Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

6 PR 9f BIBCY WCirlap 1959. MÁJUS 10. VASÁRNAP HALASTÓ és STRAND Gyón község újabb nagy lépése előre a fejlődés útján A falu szélén talán már fzóta ott kéklik a kis tó, »mikor még man is volt falu. Valami földalatti forrás táp­lálhatja és semmi nevezetes­sége nincs a lápi moszaton, békanyálon kívül, ami meg­terem benne, hacsak a tek­nősbékái nem. Azokat mégis­csak említésre méltónak ítél­hetjük. Egyebekben csupán amolyan kacsa-liba úsztató, amilyen majd minden falu­szélen akad. És talán annyit még el kell mondani róla, hogy széles töltés osztja ketté, két tónak látszik, pedig való­jában egy. Nemrég, amióta a közelben mély kutat fúrtak, harmadik is társult hozzájuk, azt meg a kútból percenként feltörő 170 liter víz táplálja. Vagy 200 méterre másik bő­vizű kút is ontja a vizet.- És a tavak partjának sivóho- mokja valóságos fövenyfürdő. Köröskörül sudár jegenyék, meg mindenféle más fa lom- bosodik. Ennyit a tájról, amelynek szépségét persze ezek a sorok vissza nem tük­rözhetik, de aki meglátja a tavak árnyas, napos partjait, csak sajnálkozik felette, miért nem használják ki a sok és szép természeti adományt, hi­szen ezt a faluszélét, ahogy mondani szokták, az isten is strandfürdőnek teremtette. Azám, de a vizet ki kellene tisztogatni a medret kikotor- tatni, a fürdőmedencének leg­alább a szélét kibetonoztatni, s nehogy a fürdőzők szemér­metlenül legyenek kénytele­nek vetkőzni, öltözködni, ka­bin szükséges, mindehhez pe­dig a szándékon kívül még pénz is, mégpedig jócskán. Gyón község népe, öregek és fiatalok egyaránt, mégis el­határozták, kerül, amibe ke­rül, de a vizet hasznosítják, strandfürdőt létesítenek a leg­kisebb, az új mederből. A többi vizet sem hevertetik parlagon, abból meg halastó lesz. A község tanácsa ma­gáévá tette a tervet, dehát a községfejlesztési alapból bi­zony csak hosszú évek során valósíthatná meg. Mindeneset­re a kabinokhoz deszkát, az egész négyholdas terület be­kerítéséhez szükséges drótot, oszlopokat máris beszerezte. Legutóbb, április utolsó napjaiban ülésezett a tanács és napirenden szerepelt töb­bek között dr. Mihó Miklós orvos beszámolója a község egészségügyi helyzetéről. Ki­derült, hogy az kielégítő, ami a tanácsot és az orvost is egyformán megnyugtatta. Csakhogy a jó orvos manap­ság már nem elégedhet meg a gondjaira bízott betegek meggyógyításával, sem pedig azzal, hogy a járványok elke­rülik a községét, elsősorban a megelőzés a feladata. Gya­korlati értelmet akar bele­vinni abba az egészségügyi közmondásba, amely szerint a tisztaság fél egészség. A tisztasághoz pedig fürdő kell. És dr. Mihó a strandter­>#•; . ..../ ­Készül a gyóni strand kerítése vet is beleszőtte beszámoló­jába. türelmetlenül sürgetve a fürdő megépítését. Aztán belenyúlt a zsebébe, előhúzta a pénztől éppenséggel nem duzzadó bugyellárisát és elő­vett öt darab száz forintost. Letette a pénzt az asztalra. — A legközelebbi fizetésem­ből még 500 forintot adok. Ezzel az ezer forinttal aka­rok hozzájárulni a strand építéséhez, hogy minél előbb meglegyen a fürdő. Zeróczki Pál tanácselnök szólalt fel ezután és az orvos példáját követve a legköze­lebbi fizetéséből 900 forintot ajánlott fel. A többi tanács­tag. Tusák Miklós, Kecskés József, Molitos Ferencné, K. Kovád» János, István Vilmos, Fehér István. Balogh Ferenc, Valenytik Sándor, Hornyák János, Milaszerni István, vala­mennyien ki kétszáz, ki há­romszáz forintot, — Szaller asztalos pedig nem pénzt, ha­nem hatnapi asztalosmunkát. Végül pedig Czeróczki András mérnök, a járási műszaki osz­tály vezetője, a község szü­löttje kijelentette, hogy az egész tervdokumentációt tel­jesen ingyen, társadalmi mun­kában, a lehető leggyorsabban elkészíti. Márpedig ez a mun­ka sok-sok ezer