Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-16 / 139. szám
i*rvr M u. WCirla p 1959. JÜNIUS 16. KEDD Ellenőrző körúton a EMELETES ÜZLETHAZ Fészkén áll a gólyamadár. A háziak másik kéményt húztak, hogy ne riasszák el megszokott fészkéről a hosszúlábú madarat. A KÖJÁL szó egymagában eléggé titokzatosan hangziK, a legtöbb ember nem tudja, mit jelent. Egy nagyon fontos intézményt, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomást, melynek megyénként felállított hálózata az egész országban igen fontos munkát végez. A KÖJÁL feladata többek között az üztemhigiénia ellenőrzése is. Az elmúlt héten dr. Antonovics Károly főorvos, megyei egészségügyi felügyelő és dr. Zimmermann Gyula higiénikus, ellenőrzésen voltak a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál — ahol egy évvel ezelőtt jegyzőkönyvet vettek fel az elhanyagolt állapotokról, s feladatuk volt megállapítani a fékpadüzeni levegőjének szénmonoxid-tar- talmát is. A bizottság Dajka Jánossal, az üzem főmérnökével járta végig a gyár területét. Először a fékpadüzem került sorra, ahol a KÖJÁL két munkatársa igen érdekes módon vett mintát a levegő szennyezettségéről. Vízzel telt üvegeket ürítettek ki a bejáratos motor mellett. A ki- csorgó víz helyére betóduló levegőt különleges, sokoldalú laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, amely pontosan megállapítja a levegő szén- monoxid-telitettségét. Dajka János főmérnök kalauzolt a műhelyekben. Az üzemet eredetileg raktárnak Szovjet tudósok érdekes megállapításai a rákos megbetegedések keletkezéséről 1945 óta működik a Szovjetunióban az egész cországra kiterjedő onkológiai szolgálat. Az ország valamennyi körzetében intézeteket létesítettek a rákies megbetegedések felismerésére es kezelésére. Az intézetek rendszeres felülvizsgálatokat végeznek a 30 éven felüti lakosság köreben és feldolgozzák a megbetegedésekre vonatkozó adatokat. A. Novikov, a moszkvai onkológiai intézet igazgatója a szűrővizsgálatok eddigi eredményéről a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítójának: — Csaknem másfél évtizedes munkánk során több mint 100 millió személyt vizsgáltunk meg; a hatalmas munka méreteit mutatja, hogy évenként 8—10 millió férfi és nő kerül szűrő- vizsgálatra. A . vizsgálatok eredményeként állandóan csökken a Szovjetunióban. a rákos megbetegedések, különösen pedig a rák által okozott halálesetek száma. A körzeti intézmények adatai fontos részleteket tárnak fel a rákos megbetegedések természetével kapcsolatban. A ^ Jakut Autonóm Szovjet Szó- 5 cialista Köztársaság őslakos- 5 sága között például a gyo- $ morrák-megbetegedesek átla-5 ga' 7—8-szor nagyobb volt az! országos átlagnál, ugyanak-; kor a Szovjetunió európai te- ! rületéről átköltözött lakosság; között az arányiszám nem ha- i ladta meg az átlagot. A kör- i zeti, onkológiai intézet tudó- i Hiányos vizsgálatai kimutat- i ták, hogy a megbetegedések fő oka a jakut törzsek egyoldalú táplálkozásában rejlik. Ezek a törzsek fokozatosan változtattak eddig} életmódjukon és ezzel párhuzamosan táplálkozásukon is. Régebben főként fagyasztott halat eltek, ma már egyre több húst és főzelékfélét fogyasztanak. Ezzel együtt gyors ütemben csökken a gyomor rák-megbetegedések arányszáma. A szovjet kutatóintézetek vizsgálatokat folytatnak annak kiderítésére is. mennyiben fokozza a levegő szeny- nyezettsége a tüdőrák keletkezését. A kutatók javaslatai alapján az állami szervek különleges füstszűrő berendezések felállításával intézkedéseket foganatosítalak a levegő szennyezettségének csökkentésére. Érdekes eredménnyel járt a leningrádi tudósok munkája. Kimutatták, hogy bizonyos füstölési eljárások következtében a hús kezelésénél a töltelékárukba olyan anyagok is eljutnak, amelyek a szervezetbe kerülve rákos megbetegedést segíthetnek elő. A rákkutatók javaslatai alapján a húsipar szakemberei új füstölési eljárásokat dolgoznak ki a kolbászáruk elkészítésére. A szovjet rákellenes megelőző szolgálat sikeres munkájának eredménye, hogy gyors ütemben csökken a rákos megbetegedések száma. A rák elleni küzdelem problémáival foglalkozó nemzetközi szövetség ' legutóbbi brüsszeli ülésén javasolta, hogy a, Szovjetunióban alkalmazott megelőzési módszereket tanulmányozzák és a lehetőséghez képest alkalmazzák a világ más országaiban is. építették. Végül gyár lett belőle, de az eredeti adottságokon változtatni már alig tudtak. Például a legtöbb műhely ablakát nem tudják kinyitni. A hatalmas, több kockából összeállított vas- traverzes szerkezetet utólag megbontani már nem lehet, s így a munkások úgy segítenek magukon, hogy egyszerűen kiütik az üveget. Sorra kerül, az ebédlő is. Tiszta, mint ahogy a konyha is az. De nem több ennél. Dehát milyen, szépséget és csínt lehet egy omladozó, volt felvonulási épületen teremteni? A konyhától pár méternyire fekszik egy másik szomorú külsejű épület, a hidroház. amely a vízszivattyút rejti magában. Egy évvel ezelőtt itt is több kifogásolnivaló volt. Ma már sok tételt kihúzhatunk a listából, látszik, hogy igyekeztek a követelményeknek eleget tenni. Üzemrész jön üzemrész után. Kézben a lista, sok helyen akad dolga a piros ceruzának, mert az annak idején felírt hiányosságot pótolták. Például: új raktár, s ezen belül mérrgraktár épüli. 700 000 forintos költséggel betonozták a kocsik fordulóhelyét. Most további 400 000 forinttal további betonozást terveznek a „csillag garázsban”, hogy ne kelljen a sárban dolgozni. Bár az öltöző eléggé zsúfolt, eredmény azonban, hogy a meleg víz állandóan rendelkezésre áll. ötletes módon egy gőzmozdony, s egy hajókazán kazánrészét állították be, amely az egész gyár forró víz szükségletét fedezi. Több kifogásolt levegőjű üzemrészben ma már hatalmas ventilátorok keverik a levegőt, ami, ha nem is végleges megoldás. de sokat jelent. Az edzőműhely hepehupás padozatát megemelték. biztonságosabb lett a közlekedés. A végszó- reldében elektromos darupályát építettek, amely a nehéz munkadarabokkal dolgozók erejét kíméli. A körút az üzemi orvos rendelője ellenőrzésével fejeződik be. Rendje, tisztasága minden dicséretet megérdemel. A körséta részvevői ezután elvtársias beszélgetésben ösz- szegezik a látottakat és a feladatokat. Bár a hiányosságokat, melyek a munkások munkakörülményeit nehezítik, s egészségükre ártalmasak, fele részben megszüntették, még mindig sok a tennivaló. Az igaz, hogy a nehézségek az épületek jellegéből adódnak. Az is igaz, hogy az igyekezet megvan a helyzet jobbá tételére — mégis sok dolog van még, amin feltétlenül kell és lehet is Változtatni. Az ottani vezetőség szaknyelven szólva műhclyrakságba eseü, annyira hozzászoktak a jelenlegi állapotokhoz, hogy már Befejezéshez közeledik a dabasi emeletes üzletház építése. Az üzletházat a földművesszövetkezet építtette és a tervek szerint az ősszel adják át rendeltetésének. (Gábor Viktor felv.) Négymilliós betétállomány Növekszik a tagok száma 'iiiiüiüiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiíiiiiiiiiii iniiHiiiiiniimtiiiiiimii Az elmúlt hónapokban számos takarékszövetkezet alakult és több helyen is élénk érdeklődés mutatkozik újabb takarékszövetkezetek alakítása iránt. Ezért felkerestük Pék Andor elvtársat, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti revizorát, hogy adjon tájékoztatást lapunk olvasóinak a takarékszövetkezetek jelenlegi helyzetéről, s arról, milyen előnyökhöz jutnak a takarékszövetkezeti tagok. — Mennyi jelenleg a takarékszövetkezetek száma a megyében? — tettük fel első kérdésünket. — A megyében jelenleg húsz takarékszövetkezet működik. A legújabb közöttük a duna- haraszti, amely a napokban nyitotta meg pénztárát, s ebben az esztendőben alakul az alsónémedi, az inárcsi és a tá- piószecsői takarékszövetkezet. A tagok száma meghaladja a 4300-at, de ez a szám tovább nő, szinte mindegyik takarékszövetkezet gyarapodik új tagokkal. A részjegy, amelyet belépéskor vált a tag, 100 forintba kerül, s a részjegyaiap, amely a kölcsönfolyósításokat teszi lehetővé, jelenleg félmillió forint körül van. — Tagja lehet bárki a takarékszövetkezetnek? — Nem egy helyen uralkodik olyan téves nézet, hogy csak parasztemberek lehetnek a takarékszövetkezetek tagjai. Pedig tagja lehet bárki, természetesen elsősorban a paraszti foglalkozásúak. Ők is adják a tagság zömét. — Mennyi a jelenlegi betét- állomány? — igen jó összetételű a betétállományunk. A jelenlegi összeg jóval meghaladja a hárommillió forintot, s ha így haladunk tovább, eléri a négyet. Ez az összeg több, mint 1800 takarékkönyvben van elhelyezve, ami azt jelenti, hogy egy-egy betéttel rendelkezőnek körülbelül kétezer forintja van. Ugyanis az a törekvésünk, hogy ne a mammut-betétek jelentsenek többséget takarék- szövetkezeteinkben, hanem minél nagyobb legyen azyk száma, akik — ha kisebb összeggel is — betéttel rendelkeznek. TERMÉSZETES „IRÁNYTŰ' Mivel magyarázható, hogy a költöző madarak nem tévednek el és megtalálják állandó lakhelyüket? Különösen a postagalambok tűnnek ki e tulajdonságukkal. A madarak tájékozódó képességének magyarázatára az a feltevés alakult ki, hogy a madarak a nap szerint tájékozód- ■ nk. Ennek ellene szól, hogy a költözés idején éjszaka is útban vannak, mégsem tévesztik el az irányt. Vagy talán „mágneses” érzékük van és a föld mágseses mezeje irányítja őket? Néhány évvel ezelőtt egy amerikai egyetemen érdekes kísérletet végeztek postagalambokkal. öt galambot nagy távolságra elszállítottak, majd szabadon engedték őket. A galambok biztosan hazataláltak. Amikor azonban minden galamb szárnya alá egy-egy apró mágnest kötöttek, csupán egy galamb találta meg nagynehezen a hazafelé vezető utat. Ismeretes, hogy a madarak néha kétségbeesve röpködnek a rádióleadó állomások felett, mintha elvesztették volna tájékozódó képességüket. Eddigi megfigyelések alapján feltehető, hogy a madarak a föld mágneses erővonalainak irányító hatását használják fel tájékozódásra. Egy-két példát erre: Érden 570 000 forint betétje van 376 tagnak. Nagymaroson 115 tag betétösszege 334 000 forint, Túrán 258 000 forintja van a 135 betétesnek. Ezeket a példákat tartjuk helyesnek, s törekvésünk mindenütt ilyen irányban hat. — Az elején kölcsönökröl szólt. Milyen kölcsönöket ad a takarékszövetkezet? — Háromféle kölcsönt folyósítanak takarékszövetkezeteinkben: mezőgazdasági beruházási kölcsönt, például tenyészállat vásárlására, mező- gazdasági termelési kölcsönt, például vetőmag beszerzésére, talajművelésre, trágyázásra, s végül fogyasztási jellegű kölcsönt, mindennapi szükségletek beszerzésére, betegség, halálozás esetén, s hasonló okok alapján. A kölcsön időtartama egy év, de a törekvés az, hogy általában hat hónap alatt visszatérüljön, mert így gyorsabb a pénz forgása, több ember juthat kölcsönhöz. Ugyanis annak ellenére, hogy az 'alap állandóan nő, az igényeket nagyon sok helyen nem tudjuk azonnal kielégíteni, így elét ordul bizonyos sorbanál- lás, s ezen az segít, ha a részjegyalapok és a betétek tovább nőnek, s ugyanakkor a kölcsönök visszafizetése meggyorsul. — Milyen kamatra teszik be pénzüket a takarékszövetkezeti tagok? — A takarékszövetkezetben elhelyezett betétek minden tekintetben ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az OTP- betétek. Biztosítva van a betétek titkossága, s a visszafizetést az állam szavatolja. A betétek itt is kamatoznak, akárcsak az OTP-nél, három, illetve öt százalékos kamattal. M. O. tőt közülük magunk közé veszünk. Segítünk nekik. — Ez rendben van, mi is segítjük őket, de számítson be az is a versenybe, ha ezeknek az embereknek növekszik a teljesítményük — szólt közbe valaki. Élénk vita kezdődött. Végül valamennyi brigádvezető elhatározta, hogy gyengébekkel egészíti ki a brigádját. Abban is megegyeztek, hogy ha az ilyen emberek teljesítménye egy százalékkal emelkedik, két jó pontot kap a brigád. Másnap az öreg örömmel látta, hogyan sürgölődnek a brigadérosok a műhelyben. Hamarosan betértek hozzá az irodába, és elkérték a brigádnaplókat. Valamit beleírtak. Mikor elmentek, a polchoz ment és fellapozta a füzeteket. Mindegyikben friss tintával írt neveket talált a régiek mellett. Alig várta már a következő műszak végét. Az írnok végre hozta a napi kimutatást. Szeme izgatottan siklott végig a neveken. Egy helyen megállt. — Nézzük a Balázst! — mormogta és végighúzta ujját a névtől a százalékig. Kerek, százas számot talált. Gyorsan előkereste az előző napi listát. Azon 95 állt a név mellett. MÉG MEGNÉZTE néhány munkás adatait, s elégedett mosollyal az arcán kiment a műhelybe. A nyurga Horváth, a Kossuth-brigád vezetője ott állt Balázs mellett és élénken magyarázott neki valamit. Tóni bácsinak hirtelen „sürgős” dolga akadt a közelükben. Figyelte a beszélgetést. — Nézz ide, öregem — magyarázott Horváth —, sokkal többre mész, ha jobban kihasználod az időt. Veszel egy fogást a gépen, bekapcsolod az előtolást. A gépet most már otthagyhatod, amíg a kés vé- giaér. Közben megméred az előbb elkészült darabot és oda- készited a következő nyerset, így ni — és megmutatta, hogyan kell mindezt csinálni. — Legalább két másodpercet nyersz minden darabnál — tette még hozzá. Balázs megköszönte a segítséget és kivróbálta. A kísérlet remekül sikerült. Tóni bácsi körül mintha muzsikáltak volna a gépek. Farkas István * $ észre sem veszik a hibákat. ^ Pedig a legtöbbjének meg- ^ szüntetése, kijavítása nem is ^ kíván nagyobb befektetést, ^ csupán törődést, szívet. Ez pe- | dig nem hiányzik Dajka fő- § mérnökből, aki ugyanakkor ar- ^ ra vár, hogy a felépülő nagy műhelycsarnok minden egész- ^ ségügyi, munkavédelmi igényt ^ kielégít majd. A KÖJÁL munkatársai ^ azonban ebbe nem nyugodhat- ^ tak bele. Ök már most is — ^ a lehetőségekhez képest — ^ megfelelő munkakörülménye- s két igyekeznek biztosítani a ^ dolgozóknak, eleget téve fel- ^ adatuknak, amit hivatásuk, az § emberekről való gondoskodás ^ diktál. % Komáromi Magda ^ V a megye takarékszövetkezeteiben .iiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiitsiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiHiHiHiiiiuiiiiiiimnmiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimtiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiii1’ TÓNI BÁCSI GYŐZELME nyelükre, ha közben száz százalék alatt teljesítő dolgozóink lesznek. LASSAN elcsitult az imént keletkezett zaj. Az eszterga- üzem hét brvgádvezeiöje ott ült Tóni bácsi körül. Szemrehányó Pillantásaik szaporán érték az öreget. — Miért kellett ezt itt elmondani? Az üzemben is megtehette ve?na ugyanezt — mondta a hét szempár. Széknyikorgás zavarta meg a csöndet. Kovács Feri, a szerszámosok, egyik brigadé- rosa állt fel. Megköszörülte a torkát és beszélni kezdett: — Mi már sok dicséretet kaptunk. Nem mondom, hogy nem szolgáltunk rá az elismerésre, hiszen elsők lettünk a gyárban. De alaposabban meggondoltam. amit Tóni bácsi elmondott. Igaza van. Könnyű így eredményt elérni... Nálunk is vannak gyakorlatlanabb emberek. Kevesebb pénzt visznek haza, mint mi. Én vállalom. hogy ezt a dolgot megbeszélem a brigáddal és ketelső akart lenni. A gyengébbeket kivülhagyták. Itt ismét szünetet tartott és még szigorúbb tekintettel folytatta: — Dehát erkölcsös ez így?! Versenyt nyerni a gyengébbek, a tapasztalatlanok elhagyásával?! Szerintem őket is be kell venni a brigádokba. Velük együtt kell megmutatni, hogy ki lesz az első! — Igaza van Tóni bácsinak — mondták szinte egyszerre az elnöki asztalnál ülők, az ü. b. versenyfelelőse és a KISZ-titkár. Zúgás támadt a teremben. A méhek zúgnak így amikor valami megzavarja nyugalmaikat.-4 verseny felelős erélyesen kopogott az asztalcm és még- egyszer elismételte előbbi mondatát, aztán így folytatta: — Jó lenne, ha megvtitat- nánk ezt a dolgot. Mert azt hiszem, senkinek sem közömbös, hogu mi lesz a lemaradókkal. fin azt mondom, nem lehetünk büszkék jó eredméA KÉRDÉST hosszú csend követte. Hogyne, hisz’ nem könnyű megmondani, hogyan lehetne még eredményesebb munkát végezni a műhelyekben. Forgó Antal, az esztergaüzem főművezetője kért szót, akit a gyárban csak Tóni bácsinak szólítanak. — Mi naponta készítünk : teljesítmény-kimutatást. Na- : pok óta figyelem a neveket | és a százalékokat. Rájöttem, \ hogy általában azoknak a nc- ! ve mellett látok száz százalék >alatti eredményeket, akik \ nem tagjai egyik brigádnak > sem. Vajon miért van ez így?! I Az értekezlet részvevői ér- \ deklődéssel várták a kérdésre § adandó választ. Mindenki fe- \ léje fordult. ^ — Ila tetszik, ha nem, nyíl^ tan megmondom — futott vényig agyán a gondolat, ahogy ^ végighordozta tekintetét a % megjelenteken. És kimondta: ^ — Amikor megalakultak \ nálunk a brigádok, mind- hegyikbe a legjobbak tömörülitek. Hogyne, hisz valamennyi
