Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-10 / 134. szám

1959. JÜNIUS 10. SZERDA “‘^fCirtap JÓ VCZCTÉS . SZORGALMAS MUNKA %RSkUCSl [@»111 TSZ^!! NÖVEKVŐ EREDMÉNYEK tervezik még ebben az évben. Amikor szarvasmarhaállo­mányuk a kellő mértékben biztosítja a tejet, s lesz ele­gendő melléktermékük, meg­kezdik a fehér hússertések hizlalását is. Erre előrelátha­tóan már jövőre sor kerül. .. Az állattenyésztés mellett — amelynek alapjait lénye­gében az idén rakják le — a zöldségtermelés fokozására fordítanak nagy gondot, s áldoznak sok ener­giát. Kertészetük 29 hold. Az elmúlt évben még lényegesen kisebb volt Csak 5 holdat öntöztek. Áz idén 22 hold kerül öntözésre. Meg is vették a berendezést 59 ezer forin­tért és az öntözést a napok­ban kezdik meg. Nagy segítséget jelent a termelőszövetkezetnek a szer­vezett értékesítési lehető­ség. Elsők között léptek be a Szövetkezetek Pest me­gyei Értékesítő Központja tagszövetkezeteinek sorába. Ez a tagság komoly elő­nyökkel jár. A legna­gyobb a termelés biztonsága. Egy deka árut sem értékesíte­nek a szabadpiacon. Az ám elszállításával sincs probléma Ricsii János szavaival élve, a ÍVJÉK da'basi kirendeltsége „úri módon’* kiszolgálja őket. Csak egy telefon kell, s máris jönnek az áruért. A minősítésnél sem volt eddig nézeteltérés. A termelőszövet­kezet igyekszik export minő­séget adni, hiszen ez érdeke. Az előre megkötött szerző­dés, a fix árak, az áru ma­radéktalan átvétele könnyeb­bé és biztosabbá teszi a jövedelem kalkulálását. Paprikából például 200 ezer forint bevételre számítanak. Dinnyéből 600 ezret kapnak majd. A kertészet növekedése, ú.i kertészek belépése, valamint az öntözéses területek bővü­lése lehetővé teszi, hogy ütemszerű jövedelmezőségi tervüket túlteljesítsék. így év végén a tervezett 35,29 forint helyett — hozzávetőleges számítások szerint — 45 forintot ér majd egy munkaegységük. A kakucsi Lenin Termelő- szövetkezet példája is bizo­nyítja, hogy nem elég a szo­cialista nagyüzemhez csupán a tagok szorgalma. A szorga­lomnak párosrflnia kell a szakmai tudással és a jó ve­zetéssel. Ezen a téren az idei tavasz gyökeres fordulatot ho­zott a Lenin Tsz-ben. Tenkely Miklós , VIRÁGZIK” A TISZA A Tisza déli, szeged—csöng- ^ rádi szakaszán megkezdődött a ^ rövidéletű kérészek rajzása, s ^ amint ezen a vidéken mond- $ ják: „virágzik” a Tisza. A hir- ^ télén felmelegedett víz a szó- ^ kottnál korábban keltette élet- ^ re és csalta elő a folyó iszap- ^ jából a szitakötőhöz hasonlói szárnyas rovarok százezreit. A i rajzás a kora délutáni órákban ^ a legerőteljesebb, amikor a ká- ^ részek valóságos felhőként le- ^ hegnek a víz tükre felett. A ^ rajzás c„ak napnyugtáig tart.| amikor a rovarok — a halaki bőséges táplálékaként — a víz- ^ be hullanak. 5------- I O ktatóteleppé i fejlesztették a Taksonyi Álla- § mi Gazdaság erdőspusztai kér- i tészeti üzemegységét. A kor- ^ szerűen felszerelt és gépesített i kertészetben a főiskolát és a ^ kertészeti technikumot végzett i fiatalok egyéves gyakorlaton ^ vesznek részt. $ § Ivadék bem u tatot % A szünidőre is kiterjesztették a tanulók balesetbiztosítását A szülők kívánságának meg­felelően a jövő tanévre a tanu­lók már olyan biztosítást is köthetnek, amely nemcsak az Iskolai foglalkozás alatt elő­forduló balesetekre érvényes, hanem a szünidőben és az Iskolaév alatt bárhol és bár­mikor előforduló balesetekre is kiterjed. Az új balesetbiztosí­tás évi díja 5 forint, ezért az összegért az Állami Biztosító rokkantság esetére 25 0C0 fo­rint erejéig biztosítja a tanulót, balesetből származó múlékony sérülésért 80 napon keresztül napi 10 forint segélyt nyújt. Ha a tanuló szülei nem SZTK- tagok, a biztosító 800 forintig megtéríti a gyógykezeltetés! költségeket is. A tanulók a szünidőre is ér­vényes balesetbiztosítást az iskolában köthetik meg. tartott a Mezőhegyes! Mesterséges Megtermékenyítő Állo­más. A bemutatón tíz év eredményeiről adtak számot. A helyi állami gazdaságban hat apaállattól mesterséges megtermékenyítésből származó 272 utódot mutattak be. Ké­pünkön az egyik „atya” fényképe alatt felsorakozott utó­dok egy csoportja látható. (MTI Foto — Bajkor József felv.) ' 0 Uj szovjet elektromos olajfúró berendezés Az V. nemzetközi petróleum­kongresszuson -műszaki beszá­moló hangzott el több jelentős szovjet találmányról. Ismertet­ték az új szovjet elektromos olajfúró berendezést, amely igen sok időt és költséget ta­karít meg. Az eddigi legmodernebb fú­róberendezések mind benzin­vagy nyersolajmotorral mű­ködtek. Az elektromos fúrók műszaki leírása beszámol ar­ról, hogy az új szovjet talál­mány két változatban készül: az egyik hagyományos fúrócső­vel van ellátva, a másik azon­ban cső nélkül dolgozik, he­lyette drótkábel kerül alkal­mazásra. A műszaki beszámoló újfaj­ta módszereket is közöl rezgé­sek és elektromos kisülések útján történő sziklarobbantás­ra. Haladás történt az olaj- és földgázlelőhelvek pontosabb meghatározására geofizikai módszerek alkalmazásával. Az eddigi módszerekkel csupán hozzávetőleg tudták megállapí­tani. hogv egyes geológiai ré­tegződésekben esetleg olaj vagy földgáz található. A világ olajszakemberei már régóta re­ménykedtek egy olya i mód­szer felfedezésében, amelynek segítségével 'közvetlenül és minden kétséget kizáróan meg­állapítható, hogy a földben hol van olaj és földgáz. Amit megvalósítottak s amit terveznek Felkerestük Villányi László- né elvtársnőt, a MÉSZÖV nöfelelősét, s megkértük, ad­jon választ olvasóinknak, mi a jelenlegi helyzet a nőbizott- sások tevékenységével kap­csolatban. — A megyében 161 föld­művesszövetkezeti nőbizottság működik, tehát majdnem min­den községben. Nőbizottsá­gaink szorosan együttműköd­nek a községek, városok nő- tanácsaival, s ennek az együttműködésnek tudható be, hogy olyan jelentős politikai feladatok megoldásakor, mint például a választást megelőző munka, valamint a falu nagy, szocialista átalakulása, nő­bizottságaink az élen jártak, s ÄXXXXX'^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX»XXXXV>XXXXXXXXXXXVVXXXVVXXXXXXVXXXXXX'<* a fölfaüvessziivetkezeti nőbizottságok Korszerű ,,technológia” me?'' 7---------------5~7 — 1 j 2 trti*» 1 nem egy helyen az elsők között léptek be tagjaik a termelőszövetkezetekbe. — A politikai feladatokon túl ■milyen tevékenységet fej­tenek ki a nőbizottságok? — Röviden nehéz lenne er­ről beszólni, tevékenységük ugyanis annyira sokoldalú, így iinkáibb csak jellemző példákat említek a szemléle­tessé" kedvéért. Nőbizottságaink kezdemé­nyezték nem egy helyen szakcsoportok. alakítását, így például Dunakeszin. Pécelen, Vccsésen baromfitenyésztő szakcsoport alakítását. — Egy másik területre jel­lemző példa. Nemrég fejeződ­tek be az évi rendes közgyű­lések. Ezeket a közgyűléseket a nőbizottságok által összehí­vott nőtaggyűlések előzték meg, ahol megvitatták a föld­művesszövetkezeti asszonyok pajátos problémáit, feladatait, s úgy mondhatnám „felkészülve’’ mentek a közgyűlésekre. — Mi a helyzet kulturális területen? Fejtenek ki ott is tevékenységet a nőbizottsá­gok? — Igen, sőt: sok helyen ők a kezdeményezők. így például Gyónom tánc- és énekkart, Sziigetszentmiklóson tánccso­portot szerveztek az asszo­nyok, de lelhetne még több ilyen példát is említeni. — S mi a helyzet az asz- szonyi munka megkönnyíté­sével? — Jelenleg 38 mosógép és 6 varrógép van a nőbizottsá­gok birtokában, amelyeket kölcsönzés formáiéban igen sok asszony igénybe vesz. Ugyanakkor nem egy helyen ennél tovább is léptek az asz- szonyok, s több helyen — így pél­dául Cegléden, Zsámbé- kon, Dunavarsányban, Mendén, Maglódon —­megszervezték a helyi mosodákat, jelentős terhet véve ezzel le a háziasszonyok válláról, — Mi a helyzet a tanfolya­mokkal? Ezek mögött is a nőbizottságok álltak? — Igen, a téli időszakban nőbizottságáínk a nőtanácsok- kal közösen igen jól kihasz­nálták az időt. összesen ki­lencvenhat tanfolyam volt a megyében, s olyan sokrétű, hogy felsorolni is nehéz lenne. Varró, kézimunka, játékké­szítő, s amire az ember cs>ak gondolni tud, hogy kapcsolata van az asszomyi munkával. Nem egy helyen a tanfolya­mon készített tárgyakból ki­állítást és nagy sikerű vásárt rendeztek, így többek között Nagykátán, Ráckevén, Ceglé­dien. — Az utóbbi időben nagy sikere van a nőbi- zottságok rendezésében sorrakeriilő, műsorral egy­bekötött divatbemutatók­nak, ilyet tartottak legutóbb Tör­teién. Tápiószentmártonban, Cegléden, Farmoson. — A boltok mindig a szív­ügyét képezték az asszonyok­nak. Mi a helyzet ezzel kap­csolatosan? — Valóban azt. Hiszen nem mindegy, hogy milyen körül­mények között, s főként, mit í vásárolnak meg, illetve mit , nem kapnak. Nőbizottságaink aktívái rendszeresen ellenőrzik a boltokat, s itt példaként i valamennyi község föld- i művesszövetkezeti nőbi­zottságát megemlíthetném. ; — Mik a további tervek? ! — Elsősorban azt szeret­: nénik elérni, hogy földműves- ; szövetkezeteink igazgatóságai jsokkal több segítséget és ’megbecsülést adjanak a nő- ! bizottságoknak. Tervezzük az ■ eddig bevált és sikeres tanfo 11 vám-rendszer további széle- i sütését. Olyan, házilag is el- j végezhető munkák megisme- ! résére akarjuk megtanítani az ! asszonyokat, amivel pénzt is ; kereshetnek, nemcsak a ma- ;guk szórakozását szolgálják. ;S végül tovább kívánjuk bő- j víteni azokat a lehetősége- • ket, amelyek megkönnyítik a ; dolgozó asszonyok helyzetét ' — fejezte be tájékoztatóját ; Villányi elvtársnő. M. O. — Nős? # Bólint. — Négy családom van. — Mit csinál, amikor nem % dolgozik? Nevet. £ — Az ritkán fordul elő. S mire észreveszem, újra ^ munkájáról beszél. Arról, hogyf mint szerelő, nemcsak a saját, f hanem a többi kombájn javí-% tásából is kiveszi részét, aztán £ segíti a fiatalabb, a tapaszta- ^ latlanabb traktorosokat. Gyak- ^ ran a körzeti szerelői munkát í is ellátja. j — Fersze — kanyarodik $ vissza kérdésemhez —, ha ^ ezenkívül még van szabad- ^ időm. biliárdozni szoktam a ^ gépállomás kultúrtermében. $ meg — totózok. Az utóbbit $ rendszeresen. — Es nyert már legalább? ^ — Egyszer. 1700 forintot. ^ Lejár az ebédidő. Indul visz-% sza a színbe, ahol a koszén Ha-^ kát rakja fel a kombájnjára .. Ari Kálmán í mat”. Aztán megtudom, hogy Zsemlye János, amióta csak traktoros, valóban szinte sze­mélyes tulajdonának tekinti a rábízott gépeket, szerszámokat, ami leginkább karbantartásu­kon, ápoltságukon látszik meg. A szóbanforgó 3055-ös számú kombájn javítása gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vágószerke­zetét, a motorját, a cséplő- részét ellenőrzi — s ha hibás — megjavítja. Aztán leolajoz­za, bejáratja és jöhet a szem­le, kezdődhet az aratás. — Hol arat majd? — Az áporkai Vörös Csillag Tsz-ben. — Mennyi a vállalása? •— Százötven százalék. — Az mit jelent? — Azt, hogy a száz százalé­kot jelentő 223 hold helyett 334 és tél hnid anbonót aratok le és csépelek el. Magánéletére fordítom a szót: JANI, A TRAKTOROS Csornád községben nagyszámú tejfelhamisítót leplezett le a rendőrség. Rajzolónk. Bíró Ádám megörökítette az egyik „műanyagbarát” újítását. Jókora termetű, testes szőke fiatalember Zsemlye János. A tekintete nyílt, őszinte. De a szavakat szinte fogóval kell belőle kihúzni. — Régen traktoros? — Mióta a gépállomások megalakultak. — Azelőtt mivel foglalko­zott? — Motorszerelő voltam. — S miért hagyta abba? — Mert szeretem a földet, a határt. látszólag egyszerű, majd­nem jelentéktelen indokolás ez. de ahogy ránézek, látom, nem üres beszéd, amit mond, ott, va­lahol a szíve mélyén lakozik ez a földszeretet, csak így hir- telenében nem tudja érzéseit kellőképpen megfogalmazni. Meakérdezem: — Jelenleg mivel foglalko­zik? — A kombájnomat javítom. így mondja: a „kombájno­4 teljes neve Zsemlye Já- ft nos. De a cimborái egy­szerűen csak így hívják: Jani vagy Zsemlye Jani. Foglalko­zását tekintve a Kiskunlacházi Gépállomás traktorosa. Mindössze ennyit tudok róla, amikor Göncző György brigád­vezetővel keresésére indulok. A hatalmas kombájnszín felé irá­nyítjuk lépteinket, ahol — Göncző szerint — kombájnja­vításon dolgozik. De nem talál­juk. Egri olajosképű fiatal traktoros igazít bennünket út­ba, mondván, hogy ott alszik kint az egyik kombájn vágó­szerkezetében. Aztán a jelzett irány felé fordulva így kiált: — Jani, keresnek! Ugyan miféle kivá.ó trakto­ros az — gondoltam —, aki fényes nappal a vágószerkezet­ben szundikál, de a brigádve­zető — mintha csak kitalálta volna gondolataimat — sietve felvilágosít: — Ebédszünet van most, ilyenkor leheverednek néhány percre. A kakucsi Lenin Termelő- szövetkezet hosszú évek óta működik már. Nem tartozott sem a nagyon jó, sem a gyen­ge szövetkezetek közé. Az idén azonban újabbnál-újabb eredmények jelzik, hogy ez a termelőszövetkezet is elin­dult a rohamos fejlődés út­ján, s rövid időn belül vi­rágzó gazdasággá nő. A kedvező változás legfőbb oka a p>árt és a kormány he­lyes mezőgazdasági piolitikájá- ban keresendő. Abban az in­tézkedésben is, hogy a kora tavasz folyamán százával mentek át a termelőszövetke­zetekbe a képzett, gyakorlat­tal rendelkező mezőgazdasági szakemberek A párt felhívása nyomán ke­rült Ricsii János agronómus is a kakucsi Lenin Termelő- szövetkezetbe, ahol a tagság örömmel választotta meg el­nöknek ezt a képzett, hatá­rozott, jó megjelenésű fia­tal szakembert. Ricsii János 1956-ban vég­zett az Agrártudományi Egye­temen. Több, mint egy évig dolgozott központi agronó- musként a Felsőbabádi Álla­mi Gazdaságban, majd üzem- < egységvezető lett" Sári-Bes- nyőn. Mindkét munkakör­ben sokat tanult. Megismer­kedett a gyakorlati munká­val, s az egyetemen tanulta­kat kiegészítette azokkal az ismeretekkel, amelyeket idő­sebb kollégáitól sajátított el. Elméleti és gyakorlati tudá­sát most a kakucsi Lenin Termelőszövetkezetben hasz­nosítja, s minden törekvése az, hogy mintaszerű, jól jö­vedelmező nagyüzemmé fej­lessze, a tagsággal együtt­dolgozva ezt a korábban kül­terjesen, kis jövedelemmel gazdálkodó szövetkezetei. Máról-holnapra nagyot pro­dukálni nem lehet. Az ered­ményes ’ gazdái kodáshoz bé- fektetés, megfelelő alap, s mindenekelőtt jól kezelt, nagy termőerejű föld kell. Gazdálkodásukat két fő ág­ra spjecialdzálják, s mindent ennek rendelnek alá. Ez a két fő ág az állattenyésztés és a zöldségtermelés. A földek feljavítása elég sok gondot okoz. Az idén 60 holdat trágyáztak meg Holdanként mintegy 230— 250 mázsa istállótrágyát hord­tak ki. 418 katasztrális hoid- nyi összterületükhöz viszo­nyítva, ez a 60 hold nem sok. de csak ennyire futotta ere- j jükből az idén. Két-három év ] múlva már kedvező lesz a helyzet, kielégítő lesz a szá- mosállatoK aránvszáma. Fo­kozni akarják a műtrágyafel­használást is. Az elmúlt év­ben a holdanként: műtrágya­felhasználás 209 kilogramm volt Az üdén, a tervek sze­rint, ez a mennyiség 348 ki­lóra növekszik. Az állatállomány növelését megelőzve, gondos tervet ké­szítettek a takarmányalao biztosítására. Telepítettek az y. idén 31 katasztrális hold lu- £ cérnát. Az elmúlt napokban ^ őszi takarmánykeveréket si- ^ lóztak. A tervek szerint 45 ^ vagonnyi silót készítenek. ^ Emellett többek között 42 hold árpát és 4 hold zabot ^ vetettek. Aratás után még ^ mintegy 25 katasztrális hold ^ másodnövényt vetnek. Tér- ^ vezik, hogy feltörnek 8 hold £ öreg lucernást, s helvébe -ö- ^ Vid tenyészidejű és silókuko- ^ rica kerül. á 2 így biztosítják állatállomá- ? nyuknak a szüksége.« takar- $ mányt. Jelenleg 66 szarvas- ^ marhájuk, 213 anyajuhuk, s ^ 12 lovuk van. Más állatot nem ^ tartanak. A szarvasmarha- ^ törzsállományt, — amelynek kialakítása folyamatban van ^ — a saját szaporulatból biz- ^ tásítják. Előszeretettel' fog- ^ lalkoznak szarvasm a rha-hi z- ^ lalással is. Eddig 11 hízót1 ^ marhát adtak át. Ez telente'- :■ te ebben az évben a lean a- £ gyobh iöved-,,-"'‘ r” "~v,: £ marha szerződéses hizlalását '>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents