Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-30 / 151. szám
1959. JÚNIUS 30. KEDD Mi? M£ Cl </Cirlap Ezer dalos találkozója Cegléden Oly szép szívein volt valaha Barátom, ibolyacsokor, Kibomlott nem tudom mikor, Elfonnyadt, émely a szaga. Kényes volt mint a lakktopán, Amely csak bálterembe jó, Vagy csúszni szőnyegen való, Nem sárba menni ostobán. A szívem meleget adott, Mint május olyan meleget, Minden növénynek eleget. Most hol jég, hol pokol vagyok. Kinyithattad vón mellemet, Olyan tükör volt itt belül, Kiben a csúf is felderül. Már vaksi, nem tud kellemet. Édes szív volt, piskóta volt, Aki harapta, tudja még, De könnyem több volt mint elég És könnyben ázott s elromolt. Mosolygott, mint a tengerek, Remek kagylója s idegen, Boldog zúgást tett idebenn. Nézd, eltörték az emberek. * Hetvenöt esztendővel ezelőtt ezen a napon született Szép Ernő. '/////////////////////////////////////////////zw/ '.Szigetújfalu, . Dunakeszi, Ve- csás és Szentendre énekkara. Ha az összképet vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy sikeresen, tapasztalatokban gazdagon zajlott le a második Pest megyei dalostalálkozó. A megye különböző pontjairól ösz- szesereglett húsz énekkar ezer dalosa a tavalyi gödöllői feszti-v vál után ismét összetalálkozott, $ hogy újra lássák, hallják, még $ jobban megismerjék egymást.^ A tavalyi partnerek most$ egymáson mérhették le az el- $ múlt év munkáját, eredrrjé-^ nyeit. Az. „újonc" énekkarok $ pedig „kitapasztalhatták”. mi-5 lyen jó dolog egy ilyen igazig dalostalálkozó. Az elmúlt egy év alatt való-5 ban sokat fejlődtek az énekka- ^ rok akár müsorválasztásukat. ^ akár művészi színvonalukat^ nézzük. Látszik, hogy mindjob-^ ban saját ügyükké válik az^ éneklés, s az, hogy megszeret-i tessék a közönséggel a nép-, $ mű- és mozgalmi dalok leg-^ szebbjeit. Bemutató jellegű J volt ez a dalostalálkozó, ver- $ sengés helyett minden részve-^ vő a legjobb tudásával ,.fel-^ fegyverkezve” igyekezett Cég-5 léden megjelenni. Ezért per-$ gett le olyan jó hangulatban, 5 olyan Igazán dalostársi szei-$ lemben a műsor. 5 I Jelentős eseménye volt me-$ gyénk életének ez a dalostalál- ^ kozó. A több évtizedes múlttal $ rendelkező kórusok mellett ott ^ láthattuk a felszabadulás után $ alakult énekkarokat. Ezek az^ emberek a munkájuk után ül- ^ nek össze próbálni, hogy to- S vább fejlesztve saját művészi § igényüket, felkészültségüket és^ dalkultúrájukat, a művészet ^ sajátos fegyverével harcolja-^ nak dolgozótársaik szebb, tar-| talmasabb életéért. Ez a művé-| szí igény a műsorpolitikájuk- ^ ban is jelentkezett: a legszebb^ magyar, külföldi mozgalmi és| népdalok mellett az ismert és| méltatlanul elhanyagolt kiasz-^ szikusok művei is jelentős | számban szerepeltek a műsor- 9 A veresegyházi színjátszók sikere SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSffSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfA \St/á& íui Budakeszin — de mttpett? Az utóbbi időben gyakran láthatunk falragaszokat, melyek úgynevezett sváb bálra invitálják a nagyközönséget. Népviselet, sramli, jódli..; mind olyan fogalmak, melyek méltán keltik fel a vérbeli pesti ember érdeklődését, aki természetszerűleg egzotikumot sejt mindenben, amit közvetlenül nem ismer. % Megérkezésemkor a tizenkét 9 tagú helyi rezesbanda a kul- ^ túrház ajtajában épp az eljö- Svendö báli hangulat elökészí- Stésével foglalatoskodott, a lelhető legnagyobb intenzitással. ^ Ezt követőleg több mint egy- §órás áramszünet következett, $ amely nem volt ugyan kapcsolatban a zenekar említett ^ tevékenységével, a kedélyek- ^ re — a kultúrház kasszáját is side értve — maradandó befo— „Igyék kendi” — mondja a végszót a színpadon Baracs Imréné. A házaspár az asszony fejethajtó szavaira összebékül, a függöny összemegy, s a nézőtéren. a veresegyházi kultúr- otthonban, felcsattanó taps köszönti a szülői munkaközösség öntevékeny színjáíszóinak legújabb műsorát. Gárdonyi Géza A bor című színművének előadását. . Ez az előadás a veresegyházi 5 öntevékeny színjátszók újabb; állomása és alapos felkészült- > ség, határozott rendezői mun-5 ka jellemzi. Pantó Báláné ne- 5 velő, az előadás főrendezője ( így beszél erről: — Nem volt könnyű a mun-> ka, hiszen a szereplők zöme be- J járó dolgozó, akik munkájuk 5 után vállalták a közönség szó- 5 rakoztatását. Ezek az emberek, 5 földművesek, iparosok, gyári; munkások — és köztük Bí-J bérez László tanácstitkár is — $ hat héten át napi három óró t $ áldoztak szabad idejükből, 5 hogy hibátlan szövegmondás-J sál, jól előkészített jelenetek-; kel, pontosan megtanult szö-j veggel szórakoztassák a közön-! séget. Saját maguk új színfa- S lakat készítettek — s ebben a 5 fő érdem Kővári Gyuláé, aki! egy személyben társrendező, j színfalfestő és színjátszó —.s összeszedték a községben a régi; helyi népviseletet, a harmadik; felvonás parasztszobáját pedig $ régi veresegyházi parasztszoba 5 bútoraival rendezték be. A ve-: resseyházi kultúrotthon edd'g! ötször telt meg a A bor e!ő-s adásain, de még mindig nincs; „nyári szünet”: a járás többj ■községében is bemutatják a! nyár folyamán. Varga János, a kultúrotthon: igazgatója ezt mondja: — Három színiátszó csopor-j tunk van: a szülői munkakö-j zösségé, a pedagógusoké és a! KISZ együttese. A három cső- : port összhangban működik.: egy év alatt tizenkét műsorral; léptek színre. A következő ál-1 lomá= Moliére: Tartuffe-ének j vagy Fösvény-ének előadása ] lesz,. A bevételből eddi« zongo-1 rát vettünk, most hangszerek-] re takarékoskodunk, hogy ősz-: 0 "nálló szerzői est — nem kis dolog egy író fejlö- !dése történetében. Magas mű- \vészi fokra kell felérni an- \nak, aki egy teljes estén kelresztül élményt akar nyújtani a közönségnek. Az első nyom- itatásban megjelent vers még : lehet startvonal, de az első ön- lálló szerzői estnek feltétlenül ‘állomásnak kell lennie. I Móritz Valéria esetében nem • éreztük teljes mértékben meg- l nyugtatónak az első szerzői est lállomás jellegét. Igen szép és inetn.es cselekedet volt a váci l művelődési ház vezetősége ré- \ széről, hogy a város egyik leg- •Jobb tehetségét segíteni, nép- l szerűsíteni akarja. Ez a segítség azonban kissé elhamarko- l dottan jött. Gondoljuk csak I végig a műsort: l Az összekötőszöveget Papp l Rezső mondotta. Mindjárt az Ielején Móritz Valéria sokoldalú ságát, mindennemű műfajiban való jártasságát hangisúlyozta. Ezután kezdetét vette |a műsor. Első számként két ‘irodalmi riportot konferál- I tak be: : A szárazon megírt, brosúra- ! szerű, írások egyáltalán nem ! voltak irodalmi riportok, de ! még csak egyszerűen riportok lsem, rosszul megírt tudósítá- ;soknak nevezhetném talán. Ha í hozzászámítjuk még a helyi iszínjátszó kör egyik tagiának ;szánalmasan gyenge felolvasását, akkor azt hiszem, nem l kell különösképpen bizonygatÁLLOMÁS? nőm, hogy a kezdő akkord megütése nem a legszerencsésebb volt, rsét megzenésített Mőritz- vers következett, helyi komponisták feldolgozásában. Az Országúton vitt az utam című vers Bubellai Béla zenéjével, csinált-bánatú műdal benyomását keltette, kiváltképp a zene miatt. A szöveg is teljesen magyarnóta szöveg volt, „enyhe esték”-kel és „dalban-halkan” rímpárokkal. A Tiéd a május című megzenésített vers nyújtotta az első élményt. Tihanyi Ernő egyszerűségében szép zenéje és a szöveg megkapóan friss, üde volta méltán ragadtatták lelkes tapsra a közönséget. Ezutái,j két novellával folytatódott az est műsora. Az első nem volt jelentős írás, nem is kívánok részletesebben foglalkozni vele. Gimnazisták lelki- ismeretes fogalmazásához hasonlított. A másik viszont — a Fogarasi ár. udvarias — ha. tározottan ügyes kísérlet, gördülő stílusa és ironikus —, sőt, helyenként szatirikus — hangja őszinte tetszést aratott. Versekre került a sor. Bebizonyosodott, hogy a líra a legerősebb oldala Móritz Valériának. Formái változatosak, képei, kifejezései néhol igen szépek, érzékelhető hangulata van a versek legtöbbjének. Külön-külön tehát jól-rosszul megállják a helyüket ezek a költemények, egy adagban való lenyelésük azonban szentimentális ízt hagy maga után. Zárt, melankolikus világ Móritz Valéria egyhúrú költészete s az egyfajta hangulat többszöri kinyilatkoztatása azt eredményezi, hogy a szép kifejezéseket és hasonlatokat helyenként a legolcsóbb, közhelyes megoldások váltogatják. Mindazonáltal a legmaradandóbb élményt ezek a versek nyújtották, előadóik is igen jól végezték munkájukat. * z utolsó ciklusnak Papp A* Rezső — egyébként igen jó — összekötő szövegében ezt a címet adta: Együtt a dolgozókkal. Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Móritz Valéria eszével — de még nem égé- szén szívével — felismerhette, hogy ki kell törnie zárt világából, hiszen a ma költője a való világ mérnöke kell, hogy legyen. De nem úgy, ahogy a futtái költőnő egyelőre csinálja! A három vers sematikus, frázisoktól pufogó alkotás volt s még a szándék sem menti őket Az ilyen természetű verseket már régen kirostálta az idő. Ma már ma- aasszínvonalú agitációs verseket igényel a közönség. Nagyobb felelősséggel kell tehát e témához nyúlni és csak akkor, amikor már benső kényszerítő erő diktálja a valóságos problémákat kimondó, valóban előbbrelenditö és levente vágó szavakat Viszsza kell szerezni a politikai költészet becsületét. S ha Móritz Valéria ma még nem tud őszintén kitörni zárkózottságából, akkor törjön ki évek múlva — de meggyőzően! A három ilyen természetű vers közül egyedül a Tiéd e vers című a biztató. Munkahelyéhez, a Forte-gyárhoz szól a költőnő s így fejezi be a költeményt: „filmjeiden nem várfokok, kis otthonok szépsége éled.” Igen, valahogy így kell majd. Kicsiségeiben megragadni a szocializmus nagy- szerűségét. Meg kell emlékeznünk még Móritz Valéria tréfás verseiről. Könnyed, élénk, szellemes alkotások. jt/l indent összevetve: ~sokat rt-í kell még fejlődnie — de érdemes! Lehet, hogy kissé szigorú ez a kritika, de csak azokhoz vagyunk szigorúak, akikhez érdemes, akiktől sokat várunk, mert tehetségesek. így van ez Móritz Valériával is. Mindazonáltal kedves volt az est, élményeket is adott s a lelkes tapsok, virágcsokrok, ajándékok azt mutatták, hogy a váciak nagyon szeretik Móritz •Valériát S ez kötelez. Igyekezzen tehetségéhez mérten minél szebbet, minél jobbat nyújtani nekik. Raranyi Ferenc lyást gyakorolt. Tíz óra tájban végre felvirradt a mulatni vágyók napja, illetve lámpája, s ' egyúttal a zenekaré, amely nyomban megkezdte tevékenységét. Hamarosan akadtak bátor férfiak is, akik vállalkoztak a zenészék által megadott ritmikus szempontok folyamatos illusztrálására, megfelelő partner közreműködésével. Mondanom sem kell, hogy ezen vállalkozó szellemű férfiak az idősebb korosztály soraiból kerültek ki. A lelkesedés egy idő múltán a kisebbségben levő fiatalokra is átragadt, s hamarosan megtelt a tánctér buzgó ifjaifckal. akik több-kevesebb sikerrel próbálgatták a modern táncokhoz szokott lábaikat polkára, keringőre idomítani. Ekkor néztem körül először úgy igazában. Az ifjú ! „őslakók népviseletét” tanul- ! mányozva, ruházatomat el- ! avultnak, konzervatívnak tail;" It am a különböző összehason- jlítások nyomán. ; S evvel eljutottam addig a 5 pontig, ahol már abba kell $ hagynom a tréfálkozást. A fia- 5 talok egy részének elferdült íz- ; léséről van szó, amely ha nem ; is az öltözködéssel függ össze (csupán, mindenesetre ott je- 5 lenlkezik a leglemérhetőbben. !Nem azt akarom mondani, ; hogy ne öltözzenek modernül, dfe — a jó ízlés határán I belül. A sötét ruhát’' sem le- ; hét mindenkitől megkövetelni, ; de annyit a kultúrotthon ve- ízetői, s méginkább a csinosan ! öltözködő lányok elvárhatnak, 5 hogy a fiúk legalább este ! vessék le a „divatos” pulóvert. ! Traján Jánossal, a kultúrott- jhon régi munkásával, s Sza- ! bó Zoltánnéval, az anyagi I ügyek intézőjével beszélgettem ; erről a kérdésről. 5 Beszélgetés közben arra a ; véleményre jutottunk, hogy a ! sváb bál, amelyre még az idő- j sebbek közül is kevesen jöttek jel, ebben a formában nem tölt- iheti be azt a szerepet, amelyet ! szántak neki. Népszokásokat, : régi táncokat célszerűbb fel- I eleveníteni a kultúrcsoportok I keretén belül, s a fiatalság I megváltozott, aktív szórako- i zásigényét más módon, ízlé- ; seS, színvonalas, változatos : formában kielégíteni. Hajnalodott, mikor elbú- ícsúztam a szórakozó budake- sziektől. Ekkorra már csa- csa-csát játszott a rezesbanda. Boda Miklós vssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssrssssssssssssssAirsssssss/^ A SZENTENDREIEK PÉLDÁJA I , s Szentendre Város Tanácsa legutóbbi ülésen határo- ^ zatba foglalta, hogy társadalmi ösztöndíjat alapít, mely ^ szerint két középiskolás és két egyetemista diák taníttatási $ költségének jelentős részét magára vállalja. Ez ■évente ^ tizenötezer forint kiadást jelent a tanácsnak. Eáaig o hír. S ami mögötte van: Újabb négy diák. szá- § mára nyílt lehetőség a továbbtanulásra. Négy olyan ki- ^ váló előmeneteld diák számára, akik — családjuk anyagi ^ nehézségei miatt — kénytelenek lettek volna lemondani ^ a középiskoláról, az egyetemről. A városi tanács most a ^ segítségükre sietett. | Nem egyedülálló jelenség ez. Az ország legkülönbö- ^ zöbb részeiből érkeznek a jelentések, hogy termelöszö- $ vetkezetek és gyárak, községek és városok taníttatják az \ arra legjobban érdemes fiatalokat. Szentendre város tanácsa ma még a kiadás rovatba ^ könyveli el ezt a tizenötezer forintot. Néhány év múlva ^ azonban ez az összeg már a bevétel rovatba kerül. A | négy diák taníttatási költsége gazdagon visszatérül majd, § hiszen mind a négyen a városban dolgoznak tovább az is- ^ kólák sikeres elvégzése után. Követésre méltó a szentendreiek példája! Ezért biz- ^ tosak vagyunk benne, hogy falvainktíől és termelőszövet- \ kezeteinkből is hamarosan érkeznek hasonló jelentések. ^ Hiszen falvaink, termelőszövetkezeteink látják hasznát ^ annak, ha elvállalják egy-egy fiatal taníttatását. A fal- ^ vak: elsősorban olyan fiatalok felett vállalják el a sti- ^ pendiumot, akik óvónők, tanítónők szeretnének lenni. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások: s agrármérnök jelölteket támogassanak. Régi dolog: az óvónőnek, tanítónak, agrármérnöknek ^ készülő fiatalok elvágyódnak a falvakból. Nos, ha a falu, ^ vagy a szövetkezet vállalja taníttatásukat, megértik ezek ^ a diákok, hogy mivel tartoznak szülőfalujuknak, vagy ^ éppen a termelőszövetkezetnek. S ezzel, ha nem is egyik ^ napról a másikra, de megoldódna az a régi probléma, | hogy a tanítók, tanárok, óvónők és mérnökök szülőfalu- ^ jukban gyümölcsöztessék tudásukat. Megéri tehát, hogy áldozzunk fiainkra és leányaink- ^ ra, hiszen annak a havi négyszáz forintnak a hasznát a ^ falu, a szövetkezet, az állami gazdaság vagy éppen a gép- \ állomás élvezi majd. S falvainkban a községfejlesztési \ ilap, a szövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállo- ^ másokon a kulturális alap sem csorbulna túlságosan ez- ^ tel az összeggel. Ugyanakkor számos tehetséges, rátermett Ss fiatallal gazdagodna nemcsak a falu, de az egész ország! 9 Prukner Pál § Szombaton este a nagykőrösi Cifrakertben — a színjátszók és táncosok után — megkezdődött a második Pest megyei dalostalálkozó. Bálint Ferenc megyei zenebizottsági tag. a helybeli zeneiskola igazgatója üdvözli a nyitóhangverseny részvevőit, a három „rivális” város énekkarát. Szépen sikerült a hangverseny, de a legszebb talán az, hogy a három város: Nagykőrös, Cegléd, Kecskemét — még ha ez utóbbi város nem tartozik is Pest megyéhez — a jövő kulturális együttműködését beszéli meg a fehárasztalnál. Ezalatt Cegléden új, szépen hímzett zászló kerül az üres. régi zászlórúdra. A vas- utasszakszervezet ajándékozza a negyvenéves jubileumát ünneplő ceglédi vasutas . énekkarnak. A színvonalas dísz- hangversenyen Benczédi Mihály karnagy — aki húsz éve tanítja, neveli a kórust — ismét remekelt dalosaival. Másnap, vasárnap reggelre virradt fel az igazi, nagy fesztivál napja. Űttörőzenekar fogadta az állomáson a sűrű sorokban érkező énekkarokat. A csendes város szinte felbolydult. Ezer új ember költözött falai közé erre az egy napra. Tíz órakor ünnepélyes megnyitó volt a Szabadság téren. Tizenegykor kezdődött a szakmai bemutató a tanácsháza udvarán. Ötszáz érdeklődő hallgatja az énekkarok változatos, jó előadásban bemutatott műsorát. Egymást követték a kórusok. A Csepel Autógyár, Nagykőrös, Budaörs, Csömör, Abony, Budakeszi (MÁV) és Cegléd (KIOSZ városi és vasutas énekkar) énekesei. Délután háromkor a művelődési házban folytatódott a szakmai bemutató. Az országos hírű váci „Vox Humána” mellett színpadra lépett Cegléd- bercel, Felsőgöd, Albertirsa, Pét el, Isaszeg, . Pusztazámoi'i szép Ernő: OLY SZÉP SZÍVEM VOLT* ban. Méltó ünnepe volt ez a találkozó a Tanácsköztársaság emlékének, annak a dicső három hónapnak, amikor sorra alakultak az országban a munkáskórusok és ezek közül nem egy — mint például a ceglédi vasutas énekkar — most is működik. M. J. MARCEL CAMUS második filmjének forgatására készül Marcel Camus, a cannes-i filrréesztivál nagydíjával kitüntetett „Fekete Orfeus” című film rendezője Brazíliába utazott, ahol előkészíti „Az úttörők” című új filmjét, amelynek forgatására ez év szeptemberében kerül sor. Sikerrel játsszák filmszínházaink A nercbunda című mulatságos olasz játékfilmet. Női főszereplője a nálunk már jól ismert Giovanna Ralli. re megnyithassuk a zeneiskolát. Őszig szeretnénk a kultúrotthon igen primitív színpadi berendezését is felújítani, korszerűsíteni. Az öntevékeny színjátszók lelkes munkája és a vezetők céltudatos tervei jól ápolják a veresegyházi színjátszás hagyományait. . F. M.
