Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
nak és dolgozhatnak az öntevékeny művészeti csoportok: színjátszók, táncosok, dalosok, bábosok. Most az öntevékeny művészeti mozgalom még csak alkalomszerű. Utoljára - február közepén a tűzoltók mutatták be Gárdonyi Gáza: A bor című színművét. Szinte példátlan sikerrel. Háromszázötvenen zsúfolódtak össze a kicsiny helyiségben. Kiölte karácsohykor az iskolások szerepeltek Ignácz Rózsa Csipkerózsika című mesejátékával. Alápja van tehát a faluban az öntevékeny mozgalomnak. Ágoston József tanító és felesége a biztosíték erre. Ágoston József harmincadik esztendeje tanít már a faluban. Harminchat évig tanított itt a felesége is. Előtte feleségének apja, még előtte a nagyapja. Pontosan száznegyven esztendeje az ő családjuk tanítja a püsipökszilágyi emberpalántákat. Sőt! Ágoston József leánya is itt tanít, a férjével egyetemben. Egész pedagógus- dinasztia. A püspökszilágyi fiatalok is szívesen szerepelnek. Csak leffssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss. \ 5 • ^ > \ | A VII. Magyar Képzőművészeti Kiállítás anyagából ^ FALU TAMAS: Boldogfai Farkas Sándor: Hindu lcányfej. /////////////✓/// /Májusi dal Vonul már az erdő. Indul már a rét is. A virágok lépte Táncoló és szép, friss. Dörögnek az erdők, Ahogyan vonulnak. Jól odacsapódnak Izmos férfitalpak. Utánok virágok — Éppencsak libegnek. Pihényi járása Van minden gyereknek. Darázs Endre Korán indult, későn ért haza A szegény tanyai gyerek. Pár könyvet tett a tarisznyába, S egy karéj barna kenyeret. Nagynehezen kijárt két osztályt Lassan múló négy év alatt, Nevét le tudta írni görbén, S mint az apja, zsellér maradt. De hirtelen új világ támadt, Megjött a várvavárt csoda, Nem ő megy már az iskolába, Hozza ment el az iskola. Az új tanyai iskolából Dal csendül és még valami: Ha az élet nem tud haladni, Azt is meg kell tanítani. Sarkantyú Simon: 1919-cs felvonulók. FRIDECZKY FRIGYES: Május 1 a mi napunk! Érjél István: Plakátragasztók. Hej, kovács! a, kalapács miért szaporázza? Nem tudná azt a kovács e napon mi járja? — Tedd le széles bőrkötényed, pihenjen a fújtató! tJllöcsengés, fel ne ébredj, patkó nélkül járj ma, ló! Ünneplőt húzz, jó kovács, fűzzünk kart karba: Május 1 a mi napunk, a munkások napja! Hej, takács, az angyalát, zakatol-e géped? Nyílnak szegfűk, orgonák, szedd a lábad, tépjed! Hagyd a műhelyt, hagyd az orsót, szőjj napsugár-selymeket, vélünk összeszőtt a sorsod, légy velünk, s mi mind veled! Lépj a sorba jó takács, fűzzünk kart a karba: Május 1 a mi napunk, a munkások napja! Hej, ti pékek, lisztfogók, zsemlye sült-e éjjel? Ebesek a dolgozók, osszátok hát széjjel! — Ördög fűtse kemencéjét, álmodjon a nagylapát, világ összes munkás-népét köszöntjük ma: dalra hát! Ti Is, pékek, jöjjetek fűzzünk kart a karba, Május 1 a mi napunk, a munkások napja! Bányászok és magvetők, kőmívesek, ácsok, Hengerészek, fényezők, öntők, martinászok, mosdjatok meg hús vizekben, szárítkozzatok szelekben, fejünk fölé szívetekből fodrozzatok zászlót, vaspöröly a munkásököl: s széttörnek a rácsok, ha Párizstól Franciskóig fűzünk kart a karba: Május 1 a mi napunk, a munkások napja! ZALKA MATE: CIPŐSAROK féle fogadtatás várta a tereken ... Az utca hömpölygő áradata volt, amelyen mint megany- nyi piros vitorla, dagadtak a transzparensek vásznai... Imitt-amott torlódás támadt, ■ilyenkor a <közönség megtorpant, a nyakak előrehúzódtak ... — Mi történt? Miért állottunk meg? — Jaj — bárcsdk már a Vörös téren lennénk... legalább vége lenne ennek az ácsorgásnalc. — Ne lökdösődjék ... — Hopp — bocsánat... — Bocsánat... bocsánat... Eltörtem a cipőm sarkát — mondta haragosan az elvtársnő, akit óvatlanul megtaszított az előttem menő hivataltársam ... — Mi történt? — Frolova eltörte a cipője sarkát ... — Több is veszett Breszt- Litovszknál — mondta valaki. De ezt már senki sem hallotta ... Mindenki a cipősark nézte. A cipőcske csinos kis alkotmány volt. olyan krémszínű ... lábhoz álló ... a lebacska sem az utolsók közül való... a cipőcske, mondom, valóságos remekmű, a sarok... mint egy liköröspohájka állványa ... vékony ... csiszolt... — Eltört... — Kár... Frolova csinos, okos arcát, sirásféle harag rútítja. Ujjaival próbálgatja a derékban kétfelé tört sarkát... — Eltört... fityeg ... — A fenébe is... kigondolnak mindenféle demonstrációt ... tüntetést... Augusztus 1 ... a háború ellen ... és az utcák kövezete fel van szedve, az eső esik ... fúj a szél... demonstráció... és tördeled a cipősarkakat, amikor a cipő olyan drága és . ■. nincsen ... I Frolova felhős munkatársa ■------------ a mi hivatalunkn ak... Frolova már a szovjet iskolákat végezte... az apja... azaz nem játszik szerepet, hogy az öreg Frolov egyike a régi bolsevik gárda tagjainak. Hiszen maga Frolova is aktív nő, ízig-vérig szovjet munkás... és most... a cipősarok végett... Körülnéztem .. nekem most válaszolnom kellene... Le jöttek szavak asa.k gondolatok hömpölyögtek... és a cí* pősarok ott fityegett Frolova bánatos ujjal közölt | A fömeg előrelódult... Frolovát kikísérték a jardára, —• és mi tovább mentünk. Nekem egyszerre úgy tűni, hogy nincsen is igazam... Tényleg ... nézzük csak ... mi itt tüntetünk Moszkvában, meg talán... minek is ez?... és egyáltalán ... minek is a tüntetés ... hiszen itt az osztály már átvette a hatalmat. Az állam nem akar háborút. Ki ellen tüntet r. tömeg?... mi is az értelme... aztán tényleg, az utca kövezete sok helyen fel van tördelve ... épül a város... új köveket raknak. — aszfaltoznak... és a női cipő persze manapság nem olcsó és Frolova eltörte vadonatúj cipője sarkát... Háború . .. polgárháború, mea minden ilyesféle eguszer- re távol levő valótlanságnak tűnt előttem az eltörött cipősarok nézőszögéből. Tüntetés ... Hm ... így válik az osztály szép, erőteljes tradíciója üres formalitássá... ... Es lassanként beláttam, hogy bár én nem tudok vitatkozni, nem tudok szócsatázni. de most. a jelen esetben talán nem is lett volna igazam, ha rátámadtam volna i kellene kapnom Frolovát a húsz körméről, rápirítani, megszégyeníteni, bebizonyítani neki, hogy ez a cipősarok, ez semmi, ez nulla... ez kevesebb minden nullánál, hogy mi kilencmillió proletárt temettünk el az elmúlt háborúban ... és hogy az .elkövetkezendő háború... de hisz ezt Frolova nem kevésbé tudja, mint én... és Frolova... — Eltört a cipőcske sarka ... ejnye ... Meg aztán ... hogy kigondolják ezt a tüntetést... kigondolják ... bocsánatot kérek, ez már egy kissé sok, — talán sok is lesz... Mi az. hogy kigondolják? Minden osztálynak megvan a m.aga tömegkifejezője... a nemesség fegyverrel tüntetett és hódított, a burzsoá pénzzel, technikával zsákmányolt... és az összes osztályok közül a legaláhúzottabb, a legkifeje- zettebb osztály... a proletariátus, az utcán tüntet... Igen. ha ennek az osztálynak valami kellett... ha valamit ki kellett csikarnia ... — Ki az utcára!... tüntetni ... A tüntetést, tisztelt elvtárs- nö. nem gondolta ki senki.. úgy jött magától az osztálytól ... Ezt kellett volna mondanom, — de nem szóltam. Nem $1 Nem szeretek vitatkozni.-------------------------Nincs meg § a vitához való támadó tem- 5 peramentumom. A szükséges \ szavak is mindig csak később $ jönnek és bár az élet gyak- 5 ran igazat ad nekem, de a § szócsatában alulmaradok. I $1 Augusztus elején bolondos V-------------------------------volt az § időjárás. Reggel derült ég mo- \ solygott a városra, de már $ tízkor esett az eső. Délfelé — ^ igaz kiderült, de a szél hi- \ deg volt, és hordta a mal- \ terport. hol telehajtotta, hol § meg kiseperte a felhőszeme- § tes eget. $ A demonstráció a mi utcán- ^ kon hömpölygőit a Vörös tér $ felé, hogy ott egy óriási béke- $ tüntetéssé változzon. § Harc a háború ellen!... Minden imperialista háborút $ polgárháborúvá változtat a ^ proletár világ szolidaritás ... \ Számomra az utcai tünteté- $ sek még nem veszítették el \ az értelmüket. Nem. Volt sze- ^ rencsém részt venni egy pár- ^ szór olyan tüntetésén is. ahol § a tömeget nem tribunes üd- Svözlések, hanem... egész másPüspökszilágy. Egykor püspöki birtok volt a falu. az egész határ. Ezerkétszáz lélek ezerötszáz holdnyi, földterületen. Ma a maga ura a püspökszi- l'ágyi ember — ahegy az egyik kardos menyecske megjegyezte: ma itt van Amerika. Gazdag a pücpökszilágyi föld. Jól fizet. Ezért. Az emberek elégedettek. Olyannyira, hogy egyesek szeretnék megállítani még az időt is. Csak így maradjon mindig — mondja néhány rövidlátó ember. Aki még nem tudja elképzelni a közös holnapot. Pedig a püspökszilágyiak zöme már akarja, sőt sürgeti ezt a holnapot. A maga. a falu jövője, de talán leginkább a fia. lánya érdekében. Hogy megmaradjanak odahaza. Ma még más a helyzet. Az ezerkétszáz ember közül közel kétszázötven Pestre, Váe- ra. Dunakeszire jár dolgozni. Közülük több mint másfélszáz a fiatal, akik úgy érzik, szűk már számukra a püspökszilágyi határ. Van igazság a szavukban. Igazi színház még soha nem Járt a faluban. Kultúrház nincs. Óvoda nincs. Van egy füstös italbolt. A vándormozi vasárnap délután és este tart előadást. A mozihelyiségben alig hatvan szék. Állva azonban, egy kis jóindulattal, beférnek háromszázan is. Ez minden. Ma még. De holnap ... Igen. a holnap más lesz. Egészen más. Rövidesen elkezdik az óvoda építését. Szükség lenne rá már most. de még inkább nélkülözhetetlen lesz, ha egy akaratra kerülnek a püspökszilá- gyi emberek. Nyolcvanezer forintjuk és tekintélyes mennyiségű anyaguk van már az óvoda építéséhez. Részint a községfejlesztési alapból, részint pedig abból, hogy az elmúlt esztendőben több mint száz százalékra teljesítették adóbefizetési kötelezettségüket. Mert a püspökszilágyiak tudják, mi a törvény s a becsület. Csak érteni kell a szavukon. Akkor hamar megmozdulnak. Másként nehezen. A falu vezetői pedig értenek. S ez jó. nagyon jó dolog. Ezért is vállalkozhattak arra, hogy az őszre kultúrházat varázsolnak a falu közepére. Varázsolnak... a szó igaz értelmében. Mert pénz nincs kultúrház építésre, de van egy régi uradalmi tanya. Szombaton és vasárnap bontják. Ez biztosítja a faanyagot, a tető- szerkezetet. Van nyolcvanezer forint partház építésre. Enyedi Lajos, a falu Lajos bácsija, és párttitkára, így okoskodott. — Felépítjük a pártházat — jó dolog. De miből elégítsük ki a megnövekedett kulturális igényeket? A mozi már kicsi. A fiatalok az iskolában gyűlnek össze vasárnap délutánonként. Ping-pongoznak, sakkoznak, beszélgetnek. Még mindig jobb, mintha a kocsmában tanyáznának. De ez sem elég. Otthon kell nekik. Akkor majd nem kívánkoznak el innen annyian. A nyolvanezret tehát nem pártház építésére fordítják. Azaz lesz ez is, az is. A kullúrhaz hálom helyiségből áll maid. Lesz egy nagy színházterem. Lesz egv kisebb — párthelyiségnek, egy másik pedig a kiszeseknek. Ez a két helyiség színházi előadás esetén öltözőnek is használható. A nagyterembe költözhet majd a mozi — az állandó mozi. * A kultúrházban lesz majd igazi színház és állandó mozi. Helyet szorítanak a könyvtárnak is. És akkor alakulhatgyen hol. S üssön tanyát már ^ a faluban is a kultúra, legyen ^ szórakozási lehetőség. Dehogy ^ utaznak ők akkor naponta ^ négy órát autóbuszon és vo jí naton. Dehogy fáradnaik! Csak ^ már legyen. ^ — Lesz! — adja meg a vá- | laszt szűkszavúan Lajos bá- ^ esi. — Mi előteremtjük, akár ^ a föld alól is. Csakhogy... ^ Igen, van csakhogy is. A ^ pénz kevés. A falak nem nő- ^ nek ki maguktól a földből. A ^ régi tanyaépület sem omlik le ^ magától. Emberkéz - kell hoz- ^ zá. Elsősorban a püspöksziiá- ^ gyi fiatalság karja. Meg foga- ^ tok az anyagszállításhoz. Pü.«- ^ pökszilágvon több mint száz- ^ ötven a fogatok száma. Csak szív kell hozzá, s esz: ^ meg kell érezniök és meg kell ^ érteniök, hogy ő érettük, n ^ püspök szilágy iákért van min- ^ den, és nem Enyedi Lajos párt- ^ titkárért, vagy éppen a la- $ nácselnökért. A faluért, a fia- $ talság jövőjéért. $ A falu akarja, a faiu f0a-1 jen össze érte. ^ A közös munka mindig gaz- $ dag gyümölcsöt terem. Prukner Pál $ Ami maid hazahív
