Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-20 / 143. szám

Kétféle szórakozási Rt a nyár! Vége a tanév­nek! Sokat tanultak, fára­doztak a diákok egész évben, különösen a vizsgák előtt. Most megvalósul a terv, amit a vakáció eltöltésére szövöget­tek. Egyesek rövidre szab­ták a teljes pihenés idejét, s a szellemi munka után fizikai munkát vállaltak üzemekben, a mezőgazdaságba.!. Az új környezetben, új munkakör­ben nagyon izgalmasnak ígér­kezik az élet, s pénzt is lehet keresni, amiből új ruha, cipő kerül. Könnyebb lesz a szülőéi helyzete, kevesebb lesz a gond, mert gyermekük is se­gít. Két-három hétre szívesen vállaltak fizetés nélküli mun­kát is az áldozatkészebb ta­nulók. Áz iskolai KlSZ-szer- vezet tagjai táborokba men­nek. Munka mellett akad szó­rakozás is, hiszen ha sok fia­tal van együtt, elmaradhatat­lan a vidámság. Minden tanuló szívesen emlékezik vissza azokra az eseményekre, melyek a tan­év során hangulatossá, emlé­kezetessé tették az iskolai életet. Az iskolai élet nem csupa nagybetűs szavakkal teleírt táblákat tart a tanu­lók elé! Olyanokat, mint: munka, tanulás, tudás, köte­lesség, áldozat, fegyelem. Vannak az iskolai életnek vi­dám, szórakoztató foglalkozá­sai is. Olyan is, ahol csak szó­rakozás van, s olyan is, ahol a szórakozás mellett ismeret­körük is bővül. Milyen kedves emléke min­den diáknak az osztályklub- est. Csak az osztály tagjai rendezték, tanáraik részvé­telével. nem kellett tánco­sokat hívni, mégis táncra- perdült a végén mindenki. Mennyit mulattak a társas­játékokon! A zálogkiváltás­kor milyen szépen szavalt Er­zsi. milyen ügyesen táncolt Jutka. Mennyi ötlettel állí­tották össze jelmezeiket a diákok! A háztartási szakkör tagiai ízletes büféről gon­doskodtak. Minden volt ott, ami szemnek, szájnak kelle­mes! Egy másik ósztálv tanulói szívesen gondolnak kirán­dulásukra. Hegvet-völgyet be­jártak, szakadék fölött mász­tak. Nagyon izgalmas volt a járőrverseny. Két tanuló alig talált vissza a kiindulási hely­re, mert összetévesztették baloldalukat a jobbal, s így csak egy nagy kanyarral ta­láltak vissza a helyes útra. Kimerültek, kifáradtak, de mégis — úgy mondják — nagyszerű volt. Hát az iskolabál? — kérde­rs/Í: zik néhányan, . az nem sike­rült jól? A tombolán nagy mackót lehetett nyerni, a táncverseny első díja cso­koládétorta volt. Ott lehetett ő is. Még az sem okozott nagy bajt, hogy egyenruhá­ban kellett lenni. Igaz, hogy a fiúk kezdetben berzenked­tek, hogy minden lány egy­forma, de később mégis meg­találták azokat a lányokat, akiket táncoltatni akartak. Szórakoznak a tanulók ko­molyabb formában is. Az is­kolai ünnepélyek nívós mű­sorát nagyon gondosan és nagy igyekezettél állították össze. Minden próba külön élmény volt. A színfalakat is maguk készítették. Egész délutánokat töltöttek el az ácsolással és a festéssel. Az elektromos szakkör tágjai magukénak vallják a siker nagy részét, mert ők készí­tették a világítóberendezést. Az énekkar hangversenyé­re is büszkék lehetnek vala­mennyien. Már vidéki „tur­nén’1 is voltak, meg a rádió­ban is szerepeltek. Táborba is együtt mennek, remélhe­tően ott is énekelnek majd, eléneklik azokat a vidám, já­tékos dalokat, amelyeket meg­tanultak, de a „komoly” mű­sorokba sehogyan sem illet­tek bele. A szakkörök tagjai kiállítás­ra készülnek. A babák a kü­lönböző ^ földrajzi tájaknak megfelelő népi öltözetben még a szekrények mélyén alszanak, de néhány nap múlva bájosan mosolyognak a látogatókra. — Emlékeztek még azokra a szép mesékre, amiket a babák öltöz­tetése közben a tanár úr mon­dott? — Az állólámpákon az utolsó simításokat, végzik. Nem is olyan könnyű mesterség az üvegfúrás és a villanyvezeték beszerelése. A fotoszakkoi mun­káját, a VIT-re készített albu­mot azóta talán már egy néger fiú forgatja. Milyen jó visszagondolni a színház és mozielőadásokra. Mennyit vitatkoztak utána az ankéton. Értékelték a témát, az előadást, a színészek jellem- ábrázolását. S a meghívott mű­vészek is kedvesek voltak. Az irodalmi előadások élvezetet nyújtottak. Néhány vers, vagy prózai mű sorai még most is fülünkbe zsonganak. Az isko­lában tartott szavalóversenyen is kiemelkedik néhány ifjú te­hetség. A pályázatokról se fe­lejtkezzünk meg. Mennyit kel­lett kutatni, olvasni, míg a mű elkészült. De meg is mutatko­zott az eredmény. A legjobb pályamunkák nyertesei értékes jutalmat kaptak. Az önképző­körben az ifjú írók és előadók bontogatják szárnyaikat. Megnyertük az atlétikai ver­senyen az első díjat. Hogy szurkoltunk! Másnap azon de­rültünk, hogy a tegnapi hang­adók mind suttognak. Az egyik tanuló bejelentette a tanárnak, hogy rekedtsége miatt nem tud felelni. „Nem baj, fiam”, mondta a tanár. „Majd a fü­lembe súgod.” Milyen szines a diákok élete, ha valóban az iskolában és az iskolának élnek, s felhasznál­ják mindazokat a lehetősége­ket, melyeket az iskola nyújt. Mennyi elevenség, ötletgazdag­ság van a tanulókban, s meny­nyire magukkal tudják ragad­ni társaikat, tanáraikat lendü­letükkel! S milyen elégedett és büszke a szülő, ha azt látja, hogy gyermeke boldog. A fiatalok szórakozási lehe­tősége az iskolában változatos. Mégis mennyi fiatalt látunk olyan szórakozóhelyeken, ame­lyek nem az ő korának megfe­lelőek. Hány fiatal élet siklik ki azért, mert a felnőttek éle­tét akarják majmolni egészen fiatal korban. „Élni akarnak”, amikor még nincs élettapaszta­latuk, mikor még' nem tudják megkülönböztetni a helyeset a helytelentől. A saját lábukra akarnak állni akkor, amikor támasztékkal is alig tudnak megállni. Az okot keressük, miért ilye­nek? Miért fordultak el szü­leiktől, tanáraiktól, miért vál­tak bizalmatlanokká? Miért érzik magukat egyesek rosszul a szülői házban, miért nem szeretik az iskolát? Mert mi sem segítettük eléggé őket, hagytuk elesni, ahelyett, hogy karonfogtuk volna őket. Nem igényeltük eléggé bizalmukat, így rossz társak kerültek mel­léjük, akik a gyermek bizalmát élvezve, visszaéltek azzal, s el­fordították őket a szülőtől, is­kolától. A fiatalság fiatalokkal tud csak jól szórakozni, de meg kell válogatni, hogy kivel és hová megy szórakozni. M. L. Vilma néni újabb háztartási tanácsadója P isti hosszan szemléli ma­gát a tükörben. Szemmel láthatóan elégedett. Beállítja magát, haragszik, aztán mo­solyog. Egyenként szemügyre veszi gömbölyű pofiját, min­den érzelmi állapotban. Az orránál elidőzik: erre szc-kta mondani apu, hogy olyan csöpp, hogy ha egy kicsit bo­rogatnánk, el is múlna. Nem veszi észre, hogy figyelem, zavartalant< I gyönyörködik. Egyszeresük éneklő hangon megszólal: — Anyu, láttad