Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-27 / 122. szám

1959. MÄJUS 37. SZERDA VFcí sHap AZ EUES IDEJE Ä Dunakeszi Járműjavító ------------—■— part-végre­hajtóbizottsága sokféle mód­szerrel próbálkozott 1956 óta, a pártépítés mégis igen lassan haladt. A tavalyi esz­tendő mindössze tíz taggal szaporította a gyárban a párt­tagok számát. Később azonban a barátság szálai lassanként már nem­csak az üzem falain belül fűz­ték össze a párttagokat és pártonkívülieket, hanem kap­csolatuk kiterebélyesedett. Együtt jártak szórakozni, a feleségek és gyerekek is ösz- szebarátkoztak. így válasz­tódtak ki azok, akiknek a taggyűlés bátran a kezébe adhatta a kicsiny piros köny­vecskét, hiszen megismerték munkájukat, magatartásukat, teljes emberségüket. A türelmes és alapos neve­lőmunka ebben az esztendő­ben meghozta az eredményt. Egyetlen hónapban, április­ban tíz tagjelölt és kilenc tag felvételi kérelmét tárgyal­ták az alapszervezeti taggyű­lések és hagyta jóvá a párt­végrehajtóbizottság. A tíz tagjelölt közül ki­lenc munkás. Bárány Imre elvtárs, a párt-végrehajtóbi­zottság titkára szerint: — Olyan munkásokkal akar­tuk és akarjuk erősíteni a pártot, i akiknek a szavára nem azért figyelnek a többiek, mert nagy a hangjuk. Az is­mert közmondást alkalmazza a taggyűlés egy-egy ember felvételénél: „hétszer mérj és egyszer vágj”. Grécs Istvánnak, a 2. alap- szervezet titkárának az a vé­leménye, hogy — különösen a a munkások között — ez az esztendő az „érés” ideje, a pártba való belépést illetően. — 1945 óta vagyok alap- szervezeti vezetőségi tag, 11 éve pedig ugyanitt párttitkár. Ismerem személyesen mind a 700 embert. Ezért tapasztalat­ból tudom, hogy a becsületes dolgozók nem azért kívánkoz­nak közénk, mert vezető ál­lást, nagyobb fizetést akar­nak. Módszerünk talán egy mondatba is belefér. Igyek­szünk törődni minden em­berrel és figyelmünk nem­csak a gyár kapujáig terjed. I Baranyai János, '®®y a k>­! ______i--------------lene mun­k ás közül, aki. az áprilisi tag­gyűlésen került a tagjelöl­tek sorába. Alvázlakatos. Ve­zetője egy kilenctagú bri­gádnak. — Tíz éve dolgozom Duna­keszin. Fiatal segéd voltam, amikor ide kerültem. Az idő­sebb szaktársak nem féltették a tudásukat, tanítottak, báto­rítottak, mert én kis mesternél szabadultam. Még arra is gondjuk volt, hogy milyen a szállásom, eszem-e rendszere­sen, meg mivel ütöm el az es­téimet. Mert kétfelé élünk. Az asszony otthon van. Közelebb is kaphattam volna munkát, de maradok. Úgy érzem, hogy már itt vagyok — otthon. — Miért lépterh be a pártba? — ismétli komolyan a kérdést. — Ötvenhat óta figyelem az életet. Itt a gyárban is sok minden megváltozott. Ha csak a magam példáját mondom: Jobb a kereset. Kétezer forin­tom minden hónapban biztos. 1800 forint nyereségrészesedést kaptam a múlt évre. Tíz fo­rintból kijön a napi élelem ... Látszik, hogy komolyan gon­dolnak ránk, munkásokra. Ott­hon, Törökszentmiklóson az anyám, az anyósom februárban a három-három holdjukkal be­léptek a tsz-be. Olyan török- szentjniklósi parasztok is be­mentek. akiknél nem is jártai az agitátorok. Maga az élei agitálta meg őket, az, hogy amit az ellenforradalom utár, ígért a párt meg a kormány azt becsületesen megtartotta Ezért kértem Dévényi Band bácsit, meg Orczi elvtársat hogy ajánljanak a pártba .. — Az utóbbi években rákap tam az olvasásra — fordít £ szón Baranyai elvtárs. — Es ténként a jó könyvekkel cím borálok. Most Hugo Vikto Nyomorultak című művét ol vasom. Jövőre technikumbi szeretnélc menni. . I Sáradi János, az asztalosok 1---------------------- 16 tagú bri­g ádjának vezetője, alacsony, sovány ember, túl