Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

A FÖLD ADOTT, A GYÁR PEDIG... Én már azt a napot várom, mikor a tél térdre roskad. megfeketUl; s a földekről a kerekek sarat hoznak. Az a legszebb! S az a ringó, rengő, futó. cérnavékony, falut, határt egybevarró, mezőt szegő két keréknyom. Valamikor jó apám is. ' jó anyám is s minden ősöm hímezte a más határát, abból teljen, mire ősz jön Nehéz tű volt a kapanyél. fájós fonal a sok hajtás, talán szúrt is a szívmélyből kihasadó sok sóhajtás ... Szúrt ám, bökött, de állta mind' És ahogy a nyelvük végén kicsordult a múltuk kútja; hiszem! láttam Verus nénem. Milyen messze estem is én!.., A föld adott, a gyár pedig... A munkások így hümmögtek: majd csak meggyökeresedik! Lombot hajtott fa vagyok már, fészket rakott a dal bennem. Minden gyár és minden mező szíve itt ver a szívemben. KÖKÉNY LÁSZLÓ KAL AND MI VAN ODABENN ? 3------------------------------­I RAMIRO BLANCO: I Senor Manteca, azaz Vaj úr, ^ puhább és szelídebb ember ^ volt, mint amennyire erre § családnevéből következtetni ^ lehet. Aki ismerte békés, jó- ^ ságos természetét, az igazán ^ nem értette izgatottságát, rosz- ^ szül palástolt dühét,. amelyet ^ az eset, amelyet elmondott, ki- ^ váltott belőle. Annyi bátor- ^ ság gyülemlett fel benne ez ^ alkalommal, hogy valószínűt- ^ len dolog történt meg: párbaj- ^ ra hívott ki valakit. ^ De kezdjük az elején! El kell $ mondanunk, hogy Vaj úr .^gazdag burgosi földbirtokos, ^ akkora fülekkel, hogy nagy- ^ ságuk felülmúlta azt a határt, ^amelyet az esztétika szabályai ^ megszabnak. Hatalmas, tisz- ^ teletet parancsoló hallóké- ^ szülékek. óriási hangfogó töl- ^ csérek. húsosak, szélesek, $ mondhatnánk olyanok, mint ^ egy-egy mozgatható vevő be- ^ rendezés, amelyek néha nagy $ súlyuk miatt lekonyultak. ^ Egy nyáron barátunk ott- ^ hagyta burgosi házát és San ^ Sebastianba utazott. Erről a $ tartományról csodálatos dol- ^ gokat hallott jó barátjától, ^ Pepe Ruanotól. Vaj úr va- $ gyoni helyzete megengedte, ''^hogy kihasználja mindazon $ örömöket, melyeket a nagy- $ város kínált fel neki a nyári $ időben: kirándulás a közeli. $ festői szépségű helyekre, bika- ^ viadal, színház, hangverseny $ á Casinóban . .. ^ Pontosan a Casinóban tor- ^ tént ez az eset. amelyből sok | kellemetlensége származott. ^ Vaj úr ugyanis nagyon jól ^ elszórakozott azzal, hogy a $ szerencse forgandóságát figyel- $ te a játékteremben, anélkül, ^ hogy egy pesetát is kockázta- ^ tott volha. Egyike volt a leg- ^ kitartóbb kibiceknek. ..-Egyik este-a-játékasztal melr i lett szorongott, és elragadtat- ^ va- nézte a. krupié- <és a játékcé $ sok ügyeskedését, amikör jobb ^ fülén ütést érzett, olyan frics- 5 kátéiét, ami nem okoz fáj­dalmat. Gyorsan megfordult ^ és égy ismeretlen férfival ta- ^ lálta magát szemközt, aki kö- | nyökével igyekezett utat tör- § in magának, és egy ezerpesetás $ zsetont dobott a zöld posztóra. $ Az idegen nem kért bocsána- ^ tot. és Va.i úr ezt neveletlen- $ ségnek tartotta. De nem szólt ^ egy szót sem. átment az asz- ^ tál másik oldalára, ahol úgy ^ látta, ritkább a kíváncsiskodók ^ gyűrűje. De alig telt el öt § perc. puff! Ugyanazt a fülét ^ ismét megfricskázták, ezúttal $ erősebben, mint az előbb, s 5 — Teringettét! — kiáltott fel ^ Vaj úr, és ahogy hátrafor- ^ dúlt. újból az ismeretlent lát • $ ta, amint ismét néhány bank­jegyet dob az asztalra. Vaj úr udvariasan így szól* hozzá: — Uram! Legyen szíves, vi­gyázzon egy kicsit. Már két alkalommal..; Mintha a falnak beszélt vol­na. Az ismeretlen egészen be­lemerült a játékba, egy pil­lantásra sem méltatta. Vaj urat bántotta ez a faragatlan viselkedés, elhagyta a játék­termet. és nem is ment vissza, csak másnap este. Amint belépett a terembe, az első. akit meglátott, ez a bizo­nyos férfi volt. És alighogy elfoglalta helyét a játékasztal mellett egy harmadik frics­kát kapott fülére. Az „agresz- szor” oly kevéssé törődött az­zal. hogy ezt észrevétlenül tegye, hogy Vaj úr nem ké­telkedhetett tovább: ez a szemtelen alak az ő fülét szemelte • ki incselkedése tár­gyául. — Uram! — mondta neki. — Vegye tudomásul, hogy nem értem a tréfát! Hallja? Nem értem a tréfát! A férfi nem hallotta, vagy csak úgy tett., mintha nem hallotta volna, és új tétet tett fel. A burgosi elhagyta he­lyét és- a játékosok gyűrűjé­ben keresett menedéket, gon­dolta: itt biztonságban lesz. De az ismeretlen megkereste rejtekhelyén is. és nem nyu­godott, amíg’ el nem érte Vaj úr fülét. ■ Hát ez már igazán sok! Ez a szemtelen tréfacsináló. úgy lát­szik, nincs tekintettél semmire. A jóember megragadta a kö­tekedő karját, és energikusan így szólt hozzá: — Kijelentem, uram, hogy nem vagyok hajlandó elviselni az ön buta tréfáit. Ez volt az utolsó eset, hogy eltűrtem! Megéri Sttfe?! Szórakozzon a saját..fülével!. Ä szavak semmiféle hatást nem gyakoroltak a játékosra. Nem válaszolt, észre sem vette, hogy Vaj úr a karját szorongatja., csak nyereségét szedte össze. Vaj Úr eltávozott, és elhatá­rozta: nem megy többé visz- sza a játékterembe. De ahogy meghányta-yetette magában a dolgot, mást gondolt. Hiszen magát a béketűrő Jóbot is ki­hozná a sodrából, ha kényte­len lenne lemondani kedvelt szórakozásáról, - csak azért, mert egy ilyen senkiházi, az ő fülét gyúrogatja. A becsü­let azt követelte, hogy ne hát­ráljon meg szégyenszemre, ha­nem védje meg tekintélyét, szemtől szgmbe az ellenséggel. A következő este tehát ismét elment a Casinóba. Az idegen már várta. Igen, vitathatat­lan tény, hogy őt várta a já­tékterem ajtajában. Vaj úr hatalmas fülét tehát újabb inzultus fenyegette, és bár ő igyekezett, hogy ügyes had- mozdulatokkal kikerülje a ve­szélyt. mégis megkapta a fricskát — amikor legkevésbé várta. Hát. i; eddig eltűrte, hogy az idegen visszaéljen türelmé­vel, de tovább nem. Ezerszer nem! A dühbegurult Vaj úr sétabotja nyelével — igaz, hogy nem túlontúl erősen — ádáz, üldözőjének vállára ütött, és a következő szónoklatot vágta kir — Neveletlen fráter! Ma­gyarázatot kérek! Elégtételt követelek a sértésért! A kapu előtt megvárom önt. s ha nem követ, kijelentem, hogv ön gyáva! Vaj úr valóban kiment a teremből. A másik a körülál- lókhoz fordult, mutatóujját ha­lántékához emelte, s olyan mozdulatot tett, amivel kife­jezte, hogy ez a nagyfülű nine* ép eszénél. Ahogy Vaj úr kiviharzott. az ajtóban összeütközött Pepa Raunóval, képviselő barát­jával. Pepe aki látta, hogv mennyire kikelt magából, meg­kérdezte tőle, mi felindultsá- gának oka? Vaj úr elmond­ta, mi történt vele. és harag­tól kivörösödve így fejezte be: — Az imént neveletlennek és gyávának neveztem ... Vagy bocsánatot kér tőlem ez a* ember, vagy pedig még talál­kozunk! — Dehát kicsoda az illetői — kérdezte Ruano. — Az ott! — mutatott rá Vaj úr az állhatatos fül vadász­ra. — Az a fekete szakállű^ — Az! Az! — A mindenségit! Tudod, hpgy mit feltél? Hiszen ez Castaneda, á leghíresebb kö­tekedők egyike. Vagy húsz párbaja volt már. közöttük néhány halálos kimenetelű , . s Félelmetes ember .; j — Még ha ő maga az Anti- krisztus ... — Isten irgalmazzon neked, barátom! Gyávának nevezted, és ő erre nem válaszolt’ — Egy szót sémi — Hát ezt nem értem :, ■ Rejtély! .;. Nézd. én, elég jó viszonyban vagyok Castanedá- val. Legjobb lesz, ha te be­mész az olvasóterembe, és megvársz. Beszélnem kell ve­le ... így is történt. \ szerencsét­len Vaj úr bement a klubba és úgy tett, mintha újságot olvasna. Ruanónak sikerült kicsalogatnia Castanedát a játékteremből, magával vitte a teraszra, ahol a derék pár- bajhős őszintén meggyónt ezekkel a szavakkal: — Tíz napon keresztül ál­landóan csak vesztettem. Hiá­ba vártam, hogy a szerencse csak egyszer is kedvezzen ne­SSS/SSSSSS//SSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS* kém. A sors ellenem esküdött, teljesen tönkrementem. Húsz­ezer pesetát hoztam magam­mal, már csak ezer maradt belőle. Képzeld el. milysíl lelkiállapotban voltam! Nos, hát egyik este a nyaralásra szánt vagyonúm utolsó ezresé­vel kezemben, elhatároztam, hogy még egyszer szerencsét próbálok. Amint, kinyújtottam kezemet, hogy feltegyem a té­tet. kezem hozzáért a bará­tod füléhez. Ez az .érintés, es­küszöm neked, véletlen volt.,, de ... óh micsoda Szerencsei Először tíz nap után — nyer* tem! Ezer pesetám megkétsze­reződött. — Erősen belém rögződött az a gondolat, hogy a sze­rencse csak azért kedvezett nekem;.. igen, csupán csak azért, mert kezemmel meg­érintettem e birkatürelmű em­ber csodálatos fülét. És mint­hogy nem veszthettem semmit azzal, hogy kipróbálom e ka­bala csalhatatlanságát, nem akartam új tétet kockáztatni e varázslat megismétlése nél­kül. Csoda történt barátom, én mondom, csoda! Kétezer pesetámból négyezer lett.. s Félre veletek, rossz szellemek, ártó boszorkányok! Megtalál* tam a helyes módszert, és ez a módszer, akár hiszed, akár nem. a barátod aranyos, álta­lam igen nagyrabecsült jobb fülében rejlett. — Miért fárasszalak tovább elbeszélésemmel? Ezentúl nem tettem fel egy pesetát sem anélkül, hogy meg ne érintet­tem volna azt a csodatevő fü­let, amelynek szerencsémet köszönhetem. És képzeld: min­dig nyertem! Öt kis ütéssel, figyelj jól, öt ütéssel segítet­tem maradék ezer pesetámat, és most — nézd, itt a pénz­tárcám — harminckétezer pe- setányi tőke boldog tulajdono­sa vagyok. Ezt mind barátod csodálatos- fülének köszönhe­tem! Mondhatta ő nekem a legnagyobb gorombaságokat, kiabálhatott velem, sőt ke­zet is emelhetett rám .,; én hidegvérrel tűrtem és tovább nyertem. — Hogy megverekedjem ez­zel a kiváló emberrel? Soha! Az ő gyönyörűséges, imádni való füle. és az a test, amely hallószervét hordozza, szent és sérthetetlen előttem, job­ban tisztelem, mint a muzul­mán a próféta szent lábszár­csontját. •— És magunk között szólva — ennek a jó embernek min­den oka megvan arra, hogy le­kenjen nekem egy hatalmas pofont.;De természetesen csak akkor, ha senki nem lát bennünket. Mondd meg ne­ki. hogy készségesen állok rendelkezésére, sőt, bocsána­tot kérek tőle ..; Mondd meg neki. hogy én vagyok semmi­vel össze nem hasonlítható fü­leinek első és legnagyobb tisztelője. Fordította: Huszágh Nándor (Pirk János, Munkácsy-díjas rézkarca, 1927.) Ck\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Csanády Ilona... Ilona! Cs ... ^ Budapesten a proletariá- í tus ... az osztály tüntet... $ Berlinben az osztály kimegy \ az utcára és tüntet... Tüntet $ az osztály és neki mindegy, $ hogy a kövezet fel van szedve, \ vagy nincsen ... Tüntet az ősz- \ tály Varsóban is, hiába lova-; goi bele az osztályba, a kivont- \ kardú csendörlovas. Tüntet az\ osztály Pesevar alatt, dacára a \ gépfegyverkattogásnak — tűn-! tét az osztály, dacára az ólom-' esőnek, acéljégverésnek ...! mert ez az osztály a proleta- \ riátus ... a proletariátus tör-1 ténelmi életmegnyilvánulása a ■ tüntetés, harctere az utca ... i És nincs eső, nincs utcaköve- i zet,.. nincsen cipősarok, de \ vannak eltaposott, hirtelen \ megállott, lángoló szívek ... ; Ilona Cs ... szíve ... v A tüntetés, édes Frolova elv- 1 társnő, nem puszta formali-1 tás... • * I Nem szeretek vitatkozni... j 1----------------------— Nincs meg a $ vitához való támadó tempera- \ mentumom. A szükséges sza- l vak is mindig csak később jön- ; nek és bár az élet gyakran iga- ä zat ad nekem, de a szócsatá- ; ban alulmaradok. t (Sarló és kalapács, 1930) 5 Csanády Ilonával én ezer- kilencszáztizenöt végén — amikor a sebeimből fetépülen- dő, a frontramenés előtt Pestre jöttem — egy diszkrét... azaz ma már világosan látom, hogy konspirativ társaságban talál­koztam, amelynek az volt a célja, hogy ideológiai eszközök­kel lerombolja az imperialista hadsereg épületét... Nekem, mint a hadsereg tisztjének, szaladnom kellett volna innen ... de a háború iskolája már engem is meg­tanított egyre-másra ... és Ilo­na szavai olyan mély lelkese­déssel csaptak felém, hogy ön­kéntelen végighallgattam ... Az, amit „Csanády elvtárs- nö” mondott nekem, csak meg­határozta azokat a kétségei­met, amelyek a logika pillana­taiban csavarták, ferdítették bennem az úgynevezett — „benső szimmetriát”.., I A foqsáq, a forradalmak 1---------—-— nagy mezsgyét h úztak közénk — de én később hallottam, hogy Ilona részt vesz a kommünben... meg­győződése a kommunisták so­raiba állította. A bukás után ült. Családja hiába járt utána. Hajthatatlan maradt. Kétévi fegyház után, amikor kikerült még acélosabb volt... Ez a dolgok logikája ... F.r érthető... I Ilona Csé...*s Csanády 1----------------------professzor lá­n ya, Nagy Bandi menyasszo­nya ... a mi pacifista, antimi- litarista agitátorunk.,, csöpp. törékeny, szőke lány, akit.. Elölről kell kezdenem .., Ezerkilencszáztizenhár ómban együtt tanultunk... az egye­temet végeztük... Nagy Ban­di filozopter volt, Ilus pedig szőke szépség és Bandi meny­asszonya. Háborúról, mindenféle vi­lágkatasztrófáról szó se volt de Bandi folyton erről be­szélt. Az ő prakszisában akadtak olyan könyvek, ame­lyek szerint a kizsákmányo lás rendszere nagy válságokig viszi az emberiséget. Marx... Ez a rövid, de velős név benneragad az ember fülében. Bandi marxista volt, meg- gyözödéses, tehetséges, tem­peramentumos. Állítólag Csa­nády professzorral olyan ma­gánvitái voltak, hogy — Ilus szerint — a terminus techni­kusoktól a plafon is ropo­gott ... Az öregúr megérezte Bandiban az erőt és . ■. tűrte hevességét... Ilus meg szerelmes volt — a nevetségig ... Aztán a háború... Bandit elviszik és a szeptembervégi kárpáti harcokban egy marxis­tával kevesebb lesz... Margareta Ivanovna Frolová- ra... I Sokeseményű jnindennap­I------------------­-----jaun tarka t ömkelegében lassan feledés­be ment ez a parányi eset... En már azt hittem, hogy nem volt igazam, amikor gon­dolatban elítéltem Margareta Ivanovnát... de ma ... ma már másképpen látom a dol­got, és elhatároztam, hogy habár egy hónap kétessel —, de Frolovát rendreutasítom... Ma délután, a hivatalból hazajövet, újságolvasás előtt felbontottam a postámat. A levelek között elsőnek egy osztrák bélyegű levél rán­totta magához a figyelmemet. A levelet egy jó elvtársam küldte Bécsből. ahol az emtg- , ráció kenyerét eszi... Többek között rátér a nem­régi budapesti eseményekre, és írja: „ ... szomorú szívvel értéstt- lekj hogy az utcai tüntetés egyik áldozata, a mi drága elvtársnőnk, Ilona Cs ... a tüntetés első sorában állott és a golyó szívén találta .. ■ azonnal meghalt.. ” ... Ilona Cs ... Azonnal meghalt... a go­lyó szivén ... tüntetés .. ■ Ilona Cs... (Rötzer Henrik felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents