Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-09 / 107. szám

k ÍC h-!a ti 1959. MÄJUS 9. SZOMBAT Hruscsov nyilatkozata a szovjet-finn viszonyról t'cet MAGYAR képzőművészeti kiállítás 'nyílik az Észt SZCÉK-baii. ANGLIÁBAN egyre foko­zódik az érdeklődés az orosz nyelvtanulás iránt. Jelenleg valamennyi nagyobb iskolá­ban. intézetben és egyetemen tanítják az orosz nyelvet. Az oxfordi egyetem tanácskozó testületé nemrég azt javasol­ta. hogy az orosz nyelv legyen egyike azoknak a nyelvek­nek, amelyeknek ismerete szükséges az egyetemi felvé­telhez A ROMÁN FŐVÁROSBAN Bulgária, Jugoszlávia, Ro­mánia s a Szovjetunió képvi­selőinek részvételével érte­kezlet kezdődött meg. ame­lyen megvitatják a dunai ha­lászati egyezmény kérdései­vel foglalkozó vegyesbizott­ság alapszabályait és más halászati kérdéseket. VIKTOR GRISINNEK, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa elnökének ve­zetésével csötörtökön megér­kezett Görlitzbe a szovjet szakszervezeti küldöttség, hogy részt vegyen az európai szakszervezetek és dolgozók nemzetközi konferenciáján. Sukarno Moszkvából Szocsiba utazott • Sukarno indonéz köztársa­sági elnök, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségé­nek és a szovjet kormánynak a meghívására vendégként tar­tózkodik a Szovjetunióban, pénteken délelőtt Moszkvából üdülésre Szocsiba utazott. A vnukovói repülőtéren Mi- kojan, Muhitgyinov és más szovjet államféiéiak búcsúz­tatták. A Finn Szociáldemokrata Párt egyes jobboldali politiku­sai, elsősorban Tanner, Leski- nen, Pitsinki és Lindblum, az utóbbi időben beszédeket mondtak, amelyek sötét szí­nekkel festik Finnország bel­es külpolitikai helyzetét és ara céloznak, hogy ennek fő oka Finnországnak a Szovjet­unióhoz fűződő jelenlegi kap­csolata. A Pravda tudósítója kérdés­sel fordult Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökéhez: hogyan érté­keli a Finn Szociáldemokrata Párt jobboldali politikusainak nemrég elhangzott kijelenté­seit. Hruscsov a kérdésre így vá­laszolt: — Tanner, Leskinen, Pitsin­ki és a többi jobboldali finn szociáldemokrata politikus megnyilatkozásai nem kelte­nek meglepetést a szovjet dol­gozókban. Nem ez az első eset, hogy be akarják feketíteni a Szovjetunió Finnországgal kapcsolatos politikáját. Ez a rosszindulatú maga­tartás a szovjet—finn kap­csolatok megrontására irá­nyuló törekvésből fakad. — Az utóbbi években, mint ismeretes, a Szovjetunió és Finnország kapcsolatai a ba­rátság, a kölcsönös megértés és az együttműködés szelle­mében fejlődtek. A Szovjet­unió következetesen megvaló­sítja a békés együttélés lenini politikáját, tiszteletben tartja a nagy és kis államok szuve- rénitását és nemzeti érdekeit. Különösen megmutatkozik ez a Szovjetuniónak északi szom­szédjával, a Finn Köztársa­sággal kapcsolatos viszonyá­ban. — A szovjet—finn jószom­szédi kapcsolatokat nem nézik jó szemmel bizonyos impe­rialista körök, amelyek nem adták fel azt a tervet, hogy a múlthoz hasonlóan agresszív céljaikra használják fel ezt az országot. A finn—szovjet jóviszony finnországi ellenzői e körök érdekeit szolgálják. Nem véletlen az sem, hogy éppen Tanner és elvbarátai lépnek fel ez érdekek szó­szólóiként. Közismert tény, hagy a tanneristák és szövetsé­geseik az imperialista ha­talmak érdekében már nemegyszer a nemzeti katasztrófa szélére sodor­ták Finnországot. — A szovjet—finn barátság ellenzői természetesen ma nem mernek nyíltan fellépni azzal a kívánságukkal, hogy Finnország csatlakozzék a szovjetellenes katonai csopor­tosulásokhoz. Kerülő úton pró­bálkoznak, bizalmatlanságot igyekeznek kelteni a Szovjet­unióval és finn politikájává' szemben. — Reméljük, a finn közvé­lemény megfelelően értékelt a jobboldali körök arra irá­nyuló kísérleteit, hogy meg­változtassák Finnországnak a Szovjetunió iránt barátságos külpolitikai irányvonalát. Min­denki előtt világos, hogy Tanner és elvbarátai nem a finn nép érdekeit kép­viselik. Ök elsősorban a nyugati, különösen óceá- nontúli köröket szolgálják. — A tanneristák igyekeznek úgy feltüntetni magukat, mint­ha a Finn Szociáldemokrata Párt nevében beszélnének, de a szovjet dolgozók jól tudják, hogy Tanner, Leskinen, Pitsin­ki és Lindblum korántsem je­lenti a Finn Szociáldemokrata Pártot. Mi tudjuk, hogy a finn szociáldemokraták többsége támogatja a szovjet barátság politikáját. Éppen ez készteti arra a jobboldali vezetőket, hogy intrikáljanak, méltatlan támadásokat intézzenek a Szovjetunió ellen, rágalmaz­zák a Szovjetuniót. — Nem , kétséges, "hogy a finn—szovjet viszoay továbbra is a két ország népei érdekei­nek, a béke megszilárdítása érdekeinek megfelelően fog fejlődni. A szovjet dolgozók minden tőlük telhetőt elkövet­nek. hogy a Szovjetunió és Finnország barátsága és együttműködése továbbra is fejlődjék és erősödjék. Ma reggel indul Gcnlbr } a szovjeí küldöttség Ma reggel repülőgépen indul Genfbe a külügyminiszteri ér- j tekezleten résztvevő szovjet : küldöttség. A küldöttség veze­tője Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere; tagjai: Zorin külügyminiszterhelyet­tes, Malik, a Szovjetunió lon­doni nagykövete, Pervuhin berlini nagykövet, Szmirnov bonni nagykövet és Szoldatov, a külügyminisztérium osztály- vezetője. A küldöttséget nagy­számú tanácsadó és szakértő kíséri. A szovjet delegáció előreláthatólag a szovjet re­pülőgépipar egyik legújabb al­kotásán, az IL—18 mintájú négymotoros turbolégcsavaros repülőgépen utazik Svájcba. Mi kojan amerikai tudományos dolgozókat fogadott Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese pénteken fogadta H. Healdet, a Ford Alapítvány elnökét, S. Stonet, az alapítvány nemzetközi programjának igazgatóját, va­lamint amerikai egyetemi ta­nárok csoportját, élükön H. Hatcherrel, a Michigan Egye­tem elnökével. A megbeszélé­sen jelen volt Georgij Zsukov, a külföldi kulturális kapcsola­tok állami bizottságának elnö­ke is. . és Nyugat tárgyalásainak, * 1 szembefordul a részleges le­szerelés bármilyen fajtájá­val.” Bonni politikai megfigyelők véleménye szerint Adenauer és Debré tárgyalásait a Pá­rizs—Bonn tengely demonst­rálásának szánták, hogy nyo­mást gyakoroljanak a többi nyugati hatalomra, különös­képpen pedig Angliára. A francia—nyugatnémet tár­gyalások szellemét tükrözte Adenauer és Debré beszéde a bonni búcsúvacsorán. Mint a DPA közleményéből kitű­nik, Adenauer a két kormány „nézeteinek azonosságát” hangsúlyozta. Debré ugyan­ebben a hangnemben beszélt. Azt bizonygatta, hogy a Szov­jetunió „politikai támadást” intéz a Német Szövetségi Köz­társaság ellen, s Adenauer fe­lé fordulva kijelentette: „Ne­künk az a kötelességünk, hogy az önök oldalára álljunk.” Az angol sajtó Debré és Adenauer bonni tárgyalásait kommentálva, azt a vélemé­nyét fejezi ki, hogy e tárgya­lások fő célja volt: megterem­teni közös francia—német frontot a külügyminiszterek küszöbön álló genfi tanácsko­zására. Az angol lapok tudósítói aggódnak, hogy a genfi ér­tekezleten Franciaország és Nyugat-Németország ellen­szegül minden olyan kezde­ményezésnek, amely meg­könnyítené az utat a Nyugat és a Szovjetunió kölcsönös megértése felé. „A két kor­mány — írja a Times bonni tudósítója — úgy véli, még nem jött el az ideje a Kelet mai nap Az iraki kurd párt nyilatkozata Az iraki Egyesült Demokra­tikus Kurdisztán Párt nyilat­kozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy az iraki arabok és * urdok testvérek, s közös erőfeszítéseket tesznek a köztársaság függetlenségének megerősítésére, az ország gaz­dasági, kulturális fejlődése ér- \ dekében. A' párt feladatának i tekinti, hogy mozgósítsa a kur- ! dókat az arabokkal közösen folytatandó harcra Irak sza­badsagáéit, függetlenségéért és demokratikus államrendjáért — hangsúlyozza a nyilatkozat. 1 ’■ z r ■ 1*1« * - » » ­1959. MÁJUS 8-ÁN, moszk­vai idő szerint 1 óra 54 perc­kor befejezte ötezredik for­dulatát a Föld körül a har­madik szovjet mesterséges hold. A harmadik szputnyik 358 napja halad pályáján és ez alatt az idő alatt 228,2 mil­lió kilométert tett meg. 1959. május 9, szombat, Gergely napja. A Nap kél 4.16 órakor, nyugszik 19.06 órakor. A Hold kél 5.23 orakor, nyugszik 20.33 órakor. ■ Várható időjárás: kevés felhő, valószínűleg eső nél­kül. Mérsékelt délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alig vál­tozik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 23—26 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: felhösebb idő, helyenként záporesővel. — MA KEZDŐDNEK a ceglédi iparitanuló-iskola ju­bileumi ünnepségei. A két­napos ünnepségsorozatban ér­dekes szakmai és sportver­senyek is lesznek. — NAGY TAVASZI hang­versenyt rendez május 9-én és 10-én a gödöllői leány­iskola az Agrártudományi Egyetem kultúrtermében. Műsorukon Liszt, Kodály. Mozart, Debussy és Poldiní művei szerepelnek. A két­napos hangverseny iránt nagy az érdeklődés. — NÉHÁNY NAPON BE­LÜL megkezdik a Benta- pataK tárnoki szakaszának szabályozását. Erre a mun­kára már évek óta nagy szükség lett volna, mert a patak esőzések után kiönt és nagy károkat okoz a föl­deken. A most megkezdődő szabályozás közel másfél millió forintba kerül és két hónapig tart. — ÜLÉST TART ma dél­előtt a Hazafias Népfront dabasi járási bizottsága. KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar vörös- kereszt I. országos kongresz- szusa alkalmából kitünteté­seket adományozott a vörös- Kereszt számos kiváló mun­katársának, budapesti és vi­déki szervezetek dolgozói­nak, társadalmi munkatár­sainak. Négyen részesültek a Szocialista Munkáért Érdem­érem. huszonhármán a Mun­ka Érdemérem kitüntetés­ben. _______ — MEGNYÍLIK május 11-én az Országos Műszaki Könyvtár szabadalmi tára VIII., Múzeum utca 17. szám alatt. A több mint ötmillió hazai és külföldi szabadalmi leírásból álló gyűjtemény péntek és vasárnap kivételé­vel 11—19 óra között áll az olvasók rendelkezésére. — BÉKENAGYGYÜLÉST rendez a Hazafias Népfront május 23-án Törteién. A nagygyűlés után magyar— vietnami baráti találkozót rendeznek, amelyen részt vesznek a budapesti viet­nami nagykövetség munka­társai is. — 37 DIÁK BÚCSÚZIK ma déli 12 órai kezdettel a gödöllő—máriabesnyöi gim­náziumtól. — LENGYEL—MAGYAR baráti találkozót rendez a Hazafias Népfront május 13-án Ócsán, A TELEVÍZIÓ műsora ma este 18.15 órai kezdettel: TV Híradó. 18.35 órakor: Szom­bati beszélgetés. 19.00 órakort Lope de Vega: A kertész kutyá­ja. Közvetítés a József Attila Színházból. Herter amerikai - * v «’ televíziós Mint már jelentettük, Chris­tian Harter amerikai külügy­miniszter csütörtökön este az amerikai televízióban beszé­det mondott a küszöbön álló genfi külügyminiszteri értekez­letről. A Reuter jelentése sze­rint Herter hangsúlyozta: a nyugati hatalmak „egységes álláspontot” képviselnek majd a genci értekez'eten. Vélemé­nye szerint ez az álláspont le­hetővé teszi, hogy igazságosan megoldják a Németországgal kapcsolatos kérdéseket, bele­értve a békeszerződést és a berlini kérdést, valamint az európai biztonsági rendszer megteremtését. i A nyugati hatalmak politi­Harcok az Arab-félsz igét déli részén Adeni közlemények szerint kiéleződött a helyzet az Arab­félsziget déli részén. Felső- Aulagi szultanátusban (Aden protektorátus déli része) har­cok folynak a nemzeti ellen­állás erői és az angol meg­szálló csapatok között. A Dél- Arab Liga nyilatkozata szerint különösen a nakabai műúton került sor heves fegyveres összetűzésekre. Az aulagi törzs fegyveres osztagai megostro­molták A1 Szaid városát, amelyben az angol csapatok fő erőit összpontosították. A nyilatkozat közli, hogy Alsó-Jafi szultanátusban is harcok dúlnak. A helyi lakos­ság ellenáll a hegyvidéki terü­letet megszállni igyekvő angol csapatoknak, ugyanis a hegy­vidéki terület elfoglalása meg­nyitná az utat az ellenállók ve­zérkara felé. Az angol csapa­tok jelentős veszteségeket szenvedtek. A Dél-Arab Liga közli, hogy a nemzeti felszabadító mozga­lom vezetői felszólították az angol hadseregben szolgáló arab katonákat, csatlakozzanak az ellenálló csapatokhoz. Lendületes építőmunka Tibet fővárosában Szorgalmasan dolgozó tibeti parasztokkal népes Lhasza — írja az Uj Kína tudósítója. Azokon a földeken, amelyek korábban a tibeti helyi kor­mányzat birtokában voltak, ma a Kínai Kommunista Párt Ihászai szervezete és a Ihászai katonai ellenőrző bizottság se­gítségével a szegényparasztok vetik a gabonát. A fővárosban is minden jel arra mutat, hogy a tibetiek végleg lerázták magukról a múlt béklyóit — folytatódik az Uj Kína tudósítójának beszá­molója, Az iskolákba ma több gyermek jár, az üzletek forgal­ma élénkebb, esténként zsú­foltak a filmszínházak, a ko­lostorokban a lámák békés lég­körben végzik egyházi teendői­ket. Lhaszában megindult az építőmunka. Az egyes építke­zéseknél ma sok olyan tibeti dolgozik, akiktől feudális uraik a múltban elzárták a jobb élet lehetőségét is. Volt jobbágyok szakmát tanulnak, ácsok, kő­művesek lesznek és otthonokat építenek maid azoknak, akik­nek korábban csak nyomorú­ságos viskó jutott a tibeti fővá ros palotáinak árnyékában. külügyminiszter beszéde Icájának alapját Herter szavai szerint a következő elvek ké­pezik: „az egységes és szabad" Németország megteremtése, biztonsági rendszer létesítése a fegyverkezés ellenőrzésének alapján, s amíg mindez nem valósulhat meg: „Berlin sza­badságának és biztonságának" szavatolása. Herter kijelentette, hogy a nyugati hatalmak „kemény po­litikát" követnek majd Genf- ben berlini jogaikat és kötele­zettségeiket illetően, de — mint mondotta — ez nem je­lenti azt, hogy a nyugati hatal­mak ne kívánnának jóakaratú- lag tárgyalni. Az amerikai külügyminisz­ter kijelentette: a következő közös célokkal megyünk Genf­be: megegyezésre törekedve legalábbis csekély előrehala­dást szeretnénk elérni, szilár­dan szembeszállunk bármilyen nyomással, szeretnénk kifür­készni a Szovjetunió szándé­kait, hogy jobban megérthes­sük álláspontját, olyan meg­egyezéseket szeretnénk elérni, amelyek valóban „érnek is va­lamit”; törekedni kívánunk a nemzetközi feszültség csökken­tésére. Az elnökkel együtt remélem — folytatta Herter, — a genfi értekezlet úgy fejlődik majd, hogy csúcsértekezlethez vezet. A •külügyminiszteri értekezlet­nek tehát reményt kell nyújta­nia arra, hogy a csúcsértekez­let számottevő kilátásokat tár­jon fel a béke érdekében, Londonban kevés figyelmet keltett Herter első külügymi­niszteri beszéde, amelyet tele­vízión intézett az amerikai néphez.' Az angol lapok csak rövid kivonatokban ismertetik a be­szédet s az az általános benyo­más, hogy a dullesi elcsépelt közhelyeket ismételte Dulles személyes súlya és befolyása nélkül. a A tények beszélnek hauer, a Német Szociáldemok­rata Párt elnöke táviratban üdvözölte a gyülekezetét. 1958. február 2-án vala­mennyi prágai lap közölte „a birodalomhoz hű szudétanémet mozgalom” egyik röplapjának szövegét, amelyben az egykori Henlein-féle fasiszta szudéta­német párt tagjai szervezetük elismerését követelik. „Ma már nyíltan megmondhatjuk — így a röplap szövege —. mi nemcsak visszatérünk, de már itt is vagyunk. Teljes határo­zottsággal felsorakoztunk, hogy a német keletet vissza­szerezzük.” Ez év április 15-én Ober­länder bonni telepítésügyi mi­niszter a düsseldorfi Rhein- Ruhr klubban beszédet mon­dott, amelyben elutasította a Szovjetunió német békeszer­ződés-tervezetét és — a bonni kormány kifejezett engedélyé­vel — hangoztatta, hogy Nyu­gat-Nemetországnak nem csu­pán Csehszlovákiával, Len­gyelországgal és a Szovjet­unióval szemben vannak te­rületi követelései, hanem nyu­gat-európai országokkal, ígv többek között Hollandiával szemben is. Végül kijelen­tette: „Erdély németlakta te­rületét is német szigetnek tekintjük." A bonni kormány hasztalan Igyekszik tagadni a nyugat­németországi veszélyes jelen­ségek létezését. A tények be­szélnek. De beszél Adenauer is. aki ez év február 6-án. a francia televíziónak adott, nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy a Csehszlovákiából és Lengyelországból kitelenített németeknek vissza kell tér­niük „hazájukba". Visszatérve Ausztriára, mindezek ismeretében nehéz megérteni az osztrák vezető köröknek a bécsi „szudétané­met napok” jellegére vonat­kozó álláspontját. Tervbe vet­ték azt is. hogy a fenti össze­jövetelen részt vesz az oszt­rák kormány több tagja, s mi több — beszédet mond Raah kancellár is. A revansista gvülekezet ezzel félhivatalos ielleget nyer a semleges Ausztriában. Bécsbe, Ausztria fővárosába a jövő vasárnapra és hétfőre, május 17-re és 18-ra összehív­ták az idei úgynevezett szudé­tanémet találkozót. Európa népei, köztük az. osztrák dolgozók, felháboro­dással fogadták a „szudéta­német” militaristák bécsi ta­lálkozójának hírét, s azt ösz- szeegyeztetheietlennek tartják Ausztria semlegességével. A Pravda erről így ír: „A bécsi összejövetel szervezői és a mögöttük álló amerikai, nyu­gat-németországi és ausztriai reakciós körök érdeke az oszt­rák semlegesség kompromit- tálása. Törekvésük arra irá­nyul, hogy akadályokat gör­dítsenek Ausztria és keleti szomszédai kölcsönös megér­tésének útjába s megmérgez­zék a nemzetközi légkört.’’ A tömeges tiltakozás és a kemény sajtóbírálatok hatá­sára az osztrák belügyminisz­térium hivatalos közleményt adott ki. amelyben azt állítja, hogy „a szudétanémet talál­kozónak nem lesz politikai jellege”, s célja csupán az, hogy a most különböző orszá­gokban élő német családok tagjai viszontlássák egymást... Megható célkitűzés; De va­jon tényleg ilyen családias hangulat uralkodik a „szudé­tanémet” berkekben, s kelet­európai országokból kitelepí­tett németekből alakított ro­hamcsapatok. az úgynevezett Landsmannschaftok körében? Vajon tényleg a rokoni érzé­sektől áthatva utazik a volt esászárvárosba a revansista gvülekezet több mint 300 ezer részvevőié? Felelienek erre » tények. A sok közül csak né­hány. Már 1957 júniusában Stutt­gartban fasiszta találkozót rendeztek „a szudétanémetek napja" címen. A szónokok, von Auen, a „szudétanémet” Landsmannschaft elnöke ha­misítatlan göbbelsi stílusban közölte, hogy a szövetségi köztársaságnak, a német nép­nek történelmi hivatása van Európa újjárendezésében. A veszedelmes revánsesz- mék a szociáldemokratákat is megfertőzték. Ugyanis Ollen­ATASZSZ a bonni francia­nyugatnémet tárgyalásokról Az angol lapok aggodalmai

Next

/
Thumbnails
Contents