Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-15 / 112. szám
1959. MÁJUS 15. PÉNTEK rtjrr MEG ü/C írlap A Szovjetunió hétéves terve és a magyar népgazdaság Fock Jenő elvtdrs, az MSZMP Politikai Akadémiáján tartott előadásának rövidített szövege A jövő a műanyagé az új gyártási eljárások bevezetésének nálunk is, miként a Szovjetunióban, egyik fő területe a vegyipar lesz. A vegyiparnak nyersanyag- ellátásunk kibővítésében fontos szerepe van. A vegyipar enyhíteni fog többek közöti fűtőanyaggondjainkon. Több- szörösére kell növelnünk a műtrágyatermelést. A műszaki fejlesztés előtérbe állítása a következő ötéves tervünkben természetesen nem ’ jelentheti, hogy anyagi lehetőségeinket meghaladó feladatokhoz fogjunk hozzá és minden ágazatban egyszerre térjünk rá a legfej- letteb technológiák alkalmazására. Erőforrásainkat elsősorban azokra a területekre kívánatos összpontosítani, amelyeken az új technológiák révén a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben érhetünk el eredményeket. A Szovjetunióban a hétéves terv alatt jelentősen megváltozik a termelőerők területi elosztása. Elsősorban a keleti vidékeket fejlesztik. Ide koncentrálják a beruházások több mint 40 százalékát. Másképpen vetődik fel a termelőerők elosztásának kérdése a mi viszonyaink között. Nálunk az ipari termelés néhány vidékre és elsősorban Budapestre koncentrálódik. Ez sok szempontból egészségtelen. Nyilvánvaló, hogy: célszerű ezen változtatni. Ezért célunk az, hogy amennyiben új ipartelepet létesítünk, ezt olyan területen tegyük, ahol az iparosítás foka még nem kielégítő. A műszaki fejlesztés kérdését nem zárhatom le anélkül, hogy rá ne mutatnék a mű- ,azak,i fejlesztés ( ég a tudományos kutatás Tégszórosább kapcsolatára. A korábbi években kutatásaink nem voltak eléggé céltudatosak, sokszor szétaprózódtak. sok felesleges, párhuzamos kutatás is folyt. Gyökeres változást még nem értünk el, de úgy gondolom, rátértünk a helyes útra. a kezdeti lépéseket már megtettük. Az Ipari fejlődés iitemr Nem könnyű ma számszerű adatokat mondani a magyar népgazdaság vagy szűkebben iparunk várható fejlődési üteméről. Hiszen már idén is lényegében az ütem gyorsulásának időszakában élünk. A kongresszusi munkaversenyben napról napra újabb sikereket érünk el. Gondolom, mindenki előtt annyi már ma is világos, hogy második ötéves tervünk időszakában a fejlődés üteme gyorsabb lesz, mint a megelőző öt évben. Ipari termelésünk 1958-hoz viszonyítva elői'eláthatóan 55 —60 százalékkal fog növekedni 1965-re. Az ipari termelésen belül növelni kívánatos a vil- lamosenergia-ipar. a gépipar és a vegyipar súlyát. A műszaki fejlesztésről mondottak értelmében a villamosenergiatermelést az importon kívül legalább 58—60 százalékkal szükséges növelni ahhoz, hogy villamosenergia-hiány ne fékezze a gépesítés fokozását. A második ötéves terv idején teljesen úi üzemet csak abban az esetben szabad létrehoznunk, ha a népgazdaság struktúrájának megjavítása azt feltétlenül megköveteli és a hiányzó kapacitások létrehozása más eszközökkel semmiképpen sem biztosítható. Az építőipari termelés korszerűsítésében. teljesítőképességének műszaki intézkedésekkel való fokozásában. az építkezések kivitelezésében, a korszerű építőanyagok gyártásában és alkalmazásában ugrásszerű előrehaladás feltételeit kell megteremtenünk. EnrrgialiPlvzetünk Távlati fejlesztési tervünk kialakításánál igen lényeges probléma a népgazdaság tüzelőanyaggal való ellátása. Érdemes meggondolnunk, hogy A Szovjetunió népgazdaságának hétéves fejlesztési terve új távlatokat nyit meg a szocialista országok együttműködése előtt. A szovjet népgazdaság hatalmas méretű fejlődése lehetőséget ad a szocialistá tábor összes országainak, így Magyarországnak is a szocializmus gyorsabb ütemű építésére. Hogy kellően értékelhessük azt a segítséget, amelyet a hétéves terv a magyar népgazdaság fejlődéséhez nyújt, s egyben világosan lássuk a leküzdendő nehézségeket, röviden foglalkoznom kell néhány olyan tényezővel, amely a magyar népgazdaság gyorsabb fejlődését jelenleg fékezi. Ezek a nehézségek természetesen nem leküzdhetetlenek, de mindenesetre számolnunk kell velük. A fejlődés meggyorsításához szükséges lenne a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát beruházásokra fordítani. Ezt azonban, ha a szükséges összegek rendelkezésünkre is állnának, csak úgy tudjuk megtenni, ha előzetesen á beruházási eszközöket gyártó és beruházásokat kivitelező iparágak és üzemek kapacitását növeljük. Ezt a többé-kevésbé objektív nehézséget még tetézi, hogy beruházásainki még mindig nem •, eléggé koncentráltak, több beruházáshoz fogunk hozzá, mint amennyinek megfelelő ütemben való elvégzéséhez erőnk van. Termelőkapacitásunk egy része még ma is csak a korszerű követelményektől elmaradó, nem keresett és még, drágán is termelhető iparcikk gyártására alkalmas. A múlt hónapok nagyszerű fejlődése után is mezőgazdaságunk 40 százaléka még mindig szétszórt kisparaszti parcellákon termel. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemei nálunk is bebizonyították fölényüket a szétszórt kisparaszti parcellákkal szemben. Sok millió métermázsa gabonával és egyéb termékkel többet tudnánk a népgazdaságnak elő- j állítani, ha mindenütt nagyüzemi gazdálkodás folyna. Fejlődésünk egyik gátja, hogy a gazdasági vezetés és j irányítás — bár a múlt évek- j bén javult — még nem tart ! lépést a gazdasági élet növekvő követelményeivel. A gyorsabb fejlődésért minden színtű gazdasági vezetés feladata \ feltárni a gazdasági élet min- ! den területén az összes objektív lehetőségeket, s ezek ismeretében a problémák megoldására mozgósítani a szakembereket és a gyakorlati embereket. Sehol sem szabad eltűrni, hogy az egyén érdekét a társadalom érdeke fölé, a gyár, az üzem, a hivatal ügyét anyagi vagy más érdekből a népgazdaság egészének érdekei fölé helyezzék. A műszaki fejlesztés * 1 2 Miként a hétéves tervben, a mi fejlődésünkben is a legfőbb előrelendítő erő a műszaki fejlesztés. Egyes gyártmányaink már ma is megütik a világszínvonalat. Ez azonban nem elegendő. Minden adottságunk megvan, hogy ugyanezt sokkal szélesebb területen megvalósítsuk. Hogy ezt a célt elérhessük, kétirányú feladatot kell megoldani: 1. Meg kell gyorsítani a modern termelési eljárások bevezetését. 2. Következetesen és gyors ütemben tovább kell folytatni ipari gyártmánystruktúránk átalakítását. Számunkra a nagy szériában való termelés — ha csak saját belső piacunkat tekintjük — egészen kevés területen volna megvalósítható. Ezért különös jelentősége van a KGST-országok között egyre szorosabbra váló gazdasági együttműködésnek és a gépipari gyártás ezen alapuló Sr-'-osításának. Az előttünk álló időszakban ha a Szovjetunióban, ahol a szénvagyon — a mai felhasználással — több ezer évig fedezné a termelést, most a szén mellett más fűtőanyagokat részesítenek előnyben, célszerű- e nekünk, akiknek szénkészletei csak 75—85 évig fedezhetik a jelenlegi termelést, széntermelésünket olyan ütemben fokozni, mint eddig. A Szovjetunió a hétéves tervben olyan mértékben fokozza a kőolaj és földgáz kitermelését, hogy néhány éven belül hazai olajtermelésünk többszörösét kaphatjuk meg, c-övön a határunkra szállítva. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdaságosság és a felhasználók minőségi igényeinek szem előtt tartásával mérsékeltebb ütemű szénbányászati fejlesztést irányozzunk elő. Ezzel szemben öt év alatt be kell rendezkednünk a jelenlegit messze meghaladó mennyiségű hazai és külföldi kőolaj feldolgozására. A Szovjetunió hétéves tervében előirányzott fejlődés más irányban is elősegíti energiahelyzetünk szilárd alapokra helyezését. A Szovjetunió amellett, hogy kész modern, automatizált erőműberendezéseket szállítani számunkra, hajlandó a közeli években távvezetéken is villamosenergia-ellá- tásunkhoz hozzájárulni. A mezőgazdaság fejlődése A mezőgazdaság fejlesztését a szocialista átszervezéssel együtt kell megoldanunk. Biztosítanunk keli a hozamok növekedése útján az összes termelés és az árutermelés növekedését és a termelőszövetkezeti moagalom fejlődését. Ez a magyar népgazdaság fejlődésének egyik kulcskérdése az elkövetkezendő években. A régi termelőszövetkezeteket jól működő jövedelmező nagyüzemekké kell fejlesztenünk. Az új termelőszö- vetkezéteket pedig nagyüzemi gazdálkodás megindításához kell hathatós segítségben részesítenünk. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére az adott lehetőségeinkhez képest maximális állami támogatást kell nyújtanunk. Mezőgazdaságunk fejlesztésének feladatait úgy kell megoldanunk, hogy a termelés struktúrája kedvezően alakuljon, növekedjék a belterjesség. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez az eddiginél nagyobb mértékben kell előre haladnunk a műszaki-anyagi ellátásban. Biztosítanunk kell a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához elsősorban szükséges épületeket és gépeket. Hozzávetőleges számítás szerint például a traktorok számát a jelenlegi háromszorosára kell-emelni a második ötéves terv végére. Fokozza a gépigényeket az a körülmény is, hogy ebben az időszakban a mezőgazdaság jelenlegi gépparkjának jelentős részét (különösen a traktorokat) ki kell cserélni, mert azok fizikailag elavultak. A mezőgazdaság megnövekedett gépigénye kielégítéséhez a baráti országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól jelentős segítséget kapunk. Jelentősen előbbre kell haladnunk a mezőgazdasági műtrágyaellátásban is. Előreláthatóan az 1958. évi ellátás háromszorosát tudjuk 1965-ben a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Aw élríszínvonal emelkedésié A Szovjetunióban a hétéves terv során, a nemzeti jövedelem emelkedése alapján, a dolgozók életszínvonala magasra emelkedik. Egész népgazdaságunk lassabban fejlődik, mint a Szovjetunió népgazdasága. A termelőerők fejlettségi foka nálunk sokkal alacsonyabb. Lengyelország egyik legújabb ipari létesítménye a tarnówi Nitrogéngyár. Itt készül a kitűnő minőségű stylon műszál alapanyaga A 10 éves jubileumát ünneplő helyi ipar Pest megyei vállalatai bemutatkoznak az ipari vásáron Hivatalos helyen: a mérlegbeszámolókban és statisztikai jelentésekben helyiipari vállalatoknak nevezik őket. - Megalakulásuk és fejlődésük történetét dióhéjban így mondja el Csele Ferenc elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője: — Tíz évvel ezelőtt, 1949- ben, néhány államosított kisebb üzem ^a megyei és helyi tanácsok irányítása alá került. Ennek a három-négy kis vállalatnak a termelése akkor két-hárommilliót ha kitett. Azóta tíz év telt el. Az üzemek száma több mint hatvanra szaporodott, termelési értékük évi 563 millióra nőtt és a megye 6300 dolgozójának nyújtanak biztos megélhetést. A lakosság lépten-nyomon találkozik velük. Ezek a vállalatok sütik a mindennapi kenyeret, látják el hússal • a hentesüzleteket, téglát, cserepet. meszet égetnek, bútort, ajtót, ablakot gyártanak, tőzeget termelnek ki, töltőtollat, vegyi- és műanyag termékeket, játékot, Magyar—kínai—koreai baráti találkozó A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei bizottsága, a Nehézipari Minisztérium szakszervezeti bizottsága, az Aknamélyítő Tröszt, valamint a Kőolajipari Tröszt szakszervezeti bizottsága szerdán du. baráti találkozóra hívta meg a magyar fővárosban élő kínaiakat ^s koreaiakat. A Nehézipari Minisztérium művelődési termében megrendezett baráti összejövetelen képviseltette magát a Kínai Népköz- társaság budapesti nagy- követsége és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetsége is. Jelen volt Lévárdi Ferenc, a nehézipari miniszter első helyettese, Havrán István, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség vezetője és a minisztérium főosztályainak, igazgatóságainak számos vezetője. dolgozója. A kínai és koreai vendégeket Varga István, a Bányász Szakszervezet Pest megyei bizottságának elnöke üdvözölte meleg szavakkal. úttörő leánykák pedig virágot nyújtottak át nekik. Az üdvözlésre Lin Je, a kínai nagykövetség kulturális tanácsosa, majd Pék Ten Von. a koreai nagykövetség ideiglenes ügyvivője válaszolt. Rövid műsor következett ezután, amelyen a minisztérium művészeti együttesének tagjai kínai és koreai költeményeket szavaltak és zengszámo- kat adtak elő. Végül levetítették a Kína októbere című és a Korea történetéről szóló filmet. A műsor után a kínai és koreai vendégek szívélyesen, hosszasán elbeszélgettek magyar vendéglátóikkal. Helyiipari szakszervezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunióba utazott a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének négytagú küldöttsége. A szovjet testvérszövetkezet meghívására kéthetes tapasztalatcserén vesznek részt. A küldöttséghez csatlakozik Moszkvában Seprényi Sándor, a szakszervezet főtitkára, aki a SZOT képviseletében Mongóliában járt. kefeárut és ruházati cikkeket állítanak elő. A felsorolás korántsem teljes, hiszen termékeik száma több ezerre tehető. — A Pest megyei helyi ipar tíz éves jubileumát hogyan ünnepük meg? — A pénteken megnyíló Budapesti Ipari Vásáron szeretnénk egy kicsit megmutatni magunkat. Kilenc vállalatunk állít ki a Petőfi Csarnokban. A cél kettős. Egyrészt: termékeink bemutatása mind a közönség, mind vevőink, a kereskedelmi vállalatok számára. Másrészt: az árubemutatón szeretnénk érzékeltetni a helyi ipar tízéves fejlődését. A vásáron részvevő vállalatok között versenyt indítunk ezen célok megvalósítása érdekében. — További tervek? — A Pest megyei helyiipari vállalatok termékeit az egész országban ismerik. Sok olyan cikkünk van, amelyik a világ távoli részébe is eljut. A Monori Kefegyár készítményeit például szívesen vásárolják Törökországban éppúgy, mint Kanadában. Célunk, hogy a már hagyományos termékeink minőségileg még tökéletesebbek legyenek. Ezenkívül új vállalatokat is szervezünk. így például alig három hete kezdte meg működését Solymáron egyik új üzemünk: a Pest megyei Műanyag-, Játékáru- és Tömegcikkipari Vállalat, amely fésűket, haj- csatokat, babákat, műanyagzsákokat, alugrafikai feliratokat stb. állít elő. Csele elvtárs valamit nem mondott el a beszélgetés során. így mi írjuk le helyette: a tanácsi vállalatok nem sok száz milliós beruházással jöttek létre és fejlődtek nagy- gyá, hanem a helyi lehetőségek ésszerű kihasználásával és a tanácsok szinte dédelgető gondoskodása révén. Most. a jubileum alkalmából — ösz- szehasonlítás képpen — em- 'ítsük meg, hogy a megye lakossága a műit évben kereken 1200 millió forint értékű élelmiszert és iparcikket vásárolt, ugyanakkor a helyi ipar termelése ennek csaknem a felét tette ki. Ennél beszédesebben semmi nem bizonyítja a fejlődést és a helyiipari vállalatok jelentős szerepét. (gy. m.) Nem tudjuk a nemzeti jőve-^ delmet olyan mértékben emel- ^ ni, mint a Szovjetunió. De az ^ életszínvonal — ahogy pár- ^ tunk ezt már sokszor k't.eje- ^ zésre juttatta — évről évre ^ rendszeresen emelkedni fog ^ nálunk is. ^ Az emelkedés évi üteme az ^ ötéves tervben minden bizony- ^ nyal magasabb lehet, mint a | hároméves tervben volt. Az életszínvonal emelkedése | megköveteli a fogyasztási cik-í kék ipari termelésének fokozá- $ sát. S Nálunk is a könnyűipari tér- ^ melést a lakosság növekvő ^ szükségleteivel és az export § követelményeivel összhangban ^ kell tovább növelnünk úgy, $ hogy bővüljön a közszükségleti $ cikkek választéka és javuljon $ minősége. $ Az életszínvonal emelkedését ^ természetesen nem kívánjuk ^ egyedül a reálbérek növelésére ^ korlátozni. A párt és a kor- ^ mány az ellenforradalom óta ^ állandóan nagy figyelmet for- ^ dít a dolgozók egyéb irányú ^ szükségleteinek kielégítésére ^ is. Elégséges, ha itt a súlyos í időkben felépített 10 000 bá- I nyaszlakasra, a nemregiben rendezett nyugdíjakra, családi pótlék felemelésére utalunk. A második ötéves tervben is ío- vább kívánjuk folytatni, hogy az életszínvonalat ne egyszerűen a béren keresztül, hanem a legfontosabb szociális kérdések rendezése útján is növeljük. A Szovjetunió hétéves tervének egyik legvonzóbb célja a munkaidő csökkentése. Ugyan- j úgy, mint a reálbérek növekedése kérdésénél, itt is őszintén meg kell mondanunk, gazdasági fejlettségünk nem teszi lehetővé. hogy hasonló mértékben csökkentsük a munkaidőt, mint a Szovjetunióban. Nem kevés -azonban a*t;iem, amit -a. mi körülményeink között tenni tudunk. Az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően I folytatnunk kell az egészségre ártalmas és megerőltető munkakörben dolgozók heti munkaidejének fokozatosan 36—40 órára való csökkentését. Mindannyian örülünk a hétéves tervnek. Lelkesítenek bennünket a hatalmas, lenyűgöző célok. Ez a lelkesedés szép és természetes is, mert a Szovjetunióval, a szocialista táborral való összeforrottsá- gunkból íakad. A lelkesedés azonban önmagában kevés. A lelkesedésnek termékenyítőnek kell lenni. A szovjet nép kommunizmust építő tervéből su- j gárzó erőnek növelnie kell a mi erőnket és erőfeszítésünket saját népgazdaságunk fejlesztésére.
