Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-12 / 136. szám

1959. JÚNIUS IS. PÉNTEK tiEcrti ^fCirtap EGY TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG HÉTKÖZNAPJAI AZ ÚJ ÉLET KÜSZÖBÉN — Azt mondják meg ne­kem, de őszintén, kié lesz az én kukoricám, gabonám, kis szőlőm, s krumplim az ösz- szel? — kérdezte a pártmun­kásoktól Csáki János, aki 18 hold földjével lépett be a jászkarajenői Petőfi Tsz-be. — A magáé, Csáki ' bácsi, hiszen csak az aratás után kezdik meg a közös munkát — hangzott a válasz. ■— Éppen azért ’ kérdem, mert az a hír járja, hogy hiába művelem az őszig föld­jeimet, a termés már a szö- veíkezeté lesz. hiszen. aláír­tam én is a belépést. Mi az igazság? — Mivel a szövetkezetbe márciusban belépettek csak az aratás után kezdik meg a közös tevékenységet, az idén még földjeiknek minden ter­mése az övék. A krumpli is, a szőlő is, a kukorica is. _ A szőlőt, kukoricát csak k éső ősszel takarítjuk be. Aratás után mégis hogyan, kezdődik a közös munka? — A termés betakarítása, felhasználása az idén meg Csáki bácsi gondja. De a farlóhántástól kezdve a maga és a többi újonnan belépett földjét közösen szánt­ják, vetik és művelik. Tenné- , szetes, hogy a másodvetéstöl kezdve a szövetkezetbe __ vitt minden föld termése a közös­ségé, a háztáji kivételével. — Igát, hogy a vetőmagot, meg a takarmányt be kell vinnem? — Ez így . helyes, hiszen fiatal szövetkezetüknek meg nincs vetőmagja, pedig az ősszel már közösen vetnek. Semmit nem kér ingyen a szövetkezet, _ Miért kell takarmányt adnom a közösbe vitt tehén után? . — Az állatokat és az egyéb eszközöket rejidea áron meg­veszi a tagoktól a tsz. Maga megtermelte a beadott álla­tok téli takarmányát is, pe­dig arra már; a szövetkezet­nek lesz szüksége. Helytelen lenne, ha másnak adná az újig elegendő takarmányt és nem a közösnek, saját ma­guknak. Egyetért velünk? — így már igen — felelte megnyugodva Csáki János ... Ahány tanya, annyi ember és annyi probléma. — Mi lesz a tanyámmal ? — tette fel a kérdést Kerekes Kálmán. — Mikor bontják ezt le és hová költöztetnek el? — Sehová nem kell költöz­nie, Kerekes bácsi — válaszol­ják a község vezetői. — A ma­guk ellenségei terjesztik a ta­nyák lebontásáról és a parasz­tok elköltöztetéséről a rémhí­reket. — Én se nagyon hittem, de ] mégis nyugtalankodtam. So­kat sírt is a tanya miatt a fe­leségem. — Gondolkozzon egy kicsit, Kerekes bácsi. Ha akarják, bármikor eladhatják tanyáju­kat és beköltözhetnek a falu­ba. Ha meg nem, benne lak­hatnak akár száz évig is. Ne higgyen a szóbeszédnek. Kér­dezzen meg bennünket, min­denre őszintén válaszolunk. Ha problémája, gondja van, segí­tünk ..: Akad néhány félrevezetett parasztember Jászkarajenőn, aki mindent megpróbál, csak­hogy egyéni gazda maradhas­son. Tóth Béla például a fele­ségével a tavasszal saját elha­tározásából aláírta a belépési nyilatkozatot. Akkor minden dolgot megbeszéltek és megál­lapodtak abban, hogy az ősszel kezdik ők is a közös munkát. A minap a felesége bement a tanácsházára és bejelentette, meggondolták magukat, egyéni gazdák maradnak. — De szavukat adták, alá is írták, hogy belépnek a szövet­kezetbe — lepődött meg Tóth- né kijelentésén Szűcs elvtárs, a tanácselnök. — Az nem belépés volt, csak nyilvántartásba vétel, hagy ki szándékszik a közösbe lépni — ismételte elvörösödve, meg- megakadva az asszony. — Még maga se hiszi, amit mond — felelte a tanácselnök. — Tanyájuk környékéről eddig négyen jöttek ezzel a csacsi- sággal. Tudjuk, ki biztatta ma­gukat erre. Éppen az előbb tárgyaltunk vele. Néhány perces beszélgetés után kiderült az igazság, Tóthék is felültek annak a rémhírnek, hogy lebontják a szövetkezetbe lépettek tanyá­ját. Értelmes emberek módjá­ra azonban belátták, hogy a tanácselnöknek van igaza, nem lehet játszani adott sza­vukkal, becsületükkel. — Keressék íel a szövetke­zetei és beszéljék meg, hogyan kezdenek munkához aratás után — búcsúzott a jobb belá­tásra tért Tóthnétól a tanács­elnök ... bolt az idős tanyásgazda, akik mindannyian beléptek a kö/.ség valamelyik szövetkeze­tébe. Ezek szorongva gondol­nak a holnapra, nem látják tisztán, mit jelent számukra a szövetkezet. Egyenes derekú, őszhajú idős bácsi, a 70 éves Törőcsik Já­nos kérdezte gondterhelten: — Mi lesz velem ezután? Huszonkét hold földdel léptem az Uj Barázda Tsz-be. Ebből 12 hold a 64 éves beteg öcsé­mé, akinek én vagyok a gond­noka, nekem kell ellátnom. — Hogyan éltek eddig, s ki dolgozta meg a földet? — ér­deklődtek a tanácsházán. *— Bérbeadtuk, mert én csak kevés erőt kívánó munkát tu­dok végezni — mondta Törő­csik bácsi. — Miből élünk majd meg? — A bevitt föld után tisztes földjáradékot fizet, a szövetkezet. Törőcsik bácsi kap háztáji földet a ta­nyája körül. Megművelésében segít a szövetkezet is. A tsz vezetősége szívén viseli az öregek sorsát, s tud olyan el­foglaltságot adni, amivel az idősebbek is megszerezhetnek 20—30 munkaegységet ha­vonta. — Ez rendben van, nem is akarok munka nélkül élni. De miből fizetem majd az orvost? öcsém is, én is gyakran bete­geskedem. — Erre ne legyen gondja, Törőcsik bácsi. A tsz-tagoknak jár az ingyenes orvosi kezelés, s a gyógyszerért is csak fil­léreket kell fizetni. — Akkor nem is fájdítom tovább a fejemet. Köszönöm, hogy segítettek, mert nagy gond volt ez nekem — búcsú­zott Törőcsik bácsi..; Jászkarajenő termelőszövet­kezeti község dolgozó paraszt­jai rövidesen megkezdik a közös tevékenységet, új módon élik majd életüket. Előbbrelépésük és munkaked­vük maradéktalan kibontako­zását azonban megnehezítik a sokuk fejében még meglevő tisztázatlan kérdések. Ám a napok múlásával egyre csök­ken a vitás kérdések, a gon­dot okozó problémák száma. Segítenek eloszlatni a kétsége­ket, megoldani a problémákat a népnevelők, alak fáradtságot nem ismerve járják a község utcáit, tanyáit. Csekő Ágoston Az egyik legkényesebb munka: Albert György zománcozó a folyékony zománcba mártogatja a lábasokat. járműközlekedést. A vizsgálat-^ tál azt kívánják kimutatni,« hogy hazánkban milyen utak | építése a legcélszerűbb és at legelőnyösebb. E vizsgálatokhoz szükséges különleges mérőkocsi ter­vét már elkészítették, s előreláthatólag a hónap vé­gén kezdik meg az alváz és a kocsiszekrény összeszere­lését, a műszerek beépíté­sét. A szakemberek véleménye sze- § rint a vizsgálatok eredménye <3 több millió forint értékű üzem- ^ anyagfogyasztás és alkatrész- ^ felhasználás csökkenésében je- ^ lentkezik majd, másrészt pedig « az út és gépjármű kölcsönha-S tásának további vizsgálatáho; is átfogó" irodalmat nyújt. • Száznegyven magyar műszer a lipcsei nemzetközi mezőgazdasági műszerkiállításon A Német Demokratikus Köz­társaság, a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Lengyelország és Magyarország részvételével június 13-án nemzetközi mező- gazdasági műszerkiállítás nyí­lik Lipcsében, a mezőgazdasági kiállítás területén. A nagysza­bású műszerbemutatón beszá­molnak az ez év januárjában Moszkvában megrendezett ha­sonló kiállítás eredményeiről, tapasztalatairól is. ' A magyar ipar mintegy 140 műszert — mezőgazdasági tu­dományban, termelésben és állattenyésztésben hasznos mű­szert — mutat be a kiállításon. Érdeklődésre tarthat számot a magyar szabadalom alapján készült talajpárolgás-mérő ké­szülék, amellyel megállapít­hatják, hogy bizonyos összeté­telű talajban milyen talajkeze­lés a legmegfelelőbb. A kiállí­tás anyagát á részvevő orszá­gokban is bemutatják. Szállításra váró edényhalom a gyár udvarán. Naponta körülbelül ennyit adnak át a kereskedelemnek. (MTI Foto — Bajkor József felv.) Hol milyen nyomtávon futnak a vonatok ? A világ összes vasútvona­lainak hossza 2.5-szer akkora, mint a Föld és a Hold közötti távolság. Nemrég a vasutak nemzet­Az osztály létszám: egy fő — Féltem. — Dehát mitől féltél? •— A tanulástól. Vékonyka hangja, akár a karácsonyfára aggatott üveg­harangé, mégis bátran csi­lingel. Ev végére megjött a bátorsága: — Már nem félek a tanulás­tól, mert nem is olyan nehéz. Szeretem az olvasást azért, m mert szép olvasmányok van­nak benne. Már a számtant is szeretem, az sem olyan nehéz. Szabó István igazgató­tanító felüti a naplót. Csupa négyes, ötös a felelete az egyetlen elsősnek. Igaz, né­hány hármas is szerénykedik benne, még az év elején ke­rült oda számtanból. Azóta már kijavította. >»Az első osztály” a fogalmazáson gondolkodik. i f* 1 I Idén az első osztályt Mol_ $ nár Matildkának hívják. Az $ egész osztályt. Év eleje óta ^ egészen mostanáig, az évvé- § gi összefoglalóig, mindössze $ ez az apró, szöghajú, kéksze- ^mű, fehérkötős kislány tanul­ttá a tudományok alapjait Té- §sa község általános iskolajá- 5 ban. Egyedül. Rajta kívül ^ 1952-ben nem született gye- ^ rek a faluban. Nem mintha ^ a tésaiak között az egyke di­vatozna. Szó sincs róla, bősé- ^ ges a gyermekáldás, csupán ^ kicsi a falu, ally ötszázan ^ lakják. Nem csoda hát, hogy ^ olyan esztendő is akad, ami- ^ kor egy nevet sem kell beje- : Egyezni a születési anyakönyv- \ ^ Molnár Matildkát minden- ^ esetre bejegyezték, és hogy ^tavaly ősszel elérte az isko- t laköteles korhatárt, anyuká- szépen megmosdatta, két t varkocsba fonta szőke haját, \ \ reá adta a legszebb ruháját, \ ^ kézenfogta és elvezette az ^iskolába. Bizony, mi tagadás, § Matildka végigsírta az utcát, i ^ keserves zokogással lépte át ] $az iskola küszöbét. Ma már \ fazonban, ha visszagondol is- \ § koláskora eléd napjaira, ön- $ magát is megmosolyogja, $ amiért olyan reszketve húzó­idon anyukája szoknyája mö- |pé. Ma már bátran bevall]'-.. § miért potyogtak akkor i nyei: 5 — Matildka, mit csinál az \ édesapád? — Dologra jár, kőművesek \ mellett dolgozik. Az anyukám $ meg idehaza, a növényterme- \ lő szakcsoportban. V Az első osztály egykéje ott- i hon nem egyetlenke. Kishú- \ ga van, nénjét, féltestvérét $ meg a nagymama neveli. Szí- 5 vesen beszél Matildka a csa- ^ Iád járói és büszkén 84 esz- § tendős korában, pár hete el- $ húnyt nagyapjáról, Molnár ^ Mihályról. Csillogó szemmel § mondja: — Veterán volt, 19-es ve te- $ rán ... akkor Pesten dolga- * zott a henteseknél. Matildka egyedül ül az el- \ ső padban, de azért nem egye- ^ dűl jár az osztályba. Osztat- i lan az alsó tagozat, mögölte ^ ül a többi három osztály, ősz- ^ szesen 18 gyermek a terem- ^ ben. A másik osztályterem a § felső tagozaté. Ott Zsákovits ^ Lajos oktatja az összes tudó- § mányokat. Idén csak három ^ osztály jár hozzá. Ebben az ^ évben nem volt egyetlen nyol- \ cadikos sem Tésán. i Most vizsgázik az iskola. ^ Matildka is. Mindenből jól ^ felel: felsőbb osztályba lép- hét. I Jövőre Tésán már a máso- i dik osztályt hívják Molnár S Matildkának. Szokoly Endre ^ közi szövetségének kongresz- szusán elhangzott az a véle­mény, hogy jó lenne a különféle vas­úti nyomtávokat egysége­síteni. Ezáltal feleslegessé § válnék a szállítmányok át­rakása a határon. $ Csupán Európában három $ különféle nyomtáv létezik: a $ Szovjetuniuban 152.4 cemti- $ méteres, Spanyolországban és J Portugáliában 167.2 centiméte- 5 res, a többi orszáigban pedig ^ 143.5 centiméteres nyomtávú ^ vasutak vannak; J Az első vágányszélességet J az angol George Stephenson I állapította meg. amikor a I stockton—darlingtoni vasút- J vonal épült. I Miért választotta Stephen- ; son éppen a 143.5 centi- méteres távolságot? ! Egyszerűen azért, mert annak I idején ekkora volt a lovas j postakocsik nyomtávja. ! 1844-ben a spanyolok hat í kasztiliai láb, vagyis 167.2 ! centiméter széles nyomtávot ! rendszeresítettek. t ! Európában később a Ste- 1 phenson által megállapított ! nyomtávot fogadták el, de ! Spanyolország és a cári Orosz- ! ország katonai meggondolá- ! sokból nem ment bele a nyom- I távok egységesítésébe. ÍIJ INTEGRÁTOR i A kazahsztáni egyetemen olyan elektromos integrátort készítettek, amely megoldja a matematika és a fizika legbo­nyolultabb differenciál egyen­leteit is. Az integrátort különö­sen jól hasznosítják a gázdi- namik'a és az atomfizika terü­letén. Az út és a gépjármű viszo­nyát, egymásra gyakorolt köl­csönhatását vizsgálják az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet munkatársai. Különleges gépjárművet szer­kesztenek, amely méri, hogyan alakul a gépjármű üzemanyagfogyasztása a különböző minőségű uta­kon, és miként viselik el az alkatrészek a rázódást, az útviszonyokból következő megterhelést. A széleskörű vizsgálatnak kü­lönösen az alkatrészpótlás nor­maidejének kiszámításában és megállapításában van nagy je­lentősége. Egyben összefüggé­seiben megmutatja, hogy a gyengébb minőségű...utak..mi­lyen , _jpértékjj. töbljletköltség- gél "terhelik meg a házai gép­— > J Mindenttudó kocsi készül Az országút és a gépkocsi egymásra gyakorolt hatását vizsgálják a szakemberek ; Indiai kereskedelmi küldöttség f érkezett Budapestre D. Sandilya államtitkár ve-1 zetésével háromtagú kereske- $ delmi küldöttség érkezett In- $ diából Budapestre. A delegá- 5 ciót a Ferihegyi repülőtéren 1 Baczoni Jenő külkereskedelmi5 miniszterhelyettes, a Külügy- § minisztérium és a Külkeres- > kedelmi Minisztérium kép-! viselői fogadták. A látogatás! célja Magyarország és az In- ! diai Köztársaság közötti ke- i reskeőelmi ■ kapcsolatok fej- 1 lesztése. 111 ' — , , , , , Lj tipusu mérőműszer : Az Elektronikus Mérőkészü- ] lékek Gyárában úgynevezett: televíziós szerviz-koffert állt-1 tottak elő. A készülék tulaj-i denképpen egy kis adóberen-1 dezés, amellyel a helyszínen \ megtalálhatják a vevőkészülék j hibáit, behangolhatják a ké- i szüléket. Az új mérőműszerből! írjén belföldre huszonötöt, kül-j földre pedig hetvenötöt készít; az üzem. i 2000 TONNA EDÉNY ÉVENTE Bármilyen fantasztikusnak is tűnik ez a nagy szám, en%j- nyit- gyárt a Budafoki Zománcedénygyár évente és még nem is tud kielégíteni minden igényt. 150 féle háztartási és egyéb zománcozott edényt ad át a kereskedelemnek.

Next

/
Thumbnails
Contents