Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

r««t «ist VE V ^Cirlap 1959. JÚNIUS 14. VASÁRNAP EGY NYALÁB NYÍRFAÁG Milyen jó hallgatni a száz- hallombattai Üj Élet, a Kos­suth vagy ak Aranykalász termelőszövetkezet tagjait. Mindegyik hogyan ragaszko­dik a sajátjához! Ha hason­lításra kerül a sor, mind a ma­gáét dicséri. S ha nincs is min­denben igazuk, az elismerésre méltó, hogy így ragaszkodnak a szövetkezethez és kicsiny kö­zösségükhöz. Vannak olyanok, akik már üzemben is próbál­koztak, de a szívük, a földsze- retetük visszahozta őket a szövetkezetbe... Az igaz, hogy valamennyi tsz-nek van mire büszkének lenni: az Üj Élet­nek a 14 mázsásnak ígérkező gabonatermésre, a Kossuth­nak jól gondozott állatállomá­nyára, s arra. hogy az esőzés ellenére is kiegyelték répáju­kat, az Aranykalásznak szép kertészetére. Ami mégis elgondolkodtató, az az, hogy a tsz-ek tagjai nem körültekintően, kezetek nap mint nap milyen akadályokba ütköznek. Látják a megoldást is: egyesülni kellene a három kicsi tsz-nek, hogy egyesülve felhasználhassák mindazt a lehetőséget, amit a nagyüzemi gazdálkodás nyújt. Nagyobb táblákat alakíthassa­nak ki, a sok munkát igénylő feladatokat is gépekkel végez­hessék. állattartásról törzs- állattenyésztésre térhessenek ét és a gümőkóros tehénállo­mányt elkülöníthessék az egészségesektől. Az Arany­kalász Tsz elnöke maga mond­ja: „Minek fogadtuk volna el tavasszal a felkínált 18 000 fo­rintot istállóépítésre, amikor a községben sokkal értékesebb istálló kihasználatlanul áll.” Igaza van Nedelkovics elv­társnak, hogy ez felesleges és felelőtlen kiadás lett vol­na! Abba sem lehet azonban belenyugodni, hogy mivel nincs istálló, még hosszabb ideig tehén nélkül gazdálkod­janak! Ha ilyen jóí látják a község vezetői, a tsz-ek elnökei a megoldást, s már a tavasszal valamennyi közgyűlésen el is fogadták az egyesülés gondo­latát — miért maradt el a végrehajtás? Miért fordulha­tott úgy meg a hangulat, hogy ma elég sokan tiltakoz­nak az egyesülés ellen? Miért ingadozik az Üj Életben Mé­száros János, Sefcsik And­rás és miért nem hallgatnak a helyesen érvelő Kneifer Ist­vánra vagy Izsó elvtársra. Miért mondja a Kossuth Tsz-ben Szűcs Gyula és Pós János, Ivanics János, hogy „nem”, amikor Kárteszi Já- nosné okosan érvel „Nekem most is megvan már a 170 munkaegységem, az egyesült tsz-ben sem valla nék szé­gyent. Aki szereti a munkát, mindenütt helytállhat. Ha egy­szer jobban élhetünk, miért lennénk a, magunk ellenségei?” Miért? Maguk a vezetők mondják el a legfőbb okot: azt hitték, elég a közgyűlés határozata, a többi már megy, mint a karikacsapás. Balázs tanácselnök találóan festette az akkori hangulatot: „Már ar­ról beszéltünk, milyen mesé­be illő halászlé vacsorát ren­dezünk az egyesülés ünnepére. Hány liter bort rendelünk a vacsorához... Azóta rájöt­tünk, hogy nem diadalát ez, hanem ha rc kérdése .. Valóban, ha szívósan, min­denkinek külön-külön megma­gyarázták volna, ma már terveznék: hová vessék majd közösen az őszieket, hol kezd­jék meg a gyümölcstelepítést. Jelenleg azonban a sok mende­monda szétoszlatásán kell fá- radozniok. Mert mende-mon- . da bőven akad. Azt beszélik például, az Üj j Életben azért rendeztek hal-! ebédet, hogy megszervezzék az : egyesülés elleni hangulatot, : Amikor utána jártunk, kidé- ; rült: tizennégy asszony dolgo- | zik együtt és együtt is lottóz- | nak. Ez a „lottóbrigád” haté- \ rozta el, hogy mindannyian j összeadnak 8,50 forintot és Bárányos elvtársnő halebédet; készít számukra. Ennyi a tör-: ténet — összeesküvés nélkül. De ugyanilyen szóbeszéd az is, hogy az aranykalászbeliek és a kossuthbeliek többre tarta­nák magukat az Üj Élet tág-: jainál. Az Üj Életben a Kossuthra, a Kossuthban az Üj Életre mondják— és így tovább —: a másik szövetkezetnek fedezet­len adóssága van. Saját terme­lőszövetkezetéről mindegyik tudja, hogy nem igaz az „adós­ság-híresztelés”, de a másikról elhiszik. Milyen egyszerűen véget vethettek volna már en­nek a hangulatrombolásnak, ha leteszik az asztalra a pa­pírt: melyik szövetkezetnek mennyi a vagyona? Egy főre forintra átszámolva mennyi vagyon jut? Kimutathatnák, hogy egyik szövetkezetnek sincs fedezetlen tartozása az állammal szemben. Vita indult a személyi kér­désekben is: ki lesz az elnök. Senki nem akarja a vezetők kiválasztásának fontosságát ki­sebbíteni. De mindenesetre egyelőre a gazdasági feltéte­lekről kellett volna vitázni, az egyesülés távlatairól. Ha már a közös gazdálkodásra meg len­ne az alapos terv, akkor kel­lene azon gondolkodni, kikből válasszák meg a legképzet­tebb, a legrátermettebb veze­tőket. Nemcsak az a baj azonban, hogy könnyű feladatnak te­kintették az egyesülést, hogy mende-mondák keltek szárny­ra. hanem ez is: a termelőszö­vetkezetekben nincs pártszervezet Az Üj Élet Termelőszövetke­zetben van ugyan két párt­tag: az elnök és a felesége, de ők nem alkothatnak pártszer­vezetet. A Kossuthban most vettek fel egy tagjelöltet. Az Aranykalász elnökét a követ­kező párttaggyűlésen java­solják felvételre. A jelenlegi helyzetben azonban csak a községi pártszervezet támoga­tására vannak utalva, amely a maga módján igyekszik is segíteni, de nem mindenki fo­gadja szívesen ezt a segítsé­get. Miért? Mert a párttagok nem mindig mutatnak példát és ezért a szövetkezetiek jog­gal bírálják a párttagokat. Miért csak őket ösztönzik a munkára, az egyesülésre, ami­kor ő maguk kívülről szemlé­lik a dolgokat — kérdik. — Hiszen a párttagok között több egyénileg dolgozó paraszt is van, sőt a pártvezetőségben is. Néhány tanácstagot is em­legetnek, akik részben a köz­ségnél, részben a járásnál dol­goznak és közeli családtagjaik a községben még egyénileg gazdálkodnak, ahelyett, hogy közéjük .mennének.' A példamutatást' azonban más oldalról is meg lehet vizs­gálni. Bárányos Ferenc elv­társ pártmegbízatásként vál­lalta, hogy előkészíti a szövet­kezetek egyesülését. Ö is azt hitte: nem kell nagy erőt ki­fejteni a sikerért — s tévedett. Éppen az ő szövetkezetének tagsága másította meg koráb­bi határozatát és jelentette ki: nem egyesülnek. Azóta a jó­zanabbak, képzettebbek már rájöttek, hogy maguk valla­tták kárát, ha külön maradná­nak ós továbbra is elfogadnák az „elegen vagyunk” nézetet. Mit kellene hát tenni? Maguk a község vezetői, a szövetkezeti elnökök adják meg a választ: elő kell készí­teni az egyesülést. Mindenkit számadatokkal meggyőzni: ho­nem előrelátóan elemzik saját helyzetüket. Csak azt látják: tavaly az Üj Életben 31 forintot osztottak és idén 37-et terveznek, vagy a Kos­suthban 34 forintot kapnak munkaegységenként és az Aranykalászban is 26 forint lyett 37 forint lesz már a jövedelem. Csak azt lát­ják, hogy az idén job­ban élnek, mint tavaly, de arról nem beszélnek, hogy az adott lehetőségeket kihasznál­va, mennyivel gyorsabban gaz­dagodhatnának. De milyen lehetőségekről, milyen körülményekről is van szó? Mindhárom szövetkezet egy­mástól függetlenül gazdálko­dik, bár valamennyinek ki­csiny a területe, a taglétszá­ma. Egyiknek 220. a másiknak 106. a harmadiknak pedig 104 hold a szántója. A tagságra mindhárom tsz-ben körülbe­lül tíz-tíz hold föld jut. Ha a vetésterületet vagy az állatál­lományt vizsgáljuk, vegyük példának az Üj Életet. Két- százhúsz hold szántójukon kö­rülbelül tizenhat fajta növényt termelnek. Beszédes adatok: öt holdon vetettek zabot, öt hol­don burgonyát, mintegy har­minc holdon pillangóst, egy holdon ültettek vöröshagy­mát. Vagyis négy-, öt-, tízhol­das parcellákban gazdálkod­nak, ötven-, hetven-, százhol­das táblák helyett. Az állat- állomány? A Kossuthban sa­ját nevelésű növendékmarhá­kat tartanak. Megfelelő a birkaállományuk is, (bér jó­val több hozamot érhetnének el vele). Az Üj Életben szintén van tehén, sertés, de... De van három-négyszáz férőhe­lyes sertéshizlalójuk üresen. Fiaztatójuk is kihasználatlan. Óriási istálló, amelyben mind­össze húsz tehén van ... Lehetne sorolni a szám- és tényadatokat, amelyek egyfor­mán bizonyítják: egyik szö­vetkezet sem képes igazi nagy­üzemi gazdálkodást folytatni. Nem telik szétforgácsolt ere­jükből gyümölcs- és szőlőtele­pítésre, szárazkertészet alakí­tására, holott területük kivá­lóan alkalmas erre. Az egyéni gazdák vöröshagymából gaz­dagszanak, a szövetkezetek ke­vés munkaerejük miatt nem fordíthatnak e jövedelmező ág­ra nagyobb gondot.;. A község vezetői, szakem­berei látják, hogy a szövet­gyan növekedne rövid időn be­lül a terméseredmény, a tag­ság jövedelme. Ehhez azonban helyes, ha az iskolaigazgató elvtárs javaslatát megvalósít­ják: részletes távlati tervet dol­goznak ki, hol mit termel­nek majd, melyik terület mire alkalmas. A tagság kívánságá­ra egy bizottságot alakítana:» a szövetkezetek vezetőségi tag­jaiból, a község szakvezetőiből. A bizottság rövid időn belül összeállítja a szövetkezetek mérlegét és ismertetik mindhá­rom tsz tagjaival, hogy végre tisztán lássanak. Azt tervezik, hogy kölcsönös határlátogatást tesznek, s így meggyőződnek, melyik tsz miben erősebb, mi­ben gyengébb. A gazdasági előkészitést pe­dig összekapcsolják a megala­pozott érveken nyugvó felvi­lágosítással. Minden tagot meg kell győzni: csak akkor erősödnek meg még jobbon. ha a szó szoros értelmében nagy­üzemi gazdálkodásra térnek át. Politikai erősödést jelen­tene az is. ha kiválasztanák a legjobb dolgozókat, a legkivá­lóbbakat és soronkívül fel­vennék őket párttagnak. Ak­kor végre megalakíthatnák a szövetkezetben is a pártszerve­zetet, amely fejlődésük hajtó­ereje lenne... Kedves, ismert népmesét mondott el valaki, ami na­gyon ráillik a százihalombat- taiakra is. Ha a szövetkezetek tagjai megfogadnák tanítását. — nem lenne kárukra: . .. Egy édesapa. mielőtt meghalt, magához hírvatta há­rom fiát. A legkisebbnek azt mondta, hozzon be egy nyaláb nyírfaágat. A gyerekek nem tudták mire vélni apjuk óha­ját, de engedelmeskedtek. Ek­kor az apa azt mondta a leg­nagyobbnak: — Törd fiam ketté ezt a nyalábot. Hajlottak az ágacskák, iz­zadt a fiú. de a nyírfa nem törött. A középső gyerek is hiába próbálkozott, pedig az is erős legény volt. Az apa megértőén bólintott és a nyaláb fát a leggyengébb, a legkisebb fiú elé tette: — Na fiam. Vedd egyenként az ágacskákat és úgy törd őket össze. A legkisebb szépen egyen­ként darabokra törte a boto­kat anélkül, hogy egy 'kicsit is beleizzadt volna. A fiúk még mindig nem értették, mit akar az apjuk, amikor az gyerme­keihez fordult: — Látjátok. Ti erős legé­nyek vagytok, mégsem men­tetek semmire. Ez a pöttöm meg milyen 'könnyen elbánt velük! Azt tanácsolom nék- te'k: legyetek olyanok, mint a nyirfaágak. Sági—Mihók Termelőszövetkezeti tagok látogatása a Csepel Autógyárban Szombaton délelőtt 11 óra­kor a CsepeJ Autógyár igazga­tósági párt-alapszervezetének meghívására a taksonyi Lenin és a Kossuth tsz képviselői, mintegy ötvenen, látogattak el a Csepel Autógyárba. Megér­kezésükkor a pártszervezet és a gyár vezetői fogadták a szö­vetkezeti tagokat. A meleg üd­vözlés után a vendégek megte­kintették a gyár több ütemét és elbeszélgettek a dolgozók­kal. Ebéd után a gyáj1 kultúrcso- portjának rövid műsorát néz­ték végig. A találkozó baráti hangulatban telt el, tovább erősítette a Csepel Autógyár dolgozóinak és a szomszédos taksonyi szövetkezetek tagsá­gának barátságát. Ez annál is fontosabb, mivel a vendéglátó alapszervezet és a taksonyi Lenin Termelőszövetkezet ve­zetői a múlt hónapban kölcsö­nös megsegítési szerződést ír­tak alá» amelynek érteimében a gyár pártszervezete segíti a taksonyi Lenin Tsz alapszerve­zetének munkáját, valamint a tsz gazdasági vezetőinek tevé­kenységét. Amit a sorkatonai szolgálat elhalasztásának lehetőségéről tudni kell A forradalmi munkás-paraszt kormány 1959. január 6-án hatá­rozatot hozott a családfenntartó sorkötelesek katonai szolgálatának elhalasztásáról és a katonai sze­mélyek hozzátartozóinak ségély- ben. illetve egyes kedvezmények­ben való részesítéséről. Az állam változatlanul érvényt szerez az alkotmányban előírt s a Magyar Népköztársaság minden állampolgárára érvényes hon­védelmi kötelezettség teljesítésé­nek. Ugyanekkor azonban kor­mányzatunk lehetségesnek .tartja, hogy _ indokolt esetekben — e gyes személyek szolgálathalasz­tásban (nem felmentésben!) része­süljenek. Ez feltétlen megértés a dolgozók gondjaival szemben. Szocialista államunk lényegéből fakad az is, hogy __ a jelen ren­delettel _ népi demokratikus r endszerünk intézményesen gon­doskodik a sorkatonai szolgálatra bevonult személyeik ellátatlan hozzátartozóinak anyagi és más természetű segélyezéséről. A kor­mány rendelete ugyanakkor erő­síti a szocialista törvényességet is. A kormányrendelet csak azok részére biztosít kedvezménye­ket, akiket ez meg is illet. Kiket illetnek meg előnyök? Melyek az eljárás módjai? A rendelet értelmében sor­katonai szolgálata elhalaszt­ható annak a személynek, aki bármely munkaképtelen, vagy 67 százalékban csökkent mun­kaképességű és megfelelő jö­vedelemmel nem rendelkező hozzátartozójának eltartásáról egymaga gondoskodik. Olyan sorköteles sorkatonai szol­gálatának elhalasztására van tehát lehetőség, aki munkaképtelen fe­leségét, szülőjét, testvérét, nagy­szülőjét. vagy kisgyermekét kere­setéből egymaga tartja el és ezek eltartására más s^emélvt nem le­het kötelezni az 1932.. évi TV. Tv. 60—69. §-a alapján:. A rendelet egyértelmű: szolgálathalasztást le­het engedélyezni olyan sorköteles esetében, akinek a katonai szol­gálatra való behívása hozzátarto­zója létfenntartását veszélyeztetné. A «rendelet értelemszerű alkal­mazása ugyanekkor azt is jelenti, hogy családfenntartói _ népszerű nyelven: szociális — szolgálathalasz­tásban nem lehet részesíteni sor­köteleseket ma még gyakori in­dokok alapján. Például: sokan kérnék szolgálathalasztást azon a címen. ho)?y bár a családban több kereső személy van. de ■ csak a sorköteles adja haza fizetését, a szülőknek. Kérnek szolgálathalasz­tást azért is. mert a családból az eladó lány férjhez akar menni és a sorköteles fizetésére szükségük volna. Kérnek szolgálathalasz­tást olvan indok sógoián is. hon> a sorköteles megnősült, fiata] há­zas. építkezni akar. a szülők bá^ dolgoznak, de bo+eff^sek s*b.; s-'b. Természetes, a példák mindegyike egy-egy család gondja-baja, s a legtöbb esetben a szülők nehé*» ségei. Ez így igaz. De a család jövőjénél és jelen életénél tervezni, számítani kel] a nagy család, a Magyar Népköztársaság érdekeivel is. Az állam az arra legjobban rászo­rulóknak egyéni kedvezményeket ad. azonban a közösség többség« részére a honvédelmi kötelezettsé­get változatlanul fenntartja. Ép­pen ezért a felsorolt példák indo­kai alapján a kormány család- fenntartói szolgálathalasztásra nem ad. lehetőséget. Hozzá kell tenni: ilyen okok alapján a bevonult katonák leszerelése sem lehetsé­ges! A családfenntartói szolgálat- halasztást a sorkötelesek ré­szére minden évben legkésőbb augusztus 1-ig lehet a helyi tanácsoknál írásban kérni. A tanács — a férfiaknál ©O.. a nőknél 55. életévnél alacsonyabb kor esetén — a kérelmezőt mun­kák épességcspkkentést vizsgáló or­vosi bizottság elé állítja. Az ezzel kapcsolatos költségeket a kérel­mezőnek kell viselnie. Maga as orvosi vizsgálat ingyenes. Ez Pest megyében Budapesten. Ceg­léden és Vácott történik. Ha a kérelmező viszonyai a rendelet­ben előírt feltételeknek megfelel­nek. akkor a tanács javaslatára az illetékes járási kiegészítő- parancsnokság egv év szolgálat- halasztást adhat. Ebben az évben ez az e:tárás elsősorban az 1039. évben született sorkötelesekre vo­natkozik, de érinti az 19,17—18. év­ben született sorkötelesek család- fenntartói szolgálathalasztását is. az előbbihez hasonló eljárás le­folytatása illán lehet kérni azon sorkatonai szolgálat teljesítésére bevonult katonák leszerelését is. ak knek családiéban a család- fenntartói probléma a bevonulás után lépett fel. A tanács ez eset­ben javaslaté* azon .alakulat pa­rancsnokához küldi meg, ahol a katona szolgálatot teljesít. A bevonult katonák leszere­lése csak 6 hónap kiképzési idő eltelte után történhet. A kormányrendelet értelmében havi 250 forint segély illeti me| anmk a katonának a hozzátarto­zóját. akinek havi jövedelme a városokban 500 forint, a közsé­gekben 400 forinton alul van. Több ellátatlan hozzátartozó — például: feleség és gyermek — esetében 250 forint segélyt csak egy fő kaphat. A többi személy fejen­ként 80 forint kiegészítő pótlékra jogosult. A segélyre irányuló kérelmet a tanácshoz kelt benyújtani, s a segélyt a tanács döntése alapján az Országos Nyugdíj Intézet folyó­sítja. A már megítélt segély folyósítása nem illeti meg azt. akinek katona hozzátartozója fe­lett a hadseregben elkövetett vét­ségei miatt katonai bíróság ítél­kezik. Ezek a rendelet leglényegesebb vonásai. Szikora István FILOZÓFIA sz*, káli is alig mutatna. Vas­tag nyaka kopasz fejet hord s azon zöld kalap, vagy csak zöld volt valamikor, most fe­ketébe játszik és előre húzta a szemébe. Az árnyék megüli a szemét, kívül is, belül is. A tekintete olyan, mintha minduntalan vizsgálna valamit. Engem is kutatva néz. Kétszer is hátra fordult s csak harmadszorra mondja ki: — Maga városi! < — Az. — Aztán mégis falura jár? — Ide nősültem. — Az más... az jó, ismerje csak meg a parasztembert. Mert én megismertem, én kö- • zéjü’k való vagyok. S minden szavában benne a rejtett biztatás, kérdezzem < meg, milyennek ismerte meg . a parasztembert. Megkérde­zem hát. nehogy adósa marad- > jak és dől belőle a szó: — Furcsa ember a paraszt. Persze, maga ezt nem tudja. Honnan is tudná. Én tudom, mert dolgoztam a Brachfeld : uraságnál. Kaptam három zsák < krumplit, szalonnát, lakást, : meg szidást. Abból volt a leg- i Ipari képesített könyvelőt és gyakorlott KÖNYVELŐT felvesz azonnalra váci ipari vállalat. Csak tiszta múltú és információképesek jelentkezze­nek. „Megbízható, szorgalmas” jeligére kiadóba. FELVESZÜNK 8 ált. Iskolai végzettséggel rendelkező fiatal FIÚKAT kereskedelmi TANULÓNAK. Rádió és Villamostömegeikk Nagykereskedelmi Vállalat, Bp., VI., Népköztársaság útja 33 több. Krumplin neveltem fel három gyereket, a magaméból, kettőt a bátyám után vettem magamhoz. Aztán az anyós is odajött hozzánk öregségére. Voltunk nyolcán egy kenyér­keresőre. Azért megéltünk, so­hase panaszkodtunk, mert ki­nek is panaszkodtunk volna. A kasznár azt mondta, hogy a cselédnek két helye van: az egyik az ólak végében a cse­lédlakásban, a másik a csendőrőrsön. Választhat. Ki mer ilyenkor szólni? — De ez is elmúlt. Ma meg mit lát az ember. Nincs cse­léd, a maga ura a paraszt. Nézze, milyen házakat építe­nek? — és elmutat a kövesút mentén. Kis kastélyok, tor- nácos paloták sorakoznak két oldalt. Ahogy nézem, egyik sem kisebb kétszobásnál. Tég­lából a fala. három részes az ablaka és kőkerítés előtte. A z öreg folytatja: — Azt hiszi, mind megérti, hogy miért építhetett ilyen há­zat? Dehogy. Sír, panaszko­dik egyik-másik, hogy ilyen nehéz, meg olyan keserves, de a midenségit (s igaz harag vil­lan a szemében), volt-e neki ilyen háza a Brachfeldnél? Mert ez is ott dolgozott velem. Ez is hallgatott akkor. A szá­jából csak azt hallottam, hogy köszönöm, méltóságos úr... Aztán arról beszél, hogy ide­je lenne már, ha észrevennék az ilyenek, hogy megváltozott a világ, hogy más már a pa­raszt sorsa, mint. volt ne­gyed százada. Olyan meggyő­ződéssel mondja, mintha en­gem akarna megagitálni a pa­raszti élet jobb sora felől. — Miért nem mondja ezt el azoknak is, akik még nem lát­ják így a dolgokat, mint maga? Hátrafordult, hogy lássa az arcomat — Azt hiszi, csak magának beszélek így? — Hát!? — Elmondtam én nekik is. — És? Mi az eredménye? Jl/1 egcsapkodja a lovat, hogy HÍ vígabban kocogjon, az­tán újra hátranéz, összehúz­za apró szemét és cinkosan néz rám. — Mi? Megalakítottam a tsz-t a tavaszon. — Aztán hoz­záteszi. hogy pont is legyen a mondat végén: — Magának csak azért beszéltem róla, hogy tanuljon belőle .. maga vá­rosi ember... Gáldonyi Béla I : íj ehestem a vonatot. ! Nagy baj az ilyesmi a mi : falunkban, ahová csak kétszer ! jár a vonat; hajnalban és dél- ! után. Aki lemarad róla, az vár- ! hat fél napot. I Én nem várhattam. i Kiálltam hát a köves útra. IMajd csrík jön valami szekér, í amelyik bevisz Harkányba, iOnnan már gyakrabban kap \vonatot az utas. ! Jött is a szekér. Szívesen fel­evett. Csak annyit kérdezett a e gazda, hogy ... „vonatról ma- 1 radt le?” ! — Igen, lekéstem. : — Az nem jó, na, üljön fel. ! Hátul, kukoricával kitömött ! zsákokon kaptam helyet. Az is i jó. ha siet az ember, s ha : nincs más közlekedési lehető- e ség. De nem így vélekedett a \ gazda. \ — Kényelmetlen ugye. dehát ; mással nem szolgálhatok. 5 Sokáig csak a kocsi zörgé- > se meg a tejs'zinű por kísért J bennünket. Én a gazdát néz- j tem. az meg a lóval bajlódott, j mert két autó is kizökkentette j egyhangú kocogásából, i 4 gazda hatvan körüli, pi- 5 Jí ros arcú ember. Sima ) arcbőre frissen borotvált, de látni rajta, hogy a kéthetes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents