Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-14 / 86. szám
PKS1 tl Bi»' vfCirlap 1959. ÁPRILIS 11. KEDD Mészégető Ötmillió forint munkaruhára Ki tudná, Pilisszántó határában hány évszázada bontotta meg először a Pilis és Hosszúhegy oldalát a csákány, hogy letördelje a mészkövet? S a szántóiak ősei mikor vájtak először mészégető gödröt, gyújtottak abban tüzet a fehér kő alá? — Már az apám dédapja is mészégető volt — ennyit tud csak felelni Komenda József, aki maga is már évtizedek óta folytatja ősei mesterségét és néhány hete még iparengedélyes mészégető kisiparos volt. most azonban már a Március 9 Termelőszövetkezet mészégető üzemegységének a vezetője. Éppen az egyik kemence tüzelését, s a másik megrakását Vizsgálja. Valóságos kis falu ez a mészégető-telep, a Hosszúhegy alatt, az útmenti jókora mélyedésben. Vagy 15 kőfalú, belül Bamott-téglávai és vasrostéllyal bélelt kemence áll itt rendetlen össze-visszaságban. Messziről akár valami régészeti ásatásnál feltárt ókori település kunyhóinak vélné az ember és a közülük kimagasló két nagyobb, mintha ódon királyi pa’ota, vagy régi isten temploma lenre. Az egyik nagy kemence a Pest megyei Építőanyag Vállalaté, a másik a Budapesti Épületbontó és Tatarozó Vállalaté. . Ezek nagyteljesítmé- hyűek. de körülöttük a kisebb kemencék is HO—150 mázsa égetésére alkalmasak. Ezek mind magántulajdonban vannak. kisiparosoké. A kemencék körúl kikövezett gödrök, ezekben — a mészégetés kicsinyben nem engedélyhez kötött ipar — őstermelők égetnek, akik a tüzelőanyagot maguk szerzik meg. Télen át az erdő- gazdaságban dolgoznak, s az ott kapott illetményfájukkal ősi módon égetik a meszet. Valaha a fél falu mészégetésÉSHi fej Nem régészeti ásatás, hanem a pilisszántói mészégető kemencék látképe. égetés nem mezőgazdasági munka. Hiába bizonygatták Pesákék. hogy a maguk két- három hold szántóját, minden egyéb jószágát beviszik és a kemencék százezer forintnál is nagyobb hasznot hoznának a szövetkezetbe, csak a múlt héten fogadta be a három mészégetőt tagjai sorába a szövetkezet. Most már a három kemence haszna, a legrosszabb számítás szerint, is, havi 10 ezer forint, a szövetkezet jövedelmét szaporítja. S mind a három szüntelenül dolgozik, annyi a megrendelés, alig győzik a munkát. A megyebeli szövetkezetek közül melyik nem építkezne? És a pilisszántói Március 9 Tsz a megye termelőszövetkezeteinek mészszükségletét látja el elsősorban. Talán az egész megyében ez az, egyetlen mezőgazdasági termelőszövetkezet, amelyik mészégetéssel is foglalkozik, de ha akad is hozzá hasonló, annyi bizonyos, három kemencéje egyiknek sincsen. — Nagy elhatározás volt részünkről. hogy beléptünk a mezőgazdasági szövetkezetbe WWMik megmaradt mészégetők közül máris többen követni szándékoznak minket. Szívesen látnánk őket, mennél ^ többen leszünk mennél több'leszkemencénk. annál gyorsabban növekszik a jövedelmünk. , Az egyik szövetkezeti ‘kemence íüstölög, meszet égetnek benne! A másikban éppen most boltozzák a mészkövet, a harmadik ' hűl." holnap tisztogatják. Megy a munka, nincs pihenés, sok mész kell a többi megyebeli szövetkezetnek. Sz. E. A Pest megyei Tanács felügyelete alá tartozó vállalatoknál ebben az esztendőben 5,2 millió forintot költenek munkaruhák Vásárlására. GAZDA Művelődési otthonok igazgatóinak értekezlete Hétfőn, a MEDOSZ színháztermében megkezdődött a művelődést otthonok igazgatóinak országos értekezlete, amelyen megjelent Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Orbán I ászló, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos- és kulturális osztályának vezetője, Bugár Jáncsné, a SZOT titkára, Vas János, a Szaktanács kulturális-nevelési osztályának vezetője. Benke Valéria művelődés- ügyi miniszter nyitotta meg az értekezletet, majd Biró Vera, a Művelődésügyi Minisztérium közlekedési főosztályának ve- zetője.számolt be a művelődési otthonok helyzetéről, feladatairól. A beszámoló után vita kezdődött, amely kedden délben ér véget. Az értekezlettel egyidőben kiállítást is rendeztek a MEDOSZ székházában a művelődési otthonok tevékenységének ismertetésére. A kiállításon fényképeken, tablókon kívül számos szakköri munka, a kultúra terjesztésében felhasználható sokféle eszköz mutatja be az eddigi eredményeket és a lehetőségeket. Benke Valéria művelődésügyi miniszter hétfőn este kitüntette a művelődési otthonok legjobb népművelőit. A kitüntetések átadása után. művészi műsor következett. Az értekezlet részvevőinek Hajdu-Bihar megye képviselői I népművészeti ajándéktárgya- ^ kát adtak at. Terven felül 500 ezer téglát ad a mezőgazdaságnak a Nagykőrösi Téglagyár A Pest megyei Építőanyag- ipari Vállalat Nagykőrösi Téglagyárának dolgozói, válaszolva a Ceglédi Téglagyár 'versenyfelhívására, elhatározták, tj hogy az év végéig terven £ felül 500 ezer darab kisméretű téglát gyártanak a környező termelőszövetkezetek részére. Ugyanakkor nagyobb gűndot, fordítanak a minőségre, a gyártási költséget pedig 6 százalékkal csökkentik. Tavaly a téglagyár dolgozói 3 400 000 téglát készítettek. Erre az évre 3 és félmilliós tervet dolgoztak ki, s a felajánlott félmillió túlteljesítéssel négymillió téglát szándékoznak gyártani. Erre megvan a biztosíték, hiszen a gyár eddig 180 ezer téglát készített terven felül. Áprilisi tervüket eddig 130 százalékra teljesítették. A gyárban kibontakozó munkaversenynek nagy lendületet adott a napokban kifizetett nyereségrészesedés. Tavaly még nem tudott többlet- nyereséget fizetni a vállalat, most az elmúlt év jó munkájának eredményeként 13,2 napi átlagfizetést kitevő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. Szántóföldi növénytermesztésünkben ma már egyre nagyobb helyet foglalfel a lucer- na. Kitűnő takarmányértéke j. miatt a szarvasmarhák és a | növendékállatok ■, nélkülözhe-1 tetten takarmánya.\Magja kül-1 földön keresett exportcikk, de * ismeretes kitűnő talajjavítói hatása is. Kellő mennyiségű és minő-1 ségű lucernát csak úgy tudunk !:; tei'melni, ha védekezünk a lucerna kártevői ellen. Az alábbiakban a lucerna legfontosabb gyökér- és lombkártevőiről, valamint az ellenük való védekezésről adunk tájékoztatót Hamvas vincellérbogár A vincellérbogár feketés, szürkés, ormányos bogár, testhossza körülbelül egy centiméter. Háta erősen domború, a potroh vég felé elkeskenyedő. Lárvája barna fejű, csontfehér színű, lábatlan, teste erősen ráncolt és kissé ívesen hajlott. Hossza szintén körülbelül egy centiméter. A nagyobb kártevő a lárva. Azokon a táblákon, ahol erősebb a fertőzés, a lucerna foltokban kipusztul, helyét értéktelen gyomnövények foglalják el. A lárva a lucerna gyökerén él. Mély, spirálisan lefutó barázdákat rág a lucerna gyökerében, vágy teljesen elrágja. A bogár a lombot károsítja, komoly kártételt csak a széleken okoz. v Csipkézőbogarak A csipkézőbogarak szürkés vagy barnás színűek, nagyságuk 4—7 milliméter. Világos - barna fejű lárváik teste csont- fehér színű, lábatlanok és testhosszuk körülbelül 5 milliméter A csipkéző bogaraknál maga a bogár okozza a nagy kárt, különösen az új telepítésű lucernán. Kártételére jellemző, hogy U-alakban csipkézi ki a lucerna levelét. Az új telepítésű lucernánál a levelet teljesen lerágja, s ha szárazság van, teljesen kipusztítja. Lárvája a lucerna gyökerein él, vagy a gyökereit hámozza vagy a nitrogéngyűjtő gumókat rágja ki. Kártételével a magíogást gátolja. Lucernaormányos A lucernaormányos nagyságra megegyezik a csipkézőbogárral, azonban zömökebb testű. Színe barnás, nyakán enyhe csíkozással. Lárvája fű- zöld színű, fekete fejű lábatlan kukac. Testhossza 5—7 milliméter. Mind a bogár, Toind a lárva a lombot pusztítja. Jellegzetes kártételük •nincs, szabálytalan alakoan Odakint a Teszlakertben rágják vagy hámoz; ák a levelet Lucernaböde | A lucernaböde színre és Halakra nagyon hasonlít a k.tti- jjcabogárra, de ennél kisebb testű és hátán 24 petty látható. 1 Lárvája sárga színű, tüskesze- |rű szőrökkel sűrűn borítva. |Mind a bogár, mind a lárvája f lombkártevő és főleg a felső leveleket rágják meg oly módon, hogy a leveleken hátrafelé haladva párhuzamos csíkokban meghámozzák a leveleket. A megrágott helyeken a levél fakózöld lesz. Az erősen megtámadott lucernás messziről deres képet mutat. Lucernabogár A lucemabogár is hasonlít a katicabogárra, de míg a katicabogár kerek, a lucernabogán hosszúkás. Hátán tíz petty van. Lárvája szürkés- sárga, fiatalabb korban majdnem fekete. Mind a bogár, mind a lárva lombkártevö. A levélen jellegzetes kárképük nincs, viszont rendszerint' a lucerna oldalhajtásait pusztítják. Az oldalhajtások lehullnak a talajra és a szár felkopaszodik. Amint látjuk, a kártevők vagy a gyökeret, vagy a levelet pusztítják el és a szár takarmányozás céljára értéktelenebbé válik. A lucerna kártevői ellen kétféleképpen kell védekeznünk, aszerint, hogy újtelepítésű vagy idősebb lucernánál mutatkozik a kártétel. Az újtelepítésű lucerna védelme Két legveszedelmesebb kártevője a vincellérbogár és a csipkézőbogár. A vincellérbogár ellen mechanikailag na* gyón jól tudunk védekezni, mivel repülni nem tud. Táblára való jutásét úgy akadályozhatjuk meg, hogy kézzel, vagy jó mélyjáratú ekével körülárkol* juk a táblát. Ha az árkot kézierővel ássuk, szélessége egy ásónyom, mélysége pedig 25—30 centi legyen. Ha ekével készítjük, a körbe szántás után a falat a tábla felőli oldalon ásóval igazítsuk egyenesre, hogy így megakadályozzuk a bogiarak feljutását. Az árokba célszerű Agritox-port szórni, amitől a bogarak elpusztulnak. A csipkézőbogarak ellen, mivel jó repülők, csak porozással védekezhetünk, A lucerna kelése idején figyeljük a táblát, s ha a csipkézőbogarak nagyobb számban megjelentek, azonnal porozzunk. Legjobb védekezőszer a Nikéről, araeiy idegméreg tartalmú porozószer. Ebből holdanként 10 kilót szórunk el, s ha a későbbiek során a bogarak újból ellepik é a táblát, újra porozzunk, \ | Az idősebb telepítésű lucernák védelme J Nagyon fontos, hogy az előbb ^ felsorolt kártevők ellen tojás- ^ rakás előtt védekezzünk. Tapasszal a lucerna kártevői ál- ^ falában egyszerre jelennek |meg a lucernában, a lucernás ^védelmét a lucernabogár páro- ^sodása idején kell kezdeni. Ebiben az időben a lucerna körül- ^ beiül tenyérnyi magasságot ér J el. Fogatos, vagy traktorra szemelhető bogárfogóval, vándor ^ baromfiólak kihelyezésével, \ vagy porozással védekezhe- \ tünk. Kisüzemi gazdaságokban Ja bogárfogás és a baromfi kihelyezése nem oldható meg, • ezért az egyéni gazdák csak | porozással tudnak védekezni a í kártevők ellen. Holdanként ! 14—16 kiló Nikéről porozószert íszórjunk ki és ezt akkor hajtjuk végre, amikor a harmat \ már felszáradt. Tóth András Bódi. — Tegnap kezdtük, s ma végzünk is vele. — Tehát hat holdat vetnek el naponta? "— Ha rákapcsolunk, még többet is ennél. Aztán arról beszél, hogy kézi_ erővel 12 embernek két hétig is eltartana ez a munka, mert a földet kigödrölni, a burgonyát beledobni, aztán behúzni nem gyerekjáték... így meg — a boronálás kivételével — mindent elvégez az ültetőgép, s holdanként mindössze 32 forint díjat kér érte ti gépállomás. Időközben megérkezik a vetőmag-utánpótlást szállító szekér is. Marcsák István fogatos jött vele, aki a zsákokat fürge mozdulatokkal rakja a dűlő végén egymásra. Rá-j dóczi egyet az ültetőgéphez; visz, beletölti. majd néhány i perc múlva ismét felbúg a \ Zetor, s most már csak az \ egyenletes zaj, meg a gép j nyomában kavargó porfelhő j jelzi, hogy a Teszlakertben a \ Törekvő Tsz krumplit ültet. \ — ári — : a zetorost Bódi Jánosnak, a „farost” meg Rádóczi Pálnak hívják, s éveik száma együttvéve sem haladja meg a negyvenet. — Hány hold burgonyát vetnek? — kérdezzük. — Itt tizenkettőt — feleli fogyatkozása kényszerít a két emberre. Ezen utóbbi ok azonban úgy látszik, néhány pillanat múlva megszűnik, mert a burgonyás zsákokkal megrakott lovasszekér már itt nyikorog a közelben. Szünet közben megtudjuk, hogy------wwwwwvwwwwwwywy f f^sak a neve kert ennek a J < vérségi dűlőnek, amely J valójában sík, fátlan szántó- J terület, azaz jelen esetben a J helybeli Törekvő Tsz lcrump- J liföldje, ahová éppen azért J igyekszünk, mert most fo- J lyik itt a krumpliültetés. £ Ebben a munkában ugyan ^ semmi különös nem volna, és £ hogy mégis kijövünk, annak J kizárólag az az oka, hogy a í krumplit nem az emberek, ? hanem — az idén először — ^ egy Zetor vontatású ültetőgép $ rakja a jó porhanyós talajba, $s ez a tény már önmagában is % komoly előrehaladást jelent a ^ szövetkezet életében. J Már messziről halljuk a Ze- $ tor egyenletes zúgását, s % ahogy közeledünk, azt is lát- £ juk, hogy mindössze két em- ^ bér bánik a masinával; egy, £ aki a Zetort vezeti, s egy, aki J az ültetőgépen áll, s a for- J daloknál felhúzza, majd a 4 földbe ereszti az ültetőszerke- í setet. ^ Rövid cigarettaszünet kö- ? vetkezik, amelyet egyrészt a í mi érkezésünk, másrészt pe- ' dig a vetőmagkészlet meg— mondja Komer.da József. — Alaposan meggondoltuk előbb. Senki sem ellenség* önmagának, sokat számolgat tunk, meghánytunk-vetettünk j mindent. Már most is bizo- i nyos, fejenként kétezer fo- I rint körül lesz a havi jövedelmünk. és ez csak növekedni fog. Ha mindent összeveszünk, bizony tisztán azelőtt sem kerestünk többet. A maszeknak bel és árusítással kereste a ke- | myerét. Lassan-lassan fagyott az égetők száma, a nagyüzem- j mel egyre kevesebben vehették I fel a versenyt. A legutóbbi | években már csak 20—25 éget a régi és mindössze 14—15 em- j bér modernebb eszközökkel. Ez utóbbiak drága pénzen épít- j tetették kemencéiket, iparenge- | délyt váltottak ki és vásárokra j szekerezve árulják még ma is I portékájukat. Tavaly azután a mészégetők ! imaiguk között arról kezdtek be. 5 szólni, jobb lenne feladni a í maszekoskedá st. eddig is leg- í többjük kalákában dolgozott,: nem ismeretlen tehát előttük : a társasmunka, annak vala- í melyik szocialista formáját kel-; -lene megpróbálni. Sokáig tanakodtak, még sem tudtak egységesen j dűlőre jutni. Hárman azonban. \ mévszerint Pesák István, Ko- \ monda József és Süveges Jó- \ r.sefná elhatározták, mészégetőj kisipari termelőszövetkezetet i alakítanak, de ebből se lett \ semmi, ilyen kis létszámmal j nem is lehetett Azt tanácsol- \ ták azután nekik, lépjenek be valamelyik környéki vegyes kisipari tét melőszövetkezetbe, erre viszont belőlük hiányzott a hajlandóság. Télutóján végül úgy döntöttek. hogy belépnek a helybeli Március 9 Termelőszövetkezetbe. Ez sem ment azonban könnyen, mert a tsz-tagok egy része ellenezte belépésüket Azt mondták, a mészA nagyüzemi kemence szomszédságában a kisipariból szövetkezetivé lett egyik kemence. Életmentés elektromos stimulátorral A Délmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat tizennyolc üzemegységében a múlt év ősze óta elektromos stimu- ] lator áll rendelkezésre azoknak a dolgozóknak a megmentésére, akiket áramütés ér. A készülék első alkalmazására nemrég került sor Mezőhegyesen. A cukorgyárban a Békés megyei Építőipari Vállalat dolgozói csörlő javításán dolgoztak. A gép kipróbálá- iánál áramütés érte Fehér Lajos építőmunkást, aki elvesztette eszméletét, pulzusa szabálytalanul és gyengén vert. V alig lélegzett. A vállalat f mezőhegyesi üzemvezetőségén levő elektromos stimulátorral a baleset után 12 —43 perccel kezdték meg az ! elsősegélynyújtást. A keze- ; lésre Fehér Lajos magához | tért, lélegzeni és beszélni kezdett,’s néhány napos kórházi j ápolás után pedig teljesen I visszanyerte munkaképességét.
