Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

1959. ÁPRILIS 14. KEDD mm megyei ífC irlap 3 A szakszervezeti vezetőségek feladatai a munkaverse nvben * Ab SZ3MT vlnökénvh ntfilaihoBuia Üzemeinkben pártunk Köz­ponti Bizottságának március 6-i határozata nyomán meg­élénkült a munka. Az üze­mek vezetői és dolgozói fel­mérték azokat a lehetősége­ket, amelyek nyomán fo­kozhatják termelési eredmé­nyeiket, gazdaságosabbá te­hetik a termelést. Az egyre inkább kibon­takozó munkaversenyben nem kis feladat hárul szakszervezeti vezetőinkre. Ezekről a feladatokról kér­tünk nyilatkozatot Jordán László elvtárstól, a Szakszer­vezetek Pest megyei Taná­csa elnökétől, aki az alábbia­kat mondta el munkatársunk­nak. A dolgozók munkakedvét nagy mértékben növelte pár­tunknak a munkásosztály helyzetéről hozott határozata és az annak nyomán hozott helyes intézkedések, így pél­dául a nyugdíjak és az egész­ségügyi dolgozók bérének rendezése, a családi pótlék emelése és így tovább. Fel­hívjuk szakszervezeteink fi­gyelmét arra, hogy a párt és a kormány he­lyes intézkedései nyomán helyileg is tegyék meg a szükséges intézkedéseket a munkások életkörülmé­nyeinek javítása érdeké­ben. Hároméves tervünk célkitű­zéseiben saját életük szebbé és gazdagabbá tételét is lát­ják dolgozóink, ami ugyan­csak jobb munkára ösztönzi őket. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXI. kong­resszusa is széles körben felkeltette műszaki és fizi­kai dolgozóink érdeklődé­sét. A kongresszuson elhangzott nagyszerű célkitűzések ben sa­ját eredményeink fokozódását is látják. Pártunk Központi Bizottsá­gának márciusi határozata és a SZOT ezt követő határozata megszabta azokat a feladato­kat, amelyek megvalósítására mozgósíthattuk a dolgozókat. Elnökségi ülésen beszéltük meg a tennivalókat, majd ezt követően a területi bi­zottságok szakmánként ha­tározták meg a feladato­kat. Különösen jó munkát végzett e tekintetben a vasas és a texti­les területi bizottság. A textiles területi bizottság jelentése alapján megbeszéljük a munka tapasztalatait, hogy a többi szakmák is tanuljanak belőle. Jelenleg ott tartunk, hogy valamennyi üzemben felmér­ték a termelés növelésének és gazdaságosabbá tételének fel­tételeit. Egy sor üzemben, mint a Csepel Autógyárban, a Buda­keszi Textilmüvekben és má­sutt termelési értekezleteket tartottak, ahol a dolgozókkal együtt rögzítették a feladato­kat. Sok helyen azonban még ezután kerül sor ezekre a ter­melési értekezletekre. Tervsze­rűen végezzük ilyen irányú munkánkat. örvendetes, hogy a párt- bizottságok és a pártszer­vezetek sokat segítenek szakszervezeti szerveink­nek a munkaverseny szer­vezésében és a soron levő szakszervezeti választások előkészítésében. Az elért eredmények nagy­mértékben ennek köszönhetők. Sokat segít például a szent­endrei járási és a városi párt­bizottság. A jó előkészítés ered- [ ménye például, hogy a Buda- | kalászi Textilművekben a szak- | szervezeti bizottság megválasz- I fásakor újabb vállalások szü­lettek. Nyolc-tíz dolgozó szólalt j fel és mondta el, hogy mit tud­nak még hozzáadni az egész j üzemben kitűzött feladatokhoz, i Helyes, ha másutt is összekap- [ csolják a szakszervezeti válasz­tásokat a munkaverseny fel­adatainak megbeszélésével. Komoly feladata lesz a szakszervezetnek a munka­verseny állandó figyelemmel kísérése. El kell érnünk, hogy azt a lelkesedést, amely a , már ismert vállalásokat szülte, a célkitűzések megvalósításának szolgá­latába állítsuk. Havonta meg kell tartanunk a termelési értekezleteket, •aUdl^értékelnf • kelt a - munkát és megszabni a további teen­dőket. Ezek a termelési érte­kezletek csak alapos előkészí­tés után lehetnek eredménye­sek. Biztosítanunk kell a ver­seny megfelelő nyilvánosságét, de nem a régi módon. El kell érnünk, hogy a versenyző munkacsoportok minden tagja állandóan tisztában legyen az­zal, hol tartanak és mi vár még rájuk. Szakszervezeti szerveinknek állandóan törekedniük kell arra, hogy a dolgozókkal való jó kapcsolat alapján azonnal hívják fel az vezetőinek figyelmét a hi­bákra és hiányosságokra. Jelezzék, ha valahol anyag­hiány vagy géphibásodás tör­ténik, hogy minél gyorsabban elháríthassák az akadályokat a munkaversenyben vállalt, fel­adatok teljesítése elől. Üzemeinkben a brigádver­seny, az egyéni és az üzemré­szek közötti versenyforma ter­jedt el. Ez örvendetes, mert mindhárom versenyforma le­hetővé teszi a reális értéke­lést. Kialakulóban van a szocia­lista brigádverseny és a ki­váló dolgozó címért folyó ver­seny. Azokban az üzemeink­ben jártak el helyesen (Mecha­nikai Művek, Csepel Autó­gyár, Budakalászi Textilmű­vek), ahol a verseny céljául az említett címek elnyerését tűz­ték ki. Nem helyes az olyan­fajta törekvés, ahogy egyes he­lyeken szervezni akarják a szocialista brigádokat. A szocialista brigád cím és a kiváló dolgozó cím nagy te­kintélynek örvend dolgozóink körében. Mindkettő jelentős mozgósító hatású. Szakszerve­zeteink feladata, hogy meg is tartsák e címek tekintélyét és mozgósító erejét, úgy, hogy a helye­sen megszabott. nem könnyen elérhető követel­ményekből nem enged­nek. Az SZMT úgy kíván segí­teni a munkaversenyben, hogy állandóan figyelemmel kíséri és értékeli a területi bizottsá­gok munkáját. Emellett azon­ban május 15-ig létrehozzuk az SZMT mellett működő műszaki bizottságot, amely­nek fő feladata lesz a pórt márciusi határozata nyomán kibontakozó munkaverseny se­gítése. Ezek a fő feladataink. Emel­lett azonban nem feledkezünk meg mindennapi tennivalóink­ról sem. így például állandó feladtunk a Központi Bizott­ság kulturális nevelőmunkáról hozott határozatának végre­hajtása. Törődünk a munka- védelemmel, már megkezdtük a szervezett dolgozók napja megünneplésének előkészíté­sét, folytatjuk a hiánycikkek utalványos elosztását stb. Fő törekvésünk azonban, hogy minden igyekezetünkkel se­gítsük a megyénkben széles körben kibontakozó munka­verseny minden célkitűzésé­nek maradéktalan valóravál- tását — fejezte be nyilatkoza­tát Jordán László elvtárs. — farkas —• Műanyagkiállítás Nagykátán Nagykátán, a földműves­szövetkezet rendezésében nagyszabású műanyag-, por­celán-, üveg- és díszműáru­kiállítás nyílt. A vásárral egy­bekötött kiállításon bemutat­ják az ipar legújabb termé­keit, elsősorban a műanyag­ipar újdonságait. Az ízlésesen, szépen össze­állított kiállítási anyag rend­kívül vonzó látványt nyújt, s a látogatók öi-ömmel tekintik meg a földművesszövetkezet ötletes műanyagkiállítását. A nagy érdeklődésnek ör­vendő kiállítás a földműves­szövetkezet vezetőin kívül Epresi Ernő kirakatrendezőt és Molnár Vilmos boltvezetőt dicséri. Új termelőszövetkezeti zöldségeskertek Pest megyében A Pest megyei termelőszö­vetkezeteknek tavaly 28,7 mil­lió forint bevételük volt a zöldség és gyümölcs eladásá­ból, pedig földterületük csu­pán hat százalékán kertészked­tek. A jó tapasztalatok alapján tavasszal csaknem tizenöt százalékkal növelték a zöldség- termelő területet és hason­ló arányban bővült az öntözé­ses terület nagysága is. Há­rom termelőszövetkezetben, a dunabogdányi Üttörőben. a túrái Galgamenti és a szentlő- rinckátai Új Világban az idén hozzálátnak a nagyüzemi zöld­ségtermelés kialakításához. A három szövetkezet egyenként 20—30 holddal növelte termő- területét, a jövő évben pe­dig már száz holdon termel­nek zöldséget. A nagyüzemi módszerek alkalmazásához palántázógépet, univerzális traktort kapnak. A Postavezérigazgatóság közleménye A Postavezérigazgatóság közli, hogy a budai bélyeg- gyűjtők kívánságára a jövő­ben minden új bélyegsorozat kibocsátásakor a Budapest 114. számú postahivatal (XII., Krisztina körút 6—8) is hasz­nál első napi bélyegzőt; Népszerű a szerződéses termelés Hévízgy örkön Hévízgyörkön — ebben a Galga menti kis községbc-n — mindig kedvelték a termelők a zöldségtermesztést, a múltban azonban megfelelő segítség hí­ján megtermelt áruikat csak nagyon kevesen tudták értéke­síteni. A földművesszövetkeze­ti mozgalom létrehozása után a szerződéses termelés beve­zetése temérdek gondot vett le a gazdák válláról, akik — élve , a kedvező alkalommal — né- j hány év leforgása alatt szinte i virágzó kertészetté varázsolták I a hévízgyörki határt. A helyi föidművesszöveíke- : zet vezetőitől kapott tájékozta- j tás szerint a községben jelen- I ieg több mint 150 gazda kö- | zel 200 holdnyi területen fog- ! lalkozik szerződéses növények I termesztésével, amelyek közül i a legnépszerűbbek: az uborka, j a zöldborsó és a cukorrépa. A íötdművesszövetkezet vető­mag. műtrágya beszerzésé­vel és zöldhitel juttatásával segíti a termelők munkáját. A műtrágyaigény jellemzésére megemlítik, hogy az idén a gazdák összesen 15 vagon szu­perfoszfátot, péti- és kálisót vásároltak. A szerződéses ter­melés élenjárói között lát­juk Babinecz Pál, Aszódi Mátyás, Harsányt András gaz­dákat. akik földterületükből 3 —5 hold terjedő területen fog­lalkoznak szerződéses terme­léssel, s a műtrágyaigényük évente 8—10 mázsa között vál­takozik. Általános vélemény a falu­ban, hogy érdemes szerződé­ses termeléssel foglalkozni, mert — amellett, hogy jól ki­fizetődik — a földművesszövet­kezet támogatása révén szám­talan, kisebb-naigyobb gondtól szabadulnak meg a gazdák. UJ TIPUSU NÉGYZETBEVETŐGÉP A Makói Gépgyárban, a Mezőgépfejlesztési Intézet ter­vei alapján, új típusú négy­zetbevetőgép mintapéldányát készítették el. A gép függesz­tett rendszerű, tehát a régeb­bi típusoktól eltérően nem vontatják, hanem 'traktorra, il­letve Zetorra szerelik. Kezelé­séhez egy ember elegendő. A hatsoros gépet a Makói Kí­sérleti Gazdaságban kukorica­vetésnél próbálják ki. Ha be­válik, áttérnek sorozatgyártá­sára. Piros retek, karalábé, paradicsom A budakeszi Dózsa Tsz üvegházából hetek óta hordják piacra a sok korai salátát, retket, s rövidesen a fővárosba viszik a zsenge, fehér karalábét, a pirosló paradicsomot is. A melegágyakból néhány napon belül mintegy 200 ezer paradi­csom, paprika és káposztaféle palántáját ültetik szabad földbe. Tizenötezer fej korai üvegházi salátát adott el a főváros­ban és Budakeszin a tsz, amiből csaknem 30 ezer forint bevételük volt. >'.'y/yyyXV'/yX/>.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'/, I de pillantása most kerüli az ember szemét. Nem könnyű a kellemetlen múltat felkotorni. — A munka? — Megyeget. Szeretem. — Kevesebbet keres? — Valamivel. Tudja — só­hajt egy mélyet — a tanuló­pénzt meg kell fizetni. — Drága tandíj? — iVem is a pénz izgat. Ha­nem ... nehéz ezt szavakkal elmondani.,. hogy szerettek az öregék ... s az ember... eh, a fene egye meg... minek is csináltam... megjöhetett volna előbb is az eszem.., — Most megjött? A tréfa feloldja a feszélye- zettséget, s most már kérde­zés nélkül mesél: — Tudja, ott van a baj, hogy belénk, mai fiatalokba túl sok büszkeség szorult. Be­lém is. Sokszor hisszük azt, hogy mi mindent jobban tu­dunk, mint az öregek. Hogy az öregek csak okvet etlenked- nek. Pedig hányszor van iga- zvík! Hányszor bántjuk meg őket. Én is ... bárcsak hall­gattam uolna rájuk. Ott volt az a selejt, ami miatt a fe­gyelmi kezdődött. Mondták, hogy vigyázzak. De én csak a magamét hajtottam. Konok fejem van, gyermekkoromban sokat kaptam érte. Most is megmakacsoltam magam. S a vége: egy csomó selejt. S ak­kor jött a többi is, — A fusi? — Az is. El akartam menni a gyárból. Nagyon szégyell­tem a dolgot. S tudja, az esett nagyon jól: azdk az öregek kardoskodtak mellet­tem, akikhez a legpokrócabb voltam. S csak akikor értet­tem meg, hogy milyen ... mi­lyen piszokság volt, amit csi­náltam ... — És most 7 — Most már rendben van., itthon vagyok megint..; s nincs ennél jobb dolog .., Tényleg nincs jobb dolog. Mert jobb dolog apró, szent­jánosbogárnak lenni, mint hulló csillagnak ... kedni.;. nagyvonalúnak len­ni ..; S a realitást még az sem te­remtette meg, hogy a Szín­művészeti Főiskolára nem vet­ték fel. A gyenge bizonyítvány miatt. Otthon, maradt. S to­vább játszotta kultúrházaík- ban a főszerepeket. S tovább mesélte a barátnőknek a csil­logóbbnál csillogóbb meséket. Hogyha majd ő befut.. „ Nem ment dolgozni. A ma­ma nem bánta. Jól keresnek, nem hiányzik a lány munkája. Egy év múlva újból jelent­kezett. Behívták felvétel' vizsgára..; s megmondták: amit produkál, az nagyon ke­vés ... inkább csak póz ... ka­rnis, fellengzősség ... kevés ez... s nem is látnak semmi biztatót... jobb, ha más pá­lya után néz ... Kíméletlen volt a kritika. De: teljesen igazságos. Mert a velem szemben ülő lány — aki ugyan félig hever a puf­fon. mert így elegánsabb — tényleg pózol. Minden mozdu­latára kínosan vigyáz, hogy az „mutasson valamit", érez­tesse. hogy ki is ő. — Dolgozik? — Még nem. — Mikor érettségizett? — Tavalyelőtt, ötvenhéthen. — Azóta? Színésznő akarok lenni. Ta­lán örök vágy ez. amióta szín­játszás volt, van és lesz. Szí­nésznő ... csillogás... taps.. siker... pénz... Ennyit lát. gondol az, aki­ben csak a vágy van meg. Akiben tehetség helyett csak akaromság van. Zsuzsanna persze nagyon csinos. De ez még kevés ah­hoz. hogy valaki színésznő le­gyen. Nos, az iskolában ő volt a „sztár”. Ha szerepeltek, azt játszhatott, amit akart. A többiek csak kiszolgálták ... csak statisztálhattak mellette. A mama állandóan a fülébe sugdosott... a társnői is... az érettségin úgy-ahogy ke­resztül bukdácsolt... de hi­szen ez nem érdekes ... szí­nésznőnek nem kell tudni földrajzot... matematikát... fizikát..., mit is kell tudni...? Játszani.. ? elegánsan visel­— Vártam a főiskolára. £ — De most már eldőlt. £ — El — ránt egyet a vállán. ^ — Tudtam, hogy ez lesz belő- J le. Persze, mert nekem nincs £ protekcióm... én csak tehet- % ségemmel mehettem oda ... í nem volt, aki benyomjon... | — Ennyire biztos a tehetsé- f gében? 3 — Miért? Baj az, ha valaki 3 tudja, mennyit ér? Hiszen ah- í hoz tudni kell, hogy itthon az % ember az első színész legyen... $ — Itt műkedvelők játsza- % nak ... nagy a Ikülönbség a % műkedvelő előadások és a szí- $ nészség között ... — Ugyan — int le —, sokkal $ jobbak vagyunk, mint sok $ színház. Nem is egy olyan % lány vagy fiú van. aki zseb- % revágna kész színészeket... ^ — Nem lő túl a célon? ^ — Maga sem ért meg. Akár- $ csák azok az ökosok ott a fő- $ iskolán. Én színésznő akarok % lenni... ^ — Dehát ahhoz sok minden $ kell... tehetség... műveltség.,. ^ sok-sok tanulás... — Ezt már ismerem, Kár vi- £ tatkoznunk. Maga is elfogult... $ Tényleg, az vagyok. Nem ^ szeretem a hamis fényű csil- ^ lagokat. Melyeket nem belső ^ tűz fűt, hanem gyás. 3 ■k Erdős Ferencné, Vincze András kertésszel csomózza a fris­sen szedett, szállításra váró retket. Ötezer csomót küldtek eddig a fővárosi boltokba. a nagyrava-j J Hulló csillagok. Akad közöttük, akinek hullása kár. Aki nek más úton kellett volna haladnia. S akad közöttük, aki ha- $ mis fénnyel csillogott. Aki kölcsönvette a fényt vagy csak visz- $ szaverte. Hogy a maga sötétségét takarja. Értük nem kár. A sok csillag között akadnak hulló csillagok is. Mészáros Ottó í A melegágyakban már kibontották sárga virágaikat a pa­radicsompalánták, amelyeket a saláta helyére ültetnek el a 800 négyzetméteres üvegházban. Vidó Lajosné és Erdős Ferencné gondosan locsolja a palántákat. (Csekő felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents