Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-14 / 138. szám
r««t «ist VE V ^Cirlap 1959. JÚNIUS 14. VASÁRNAP EGY NYALÁB NYÍRFAÁG Milyen jó hallgatni a száz- hallombattai Üj Élet, a Kossuth vagy ak Aranykalász termelőszövetkezet tagjait. Mindegyik hogyan ragaszkodik a sajátjához! Ha hasonlításra kerül a sor, mind a magáét dicséri. S ha nincs is mindenben igazuk, az elismerésre méltó, hogy így ragaszkodnak a szövetkezethez és kicsiny közösségükhöz. Vannak olyanok, akik már üzemben is próbálkoztak, de a szívük, a földsze- retetük visszahozta őket a szövetkezetbe... Az igaz, hogy valamennyi tsz-nek van mire büszkének lenni: az Üj Életnek a 14 mázsásnak ígérkező gabonatermésre, a Kossuthnak jól gondozott állatállományára, s arra. hogy az esőzés ellenére is kiegyelték répájukat, az Aranykalásznak szép kertészetére. Ami mégis elgondolkodtató, az az, hogy a tsz-ek tagjai nem körültekintően, kezetek nap mint nap milyen akadályokba ütköznek. Látják a megoldást is: egyesülni kellene a három kicsi tsz-nek, hogy egyesülve felhasználhassák mindazt a lehetőséget, amit a nagyüzemi gazdálkodás nyújt. Nagyobb táblákat alakíthassanak ki, a sok munkát igénylő feladatokat is gépekkel végezhessék. állattartásról törzs- állattenyésztésre térhessenek ét és a gümőkóros tehénállományt elkülöníthessék az egészségesektől. Az Aranykalász Tsz elnöke maga mondja: „Minek fogadtuk volna el tavasszal a felkínált 18 000 forintot istállóépítésre, amikor a községben sokkal értékesebb istálló kihasználatlanul áll.” Igaza van Nedelkovics elvtársnak, hogy ez felesleges és felelőtlen kiadás lett volna! Abba sem lehet azonban belenyugodni, hogy mivel nincs istálló, még hosszabb ideig tehén nélkül gazdálkodjanak! Ha ilyen jóí látják a község vezetői, a tsz-ek elnökei a megoldást, s már a tavasszal valamennyi közgyűlésen el is fogadták az egyesülés gondolatát — miért maradt el a végrehajtás? Miért fordulhatott úgy meg a hangulat, hogy ma elég sokan tiltakoznak az egyesülés ellen? Miért ingadozik az Üj Életben Mészáros János, Sefcsik András és miért nem hallgatnak a helyesen érvelő Kneifer Istvánra vagy Izsó elvtársra. Miért mondja a Kossuth Tsz-ben Szűcs Gyula és Pós János, Ivanics János, hogy „nem”, amikor Kárteszi Já- nosné okosan érvel „Nekem most is megvan már a 170 munkaegységem, az egyesült tsz-ben sem valla nék szégyent. Aki szereti a munkát, mindenütt helytállhat. Ha egyszer jobban élhetünk, miért lennénk a, magunk ellenségei?” Miért? Maguk a vezetők mondják el a legfőbb okot: azt hitték, elég a közgyűlés határozata, a többi már megy, mint a karikacsapás. Balázs tanácselnök találóan festette az akkori hangulatot: „Már arról beszéltünk, milyen mesébe illő halászlé vacsorát rendezünk az egyesülés ünnepére. Hány liter bort rendelünk a vacsorához... Azóta rájöttünk, hogy nem diadalát ez, hanem ha rc kérdése .. Valóban, ha szívósan, mindenkinek külön-külön megmagyarázták volna, ma már terveznék: hová vessék majd közösen az őszieket, hol kezdjék meg a gyümölcstelepítést. Jelenleg azonban a sok mendemonda szétoszlatásán kell fá- radozniok. Mert mende-mon- . da bőven akad. Azt beszélik például, az Üj j Életben azért rendeztek hal-! ebédet, hogy megszervezzék az : egyesülés elleni hangulatot, : Amikor utána jártunk, kidé- ; rült: tizennégy asszony dolgo- | zik együtt és együtt is lottóz- | nak. Ez a „lottóbrigád” haté- \ rozta el, hogy mindannyian j összeadnak 8,50 forintot és Bárányos elvtársnő halebédet; készít számukra. Ennyi a tör-: ténet — összeesküvés nélkül. De ugyanilyen szóbeszéd az is, hogy az aranykalászbeliek és a kossuthbeliek többre tartanák magukat az Üj Élet tág-: jainál. Az Üj Életben a Kossuthra, a Kossuthban az Üj Életre mondják— és így tovább —: a másik szövetkezetnek fedezetlen adóssága van. Saját termelőszövetkezetéről mindegyik tudja, hogy nem igaz az „adósság-híresztelés”, de a másikról elhiszik. Milyen egyszerűen véget vethettek volna már ennek a hangulatrombolásnak, ha leteszik az asztalra a papírt: melyik szövetkezetnek mennyi a vagyona? Egy főre forintra átszámolva mennyi vagyon jut? Kimutathatnák, hogy egyik szövetkezetnek sincs fedezetlen tartozása az állammal szemben. Vita indult a személyi kérdésekben is: ki lesz az elnök. Senki nem akarja a vezetők kiválasztásának fontosságát kisebbíteni. De mindenesetre egyelőre a gazdasági feltételekről kellett volna vitázni, az egyesülés távlatairól. Ha már a közös gazdálkodásra meg lenne az alapos terv, akkor kellene azon gondolkodni, kikből válasszák meg a legképzettebb, a legrátermettebb vezetőket. Nemcsak az a baj azonban, hogy könnyű feladatnak tekintették az egyesülést, hogy mende-mondák keltek szárnyra. hanem ez is: a termelőszövetkezetekben nincs pártszervezet Az Üj Élet Termelőszövetkezetben van ugyan két párttag: az elnök és a felesége, de ők nem alkothatnak pártszervezetet. A Kossuthban most vettek fel egy tagjelöltet. Az Aranykalász elnökét a következő párttaggyűlésen javasolják felvételre. A jelenlegi helyzetben azonban csak a községi pártszervezet támogatására vannak utalva, amely a maga módján igyekszik is segíteni, de nem mindenki fogadja szívesen ezt a segítséget. Miért? Mert a párttagok nem mindig mutatnak példát és ezért a szövetkezetiek joggal bírálják a párttagokat. Miért csak őket ösztönzik a munkára, az egyesülésre, amikor ő maguk kívülről szemlélik a dolgokat — kérdik. — Hiszen a párttagok között több egyénileg dolgozó paraszt is van, sőt a pártvezetőségben is. Néhány tanácstagot is emlegetnek, akik részben a községnél, részben a járásnál dolgoznak és közeli családtagjaik a községben még egyénileg gazdálkodnak, ahelyett, hogy közéjük .mennének.' A példamutatást' azonban más oldalról is meg lehet vizsgálni. Bárányos Ferenc elvtárs pártmegbízatásként vállalta, hogy előkészíti a szövetkezetek egyesülését. Ö is azt hitte: nem kell nagy erőt kifejteni a sikerért — s tévedett. Éppen az ő szövetkezetének tagsága másította meg korábbi határozatát és jelentette ki: nem egyesülnek. Azóta a józanabbak, képzettebbek már rájöttek, hogy maguk vallatták kárát, ha külön maradnának ós továbbra is elfogadnák az „elegen vagyunk” nézetet. Mit kellene hát tenni? Maguk a község vezetői, a szövetkezeti elnökök adják meg a választ: elő kell készíteni az egyesülést. Mindenkit számadatokkal meggyőzni: honem előrelátóan elemzik saját helyzetüket. Csak azt látják: tavaly az Üj Életben 31 forintot osztottak és idén 37-et terveznek, vagy a Kossuthban 34 forintot kapnak munkaegységenként és az Aranykalászban is 26 forint lyett 37 forint lesz már a jövedelem. Csak azt látják, hogy az idén jobban élnek, mint tavaly, de arról nem beszélnek, hogy az adott lehetőségeket kihasználva, mennyivel gyorsabban gazdagodhatnának. De milyen lehetőségekről, milyen körülményekről is van szó? Mindhárom szövetkezet egymástól függetlenül gazdálkodik, bár valamennyinek kicsiny