Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-27 / 122. szám

erst mu. k/C irtai) 1959. MÁJUS 27. SZERDA Osszersnkható, könnyű grcrmckkocsi A Szegedi Gyermekkocsi Készítő Kisipari Szövetkezet­ben fémvázas, nikkelezett, két­kerekű gyermekkocsi gyártá­sát kezdték meg. Ezenkívül rö­videsen saját tervezésű, új tí­pusú gyermek sportkocsikat is készítenek. Ezeknek a négyke­rekű kocsiknak a váza, a kár­pitozással együtt, összecsuk- 'ható, s így könnyen szállítható. BIRKANYÍRÁS Több mini ötmillió forint megtakarítás A megyei vállalatok többsége kiválóan gazdálkodott az elmúlt esztendőben Nagy munkában van Fülöp Jó­zsef, a telki Rákóczi Tsz tagja. Hét-nyolc kiló gyapjút vág le egy-egy birka göndör bundá­járól. A megyei tanács felügye­lete alá tartozó vállalatok a múlt évben a tervezett 3 082 000 forinttal szemben 5 175 000 forint tiszta meg­takarítást értek el, tehát több mint kétmillió forinttal töb­bet. A takarékossági mozga­lom a megyében így el­érte célját, és a megyei vállalatok az esztendőt közel húszmillió forint többletnyereséggel zár­ták. Ebből az összegből minősül tiszta megtakarításnak az 5 175 000 forint. A jelentés az elért ered­ményt szakigazgatási szer­venként is részletezi. Esze­rint a tervosztály az állomá- nyonkívüli béralap-keretek csökkentésével 400 ezer fo­rintot takarított meg. Az ipa­ri osztály felügyelete alá tar­tozó vállalatok megtakarítása meghaladja a négymillió fo­rintot, ami a tervezettnek több, mint kétszerese. A legjelentősebb volt a megtakarítás az anyag­felhasználás területén, vi­szont a szállítási költsé­geknél nem érték el a betervezett megtakarítást, főleg azért nem, mert a sütő­ipari vállalatok számára nem utalták ki az igényelt gép­kocsikat. IS ASZEG I MOZAIK lakkal, majd tőzeggel töltik fel és füvesítik. Tervbe vették azt is, hogy strandot építenek a kultúr parkban. A feltételek er­re megvannak, hiszen ezen a területen évtizedek óta sok hő­forrás tör fel. Úgy határoztak, hogy már az idén kiássák az árkokat az összegyűlt víz leve­zetésére, s megcsinálják a me­dence medrét. Az építkezést a jövő évi községfejlesztési alap­ból folytatják. S idővel — mert erről nem tettek le — itt sze­retnének majd felépíteni egy szép, korszerű kultúrotthont. •k A nőtanács és a szülői mun­kaközösség tagjai a nemzetközi gyermeknapra készülnek. Úgy tervezik, hogy az iskolások má­jus 17-i Csipkerózsika előadá­sának és más rendezvények­nek a bevételét fordítják majd az apróságok megvendégelésé- re. A program szerint reggel autóval viszik kirándulni a gyerekeket egy közeli fenyves­erdőbe, ahol színes műsorral, tréfás versenyszámokkal szóra­koztatják és megvendégelik őket. majd délután filmelő­adást rendeznek. Ny. É. Az építési és közlekedési osztály tervteljesítésében el­maradás mutatkozik. Ennek oka, hogy az építőipari válla- lalatoknál az anyagtakaré­kosság lehetőségeit kellő­képpen még mindig nem hasz­nálták ki, és hogy a munka­bérköltségek csökkentése ér­dekében nem vizsgálták fe­lül a túlzottan magas admi­nisztratív és műszaki létszá­mot. így történt, hogy a ter­vezett 390 ezer forint he­lyett csupán 300 ezer forint megtakarítást értek el. A kereskedelmi osztály felügyelete alá tartozó vállalatok szintén nem teljesítették takarékossá­gi tervüket, 894 ezer helyett csak 764 ezer forintot takarítottak meg. Az elmaradás okát abban lát­ják, hogy az év folyamán vég­rehajtott készletrendezési ak­ciók, leértékelési eljárások, a selejtáruk kötelező leírása, a minőségileg csökkent érté­kű áruk árkülönbözetének költségként való elszámolá­sa károsan befolyásolták a takarékosság végrehajtását. Igen érdekesek a művelő­dési osztály eredményei. Itt közel két és félmillió forint az elért megtakarítás. A do­logi kiadások csökkentésével több mint félmilliót, a kisebb javítások házi elvégzésével 176 ezer fo­rintot takarítottak meg és 1 630 970 forint annak a társadalmi munkának az érteke, amelyet az is­kolák és a kultúrházak építésénél használtak föl. Érdemes följegyezni, hogy ezen a téren a legszebb ered­ménnyel a ráckevei járás’ di­csekedhet, ahol a társadalmi munka értéke meghaladta a 380 ezer forintot, a leggyön­gébb eredményt viszont az aszódi járás mutatta fel, mindössze 35 ezer forint ér­tékű társadalmi munkájával Az egészségügyi osztály megtakarítása közel kétszáz ezer forint az energiafelhasz­nálás területén, és 64 ezer forint a körzeti orvosok gyógyszerbeszerzésénél. A me­gyei kórházaknál az ápo­lási napok számát 10 száza­lékkal csökkentették, ami szintén jelentős megtakarí­tást hozott. A mezőgazdasági osztály a mesterséges megtermékenyí­tés kiszélesítésével 250 ezer forintot takarított meg, ösz- szes megtakarítása 1 783 000 forint, a tervezettnek több mint kétszerese. Itt a dabasi járás vezet 373 ezer forintos eredményével, a legkisebb eredményt — 19 ezer forin­tos megtakarítást — a gödöllői járás mutatja. its ígérőt szép szó... A tavasszal termelőszövet­kezeti községgé alakult Ver- seg. A Törekvő és a Micsu­rin tsz karámepítéshez 15— 15 köbméter fát igényelt. Egy hónappal ezelőtt a Földmű­velésügyi Minisztériumtól megkapták a kiutalást a kért karámfa mennyiségre és azt is közölték, hogy a Gödöllői Állami Erdőgazdaság adja ki a fát. A két szövetkezet megnö­vekedett állatállománya szá­mára sürgősen el akarja ké­szíteni a szükséges karámo­kat. A tsz-tagok az aratás megkezdéséig a karámokat fel is tudnák építeni. Sajnos, többszöri sürgetésre, a Gö­döllői Erdőgazdaság még a mai napig sem küldte el a papirt és nem közölte, hol le­het a karámfát átvenni. A Termelőszövetkezeti Ta­nács Pest megyei megbízott­ja is sürgette az ügy mielőb­bi elintézését. Az erdőgazda­ságnál azzal érvelnek, hogy még nem volt idejük felül­bírálni a tsz kérését. Az ér­vényes rendelkezések szerint azonban semmi dolguk a fe­lülbírálással, azt elvégezte a minisztérium. Az lenne a fel­adatuk, hogy mielőbb kiutal­ják a tsz-nek a kért fameny- nyiséget. Az erdőgazdaság vezetői sokszor megígérték már, hogy fokozottabban se­gítik a termelőszövetkezeti mozgalmat. Jó lenne, ha a vérségiek kérésének teljesíté­sével hozzálátnának ígérettik valóraváltásához. (csá) Tápiógyörgyén nem a pék a hibás — ha rossz a kenyér A minap levelet kaptunk Tápiógyörgyéről. írója arról panaszkodott, hogy az utóbbi időben lapos, szalonnás kenye­ret árusítanak a szövetkezet boltjai, s hétfői napokon nem lehet friss kenyérhez jutni. Elmentünk Tápiógyörgyére. — Van friss kenyér? — kér­deztük. — Nincs — hangzott a vá­lasz. — Csak holnap lesz, má­ra nem is rendeltünk. Előbb ennek kell e’íogyni. No meg, a pék sem tudna szállítani. A föidművesszövetkezet 5. számú vegyesboltjában kétna­pos, lapos kenyeret kínáltak el­adásra. A veknik, mintha vil­lával dobták volna a polcokra, oly nagy összevisszaságban várták a vevőket. Kicsit sántított a boltos ma­gyarázata, ezért felkerestük a a pékséget, a Nagykátai Sütő­ipari Vállalat tápiógyöngyei üzemét. Nem volt szükség kí­sérőre, a írissen sült kenyér illata volt a nyomravezető. Babos János, a pékség vezető­je Csőké József tanulóval ép­pen a barnás-pirosra sült ke­nyereket szedte ki a kemencé­ből. A forró, ropogós héjú vek­niket a pék felesége azonnal a Babos János pékmester és Csőké Józser tanuló kiszedik a friss kenyeret a kemencéből Megkezdték a termelési próbákat az ország legnagyobb klinkerégető kemencéjével A Lábatlani Cement- és Mészművekben kedden meg­kezdték a termelési próbá­kat az ország legnagyobb, 103 méter hosszú klinkerégető kemencéjével. Az új beren­dezést magyar mérnökök tervezték és minden részét hazai üzemben g/ártottak. Méreteire jellemző, hogy a több darabból álló kemence­testet erre a célra épített, különleges tehergépkocsival szállították a helyszínre. A kemence az eddigi típusok­nál jóval gazdaságosabban üzemeltethető és naponta 42 vagon klinkerrel növeli a gyár termelését. Ezért van, hogy a boltvezetők helytelen rendelése, s a szak­szerűtlen tárolás miatt formát­lan, gyakran 2—3 napos ke­nyeret ehetnek csak a tápió- györgyeiek. Nem vitás, nehéz kiszámíta­ni, különösen, hétvégeken, hogy mennyi kenyeret rendel­jenek. Az azonban mégsem járja, hogy emiatt a vevők jár­janak rosszul. Ha a négy györ- gyei szövetkezeti bolt jobban összedolgozna, meg tudnák ol­dani, hogy másnapos kenyér ne maradjon üzletükben. — Én hajnali négykor kelek — mondja a pékmester. — Egy kocsink van, s legkésőbb 9 órára minden üzlet megkapja a friss kenyeret. Ha engedé­lyezné a megyei tanács, hogy hajnali kettőkor kezdjem a sü­tést, reggel 7-re eljutna a ke­nyér az üzletekbe. A kenyérpanasz ügyében a földművesszövetkezet boltve­zetőit kell elmarasztalnunk. Ha már a szövetkezet nem tud kü­lön kenyérboltot nyitni, rendeljenek időben, a szükségletnek megfelelően, s úgy raktározzák a friss kenye­ret, ahogyan azt a péküzem ve­zetője tanácsolja. A pékség ki­fogástalanul végzi munkáját. Úgy véljük, ugyanezt joggal el­várhatják a tápiógyörgyeiek a szövetkezeti boltosoktól is. Csekő Ágoston Szabó János drótkosarakban szállítja a még meleg vekni­ket az üzletekbe Régóta kavart fel akkora port egy intézkedés, mint a Rákóczi utca környéki lakosok körében az a hír, hogy áthe­lyezik a piacot. Eddig ugyanis a Rákóczi utcabelikhez közel, az állami telepek környékén lakókhoz pedig igen távol volt a piac. Ott. a földön árusítot­ták az élelmiszereket, még a tejtermékeket is. Most, a ta­nács intézkedésére a község központjában — az al- és fel­végtől egyenlő távolságra — jelöltek ki megfelelő helyet a piacnak. A teret a közeli he­tekben salakozzák és beton el­árusítóasztalokat építenek. Bí­zunk benne, hogy a korszerű, az egészségügyi követelmé­nyeknek megfelelő piactér‘lát­tán azok is megértik majd az intézkedés helyességét, akik nehezen nyugodnak bele abba, hogy néhány száz méterrel messzebbről kell vásárolniuk. ★ Isaszegnek van is, meg nincs is kultúrotthona. Van, mert az a tisztes korú épület, amely annyi bosszúságot okoz a la­kosságnak, a Dózsa Kultúrott­hon feliratot viseli homlokza­tán. Ugyanakkor nincs, mert legkevésbé kulturális célokra \ lehet használni. A „nagytér- i me” legfeljebb 180 személy be- \ fogadására alkalmas. Ez pedig ; egy csaknem 9000 lakosú köz- : ségben — nem sok. De még annak a 180 embernek sem lát egy része semmit, mert sze­mük elől két terebélyes osz­lop takarja el a színpadot. A terem padlója olyan rossz, hogy azon táncolni nem lehet. A táncmulatságokat ezért a kocsmában kell tartani. A nagytermen kívül egy tenyér­nyi iroda, egy söntésnek hasz­nált átjáró folyosó és egy 2 négyzetméteres könyvtárhelyi­ség van az épületben. Utóbbi­ban 2000 kötetnyi könyv van összezsúfolva. Ráadásul, né­hány évvel 'ezelőtt a tetőzetet életveszélyesnek nyilvánítot­ták. A községi tanács évről évre jelentős összegeket áldo­zott az épület renoválására. Azóta feladták a harcot: be­látták, hogy okos ember úgy segít magán, ahogy tud. Elha­tározták tehát, hogy amíg nem tudnak újat építeni, addig kul- túrparkot létesítenek a község­be \ Nemrégiben kiválasztot­tak egy 5 holdas, szép fekvésű területet erre a célra. Első lé­pésként társadalmi munkában sportpályát építenek. A mun­ka már megkezdődött: vasár­naponként 60—70 önkéntes munkaerő planírozza a talajt. Az egyengetés után előbb sa­L ányi Ilonának hívják a farmosi patikust, de csak egy hónapja, hogy farmosi patikusnak nevezik. Mert az­előtt a messzi Szarva­son dolgozott, onnét jött ide, hogy meg­nyissa a farmosiák új patikáját, azt a patikát, amit a hiva­talos szervek és a la­kosság áldozatkész összefogása teremtett meg. Nem volt Far­mosnak patikája. ; mindenért, még egy j aszpirinért is négy : kilométert kellett igyalogolni vagy bi- l ciklizni, kinek ho- \ gyan, de helyben ; nem lehetett gyógy­ír szerhez hozzájutni. A ! doktornak ugyan ! nőit — meg van is — \egy gyógyszeres ládá- 5 ja, dehát az nem ^ patika, nem lehet \meg abban minden, S raktárát meg licitlö- ^ nősképp nem tart- i hat otthon. $ /összefogott a fa- \ Itt, segített a S* megyei gyógyszertá­ri központ is, s rö­vid idő alatt felépült a tanácsházától nem messze, a falu kö­zéppontjában a taka­ros épület, amelyben nemcsak a patiká­nak jutott hely, ha­nem kedves, s ké­nyelmes patikusla­kásnak is. így ke­rült hát ide Lányi Ilona, s egy hónapja, hogy adja a gyógy­szert, s éjjel-nappal a farmosiak rendel­kezésére áll. — Sok a dolga? — Akad, mert iga­zából csak most fo­lyik a berendezke­dés, a gyógyszerek helyrerakása, a kész­letek feltöltése. — Van-e valami „hiánycikk”? Körbemutat a ra­gyogó üvegeken, pol. cokon. s úgy mond­ja: — Egyetlenegy esetben fordult elő. hogy olyasmi kellett volna, amit nem tud­tam adni. Nagyon jó a gyógyszerellátá­sunk, egy szót sem A FARMOSI PATIKUS lehet szólni ellene. A gyógyszertárra már „rászoktak” a farmosiak. Az első napokban még nem­igen nyitották be az ajtót, sőt, az is elő­fordult, hogy valaki átkarikázott a szom­szédos faluba, s csak akkor kapott észbe, hogy hohó, hát hi­szen van nekünk is patikánk — de aztán mind többen jötték, s most már a falusi patikák szökött for­galmát bonyolítja le. — Van-e valami „kedvelt” gyógyszer? — Érdekes, hogy vidékenként változik ez is. Míg Szarvason a karill volt a legke­lendőbb. addig itt az aszpirint és a kalmo- gyrint keresik a leg­többen. — És... van-e, akadt-e már valami furcsa kívánság? E lneveti magát, s még mindig mo­solyogva válaszol: — No, hát igazi új­ITOWWWWWWVXVXWVWWWWVt I sagíroi csemege mn- ^ csen. de hát előfor- ^ dúlt. hogy tortafesté-\ két kértek, meg naf- ^ talint.., Matadort...\ krumpliciúkrot... ^ Persze, az utóbbi § gyerek volt... — Elégedett a fa­luval? i s — őszintén szólva, $ a falut még nemigen ^ ismerem. Most ismer- ^ kedek az emberek-§ kel, mindenütt na- ^ gyón szívesen fo- ^ gadtak és fogadnak. \ Kedves falu ez. Sze- ^ rétik az emberek azt, ^ aki közéjük jön, aki \ segít nekik. | Közben gyógyszert ^ ad ki, mond vall- \ mit a mellette ügyes- ^ kedő kislánynak, aki ^ afféle mindenes se- i ffítő. s közben azon J mentegetődzilk, hogy $ nem kínálhat meg $ hellyel, mért a szé- J kék még hiányoz- $ nak. Rövidesen meg- 5 érkeznék azok is, s $ akkor már teljés lesz $ az összefogás szülte \ patika felszerelése. § — mottó — 5 szállító vaskosarakba rakta, óvatosan, élére, hogy egymást ne nyomják össze. — Mennyi kenyeret süt na­ponta?— fordultunk a nyú­lánk, izmos pékhez, amikor végeztek a kiszedéssel. — Amennyit a boltok ren­delnek — hangzott a válasz. — Hetenként átlagosan 70 má­zsát kérnek, de ebben a mo­dem, olajtüzelésű, gépesített üzemben 120 mázsát is tudnék készíteni. — Hová szállítják a most kiszedett friss kenyeret? * — Pokoltanyára — felelte. — Újszilváson és Pokoltanyán kétnaponként öt szövetkezeti boltba küldök kenyeret, Tápjó- györgyére. á négy üzletbe pe­dig naponta Amikor megtudja, mi járát- j ban vagyunk, kifakad s ketté- ; vág egy forró kenyeret: ^ — Nézze — mutatja az illa­S tos, átsült kenyeret. — Ugyan­azt kapja minden üzlet. Saj- | nos, a szövetkezeti boltosokat 5 hiába kérem, \ , .... egymásra rak|ak, ^ a meleg vekniket. Ezért lesz- $ nek laposak, szalonnásak. Sőt. $ mivel csak vegyesboltban árul­ják a kenyeret, beszívja a pet- $ róleum, s a különféle fűsze- $ rek szagát. És ilyenkor a pé- ^ két szidják. $ A boltokban maradó kenye- $ ret a pékség nem veheti vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents