Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-12 / 136. szám

n* T ’x/fJHao 1959. JŰNIUS 12. PÉNTEK Gyűrűzik a fehértói »irályokat Európa egyik legnépesebb sirálytelepe a fehértói rezervá­ció alig félholdnyi Korom- szigete. Több minf 2000 danka­sirály rakott itt fészket az idén. A sirályok nagy része már ki­kelt, s az aranysárga tollazatú pelyhes kis madarakat most az Országos Madártani Intézet gyűrűjével látják el. Dr. Be- retzk Péter ornitológus, a vé­dett terület tudományos fel­ügyelője és munkatársai csak­nem 1000 kis sirályt gyűrűztek meg, hogy vonulási útjukról tudományos adatokat gyűjt- hessenek. __________ S zedik a sárgabarackot a Duna—Tisza-közén A Duna—Tisza közén az idén 300 000 barackfa hozza termését. A korai sárgabarac­kot mint minden évben, most is elsőnek Jánoshalma környé­kén szedik. Az első szállítmá­nyok már befutottak a földmü- vesszövetkezetek felvásárló te­lepeire, s rövidesen az üzletek­ben is kapható lesz a Kiskun­ság Ízletes gyümölcse. Az érté­kesítő telepek mintegy 2000 va­gon barack felvásárlására szá­mítanak. A ZÖLDSÉGTERMESZTÉSBEN IS A GÉPESÍTETT NAGYÜZEMÉ A JÖVŐ Négy megye zöldségiermesztési szakembereinek tapasztalatcseréje Új strand a váci járásban Mint arról lapunk hasáb­jain már röviden hírt adtunk, a SZÖVOSZ kezdeményezésé­re a Szövetkezetek Pest me­gyei Központja négy megye — Veszprém, Győr, Szolnok és Csongród — zöldségtermelési szakemberei részére tapaszta­latcserével egybekötött zöld­ségtermelés! bemutatót rende­zett. A négynapos tapasztalat- csere igen nagy sikerrel zá­rult. A részvevők sok új módszerrel és tapasztalattal gazdagodva térhettek vissza termelőszövetkezeteikbe, s út­törői lehetnek a fejlettebb módszerekkel történő ter­mesztésnek. A négy nap alatt a tapasztalatcsere részvevői több megyei kísérleti és állatni gazdaságba, vala­mint termelőszövetkezet­be látogattak el, s mindenütt elsősorban a zöldségtermesztés nagyüzemi módjának feltétel e't és lehe­tőségeit tanulmányozták. Kü­Fiatalkorúakböl álló bűnbanda garázdálkodott Gödöllőn o A Gödöllői Rendőrkapi­tányságra hónapokon keresz­tül érkeztek a feljelentések egyes vállalatok és magánsze­mélyek részéről: hol itt, hol ott tűnt el valami. Végül is kézre kerültek a tettesek. A 19 éves Borbás Lajos, Szabadi Attila és Kiss Károly gimnáziumi tanuló, három fiatalkorú barátjukkal együtt elhatározták, hogy a szórako­zásra való zsebpénzt lopás út­ját teremtik elő. A múlt év júniusában kezd­ték meg tevékenységüket, amikor is az Agrár Eszpresszó elől ellopták Sverteczki Je­nő kerékpáriát. . Riadni iréth Merték, "Így c- hát darabokra szedték, s az alkatrészeket elosztot­ták egymás között. 1939. január 17-én Kovács József villanyszerelőtől egy mosógépet loptak el. A be­törés előtt a Szauter-vendég- löben italoztak. Miután „bá­torságot merítettek”, útnak indultak, s álkulcs segítségé­vel behatoltak a műhelybe. A mosógépet az egyik barat padlásán rejtették el, várva az alkalomra, amikor majd értékesíteni tudják azt. Március 8-án, a késő esti órákban a sütőipari vállalat vízszivattyú villanymotorját ^ szerelték le és vitték maguk- ^ kai. 5 Máius 2-án este Szabadi Jó- 5 zseftől három tyúkot loptak,! hogy a „sikeres akciók” után j végre egy ünnepi vacsorát S rendezzenek. ! Borbás Laios, a bandave- 5 zér, „magánszámokkal” is 5 „öregbítette” a társulat hí- j rét: februárban Pécsi Elemér j szemfelszedő kirakatát törte j fel, ahonnan nylonharisnyá-1 kát és zoknikat lopott el.! Maid Czikornyai Laios iro-j dáiának ablakát beütve, egy ! éiieli lámpát emelt- ki. Czan- j gár Gvula fénvkénész kira-1 katából fényképeket lopott! el. Élnek idején a moTihe- : Iviségbe két esetben Is be­tört. ahonnan elvitte azt, j ami a kezeüsrvébe akadt: rádlM. eseblámnát, neon- : csöveket stb. Vajon mi késztette a bűnre : ezeket a fiatalokat? Talán a i nélkülözés? Borbás Lajost anyja és leánytestvére tartja el. akik mindketten dolgoz­nak, s becsületes életet él­nek. A fiúnak külön szobát rendeztek be. Igaz, az anyja többször is megfenyegette: — ha, nem dolgozol, nem adok enned. Dehát a Lajos gyerek­nek „büdös” a munka. Az érettségi előtt álló Kiss Ká­roly apja valaha gróf Esz- terházv főerdésze volt és ak­kor tízszob^s lakásban lak­tak. — Ma „csak” három szobánk van, négyünknek — sírán'm-mtt a nagymama. A gyerek igazán semmiben sem szenvedett szükséget, ő azon­ban az anyagi boldogulás könnyebbik módjával szim­patizál. Szabadi Attila, aki disszidálása idején megízlelte a „nyugati kultúrát”, munká­ja után tisztességesen megél­hetne, akárcsak három fiatal­korú társa. Hát akkor mi vitte őket a bűnbe? Az a cinikus, nemtörődöm magatartás, amit a helyszíne- i léskor tanúsítottak, valamit elárult. Ezeknél a fiataloknál a morállal van baj. Kiveszett belőlük a bűntudat. A becsü­let, a tisztesség értéktelenné semmisült tudatukban. Ho­gyan történhetett meg ez ve­lük?' .............. A kik ismerik családi éle­tüket, azok előtt kétségte­len a válasz: a magukra- hagyatottság terméke az, hogy ide jutottak. Az a szülői ház, amely a lakáson és az élelmezésen túl többet nem nyújt, s telje­sen szabadjára engedi a gyer­meket akkor, amikor a legna­gyobb gonddal és törődéssel kellene annak útját követni és egyengetni — így bosszul­ja meg magát. Dudás János lönösen érdekes és élénk volt a Taksonyi Állami Gazdaság­ban rendezett előadás és be­mutató. Bevezetésként Buda- hegyi János, a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főkertésze tartott előadást a zöldségter­mesztés gépesítéséről, majd gyakorlati bemutató követke­zett. Igen nagy érdeklődés előzte meg az RS—09-es traktor és munkagépei bemutatóját. mert ezt a — szinte vala­mennyi munkára képes gép­egységet — a részvevők nagy többsége még nem látta munka közben. Nagy figye­lemmel kísérték a palántázó- gép működését, amely a nagy munkaigényű palántázásnál jelentéktelen hányadra csök­kenti az emberi munkát. Ugyancsak érdeklődést keltett a gazdaságban működő borsó­fejtő gép munkája is, amely­nek segítségével nagy táblák termése takarítható be és tisztítható meg igen rövid idő alatt. A zöldségtermesztés elen­gedhetetlen feltétele az öntö­zés, s így érthető, hogy a ta­pasztalatcsere programjában ez is igen élőké'ő helyet ! a- potf. Nagy érdeklődést kel­lett, amikor gyakorlati bemutatóval bizonyították n. hagyomá­nyos — a barázdás — és az új — a permetezése* — öntözési mód közötti különbséget. A tapasztalatcsere utolsó napján a nagyüzemi hajtatás módszereit, valamint a para­dicsom és a korai burgonya termelésének feltételeit tanul­mányozták a részvevők, majd végső akkordként megbeszél­ték tapasztalataikat. Valamennyi részvevő egy­öntetűen megállapította, hogy a zöldségtermesztés tovább­fejlesztésében — akárcsak az egész mezőgazdaságban — az egyetlen járható út a gépe­sítés, amely viszont elvá­laszthatatlan a nagyüzemi gazdálkodástól. De nem elég az, hogy a termelőszövetkeze­tek egy része már most is foglalkozik kertészkedéssel, hanem igen fontos a-z is, hogy ezekben a kertészetekben a legfejlettebb és legtöbb hasz­not biztosító módszereket al­kalmazzák. Ehhez azonban nem elég a termelőszövetkezetek akarata, az is szükséges, hogy több oldalról segítséget és támoga­tást is kapjanak. Szilágyi Fe­renc, a győri Uj Élet Terme­lőszövetkezet főkertésze pél­dául arról beszélt, hogy he’yes lenne, ha a gép­állomások is fokoz:) Láb­ban bekapcsolódnának ebbe a munkába. A termelőszövetkezetek egy része most alakult, s jelenleg még gyenge ahhoz, hogy maga szerezzen be ilyen mun­kagépeket, s ugyanakkor nem egy helyen nem is gazdál­kodnak olyan nagy terüle­ten. ami indokolttá tenné ezeknek a gépeknek beszer­zését. De ha a gépállomások rendelkeznek ezekkel a gé­pekkel, a termelőszövetkeze­tek szívesen vennék igénybe az ilyen irányú bérmunkát is. Ugyancsak a gépesítés fon­tosságát hangoztatta Miledits Imre, a gy őrszent Iván i Uj Utakon Termelőszövetkezet agronómu-sa. A tapasztalat- csere eredményeként náluk is bevezetik a hollandi ágyak­ban >a palántanevelést, ezzel biztosítva a primőráruk ko­rai szállítását. Termelőszövet­kezetük nagy területen 1 ér­méi cukorrépát, s a nagy munkalgényű répaegyelés egy­beesik a palántázás szintén nasv munkaigényű folyama­tával. .Éppen ezért az egyetlen kivezető út a munkatorlódásból a gépe­sítésben van, s javasolni is fogja a terme­lőszövetkezet tagságának, hogy vásároljanak egy RS—09-es traktort a munkagépekkel együtt, mert ezzel egvcsapás- ra megoldják a sok fejtörést okozó gondot. A tapasztalatcsere tehát már gyakorlati eredmények­kel is bizonyítja, hogy meny­nyire hasznos időnként meg­rendezése. A SZÖVOSZ kez­deményezése helyesnek bizo­nyult, -s • remélhetőleg -a- jövő­ben több ilyen tapasztalat- cseréről adhatunk hírt olva­sóinknak. HIÚK k KÁRPÁTOK Szovjet geológusok megálla­pították, hogy európai Orosz­ország középső övezete éven­ként 4,5 mm-rel süllyed, mi­közben a Kárpátok vidéke ugyanennyi idő alatt 10 mm- rel emelkedik. A földkéreg domborzati változásait bemu­tató szovjet térképet rövidesen kiállítják a New Yorkban megnyíló szovjet kiállításon. Egy jegyzőkönyv fekszik előttem; márciusban ké­szült, a dányi tanácsházán. Már az első sora Is szokat­lan: „Id. Gubalek Sándor, Dány, Fő utca 61. sz. alatti lakos elpanaszolja, hogy fia, Sándor, 13 éve állandóan ré- szegeskedik, semmiféle ter­melő munkát nem végez.” A továbbiakból kiderül, hogy a 79 éves idős ember mai na­pig is dolgozik — a buda­pesti Könnyűfelszerelő Épí­tő Vállalat alkalmazottja — s tíz éve tartja el munkake­rülő fiát! Ifjú Gubalek Sándor va­lamikor pék volt: szorgal­mas, megbecsült kisiparos. Tizenhárom évvel ezelőtt azonban ivásra adta a fe­jet. Attól kezdve egyre több panasz, kifogás volt a munkája, vagyis — pék- .röl .lévén szó — a kenyere ellen. Nem is akadt senki a faluban, aki sajnálkozott volna, amikor bezárták a műhelyét. Gubalek Sándor nem is próbált elhelyezkedni; sem a szakmájában, sem másutt. Ehelyett a munkakerülést választotta. Néha megköt néhány darab seprőt, elad­ja és az árát azonnal elisz- sza. Idős, beteges édesany­ját többször kizavarta a házból, gorombán beszél vele, s néhányszor meg­fenyegette, hogy megöli. Az utcán részeg fővel gyakran botrányt okoz, kötekedik, szidalmazza a járókelőket, a község vezetőit, a hatósá­gokat és a népi demokrá­ciát. Apját több Ízben csir­kefogónak nevezte. szidal­mazta és megverte. A jegyzőkönyv végén id. Gubalek Sándor ismételten kéri a rendőrhatóságot és a helyi tanácsot, intézked­jen végre, hogy fiát elvi­gyék, mert az eddigi figyel­meztetések eredménytelenek maradtak. Magam részéről azon nem is csodálkozom, hogy — megrögzött iszákosról, mun­kakerülőről lévén szó — semmit sem crt a figyelmeztetés. Sokkal Inkább csodálkozom azon, hogy az illetékesek beérték a figyelmeztetéssel. Hiszen a jegyzőkönyvben foglalt panaszok bármelyike ala­pot szolgáltatna ahhoz, hogy a törvény szigorát al­kalmazzák ifj.-Gubalek el­len. Elítélhették volna például notórius munkakerülésért. Bűnvádi eljárás alá von­hatták volna közbotrány okozásért. Felelősségre kellett vol­na vonni államellenes Iz­gatásért. ÍVem utolsó sorban: In­kább tegnap, mint ma, el kellett volna vitetni elvonó­kúrára! Ezt kívánja két idős em­ber békéje, nyugalma, s a közösség érdeke egyaránt. Ny. E. Á\\\\\\\\\\\\\\V Mnioerzálu LÁNYOK NORMÁLIAGYÁR _ igy ne. vezik a Csepel Autógyárnak azt a modern automatasorok­kal felszerelt hatalmas üzem­részét, ahol a teherautók leg­kisebb alkatrészei: a külön­féle normálcsavarok, csavar­anyák és csapágygyűrűk ké­szülnek. Illatos akácerdő övezi ezt a gépcsarnokot, s odabent jókedvű lányok, derűs fiatal- asszonyok kezelik a zajos gé­peket. Itt dolgozik a gyártelep legjobb ifi-brigádja is: az öt­tagú női exportbrigád. \ Ebédszünetet jelez a csengő, i amikor Volányi András KISZ- I titkár „összeszedi” a brigád bent dolgozó tagjait, a mindig vidám, jókedvű lányokat s kezdődik az ismerkedés. Első­nek a barnaszemű, élénk te­kintetű Juhász Erzsi szólal meg. — Ne haragudjon, hogy így fogadjuk — s olajos kötényére mutat. — No, hisz nem vagyunk a Gundelben — vág közbe a csí­pős hangú Torma Mária, ami­re mindannyian önfeledt kaca­gásba törnek ki. Erzsi három éve van az üzemben és már több gépen önállóan dolgozik. Jelenleg menetet vág. — Amikor idejöttem, azt mondták; mi az, ide már óvo­dásokat is felvesznek? — szó­lal meg ismét. — Azóta na­gyon megszerettem ezt a mun­kát. — Árulja el, hány éves? — Tizennyolc. — Vőlegénye van-e már? — Még ... nincs — vála­szolja bizonytalanul, aztán összenéz a többiekkel, akik mosolyognak. A MUNKÁRA terelődik a szó. Hogyan alakult a brigád? Úgy ... — gondolkodik egy kicsit Győri Edit brigád­vezető, s közben a KISZ-tit- kárra mutat — ő választott ki bennünket és ő mondta, hogy dolgozzunk brigádban. — Igen, mentegetödzik Vo­lányi András, mert csak darab­béresek tudnak igazán jó ered­ményt elérni. Meg aztán ők már több gépen is tudnak dől. gozni, s hogy úgymondjam, univerzálisak. És hogy Volányi András nem választott rosszul, azt már többször bebizonyították ezek a kislányok. A brigád tavaly augusztusban alakult s novemberben már a legjobbak közé küzdötte fel magát. Tor- da Gabriellának 0,009 száza­lékra, Juhász Erzsinek 0.10 százalékra Torma Máriának 0,11 százalékra. Mák Margit­zott ü több áldozatot kívánó munkára. Maga is menyasszony? — Még nem, de őszre az le­szek. — Ki a szerencsés jelölt? — Még nem árulhatom el, mert nincs meg a „szerződés”. Közben Torma Máriát, a brigád ötödik tagját is sikerül szórabirni, bőr ő erősen állít­ja, hogy nem tud beszélni. Majd a KISZ-titkár nyi­latkozik helyettem — mente- getódzik. Persze, azért Mária sem olyan szófukar, mint azt az idegen szemlélő az első pilla­natban elképzelhetné. Fél perc sem telik bele, máris úgy be­szél, mint a vízfolyás. Kiderül hogy már nyolc éve dolgazik a Csepel Autógyárban, tavaly került ebbe az üzemrészbe és most köszörűgépen dolgozik. — Na, és hogy érzi itt ma­gát? 0 munka jól megy, kutyába jóm sincs. — Vőlegénye van-e már? — Nincs, de nem is kell — válaszolja kurtán, s a többiek most is csak mosolyognak. ÍGY FOLYNA ÍOTább a bc_ szélgetés, ha az óramutató nem jelezné az ebédidő végét. — Siessünk, mert nem ka­punk ebédet — szólal meg egyikük és máris rohannak mindannyian az ebédlő felé.— A KISZ-titkár pedig ennyit mond még: — Büszkék vagyunk rájuk, megérdemlik a dicséretet. Súlyán Pál Juhász Frz«l, Torda Gabriella, Mák Margit és Torma Mária — az „univerzális” lányok. nak 0,034 százalékra csökkent a selejtje, Győri Edit pedig selejt nélkül dolgozott. Csak az üzem vezetői tudják meg­mondani igazán, mit jelent ez, hisz a legnagyobb problémát itt is a selejtcsökkentés okoz­ta. A kislányok most is állják a sarat. Beneveztek a kong­resszusi versenybe is, teljesít­ményük jóval a „plafon" fö­lött mozog. Legutóbb 123 szá­zalék volt az átlag. Többször kaptak már dicséretet, s a hó­nap végén két heti jutalom­üdülésre mennek a nógrád- verőcei sátortáborba. — Csak az a baj — szól közbe Győri Edit —, hogy en­gem nem enged el a vőlegé­nyem. — Szüret után lesz az eskü­vőjük — kacsint hamiskásan Erzsi. — De amíg nem lesz szép lakásunk, televízió, meg mosó­gép — veszi át a szót ismét Edit —, addig azért dolgozom. MÁK MARGIT, a brigád har­madik tagja majd csak a dél- utános műszakra jön be. vele most nem sikerül beszélni, de mint a társai, meg a felet­tesei is mondják, neki is nagy része van abban, hogy a bri­gád ilyen szép eredményekkel dicsekedhet. Torda Gabriella tavaly jú­liusban jött az üzembe, itt ismerkedett meg először a „titokzatos” gépekkel. Most már ő is úgy dolgozik, mintha mindig ezt a munkát végezte volna. Amikor megalakult a brigád, ö is szívesen vállalko­Június 15-én megnyílik a 700 000 forintos költséggel újjá­épített strandfürdő Veresegyházon. A létesítmény megszüle­téséhez segítséget adott a megyei, a járási és a községi ta­nács, de a község lakossága is hozzájárult társadalmi munká­jával. A korszerűen épített fürdőépületben hideg-meleg éte­leket felszolgáló étterem is lesz. S aki a strandolás mellett • még más szórakozásra is vágyik, minden délután négy órá­tól a földművcsszövetkezet népi zenekarának muzsikáját hall­gathatja. A naponta délelőtt 10 órától este 10 óráig nyitva tartó strandra már az egész idényre szóló bérleteket is kibocsá­tották. rssssssssssss/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/S* Ez mái* nem magánügy!

Next

/
Thumbnails
Contents