Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-20 / 143. szám
1959. jtOTUS 20. SZOMBAT MfT MFC yi/Orlap Új úton a let kési Bástya Tsz Az Ipoly völgye festői vidékén terül el a letkési Bástya Tsz gazdasága. Kiváló minőségű földjei, készen kapott egykori uradalmi épületei, valamint a nógrádi iparvidék és a főváros közelsége miatt szinte tálcán kínálkozott a közös gazdaság felvirágoztatása. Ám ennek ellenére a tagság nem élt a lehetőségekkel, a szövetkezet megalakulásától egészen a múlt év végéig képtelen volt említésre méltó eredményt felmutatni. * Ha néhány szóban össze akarjuk foglalni, hogy az el- : múlt években mi jellemezte ezt a gazdaságot, akkor a következőket mondhatjuk: széthúzás, civakodás. herdálás, az egyéni érdekek előtérbe helyezése a közös vagyon rovására, a földek és az állatállomány elhanyagoltsága, a hozamok alacsony volta. Az említett állapotok okai között első helyen kell megemlíteni az akkori és azóta elhalt elnök súlyos betegségét, aki emiatt képtelen volt kezében tartani és megfelelően irányítani a közös gazdaságot. A másik — és az előbbinél is lényegesebb — ok persze az volt, hogy a tagság ezt a körülményt — ahelyett, hogy vállvetve úrrá lett volna a helyzetén — a munkafegyelem NYOLC HÓNAP ALATT 78 MILLIÓ NÉZŐ Az ország mozijaiban 1958. szeptember 1-töl 1959. április 30-ig 93 filmet mutattak be, köztük 13 magyar alkotást. Nyolc hónap alatt az állami mozikban 78 millió 669 ezer néző fordult meg. A társadalmi kezelésben levő mozik látogatottsága több mint 10 millió volt. A szeptemberben megjelent Sóbálvány című filmet április 30-ig 1 231 000-ren látták, a novemberben bemutatott Édes Anna című filmalkotás látogatóinak száma ugyanennyi volt. A karácsonykor műsorra tűzött Szent Péter esernyője másfél millió nézőt vonzott. Nagy sikert aratott a Csendes Don című film-trilógia. Látogatóinak száma április 30-ig 2 634 000 volt. A február 19-én bemutatott A félkegyel- mű-t félmillió néző tekintette meg. lazítására, a közös vagyon tékozlására használta fel. Ma, ha valaki ellátogatna ebbe a termelőszövetkezetbe, meglepődve, de ugyanakkor jóleső érzéssel tapasztalná, hogy nyoma sincs már itt az akkori állapotoknak. A tagság egységes, a munkafegyelem szilárd és ' ennek következtében a földek gondozottak, a terméskilátás kitűnő, az állattenyésztés hozama állandóan emelkedik. Mi történt a letkési Bástyában? Minek, vagy kinek tulajdonítható ez a kedvező fordulat? Ennek kibogozása céljából utaztam Letkésre, de mondhatom, könnyű dolgom volt, mert alig váltottam néhány szót az emberekkel, máris megtudtam, hogy a közös gazdaság talpraállítását új elnökük, az alig 27 éves Gláser László lelkes, odaadó munkájának tulajdonítják, no meg persze annak is, hogy amikor megválasztották, elgondolásaival valamennyien egyetértettek és a munkában egy emberként követték. Kicsoda is hát Gláser László, honnét jött és mit csinált? Nagybörzsönyi parasztszülők fia. Debrecenben mezőgazda- sági akadémiát végzett, majd ezt követően szülőfaluja agro- riómusa, később pedig Letkés, Tölgyes, Nagybörzsöny mezőgazdasági felügyelője lett. Ismerte jól a Bástya Tsz problémáit, szerette volna a szövetkezetét talpraállítani, ezért, amikor a tagokkal folytatott beszélgetése közben elnökké való megválasztása szóba került, egy pillanatig sem tétovázott — elvállalta a megbízatást. Pedig nem várt rá irigylésre méltó feladat. A szövetkezet élére kerülve, első teendője az erők számba vétele volt, az, hogy elsősorban kiknek a támogatására számíthat munkájában. Mindenekelőtt Kolozs Jánossal, a tsz pártszervezetének titkárával és a szövetkezet többi kommunistáival vette fel a kapcsolatot. Taggyűlésen tárgyalták meg a tsz helyzetét és a feladatokat. Az itt elhangzott javaslatok megvitatására közgyűlésre hívták össze a tsz-tagokat. melyen az elnök a legfontosabb tennivalókról beszélt. Kijelentette, hogy az eredményes munka érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a rendszeres közgyűlések megtartását, hogy együttesen határozzanak minden kérdésben, de ennek* csak akkor lesz értelme, ha a közösen hozott határozatok végrehajtásáért mindenki teljes odaadással dolgozik. Ezen a közgyűlésen határozták el a munkafegyelem megsértőinek felelősségrevonását. a növényápolás időszakára a kapások területének a tagok közötti felosztását és a mun- * kájukat hanyagul végző állat- gondozók leváltását, illetve kicserélését. Az eredmény mindjárt az első hetekben megmutatkozott: a soron következő munkákat kellő időben és jó minőségben végeztek el, s ennek következményeként az idén már jól karbantartott földekkel, gondozott és kitűnő termést ígérő növényekkel dicsekedhetnek. Gyökeres változás következett be az állattenyésztésben is, amit — a többi között — a tejhozam állandó növekedése, a közel ötkilós gyapjúnyírási átlag elérése bizonyít. Szarvas- marhából a tavalyi 16 darabbal szemben, eddig negyvenet állítottak be hizlalásra, s ma már odáig fejlődtek, hogy havonként és rendszeresen minden munkaegység után tizenöt forint előleget osztanak ki a tagok között. Az aránylag rövid idő alatt élért sikerek láttán a szövetkezetben olyan közhangulat alakult ki, melyben szinte teljesen lehetetlenné vált a hanyag és felületes munka, vagy a közös vagyon herdálása,' de ha akadna mégis, aki megfeledkezik magáról, azt maguk a tsz tagjai figyelmeztetik kötelességére. Az említett eredmények mellett örvendetes tény még az is, hogy a tagok a tanya környéken sem tűrik a rendetlenséget. Ha esik az eső, s a határból beszorulnak, az udvar tisztogatásával, a székház környékének csinosításával foglalkoznak. Ennek következtében mindenütt tisztaság és kellemes látvány fogadja a látogatót, aki azzal a határozott meggyőződéssel távozhat el, hogy a letkési Bástya Tsz valóban új útra, a közös gazdaság felvirágoztatásához vez.ető útra lépett. Ari Kálmán Épílkezés helikopterrel Leningrád közelében, Puskin városában nagyarányú munka folyik a háború során súlyosan megsérült egykori cári palota helyreállítására. Az építők folyamatosan kicserélik a nagyon megsérült szerkezeti alkatrészeket, újjáépítik a palotát. Rendkívül nagy munkát jelent a palota 900 négyzetméter alap- területű nagyterme tetőszerkezetének cseréje. Az építkezés vezetősége daru helyett helikoptert alkalmazott az egyenként 2,6 tonna súlyú szerkezeti gerendák leszerelésére. A JAK—24 típusú helikopter két óra alatt 32 régi gerendát emelt ki és helyezett el a tárolóhelyen. Az építők a helikopterrel negyvenöt napos munkát takarítottak meg. ___________ N yolcszázéves harci szekercét találtak Az esztergomi Dunakanyar egyik sóderbányájában 800 éves harci szekercét, csontból faragott nyílhegyet és több, vasból készült használati tárgyat találtak. A tervek szerint a leletek helyén a Nemzeti Múzeum régészeinek vezetésével az ősszel ásatásokat kezdenek. Új színfolt a megyében A megye egyik legfiatalabb üdülőhelyén, Dunafüreden különösen a hét végén éled fel a környék. Benépesednek a kis telkek és szorgalmas kezek csinosítják, a nyárra készítik elő a „birtokot”. Dunafüred új köntöséhez akart méltó lenni a gát tövében meghúzódó halászcsárda is. A tavaly még ütött-kopott falai megfiatalodtak* megszépült kerthelyisége, ablakaira függöny került. Megszépült a szálloda is: új berendezést vásároltak, piros paplan, puha ágyak várják a pihenésre vágyókat. A több százezer forintos beruházásból tellett a konyhára is, amelyben halkülönlegességek, köztük a híres dunafü- redi halpörkölt is készül. megszépült kerthelyiségben vidámabban szól a nóta G, F. Egyszerű, de ötletes újítás! KÖNNYEBB ÉS OLCSÓBB LESZ A TRAKTOROK JAVÍTÁSA Eddig az Örkényi gépészképző szakiskola műhelyében is, csakúgy, mint a legtöbb gépállomáson és állami gazdaságban, a javításra kerülő több tízmázsás traktorokat fáradságos munkával szerelték szét. Ahol darut, vagy csigasort használhattak, ott még köny- nyebben ment a munka, de ahol ez hiányzott, emberi erővel kellett mozgatni a súlyos alkatrészeket. Dobos Sándor, a szakiskola egyik oktatója megoldotta a problémát. Olyan praktikus szerelőállványt készített, aminek a segítségével két munkás könnyűszerrel daru és csigasor nélkül teljesen szétszedhet egy traktort. Minthogy különböző traktortípusokról van szó, az újító egyelőre a Zetor 25 és a Szovjetunióból éppen most érkező MTZ—L5 Belorusz traktdrtí- pushoz készített szerelőállványt. A napokban mi is megtekintettük Örkényben ezt az egyszerű és ugyanakkor rendkívül ötletes újítást. Elbeszélgettünk az újítóval (természetesen az érdekelt bennünket legjobban, hogyan született meg az ötlet és mi a jelentősége az újításnak.) Dobos Sándor elmondotta, hogy már három évvel ezelőtt foglalkozott hasonló elgondolással. 1956-ban egy háromtagú brigáddal el is készítette a Zetor állványt (a jelenlegi újításnak az ősét), amely az akkori mezőgazdasági kiállításon nagy elismerésben részesült. Minthogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ezen belül a nagyarányú gépesítés ismét napirendre került, újból felvetődött a probléma, hogyan lehetne könnyebbé és egyszerűbbé tenni a külföldről behozott traktorok javítását. Az iskola vezetői elsősorban a Belorusz traktorokra gondoltak, hiszen ezekből a traktorokból az idén 2000 darab, jövőre pedig újabb 4000 darab érkezik az országba. A négyhengeres dieselüzemű univerzális traktor 32 mázsa, szétszerelése, illetőleg javítása — megfelelő berendezések nélkül bizony nagy feladatot ró a javítóműhelyre. Dobos Sándor a pártkongresz- szus tiszteletére vállalta, hogy június 30-ra elkészíti az MTZ—L5 típusú traktorokhoz a szerelőállványt. Azóta határidő előtt, június 10-én már az új állványon szerelték szét az iskola új Belorusztraktorát. A szellemes konstrukcióról nemcsak a hazai, de már az iskolában járt szovjet szakemberek is elismerően nyilatkoztak. Mi az újítás lényege? A szerelőállvány hegesztéssel készült, hatlábas vasbak. Tetején négy darab sínen futó emelőkocsi foglal helyet. A szétszerelésre kerülő traktor rámegy az állványra, majd az emelőkocsik segítségével csavar meghajtással a kívánt magasságra lehet emelni. Ezután már csak a kerekeket kell leszerelni, s a három fő részből álló traktortörzset nyugodtan szét vagy össze lehet húzni. Ezt a munkát korábban téglákon, tusikőkon végezték, s bizony a hat-nyolc mázsás alkatrészek nemegyszer balesetet is okoztak. A szerelőállvá- nyon — kisegítő személyzet nélkül — a legkomplikáltabb szerelést is pontosan el lehet végezni. A korábbi Zetor-áll- vány még nem volt alkalmas a motortest felemelésére, az új szerelőállvánnyal már tetszés szerint fel lehet emelni az egyes motorrészeket. A számításokat, hogy menynyivel könnyíti meg a munkát és hány órára csökkenti a szerelési időt, most végzik. S éppen ezért most még nem lehet kiszámítani, mit jelent az újítás bevezetése az országban. Mindenesetre annyi már nőst is megállapítható, hogy az újítás nagy jelentőségű: Nfagy előnye a szerelőállványnak, hogy a gépállomások szerelőműhelyeiben is köny- íyen elkészíthető. Munkaidő, myag és rezsiköltséggel együtt eb. 1200 forintba, kerül. Azok a traktorszerelők, akik jelenleg a gépészképző-iskolá- 3an ismerkednek a Belorusz faktorokkal, elragadtatással nyilatkoztak Dobos Sándor íjításáról. Hasznos lenne, ha i gépállomások és az állami gazdaságok országos főigázga- ósága is felfigyelne erre az íjításra és gondoskodna ar- 'ól, hogy minél több szerelő- nűhelvben alkalmazzák. — sp — Pártszervezeteink a művelődésért A művelődéspolitika irányítása minden időszakban másmás feladatot jelölt meg a pártszervezetek számára. Az ellenforradalom után az általános iskolákban kellett egészséges légkört teremteni. Később sor került a szentendrei járásban is a népművelési munka megjavítására. Azóta, kivált egy esztendeje, sok eredményt értünk el. A fejlődés egyik kiinduló pontja volt a szentendrei kulturális hetek 1958. évi megrendezése. Ezt öntevékeny színjátszó és népi tánccsoportok megalakulása, a könyvtári munka és az ismeretterjesztés fellendülése követte. Míg régen csupán négy színjátszó csoport volt, addig ina 13 működik a járásban. Közöttük olyan, mint a sziget- monostori, amely Gárdonyi Gáza, Fehér Anna című darabját, vagy a pócsmegyeri, amely Sós György, Pettyes című színművét adta elő. A kulturális munka javulását idézte elő a járási színjátszó fesztivál, ahol az említetteken kívül a pilis- szántóiak Moliére, Dandin György darabját mutatták be. Tavaly a járásban összesen három tánccsoport volt (Cso- bánkán, Dunabogdányban és Pócsmegyeren), jelenleg nyolc működik. Természetesen ezek csak számok, amelyek önmagukban is beszélnek, mégsem árulnak el mindent. Hozzátehetjük ehhez, hogy a táncosok művészi színvonalában óriás' a fejlődés. Ezt bizonyította a Tahitótfalun megrendez?" iárási népi tánc-, zenei- és szavaló-fesztivál, ahol kb. 150 szereplővel rendelkező nyolc csoport tizennégy féle táncával aratott nagy sikert. Ha a továbbiakban még téma- választásuk is gondosabb lesz, s a táncszámok kidolgozásához több szakmai tanácsot is megszívlelnek — még nagyobb elismerésre számíthatnak. A néhány év előttihez képest a változást, a fejlődést, a könyvtári munkában, az ismeretterjesztő előadások színvonalában, látogatottságában is lemérhetjük. A járás könyvállománya hét és félezer kötet. Negyedévenként körülbelül ötezer könyvet kölcsönzünk ki. Tavaly például, több mint tizennyolcezer könyv forgott közkézen. 1958-ban 37 ismeretterjesztő előadást rendeztünk, másfélezer látogatóval, de 1959 első felében 213 előadáson már eddig hétezren jelentek meg. A számok azt igazolják: a járás lakosságában megvan a művelődés igénye. Ezek után bárki joggal teszi fel a kérdést: hogyan sikerült rövid idő alatt ilyen eredményt elérni? Elsősorban kell megemlíteni a Központi Bizottság művelődéspolitikáról szóló határozatát, amelynek végrehajtásához a járási pártbizottság ideiében hozzákezdett. Először taggyűléseken vitattuk meg, később a járási tanács dolgozói számára tartottunk előadásokat, s a pártszervezeti titkárokkal tanácskoztunk: milyen feladataink vannak? A pártpropagandistákat kétnapos tanfolyamon készí' ettük fel. Ebben az időben több téves nézettel kellett szembeszáll- nunk. Többen hangoztatták: a szentendrei járásban nincs szükség kulturális életre, mert aki szórakozni, művelődni kíván, úgyis a budapesti lehetőségeket használja ki. Ebben van némi igazság, mért például az üzemi dolgozók között havonta több száz színházjegyet adnak el a fővárosi színházakba. Régebben a járási pártbizottságon is voltak, akik így gondolkodtak, elfogadták ezt a nézetet. Rájöttünk azonban. hogy az ilyen vélemény- nyel csak magunkat áltatjuk, ezzel kívánjuk magyarázni hibáinkat, takargatni a hiányokat. Amikor megvizsgáltuk, tapasztaltuk, hogy a munkásokban megvan az igény, hogy üzemükben is rendszeres legyen a kultúrmunka. Mint az előbbiekben vázolt eredmények tanúskodnak: jórészt sikerült a helyes álláspontot kialakítanunk. Bár a járási szervek munkája fontos és eredményes volt, mégis a népművelési munkában döntő változást a községi, üzemi párt-alapszer- vezetek tevékenysége eredményezte. Az alapszervezetek vezetőségei az utóbbi időben már nemcsak szemlélői voltak a jó, vagy kevésbé jó kultúrmunkának, hanem segítői, Irányítói is. A határozott és következetes vezetésre jellemző például a Pomázi Posztógyár pártszervezetének munkája. Itt nem elégedtek meg csupán színjátszó-gárdájuk és tánccsoportjuk sikeres szereplésével, Szélesebb tervet dolgoztak ki. Közösen tekintették meg például a Parlamentet, majd közös filmlátogatást szerveztek. A Pomázi Munkatherápiás Intézet is hasonlóképpen dolgozik. A pártszervezet tanácsát követve a szakszervezet több ismeretterjesztő előadást tartott a csillagászatról, az űrhajózásról. A dolgozók az előadás után is napokig foglalkoztak a hallottakkal. Meg lehet még említeni a Szentendrei Városi Pártbizottság, a budakalászi, a dunabogdányi párt- szervezetek irányító és ellenőrző munkáját. A pártszervezetek kulturális tevékenysége azért is járhatott eredménnyel, mert mind a párttag, mind a pár- tonkívüli pedagógusok, értelmiségiek segítségét igénybe vették. A tanácsok is felelősnek érezték magukat a járás kulturális életének kibontakozásáért és sokat foglalkoztak tanácsüléseiken is ezzel a problémával* Említésre méltó a szigetmonostori példa. A tanács mindent elkövetett, hogy községi művelődési otthont hozhassanak létre. Mióta elérték céljukat, a lakosság jobbnál-jobb műsorokat élvez. A budakalászi és a visegrádi tanács tagsága a könyvtár fejlesztésére rendszeres anyagi támogatást szavazott meg. A járás pedagógusai közül tizennégyen jelentkeztek szín játszócsoport-vezető képzésre. Olyan lelkes emberek irányítják és végzik ezt a munkát, mint Jászai elvtárs. a járási felügyelő. Székelv elvtárs Szentendrén. Pálmai, Tahitótfalun. Ács elvtársnő Csobánkán* Bár sok eredményről számoltam be, ez nem jelenti azt, hogy csupán sikereink vannak. A Budakalászi Textilgyárban például gyenge a kultúráiét, pedig járásunk legnagyobb üzeme és korszerű művelődési otthonnal rendelkezik. Nem használják ki kultúrotthonukat, nem törődnek a dolgozók művelődési igényeivel. Más hibákról is szólhatnánk, amelyeknek kijavítását mi a következőképpen képzeljük: Pártvezetőségeink tárgyalják meg ahányszor csak szükséges szervezetünk művelődéspolitikai helyzetét. Tapasztalataikat tárják a taggyűlés elé. A jelenleginél még jobban támaszkodjunk a falusi értelmiségre, főként a pedagógusokra. Nagy gondot kell fordítani a továbbiakban például á művelődési otthonok kihasználására. Tervszerűbb munkát kell kialakítani s a téli programra jókor felkészülni. A téli tervet — az összhang érdekében — a TIT-tel, a könyvtárosokkal, s valameny- nyi pártszervezettel közösen j szükséges elkészíteni: A propagandamunkában is i sok a javítani való. Helyes i lenne például, ha népszerű- i sítenének olyan darabokat, i mint a Pettyes, vagy Kere- i keskút; Vagyis: ne csupán i a közönség ízlésére bízzuk a i kultúrmunkát, hanem irá- ! nvítsuk. fejlesszük ízlését ! Növel iiik a dolgozók műve- j lődési vágyát, kultúrigényét. | Holló András Szentendre .Tárád ä Pártbizottság :
