Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

etsy M t. C WCirlas) 1959. JÜNIÜS 26. PÉNTEK HASZNOS SZÜNIDŐ Móritz Valéria: Újra tavasz van Üjra tavasz van és a patakban árad a kék. Fenn a magasban tiszta aranyban fürdik az ég. Virágot készül bontani ékül a fűzfa ág, a fészek épül s eltűnik végül a némaság. Utakon zöldell a fű és szökdel az enyhe fény, szemembe könnyel nem kérem — jöjj el, de várlak én. Nézem a tájat, szívemben bánat pelyhe pihen. Bomló virágot vallat hiányod: miért nem izensz? Üjra tavasz van és a patakban árad a kék... Csendes szavamban szerelem lobban s ég, mint az ég. Iparművészeink és a „Szegedi Ünnepi Játékok“ LEANYKA iS» SZAMPO Elkészült az első szovjet—finn fcoprodukcfós játékfilm, a Szampo. Nagy sikerrel mutatták be mindkét ország több filmszínházában. Képünk a film egyik jelenetében mu­tatja be Eve Kivi és Andrus Oscsinj színészeket. Amikor belépek a ^celi általános iskolába, olyan jó­kedvűen fogadnak a nevelők, mint a srácok az utolsó órára belépő tanárt. Már befejeződött az utolsó nagy munka, a beiratkozás. Százötven kisgyerek kerül az elsőbe és vagy kilencszázan iratkoztak a felsőbb osztályok­ba. A tanári kar egy része most éppen a statisztikát állít­ja össze az egyik nagy tante­remben. Mivel töltik a szünidejü­ket ezek az emberek? Hogy pihennek, beutalóval vagy anélkül elmennek nyaralni, ez rendben van. Rájuk fér na­gyon! Megérdemlik derekas munkájukért. De a pihenés mellett találtak-e valami más hasznos elfoglaltságot? Néz­zük sorra. Fodor István úttörővezető, oroszszakos tanár. — Mit csinál a nyáron? — Az iskola negyven úttö­rőjét viszem két turnusban üdülni Balatonszabadiba. — Egyedül megy a gyere­kekkel? — Nem. Faludi Jánosné, a lányok úttörővezetője is ve­lünk tart. — Ö milyen szakos? — Matematikus. — Legalább lesz, áld meg­csinálja a tábori költségvetést. — szól közbe Cserei Gyula, a politechnikai oktatás és a zon­gora lelkes híve a nagy terem­ben kitör a nevetés. Faludiné j nem sértődik meg. A tanács! adott pénzt a sátrakra, a Juh-! tartó Vállalat, a Központi; KISZ Iskola, a Mezőgazdasági; Szakiskola, az FMSz, a Vegyes; KTSZ és a szülői munkakö-1 zösség gondoskodik az egyéb; felszerelésekről. Következik a tornatanár, ; Hámori János, az iskola; KISZ-titkára. össze! nősül, ad- ; dig azonban... — Szigligeten, a KISZ nem- ; zetközi táborában tíznapos ; úszó- és turisztikai tanfolya- ! mot vezetek. Július 15-től! pedig hetente kétszer foglal-! kozom az iskola tornászcsapa- ! tavai. Lippai Ferencné gyógypeda- ! gógus hét éve tanítja a gye- ! rekeket. Eddig azonban csak ! tanítói oklevele volt. Most; vizsgázik a gyógypedagógia; negyedik évéből és a nyáron i felkészül az ötödévre. Riskó Pál szintén gyógy-; pedagógus. A szakkönyvek! olvasása mellett neki a nép- ; rajz, pontosabban a népszoká- ; sok és a viseletek gyűjtése a ; nagy nyári programja. — Itt Pécelen? — Nem. Borsodban. Kilenc ! évig tanítottam ott, s azalatt! kezdtem el a gyűjtőmunkát. I A nyáron szeretném befejezni ] a gyűjtést és decemberig rend- I szerezni az anyagot. — Jövőre hol folytatja a j munkát? _ Főleg Csömörön — mert j o tt lakom — és Nagytarcsán. ! Különben ősztől áthelyeztek: Gödöllőre. így legalább nem: kell annyit utaznom és tanév , közben is dolgozhatom. Sze-; retném színpadra vinni a leg-; szebb népszokásokat, mert a; gyűjtőmunkának így van iga- j zán értéke. Hangos üdvözléssel £s i nagy érdeklődéssel fogják a: kartársak Sebők Istvánt, a; Locsod-tanyai fiókiskola igaz-; Két új magyar íilm készül j Az elmúlt napokban két újj magyar film forgatását kezd-: ték el a Hunnia, illetve a Bu-: dapest filmstúdióban. A Hun­niában a Kölyök című film első jeleneteit készítik. A film egy sztálinvárosi kislányról szól, aki együtt nő fel a vá­rossal, s akit a munkások ne­veltek emberré. Főszereplői: Törőcsik Mari, Zenthe Fe­renc, Bessenyei Ferenc és Sza­bó Gyula. A Budapest filmstúdióban a Merénylet című bűnügyi film első jeleneteit forgatják. A történetet Thurzó Gábor írta, rendezője Várkonyi Zol­tán. A főszerepeket Major Tamás, Páger Antal, Básti Lajos, Simor Erzsi és Psota Irén alakítja. Az elkövetkező hetekben Biatorbágy környé­kén forgatják a filmet. s 5 A felszabadulás óta a nyár ^folyamán rendezik meg elő- ^ szőr az emlékezetes „Szegedi ^Ünnepi Játékok‘-at, amelyre ^ igen sokan utaznak megyénk­éből is. írók, muzsikusok, szí- é nészek, rendezők. íparművé- é szelt készülnek már nagy lel­kesedéssel erre az új sereg- ^ szemlére. é Ebből az alkalomból Szege­iden az Iparművészeti Válla­lat bemutatta a magyar és Í külföldi vendégek számára i készült szegedi vonatkozású éajándéktárgyakat. Mintegy 300 Í eredeti iparművészeti alkotás, Í kerámia- és ötvösmunkák, é üveg, textil, fa és raffia aján­déktárgyak került bemutatás­ira. A gazdag és változatos é művészi munkák és a külön- Í böző alapanyag felhasználása Í bizonyítja iparművészeink sok­oldalú felkészülését. A művé- Í szi és célszerű alkotások el- Íárulják azt a nagy érdeklő- ^ dést. amellyel a tervezők a Í felhívásra reagáltak. Számos új és ötletes elgon­dolással találkozunk a bemu- /////////////////////////////////////////////; tatott művek között, amelyek később valószínűleg nemcsak mint emléktárgyak kerülnek a fiókok mélyére, hanem sok otthon kedvelt díszeivé vál­nak. A kézzel festett selyem- és vászonanyagok között biz* tosan szívesen válogatnak lá­nyok és asszonyok, hogy fel­frissítsék velük ruhatárukat. Szellemes megoldású az apró piros paprikákból fűzött nyak­lánc, Barta Éva kerámikus- művész alkotása és a halacs­kákból összeállított artisztikus gyöngysor, a hozzáillő klipsz- szel és karkötővel. A divat­ékszerek fejlődése terén ezek a munkák komoly előrelépést jelentenek. Kossuth-díjas keramikus- művészünk, Gábor István, nagyméretű szegedi város­képpel megtervezett vázája minden lakásnak értékes és szép dísze lehet. L. Zoltán Aranka „szegedi boszorkány’-a raffiából font ötletesen megformált, humo­ros és olcsó autóbaba. Vonzó és kedves munkák a szintén raffiából készült magyar pu'i kutyák. A hazai és ' külföldi j autótulajdonosok bizonyára 5 szívesen vásárolják a jólismert j és agyonunt tigrisek helyett, j A szegedi Dankó Pista ci- ! gányprímás szobrának kicsi- ! nvített mását készítette el ! László Páter szobrászművész. ! A kedves porcelánfigura már ! 29 forintért kapható. ; Madarász Antalné, apró, j mozgatható fafigurái nagyon (ötletes és csinos munkák. Kü­lönösen sikerült „János vitéz ! a griffmadóron1’ és „János vi- ! téz Iluskával". Valószínűleg i nagy sikerre számíthatnak, hi- > szén az ünnepi játékok műsor- ! tervében Kacsóh Pongrác nép- I szerű dalműve, a János vitéz i is szerepel. ! Meg kell említenünk még «Simonyi István vidám témájú ! kicsiny emléktárgyait is: a ! piros paprikát átölelő szerel- jmespárt, (amely nagyon ötle- !tes dísztű), a seprűn repülő [boszorka után néző kisfiút és la kedves horgászpárt. ; Szabó Panni szegedi város- ; képpel díszített műanyag | varródoboza ízléses és prakti- ;kus ajándéktárgy. ! A halformájú, újszerű for- ! maképzésű kerámiatá'ak Előd ! Gyöngyi művei. Elmondhat- ! juk. hogy tervezőművészeink ! ügyesen használták fel Szeged ! városának jellegzetességeit, ! amint ezt például Sor Tibor ! ötvösművész harmonikusan ; megkomponált „Halászok" és ! .Piac’1 című díszdobozainál is ! láthatjuk. ! A fiatal ötvösművészek stú­diója különösen eredeti meg­oldással dolgozta fel az ünnepi ^játékok motívumait: például !az egyik hamutálon harsonák $ hívják fel a figyelmet az ese- j ményekre. | A komoly választék minden J igényt kielégíthet, változatos ^témában és formában, úgy- J szintén művészi kivitelezés J szempontjából is. Reméljük, 5 hogy iparművészeink jó mun- 5 kái a megyéből Szegedre utazó ^közönség körében is kedvező j fogadtatásban részesülnek, ü V. É. VÖRÖS PEST MEGYE Tanulmánykötet a Tanácsköztársaságról \------- § S • Ma este hét órakor a váci mű- i velődési házban rendezik Móritz ^ í Valéria szerzői estjét. 5 $ A Magyar Tanácsköztársa- J ság 40. évfordulójával kap- J csolatban merült föl a gondolat \az MSZMP Pest megyei Bi- $ zottsága és a TIT Pest megyei \ szervezete részéről, hogy egy J tanulmánykötetben kellene j kiadni Vörös Pest megye tör- \ ténetét. ! A kutatók munkaközössége jszorgos tevékenységének ered- j menye ez a kötet, amely be- ! mutatja megyénk munkásai- ; nak és szegényparasztjainak ; az 1918—19. években folytatott ; forradalmi küzdelmeit. Töb- ; bek között megtaláljuk beü­lne megyénk városainak 1918— ; 19-es vonatkozásait is. * 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSi « t I | A Pest megyei di j ; A közeli napokban ismét a [megyei zenei élet középpont­ijába kerül Cegléd városa. 27- ; én és 28-án rendezik meg a II. ; Pest megyei dalostalálkozót a ; Tanácsköztársaság negyven- | éves évfordulója tiszteletére. ; Az ünnepi program szomba- ; ton este 7 órakor kezdődik, ! amikor a városi tanács udva- jrán a Ceglédi Vasutas Ének- ! kar hangversennyel ünnepli ; fennállásának negyvenedik év. ! fordulóját. A díszhangverse- 5 nyen részt vesz a Vasutasok i Szakszervezetének központi ! vegyeskara, a Debreceni Jár- S műjavító férfikara, a Land- ; ler Járműjavító férfikara és í a Ceglédi KIOSZ férfikara. •ssssssjs.ssssssss/ssssssssssrss/ssjsssssssss. Pest megye fontos szerepet \ játszott a Tanácsköztársaság l időszakában. A román bur-1 zsoá csapatok által megszül- \ lőtt Tiszántúl termelését kel-1 lett pótolnia s egyben felvonu- l lási területe volt a magyar \ vöröshadseregnek. A kötet hasznos történelmi \ dokumentuma és első össze-1 foglalása a Tanácsköztársaság \ megyei történetének. Érdekes \ illusztrációi figyelemre mél- \ tóaik. A további részletesebb \ kutatások minden bizonnyal! még több érdekes anyagot \ tárnak fel a Tanácsköztársa- \ ság történetéből. (nagy) $ 5 VSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ s , 1 jlostalálkozó elé í \ A dalostalálkozó ünnepsé-; gei két városra, Ceglédre és; Nagykőrösre terjednek ki. Aj nagykőrösi ünnepélyes meg-; nyitót ugyancsak szombaton; este hét órakor tartják a cif-J rakerti szabadtéri színpadon. ; A vasárnapi program Cég-; léden reggel 9 órakor kezdő-J dik a részvevő énekkaroknak; az állomásról történő ünne-J pélyes bevonulásával. A talál-; kozón húsz kórus, több mint; ezer dalos vesz részt. Tíz óra-; kor az énekkarok a Szabadság; téren gyülekeznek. Három kö-J zös számot mutatnak be, majd; Szabó Sándor megyei VB el-; nökhelyettes és Szelepcsényi; Imre városi VB-elnök üdvöz-J li a találkozó részvevőit. , A szakmai bemutatókat két; J csoportra osztják. Délelőtt 11; ; órakor tíz énekkar tart be-; ; mutatót a tanácsháza udva-; ;rán, a másik tíz kórus délután; ; 3 órakor kezdi műsorát a mű-| J velődési ház emeleti termé-; ; ben. ! (farkas) ; s érzem, hogy most, ugyanaz a \ harcos, de végtelenül humá- J nus ember távozik, mint aki J tizenkilencben érkezett. Csak \ az évek szálltak el felette, de J ez már sorsa minden élőnek J a föld hátán. És még van ^ egy különbség: ami akkor csak ^ nemes szándék, „nagy terv” J volt a fiatal tanítóban, az most ^ kemény munkával megvalósí- i tott eredmény, bár — Nagy- 5; iday bácsi szerint — három ^ emberöltő is kevés lenne ah- ^ hoz, hogy az ember végrehajt- ^ hassa mindazon terveket, ami- ^ két fiatal korában megálmo- J dott... T'lbúesúztunk tőlük. Meg- \ érdemlik a pihenést, na- \ gyón is megérdemlik. Csajt ta- | Ián élvezni nem tudják úgy, J mint más. kényelmesebb em- \ bér. Aki egyszer érezte már ^ a felemelő munka gyönyörét, J az nehezen mond le róla ... § Meg is ígérték: forgolódnak ők J még az iskolában, segítenek, J munkálkodnak, s így lesz ez, 5 amíg csak a szívük dobban, s B. F. ^ B+Ú+C+S+Ú+Z+Á+S azok is milyenek? Két tan­erő dolgozott egy-egy iskolá­ban, s mindegyikre legalább hat-hét osztály jutott. Sok volt a munka, de az akkor még fiatal tanítónő vállalta, nemcsak ideiglenes megoldás­képpen, hanem évekre, sőt, év­tizedekre, hiszen csak 1943-ban került el onnan. Negyvenhá­romtól tanított Pilisen, azon­felül kiállításokat rendezett az egyszerű pilisi emberek művé­szi háziszőtteseiből, tánccso­portot szervezett és csoportjá­val járási kultúrversenyt nyert, előadásokat tartott a népfőiskolában és sorolhat­nám még tovább. A vidéki pedagógus nemcsak egysze­rűen és kizárólagosan oktató, hanem a kultúra apostola is a faluban. Rab Jánosné most nyugdíj­ba megy. Méltán és megérde­melten. De ha szeptemberben újra megszólal az iskolacsen­gő ... Nehéz lesz. Nagyon ne­héz. ÍVJ agy iday lLajos 1919-ben, a-t ' Tanácsköztá saság idején kezdett tanítani Vas megyében. 