forintba kerülne, ha a község valame- lyek tervezőintézetnél ren­delné meg. Amikor pedig elhangzott az indítvány, hogy az eddigi nyolcszázalékos községfejlesz­tési hozzájárulást a strandépí­tés miatt 15 százalékra kel­lene felemelni, a tanács ehhez is egyhangúlag, vita nélkül hozzájárult. Most a község la­kosságán a sor, egymás után ajánlanak fel munkát, majd pénzt a strand építéséhez. Ezek után a tanács végre­hajtó bizottsága nyomban megkezdette a munkát, Máris kerítik a tavak környékét és rövidesen elkészül a teljes drótkerítés. Megállapodtak már a kotróvállalattal is, a közeli hetekben megjönnek a kotrógépek és nemcsak az 50x50 méteres fürdőmedencét, de a másik tó három holdas medrét is meg­tisztítják. Aztán a tanács a halastóba halivadékot vásárol és halgazdasági szakértőt is szerződtet. Ha minden jól megy, még ezen a nyáron megkezdődik Gyónón a strandélet, meg a haltenyésztés. Az egyik tóban majd emberek, a másikban halak lubickolnak. A szomszédos járási szék­helyen. Dabason nincsen strandfürdő, lakosai, de a má­sik szomszéd község, Sári népe is örömmel üdvözli a gyóniak fürdőépítését. Gyón lesz a környék fürdőhelye. A vérmesebb reményeket táp­láló gyóniak már pesti nya­ralókra is számítanak. De akár jönnek, akár nem a fő­városi fürdővendégek, Gvón nagy léoést tett előre a fejlő­dés útján. Halastó, strand — mind a kettő a község bevételi forrá­sait növeli, de égvikbői sem lenne semmi a falu népének áldozatkészsége és vállalása nélkül. Sz. E. v veg-gj é| íégyeríja A Bsreki Kísérleti Üveg­gyárban elkészült az első ezer üveg-gyújtógyertya. A gyer­tyák fámalkatrészeit a Szé­kesfehérvári Vadásztöltény- gyárban készítették, az új fajta gyertya előnye, hogy a gyújtás a gyertya kiszedése nélkül ellenőrizhető. VIKENDASZTAL SZÉKKEL — HÁTIZSÁKBAN A Pusztamergesi Vegyes­ipari Kisipari Szövetkezetben ötletes vikendfelszerelést: ösz- szecsukható asztalt, székeket szerkesztettek. A lapos fado­boz négy láb felcsatolásával asztallá alakítható. A dobozba becsomagolhatok az asztal ré­szei és két ugyancsak össze­csukható szék is. A felszere­lés súlya nem több két kiló­nál és hátizsákban, vagy na­gyobb aktatáskában elhelyez­hető Több hús, sör, tejtermék, tojás és baromfi 200 millió iitrimt töt blelntf ereségre saámít us éielstaisaeripttr Az élelmiszeripar vállala­tai már az 1960-ra tervezett életszínvonal ütemének meg­felelően dolgoznak. A terme­lést úgy növelik, hogy ne csak az egy főre jutó fo­gyasztás várható növekedő sével tartsanak lépést, ha­nem az 1960-ra tervezett ex­port-feladatoknak is elege! tudjanak tenni. A közszükségleti cikkek közül az értékesebb élelmi­szerek gyártását növelik. Hús­ból a tervezettnél 500 vagon­nal többet hoznak forgalom­ba. Ez 100 vagonnal haladja túl az 1960-ra tervezett meny- nyiséget. A tejtermékek elő­állítását hét százalékkal nö­Súlyos kimenetelű közlekedési balesetek Április 26-án 16 órakor dr. Ung­vári János, a visegrádi szanató­rium 28 éves orvosa, aki motor- kerékpárvezetői igazolvánnyal nem rendelkezik, gyorshajtás, vala­mint gyakorlat hiánya miatt Visegrád határában egy kőkor­látnak ütközött. Sérüléseibe a helyszínen belehalt. Május 1-én. a délelőtti órákban Cegléd határában Pásztor Pálné csemői lakos kerékpárjával ittas állapotban közlekedett. Ennek kö­vetkeztében nekiütközött egy mo­torkerékpárnak. Pásztorné meg­sérült. A bekövetkezett balesetért teljes mértékben ő a felelős. Ugyancsak május 1-én a dél­utáni órákban Abony határában, Petes Ferenc nagykőrösi lakos a barátja tulajdonát képező személy­gépkocsival az árokba borult, s a gépkocsi kigyulladt. Személyben sérülés ugyan nem történt, az anyagi kár mintegy 20 ezer forint. A megye területén ebben az évben — május 1-ig bezárólag — közlekedési balesetek következté­ben tíz személy meghalt. 47 sú­lyosan, 32 pedig könnyen meg­sérült. Ezenkívül 47 sérülésnélküli közlekedési baleset történt. Az így keletkezett anyagi károk összege 298 800 forint. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy a balesetek száma emelke­dik, éppen azért, mert számos járművezető és lovaskocsi-hajtó figyelmen kívül hagyja a körül­ményeket a rendeletéket, & a KRESZ szabályait sem tartja b* vélik. Sajtfélékből 650 va­gonnal készítenek többet, mint amennyit az 1960-as terv előír. A tervezettnél több tojást és baromfit, édes­séget, illatszert és kozmeti­kai cikkeket kívánnak for­galomba hozni. Növelik a sörgyártást is. Az idén mint­egy százezer hektoliterrel több sört főznek. Borból minden igényt ki tudnak elégíteni. A munkát úgy szervezik meg, hogy az önköltségi, a termelékenységi és a gazda­ságossági eredményeik a 7 eddiginél kedvezőbben ala­kuljanak és az év végéig mintegy 200 millió forint többletnyereséget érhessenek el. ARANYFORINT A BARÁZDÁBAN Bi-czak György a Csongrád megyei Üllés község határá­ban szántás közben Mátyás­korabeli aranyforintot talált a barázdáiban. A szegedi Móra Ferenc Múzeum megvásárolta az értékes leletet. Kukoricává! üzérkedett Répás András kiskunlachá- zi lakos a múlt év októberében Kovács Antal peregi lakostól kilenc mázsa tengerit vásárolt, mázsánként 110 forintos áron. Később ezt Budapestre szál­líttatta Kiss János peregi la­kossal, aihol a piacon má­zsánként 135 forintos áron ad­ta tovább. Répás András bűnösségét súlyosbítja az a körülmény, hogy már három ízben volt büntetve üzérkedés miatt, s utolsó büntetésének kitölté­se óta öt év még nem telt eh Az üzérkedést ennek ellenére tovább folytatta. A Ráckevei Járási Ügyészség most ismételten megindította ellene az eljárást. Tizenöt kilós születésnapi torta £/-, VTS i V ; -(*« * — az Allatkertben Kedves „családi esemény­nek” voltak tanúi tegnap a sétálgatok az Állatkert kilom- bosodott fái alatt. Ott volt mindenki, akire szükség volt. Az ünnepelt, a mamája (a papa egy kissé irigy termé­szetű, ezért eltávolították), valamint három fehérsüveges cukrászinas és egy kis szamár vontatta kocsi. Ápolók és kö­zönségnek sok-sok zsibongó gyerek. És most már ne áruljunk tovább zsákbamacskát, mond­juk el, hogy Jubile, az indiai elefántkisasszony ünnepelte harmadik születésnapját. Eh­hez képest tetemes a súlya: becslés szerint eléri a 7—8 mázsát. Azért csak becslés szerint, mert mázsára nem lehet hajtani. Sajnos, apja vad természetét örökölte. Édes­anyja Csámbi, akivel igen szeretik egymást. Anghy Csaba, az Állatkert igazgatója üdvözölte a kis elefántot, amely azért olyan nevezetes személy, mert ez­előtt három évvel, az Állat­Rézcsengő az eresz alatt járomszeggel történő konga- tása, Hosszúháton viszont a vezértinó nyakába való óriás kolomp megszólaltatása szol­gált időjelzőül. jpzt a megbízatást ott, ahol ir mi laktunk, Csurka End­re, a majorgazda látta el, mégpedig olyan kiváló buz­galommal, hogy ebbeli tény­kedésével az uraság teljes elismerését és a cselédség osztatlan gyűlöletét vívta ki magának. Jól táplált alakja, dölyfös tekintete még ma is előttem van. Az éppen so- ronkövetkező időjelzés köze­ledtekor szaporán, de azért rangjához illő méltósággal kattintgatta ezüst Doxája fe­delét, miközben komótos lép­tekkel ballagott a magtár előtt függő ekevashoz, ame­lyet hajnalban a kellő időnél jóval hamarabb, este viszont valamivel később kezdett el kongatni. A kongatásra a major élő­világa munkakezdéskor ter­mészetesen másképpen rea­gált, mint például este. Haj­nalban, amikor a kongatás felhangzott, a béresek károm­kodásba, a tanyabeli kutyák éktelen ugatásba, az igásök- rök meg elnyújtott, panaszos bőgésbe kezdtek, a nap végét jelző kongatást viszont álta­lános megkönnyebbülés, a majorsági zaj elcsendesedé- se követte. Legfeljebb néhá­nyon amiatt zúgolódtak, hogy az a kötélrevaló vén Csurka egy félórával már megint megtoldotta a napot. j~\e nem szaporítom tovább ■*-' a szót, ehelyett őszintén és egyenesen kimondom: a rézcsengő megpillantása ott, a présház eresze alatt kicsit kellemetlen emlékeket ébresz­tett bennem, s már-már azt terveztem, hogy gondolatai­mat valamiképpen tudomá­sára hozom a tsz vezetőinek is, amikor hirtelen minden oldalról népes, jókedvű férfi és asszony csoportok lepték el az udvart. A kezükben ka­pa, vagy egyéb olyan munka­ssssssssssssssssssssssssfssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssrssss//ssssssssssssssss/ssss/sssss/ssssss/sssssssssssssssssssss///ssssssssssssssssys/ssss/sssssssssssssssss^ C sörög pusztán, Grassal- kovics herceg egykori majorságában akadt dolgom a minap. Ez most az Ezerjó Termelőszövetkezet gazdasá­gi központja. A tanyaudva­ron járkálva, a présház ere­sze alatt egy jókora megfeke­tedett rézcsengőt pillantot­tam meg, amelynek a külső oldalán az 1858-as dátum lát­ható, a végéről pedig egy hosszú kenderkötél lóg alá. Lámcsak — gondoltam kicsit elszomorodva —, itt még min­dig használják ezt a rossz emlékű időjelzőt. S tekintve, hogy magam is uradalmakban nőttem fel, egy pillanatra megrohantak a régi emlékek. Sorban felvillantak emléke­zetemben azok a különféle i— de azonos rendeltetésű — eszközök, amelyek segítségé­vel a cselédséget a hajnali ébresztőre, a früstökre, az ebédre, valamint a napi mun­ka abbahagyására figyelmez­tették. A mi uraságunknál ezek az eszközök majoronként különböztek egymástól: Kol­bász pusztán egy gőzeke dró­ton függő közönséges ekevas tek, szegény Jubile hiába nyalta a szája szélét, nem engedték közel a sütemény­hez. Amikor elégedetlen ke- dett, ráütöttek az orrára. Trombitált egyet sértődötten, elszaladt a mamájához pa­naszkodni. Ahogy aztán végre szabaddá vált az út, akárcsak a rossz gyerek, tüneményes gyorsasággal lekanyarította a tejszínhabot. Úgy látszik, neki is ez ízlett a legjobban. K. M. Kedves rásíirlénit! ' A könnyűipar álta] a Budapesti Ipari Vásáron bemu­tatott legújabb ipari és ruházati cikkeket a vásár tar­tama alatt a DI VATCS A KI\ OK árusítja. Ebből az alkalomból is érdemes felkeresni áruházun­kat. ahol az új cikkeken kívül hazai és import-árukból a legnagyobb választékot találja. DIVATCSARNOK (volt Párizsi Áruház) VI., Népköztársaság útja 39. Előzékeny kiszolgálás, házhozszállítás. Postai utánvételes szállítás. A vásár területéről a 70-es trolival a 7-ik megálló. eszköz, amellyel az előbb még dolgoztak. Nem tudtam mire vélni gyülekezésüket, ezért az egyik kékoverálos legénytől megkérdeztem: — Talán értekezletre gyüle­keznek? Előbb csodálkozó pillantás volt a válasz, majd így felelt: — Dehogy. Dél van és be­jöttünk ebédelni. — És a csengő? — mutat­tam az eresz alá. — Miért nem szólt? — Minek szólt volna? Van itt órája nyndenkinek — je­lentette ki a legény. — Azt a csengőt már csak emléknek tartjuk ott. Figyelmeztetőnek, hogy olyan világ is volt, ami­kor csengővel riogatták a né­pet, akár a barmot a karikás­ostor pattogtatásával. 'Ú' s — csak úgy passzióból megrántotta a kötelet. A mónieketedett, öreg csengő ompj,. repedt hangot halla­tott. Az emberek rá se hede­rítettek. Letelepedtek az ár­nyas lombok alá és jóízű fala­tozásba kezdtek... Ari Kálmán kert fennállásának 90. évfor­dulóján született. j Ezért is nyerte a Jubile ne­dvet. Szorgalmasan kattogtak a f fényképezőgépek, pergett a í filmfelvevő-gép, amikor a ki- !■ futó közepére tették az asz- 5 talt, rajta a 15 kilós ünnepi \ tortát. A Gundel cukrászata ; készítette rizsből, tojásból, \ déligyümölcsből. Az ünnepi ! gyertyákat takarmányrépából ;faragták. S míg a rádió és a í sajtó munkatársai fényképez­f

Next

/
Thumbnails
Contents