a területe, a taglétszáma. Egyiknek 220. a másiknak 106. a harmadiknak pedig 104 hold a szántója. A tagságra mindhárom tsz-ben körülbelül tíz-tíz hold föld jut. Ha a vetésterületet vagy az állatállományt vizsgáljuk, vegyük példának az Üj Életet. Két- százhúsz hold szántójukon körülbelül tizenhat fajta növényt termelnek. Beszédes adatok: öt holdon vetettek zabot, öt holdon burgonyát, mintegy harminc holdon pillangóst, egy holdon ültettek vöröshagymát. Vagyis négy-, öt-, tízholdas parcellákban gazdálkodnak, ötven-, hetven-, százholdas táblák helyett. Az állat- állomány? A Kossuthban saját nevelésű növendékmarhákat tartanak. Megfelelő a birkaállományuk is, (bér jóval több hozamot érhetnének el vele). Az Üj Életben szintén van tehén, sertés, de... De van három-négyszáz férőhelyes sertéshizlalójuk üresen. Fiaztatójuk is kihasználatlan. Óriási istálló, amelyben mindössze húsz tehén van ... Lehetne sorolni a szám- és tényadatokat, amelyek egyformán bizonyítják: egyik szövetkezet sem képes igazi nagyüzemi gazdálkodást folytatni. Nem telik szétforgácsolt erejükből gyümölcs- és szőlőtelepítésre, szárazkertészet alakítására, holott területük kiválóan alkalmas erre. Az egyéni gazdák vöröshagymából gazdagszanak, a szövetkezetek kevés munkaerejük miatt nem fordíthatnak e jövedelmező ágra nagyobb gondot.;. A község vezetői, szakemberei látják, hogy a szövetgyan növekedne rövid időn belül a terméseredmény, a tagság jövedelme. Ehhez azonban helyes, ha az iskolaigazgató elvtárs javaslatát megvalósítják: részletes távlati tervet dolgoznak ki, hol mit termelnek majd, melyik terület mire alkalmas. A tagság kívánságára egy bizottságot alakítana:» a szövetkezetek vezetőségi tagjaiból, a község szakvezetőiből. A bizottság rövid időn belül összeállítja a szövetkezetek mérlegét és ismertetik mindhárom tsz tagjaival, hogy végre tisztán lássanak. Azt tervezik, hogy kölcsönös határlátogatást tesznek, s így meggyőződnek, melyik tsz miben erősebb, miben gyengébb. A gazdasági előkészitést pedig összekapcsolják a megalapozott érveken nyugvó felvilágosítással. Minden tagot meg kell győzni: csak akkor erősödnek meg még jobbon. ha a szó szoros értelmében nagyüzemi gazdálkodásra térnek át. Politikai erősödést jelentene az is. ha kiválasztanák a legjobb dolgozókat, a legkiválóbbakat és soronkívül felvennék őket párttagnak. Akkor végre megalakíthatnák a szövetkezetben is a pártszervezetet, amely fejlődésük hajtóereje lenne... Kedves, ismert népmesét mondott el valaki, ami nagyon ráillik a százihalombat- taiakra is. Ha a szövetkezetek tagjai megfogadnák tanítását. — nem lenne kárukra: . .. Egy édesapa. mielőtt meghalt, magához hírvatta három fiát. A legkisebbnek azt mondta, hozzon be egy nyaláb nyírfaágat. A gyerekek nem tudták mire vélni apjuk óhaját, de engedelmeskedtek. Ekkor az apa azt mondta a legnagyobbnak: — Törd fiam ketté ezt a nyalábot. Hajlottak az ágacskák, izzadt a fiú. de a nyírfa nem törött. A középső gyerek is hiába próbálkozott, pedig az is erős legény volt. Az apa megértőén bólintott és a nyaláb fát a leggyengébb, a legkisebb fiú elé tette: — Na fiam. Vedd egyenként az ágacskákat és úgy törd őket össze. A legkisebb szépen egyenként darabokra törte a botokat anélkül, hogy egy 'kicsit is beleizzadt volna. A fiúk még mindig nem értették, mit akar az apjuk, amikor az gyermekeihez fordult: — Látjátok. Ti erős legények vagytok, mégsem mentetek semmire. Ez a pöttöm meg milyen 'könnyen elbánt velük! Azt tanácsolom nék- te'k: legyetek olyanok, mint a nyirfaágak. Sági—Mihók Termelőszövetkezeti tagok látogatása a Csepel Autógyárban Szombaton délelőtt 11 órakor a CsepeJ Autógyár igazgatósági párt-alapszervezetének meghívására a taksonyi Lenin és a Kossuth tsz képviselői, mintegy ötvenen, látogattak el a Csepel Autógyárba. Megérkezésükkor a pártszervezet és a gyár vezetői fogadták a szövetkezeti tagokat. A meleg üdvözlés után a vendégek megtekintették a gyár több ütemét és elbeszélgettek a dolgozókkal. Ebéd után a gyáj1 kultúrcso- portjának rövid műsorát nézték végig. A találkozó baráti hangulatban telt el, tovább erősítette a Csepel Autógyár dolgozóinak és a szomszédos taksonyi szövetkezetek tagságának barátságát. Ez annál is fontosabb, mivel a vendéglátó alapszervezet és a taksonyi Lenin Termelőszövetkezet vezetői a múlt hónapban kölcsönös megsegítési szerződést írtak alá» amelynek érteimében a gyár pártszervezete segíti a taksonyi Lenin Tsz alapszervezetének munkáját, valamint a tsz gazdasági vezetőinek tevékenységét. Amit a sorkatonai szolgálat elhalasztásának lehetőségéről tudni kell A forradalmi munkás-paraszt kormány 1959. január 6-án határozatot hozott a családfenntartó sorkötelesek katonai szolgálatának elhalasztásáról és a katonai személyek hozzátartozóinak ségély- ben. illetve egyes kedvezményekben való részesítéséről. Az állam változatlanul érvényt szerez az alkotmányban előírt s a Magyar Népköztársaság minden állampolgárára érvényes honvédelmi kötelezettség teljesítésének. Ugyanekkor azonban kormányzatunk lehetségesnek .tartja, hogy _ indokolt esetekben — e gyes személyek szolgálathalasztásban (nem felmentésben!) részesüljenek. Ez feltétlen megértés a dolgozók gondjaival szemben. Szocialista államunk lényegéből fakad az is, hogy __ a jelen rendelettel _ népi demokratikus r endszerünk intézményesen gondoskodik a sorkatonai szolgálatra bevonult személyeik ellátatlan hozzátartozóinak anyagi és más természetű segélyezéséről. A kormány rendelete ugyanakkor erősíti a szocialista törvényességet is. A kormányrendelet csak azok részére biztosít kedvezményeket, akiket ez meg is illet. Kiket illetnek meg előnyök? Melyek az eljárás módjai? A rendelet értelmében sorkatonai szolgálata elhalasztható annak a személynek, aki bármely munkaképtelen, vagy 67 százalékban csökkent munkaképességű és megfelelő jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozójának eltartásáról egymaga gondoskodik. Olyan sorköteles sorkatonai szolgálatának elhalasztására van tehát lehetőség, aki munkaképtelen feleségét, szülőjét, testvérét, nagyszülőjét. vagy kisgyermekét keresetéből egymaga tartja el és ezek eltartására más s^emélvt nem lehet kötelezni az 1932.. évi TV. Tv. 60—69. §-a alapján:. A rendelet egyértelmű: szolgálathalasztást lehet engedélyezni olyan sorköteles esetében, akinek a katonai szolgálatra való behívása hozzátartozója létfenntartását veszélyeztetné. A «rendelet értelemszerű alkalmazása ugyanekkor azt is jelenti, hogy családfenntartói _ népszerű nyelven: szociális — szolgálathalasztásban nem lehet részesíteni sorköteleseket ma még gyakori indokok alapján. Például: sokan kérnék szolgálathalasztást azon a címen. ho)?y bár a családban több kereső személy van. de ■ csak a sorköteles adja haza fizetését, a szülőknek. Kérnek szolgálathalasztást azért is. mert a családból az eladó lány férjhez akar menni és a sorköteles fizetésére szükségük volna. Kérnek szolgálathalasztást olvan indok sógoián is. hon> a sorköteles megnősült, fiata] házas. építkezni akar. a szülők bá^ dolgoznak, de bo+eff^sek s*b.; s-'b. Természetes, a példák mindegyike egy-egy család gondja-baja, s a legtöbb esetben a szülők nehé*» ségei. Ez így igaz. De a család jövőjénél és jelen életénél tervezni, számítani kel] a nagy család, a Magyar Népköztársaság érdekeivel is. Az állam az arra legjobban rászorulóknak egyéni kedvezményeket ad. azonban a közösség többség« részére a honvédelmi kötelezettséget változatlanul fenntartja. Éppen ezért a felsorolt példák indokai alapján a kormány család- fenntartói szolgálathalasztásra nem ad. lehetőséget. Hozzá kell tenni: ilyen okok alapján a bevonult katonák leszerelése sem lehetséges! A családfenntartói szolgálat- halasztást a sorkötelesek részére minden évben legkésőbb augusztus 1-ig lehet a helyi tanácsoknál írásban kérni. A tanács — a férfiaknál ©O.. a nőknél 55. életévnél alacsonyabb kor esetén — a kérelmezőt munkák épességcspkkentést vizsgáló orvosi bizottság elé állítja. Az ezzel kapcsolatos költségeket a kérelmezőnek kell viselnie. Maga as orvosi vizsgálat ingyenes. Ez Pest megyében Budapesten. Cegléden és Vácott történik. Ha a kérelmező viszonyai a rendeletben előírt feltételeknek megfelelnek. akkor a tanács javaslatára az illetékes járási kiegészítő- parancsnokság egv év szolgálat- halasztást adhat. Ebben az évben ez az e:tárás elsősorban az 1039. évben született sorkötelesekre vonatkozik, de érinti az 19,17—18. évben született sorkötelesek család- fenntartói szolgálathalasztását is. az előbbihez hasonló eljárás lefolytatása illán lehet kérni azon sorkatonai szolgálat teljesítésére bevonult katonák leszerelését is. ak knek családiéban a család- fenntartói probléma a bevonulás után lépett fel. A tanács ez esetben javaslaté* azon .alakulat parancsnokához küldi meg, ahol a katona szolgálatot teljesít. A bevonult katonák leszerelése csak 6 hónap kiképzési idő eltelte után történhet. A kormányrendelet értelmében havi 250 forint segély illeti me| anmk a katonának a hozzátartozóját. akinek havi jövedelme a városokban 500 forint, a községekben 400 forinton alul van. Több ellátatlan hozzátartozó — például: feleség és gyermek — esetében 250 forint segélyt csak egy fő kaphat. A többi személy fejenként 80 forint kiegészítő pótlékra jogosult. A segélyre irányuló kérelmet a tanácshoz kelt benyújtani, s a segélyt a tanács döntése alapján az Országos Nyugdíj Intézet folyósítja. A már megítélt segély folyósítása nem illeti meg azt. akinek katona hozzátartozója felett a hadseregben elkövetett vétségei miatt katonai bíróság ítélkezik. Ezek a rendelet leglényegesebb vonásai. Szikora István FILOZÓFIA sz*, káli is alig mutatna. Vastag nyaka kopasz fejet hord s azon zöld kalap, vagy csak zöld volt valamikor, most feketébe játszik és előre húzta a szemébe. Az árnyék megüli a szemét, kívül is, belül is. A tekintete olyan, mintha minduntalan vizsgálna valamit. Engem is kutatva néz. Kétszer is hátra fordult s csak harmadszorra mondja ki: — Maga városi! < — Az. — Aztán mégis falura jár? — Ide nősültem. — Az más... az jó, ismerje csak meg a parasztembert. Mert én megismertem, én kö- • zéjü’k való vagyok. S minden szavában benne a rejtett biztatás, kérdezzem < meg, milyennek ismerte meg . a parasztembert. Megkérdezem hát. nehogy adósa marad- > jak és dől belőle a szó: — Furcsa ember a paraszt. Persze, maga ezt nem tudja. Honnan is tudná. Én tudom, mert dolgoztam a Brachfeld : uraságnál. Kaptam három zsák < krumplit, szalonnát, lakást, : meg szidást. Abból volt a leg- i Ipari képesített könyvelőt és gyakorlott KÖNYVELŐT felvesz azonnalra váci ipari vállalat. Csak tiszta múltú és információképesek jelentkezzenek. „Megbízható, szorgalmas” jeligére kiadóba. FELVESZÜNK 8 ált. Iskolai végzettséggel rendelkező fiatal FIÚKAT kereskedelmi TANULÓNAK. Rádió és Villamostömegeikk Nagykereskedelmi Vállalat, Bp., VI., Népköztársaság útja 33 több. Krumplin neveltem fel három gyereket, a magaméból, kettőt a bátyám után vettem magamhoz. Aztán az anyós is odajött hozzánk öregségére. Voltunk nyolcán egy kenyérkeresőre. Azért megéltünk, sohase panaszkodtunk, mert kinek is panaszkodtunk volna. A kasznár azt mondta, hogy a cselédnek két helye van: az egyik az ólak végében a cselédlakásban, a másik a csendőrőrsön. Választhat. Ki mer ilyenkor szólni? — De ez is elmúlt. Ma meg mit lát az ember. Nincs cseléd, a maga ura a paraszt. Nézze, milyen házakat építenek? — és elmutat a kövesút mentén. Kis kastélyok, tor- nácos paloták sorakoznak két oldalt. Ahogy nézem, egyik sem kisebb kétszobásnál. Téglából a fala. három részes az ablaka és kőkerítés előtte. A z öreg folytatja: — Azt hiszi, mind megérti, hogy miért építhetett ilyen házat? Dehogy. Sír, panaszkodik egyik-másik, hogy ilyen nehéz, meg olyan keserves, de a midenségit (s igaz harag villan a szemében), volt-e neki ilyen háza a Brachfeldnél? Mert ez is ott dolgozott velem. Ez is hallgatott akkor. A szájából csak azt hallottam, hogy köszönöm, méltóságos úr... Aztán arról beszél, hogy ideje lenne már, ha észrevennék az ilyenek, hogy megváltozott a világ, hogy más már a paraszt sorsa, mint. volt negyed százada. Olyan meggyőződéssel mondja, mintha engem akarna megagitálni a paraszti élet jobb sora felől. — Miért nem mondja ezt el azoknak is, akik még nem látják így a dolgokat, mint maga? Hátrafordult, hogy lássa az arcomat — Azt hiszi, csak magának beszélek így? — Hát!? — Elmondtam én nekik is. — És? Mi az eredménye? Jl/1 egcsapkodja a lovat, hogy HÍ vígabban kocogjon, aztán újra hátranéz, összehúzza apró szemét és cinkosan néz rám. — Mi? Megalakítottam a tsz-t a tavaszon. — Aztán hozzáteszi. hogy pont is legyen a mondat végén: — Magának csak azért beszéltem róla, hogy tanuljon belőle .. maga városi ember... Gáldonyi Béla I : íj ehestem a vonatot. ! Nagy baj az ilyesmi a mi : falunkban, ahová csak kétszer ! jár a vonat; hajnalban és dél- ! után. Aki lemarad róla, az vár- ! hat fél napot. I Én nem várhattam. i Kiálltam hát a köves útra. IMajd csrík jön valami szekér, í amelyik bevisz Harkányba, iOnnan már gyakrabban kap \vonatot az utas. ! Jött is a szekér. Szívesen felevett. Csak annyit kérdezett a e gazda, hogy ... „vonatról ma- 1 radt le?” ! — Igen, lekéstem. : — Az nem jó, na, üljön fel. ! Hátul, kukoricával kitömött ! zsákokon kaptam helyet. Az is i jó. ha siet az ember, s ha : nincs más közlekedési lehető- e ség. De nem így vélekedett a \ gazda. \ — Kényelmetlen ugye. dehát ; mással nem szolgálhatok. 5 Sokáig csak a kocsi zörgé- > se meg a tejs'zinű por kísért J bennünket. Én a gazdát néz- j tem. az meg a lóval bajlódott, j mert két autó is kizökkentette j egyhangú kocogásából, i 4 gazda hatvan körüli, pi- 5 Jí ros arcú ember. Sima ) arcbőre frissen borotvált, de látni rajta, hogy a kéthetes