1924-ben került Pilisre. Ügy J búcsúzásoknál általában i zí az bánkódik jobban, aki : marad. A távozónak mindig i könnyebb egy szemernyivel. A : pilisi általános iskola két | nyugdíjba menő tanítója, Rab ;Jánosné és Nagyiday Lajos ; esetében azonban mintha for- ! dított lenne a helyzet: a távo­zzák szíve nehezebb, hiszen ; nemcsak kedves kartársaiktól, ; de a hivatásuktól is meg kell 1 válni Ok: az emberformálás ; nagy munkájától. I ‘ ’ ; Igen kedves volt a pilisi ál­; talános iskola igazgatójától, ; Leskó Sándortól, hogy nyű­ig alomba induló kartársai ré- Iszére meghitt, bensőséges ün- ; népségét rendezett. Az őszinte, l baráti búcsúbeszédek után kez- ; detét vette a vidám mulatság. ; Míg csengve koccantak a po- ; harak, míg sebesen forogtak a \fiatal, s fiatalosan az öregebb ; párok, addig alkalmam nyílt \ elbeszélgetni a két távozó „ve- J teránnal”. \ $ T>ab Jánosné 1921-ben kezd- J te pályáját, Brassó me­ggyében. Kevés magyar iskola $volt akkor román területen, s Itácz József rajza gatóját. Csak úgy röpködnek feléje a baráti csipkelődések. — Na, mi van? Működik az agregát? Sebők István ezért talpal naphosszat. Azt akarja, hogy ott, a távoli tanyán legalább a negyevenöt iskolásgyerek­nek ne kelljen petróleum- lámpa melleit vakoskodnia. Villanyfénynél akarja tanítani őket és néha vetíteni is sze­retne azzal a géppel, amit nemrég kapott a miniszté­riumtól. Bánja is ő, hogy rá­megy a szünet, ha ősszre vil­lanyfény ragyog az iskolában! Lelióczky Endre igazgató jelenleg nincs az iskolában. Elutazott. A kollegák azonban mindannyian ismerik igaz- • gatójuk nyári programját. J — Sokat utazik — mondja J mosolyogva Bodó Lászlóné. — 4 Szegedre jár vizsgázni, hogy ^ megszerezze német tanári dip. $ lomáját. Az úttörőkkel is el- ^ megy Balatonszabadiba, lekö- $ tik az MSZT ügyei és rend- 5 szeresen megtartja az apák J összejövetelét. — Az apák összejövetelét. J Igen azt. összehívatja az J édesapákat és előadásokat tart $ nekik a nevelésről és a többi § apákat érdeklő kérdésekről — $ néha vetítéssel egybekötve. $ összefogta az édesapákat, akik ^ most minden javítanivalót ^ megcsinálnak. Miért ne? Mi- 4 kor a rossz zár, a törött pad ; az ő lányuknak, fiúknak is J rengeteg bosszúságot okoz. í Nyáron ritkulnak az elő­adások, de a szülők — édes­apák, édesanyák bejárnak rendszeresen. Kifestik, rendbe­hozzák az iskolát, hogy öröm­mel járjanak ide a gyerekeik. Jól esik hallani, amit az igazgatóról mondanak. Közben jókedvű tréfálkozással készí­tik a beiratkozás tengernyi összesítését. adatbevezetését. Akinek már elfogyott a mun­kája, az sem tud ettől a vi­dámságot árasztó teremből el­szakadni. Itt a nyár, a nagy vakáció, ezért olyan vidámak — akárcsak tanítványaik. Murányi József 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS, FILM AZ ŰRHAJÓZÁSRÓL A kijevi filmstúdióban be­fejezték a „Hív az ég” című tudományos-fantasztikus filrr forgatását, amely arról szól, hogyan jutnak el az űrhajó­sok a Mars szputmyikjára. A film az ukrán filmgyártás első próbálkozása azon a té­ren, hogy a tudományos fan­tázia eszközeivel feltárják a jelenkor egyik legidőszerűbb problémáját: A film nemcsak a jövő űrhajózásáról szól, ha­nem ismerteti a szovjet raké­tatechnika már meglevő ered­ményeit is. A filmben két ismert szí­nész, Ivan Pereverzev és Alek- szandr Svorin játszik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents