Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

pr*rr MkC ii/C Sri (Ip 1959. MÄJUS 13. SZERDA Dörögnek oz ágyúk ____KATALINPUSZTÁN G yakorlaton a megyei munkásőrök tüzérségi zászlóalja c Vasárnap a délutáni órák­ban szokatlan látvány tárult a főútvonalon korzózó váciak elé. Tüzérségi menetoszlop ro­bogott végig a városon; a Nógrádverőce melletti Kata- linpusztáról jövet, útban ál­lomáshelyük felé. Különös látványnak tűnt ez, mert a páncéltörő ágyúkat vontató teherautókon ezúttal nem honvédségi tüzérek, hanem munkásőrök ültek. Igen, munkásőrök, a Pest megyei munkásőrség Lakatos Péterről elnevezett tüzérségi zászlóalja, amelynek legény­sége ezen a napon esett át az első tűzkeresztségen. Ezen a napon hajtották vég­re az első számú tüzérségi iskola lőgyakorlatot. A zászlóalj a kora reggeli órákban indult útnak. Az egy­ség zömét a Csepel Autógyár dolgozói alkotják. — Mire a szép fekvésű Katalinpusztára értek, már minden készen ál­lott. Az egység egyik része szombaton érkezett a hely­színre, ők vontatták ide az ágyúkat és állították fel a fő­állást a célpontokat. Reggel 9 órakor kezdődött el a gyakorlat. Ekkor már je­len voltak a vendégek is: Ha­las Lajos elvtárs, a munkás­őrség országos parancsnoka, Kovács Béla elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, dr. Farkas Mihály, a Pest megyei Tanács titkára, Tóth János al­ezredes, a Pest megyei rend­őrkapitányság helyettes veze­tője. Valamennyien nagy fi­gyelemmel kísérték a gyakor­latot. Amint az első század befe­jezte a lövészetet, a parancs­nokok körében szorongás lett úrrá. A vártnál sokkal . jobb eredmény született! Csupán ebben a században 12-en ér­tek el kiváló eredményt. S mindössze tizennégy jutalom­tárgyat hoztak! A gyakorlatot befejező szá­zad pihenőre vonult. Előke­rült a hátizsákokból, a tás­kákból a hazai. S az idős emberek arcáról gyermeki öröm sugárzott. Mint egy győztes ütközet után, olyan volt a hangulat. Azt viszont senki sem szégyellette be­vallani, hogy az első lövések előtt bizony elég nagy volt az iz­galom. De aztán utána... az ötszáz méterre levő céltáblák egymás után repültek a le­vegőbe.- A zászlóalj lőgyakorlata a délutáni órákban fejeződött be. Értékelés után. Arató Jenő ezredes elvtárs, a mun­kásőrség megyei parancsnoka köszöntötte az egységet. — Önök a mai napon is bizonyságot tettek arról — mondotta —, hogy a párt, a munkásosztály szilárdan tá­maszkodhat a munkásőrségre, amely fegyelmezett és kitar­tó munkája nyomán napról napra egyre ütőképesebb erő­vé válik. Ezután Arató elvtárs a ki­válók közül a legkiválóbb lö­Ónodi Béla elvtárs, a páncéltörő parancsnoka szemléli a találatot a tüzérségi kiképző mondta el tájékoztatóként, hogy nyolc hónap óta készült az egység erre a gya­korlatra — minden második héten négy óra kiképzés. Ennyi idő alatt még a had­seregben sem lehet ilyen eredményt elérni! Hogy mi a magyarázata a mai eredmény­nek? Az, hogy az olyan em­berek, akik szívvel-lélekkel végzik azt, amit önként vál­lalnak és tudják, hogy m’ért teszik, azok előtt nincs meg­oldhatatlan íeladat — még akkor sem. ha már túl van­nak a harmincon ... d. j. Miért késik a községfejlesztési munka a Pest megyei községekben Május 30—június 7: ünnepi könyvhét A hagyományossá vált ün­nepi könyvhetet ez évben má­jus 30—június 7 között rende­zik hazánkban. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei könyvünnep középpontjában is élő irodalmunk alkotásai állanak: a megjelenő 78 mű közül 19 képviseli az új ma­gyar szépirodalmat és az if­júsági könyvújdonságok kö­zött is több mai alkotónk munkájával találkozunk. A könyvhétre többek között ki­bocsátják Balázs Anna, Ber- kesi András, Darvas József, Földeák János, Illés Béla, Mesterházi Lajos, Simon Ist­ván új kötetét. A magyar klasszikusok, régebbi íróink közül Petőfi, Móra, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond, Gá­bor Andor, Radnóti Miklós műveit adják közre. A világirodalom klassziku­sait többek között Horatius, Puskin, Lev Tolsztoj; a kül­föld modern szépirodalmát Doherty, Erenburg, Frey, Gaucheron, Kocsetov, Renn, André Stil, Tammsaara, de Vries, Arnold Zweig regényei képviselik, bibliofil kiadás­ban bocsátja ki a Magvető Mao Ce-tung verseit. A politikai kiadványok so­rában megjelenik Krupszkaja Visszaemlékezések Leninre cí­mű műve, második kiadásban adják közre Kádár János vá­logatott beszédeinek és írásai­nak kötetét. Az irodalomtörténeti újdon­ságok között szerepel majd Hatvány Lajos Ady című két­kötetes munkája, Nagy Lajos Író, könyv, olvasó című gyűj­teménye, míg a képzőművé­szet területéről egyebek mel­lett Bényi László Koszta Jó­zsefről szóló albuma, i Gerő László Pápa városáról írt monográfiája. A fiatal olvasók számára nagy választékban bocsátanak ki diákregényeket, fantaszti­kus történeteket, kalandos könyveket, leányregényeket. A Pest megyei Tanácshoz érkezett jelentések arról ad­nak hírt, hogy a legtöbb já­rásban komoly baj van a községfejlesztési munkálatok megindítása körül. Az esz­tendőből már több mint négy hónap eltelt, de számos köz­ségben még meg sem kezdték a községfejlesztési tervek végrehajtását, egyes járások­ban pedig az idei jóváhagyott községfejlesztési terveknek az első évnegyedre eső részéből alig valósult meg valami. A ceglédi járásban pél­dául az első három hónap­ban a terveknek csak 3,74 százalékát, a gödöllői járásban 5,97 százalékát hajtották végre. A feltűnően nagyarányú le­maradás okairól Révész Lászlótól, a megyei tanács községfejlesztési csoportjának vezetőjétől, a következőket tudtuk meg. A legtöbb község azzal in­dokolja a lemaradást, hogy az előirt munkálatokat azért nem végezhette el, mert még nem kapta meg az úgyneve­zett árrendezési többletet. Az idei tervekbe felvett beru­házásokhoz szükséges hitelt ugyanis a községek számára még az 1952-es árszinten biz­tosították, a kivitelezés azon­ban már a legutóbbi árrende­zéssel megállapított árakon történik, ami a különböző munkanemeknél átlag 50 százalékos költségtöbbletet je­lent. A kormányzat az ebből származó nehézséget úgy hidalta át, hogy az árrende­zés következtében jelentkező kiadástöbbletet állami hoz­zájárulás formájában bizto­sította az érdekelt községek számára. A községek ezt a hozzájárulást valószínűleg technikai okok miatt még va­lóban nem kapták meg, azon­ban ez a kiutalási késedelem semmiképpen sem akaszthat­ta meg a községfejlesztési munkálatokat, A községek számára ugyanis elegendő hi­tel állt rendelkezésre, így a munkálatokat akadálytalanul megindíthatták volna. A megye egész területén a múlt év végén több mil­lió forint maradt felhasz­nálatlanul, az időszerűvé vált munkálatok költségé­nek tehát lett volna pénz­ügyi fedezete. Az Országos Takarékpénztár ezenfelül még további 12 millió forint hitelt biztosított Pest megyében községfejlesz­tési célokra, de községeink feltűnő módon nem jelentkez­tek hiteligényeikkel, eddig csupán Szentendre igényelt 200 000 és a dabasi járásban levő Kakucs község 120 000 forint OTP-hitelt. A községi tanácsok vonakodásukat leg- ir kább azzal magyarázzák, hogy „nem akarják eladósí- tani” községüket, de való­színű. hogy a vonakodás iga­zi okát egészen másban kell keresni. Mégpedig abban, hogy a legtöbb helyen nem gondoskodtak időben a hitel- folvósítás előlegfeltételeinek biztosításáról: nem készítet­ték el időre a községfejleszté­si terveket, sem a költségve­téseket, s így jóváhagyatásuk­ról sem gondoskodhattak. Jóváhagyott tervek és jóvá­hagyott költségvetés hiányá­ban ped'g az OTP nem is fo­lyósíthatná a községfejlesztési kölcsönöket. Az eddigi vizsgálatok eredményeképpen azt pél­dául már megállapítottuk, hogy a ráckevei járás köz­ségeiben azért nem indul­hatott meg a munka, mert nem készültek el a terv­dokumentációk. Az aszódi járásban levő Bag községben pedig az történt, hogy a község már régebben kultúrotthon építését hatá­rozta el. A tervek elkészültek, megvan a jóváhagyott költ­ségvetés is, amely szerint az építkezéshez 1 100 000 forint­ra lenne szükség. A község­nek azonban csak 600 000 fo­rintja van erre a célra, te­hát mintegy 400 000 forint hiányzik. Ezt OTP-kölcsön formájában bármikor aka­dálytalanul fel vehetné, és ha felvenné, a kultúrotthont még ebben az évben fel is épít­hetné. A kölcsönt aztán há­rom-négy év alatt könnyű­szerrel visszafizethetné évi rendes bevételeiből. A köz­ség vezetősége «azonban halla­ni sem akar a kölcsön igény- bevételéről. 'Fél az adósság­tól, pedig nyilvánvaló, hogy nagyon kevés község van a megyében, amely ilyen na­gyobb szabású beruházásokra kölcsön igénybevétele nél­kül is vállalkozhatna. „ A megyeszerte észlelhető késedelmesség jogossá teszi az aggodalmat, hogy a leg­több község az év végéig sem hozhatja be az első ne- g'-edév mulasztásait. A me­gyei tanács illetékes szervei éppen ezért elhatározták, hogy behatóan tanulmányoz­zák a nagy fontosságú kér­dést, igyekeznek feltárni min­denütt a késedelem való­di okait, majd járásonként közös megbeszélésre hív­ják össze a község veze­tőit. Megvitatják velük a helyzetet, igyekeznek meggyőzni őket a kczségfejlesztési tervek pon­tos végrehajtásának fontossá­gáról. Figyelmüket főleg ar­ra hívják föl, hogy a község- fejlesztési létesítmények ter­vét és költségvetését lehető­leg a megvalósítás éve előtti évben készíttessék el, mert ígv — ha a fedezet is ren­delkezésükre áll — a kivite­lezésnek semmi akadálya nem lesz. m. 1. Egy hónapja 1 ; 1 Franciaországban a Budapest Táncegyüttes Szombaton és vasárnap Lyonban lépett fel a Buda­pest Táncegyüttes, amely im­már egy hónapja vendégsze­repei Franciaországban. Itt is, akárcsak franciaországi kőrútjuk más állomásain, ki­robbanó sikerük volt a tánco­soknak és az együttes népi zenekarának. Az egy hónap alatt több mint háromezer kilométert utazott az együttes. Valósá­gos „tour de Franee” során egymás után tartottak elő­adásokat a Lille-i operában vöt bemutatkozásuk után. Több mint 50 000 francia néző látta eddig a Budapest Táncegyüttes műsorát. Olyan helyeken fordult meg, ahol ed­dig ritkán vagy még egyálta­lán nem jártak magyar művé­szek. ci .................. J uhász Imre, az együttes vezetője is ezt hangsúlyozta nyilatkozatában. — Mindenütt nagy érdek­lődéssel és szeretettel fogad­ták együttesünket — mon­dotta — s a látottak után csak növekedett jóhírünk. Szerény­telenség nélkül mondhatjuk, hogy eddigi utunk nagyban hozzájárult a magyar nép­művészet franciaországi meg­ismertetéséhez, a francia—ma­gyar kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez. Az egyes számú páncéltörő és kiváló kezelői j A jószívű Csermák úr Ha- j lásztelken lakik. Nem valami j impozáns épületben, hanem ! vályogfalú, nádtetős házban, 5 melynek már külsejéről sem ^ sok jó rí le, nem még a bel- j sejéről, ahol a piszok és a j rendetlenség az úr. j Csermák úr háza ismert 5 hely a községben. Sajnos, még ja legfiatalabb korosztály is ; útbaigazítja az embert, mert j mindenki tudja, hogy Cser- | mák úrnál laknak a „lányok”. ! S hogy nem akármilyen lá- ! nyok azok, akik Csermák úr- > nál laknak, azt mi sem bizo- i nyitja jobban, mint az, hogy | lakói közül az egyik most jön ; a börtönből, a másik most ! megy, a harmadikat csak azért í nem tartóztatták le, mert kis- J korú, igaz, hogy két gyerek ^ anyja. | Csermák úr afféle vigadót J rendezett be a házában, ahová (mindenkj bejáratos lehetett, Jaki megfizette a kellő taksát. 5 Jártak is, fiatalabbak, időseb- g bek, szedett-vedett népség $ szép számmal, míg a falu be- 5 csületesebb, nagyobb része, j útálkozva nézte, hogy miféle $ élet folyik a nádfedeles ház- ^ ban. ^ Csermák úr mindezt csak a 5 jó szívével magyarázza. $ — Mert kérem én sajnál­5 tani ezeket a lányokat, csak \ azért vettem ide magamhoz. 5 Hová lettek volna? Mihez * kezdtek volna? A jószívű Csermák úr — Bezzeg itt kezdhettek „valamihez”... — Hát kérem én nem tilt­hatom meg a fiatal lányok­nak, hogy fiú ne járjon hozzá­juk ... — Mennyi pénzt kapott? Széttárja a kezét, mint aki hihetetlen dolgot hall, s úgy tiltakozik: — De kérem... én csak tisztességes bért kértem ... A tisztességes bér 120 forint volt egy fél ágyért. No meg ebben volt az is, hogy szemet- húny a furcsa üzlet fölött. Hogy ügyesen csinálta, azt mi­sem bizonyítja jobban, mint az, hogy: ő nem látott sem­mit! Ö nem tud semmiről! (Mert mindig elment a ház­tól, amikor megteltek „ven­dégekkel”.) — Dolgozik valahol? — Hát ezt-azt. — Mégis, mit? — Hát bejártam a Telekire, vettem, rdtam ... meg fuvaro­zok ... ami kerül ... A lányoknak eg„ szót sem szólt. Még akkor sem; amikor már a rendőrség figyelmez­tette, hogy sürgősen vessenek véget a botrányos életmódnak. Hagyta, hadd folyjon úgy a víz, ahogy akar... Nem bán­ta, hogy a lányok hónapokig nem dolgoznak, még alibiül sem keresnek munkahelyet. Semmit sem bánt. Mert Cser­mák úrnak jó szíve van ... Az egyik lakóját tavaly csukták le közveszélyes mun­kakerülés és tiltott kéjelgés miatt. Ebben az esztendőben szabadul. A másik lakóját most vitték be áprilisban, im­már másodszor a börtönbe, ugyanazért, mint először: til­tott kéjelgés, közveszélyes munkakerülés. Huszonegy esztendős a lány, Simon Ilo- : nának hívják. — Először mennyit kapott? — Tíz hónapot. — S nem volt elég? Hallgat. Mit is mondhatna? Hogy két év alatt tizennyolc ' munkahelyen volt, de úgy, hogy. közben három-négy hó­napig nem dolgozott sehol!? Lehet-e magyarázni valami­vel? Nem lehet de azért megpróbálja: — Egyedül vagyok ... nin­csen senkim... Aztán kiderül, hogy a szülei élnek, csak éppen nem hajlan­dók csavargó, munkára nem fogható lányukat visszafogad­ni. S kiderül az is, hogy nem­egyszer hóna alá nyúlt az ál­lam. a társadalom, könnyű munkát kerítettek neki, kere-. sett is volna rendesen, csak. éopen kedve nem volt hozzá. Továbbáll! S ezt tetté minde­nütt. Bárhol segítették mun-, kához, bárhol igyekeztek jó útra vezetni, mindenütt el'ö'-te a segítő kezet magától, s foly­tatta ott. ahol abbahagyta. Mert nem szeret dolgozni, mert akkor korán kell kelni, mert akkor az embernek nem lehet össze-vissza csavarogni, s így tovább. Csermák úrral szépen ösz- szetalálkoztak. Még két társ­nőjével is. A fiatalkorúnak két gyereke van. egyiknek sem tudja, ki az aPia, Nem is igen izgatja magát, majd az állam felneveli. A másik nőnek volt annyi esze, hogy az utolsó pillanatban eltűnt Halász­telekről. S most a (j5'szes társaság el­len megindult az eljárás. De engedtessék meg hogy meg­kérdezze az ember: rendben van, hogy a mi társadalmunk nem hagy senkit elveszni, s hússzor is segítő kézzel nyúl azok felé. akik rossz utat jár­nak. Rendben van, hogy az ilyen anyák helyett felneveli a gyerekeket. Rendben van az is. hogy a tekergő, dolgozni nem szerető lányok végül a börtönben kötnek ki. hiszen már más nem segít rajtuk. De vajon rendjén való-e. hogy Csermák úr jó szívének segít­ségéve] éveken keresztül foly­tathatták ezt a tevékenységet, családi botrányokat okozva, megrontva a tizenhat-tizenhét éves serdülőket s csak akkor vetettek véget ezeknek a fur­csa üzelmeknek. amikor már nagyon betelt a pohár. Vajon lehetünk-e ennyire türelmesek, ennvire elnézőek? Mert míg eoy ilven emberrel szemben ..humánusak” va­gyunk. addig tíz becsületes embert, egy falu családjainak jégkörét fertőzik meg a jószívű Csermák úr és könnyű lá­nyai ... Mészáros Ottó vészeknek: Buncsik József, Gödri Elek, Csongrádi Imre, Radnics Gyula, Jánki Lajos, Horváth Antal, Sneider Jó­zsef, Dusza Tamás, Mé­száros József. Tofán Sándor, Sági Mihály, Puka Ferenc. Burányi László, Dubán Ist­ván elvtársaknak adta át a jutalomtárgyakat. — Dicséret illeti az egész egységet — mondotta befeje­zésül — a nagyszerű össz­teljesítményért, amellyel or­szágos viszonylatban ez ide g az első helyet vívták ki ma- j guknak. Bánya József elvtárs, zászlóalj parancsnok-helyettes,

Next

/
Thumbnails
Contents