Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

1959. MÄJUS 15. PÉNTEK ífEc’v K^Cirlap 3 Megkezdődött a Prágai 3 a vass hangversenysorozata Smetana halálának 75. év- j fordulóján a nagy cseh ze­neszerző ..Hazám” című szim­fonikus költeményének elő­adásával megkezdődött a 14. Prágai Tavasz hangverseny- sorozata. A zenei fesztivál 25 napos műsorán 46 hangverseny, s 13 opera- és balett-előadás szere­pel. A csehszlovák zenekaro­kon, kórusokon és előadómű­vészeken kívül körülbelül ezer külföldi művész lép fel a Prá­gai Tavasz hangverseny-műso­rában. Az idei fesztiválra jellemző a szocialista országok nagy együtteseinek részvétele. A berlini állami operaház ope­ra- és balettegyüttese, a moszkvai rádiózenekar, a bu­karesti filharmónia és a Bu­dapest kórus fellépései lesz­nek a Prágai Tavasz kiemel­kedő eseményei. Tizenegy nagy nevű külföldi karmester, számos előadóművész és ope­raénekes vendégszerepei a fesztiválon. Az első vendégek között ér­kezett Prágába Hacsaturján szovjet zeneszerző, aki maga vezényli legújabb hegedűver­senyét a moszkvai rádiózene­kar és Leonyid Kogan elő­adásában. Sürgősen el kell hárítani az akadályokat az állami és szövetkezeti felvásárlás útjábói Spekuláló magánkereskedők zavarják a tervszerű áruellátást — Szűntessék meg az AKÖV és a TEFU darabárus járatait FURNÍR. LESZ A RÖNKBŐL A főváros és megyénk na­gyobb községei, városai pia­cán sokat bosszankodnak mos­tanában a háziasszonyok. Az állami és szövetkezeti keres­kedelem üzleteiben legtöbb­ször csak sorban állás után lehet burgonyát vásárolni 1.50-es áron. Ilyenkor, néhány héttel az újburgonya piacra kerülése idején, ez majdhogy­nem természetes dolog, hiszen a legnagyobb raktárak kész­letei is kifogynak egyszer. Meglepő azonban, hogy az őstermelőknél és a magán- kereskedőknél korlátlanul lehet burgonyát vásárolni kilónként 3—5 forintos — tehát két-háromszoros — áron. Megfigyelhette ezt a jelen­séget bárki a piacokon. Ahogy az állami vagy szövetkezeti boltokban átmenetileg hiány mutatkozik valamiből, ugyan­azt az árut (hagyma, burgo­nya, tojás, baromfi, gomba, gyümölcsfélék stb.) 3—4-szeres áron akár kocsiszámra meg lehet kapni á magánkereske­dőknél, sőt az őstermelőknél is. Ha van áru, miért nem tudja azt felvásárolni és el­adni a fogyasztóknak az álla­mi és a szövetkezeti kereske­delem? Gyakran hallani ezt a lényegében jogos kérdést. Meg­próbálunk rá válaszolni: Az állami és szövetkezeti kereskedelem évről évre ered­ményesebben látja el felada­tát. A mezőgazdasági áruk tervszerű és szervezett felvá­sárlását és elosztását azonban elsősorban az gátolja, hogy az egyéni parasztok árutermelése szervezetlen, azt csak kevéssé lehetett eddig befolyásolni. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével ez a probléma fokozatosan megoldódik. Ám addig sem állhatunk tétlenül; mielőbb el kell tüntetni a la­kosság szervezettebb áruellá­tása útjából az akadályokat. A zöldség, gyümölcs, tojás és baromfi szakmában — fő­leg megyénkben — érezhető, hogy még igen jelentős a sok­szor tisztességtelen, meg nem engedett módszereket alkalmazó felvásárló ma­gánkereskedelem tevékeny­sége. A fővárosi tanács Budapest zavartalan áruellátásának vi­tatható indokával mintegy 3500 magánfelvásárlói, illetve zöldség, gyümölcs árusítói iparengedélyt adott ki. Az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság pedig, hogy a fel­vásárló magánkereskedők ne j zavarják az országos felvásár- | lási tevékenységet, a „masze­kok" felvásárlási területet Pest megyére korlátozta. Köz­tudott dolog, hogy a magánkereskedelem csak akkor lép porondra, ami­kor a legnagyobb hasznot tudja biztosítani magának. Az áru javát veszi meg, amikor annak értékesítése nem probléma. Gyakran többet, fizet a szövet­kezeti ’ felvásárlóknál, s egye­sekben így azt a látszatot kel­ti. mintha a magánkereskede­lem képviselné igazán a pa­rasztság érdekeit. A magánkereskedők maga­sabb árat tudnak fizetni idő­szakonként az áruért a terme­lőknek, hiszen csak árukeres­let idején vásárolnak. Kizáró­lag saját hasznukat nézik, nem szervezik a termelést, nem ad­nak ingyenes és kedvezményes vetőmagot, trágyát, hitelt, szaktanácsot, mint az állami vagy szövetkezeti kereskede­lem. Az ország ellátásával, az ipar és az export áruigé­nyeinek kielégítésével, az áru ..felfutása” idején a felvásárlással, a paraszt­ság érdekeinek képvisele­tével csak az állami és szö­vetkezeti kereskedelem tö­rődik. Zavarja a felvásárlási mun kát a felvásárló magánkeres- J kedel'em tevékenységén kívül J az AKÖV és a TEFU darab- | árus járatainak működése is. | Megyénk csaknem 30 zöldség-, J gyümölcstermelésben legaktí- J vabb községéből teherautóikon J olcsón szállítják a fővárosba aj sok száz vagon árut, amit az- J tán a termelők drágán árusí- í tanak. Észrevehető, hogy ^ ténykedésük óta ezekben a 7 községekben például Valkó, | Dány. Zsámbek, Bugyi, Nagy- ^ -kőrös, elburjánzott a spekulá- '/ ció. | A magánkereskedők Pest £ megye területén történő felvá- ^ sárlásai,, valamint az AKÖV ^ és a TEFU kifogásolt tényke- ^ dése komoly zavarokat okozott ^ már és még nagyobb zavarokat ^ okozhat ezután. Káros tevékenységükkel akadályozzák a belföldi és export-szükségletek szer- J vezett kielégítését, mert J elvonják az árut a tervszs- J rű ellátásra, kötelezett szer- J vek elől, J illetve piacra terelik az alap- ^ vetően export célokra szüksé- J; ges árukat. A termelők figyel- ^ mét a termelésről a kupecke- ^ dés, a kereskedelem felé for- f dítják. amiben a darabáras já- - ratoknak jelentős szerepük van. Múlhatatlanul szükséges, hogy a fővárosi tanács és más illetékes szervek rövid időn belül felülvizsgálják, hogyan lehetne csökkenteni a felvá­sárló magánkereskedők szá­mát, a magánkereskedelem te­vékenységét a közismert zárt körzeti, .rendszer kiálgkításá- val és. tokozásával korlátoz­ni kellene. A zárt körzetté nyilvánítás jogát a megyei felvásárlási operatív bizottság tudná legcélravezetőbben gya­korolni. És végül azonnali ha­tállyal, még a felvásárlási idény megkezdése előtt szüksé­gesnek látszik az AKÖV és a TEFU cikkünkben is em­lített darabárus járatainak megszüntetése. Ügy véljük, a cikkben felve­tett javaslatok — amelyekkel a megye vezető szervei is egyetértenek — megvalósítá­sa kedvezően befolyásolná a megye és a főváros áruellátá­sának gyors megjavulását. Csekő Ágoston A csörögi Ezerjó Tsz fumírgyártó üzeme havonta 20—30 ezer forint tiszta jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. Hruskó István, a gépállomás traktorosa vontatja a rönkö­ket az üzembe, amelyekből aztán furnírlemezeket készí­tenek a tsz tagjai. (Csekő felv.) KISZ-tagok és felnőttek versenye a mendei Lenin Tsz-ben A mendei Lenin Tsz tagjai is részt vesznek a kongresszusi versenyben. A növényterme­lésben dolgozó fiatalok meg­alakították a KISZ-brigádot, míg az- „idősebbek” a felnőtt brigádot. A kapásnövényekből a tsz vezetőségének javaslatá­ra egy-egy tag 2 hold iker- sorosán vetett kukorica, 1000 négyszögöl káposzta. 200 négy­szögöl paprika és 530 négyszög­öl szőlő egyéni művelését vál­lalta. Pontosabban, a brigá­dok ennyi terület művelését bízták egy-egy tagúkra. A ver­seny kettős: folyik a brigádok között is és a brigádokon belül is. A cél az, hogy a művelésre vállalt területet kifogástalanul, időben megmunkálják, s mi­nél nagyobb termést takarít­sanak be. A versenyt érdekessé teszi, hogy a szövetkezet vezetősége a legjobb munkát végző és a legjobb eredményt elérő brigá­dok között összesen ezer fo­rint jutalmat oszt ki. Az OTP közleményé Az Országos Takarékpénz­tár közli, hogy a Budapesti Ipari Vásáron kirendeltséget állít fel, ahol felvilágosítást adnak a takarékpénztári szolgáltatások ügyében. Ezen­kívül olyan betétkönyveket is állítanak ki, amelyek az or­szág bármely részén megje­lölt OTP-fióknál beváltha­tók. Bárhol váltott betét­könyvre tetszés szerinti ösz- szeget fizetnek ki, amennyi­ben a könyv tulajdonosa szándékát előre bejelenti ott, ahol a takarékbetétköny­vet kiállították. A helyközi betétkönyvekre előzetes be­jelentés nélkül is vehető fel pénz.- AKIK ISMÉT ELSŐK AKARNAK LENNI 300 forintot nyertünk. Persze, a közös kasszába került a be­gyűjtött papírért kapott pénz is. Nemsokára futballabda, sakkóra és osztálykönyvtár lett belőle. A gyerekek boldo­gok voltak. A legutóbbi pa­pírgyűjtési rejtvény versenyre már szervezettebben készül­tünk. Meghatároztuk, hogy kik vehetnek részt. Akinek a félévi bizonyítványa gyen­ge volt. az nem lehetett tagja a brigádnak. Ezután felosztot­tuk a falut d fiúk között. A brigád heti kétórás papírgyűj­tési munkára tett vállalást. Az eredmény nem is maradt el, mert 6,5 mázsa papírt, kö­zel 3 mázsa rongyot, vagy 40 mázsa ócskavasat és 1 mázsa színesfémet gyűjtöttünk az egy hónap alatt. Különösen Ácsai Károly, Gábor Feri, Nagy Albert és AtanasZov Tamás dolgozott ügyesen és jó eredménnyel. Azt is meg kell említeni, hogy a tejüzem és az 1. számú bolt komolyan se­gített bennünket. Ezért a fiák Kiss Imre tejiizemi dolgozót és Belágyi Ferenc boltvezetői tiszteletbeli brigádtaggá vá­lasztották. — Mit csinálnak a nyere­ménnyel, hiszen az csehszlo­vákiai társasutazás lett volna? — Szerencsére ez sem oko­zott nehézséget, mert a MÉH a külföldi utazás költségeit kifizette s így június 14-én, a vizsgák után egy kis balatoni körutat teszünk a IS fiúval. Útirány: Budapest, Balatoniü- red, onnan hajóval Tihany, Siófok és úgy vissza. — Ősszel folytatják a gyűj­tést? — Természetesen! Az a tervünk. hogy versenyre hív­juk a megye valamennyi V— VI. osztályát és vállaljuk, hogy fejenként és havonta átlag 2 kilogramm papírt és 10 kilo­gramm vasat gyűjtünk... ★ A rejtvényverseny eUŐ di­ját Pap Sándor pilisi hatodik általános iskolai tanuló nyer­te. — Hogy csináltad Sanyi, meséld el — kérjük az ér­telmes arcú kis legényt. — Amikor olvastam az új­ságban a versenyről, nyomban hozzáláttam a gyűjtéshez. A községben majdnem minden házhoz elmentem. így sikerült 7,5 mázsa papirt, 3 mázsa rongyot, 3 mázsa színes fémet és 2 mázsa vasat összegyűjteni. — Mit csinálsz a pénzzel? — A gyűjtött hulladékot nem kaptam mindenütt in­Az Alsónémedj Általános Iskola V. osztálya gyen, de így is maradt tisz­tán — így mondja: tisztán —• több mint 2500 forintom. Ezt odaadtam anyukának és 5 vett nekem új ruhát meg ci­pőt. — A nyári szünidőre mik a terveid? — Tovább gyűjtök. Minden hónapban egy mázsa vasat akarok a MÉH-nek beadni és a pénz felét a fóti Gyermek- városnak küldöm el. — Hogyan jutottál erre a gondolatra? Sanyiban feloldódik a fe­szültség, megered a szava. — Tetszik tudni, az én anyu­kám árva volt. Elmesélte, mennyit szenvedett gyerekko­rában. Azt is mondta, hogy most mar gondoskodnak az el­hagyott. apátlan-anyátlan ár­vákról. Én is segíteni akarok Fiánk néz, aztán szemér­mesen lesüti szemét. Mi meg elmondjuk néki az al- sónémedi fiúik versenyfel­hívását. Sanyi elgondolkozik^ — Egyedül könnyebb, közö­sen meg többre futnánk —* mondja komolyan. — Meg- beszéljük az osztályban. Ház­kötő Pista biztosan benne lesz. Zsögön tanár úr. az osztályfőnök is biztosan se­gít. Akkor pedig legyőzzük az alsónémedieket. Ebben maradunk. (Gy. M.) r Kinnjártamkor jóformán még le sem mosják magukról a csehszlovákiai tanulmányút porát, s máris azon törték a fejüket, mit lehet majd megvaló­sítani a- látottakból? Hárman voltak odakinn — Karvaly Nándor igazgató. Bor- zák István főmérnök és Re- ketye Karoly ' gyárrész le g-ve- zető — viszonozni csehszlo­vák kollégáiknak a Budaka­lászi Textilművekben tett múlt évi látogatásait. Most, az irodában ülve, nem titkolt irigységgel faggatom Karvaly Nándor igazgatót:- mi szépet láttak Csehszlová­kiában? Várom a beszámolót a Zsili- ma-yölgyi várromok romanti­kájáról. s ezt a választ kapom: — Nagyszerű, fedett jiggir- gépeket láttunk odakinn. Ezeket mi is megcsináljuk itthon... Élőbb jót múlat elképedése­men, majd -komolyra fordítva a szót. folytatja: — Mj sem tudtuk kivonni magunkat a csehszlovákiai tá­jak szépségének hatása alól — csináltunk is jónéhány fény­képet —. de utunk elsősorban üzleti és tapasztalatcsere jel­legű volt. Nagyon takarékosan kellett bánnunk az idővel, hogy mindazt megnézhessük, amit akartunk. Tizennégy szövő­gyárban és egy textilgépgyár­ban jártunk. Számos olya-n gé­pet lgtíunk működésben, ame­lyekből már mi is rendeltünk, de még munka közben nem is­mertük. Lehetőségünk volt arra is, hogy tanulmányozzuk a híres cseh lenipari üze­mek szervezési felépítését, a gyártási eljárásokat, a fo­lyamatos fehérítő rendsze­reket. Gyakorlatiban kaptunk választ olyan — nálunk is felmerült — kérdésre, hogy lehet-e régi gépeket automatizálni? Több textil gyárban győződtünk meg, r«a»y iehs?t. s rövidesen mi is megvalósítjuk. — Üti céljaink közé tarto­zott korábbi megrendeléseink vontatott szállításának m-eg- sürgetése. Ezek a tárgyalások is sikerrel végződtek: e hó­nap végén nagyobb szállít­mányt kapunk. Űjabb megrendeléseket is adtunk; rendeltünk 40 da­rab Jacquard-gépet, 2 da­rab vetiüékcsévélőt és 1 kalandergépet. Most folynak a tárgyalások to­Az Alsonémedi t Általános Iskola tőszotmszédságában, drótkerítéssel körülvéve, ki­sebb ócskavas-telep. Katonás rendben, két méter magasra felrakva, fajtánként szétválo­gatva tárolják a különböző vasféleségeket. Keressük a táb­lát, hogy a Pest—Bocs—Nógrád megyei MÉH Vállalatnak há­nyas számú telepe lesz ez. Fel­irat, cégtábla azonban sehol nincs. Helméczi Mátyás, az iskola ötödikeseinek osztályfőnöke meg csak nevet rajtunk. — Ez még nem a MÉH tu­lajdona. Csak lesz! Egyelőre még a miénk. Már mint az is­kola hulladékgyűjtőié. — És azokban a zsákokban mi van? — Papír. Már gyűjtjük az újság és a MÉH legközelebbi papírgyűjtő rejtvény versenyé­re. A legutóbbi versenyen má­sodikok lettünk, legközelebb az első helyre pályázunk. \ A tanáriban folytatjuk to- i vább a beszélgetést. Helméczi : tanár úr rendre elmondja, ho- : gyan vágott bele az osztály a I papírgyűjtéssel összekapcsolt ; rejtvényversenybe. : — Első ízben tavaly őszön ; próbálkoztunk. Akkor csak-] vábbi automata szövőgépek be­szerzéséről. A kinti tapaszta- | latok alapján elhatároztuk, | hogy a festőgépeinket — az úgynevezett jiggeraket — mi is átalakítjuk fedettekké. így | sokkal előnyösebb, mert ke­vesebb vegyszert használnak fel a gyártmányok kikészíté­sénél. — Egyszóval, a csehszlová­kiai tanulmányút is segítséget adott ahhoz a tervünkhöz, amelyet a gyárunk korszerű­sítése. a fokozatos automati­zálás s a gyártási eljárások tökéletesítése érdekében már régebben kidolgoztunk. Mind­ezek elengedhetetlen feltételei annak, hogy teljesíteni tud­juk a pártkongresszus tiszte­letére tett felajánlásunkat. Vállaltuk ugyanis, hogy már ebben az évben elér­jük az 1960-as tervünk • főbb mutatóit: a termelés 7 százalékos, s a termelékenység 5 százalékos emelését. Ny. É. ' Külföldi gépeket kap a Budakalászi Textilműyek A csehszlovákiai tanulmányút segítséget ad a gyár korszerűsítéséhez, az automatizáláshoz és a gyártási eljárások tökéletesítéséhez

Next

/
Thumbnails
Contents