Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

1959. MÁJUS 10. VASÁRNAP írlap AZ UJ GENFI TANÁCSKOZÁSOK ELŐTT G enfre, a nemzetközi politvlcai tanácskozások hagyomá­nyos városára tekint a világ: május 11-én, hétfőn, a Nemzetek Palotájában ismét a tárgyalóasztalhoz ülnek a hit­leri Németország elleni háborúban győztes nagyhatalmak 'kül­ügyminiszterei, hogy tizennégy évvel a fasiszta Németország elleni háború befejezése után a még mindig kettészakított Né­metországról, a német békeszerződés megkötéséről és a nyu­gat-berlini problémáról tárgyaljanak. Mindenki előtt világos, hogy a tárgyalóasztalhoz ülő nagyhatalmak között nem kis el­lentétek vannak, amelyek igen mélyen gyökereznék. Ugyan­akkor azonban az egész emberiség érdeke és követelése, hogy ezeket az ellentéteket csökkentsék, a feszültség légkörét eny­hítsék — s erre megvan a lehetőség, csak tárgyalni kell. A kül­ügyminiszterek értekezlete az első jelentősebb lépés lehet ezen az úton, amely máris, csupán létrejöttével is érezteti hatását a nemzetközi politikában, s a közvélemény reméli, hogy a 'kül­ügyminiszterek találkozóját a kormányfők értekezlete követi majd. * / Mi van a külügyminiszterek aktatáskájában ? A genfi értekezletre való előkészületek során elhangzott kijelentésekből, nyilatkozatok­ból kirajzolódik a keleti és a nyugati álláspont körvonala. Varsóban — a szocialista or- szágok külügyminisztereinek a közelmúltban tartott értekez­letén — világosan megfogal­mazták a Szovjetunió és a szocialista országok egységes, közös álláspontját a genfi tár­gyalásokon sorrakerülő kérdé­sekkel kapcsolatban. A varsói program lényege: mielőbb megkötni a német békeszerző­dést és felszámolni Nyugat- Berlinben a megszállási rend­szert. Németország nyugati ré­szében is egyre többen ismerik fel, hogy a békeszerződés alá­írása jelentené á legi'övidebb utat Németországnak békesze­rető és demokratikus állam­ként történő úji'aegyesítéséhez. A Szovjetunió kormányá­nak álláspontját ismét részle­teiben világította meg Hrus­csov elvtárs a napokban Moszkvában, a nyugatnémet szociáldemokrata lapszei'kesz- tőknek adott interjújában. Hruscsov rámutatott: A nyu­gat-berlini kérdés része egy át­fogóbb kérdésnek. A fő~dolog a német békeszerződés megkö­tése. Nyilván a két német ál­lammal kell majd megkötni a békeszerződést. Ha viszont a nyugati hatalmak nem akar­ják aláírni a békeszerződést, akkor a Szovjetunió békeszer­ződést köt a Német Demokra­tikus Köztársasággal. Ha az NDK-val békeszerződést kö­tünk. a nyugati hatalmak az­zal elvesztik jogukat, hogy megszálló csapatokat tartsa­nak Nyugat-Berlinben. A Szovjetunió kompromisszumos javaslattal állt elő a berlini kérdéssel kapcsolatban, s haj­landó a kérdés megvitatására. Ezekután világos, hogy a szovjet külügyminiszter akta­táskájában olyan javaslatok érkeznek Genfbe, amelyek a német egység létrejöttének meggyorsítását és a vele kap­csolatos problémák rendezé­sét szolgálják, lépésről lépés­re. A német békeszerződés aláírását nem volna helyes összekapcsolni az európai biztonság problémájával, mert annak megoldása sokkal bo­nyolultabb, hosszadalmas fo­lyamat. A nyugati hatalmak azon­ban éppen ezt akarják: elhúz­ni a tárgyalásokat, hosszan­tartó vitákba fullasztani a sür­gető, viszonylag egyszerűbb vv////////////////////////////////////y//^ IIOL TANÁCSKOZNAK $ A KÜLÜGYMINISZTEREK? S S A semleges Svájci AllamszS. i $ vétség harmadik legnagyobb S S városában, a 160 ezer lakosú $ { Genfben (francia nevén: Ge- & § névé) ülnek össze a külügy- S miniszterek: a hajdani Nép- ^ S szövetség palotájában — a S ^ Nemzetek Palotájában _ az $ % első emeleti tanácsterem négy- ^ i szögben elhelyezett asztalai § ^ körül. Genf immár hagyomá- $ ^ nyosan a nagy nemzetközi ^ ^ találkozók, konferenciák vá- ^ > rosa. 1054-ben a genfi értekez- ^ 5 létén kötötték meg az indo- S $ kínai fegyverszünetet, s 1955- $ ^ ben Genfben tartották a négy S nagyhatalom kormányfőinek & ; értekezletét. S S S § A RÉSZVEVŐ ORSZÁGOK $ § Az Egyesült Államokat Her- $ $ ter, a Szovjetuniót Gromiko. § $ Nagy-Britanniát Seltvyn Lloyd. ^ ^ Franciaországot Couve de Mur- ^ ^ cille külügyminiszter képviseli. ^ § A Német Demokratikus Köz- ^ i társaság küldöttségét Lothar ^ Bolz külügyminiszter. Nyugat- ^ ^ Németországét Brentano kül- ^ ügyminiszter vezeti. Genfbe i ^ Utazott Rapacki lengyel és ^ % David csehszlovák, valamint ^ ^ Pella olasz külügyminiszter is § §__készen arra, hogy bekap- ^ ^ csolódjanak a tanácskozásokba. ^ MIKOR TARTJÁK AZ ÜLÉSEKET? Az eddigi tervek szerint a § § külügyminiszterek naponta egy- § szer, délután tartanak hivata- ^ § los megbeszéléseket, mert dél* ^ % előttönként a nukleáris rob ^ ^ bantási kísérletek felfüggesz* S i tésével foglalkozó szovjet— ^ ^ amerikai—angol tanácskozások ^ ^ folytatódnak. Az ENSZ fordító i ^ apparátusát ugyanis mindkét ^ 5 tanácskozás igénybe veszi. b § összesen 1500 külföldi újság- § % írót várnak Genfbe. Számukra § § a genfi kantonális képviselő- b $ testület székházában ' rendez- ^ J tek be egy sajtóközpontot. A b S négy nagyhatalom külügymi- s í nlszterei egyébként külön vil- ^ Iákban laknak, ahol nemhiva- > ^ talos megbeszélésekre is sor § 5 kerülhet a külügyminiszterek S S között. S N > problémák megoldását. Míg a varsói tanácskozásokon vilá­gosan körvonalazták az állás­pontokat, a nyugati külügymi­niszterek párizsi értekezlete után csupán egy szűkszavú kommünikét adtak ki, amely szerint a hétórás tanácskozá­sok eredményeként helyreállt a nyugati „egység” ... Ezt ^X^VNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^^XXXX\XXX^XXXXX\N^>^N^>^NXN^XXXXXXXXXXXXVt^^^^X^XXXVXXXX^XX^ $ i TÖBB AZ mint a borjú úru„ ha bika-tinó és iiszőborjuját 4 hónapos kora előtt leszerződi. Egyéni termelőknek 800 Ft Termelőszövetkezeteknek 1000 Ft ELŐLEG. VÁLTOZATLAN ÁTAÍTTLI ÁRAK! Részletes felvilágosítást adnak a vállalat felvásárlói és járási kirendeltségei. PEST NÓGRÁD MEGYEI állatforgalmi vállalat azonban sem a londoni, sem a párizsi, sem a bonni lapok nem ismerték el. Mindössze — ha hihetünk a lapjelentések­nek — annyi történt, hogy megállapodtak a Szovjetunió kezdeményezéseire adandó nyugati „ellen javaslatokban”. Koránt sincs ilyen megegyezés az értekezleten követendő nyu­gati taktikát illetően, tehát, hogy „kemények” legyenek, vagy „rugalmasak”?... A bri­tek aligha mondtak le véglege­sen kompromisszumra hajlóbb elképzeléseikről, az amerikaik pedig nem valószínű, hogy kö­zös nevezőre hozták a bonni „kemény politikát” a rugalma­sabb londoni tervekkel... A nyugati külügyminiszte­rek aktatáskájában ott lesz az úgynevezett „csomag”-taktika, amelynek lényege: a leglénye­gesebb kérdéseket (mint a német békeszerződés és a nyu­gat-berlini megszállás felszá­molása) összekapcsolni a leg­bonyolultabbakkal Tmint az úgynevezett „szabad választá­sok” Németországban, Német­ország egyesítése, az európai biztonság megteremtése stb.). Vagyis a békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdését meg­próbálják majd belefuüasz- tani az általános európai kér­désekről folytatandó tárgyalá­sokba. Ez természetesen igen megnehezítené a külügymi­niszterek tanácskozását, s csökkentené a megegyezés le­hetőségét. A két német küldöttség Mint ismeretes, a genfi megbeszélésekre meghívták a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának képviselőit is. Ha hivatalosan a nyugati küldöttségek nem is hajlandók kimondani, a való­ság az, hogy ezzel elismerik a két német állam létezését, te­hát a német kérdés megoldá­sánál számolnak a Német De­mokratikus Köztársasággal is. Kétségtélen, hogy ez a genfi tanácskozások első számú eredménye, s az NDK megnö­vekedett nemzetközi tekinté­lyének bizonyítéka is. A Szovjetunió azt akarja, hogy a négy nagyhatalom kül­ügyminiszterein kívül teljes jogú partnerként vegyenek részt a tárgyalásokon Len­gyelország, Csehszlovákia, az NDK és Nyugat-Németország képviselői is. A nyugati ha­talmak ezzel szemben a len­gyel, csehszlovák s a két né­met delegációt nem akarják teljes jogú tárgyaló félnek el­ismerni, s csak az országaikat érintő kérdések megvitatá­sára akarják bevonni őket a tanácskozásokba. Mindeneset­re a nyugati hatalmak — a lengyel és a csehszlovák kül­ügyminiszter jelenlétének el­lensúlyozására — meghívták Pella olasz külügyminisztert is Genfbe. .. Valószínű tehát, hoev a részvevők kérdésének eldöntése lesz a négy külügy­miniszter első feladata, amely­ben meg kell egyezniük. A külügyminiszteri talál­kozó holnap, hétfőn megkez­dődik. Az egymással szemben álló terveket nem lesz köny- nyű közös nevezőre hozni, de ha minden oldalról megmu­tatkozik a készség az előre­haladásra, a világ eltávolod­hat a szakadékoktól, s ked­vező teltételek nyílnak a csúcstalálkozó számára. Sebes Tibor A békeszerető erők összefogása döntő tényező a béke megszilárdításában A Béke-Világtanács jubileumi ülésszakának első napja A Béke-Világtanács jubileu­mi ülésszakán napirenden a nemzetközi helyzet időszerű kérdései és a békeharc problé­mái szerepelnek, így a hideg­háború megszüntetése, a né­met és a berlini kérdés, a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetésének kérdése. Az ülést Andrea Andreen, nemzetközi Lenin békedíjas svéd közéleti személyiség nyi­totta meg — közli a TASZSZ. Beszédében emlékeztetett a Béke-Világtanács 1950. évi stockholmi ülésszakáról kibo­csátott felhívásra, amelynek alapján világszerte megindult a harc a nukleáris fegyverek ellen. A szónok hangsúlyozta: A békemozgalom 10 esztende­jének tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a nemzetközi vi­tás kérdések és nézeteltérések tárgyalások útján megoldha­tók. Az atomfegyver ellen ví­vott kampányt siker koronáz­ta, ezt a veszedelmes pusztító fegyvert nem alkalmazták sem Koreában, sem Indokínában. Andrea Andreen a megoldásra váró nagyobb feladatok között sorolta fel a svédeket szintén élénken foglalkoztató német kérdést, a hidegháború meg­szüntetésének szükségességét és a népek közötti kölcsönös bizalom megteremtését. Mind­ezekkel kapcsolatban — hang­súlyozta — nagy reményeket fűzünk a hétfőn kezdődő genfi tárgyalásokhoz. Ezután a nemzetközi béke­mozgalom nagy veteránjai: Eugenie Cotton asszony (Fran­ciaország), Alekszandr Kor- ny ej csuk (Szovjetunió), Kuo Mo-zso (Kína), Langevin asz- szony, Frederic Joliot-Curie- nek, a Béke-Világtanács néhai elnökének leánya és Maria- Rose Oliver (Argentína) mon­dott beszédet. Az ülés elnöke bejelentette, hogy több üdvözlő távirat ér­kezett. Az egész ülésteremben viharos lelkesedéssel fogadták Hruscsov üdvözlő táviratát. A szovjet minisztertanács elnöke táviratában rámutatott, hogy a békemozgalom az egyszerű emberek millióit mozgósította a békeharcra és a jelenkor legnagyobb tömegmozgalmává vált. A béke híveinek azonban tovább kell folytatniok a har­cot, mert a hidegháború még tart és az imperializmus ag­resszív erői nem hagyták abba háborús törekvéseiket. Ezérl mindazoknak, akik nem akar­nak pusztító nukleáris háború áldozataivá válni, akik a bé­két akarják családjuk, gyer­mekeik részére, még fokozot­tabb harcot kell vívniok a há­borús veszély ellen. A békesze­rető erők összefogása, aktív akcióegységük döntő tényezői jelent a háború megakadályo­zásában és a béke megszilárdí tásában — állapítja meg befe­jezésül Hruscsov. Táviratban üdvözölte az ülésszak részvevőit Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnö­ke, Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnöke, Erzsébet belga anyakirályné, Kasszem iraki miniszterelnök és több más személyiség. Az ADN jelentése szerint Otto Grotewohl, az NDK miniszter­elnöke üdvözlő táviratában az NDK kormányának azt a meg­győződését fejezte ki, hogy a demokratikus német békeszer­ződés mielőbbi megkötése az európai béke biztosításának legjobb feltétele. Felolvasták az ülésen dr. Münnich Ferencnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, Novotny csehszlovák köztársasági el­nöknek, Ho Si Minh vietnami elnöknek és több más szemé­lyiségnek üdvözlő táviratát. Rövid szünet után az ülésen elnöklő William Dubois elnök átadta a szót John Bernil tu­dósnak, a Béke-Világtanács el- elnökének, a nemzetközi Len- nin-békedíj birtokosának, aki felolvasta vitaindító beszámo­lóját. Gromiko Genfbe érkezeti Gromiko szovjet külügy­miniszter szombaton a déli órákban Moszkvából repülőgé­pen megérkezett Genfbe a külügyminiszteri értekezlet színhelyére. Angol nyelvű nyi­latkozatában kijelentette a re­pülőtéren, hogy az értekezlet­nek a legfontosabb és legsür­gősebb nemzetközi problémá­kat kell megvitatnia: a német békeszerződést és a nyugat­berlini megszállási rendszer felszámolását. A Reuter szerint Gromiko hozzátette, hogy ki kell küszöbölni a nemzetközi feszültség okait, tető alá kell hozni a német békeszerződést, mert mindez nagymértékben elősegítheti a nemzetközi fe­szültség enyhítését. Gromiko ezután hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet küldöttség mindent megtesz a kielégítő megoldásért. Hozzáfűzte: „szándékaink komolyak. Min­dent megteszünk, hogy az ér­tekezletet siker koronázza. A Reuter jelentése szerint kifejezte azt a reményét, hogy a külügyminiszteri értekezlet lehetővé teszi majd a kor­mányfők értekezletének mi­előbbi összehívását. Hangoz­tatta meggyőződését, hogy je­lenleg adva vannak az új há­ború elhárításának és a tartós béke biztosításának feltételei. DR. SUKARNO indonéz el­nök pénteken Szocsiban meg­látogatta az ott üdülő Kliment Vorosilovot. Vorosilov szívér lyesen üdvözölte az indonéz államfőt. Sukarno kijelentette, nagyon örül, hogy ismét ellá­togathatott a Szovjetunióba és találkozhat Vorosilovval, akit Indonézia népe 1957-ben ked­ves vendégeként fogadott. A LONDONI Pentonville börtön épülete köré pénteken éjszaka rendőri erősítéseket vezényeltek ki. A börtönben ugyanis a rabok tüntettek egy 25 éves fiatalember kivégzés« ellen, akit egy rendőr meg­gyilkolása miatt ítéltek ha­lálra. A foglyok összetörték celláik berendezését és meg­gyújtották a takarókat. A bör­tönépület körül mintegy öt­százan gyűltek össze, akik szintén kegyelmet követeltek a halálraítéltnek. A rendőrség szétoszlatta a tömeget, majd a hajnali órákban végrehajtot­ták a halálos ítéletet. WALTER BECKER, Nyu­gat-Németország kairói nagy­követe sajtónyilatkozatban je­lentette be. hogy továbbra is fennáll Nyugat-Németország ajánlata az asszuáni gát má­sodik szakaszának építésére és felszerelésére. Nyugat-Német­ország 200 millió márkával kíván hozzájárulni a munká­latokhoz. A ROMÁN FŐVÁROSBAN Bulgária, Jugoszlávia, Romá­nia s a Szovjetunió képvise­lőinek részvételével értekezlet kezdődött meg, amelyen meg­vitatják a dunai halászati egyezmény kérdéseivel foglal­kozó vegyes bizottság alapsza­bályait és más halászati kér­déseket. LONDONBAN egy orvos gépkocsijából eltűnt egy rá­diumot tartalmazó tubus; Rendőrségi gépkocsik járják a várost, hogy megtalálják a ve­szedelmes tubust A VENEZUELÁN végig­söprő hatalmas árvíz elöntötte és valósággal eltemette Cam- biiuas városát, a venezuelai olajipar központját. A VIETNAMI NÉPHADSE­REG katonai összekötő bizott­sága levélben fordult a nem­zetközi ellenőrző bizottsághoz és közölte, hogy az amerikaiak a március 18-án zárult két hétben több mint ezer tonna hadianyagot szállítottak Dél- Vietnamba. Az összekötő bi­zottság követeli, hogy a nem­zetközi bizottság haladéktala­nul indítson vizsgálatot az ügyben. Beszámoló a nílusi hajószerencsétlenségről CÉGIBEN, NAGYKŐRÖSÖN, AB0NYBAN, NAGYKÁTÁN is DABAS0N ^OvXXXXXXXXXVXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXX.XNXXXXXvXXVCXXÍNxXVXÍVXXX'X.XXXXXXXXXXXXXXXX Borzalmas szerencsétlenség történt pénteken a Níluson, mintegy 30 kilométerre Kairó­tól. A mezőgazdasági mérnö­kök szövetsége hajókirándu­lást rendezett a folyam gátjá­hoz. Kibérelték a Denderah nevű sétahajót, amelynek ren­des utasbefogadóképessége 70 —80 személy. A nagy érdeklő­désre való tekintettel 140 je­gyet adtak ki. de mire elérke­zett az indulás időpontja, mintegy 250-en foglaltak he­lyet a hajón. Három kilomé­terre az elzáró gáttól a kapi­tány észrevette, hogy valami nincs rendben a hajóval. Elha­tározta, hogy azonnal kiköt. Az utasok körében azonban pánik tört ki. Mindenki egy­szerre a hajó jobb oldalára fu­tott s a Denderah felbillent. A mentési munkához kivonul­tak a tűzoltók, a mentők és a rendőrök Kairóból. Minden erőfeszítés ellenére azonban csupán 175 személyt tudtak megmenteni. Legalább 70-en a vízbe fulladtak. Az áldozatok pontos számát még nem lehe­tett megállapítani. A hajón csak egyiptomiak voltak, egyetlen külföldi ál­lampolgár sem volt köztük. már a FOLDMUVESSZOVETKEZETIVEI is vásárolhat résiletakciá keretében iparéi! két

Next

/
Thumbnails
Contents