már, hogy hullámuk a hajam elöl? Komoly képpel, szaksze­rűen megmagyarázom, hogy nem hullámlik, hanem hullá­mos. — Igen. de miért hullámil... hullámos? — Azért, mert apukának, anyukának is olyan. Pisti két másodpercig tű­nődik a válaszon, aztán — mint aki rajölt a dolog nyit­jára — megkérdi: — Azért? És én elkaptam tőletek? J rigyekként is baj van a It „háttámlással”. Egy Duna-parti séta. alkal­mával Pisti megjegyzi: — Nézd anyu, hogy hul­lámuk a Ituna! — Nem hullámlik, hanem hullámzik. — És az ég, az vili árazik? — Nem, kisfiam, villámlik! — N.a látod, milyen vagy? Egyszer nem jó, hogy hullám­uk, aztán nem jó, hogy vil­lámzik, hát akkor hogy le­gyen egy gyerek okos:?! Ny. E. A KIS MÉRNÖK A Tápiószelei Múzeum ár­nyékos parkjában, terebélyes platánok alatt állították fel est a bájos szobrot, a járási tanács értékes ajándékát. A karcsú, magas oszlopon álló szobor egy régi német mű­vész alkotása, ezelőtt valame­lyik földesúri kastély kertjé­nek művészi ékessége volt. A*z álmadbzékiát Vannak, akik ébren álmodoznak, de vannak olyanok is, ^ akik ezt csak imitálják. Erre céloz az a régi kínai közmondás, ^ mely a mai rejtvényünk hosszú soraiban szerepel. Lásd a vizsz. & 15. és függ. 18. sorokat. C * ////////////////zf 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj Űj lakberendezési bolt nyílt meg a Kossuth Lajos utcá­ban, ahol a bútoripar legújabb és legkorszerűbb gyártmá­nyait láthatják a nagyszámú érdeklődők. Képünk a bolt egy részletét mutatja be. (Szurok János felvétele) , VÍZSZINTES: l. Fiatalok-öregek ^ kedvenc szórakozása. 5. Az egyik § szélsó'. 7. Réten a rétről táplálko- zik. 11. Vidékről valók. 13. A s dombnál magasabb. 14. szeptem- S bér végén! 17. összekevert fém? ^ 19. Tóth Róbert. 29. Edény fajta. J 21. Bundaféleség. 23. Eredménnyel S járó. 26. Lóversenyeiről híres an- ^ goi város. 27. Az uralkodó meg- 5$ szólítása a franciáknál. 28. Ige- § végződés. 30. Felirat a fejfán. 31. ^ Gazdasági Főtanács. 32. Laposan Hogy legyen egy gyerek okos?! A friss hús hosszabb ideig is el­M áll, ha egy napig hideg he­lyen, pincében, vagy kútban tart­juk, másnap tiszta hideg vízzel jól lemossuk, edény törlő ruhával szárazra töröljük, azután újra hi­degre tesszük. Három napig is el­áll így a hús, de azért vigyáz­zunk, nézzük meg, készítés előtt pedig ecetes ruhával mossuk ' át. A csontokat azonban már másnap főzzük fel egy kis sós vízben. Ha az aludttejet kihevíted túró­nak. ne szűrd le melegen, tedd ki hidegre másnap, így sok túród lesz. Ha tovább akarod frissen tartani, L—2 napig a savóban is el­áll, egy napig pedig a csurgató­zacskóban tarthatod, így nyertél három napot. A tűzhelyet, ha nem vasporozod is le mindennap, keféld le vizes kefével, hogy ne legyen pecsétes és ne dongják a legyek. Ha a hangyák olyan helyen jön­nek elő, ahol ételt, vagy kenyeret tartasz, szórj oda 3—6 gerezd tisz­tításán fokhagymát és hagyd ott 1—2 hétig. A tojásokat felhasználás előtt mosd meg, töröld meg, mert a szennyes héjon lecsurgó fehérje egészségtelen. Ha a lisztet sokáig kell eltarta­nod. időnként szitáld át kétszer- háromszor. Nagy munka, de meg­éri, nein lesz dohos és a moly sem lepi meg. Ha főtt tésztát készítesz, ne öntsd le hideg vízzel, mert az öb­lítéssel a tészta veszít jó ízéből. Ha bő, sós vízben főzöd, akkor nem lesz sűrű, mézgás a leve, te­hát nincs miért leönteni. De ha mégis le akarod önteni, meleg víz­zel öntsd le. Főzés közben min­dig legyen a tűzhelyen meleg víz. Ha jó tejszínhabot akarsz nyer­ni, kétszer szedd meg a tejet. Először az egész tejről az üvegbe, azután az üvegből a habverő tál­ba, az üveg alján látható tejig, elverésig tartsd pincében, vagy kútban. Az este fejt tejről reg­gel, a reggel fejt tejről délután lehet leszedni a fölét. A rosszul kezelt tejszínt nem lehet felverni. Ha a tejet felteszed forralni, tégy a lábason keresztül egy fa­kanalat, vagy egy kevés vajjal kend körül a lábos szélét, a tej így nem fut.ki. A burgonyát mindig lobogva fövő vízbe tedd fel főni, még ha héjastul főzöd is, mert így jobb ízű lesz. (csá) $ mek. 64. Létezni. 66. Bétlen Béni. $ 69. A függ. 10. sorral együtt; szín. j 70. Az albinizmus (festékanyag $ hiánya a szőrzetben) sajátosságát $ mutató állat. 71. Japán város. ^ FÜGGŐLEGES; 1. Olasz alpesi $ nyaralóhely. 2. Hamis. 3. N. U. N. $ 4. A piszkos konyhaedény kony- 5 hai jelzője. 5. Főzelék. 6. Vala- 5 kit. 7. Ipari növény. 8. Afrikai 5 állam. 9. Sebes. 10. Lásd a vízsz. ^ 69 sort. 11. Csinos, jóalakú. 12. $ Férfinév. 13. Merre? 16. Ezt a to- ' jást nem lámpázzák. 22. Nagy, $ kétfülű korsó a görögöknél. 24. $ Német névmás. 23. Jajveszékelés. 5 26. Bécsi tizenegy. 29. Gyertya- $ tartó is akad ilyen. 32. Farágó. 5 34. Ipari rövidítés. 35. Katonai ^ rendfokozat. 37. Festmény, amely $ tárgyát a mindennapi életből veszi 5 (magyarul: zsáner). 39. Belül 5 tartó??? 41. A köny őrület esség ki- J fejezése. 45. O. M. 47. Alberti köz- 5 ség keresztneve. 48. Fekete festék- 5 anyag. 50. Védelmet nyújtó. 51. 5 Vajat készít. 52. Elfekszik. 53. 5 Ázsiai főváros. 56. Görög sziget í az Egei tengerben. 58. Karthágói 5 város volt. ahol Scipio megverte 5 Hannibált. 59. Kilenc németül. 61. 5 Szeles jelző. 65. N. N. O. 66. Az $ első női név. 67. Körülbelül. €8. 5 Csak a végén nyárias. s Beküldendő az idézett kínai köz- $ mondás megfejtése 1959. július ^ 1-ig. A helyes megfejtők között 5 értékes könyveket sorsolunk ki. ' Az 1959. május 30-i számunkban > közölt rejtvény helyes megfejtése: 5 „Az időt sohasem az évek szá- 5 mítják, hanem amit elszenvedünk j alattuk.’» • KÖNYVET NYERTEK: Kardos 5 Sándor, Máriabesnyő, Antalhegyi 5 út 54. — Béres Béni. Tápiőbicske, J Kossuth Lajos u. 42. _ Juhász j I mréné, Felsőgöd, Ady Endre u. 5 43. — Horváth András. Ecser, 5 Steinmetz kapitány u. 15. — Dr. 5 Molnár Ottó, Gödöllő, Járási $ Ügyészség. — Domonkos Alajos. 5 Budapest. VI.. Szív u. 23. ÜL 34. 5 — Tury János. Vác. Kert u. 6. — $ Császár Sándorné, Gyömrő, óvó- $ da. — Juhász József, Páty. Kos- $ suth L. u. 79. — Landenbach Jó- $ zsef, 'Tárnokiigét. ^ A könyveket postán küldjük el. ^ elterülő. 33. Könnyezik, ha eszébe jut. 36. Csökkenő. 3«. Kis adag az étteremben. 40. A legelnyomot- tabb ember Indiában. 4*2. Erma — megzavarodva?!? 43. Férfias tulaj­donság. 44. Mellékhelyiség. * 46. Unlak! — de csak belülről. 47. Röviden iktat. 49. Szívét bánat rágja. 51. Krampusz-fej? 52. Sokat tanult. 54. Tompa Mihály. 55. Mi­rigyes szervünk. 57. Mindent egybevetve. 60. A kapa rokona. 62. z. J. 63. Hát ez valami re­JijS. 8-án délután 6—7 órára , je­lezte élő'átíásáihak méÉsefc&é&et, a'z elméleti kémia köréből. A fia­tal tanárnő megjelenése az egye­temi katedrán olyan óriási fel­tűnést keltett, hogy az egykorú tudósító nemcsak előadói voná­sairól. de még öltözékéről is pon­tos képet ad: ., . . . Igazi tudósnő lépett a ka­tedrára, egyszerű barna ruhában, f nagykarimás fekete kalappal — ^ írja a régi krónikás _ és nagy ^ szemüveggel, 5 Götz Irén pályafutásában egy 5 nagyszerű emberi élet képét lát- i hatjuk. Mosonmagyaróvárott szü- Letett 1889. április 3-án. 1907-ben a t budapesti Veres 1 Pálné utcai ^ leánygimnáziumban jelesen érett­ségizik. Tartózkodó modorú, halk, ^ csendes, komoly fiatal leány, aki- 5 nek szemüvege csillogásánál csak ^ a világos, tiszta emberi értelme ^ragyogóbb. Korán elmerül a köny- vek világában, különösen vonzzák ^ a természettudományi művek és ^ élete értelmét két, világokat át- fogó nagy célban látja: a tudo- smány szolgálatában és az elnyo- 5 matt társadalmi rétegek felemel- ^ kedéséért folytatott küzdelemben. E két nagy célt egy harmadik § egészíti ki: megismerkedik Dienes ^ Lászlóval, a fiatal társadalom- tudóssal — Budapest későbbi nép­biztosával —. akivel 1913-ban há- ^ zasságot köt. § ^ÖTZ IRÉN egyetemi tanulmá- 5 ^ nyait a budapesti Tudomány- s egyetem bölcsészeti karán végezte. § Matematikából és kémiából tanári szakvizsgát tett és 1911. június 5 3-án doktori címet szerzett. Böl- ^ csészdoktori értekezésének tárgya ^ és címe: ,.A rádium emanatio ^ quantitativ meghatározása.” Még ^ ebben az évben állami ösztöndíj- ^ jal Párizsba ment, ahol mintegy két esztendeig dolgozott Curie asz- $ szony mellett. A párizsi egyete- ^ men Lengevin el ekt romossá gélmé- leti és Brillouin molekula moz- j gáselméleti előadásait tanulmá- ^ nyozía. Párizsból visszatérve a (már külföldön is ismert fiatal, magyar tudósnő a Földművelés- 5 ügyi Minisztérium „Állat-élettani ^ Kísérleti Állomás”-án dolgozott. ^ mint vegyész 1912-től 1920-ig. Ne- \héz hónapok után Bécsbe ernig- rált. onnan férjével együtt Kolozs­várra. ahol az egyetemen nyolc tanított. 1928-ban elhagyta ^ Kolozsvárt és 1931-ig Berlinben a „Szovjet Kereskedelmi Képvise- § let”-nél működött. 1931-b.en. a ^ Dienes-házaspár is, mint oly sok i más üldözött magyar Moszkvába § menekült, ahol Götz Irén 1941. ^ december 24-én bekövetkezett ha- láláig, mint tudományos munka- § társa működött a „Nitrogén Ku­tató IntézeP’-nek. Jelentékeny munkásságot fejtett ki a szak?ro- ^ dalom terén is. Munkái több í nyelven is megjelentek. Götz Irénnel egy kiváló asszo- $ nyi és tudósélet szállott sírba. ^ £ MLÉKÉT őrzi a tudomány, a ^ magyar munkásmozgalom történetének lapjai, de mindenek- J előtt a magvar dolgozó asszonyok szeretete. amelv a 40. évfordulón s Gondolatban virágot hint távoli j sírjára ... w Vásárhelyi Júlia A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ki­M kiáltásának förténehfii nap­jaiban forradalmi változások tör­téntek a tudományos intézetek falain belül is. Az egyetemi elő­adói asztaloknál megjelentek a fiatal tehetségek, nagy készültsé­gi docensek, s ezek között is elsőül egy fiatal asszonytudós: Dienesné Götz Irén. Az első ma­gyar egyetemi tanárnő 1919. ápri­Bemutatjuk az első magyar egyetemi tanárnőt Dienesné Götz Irént

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents