Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

1959. MÄJTTS 21. CSÜTÖRTÖK HEGYEI-.yttíf) m m ^rCirlap 3 Egy termelőszövetkezeti építkezés — néhány fontos tanulsággal Egy éve kezdtek hozzá egy 56 férőhelyes tehénistálló épí­téséhez a gyáli Dózsa Tsz- ben. Azóta már régen tehenek­nek kellene állmok az istálló­ban. egyelőre azonban még csak a falak állnak. Fehér Lászlót, a termelőszövetkezet elnökét kérdeztük meg első­nek. mi ennek az oka. — Anyaghiány miatt ta­valy szeptemberben abbahagy­ta a munkát a Daibasi Építő­ipari. Ktsz. Nem volt meg­felelő betonvas, sóder, be­tonelem és faanyag — vála­szolta. Előkerültek az építkezés­sel kapcsolatos iratok. Ezek­ből kiderült, hogy 760 ezer forint beruházást kaptak az is­tállóra. Bár pontosan még­nem állapítható meg mennyi- ,vel, de az már bizonyos, hogy a késédelem eléggé ' megdrágította az építkezést. A ktsz levelét is megtaláltuk, amelyben a fenti anyagok hiá­nyára hivatkozva bejelenti, hogy ..levonul’1 az építkezés­ről. tehát nem tudja tartani az 1958-as őszi átadási határ­időt. A levél október 16-án kelt; Megkérdeztük még, ki biz­tosítja az anyagot az építke­zéshez; ' — A járási tanács — kaptuk a választ. Oda is elmentünk. Lado- niczki József mezőgazdasági osztályvezetővel beszélgettünk az építkezésről. — Egy bizottság járt kint a helyszínen nemrég. Megállapí­tottuk, hogy az anyagok nagy része már megvan, így hama­rosan újból megkezdi a mun­kát a ktsz — tájékoztatott bennünket. Arra a kérdésünkre, hogy kinek a gondja az anyag- beszerzés, a következőket mon­dotta: — A járási tanács engedé­lyével a termelőszövetkezet látja el ezt a feladatot, Egyébként az építő ktsz-nek is elő kell segítenie az anyag- beszerzést. — A járási tanácsnál Nagy János a termelőszövetkezetek anyagbeszerzője. Nem meg­felelő minőségű betonvasat rendelt az istállóhoz és ezt a műszaki ellenőr nem en­gedte beépíteni. — Ezt a har­madik változatot Kőbányai Ferenctől, a ktsz elnökétől hal­lottuk. Az istálló terve is szóba kö­rűit a járási tanácson. — Beszéltünk a Földműve­lésügyi Minisztérium építési osztályának főmérnökével, mert rosszul tervezték az istállót, ugyanis a takar­mányelőkészítőt beékelték az istállótérbe. így lényegében kettévágták az egészet, még­hozzá nem is középen —• mondta a mezőgazdasági os?- tály vezetője. Megkérdeztük, náluk ren­delkezésre állnak-e megfelelő magtárpadlásos istálló típus­tervek, Igenlő választ kap­tunk. sőt azt is megtudtuk, hogy a kakucsi Lenin Tsz- ben típusterv alapján építkez­nek és hamarosan befejezik a munkát. Érv és indok tehát minde­nütt akad. De az építkezés áll. . Nem lenne-e jobb ezek helyett az ellentmondásos pár­beszédek és indokolások he­lyett inkább sürgősen munká­hoz látni?! A műszaki ellenőrrel, Nosz- lopi Antallal, az Ibi Miklós Építőipari Technikum tanárá­val és Csányi Tiborral, a Fer- roglóbus főosztályvezetőjével is beszélgettünk. — Amikor megbíztak a mű­szaki ellenőri teendők ellátá­sával, már kész tények elé voltam állítva — mondta Noszlopi Antal. Elmondta, hogy mielőtt mű­szaki ellenőre lett az építke­zésnek, Gulyás András, a, ter­melőszövetkezet volt elnöke megállapodott a ktsz-szel, hogy ők csak a munkát adják, a tsz pedig biztosítja az anyagot. Ez kibúvót biztosít az építőnek a felelősség alól. — Ha a megállapodás még nem lett volna kész, nem já­rultam volna hozzá ilyen meg­oldáshoz — mondotta. Igaza van a műszaki ellen­őrnek. Sokkal jobb, ha maga a építő vállalat biztosítja az anyagokat, mert így a követel­ményeknek és a munka üte­mének megfelelően tudja azo­kat beszerezni. Egyébként a tervezéssel is alaposan becsapódott a gyáli Dózsa Tsz. Ez a terv nemcsak a cé'nak nem felel meg a leg­jobban, de sokba is került; 15 392 forintot fizettek ki érte A típusterv sokkal olcsóbb és ennél sokkal jobban megfe­lel a célnak. De nemcsak a tsz volt veze­tői, a járási tanács is hibás ab­ban, hogy így alakult a dolog. Nem utólag kellett volna ész­revenni, hogy hibás a terv, amikor már állnak a falak és nem lehet rajta változtatni. A tanácsnál nyilvánvalóan ta­pasztaltabb emberek vannak, mint a tsz-ben. Kötelességük lett volna meggyőzni őket arról, hogy a típustervvel min­denképpen jobban járnak. Az anyagbeszerzésre is érde­mes még egy-két szót szentel­ni. Nem azt akarjuk vitatni, kinek a dolga ez vagy az, mert ez megállapodás dolga. Csupán arra hívjuk fel a figyelmet, amit Csányi Tibortól, a Ferra- globus főosztályvezetőjétől hallottunk. — Ha vasanyagra van szük­ségük termelőszövetkezeteink­nek,1 keressék fel a gépállomá­sok mérnökeit, vagy a megyei tanács illetékes szakembereit, akik meg tudják mondani, mi felel meg legjobban a célnak. Egyébként, ha felkeresnek bennünket, mi is, valamennyién segítünk a szükséges anyag kiválasztá­sában — mondotta. Megkérdeztük; előfordul­hat-e, hogy a Ferroglobus nem a megrendelt anyagot küldi el. hanem más minőséget. — Ilyen nem fordulhat elő, egyrészt, mert szigorúan ügye­lünk erre, másrészt ilyenért? döntőbíróság elé vinnének bennünket, aminek büntetés a vége. Ha nálunk valaki ilyen hibát elkövetne, nagyon kemé­nyen megbüntetnénk — vála­szolta. Ezek szerint tehát a kése­delmet okozó, nem megfelelő minőségű anyagot is rosszul rendelték meg. Ez még inkább indokolttá teszi a szakemberek segítőkészségének igénybe vé­telét. Reméljük, most már rövide­sen eltűnnek az akadályok a gyáli építkezés befejezése elől és másutt is okulnak ebből a tanulságos esetből. Annál fon­tosabb ez, mert az építkezés körültekintő előkészítésének, az illetékes szervek megfelelő segítségének hiánya és az épít­kezést végző vállalat szigorú ragaszkodása a papírra fekte­tett rossz formulákban nem­csak a költségeket növeli, ha­nem úgy is veszteséget okoz a tsz-nek, hogy késlelteti a közös állatállomány megteremtését. — farkas— Kollégiumokká alakulnak a felsőoktatási intézmények diákotthonai A KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Miniszté­rium felsőoktatási főosztálya az egyetemek képviselőivel megtárgyalta a diákotthonok kollégiummá szervezésének eddigi tapasztalatait, eredmé­nyeit. Az egyetemi diákszállók kollégiummá alakítását Buda­pesten és vidéken is megkezd­ték. A hallgatók, a professzo­rok, az oktatók egyaránt he-/ lyeslik az átszervezést. Divatbemutató Gombán A Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat az álta­la patronált Gomba termelő­szövetkezeti községben május 21-én, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel divatbemutatót rendez, amelyen a legújabb női, férfi- és gyermekruha modelleket mutatja be. Szakmát szerezhetnek a nők a szocialista mezőgazdaságban Több mint 15 000 munkásasszony és lány tanul a nagyüzemekben Az élet egyik legfőbb motor­ja a hivatásszeretet. Az olyan ember, aki cél nélkül teng-leng a világban, nem használ sem önmagának, sem hozzátarto­zóinak, sem a közösségnek, végső soron: hiába él. Társadalmi és tömegszerve­zeteink. valamint a sajtó, már nem egy ízben rámutattak a fiatal lányok és asszonyok pá­lyaválasztásának jelentőségé­re. Az agitáció, a céltudatos felvilágosító tevékenység mind az iparban és a kereskedelem­ben, mind pedig a mezőgaz­daságban hozott bizonyos ered­ményt. Azért említünk bizo­nyos és nem teljes sikert, mert a példák sokasága igazolja: nagyon sokan nem vágynak többre a betanított vagy a segédmunkánál. Ha néhány na­pos „mutogatás” után szerény jövedelmi minimumot elér­nek, az ambíció is kihal belő­lük. Oka ennek a helyzetnek egyes emberek maradisága, az újtól való idegenkedése is. Pedig az elzárkózás felszámolása minden területen közér­dek. Jóleső érzés tehát hírt adni az újabb és újabb frontáttörések­ről. A mezőgazdasági nagyüze­A MAHART nyári menetrendje mek egyes munkahelyein szin­te egyeduralkodók az asszo­nyok. Az állami gazdasági baromfitenyészetekben, a kel- tetőállomásokon szinte kivétel nélkül nők dolgoznak, s nagy­számban vesznek részt a tej­házak, kertészetek és egyéb üzemrészek munkájában is. Az utóbbi időben a mező- gazdasági nagyüzemekben dol­gozó asszonyok közül egyre többen határozzák el, hogy leteszik a szakmunkásvizs­gát. Jelenleg több mint 15 000 munkásasszony és leány tanul a nagyüzemekben, az alkal­mazott nődolgozóknak több mint 30 százaléka. A szakszervezeti nőbizottsá­gok sokoldalúan elősegítik az asszonyok nyugodt és ered­ményes tanulását. A mezőgazdasági nagy­üzemekben általában 25— 30 nőre jut egy-egy közö­sen üzemeltetett mosógép és sok helyen varrógépet, pad- lókefélő-gépet. porszívót is kölcsönöznek tagjaiknak a nő­bizottságok. A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­tének nőbizottsága megvizsgál­ta, hogy Pest megyében — és szerte az országban — hogyan lehetne tovább gyarapítani a szakmát szerző munkásasszo­nyok és leányok számát. A részletes tervek kidolgozása során elhatározták: a jövő. oktatási évben azokon a helye­ken. ahol nagyobb számban dolgoznak asszonyok, külön tanfolyamokat is indítanak. A szorgalmasan tanuló és a mindennapi munkában már helytálló nődolgozók minden bizonnyal növelni fogják a ki­művelt emberfők sokaságát a mezőgazdaság területén is. <r.) Szétszedhető túracsónak A Kisipari Exportra Termelő loda érdekes újítással lep- te meg a vízisportot kedvelő fiatalokat. A pilisvörösvári cipő- bolt vezetője, Fekete József, aki a kajakozás lelkes hive, új' csónakot konstruált, amit — ha forgalomba kerül — a sport­horgászok is örömmel üdvözölnek. Hazai nyersanyagokból} készül, irányára körülbelül 3900 forint lesz, szemben az eddigi4 5000 forintos importcsónakokkal. A hajót három változatban használhatják: túrakajakként, horgászladikként és vitorlás­ként. Tíz perc alatt szétszedhető, illetve összerakható és az első képen látható zsákban könnyen szállítható. Súlya 24 kilo­gramm. Itt a tavasz, vár a víztükör. Elő a vízhatlan zsákból a szét­szedett alkatrészeket, s nemsokára... ■.. már a vízen a csónak, dolgoznak a lapátok És ha elég volt az evezésből, s egy kis szél is fúj, felszerel­jük a vitorlát és más dolgunk sincs, mint gyönyörködni a habokban. (Gábor Viktor felvételei) FOLD és ERŐ A változást, amelyről Mó­ricz Zsigmond beszélt, a Min­tákért Termelőszövetkezet va­lósította meg. Húsz tag él „szö­vetségben egymással” és főleg kertészettel foglalkoznak. A nevüket a munkájukkal akar­ják fémjelezni. Mégpedig úgy, hogy a városon kívülre is el­küldik a nagykőrösi kertészet palántáit. Szerte a megyében, sőt azon túl is szállítanak száz­ezerszámra palántát. S arnit korábban a nagykő­rösi kertészkedő kispa- raszt nem tehetett meg, azt a nagy táblákon megvalósítja a tsz. Hiszen melyik paraszt tu­dott egyszerre karfiolt, káposz­tát, uborkát, paradicsomot, paprikát, hagymát, spenótot, sóskát, sőt még köményt is termelni? Soha, egyik sem! Ehhez nemcsak föld, erő is kell. A közösség ereje. S az egyik áru elkerül a piacra, már ott van a másik, kora tavasztól, késő őszig. Sás­kából, spenótból idén már ko­rán szüreteltek. A palántákat is értékesítették, aztán jön a többi és a könyvelő győzze számlázni, regisztrálni a hasz­not. Okosan gazdálkodnak. Nem vágnak bele az egyes zöldség­féleségek termesztésébe, ha­nem inkább ésszel hasznosít­ják a földet. Például csak fél hold uborkát termelnek és úgy mondják, többet szednek le róla, mint öt holdról, mert ál­landóan tudják szedni. Na­ponta szállítják az export­minőségűt és ezért magasabb árat kapnak, aztán mindet, még a legapraját is értékesítik, így munkaerővel is győzik. Erre megint csak a közösség képes. f gy forr eggyé valamennyi-* tsz-tag ereje, szorgalma, így lesz az idén félszáz forint annak a lánynak is a munka­egysége, aki a palántákat ön­tözte, meg azé az izmos férfié is, aki a nehéz üvegtáblákat emelgette. Gáldonyi Béla A MAHART értesíti az utazó közönséget, hogy a Dunán és a Tiszán május 24-én lép életbe a nyári menetrend. Több járat for­galmát bővítik, illetve új hajó­járatokat indítanak. A budapest—dömsöd _esztergomi v onalon: Budapest Bem József térről munkaszüneti napokon a € óra 30 perckor induló hajó a váci Dunaágon át Visegrád érintésével Esztergomig közlekedik. Eszter­gomból 17 óra 30 perckor indul vissza Budapestre. Erre a járatra mind oda, mind pedig vissza út­vonalon csak a ,,K”. jelzéssel el­látott menetjegyek érvényesek. Budapest Vigadó térről a mun­kaszüneti napokon 7 órakor in­duló hajó a váci Dunaágon át Esztergomig jár és onnan 17 óra­kor indul vissza Budapestre. Budapest Vigadó térről a 7 óra 30 perckor induló hajó a szent­endrei Dunaágon át munkaszü­neti napokon Dömösig halad és onnan 16 óra 30 perckor tér visz- sza Budapestre. Munkanapokon a járat Esztergomig közlekedik és onnan 17 óra 05 perckor indul vis&za Budapestre. Budapest Vigadó térről 14 óra 30 perckor induló hajó munkanapo­kon Dömösig, szombaton és munkaszüneti napokon Esztergo­mig közlekedik. Esztergomból munkaszüneti napokon 6 óra 50 perckor, munkaszüneti nap után 2 óra 45 perckor, a többi hétköz­napon Dömösről 3 óra 50 perckor indul Budapestre. Budapest Bem József térről munkaszüneti napokon 17 óra 30 perckor induló hajó Leányfaluig közlekedik, onnan 19 óra 40 perc­kor indul vissza Budapestre. Esztergomból munkaszüneti na­pokon 13 órakor induló hajó Vi­segrádiig jár és onnan 14 óra 53 perckor indul vissza Esztergomba. Vácról munkanapokon 7 óra 10 perckor induló hajó Esztergomig jár és onnan 17 óra 40 perckor indul vissza Vácra. A Dunakanyarban kedden, csü- ! törtökön és pénteken Dömösről 20 órakor indul séta járat Visegrád— Nagymaros érintésével. A kiadott nyári menetrendben jelzett, s Budapestről 12 óra 30 perckor in­duló járat, valamint az eszter­gomi és a szolnoki sétajárat egyelőre még nem közlekedik. A budapest—mohácsi vonalon: Budapestről munkaszüneti napo­kon 7 órakor induló és a Rác­almás—Kulcsig közlekedő hajó május 24-től Dunaföldvárig jár és onnan 14 óra 30 perckor indul vissza Budapestre. Budapestről Mohácsra munkaszüneti napokon a hajó 12 óra helyett 21 óra 30 í perckor indul. t^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. ^ A me9v°tt m<*r ezer ^ /jl esztendeje, csak éppen ^ nem annak a nevén szerepelt ^ a telekkönyvben, aki inasza- ^kadtáig túrta. S a telekkönyv ^ állami hivatal volt mindig és ^ az állami hivatalokat többnyi- ^ re éppen azok igazgatták, ^ akiknek négy-öt számjeggyel ^ írták be a birtokát a telek- ^ könyvbe. Mennyivel másabb a ^ mai n a g y b i r to k. ötven, ^ száz család él róla és egyen- ^ löen, a munkájának megfelelő arányban részesül a jövede- \ lemből. ^ Azt mondta erről 1919-ben % Móricz Zsigmond: ^ „Ha erős szövetségben élsz ^ embertársaiddal, akkor mind- \ azoknak az ereje, akikkel tár- § sülsz, a tiéd is.’’ ^ Mert a földhöz erő is kell, § A nagykőrösi parasztnak ^hiába volt földje, hiába ter- ^ melte meg a képeslapra kiván- ^ kozó uborkát, paprikát, veres § szilvát és borsót, hiába vitte ^ talicskán, kocsin a piacra, már \ ereje nem maradt ahhoz, hogy ^ tisztességes áron értékesítse, i Jött a város nagybirtokosa ’’felvásárlóival" és csak a bot­jával bökött a neki tetsző áru­ra. S próbált volna nemet mondani a nagykőrösi paraszt. Aznap vihette vissza az árut s önthette a jószág elé. Ha egyezségre fordította a szót, csak ennyi volt a válasz: — Adja vagy nem .,. töb­bet nem kap! S adta. Rettegés és bizonytalanság volt a piac évtizedeken át. Amikor a nagykőrösi paraszt piaci napon, hajnalban befo­gott, még nem tudta, hiába te­szi-e vagy lesz valami a zse­bében: néhány pengő, esetleg papírbankó. S erről ma is beszélnek a nagykőrösiek. Akkor is, ami­kor keveslik a földművesszö­vetkezet átvevő árait, akkor is, amikor az utolsó szálig értéke­sítik a zöldséget, az uborkát, amikor még az alját is forint­ban számolják meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents