Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

rtsr MEL ú/Cirlap 1959. MÁJUS 21. CSÜTÖRTÖK ÚJSZILVÁSON, a legnagyobb komlótermelő gazdaságban taksJkoztek a kom íóterm elés szakemberei Hazánkban az utóbbi évek-, ben — a töményszesz rovása-; ra — megnövekedett a sör­fogyasztás, s ez az örvendetes tény az eddiginél is fokozot­tabb igényeket támaszt sör­iparunkkal szemben,, amely, viszont ennek a követelmény-; nek csak úgy tud eleget ten­ni, ba elegendő és jó minő-' ségű komló áll rendelkezésé-; re. Mint tudjuk, sörgyártásunknak ezt a nélkülözhetetlen alapanya­gát eddig drága valutáért külföldről szereztük be, ami komoly megterhelést je­lentett — s részben még ma is jelent — népgazdaságunk­nak. t ít-Éppen ezért kormányzatunk 1953-ban napirendre tűzte a komlótelepítés ügyét, s azóta hazai komlótermesztésünk már jelentős utat tett meg és ko­moly eredményekkel büszkél­kedhet. Különösen szép ered­ményeket ért el az Újszilvási Állami Gazdaság, ahol jelen­leg 100 kát. hold területen foglalkoznak komlótermesz­téssel.- A gazdaság az elmúlt né­hány esztendő alatt szak­embereinek, gyakorlott munkásainak egész sorát nevelte ki és közben szerzett értékes ta­pasztalatainak már nem egy állami gazdaság látta hasznát. Éppen ezért Újszilváson — az Állami Gazdaságok Főigaz­gatóságának kezdeményezésé­re — a komlótermelő gazda­ságok vezetői és szakemberei kedden egésznapos helyszíni látogatásra jöttek össze, amely­nek során tanulmányozták az újszilvásiak munkáját és ki­cserélték tapasztalataikat. A helyszíni szemle megkez­dése előtt a részvevők nagy érdeklődéssel hallgatták meg Sálomvári László igazgató rö­vid tájékoztatóját a komlóter­mesztésben alkalmazott külön­féle módszerekről, s azok ered­ményeiről, Különös érdeklődés mu­tatkozott meg a magas dróthálók kifeszítéséhez szükséges úgynevezett „támberendezésekkel” foly­tatott tízféle kísérlet ered­ményei iránt. Elmondotta az igazgató, hogy a gyomosodás megakadályozá­sára a gyom egy-két centi- méteres nagyságakor szükség szerint lókapálást és gépi kultivátorozást végeztek, s ezt; a munkát mindenkor kereszt- i be-hosszába alkalmazták. Ily; módon legalább egy kézikapá-i lást, illetve kát. holdanként; 85—90 forintot takarították j meg. Az újszilvási gazdaság öt; Holder-gyártmányú motorral; rendelkezik, amelyeket — te-; kintve, hogy kicsinyek és für­gék — a legkülönfélébb mun­káknál tudják eredményesen alkalmazni. így például Holder-motorral végzik a fedés, a nyitás, a kapálás, a boronálás és a perme­tezés munkáját. A jó munka és a szakszerű­ség biztosítása következtében Újszilváson évről évre növe­kedett a komló terméshozama Tavaly például termésát­laguk 48 százalékkal ha­ladta túl az országos át­lagot. Az elszászi fajtából 1958-ban a 11. számú kert kát. holdan­ként 775 kilogramm száraz komlót adott. A helyszíni szemle során a komlótermesztés szakemberei tehergépkocsikra ülve járták be a gazdaság területét, ahol a saját szemükkel Is meggyő­ződhettek az újszilvásiak ki­váló munkájáról, a növények fejlettségéről, a talaj tisztasá­gáról. Ezután rövid megbeszéléssel ért véget a látogatás, amely­nek során. Fejes Sándor, az Állami Gazdaságok Főigazga­tósága kertészeti főosztályá­nak vezetője a komlótermesz- tés további fejlesztésére hívta fel a részvevők figyelmét. A gazdaság szerelőbrigádja ügyesen, gyorsan feszíti ki a „hálót", amelyre az 5—7 méter magasra megnövő komló felkúszik. A drótháló kifeszitése nagy ügyességet, szakér­telmet kíván, Csinos, fiatal lányok, asszonyok vezetik rá műtrágyázás után a kifeszített dróthuzalokra a már embermagasságúra megnőtt komló zöld indáit. (Csekő felvételei) Egyetlen napon kilencven szabálysértés KMtEST-cllonónscson n megyében Szombaton a kora reggeli órákban eligazításra sorakoz­tak fel a Pest megyei rendőr- főkapitányság közlekedésren­dészeti osztályának beosztott­jai. — A mai napon — hangzott az utasítás — a megye vala­mennyi fő- és mellékútvona­lán széleskörű ellenőrzést tar­tunk. Ennek során meg kell vizsgálni: a gépjárművezetők rendelkeznek-e megfelelő me­netokmányokkal, érvényes ve- zetőigazolvánnyal, jogosít­vánnyal, betartják-e a KRESZ szabályait stb. Sári község határában talál­koztunk az első szabálytalan­kodóval. A KB 66—55 rend­számú motorkerékpár tulajdo­nosa az egyik mellékútvonal­ról szabálytalanul — megállás nélkül — hajtott rá a főút­vonalra. Ez bizony egy betét­lapjába került. Vitára nem került sor. Sőt — amire a ké­sőbbiek során példa nem volt I -- a motorkerékpár vezetője a betétlap átnyújtása után elné­zést kért. A későbbiekben azonban mind gyakrabban j kellett intézkedni: A KF 30—82 rendszámú mo- motorkerékpárral Örkényből Budapestre utazóban találkoz­tunk. A motorkerékpár tank­ján a vezető hároméves gyer­meke ült. A közlekedésnek ezt a módját a KRESZ szigo­rúan tiltja. Jogosan vették el hát a felelőtlen apa betét­lapját. Örkény belterületén rövid idő alatt hat motorost igazol­tattak, s közülük négynek nem volt jogosítványa. Nagy Gábor például _ ej. mondása szerint — előző nap vette .a motorkerékpárt. Sem igazolvánnyal, sem jogosít­vánnyal nem rendelkezett, en­nek ellenére a belterületen közlekedett. Mint kiderült, nem ez volt az első szabálysér­tése, s ráadásul ugyanazzal a rendőrrel találkozott újra ösz- sze, aki korábban is intéz­kedett vele szemben — Ne toljon már ki ve­lem — kérlelte Nagy Gábor —. hát mint ember emberrel szemben, nézze már el, meg­történhetik ez mással is. Igen, ez a sajnálatos, hogy megtörténik ez másokkal is. S mi a következmény? A bal­eset-statisztika számad ataiiböi megtudhatjuk: csak május 3- től 15-ig 20 baleset történt, amelyek elkerülhetőek lettek volna. Az igazoltatás közben, az or­runk előtt sulhant el egy mo­torkerékpár. egyenesen be a ház udvarába. Gyanúsnak tűnt. Utána mentek. Csak ne­hezen került elő a motor gaz­dája. Csűrte, csavarta a szót — Kérem a jogosítványt — szólította fel a rendőr. — Hát izé, most nincs ná­lam. — Csak nem kiküldetésben van? — kérdezte tréfásan Kiss István társadalmi eflenőr — Az úgy volt — mondta Garas János, a motorkerékpár tulajdonosa —. hogy minden ok nélkül elvették ... Közben Pintér őrmester felismerte régi „ügyfelét“. — Igen, valóban, elvették, hisz ittasan vezetett... Bugyi községben még elszo­morítóbb helyzet tárult elénk. Megérkezésünkkor többen is odajöttek, s kérték, tegyenek valami intézkedést, mert , a község ’ belterületén tűrhetet­len állapotot teremtettek a mo­torosok. Ittasan, szabálytala­nul száguldoznak az utakon. A gyalogjárók állandó bizony- taUnságban érzik magukat, félnek az úttestre lépni. Körülbelül félóráig tartózkod­hattunk a községben, s nem is a csúcsforgalom idején* mégis, ilyen rövid idő alatt hét jogosítvány nélkül közlekedő motoros ellen kellett eljárni; Este 9 óráig a megye terü­letén kilencvenre szaporodott a szabálytalanul közlekedő gépjárművezetők száma. Kö­zülük harminchatan vezetői igazolvány nélkül közleked­tek. Ez az állapot tarthatatlan. A lakosság s a szabályosan közlekedő gépjárművezetők életbiztonsága követeli: szü­lessen végre olyan intézke­dés, amely végérvényesen le­hetetlenné teszi a szabályokat semmibevevő gépjárművezetők közúti forgalomban való rész­vételét. Dudás János A PALÁNKON Határőrségünk, rendőrségünk hűséges segítőtársai az ér­telmes farkaskutyák. Képünkön a határőrség Bata nevű kutyája — Balga Ferenc határőr idomítása — éppen a pa­lánkon mutat be egy gyakorlatot. (Nánási Pál felvétele) 'örökösödési esetek és így to­vább. — Szóval teendő van elég. — Igen. De ne vegye/ nagy­képűségnek, vagy szakmai gőgnek, ha azt mondom, mi a munkánkat nem ügynek, nem teendőnek látjuk. Több ez annál. Néha az embert még éjjel sem hagyja a gond. Ilyen eset foglalkoztát most is. Adva van egy fiatal lány, aki az egyik Pest környéki fa­luból feljött Pestre. Az új­pesti állomáson megismerke­dett egy fiatalemberrel, együtt töltötték az estét. Másnap el­váltak, s a lány később észre­vette, „baj van”. Nem kereste az új találkozást, mégis fél év után összejöttek. Újabb éjszakát töltöttek együtt, s amikor a gyerek meglett, a férfi tagadta az apaságot. A bíróság ettől függetlenül a tartásdíjat megítélte. 1956 őszén az anya disszidált, s a 'kisfiút az anyjánál hagyta. S most jelentkezett a férfi. Megnősült, de nem lehet gye­rekük, ezért kéri a nagyma­mától az övét, akit most már boldogan ismerne el fiának. A nagymama is, az apa is foggal-körömmel ragaszkod­nak a kicsihez. A jog és a szív van a mérleg két serpe­nyőjében. Nehéz, nagyon nehéz úgy kimondani az íté­letet, hogy az valóban a leg­jobb megoldás legyen. Sok-sok szomorú esetnek vagyunk szemtanúi, amelyek­nek szenvedő alanya a kisko­rú. Az elvált apák rendsze­rint menekülnek a tartási kötelezettség elől. Egyszerűen nem, fizetnek, változtatják munkahelyüket. Az anyák egyedül kínlódnak, nevelik, tartják a gyerekeket. S a ré­gi rendelkezés értelmében, ha a gyermek nem volt tartós szükségnek kitéve, nem lép­hettünk közbe. Persze, az anya az éhenhalástól meg­mentette gyermekét, de kí­nos-keservesen éltek, míg az apa a markába nevetett. Vég­re 1958-ben megszületett a 21-es törvényerejű rendelet, amely az ilyen apákat bör­tönbüntetéssel sújthatja. — Ennek a rendeletnek szereztünk érvényt Százha­lombattán. Az apa részeges, munkakerülő, aki ha házak­nál dolgozik, pénzt nem is fo­gad el, hanem kiköti, hány liter bort kap érte. Nyolcéves kislánya nélkülözések köze­pette élt az anyjával. Végül- is a keresztszülők sokallták meg a dolgot s gondjukba vet­ték a gyereket. S mit tesz a há­látlan apa? Nyakukra jár, zaklatja őket, a megállapított tartásdíjat sem fizeti. Neve­lési kötelezettség elhanyago­lása címén megtettük ellene a bűnvádi feljelentést, a bör­tönben majd lesz ideje gon­dolkozni az apai kö'e'esséaek felett... — Sokan, nagyon solcan ké­rik, örökbe szeretnének fogad­ni kisfiút, kislányt, fi hogy mi­lyen nagy az emberi szeretet, csak egy történetet. Gyer­mektelen házaspár elvitt az átmeneti otthonból egy kissé fogyatékos értelmű gyereket. Tartják évek óta, mondha­tom. sok gondjuk van vele. Most . jelentkezett az igazi anya, szeretné elvinni, de a nevelőszülők semmi pénzért nem akarják odaadni. Legtöbb gondunk-bajunk az elvált szülőkkel van, akik a gyereken keresztül igye­keznek borsót törni egymás orra alá. Ilyen ütközési pont a láthatás kérdése. Kölcsönö­sen nem tartják megfelelő­nek azt a helyet és időpon­tot. amit a másik fél meg­jelöl Mi ilyenkor is a gye­rekre vagyunk tekintettel. Ad­va volt Pécelen is egy ta­nár-mérnök házaspár. Elvál­tak, s az anya a legválogatot- tabb akadályokat gördítette az apa elé, ha gyermekét semle­ges helyen látni akarta Ra­gaszkodott hozzá, hogy ő is ott legyen. Ilyenkor folytatódtak a jelenetek, ami igazán nem tett jót a négyéves kisfiú lel- kületének. Végül már erélyes eszközökhöz nyúltunk, 800 fo­rint pénzbüntetéssel sújtot­tuk, amiért újra és újra meg­akadályozta a gyerek látha­tását. — Persze, ezék csak Ikiraga­dott mozaikok. Környezetta­nulmányozások, ellenőrzések végtelen sora a munkánk. Iga­zán nem szeretnék panasz­kodni, de nagyon nehéz körül­mények között dolgozunk. A gyámügyi előadók általában jogot végzett emberek. Húzó­doznak ettől a pályától, mert igen sok gonddal és nem túl­ságosan nagy anyagi megbe­csüléssel jár. De nem is ez a legnagyobb baj, hanem a túl­terhelés. Minden munka a mi báliunkon van, az admi­nisztratív is, ami végtelenül sók. Hogy mást ne mondjak, a vitatkozó felékről a jegyző­könyvet is egyedül kell gépbe felvennünk. Azt az időt, amit ellenőrzéssel, látogatással vagy egy-egy bonyolultabb eset ta­nulmányozásával kellene eltöl- tenünk, az iroda négy fala közt terméketlen aktagyártás­ra kell pocsékolnunk. A fő­városi kerületi gyámok sok­kal kedvezőbb helyzetben van­nak, mert külön ifjúsági elő­adójuk van és természetesen adminisztrátor. Eddig nem is terjednek kívánságaink, de legalább addig, hogy egy gép­írónő lenne mellettünk, aki ezt a munkát levenné a vál- lainkról. — Ettől függetlenül, aki be­lekóstolt ebbe a munkába, rabja lesz. Felemelő érzés másokon segíteni. Ez a leg­szebb érzések egyike ... Amikor kiléptem az elő­szobába. bánatos arcú fiatal- asszonyba ütköztem, karján kisbabával. Benn a szobában pedig dr. Kubin József leül az asztalhoz, s máris kérdezi: Miben segíthetünk? Komáromi Magda \ Valaki megkért a napok- X bari, ha már benn járok a me- X gyei tanácsnál, menjek be a $ gyámügyi előadóhoz és ér- X dsklődjem, mi van az ügyé- \ vei. X Amikor a nehéz, fehérre X festett szárnyasajtót nyitot- X tam, arra gondoltam, ugyan X hányán fogták meg előttem X a kilincset, hányán, milyen X szomorú, vagy éppen öröm- teljes gondolatok közepette. N ^ Aztán, amikor már meg- X kaptam a kért felvilágosítást, ^ valahogy úgy adódott a sor, ^ hogy éppen nem jött senki, ^ s egy kicsit beszélgettünk, X mi is a munkája a gyámügyi ^ előadónak? X — Nézzük csak sorba — $ mondja dr. Rubin József elő- ^ adó —, mikor fordulnak hoz- X zánk, vagy mikor lépünk mi | hivatalból közbe? Mi itt már X másodfokú hatóság vagyunk, ^ első fokon minden ügy a já- | rási gyámügyi előadókhoz ^ tartozik. Ott évente 700—800, 5 nálunk körülbelül 3000 eset­y ^ ben kell kimondani a döntő X szót. ^ — Elsősorban a gyerekek ^ adják a munka nagy részét. ^ A szülői felügyelettel kapcso- ^ latos viták, házasságon kí- ^ vül született gyereknek apa- 5; keresés, elhagyott gyerme- kéknél hivatalból gyám ki- i- rendelése, örökbefogadások, NEM ÁLLÁS: HÍVA

Next

/
Thumbnails
Contents