Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-14 / 138. szám
TB itym&wíést hxpíffiífe/t's. Mint már jeleztük, a megyei pártbizottság kibővített ülésén megvitatta megyénk hároméves művelődéspolitikai tervét és a part művelődéspolitikai téziseinek alapján állva, határozatot hozott mindazoknak a feladatoknak a végrehajtásáról, amelyek e téren párt-, állami- és tömegszerveinkre, valamint kulturális szakembereinkre vonatkoznak. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a megyei pártbizottság határozatát, amely egyúttal megyénk művelődésügyének hároméves terve is. Az eszmei-politikai nevelésről A határozat leszögezi, hogy művelődésügyünk a marxi— lenini ideológia alapján áll. Az eszmei-politikai nevelésnek elsősorban a revizionista, kispolgári nézetek ellen kell irányulnia. Az ellenforradalom idején szabadon burjánzó nacionalista, soviniszta, semlegesség! (úgynevezett harmadikutas) eszmék, a cinizmus és a vallásos ideológia ellen a kulturális forradalom eszközeivel is harcolunk. Az ideológiai nevelés során ismertetjük a munkásosztály történelmi hivatását, a proletár szolidaritás jelentőségét, az emberi tudomány új vívmányait, a természettudományos kutatások eredményeit. a béke erőit, a szocializmus építéséből reánk háruló feladatokat. Ugyanakkor fellépünk minden szektás nézet és gyakorlat ellen, sohasem feledkezve meg a kétfrontos harcról. Az eszemei-politikai nevelés célja: a munkásosztály marxi —lenini műveltségét növelni, mert ez a műveltséggyarapodás visszahat egész kulturális forradalmunkra. E munka során nem szabad szem elől tévesztenünk megyénk különleges helyzetéből adódó feladatainkat (bejáró munkások, a főváros pozitív és negatív hatása, kétlakiság stb.). A munkások művelődésének növelésénél nagy szerep vár a párt- és szakszérvezetekre (előadások; konzultációk, viták); az iskolai intézményekre (esti iskolák, dolgozók iskolái, a munkásgyermekek tanulása stb.); a közönségszervezőkre (a főváros lehetőségeinek, színházainak, múzeumainak stb. kihasználása); a különböző művészeti csoportokra; a művelődési házakra. Mindezen célok elérése érdekében kulturális beruházásaink megfelelő csoportosításával elsősorban 'a munkáslakta települések égető szükségleteit elégítjük ki. Ugyancsak nagy feladatok várnak ránk falun, ahol nagy ütemben halad a szocialista átalakulás, ez pedig megköveteli a dolgozó parasztok sokoldalú művelődését. A kistulajdonosi mentalitás leküzdése érdekében latba vetjük a művelődésügy minden eszközét. A termelőszövetkezetbe lépett paraszti dolgozókat meggyőzzük, hogy saját jólétük érdekében is gyarapí- taniok kell általános és szakmai műveltségüket. Az értelmiségieknek — akik szocialista építésünkben, ifjúságunk nevelése terén fontos szerepet töltenek be — magas színvonalú ideológiai segítséget adunk. Ugyanakkor tevékenyebb közreműködésüket igényeljük a gyakorlati munkában is. Kommunista értelmiségi dolgo- zóirík e cél érdekében az értelmiségieket összefogó társadalmi szervezetekben fejtsenek ki munkát. A kommunista szellemű, művelt, erkölcsös fiatalok nevelése során meg kell küzdenünk az ellenforradalom által felszínre hozott, és még teljesen szét nem zúzott nézetekkel. A felnőtt társadalom minden erővel segítse ifjúságunk iskolai és iskolán kívüli szocialista nevelését. Támogassuk tehát az ifjúsági szervezeteket (Úttörő, KISZ), helyesen irányítsuk a szülői munkaközösségeket, valamint segítsük a pedagógusok nevelőmunkáját. Kii/inu velőd «Vs i feladataink A tudományos ismeretterjesztésről Célkitűzéseink egyik legfontosabb emelője a tudományos ismeretterjesztés. Éppen ezért e téren többet és jobbat nyújtunk. Ennek érdekében segítjük, ellenőrizzük a TIT szakosztályai és más előadói közösségek előadóinak munkáját. Első követelmény: mondanivalóját minden előadó a marxizmus—lenin izmus elvi álláspontjából fejtse ki. Még ez évben elkezdjük a természet- és társadalomtudományi elméleti előadássorozatokat a városokban és nagyobb üzemekben, mintegy 15 helyen. Az 1959/60-as tapasztalatok alapján a következő években az előadások számát szaporítjuk. A TIT és a tanács szervezzen irodalmi, történelmi és művészeti előadássorozatokat, helyes arányban tárgyalva a jelen és a régmúlt történelmi, irodalmi, művészeti kérdéseit. Az üzemek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek dolgozóinak a közgazdaság alapkérdéseiről rendezünk előadássorozatot. Az első évben 10, a következő években 40 helyen szervezünk ilyen tanfolyamokat. Az üzemekben a műszaki értelmiség közreműködésével szaktanfolyamokat szervezünk. Az üzemi nyelvtanfolyamok számát három év alatt közel 50-re növeljük. Az 1959/60-as évben öthe- tcs bennlakásos népfőiskolát létesítünk, elsősorban tsz-tagok számára, 35 személy részvételével. A bennlakásos népfőiskolái hallgatók számát a következő években ennek kétszeresére, illetőleg háromszorosára növeljük. A pilisi és veresegyházi népfo- iskola-tanfolyamot folytatjuk, 1962-ig a bejárásos népfőiskolák számát tízre gyarapítjuk. Ezüstkalászosgazda-tanfolya- maink számát az idei 87-ről három év alatt 100-ra kell emelnünk. A szocialista községekben az első évben 25, majd 35, illetve 45 helyen szervezünk 90 órás közismereti tanfolyamot. A mezőgazdasági szakelőadásokat összehangolt program alapján tartjuk meg. A TIT és a tanács készítse el a mezőgazdasági szakelőadások éves tervét. A tudományos ismeretterjesztés színvonalának, érdekességének növelése érdekében élünk a televízió és a film adta lehetőségekkel, a múzeumok-, kirándulások, műemléklátogatások népszerűsítésével is. A* öntevékeny niIIvésse! i munkáról A magasabb színvonal érdekében biztosítjuk a művészeti vezetők ideológiai és szakmai továbbképzését. Rendszeresítjük a művészeti csoportok vezetői számára rendezett továbbképző tanfolyamokat. A művészeti nevelést már az általános iskolákban megkezdjük, növelni kell tehát a zenei, tánc-, képzőművészeti szakkörök számát a tanulóintézetekben. Zeneiskoláink számát az aszódi, dabasi és nagykátai járásban célszerű növelnünk, mert ezek az e téren viszonylag elmaradt területek. A zeneiskolák többségét a terv ideje alatt a művelődési házak irányítására bízzuk. A zeneiskolák fejlesztése mellett támogatjuk a - zenebaráti köröket. Énekkaraink vezetőinek rendszeres ideológiai és szakmai képzésével biztosítjuk a tagok helyes zenei nevelését, valamint a helyes műsorválasztást. A hároméves terv ideje alatt a kórusok számát (a munkáslakta területek és Vác lehetőségeit figyelembe véve) 100-ra lehét szaporítani. Rendszeresen megrendezzük az énekkarok megyei találkozóját. A zenekarok oktatóinak képzését folytatjuk. A zenekari tagok zenei műveltségét állami zeneiskoláink segítségével biztosíthatjuk. Növeljük az állandó jellegű zenekarok számát, s a műsorok ellenőrzésével biztosítjuk azt, hogy műsoraik a hallgatók ízlését helyes irányban befolyásolják. A népitánc-oktatók továbbképzésével elérni reméljük, hogy a csoportban részvevő fiatalok ténylegesen művelődjenek. A tervszerű rrjunka során a táncegyüttesek tagjai maguk is vegyenek részt a tánc, a zene és a dal gyűjtésében. A modern társastáncok oktatását a művelődési otthonok vezetői, a - KISZ-szervezetek ellenőrizzék. A hároméves tervidőszak alatt mintegy 110 —120 helyen lehet megfelelő színvonalon rendezni társastánc-tanfolyamokat. Az öntevékeny színjátszó együttesek rendezőit tovább képezzük, a jelenlegi 50 személy, helyett a három év alatt 100 rendezőt kell nevelnünk.: Ezzel együtt a három év alatt a jelenlegi 50-ről 85- re emeljük az állandó jel-' legű együttesek számát. A tpűsorpolitika további javítása mellett igyekszünk a csoportokban szereplő fiatalok ideológiai-művészeti nevelését is biztosítani. Ápoljuk ní|»niíivésze<i hagyományainkat ! Népművészeti hagyományaink ápolása fontos művelődéspolitikai feladat. Éppen ezért elősegítjük a nép- művészeti kincsek gyűjtését. Néprajzkutatóink, pedagógusaink, művészeti együtteseink tagjai, a fiatalok vegyenek részt ebben a munkában! A gyűjtések eredményeiből kiállításokat rendezünk. Közreadunk egy, a megye népművészeti kincseiről szóló tanulmányt. Művelődési házaink legyenek művelődési központokká! A művelődési házakat a járások, illetőleg városok, üzemek, községek művelődési központjaivá fejlesztjük. Biztosítjuk az egy területen levő művelődési házak munkájának összhangját. Az üzemi, szakszervezeti művelődési házakat megnyitjuk a terület dolgozói előtt. A területi művelődési házakban viszont figyelembe kell venni a helyi és bejáró munkások igényeit. A művelődési otthonok összevonásakor felszabaduló ösz- szegeket a munka színvonalának javítására fordítjuk. A művelődési otthonokban helyet kell kapniok a KISZ és más társadalmi szervezeteknek, elkerülve minden kisajátítási és nyerészkedési törekvést. A hároméves terv ideje alatt egy városi és három járási művelődési házunkat módszertani központtá fejlesztjük. A megyében 30 helyen folyik társadalmi erőből művelődési ház építésé. Ezeket állami erőből is segíteni kell. A hároméves terv idején elkezdjük a gödöllői járási művelődési ház építését. Jelenleg mintegy hatvan művelődési házunk korszerűen felszerelt, és rendelkezik a klubszerű élet feltételeivel. Ezeknek számát három év alatt 100-ra növeljük elsősorban a munkáslakta településeken. A könyvtárak fejlesztéséről A hároméves terv idején a könyvállomány növelése, javítása, a könyvtárak politikai munkájának megjavítása a főfeladat. Szaporítanunk kell tehát a népszerű pplitikai könyvek és a mezőgazdasági szakkönyvek számát. Bevonjuk a könyvtárak vezetőit az ideológiai továbbképzésbe. A tanyák ellátásának érdekében fel kell használni a művelődési autót, és azt megfelelő könyvekkel látjuk el. Épületet kell juttatni még az idén a megyei könyvtárnak. Minden újonnan épülő művelődési házban biztosítani kell megfelelő helyiséget a könyvtár számára. Fii na vs í nliázai n król Biztosítani kell a szociális szellemű filmek jobb prepa- : gandáját, nagyobb látogatottságát. Matinéműsoraink javításával több és jobb ifjúsági filmet mutatunk be. A tervidőszakban a filmszínházak technikai felszerelésének korszerűsítése, bútorzatának, berendezésének kulturáltabbá tétele a fő- feladat, ezt nagyrészt társadalmi erők segítségével oldjuk meg. A kisebb lakott települések művelődési igényeinek kielégítése érdekében bátrabban keli televíziós készüléket vásárolni vagy adományozni. Múzeumai nk fejlődéséről Nyolc történelmi, illetőleg népművészeti múzeumunk tudományos munkásai a munkásmozgalom és agrárszocialista mozgalom hagyományait gyűjtsék és dolgozzák fel. A tervidőszak alatt elkészítjük — szakemberek bevonásával — a megyei múzeum létesítésének tervezetét. A műemlékek védelme érdekében a megyei műemlék- védelmi albizottság készítse el az anyagi keretekhez szabott renoválási tervet. Helyes, ha használható műemlék-épületeket olyan társadalmi szervezetek vagy más közösségek (tsz-ek stb.) vesznek gondozásba, amelyek azt használni és karbantartani, megóvni képesek. A létra foga még harapni készül, ütemre billeg hosszú deszkaszál, vízszintezőrúd felesel a fénynek, érlelő szélben cement pora száll. A magasságot függőónnal mérik, maltercsöpp fordul tégla oldalán, mint réztányérok báli csettenése úgy felesel két vakolókanál. Üreges tokkal vézna ablak bámul, sündörgő hangyák lenn az emberek, a csigasoron megremeg a rozsda, a kötélkígyó lustán hempereg. Közösen küzdésre rendeltettem én is, vágyam segíti nőni a falat, megfeszül izmom, arcom pirosítja a tetté serdült büszke akarat. A* általános- és középiskolai nevelő- munkáról A tervidőszak alatt elérjük, hogy mintegy 2500 pedagógus megismerkedjék a dialektikus materializmussal, a munkásmozgalom történetével. A havonkénti politikai viták során az elvi-ideológiai kérdések tantárgyakon belüli megvitatása és alkalmazása is szerepeljen. Az általános és középiskolákban nagyobb gonddal kell tanítani a munkásmozgalom történetét. A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján megkezdett anyaggyűjtést tanulóink rendszeresen folytassák. A pedagógusok neveljék gyermekeinket a fizikai munka megbecsülésére. A gyakorlati foglalkoztatás kiterjesztése révén gyermekeink sajátítsák el az iskolában a termelő munka alapvető ismereteit. Ezért 1962-re 150 iskolában biztosítsuk a politechnikai oktatást. Három-négy középiskolánkban két-három éven belül áttérünk az 5+1 napo$ képzésre. Egy gimnáziumunkban létrehozunk összevont általános és középiskolát, egységes vezetéssel. Tervezetet dolgoz- | tatunk ki a nagykátai és ócsai gimnázium mezőgazdasági technikummá való átalakítására. A szülők, nevelők és üzemek összefogásával elérjük, hogy a munkásszármazású tanulók 90— 95 százaléka elvégezze áz általános iskola nyolc osztályát. A második ötéves tervben általános iskolát létesítünk Monoron, Üllőn, Vecsésen, Gödöllőn, Isaszegen, Kistar- esán, Alsónémedin, Vácott, Pomázon, Szentendrén, K;s- kunlacházán, Taksonyban stb. Gondoskodunk a mező- gazdasági települések, elsősorban a tsz-községek iskoláinak felsőtagozatos szakos oktatásáról. Ä szakos tanári testület megszervezésén túl iskolaépítéssel, bővítéssel segítjük az oktatást. Minden, négy tanteremnél nagyobb felső tagozatos iskolát nevelői lakással keli építeni. Segítsük a pedagógusok házépítési OTP-hitel- kórelmeinek teljesítését. Egy év alatt felmérjük az üzemekben azoknak a számát, akik analfabéták vagy akiknek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettségük. Többlépcsős tanfolyamokkal ezeket a hiányokat pótoljuk. A tsz-községek- ben három év alatt elérjük, hogy a fiatal tsz-tagok megszerezzék a nyolcadik osztály elvégzéséről szóló bizonyítványt. 1 A váci, dabasi, budai járásban új gimnáziumot létesítünk. Ráckevén bővítjük a középiskolát, Aszódon, a meglevő iskolaépülethez tornatermet építünk a második öteves terv alatt; Üzemeink dolgozzanak ki tervet a munkások szak- műveltségének emelése érdekében. Létesítsenek társadalmi ösztöndíjat mind a középiskolai, mind az egyetemi képzés elősegítésére. A munkások és parasztok legjobbjainak gyermekeiben keltsük fel a kedvet a pedagógusi pálya iránt. Az üzemek, tsz-ek, társadalmi szervek segítsék anyagilag, erkölcsileg ezeket a fiatalokat és a tanulóknak — diplomájuk megszerzése után — saját falujukban, járásukban biztosítsanak elhelyezkedési lehetőséget. A munkások és parasztok gyermekei nevelésének érdekében már 1959-ben 70 százalékos munkás-paraszt arányt biztosítunk diákotthonainkban, Először Vácott, majd Cegléden, Aszódon, Nagykőrösön stb. a középiskolás diákotthonokat kollégiumokká átszervezzük. Az oktató-ne velőmunka megjavítása érdekében erősítjük iskoláinkban a politikai és szakmai vezetést. Ennek érdekében a vezető szervek dolgozóit, a szakmai felügyelőket és igazgatókat 1962-ig magasabb ideológiai képzésben részesítjük. A helyi párt- és tanács- szervek, a kommunista pedagógusok segítsék a szocialista iskola megteremtését. Folytassanak ennek érdekében személyes felvilágosító munkát. Az agráregyetem és a .sajtó feladatai Az agráregyetem szakembereit bevonjuk a megye, politikai, gazdasági feladatainak megoldásába, a tudományos ismeretterjesztő munkába. Az egyetem vezetőinek támogatásával, a KISZ- szervezet vezetésével vegyen részt az egyetem ifjúsága a mezőgazdaság szocialista átszervezésének munkájában, a termelőszövetkezetek megszilárdításában. A Pest megyei Hírlap adta lehetőségeket jobban kihasználjuk a művelődéspolitikai feladatok segítése, helyes irányítása érdekében. Az Űj Termés című irodalmi melléklet köré tömörült fiatal megyei szerzők legjobb műveiből évente jelenjék meg antológia. A pórt- és állami irányításról A művelődésügy a szocialista építés része és mint minden területen, itt is a párt irányítja a munkát. Éppen ezért a műveló'désügyi feladatok meghatározása, azok ellenőrzése, a káderek továbbképzése stb. párt- szervezeteink munkájának szerves része. A párt fő irányító módszere: az eszmei befolyásolás, a művelődésügy területén munkálkodó kommunisták összefogása, azok beszámoltatása. Az eszmei befolyásolás természetesen megköveteli az elvi-politikaj harcot a káros nézetek és gyakorlat ellen. A helyes pártirányvonal alapján intézményeink bátran bontakoztassák ki öntevékeny alkotó munkájukat. A tanácsok és állami művelődésügyi szerveink biztoI sítsák, hogy a kulturális munka a párt és a kormány politikájának megfelelően folyjék; Ahol szükséges, lépjenek fel az ellenséges tevékenységgel szemben. A művelődésügyi feladatok megoldása éidekében egy éven belül létrehozzuk a pártszervek, illetőleg pártszervezetek vezetésével, a tanácsok aktiv részvételével a művelődésügyi bizottságokat. A párt művelődéspolitikai tézisei és e határozat alapján a párt- és állami szervek készítsék . el szeptember 30-ig a járások művelődési programját. A megyei tömegszervezetek ugyancsak eddig az időpontig — a tanács készülő programjával egybehangolva — készítsék el művelődési feladataik tervezetét. I Győri D. Balázs: | ÉPÍTŐK Művelődésügyünk hároméves terve