a negyve­nen. Elfogódottan beszél, egy- egy mondat között szünetet tartva. — Az ellenforradalom után nem kértem az átigazolásomat a pártba ... szégyelltem kér­ni ... Gyenge vezető voltam, s a brigádtagok csak lazsáltak... Hogyan álltam volna a taggyű­lés elé, amikor a brigádom alig teljesített? Kimagyarázkodtam ~ volna magam azzal, hogy az órabér nem ösztönöz?... Meg­fogadtam, hogy addig nem szó­lok, amíg nem változtatom meg a szellemet... Most az elsők között vagyunk a kongresszusi versenyben... Nyugodtan a taggyűlés elé állhattam. Az erős, domború homlokú húsz esztendős Kárpáti László mondatai kerekek, előadás­módja megfontolt. — Kiskunmajsán az apám­nak másfél hold homokja van és hat gyereke. A legkisebb öcsém kivételével — aki most közgazdasági technikumba jár — már pnindnyájan keresünk. Én 57-ben végeztem el a Váci Gépipari Technikumot. Havi 50 forintért iskolát, kollégiumi ellátást kaptam. Az ellenforra­dalom alatt sok társamat meg­bolondították. Én meg csak fe­küdtem az ágyon és gondol­kodtam. Szeretem a matemati­kát — kétszer is tanulmányi versenyt nyertem —, a fejem rászokott a logikára. Mi lesz, ha az történik, amit a „forra­dalmárok” akarnak?! — kér­deztem magamtól akkor. Ne­kem nem .lesz helyem az isko­lában, de a többi velem egy- ivásúnak sem. Anyám katona testvére a rádió védelmében halt hősi halált. Hát akkor hol az én helyem!? — buggyan ki belőle. ■— 1957 tavaszán megalakí­tottuk a KISZ-t — sorolja csendesen. — Érettségi után idejöttem. Először gépen dol­goztam, most segédművezető vagyok a kovácsműhelyben. Már 1958 végén kérteih h fel­vételemet a munkásőrségbe ... A taggyűlés megbízott ben­nem. — Ha az üzem javasol, egyetemre is szeretnék menni — mondja terveiről —, mert aki többet tud a világról, meg a szakmáról, annak a munkája termelékenyebb. I A járműjavító PáMszerve­katonái őszinte emberek. Szin­te egyöntetű a válasz arra, hogy miért most érezték érett­nek önmagukat és az időt. hogy főbbet vállaljanak a kö­telességből és a felelősségből. Sorolják az eseményeket, kü­'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj \ Száz meg száz egyszerű . kartonlap jelzi a hatalmas falte : táblák rekeszeiben, hányán : dolgoznak a délelőtti műszak- \ ban. Valamennyi mögött egy- \ egy ember, öreg vagy fiatal, nő i vagy férfi, komoly vagy vígke- \ délyű. Ahány, annyi féle. \ — Mi lenne, ha találomra i kihúznánk egyet a bélyegző- ! kártyák mögül és megnéznénk, i ki is áll mögötte — ötlik fel a ! gondolat. És máris tétovázva ! keres a kéz, majd megállapo- \ dik az 530-as számnál. ; — Ladnai Ferencné — oZ­\ vasswk a nevet. \ — Az elko üzemben dolgo­\ zik — mondja kísérőnk és > máris indulunk hozzá. \ Még egy pillantás a lapra, i Az új dekád második napja \ van. Tegnap öt óra 48 perc- \ kor érkezett és 14 óra 14 perc- J kor távozott. Ma reggel öt óra \ 41-et bélyegzett az óra a ^ kártyára. ^ — Ismerik őt? — kérdezzük ^ a többiektől, az üzembe érve. \ — Hogyne ismernénk, ő a $ mi csoportvezetőnk — felelik. $ Hangjukból szei etetet, tisztele- i tét olvasunk ki.- Mire.végig- $ érünk a húszméternyi folyo- § són, már tudja, hogy öt Ike- | ressük. $ Csupa -kérdés a tekintete. $ Aztán amikor elmondjuk, ho- ^ gyan találtunk rá, és mi a & célunk, jót nevetve meg jegy- ^ zi: \ — Egyszóval kisorsoltak. lönösen az ellenforradalom utániakat. A béremelést, az ár- leszállítást, a nyereségrészese­dést, a családi pótlékot, egy­szóval a párt gondoskodását, a kommunisták közötti megvál­tozott bensőségesebb baráti, hangot, a minden dolgozóval való törődést, a sok-sok apró tettet látják, értékelik. Mind­ezért pedig érdemes többet vállalniok. Déry Károly ÜZEMEINKBŐL JELENTIK 3 371000 forint terven felül Készül az új vízibusz prototípusa Jutalom a munkaverseny legjobbjainak A CSEPEL AUTÓGYÁR dolgozói a pártkongresszus tiszteletére indított munka­verseny eredményeként az első negyedévben 3 371 000 forint értékű készárut ter­meltek terven felül. így 2,2 százalékkal magasabb a terv­teljesítés és 2,9 százalékkal Utak, hidak épülnek társadalmi munkában Tök község utcáin nagy a sürgés-forgás ezekben a na­pokban. Negyven szekér hajt fel-alá, sárgás kőtörmeléket szállít a kőbányából a bánréti nádas irányába, aztán üresen visszafordul, hogy újra megra­kodjon. Az utcán és az abból folytatódó dülőúton ásóval, la­páttal felszerelt embercsopor­tok várják a szekereket és a murvás kőtörmeléket a mély kerékvágásokba, mélyedésekre szétteregetik. Járhatóvá tesz­nek egy körülbelül egy kilomé­teres, dágványos útszakaszt. Egy másik dülőúton hasonló munka folyik, ott is majd egy kilométernyi kerékmarasztó útrészt javítanak. De a Bán­réten a nádas és levezető árka mellett a régi híd helyén be­tongyűrűkből új hidat Is építe­nek. A hídgyűrűket a tanács vásárolta meg, egyébként a hídépítés és a két út javításá­nak 40—50 ezer forintot kitevő munkáját magára vállalta a község lakossága. Az emberek jókedvén, ami­vel az elvállalt munkát vég­zik, meglátszik, szívesen dol­goznak a közösségért. Társa­dalmi munkában egyébként a községben soha sincs hiány. A lakosság bármikor készséggel elvégez minden olyan munkát, amivel a falu fejlődését, szé­pülését szolgálhatja. A most folyó útépítés, hídépítés befe­jezése után ugyancsak társa­dalmi munkában parkosítják a kultúriház előtti térséget. És ugyanilyen módon kiszélesítik a feultűrházhozvezető úton le­vő keskeny hidat is. A hozzá szükséges hídgyűrűket a tanács a községééjlesztési alap terhé­re már megvásárolta. Tök 50 ezer forintos község­fejlesztési alapját különben is jól felhasználja a tanács. Ez- idén a kultúrházhoz 30 ezer forint költséggel mellékhelyi­séget építenek, továbbá kitata­rozzák a tanácsházát. Ezen­felül pedig 350 folyóméter jár­dát is építenek. Készül a dűlőút új hídja a Bánréti nádas mellett emelkedett az egy fő egy nap­ra eső termelése. A gyár kol­lektívája korábban vállalta, hogy az önköltséget az erede­ti tervhez viszonyítva továb­bi 0,9 százalékkal csökken­tik. Az év folyamán ez az összeg körülbelül 7 millió fo­rint .nyereségtöbbletet jelent. E felajánlásból máris egymil­lió forint önköltségcsökken­tést ért el a vállalat. A kongresszusi vállalások eredményes teljesítése ér­dekében most a dolgozók még lendületesebben munkálkod­nak, hogy a vállalat tízéves jubileumára, novemberre, a Csepel Autógyár elnyerhesse a Minisztertanács és a SZOT vándorzászla j át. A DUNAI HAJÓGYÁR eb­ben az évben tovább bővíti gyártmányai választékát. A nemzetközi elismerést szer­zett vízibuszt, amelyből a szomszédos országok is töb­bet rendeltek, most új kül­sővel, tetőrész nélkül, nyi­tott kivitelben is készítik. Már épül a tengerpart menti használatra is alkalmas új vízibusz prototípusa. 30 mé­ter hosszú és 6 méter széles lesz. Az elől csukott, hátul pedig nyitott hajót két, egyen­ként 135 lóerős Ganz—Jend- rassik dieselmotor hajtja, s 180 személy befogadására lesz alkalmas. A hajó alu­míniumból készül és a part­tól 20 mérföldes távolságig bármelyik tengeri kikötőben használható lesz. Az utasok igényeit is messzemenően ki­elégíti. Fedett részében esz­presszó-bárt építenek; külön­böző italkeverő-gépek, hi­degkonyha, presszógép egé­szíti majd ki az ,.úszó bárt”. A MECHANIKAI MÜVEK­BEN is egyre többen kapcso­lódnak be a kongresszusi munkaversenybe. A legjobb eredményt elérő üzemrészek közül az első helyezett 3 ezer forint, a második 2 ezer, a harmadik pedig ezer forint jutalomban részesül majd a novemberi értékelésen. A na­pokban a csőszerelő műhely, a Mekalor-üzem, a szállító­részleg, a 15-ös műhely, va­lamint az Ikalor-üzem kap­csolódott be a munkaverseny­be. A -versenyt a gyár ver­senyfelelőse rendszeresen ér­tékeli. Kedden és pénteken naponta háromszori adásban számol be a gyár hangoshír­adóján a kongresszusi verseny legfrissebb eredményeiről. Az 530-as bélyegzökártya tulajdonosa Hát nem báno-m, ismerkedjünk meg. Mindenekelőtt hadd mu­tassuk be őt. Átlagos termet, vékony, csontos arc, barna haj, fehér kendővel lekötve, mint a többieké. Külsőre ítél­ve 30 év van mögötte. Sima arcbőr, de a fiatalság jelein áttetszenek a gond vonásai, jelezve, hogy élete nem szű­kölködött gondokban, meg­próbáltatásokban. Szavai iga­zolják is ezt. — Már 14 éves koromban é Diósgyőri Vasgyárba kerültem, ahol apám negyven évig volt segédmunkás. Samott-téglave. rő voltam. Nem volt könnyű a munka, dehát kellett a pénz. Hatan voltunk testvérek — kezdi munkáséletének törté­netét. Szavaiból kitűnik, álmodni sem merte volna akkor. 1942- ben, hogy többre viszi, mint az apja. A felszabadulással aztán ki­emelkedett .a kilátástalanság- ból. A szabad élet kibontakoz­tatta a fiatal lány kezdemé­nyező készségét, megsokszo­rozta szorgalmát. így summáz­za az élete sorában bekövet­kezett hatalmas változást: — 1948-ban a Diósgyőri Vas­gyár első élmunkásnője let­tem. Ott voltam Csepelen, amikor versenyre hívtak ben­nünket. Hat hónapig átlago­san 160—170 százalékot teljesí­tettem. Nagyon jól ment a munka. Még ugyanebben év­ben a párt iskolára küldte, Csepelre. Innen visszakerül­ve, a gyár nőszervezője lett, de nem sokáig, mert ismét más munkaterületre szólította a párt. Különböző mezőgazda- sági szakisikolák helyettes ve­zetője lett. Dolgozott Török­szentmiklóson, Nagykanizsán, Szolnokon, Örkényben, Kecs­keméten, Hajdúszoboszlón. Hajdúböszörményben és a Nógrád megyei Szirákon. — Legalább háromezer trak­torossal és termelőszövetkeze­ti könyvelővel foglalkoztam. Biztosan emlékeznek is rám valamennyien. Ezt a munkát i<t nagyon szerettem. Azért is iratkoztam be a mezőgazdasá­gi technikum levelező tagoza­tára — mondja Közben 1950-ben férjhez- ment. hamarosan jött az első gyerek. Megbetegedett. Abba kellett hagynia a munkát és a tanulást. Dehát aki valamennyire ma­ga is alkotóan beleszólt már az életbe, megismerte a munkát, nemigen tud meglenni nélküle. ö sem sokáig bírta. Miután Törökbálintra költöztek, két- három hónap múlva munkát vállalt a tanácsnál. 1956-ban született negyedik gyermeke. Ismét megbetege­dett. Egy évig nem dogozha­tott, de aztán megint csak haj­totta a vágy a gyár felé. így beszél erről: — 1958 áprilisában hallot­tam, hogy felvétel van a Me­chanikai Művökben. Eljöt­tem. Felvettek, pedig még nem is ismertek. És azóta itt vagyok. Munkájáról csak ennyit haj­landó mondani: — Nagyon szeretem a helye­met és az embereket. — Tervei? — kérdezzük. — Ügy szeretnék helytállni, ahogy elvárják tőlem. A csa­ládban is, meg itt is. Ezért ákarok tanulni. Egy sor dol­got már ismerek, de van még pótolnivaló hiány, amihez na­gyon kellene valamilyen tan­folyam — válaszolja. (Érde­mes lenne megvizsgálni a gyár vezetőinek, hányán igénylik ezt. Bizonyára elég sokan. Ha így van, akkor pedig nem lehet elzárkózni jogos kivánságük teljesítése elől.) Ladnainé még csak annyit mond magáról: — Nagy kitüntetés számom­ra. hogy csoportvezetőnek tet­tek és a dolgozók is elfogad­nak. Aztán már csak azokról a lányokról, asszonyókról beszél, akikkel együtt dolgozott, áki- ket most irányít. Mindegyi­kükről tud mondani valamit. Egyiküknek két gyermeke van, jól élnek a férjével, a harmadikat tanácsokkal kel­lett ellátni, mert csalódott a vőlegényében és így tovább. Ismeri valamennyit. Kit job­ban. kit kevésbé. De arra törekszik, hogy mindenkihez közelférkőzzék, mert csak úgy tud segíteni. — Sokszor csodálom Lad­na inét, mert olyan talpraeset­ten és mégis nyugodtan meg tudja mondani a hibákat. Ki­váló munkást és kommunistát ismertünk meg. benne —■ mondja róla Horváth Ferenc­né. — Azért tettük meg cso­portvezetőnek, mert tudja, hogy mit. miért kell csinálni halljuk Chityil László üzem- technikustól. A többiek is így vélekednek róla. Ügy gondoljuk, a le­mérhető eredményeken túl —» ezek pedig számottevőek — ez beszél a legékesebben arról, hogy bár nem alkotott semmi különlegeset, tíz- meg tízezer társával együtt munkáshétköz­napok derék katonája ő. Farkas István ■ ^ 1 Halló, 182-684! s X $ Figyelmességre vall, hogy X § létrehozták a postánál a kü- X ^ lünleges tudakozó szolgálatot § § (182—684), amely bárkinek ren- s $ deikezesére áll. ha mondjuk X X meg akarja tudni, mikor szü-X ^ letett Móricz Zsigmond vagy X ^ mikor volt a borodinói csata ^ $ és így tovább. Még azt is X X megmondják a sok nehézség- 5 X gél küszködő agglegények-o ^ nek. hogyan kell a rántott- s X levest vagy a tojásrántottat x X elkészíteni, s X jó ez és kedvelik is az X emberek a különleges tuda-c 5 kozót. Dehát itt is előfordul.^ X hogy melléfognak. így tör- X X tént nemrég, amikor az Ik- X s ladi Ipari Műszergyártói ér-S $ deklődtek náluk. Telefonon^ X akartuk elmondani ezt aS X melléfogást a 182—684-nek, X x csakhogy 9 hibabejelentő ta-C $ núsithatja, hiába tárcsáztuk, S X nem ment ki a csengetés. X X így hát itt mondjuk el az X S esetet. S X Azt kérdezték a műszer- X X gyáriak, mikor lesz a nem- ^ § zétközi gyermeknap. Tették X X ezt azért mert csapatzaszlot § x akartak csináltatni a galga- s X gvörki úttörőcsapatnak. Ju- ^ X nius 8-át kapták válaszul a ^ S kérdésre. __ , S x A zászló elkészült. Közben § X kiderült, hogy május 31-én ^ § lesz a gyermeknap. Ki kell X X javíttatni a szép csapatzászlót, X $ mivel rossz dátumot hímez- X § tek rá. Ez nemcsak bősz- X ^ szántó, de pénzbe is kerül. ^ § Éppen ezért engedjen meg § X egy szerény kérdést a külön- X X leges tudakozó: nem lett X X volna helyesebb azt mondani, X § hogy nem tudják, mikor lesz ^ X az idei gyermeknap? Nem X § esett volna csorba a tekinte- ^ I ivükön. | ^sssssssssssss/sssssssssssssss/ss/ssssssssi Kedden hazánkba érkezett az első grúz turistacsoport Kedden délelőtt 32 főből álló, újabb szovjet turistacso­port érkezett Debrecenbe. Ez az első grúz csoport, amely hazánkba látogat. A vendé­gek kedden délután Debrecen nevezetességeit tekintették meg, szerdán pedig a Hajdú­sági Gyógyszergyárba látogat­nak el. Ezután Szolnok, Sze­ged, Pécs, a Balaton és Sztá- linvárcs érintésével utaznak Budapestre, ahol három na­pot töltenek el. Június közepén piacra kerül a mecseki őszibarack A Mecsek déli lejtőjén 180 000 őseibarackfa hozza különleges zamatú termését. Az idén a fiatal, jó erőben levő fák jól kötöttek, a gyümölcsök már dió nagyságúak, s egy-egy fá­ról átlag 20—25 kiló őszibarac­kot várnak. A kedvező időjá­rásban oly rohamos az érés, hogy arra- számítanak: június középén megkezdhetik a leg­korábban érő őszibarackfajta, a Mayflower szedését. A kitű- . nő ízű mecseki gyümölcs iránt külföldön is nagy az érdeklő­dés: osztrák, német, csehszlo­vák kereskedők máris kétezer mázsa őszibarackra kötöttek szerződést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents