elő a ta­lajt, jól gondozták a növényt és megyeszerte háromszor több műtrágyát használtak fel, mint az előző években. A fizetség a bőséges termés: a megye mezőgazdászai 18 580 vagon gabo­nára, az utóbbi tíz év legjobb termésére számítanak. A megyében az őszi árpa táblákon már 20-a táján meg- pendülnek a kaszák. Ezer mozgóbolt és''' ”' ‘' az aratás idejére Gondoskodnak a földművesszövetkezetek a falusi lakosság zavartalan nyári ellátásáról lett kétszer mondani. Egyi­kük nyomban elindult, hogy felkeresse a magányos pesti fiút. Igaz, nehezen indult közöttük a barátkozás, de nem volt eredménytelen. Be­hívták a sátrukba, hosszan elbeszélgettek vele. Ha a kö­zös játékra még nem is sike­rült rávenni, annyit már el­értek, hogy többé-kevésbé megismerjék az életét. Ez pe­dig az első lépés az igaz ba­rátság kialakulásához. Természetesen nemcsak ilyen „komoly“ dolgok történnek itt, a táborban. Szinte nem múlik el nap humoros, vidám jelenetek nélkül. íme, egy csokorra való: Még az első napokban tör­tént. Az egyik leánysátor la­kói már pihenőre tértek. AdamkoVics Anna olvasott legtovább, így reá várt a villanyoltás „nagy” feladata. A kapcsolótól az ágyig azon­ban hosszú az út. Eltévedt, s az ágy helyett a lavórban tért pihenőre. A fiúsátorban régi szokás, hogy megtréfálják az utolsó­nak érkezőt. Az egyik este Molnár Bandira, a kiváló esz­tergályosra került a sor. .4 sátorbejárónál vízzel telt la­vór, kifeszített kötél, a vil­Rövidesen kezdődik az ara­tás. A földművesszövetkezetek, amelyekre a falusi lakosság zavartalan ellátásának biztosí­tása hárul, alaposan felké­szültek, hogy a nagy munkák idején a vidéki üzletekben semmiben se legyen hiány. A SZÖVOSZ vezetőinek tájékoz­tatása szerint a földműves­szövetkezeti boltok bőséges készlettel rendel­keznek az aratáshoz szük­séges gépekből és eszkö­zökből. Az ipar megfelelő mennyiségű kaszát, kaszakövet, tokmányt, geréblyét, villát gyártott. A Mezőgazdasági Eszközöket Ér­tékesítő Szövetkezeti Központ kellő mennyiségű fogatos fű­kaszával rendelkezik. Bőséges a kínálat gabonarostákból, magtisztítógépekből, gabona­fúvókból és a csépléshez szük­séges különböző mérlegekből. Intézkedtek, hogy az ara­tás idején különösen kere­sett ruházati cikkekből is elegendő legyen a falusi üzletekben. A nehéz, magas kalória­fogyasztású munkák idején minden évben nagy mennyi­ségű szalonnát fogyaszt a falusi lakosság. Az állami hús­ipar és a földművesszövetke­zetek felkészültek erre. A ke­reskedelem irányító szervei in­tézkedtek annak érdekében is, hogy az aratás időszakában mindenütt, mindig csakis friss hús kerüljön forgalomba. Töl­telékáruból, amint számítják, a kereslet még meghaladja a rendelkezésre álló mennyisé­get. ezért a hiány enyhítésére jelentősen több tejterméket hoznak forgalomba. A zavartalan ellátás érde­kében a párt. tanács és föld­művesszövetkezeti szervek községenként, a helyi szokásokhoz alkal­mazkodva állapították meg az üzletek aratás- ideji nyitvatartásának rendjét. Ezzel azt kívánták elérni, hogy a korán munkába menők és a késő este munkából jövők egyaránt bevásárolhassanak. Az elmúlt évekhez hason­lóan, az idén megszervezi a földművesszövetkezeti keres­kedelem a mozgóbolt-szolgá- latot. Ezen a nyáron mintegy 1000 élelmiszerrel, frissítővel, keresett iparcikkekkel fel­szerelt mozgóbolt járja a ha­tárt. Az elmúlt években is al­kalmazott és bevált mozgót bolt-szolgálat mellett az idén újabb igen hasznos ötlet megvalósításával is szélesítik bolthálózatukat a földmű­vesszövetkezetek. Állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, tanyaközpontokban, gép­állomásokon — általában üzlettől távoleső helyeken — úgynevezett házi bol­tokat szerveznek. A házi boltot termelőszövet­kezeti tag, vagy állami gaz­daság dolgozójának lakásán rendezik be. Ezekben a leg­fontosabb napi szükségleti cikkeket — lisztet, cukrot, sót, élesztőt, dohányárut — előrecsomagolva hozzák for­galomba. így lehetővé válik, hogy a nagy és sürgető mun­kák idején a dolgozóknak ne kelljen az esetleg több kilq- méter távolságra az üzletig gyalogolniok. „A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919-ben címmel kiállítás nyílt Szegeden önfeledt álmodozás, sereg szabályait tartalmazó eredeti könyvecske. Bemutat­ja a kiállítás azokat a politi­kai ismeretterjesztő füzeteket is. amelyekből a vöröskatonák tanultak. Ezenkívül sok 1919- es újsáaot és képeslapot is ki­állítottak. Hetvenmillió forint takarékbélyegben A most zárult tanévben je­lentősen nőtt a rendszeresen takarékoskodó iskolás gyerme­kek száma. A tanulók nyolc­van százaléka — körülbelül százhúszezer ayerek — hetven­millió forintot gyűjtött össze twlcarékbélyegben, húszmillió forinttal többet a tavaly meg­takarított összegnél. A vidéki iskolákban 58 mil­lió forintot, a fővárosiakban vedig, a tavalyi hétmillióval szemben — 12 millió forintot takarítottak meg a gyerekek. lanykapcsolón pedig egy egér várta. A tréfa azonban visz- szájára fordult, men ez a fránya Bandi gyerek ideje-, ben megsejtette a számára készített csapdát... Hiába, • aki másnak vermet ás ... Ormánál Pista nagy eper- \ szakértő hírében állott, míg \ fény nem derült turpisságára. \ Az egyik nap ugyanis eper- \ szüretre hívta társait. Jelent- j keztek is hatan. Elindultak. ] Pista egyre csak biztatta őket, mindjárt odaérnek. így kutya­goltak vagy hat kilométert, de epernek még mindig se híre, sem hamva. Hogy mi lett az epertúra vége, arról már hall­gat a krónika. Legfeljebb a kirándulókon ma is látható eperszínű foltok tanúskodnak egyről s másról. Mielőtt búcsúznánk, meg­jegyzik a lányok: — Nem csupán a gyárban nyertünk néhány elsőséget. Itt is. Pincés Dezső asztali- teniszben, Juhász Erzsi a táncverseny első díjaként egy tortát kapott. Jutott neki is belőle egy szelet... így töltik nyári szabadsá- gukat az autógyári fiatalok : Mi csak annyit tehetünk még : hozzá: további jó pihenés*. \ hazatérve pedig még jobb '■ munkát kívánunk! P. P. í Hétfőn a szegedi Egyetemi § Könyvtárban „A magyar Vö­drös Hadsereg harcai 19t9-ben" ^címmel emlékkiállítás nyílt. Az $ értékes dokumentumok közöt*. ^ szerepel a vöröshadsereg meg­alakítására vonatkozó rende­det részleteit, valamint a had-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents